Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

1995. február 7. • PETŐFI NEPE • S FRISS ÁRU A LAKOSSÁGNAK Soltvadkerti kereskedőbrigádok Amit vállaltak, teljesítik Manapság is emlegetik a soltvadkerti szövetkezeti keres­kedelem szocialista brigádjainak múlt évi jó mukáját. — Csak látták volna, hogyan dolgozlak a brigádok az áfész-sütőiizm határidő előtti átadásáért! Két régi kemencé­ből egyet lebontottak. A férfiak udvart rendeztek és betonoz­ták. A nők dagasztócsészéket, kézikocsikat tisztítottak, csem­pét és ablakot mostak. Ki, miben tudott, abban segített. Így a felújított sütödét a nyáron fél hónappal hamarabb üzembe állíthatták, mint ahogyan tervezték. A lakosság helyben kap friss kenyeret. Ha közös az érdek, érdemes! Szépkuti Éva, a Soltvadkent és Vidéke AlFÉSZ személyzeti és tnunlkaverseny-íelelőse ehhez hoz­záteszi : — Valamilyen ibnigádváilalás akkor sikeres, amikor az — minit a kongresszusi irányelvekben is Olvadható — a 'munkahelyi fél- adatok eredményes megoldását segíti. Nálunk ez a követelmény kapcsolódik a lakosság áruellátá­sához. Tavaly, meg az 'idén is azt (tapasztaltuk, hogy az egész tele- ipülést érintő célokért szívesen (fáradoznak az emlberek. A helybeliék és a környékben élők napi ellátásának alapja a vadkerti húsüzem. Harmincféle terméket gyárt. Jól zárta az 1984- es esztendőt. 117,4 százalékra tel­jesítette áruforgalmi tervét. Más­ban is jeleskedtek az ott dolgo­zók. A vállalt öt helyett tizenkét új jelentkezőivel bővítették a szö­vetkezet tagságát. Húszezer fo­rint tagsági kölcsön jegyzését ajánlották fel, és ennek a két és félszeresét teljesítették. Társadaíl­mi munkában ugyancsak kiemel­kedő eredményt értek el. Feladat: az ellátásszervezés Tavaly ősszel a szövetkezet Táz- láron' és Bócsán árengedményes cipővásárt rendezett. Akik tagjai az áfésznek, húsz mellé még újabb húsz-százalék kedvezményt kaptak. Jól indult és biztatóan halad tovább a kongresszusi munkaver­seny a soltvadkerti kereskede­lemben. Bizonyítja az is, hogy mind kevesebb szó esik az 1984- ben elvégzett feladatokról; kilenc szocialista brigád, hetvenöt tag­gal, már az idei vállalások telje­sítéséért dolgozik. „Pótvállalás” — ütötte meg a fülünket egy szó, január végi lá­togatásunkkor. Vajon mit takar ez a kijelentés? A nagyközség ABC-jében megtudtuk: a keres­kedőik fél százalék forgalomemel­kedést szeretnének elérni, azért, hogy a múlt év végi lemaradásu­kat pótolhassák. Azonban az elhatározás még kevés. Mit sem ér, ha nem hasz­Tervek a Pannóniánál A Pannónia Filmstúdióban több egész estes, valamint rövid egyedi produkció elkészítését ter­vezik az új év első negyedévében. Már dobozban van Dargay Attila „Szaffi” című rajzjátékfilmje, melyet Jókai Mór Cigánybáró cí­mű kisregénye alapján forgatott. A produkció érdekessége, hogy a mű színpadi bemutatásának 100. évfordulójára kerül a mozikba. A „Szaffi” ősbemutatóját Kecs­keméten tartják február végén, majd márciusban a fővárosban díszelőadáson vetítik először. A filmstúdió I-es műtermében Ter- novszky Béla „Macskafogó" című rajzjátékfilmje készül: A macs­kák és egerek közötti évezredes viszály színhelye ezúttal egy tá­voli bolygó, ahol sok kaland után az egerek megkezdhetik a macs­kafogó gyárfását. Ugyancsak ebben a műterem­ben dolgozik a „Biblia" című rajz- animációs alkotás forgatóköny­vén Jankovics Marcell rendező. A produkció az Ö- és az Üjtesta- mentumot jeleníti meg az animá­ció eszközeivel. A III. műterem a gazdája Vaj­da Béla „Az én családom” című tízperces televíziós filmjének. A napokban befejeződő produkció — amelynek szövegírója Jani- kovszky Éva — két kisgyerek dialógusa a család rokoni kapcso­latairól. Koltai Jenő is a Magyar Televízió megbízásából készít fil­met. A Kormos István „Muzsikás kismalac" című meséjéből forga­tott rajz-animációs műben a fu­rulyázó kismalac állatbarátaival felvidítja a nevetni nem tudó ki­rályt. „Isten veled, kis sziget" a cí­me Reisenbüchler Sándor új pro­dukciójának, amelyben az ökoló­giai problémákra hívja fel a kö­zönség figyelmét. A tízperces mo­zifilm várhatóan az év végén lát- ható.­PapírkivágáSos technikásai ké­szíti „Bolondocska Ivanuska" cí­mű'animációs filmjét Cseh And­rás. A produkció Makszinv Gorkij elbeszélése nyomán egy ügyefo- gyött kisfiúról szól. Ugyancsak Cseh András rendezi — Várnai György figuratervei alapján — a televízióból olyan közkedvelt Frakk-sorozat újabb, negyedik blokkját. A tizenhárom epizódból álló sorozat — amelynek címe „Frakk, a macskáik réme” — Bá­lint Ágnes forgatókönyve alap­ján papírklvágással készül. \ • Frei Lászlóné helyettes vezető mikrofonon tájékoztatja a vevő­ket. nádnak 'ki minden lehetőséget en­nek a megvalósításáért. — Milyen tartalékok vannak erre? Frittmann István vezetőhelyet­tes válaszol: — Tizennyolc kereskedelmi szállítótól kapunk árut. Azaz nemcsak kapunk, el is megyünk jó néhány cikkért, nem várjuk meg, míg a helyünkbe hozzák. Ilyen módon került legutóbb az ABC-foe Kiskőrösről játék, más­honnan német sör, szovjet pezsgő és mandarinfoefőtt. Az árut ter­mészetesen el is kell adni. A ve­vők jobb tájékoztatására hang­szórón tudatjuk: mi érkezett. Mi­lyen kedvezményes termékeket kínálunk. Vásárláskor mire érde­mes figyelni. Ezek apró dolgok, de úgy látjuk, az emberek szí­vesen fogadják az ilyen segítsé­get. — Legyen szíves, sürgesse meg a sütőüzemet h Hozzák már “a «ke­nyeret, níert ami megmaradt, dél­után kéVéá lősz! ' Epétjési Imrévé áruházi dolgozó. A válasz a sütőüzemből, telefo­non: mihelyt a kocsi Tázlárról és Bócsáról visszatér, nyomban küldik a pótlást az ABC-nek. Nem pazarolnak Az ellátás megszervezésén túl az eredményesség nem kevésbé múlik az energiatakarékosságon és a szövetkezeti tulajdon védel­mén. Ha nem feltétlen szükséges, nem használják egyszerre az ösz- szes hűtőgépet. Csomagolt tej­terméket és szalámit együtt tá­rolnak. Azonban a legjelentősebb költségkímélés az lesz, amikor a drága olajról áttérnek a vegyes­tüzelésre. Ezzel egy fűtési idény­ben 200 ezer forintot spórolhat­nak meg. A munkaverseny — mintegy gondolatébresztőn — ösztönzi az ABC-belieket az árukészlet kö­rültekintőbb védelmére. Tavaly ősztől rendész segíti a társadalmi tulajdon megóvását, s ennek máris vannak eredményei. ’ Kohl Antal Előkészületek a kollektív vezetésre Az élelmiszeriparban 68 üzem­ben készülnek az új vezetési for­ma1 alkalmazására. E vállalatok munkája nagyabb részben idény­jellegű. ezért mindenütt le­hetőség szerint gyorsítják a a szervezeti korszerűsítés­sel kapcsolatos előkészületeket, hogy az első idei érésű nyers­anyagok — zöldségek, gyümöl­csök — feldolgozását, értékesí­tését már a vállalati tanácsok, közgyűléseit kollektív irányítá­sával végezhessék. Az ÉDOSZ fo­lyamatosam figyelemmel kíséri az átállás előkészületeit, szakmai tanácsokkal, javaslatokkal" látja el az üzemi kollektívákat és se­gíti a kedvező tapasztalatok szé­les körű elterjesztését. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése kapcsán a MÉM főként azokat a vállalatokat je­lölte ki az új vezetési forrna al­kalmazására, amelyek zöme ko­rábban .tröszti keretek között te­vékenykedett. A tapasztalatok szerint a leg­több helyen magas arányban, ■kapnak bizalmat közvetlen mun­kahelyi irányítók és a részleg-, illetve üzemvezetőik. Szakszervezetekkel az új Magyarországért Mint arról a közelmúltban a hírközlő szervek beszámoltak, 1945. január 18-án, a főváros pes­ti oldalának felszabadulása nap­ján jnár megalakult az új ideig­lenes szakszervezeti központ. (A szakmai szervezeteket összefogó országos választott .testületet Ma­gyarországon először 1891-ben hozták tétre.) A VII. kerületi Al- mássy tér 2. szám alatti egy­emeletes hájban folyt le az ala­kuló ütés. (Az épület ma a Ru­, házatipari Dolgozók Szakszerveze­tének székháza.) A bejárat mel­letti fíalon márványtáblába vésett aranyfoétűk hirdetik e történel­mi jelentőségű eseményt. Az ideiglenességet hamarosan felváltotta a véglegesen megala­kult országos szervezet. Buda­pesttől függetlenül — hiszen gyors 'hírközlés, információcse­re jóformán lehetetlen volt még ekkor — az ország ideiglenes fő­városában, Debrecenben sorra alakultak újjá a szakszervezetek. A vasutasok, a postások, a tűz­oltók, a vagongyári munkások, a textilesek, a villamosvasút, a vá­rosi kertészet és a temető alkal­mazottai, a házfelügyelők, a kis­kereskedők, a csatorna- és víz­építő munkásak, a tisztviselők, a köztisztasági hivatal dolgozói, és egyéb alkalmazottak sorra je­lentették 'be szakszervezetük új­jáalakulását. A Debrecenben megjelent (ak­kor még tiszántúli) Népszava 1945. január 27-i számában olvas­hatjuk: Göröngyös úton indultunk el a boldogabb Magyarország fe­lé, de meggyőződésünk, hogy erőink összefogásával járhatóvá tesszük ezt az utat. Biztató jel, hogy a fizikai és szellemi mun­kások tömegesen lépnek be a szakszervezetbe. Az újonnan alakuló szakszervezetek beszé­des bizonyítékai a munkásság ön­tudatra ébredésének. Január végén Budapesten is sorra jelentették be megalakulá­sukat az új, demokratikus szak- szervezetek. Az orvosok, gyógy­szerészek, postások szakszerve­zete, a segédmunkások országos szövetsége már 24-én megkezdte működését. Ezeket követték a-ei losaüűöJ síoan-A aé sotöi BEMUTATÓ ELŐTT r mérnökök és technikusok, a ta­nárok, itaníttók és óvónők, vasa­sok, bőrösök, a fodrászok, a hír­lapterjesztők, a famunkások, a gépjárművezetők, a művészek, az artisták, a vendéglátóipari, az építőipari, a könyvkötő és rokon­szakmák szakszervezeteinek meg­alakulása. Az Egyeltem utca 1. szám alatt minden délben ülése­zett Kossá István elnökletével az ideiglenes Szabad Szakszerveze­tek Szövetsége. Február első napjaiban meg­értek a feltételei annak, hogy létrehozhatták a szakmai szak­szervezeteket .összefogó végleges országos központot, a „Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központját", amely 1948-ig mű­ködött ezen a néven. 1948-lban vette fel a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnevezést. A Budapesten ekkor megjelent egyetlen napilap, a Kállai Gyula, Darvas József, Zilahy Lajos szer­kesztésében kiadott demokratikus újság, a Szabadság 1945. február 4-i, vasárnapi száma 'közölte kü­lön cím alatt, hogy megalakult az új szakszervezeti tanács. „A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt együttműködésére vonatkozó egyezményének szellemében meg­alakult a Magyar Szabad Szak­szervezetek Országos Központja. Főtitkára Kossá István lett. Az újonnan megalakult szerv hétta­gú titkárságot választott, mély hamarosan összeül, hogy a szak- szervezetek általános kérdéseit s közvetlen teendőit megtárgyalja. Egyébként már egész sor szak­mai szervezet működik, köztük a korábban is fennállottak mellett igen sok új, főleg azokon a terü­leteken (állami alkalmazottak, ér­telmiségiek), aihol eddig a reak­ciós államapparátus a szervez­kedést nem tette lehetővé.” Három nap múlva, február 7-én bejelentették, hogy megalakulá­sa után megkezdte munkáját, dolgozik a Magyar Szabad Szak- szervezetek Országos Központja. „A magyar ipari, szellemi és me­zőgazdasági foglalkoztatottak szervezkedése fontos lépést tett előre. A kommunista és szociál­demokrata munkásság közös el­határozással megszervezte a Ma­gyar Szabad Szakszervezetek Or­szágos 'Központját, mely legfőbb összefogó szerve a Szabad Szak- szervezetekben tömörülő dolgo­zóknak.” A szakszervezeti 'köz­pont a Fiumei út (ma Mező Im­re útö 4. szám alatt, a volt kiván­dorlókat védő iroda helyiségei­ben kezdte meg működését. Az épüleit mla lakóház. Az első országos tanács tagja volt: Apró Antal lépditőmunkás), Bartha Bertalan (vasas), Bokacsi Lajos .(litográfus), Brumiller László (nyomdász), Dobos József (fás), Gyuricza Gyula (kereske­delmi), Kisházi Ödön (vasas), Kiss József (bőrös),. Korács Jó­zsefivé (kereákedelmö, Mar érti Károly (közlekedési), Túli István (szabó), Vas (Witteg) Miklós (va­sas), dr. Weil Érnél (orvos). Az Ellenőrző Bizottság elnöke: Bíró- né Ratkó Anna, az új országos központ főtitkára Kossá István volt. A megalakulás alkalmából Kos­sá István nyilatkozatot adott, amelyben többek között ezeket mondta: „A szakszervezetek ki­építése rohamosan halad. Mi, kommunisták, a szákszervezetek egysége mellett vagyunk. Ezért sehol sem alakítunk külön szák- szervezeteket, hanem a régi szer­vezetekben szociáldemokrata elv­társainkkal a legteljesebb egyet­értésben fogunk harcolni a ma­gyar dolgozók jogaiért és a füg­getlen, demokratikus Magyaror­szágért. — Nem kétséges, hogy a négy demokratikus párt mellett ma a szakszervezetek hatalmas szervezett erőt jelentenek, me­lyet az ország újjáépítése érde­kében mozgósítani lehet és szük­séges.” V. S.- BESZÉLGETÉS A RENDÉZŐVÉL A „Mukányi” időszerűsége „Valószínűleg az egyik legjobb magyar társadal­mi komédiái”, írta Hegedűs Géza Csiky Gergely Mukányijáról. Kosztolányi szerint „minden időben van olyan mondandója, amely nem áporodik meg.” Hozzátette, „ő a korszak leírója”. Valóban, pompá­san életes figurák ügyeskednek, .mozognak, szeret­nek, csalódnak, helyezkednek az 1842-ben született hajdani teológiai doktor színpadán. Emberi magatartásokat, társadalmi szokásokat figyelt meg, azt kutatta, hogy milyen praktikákkal, fondorlatokkal igyekezett ki-ki érvényesíteni ma­gát a vidéki városok közéletében. Az emberi természet, a szokások rendeletekkel me|változtathatla'nok, ezért is időszerűek, mondan- dósak Csiky remeklései napjainkban. így érzi Szigeti Károly, a kecskeméti előadás rendezője is, akit .megkérdeztem: mit vár az új bemutatótól? — Csiky pontosan érzékelte, hogy korában 'kiüre­sedett, tartalmatlanná vált sok társadalmi szokás. Az (ál) tudományos kongresszusra készülődő vidé­ki kisvárosban szinte modellszerűen tanulmányoz­hatók a hazug konvekciók. Az álságos, a valódi szándékokat eltakaró társadalmi formák torz ma­gatartásra, képmutató viselkedésre késztetik az eseménytől saját érdekeik előmozdítását is váró kisvárosi polgárokat. Ma is tudunk, olvashatunk ilyen, különféle ürüggyel összehívott tanácskozá­sokról, amelyeknek résztvevői sokkal fontosabbnak tekintik a szereplést, a magamutogatóst az össze­jövetel meghirdetett céljánál. — Ha ennyire időszerűnek véli a Mukányi-t, ak­kor mi tette szükségessé átdolgozását? — A sajnos ereje teljében elhunyt drámaíró bá­mulatosan ismerte az életet, az embereket. A mai nézők számára azonban a rengeteg szertefutó — önmagáiban érdekes — szál miatt nehéz a cselek, meny követése. Utat kellett vágni a jelenet-dzsun_ gelben. Elsősorban erre, tehát dramaturgiai jellegű beavatkozásra vállalkozott Gyurkó László. Ügy gondolom, hogy az átdolgozás révén közelebb kerül nézőinkhez a kacagtató vígjáték. — Meglehetősen népes a szereplőgárda. — örülünk annak, hogy fiatalabb és idősebb szí­nészek kitűnő szerephez jutottak. Mukányi Bódo­got Kovács Gyula, ifjú nejét Zsiba Ágnes alakítja, a fiatal: özvegy Réti Erika, Zápolya Ignác nyelvész Kiss Jenő, míg Kozák Manó riporter Csendes Lász­ló. A másik kiszemelt vőlegényt Dinnyés István kel­ti életre, a két férjre váró lány kalandjai, Ecsedi Erzsébet és Oravecz Edit számára adnak alkalmat képességeik bizonyítására. A díszleteket, jelmeze­ket Rátkai Erzsébet tervezte, zenei vezető Koltay Gergely. Bemutató pénteken. H. N. INTÉZKEDÉS BURGONYAÜGYBEN Minőségvizsgálatok A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet az elmúlt év máso­dik felében 680 budapesti és 221 vidéki boltban, raktárban. TÜ- ZÉP-telepen, kiskereskedőnél • és vendéglátóhelyen vizsgálta a for­galomban levő termékek minősé­gét, az áruk kezelésének, raktáro­zásának módját. A megvizsgált hús és húské­szítmények 97 százaléka megfelelt a szabványban előírt követelmé­nyeknek, a félév folyamán azon­ban több áru minősége ingado­zott. A forgalomba hozott tej döntő többségét jó minőségűnek ítélték a vizsgálatok során. A megvizsgált vajminták megfelel­tek a szabványelőírásoknak, a sajtok közül pedig többet ki­emelkedően jónak rAinősítettek, köztük a Camping ömlesztett saj­tot és a Parenyicát. Az ellenőr­zött sajtmennyiség 9 százalékát kifogásolták a vizsgálatok során főként lejárt fogyaszthatósági idő, vagy a jelölés hiányosságai miatt. A 64 üzletben megvizsgált több mint 12 ezer kiló kenyér 91 szá­zaléka megfelelt a követelmé­nyeknek. A vizsgált kenyerek 9 százalé­kában súlyhiányt tapasztaltak. Az előírtnál kisebb súlyú péksüte­mények aránya viszont csökkent az előző időszakhoz viszonyítva, a megvizsgált mennyiség hat szá­zalékánál tapasztaltak ilyen hiá­nyosságot. A zöldség- és főzelékfélék mi­nőségében javulást tapasztaltak, az ellenőrzött mennyiség 8 száza­léka adott okot kifogásra, míg az év első felében a vizsgált meny- nyiség 12 százaléka, 1983 máso­dik felében pedig 20 százaléka volt hibás. A burgonya minősége továbbra sem volt kielégítő. A 122 boltban és 12 raktárban meg­vizsgált 300 ezer kg burgonya 40 százaléka adott kifogásra okot. A hibás, sérült burgonyát tartalma­zó tételeket a kereskedelem csak átválogatás után hozhatta forga­lomba. A szöveteket, konfekcionált ter­mékeket és kötöttárukat 27 üz­letben, áruházban és 7—8 keres­kedelmi vállalat lerakatában vizsgálták, s a termékek túlnyo­mó többsége megfelelőnek bizo­nyult. Több esetben kifogásra ad­tak okot a Hajdúsági Iparművek keverőtárcsás mosógépei, gyak­ran leesett az ékszíj, és súrlódott a tárcsa. Jelentősen csökkent vi­szont a kíméletlen szállításból eredő sérülés, ilyen hibát a meg­vizsgált gépek mindössze 4 száza­lékánál tapasztaltak, szemben az első félévi 10 százalékkal. A fő­ző-. fűtő- és vízmelegítő készü­lékek. valamint a híradástechni­kai cikkek általában megfelelő­nek bizonyultak. A megvizsgált 1050 különféle híradástechnikai készülék közül mindössze tizen­kilencnél fedeztek fel minőségi hibát. A bútorok minősége to­vábbra sem kielégítő, s a rekla­mációk 89 százaléka megalapo­zottnak bizonyult. • Nézzék meg, milyen «ép kenye­ret sütnek Soltvadker. ten! — me* > tatja • nyugdíja« Matti Györgye«. (Somos ifceló felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents