Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 1. Megkezdődött az FKP kongresszusa események sorokban MOSZKVA ___________________ A Szovjetunió és Finnország kormánya közötti szerződést írt alá szovjet részről Viktor Malcev, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese és finn rész­ről Aamo Karhilo. a Finn Köz­társaság moszkvai nagykövete. A szerződés meghatározza a Finn­öbölben és a Balti-tenger északi részén a két ország gazdasági és halászati övezetének, valamint kontinentális talapzatának hatá­rát_________________________ BR ÜSSZEL__________________ Le o Tindemans külügyminisz­ter befejezte kétoldalú tanácsko­zásait Belgium NATO-szövetsé- geseivel az eurorakéták telepíté­se megkezdésének időpontjáról — közölte szerdán a belga külügyi szóvivő. A kétoldalú tanácsko­zások után a NATO Állandó Ta­nácsában (az állandó képviselő nagykövetek testületében) több­oldalú megbeszélés is következik — tette hozzá a szóvivő. LENGYELORSZÁG Társadalmi vita A Lengyelországban az alapvető élelmiszerek március elejére ter­vezett áremeléséről folyó társa­dalmi vita eddigi eredményeiről számolt be Zdzislaw Krasinski árügyi miniszter a parlament mellett működő társadalmi és gazdasági tanács ülésén. Elmondta, hogy a három ár­emelési változat tervezetéről fo­lyó társadalmi vitában erősen megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 18—20 százaléka az első változatot választaná. E szerint az élelmiszerek árát olyan mértékben emelnék, mint aho­gyan tavaly a termelési költségek növekedtek. Így nem csökkenné­nek az állami támogatások, s to­vábbra is érvényben maradna a jegyrendszer. E változatban a ga­bonaeredetű termékek, például a liszt, dara, egyebek mintegy 20 —-40 százalékkal drágulnának, a kenyér pedig 10 százalékkal ke­rülne többe. A hús és húskészít­mények pedig 15 százalékkal ke­rülnének többe. E változat hívei főként azért szavaztak az első megoldásra, mert ez szavatolná a jegyrendszer fennmaradását. A megkérdezettek 9—11 száza­léka a második változat mellett foglalt állást. E variáns szerint az árak nagyobb mértékben emel­kednének, de megszüntethető lenne a jegyrendszer a gabona- eredetű termékekre, továbbá a vajra, a margarinra, zsírra és a szalonnára. A harmadik változatot a meg­kérdezettek 44 százaléka támogat­ta — ez a megoldás csak annyi­ban térne el az előzőtől, hogy a cukor árát 75 százalékkal emel­nék. s az év folyamán megszün­tetnék a cukor jegyre történő adagolását. A megkérdezettek 17 százaléka az áremelésekkel szemben foglalt állást. (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetközi együttműködések ki­alakításával. Biztosítani kell, hogy a vállalatok erőforrásait tő­kekivitel és spekulálói ó helyett új munkaihelyek teremtésére és társadalmilag hasznos javak ter­melésére fordítsák, így hajtsák végre az ipar-igazi korszerűsíté­sét. Meg kell reformálni az álla­mi bankhálózatot és azt ki kell vonni a nemzetközi pénzpiacok uralma alól. A társadalmi igazsá­gosság növelése végett fokozot­tabb védelmet kell biztosítani az alacsony keresetűek számára, csökkenteni kell a tőkéből szár­mazó jövedelmeket, s az iskola­rendszer reformjával biztosítani kell a termelés és az iskola kö­zötti szoros kapcsolatot. A vál­lalatoknál biztosítani kell a dol­gozóik tényleges részvételét a döntések meghozatalában. Nemzetközi téren Franciaor­szágnak arra kell törekednie, hogy harcoljon minden hegemo- nikus törekvés, így a dollár dik­tatúrája ellen. Ki kell vonni a francia gazdaságot a nagy nem­zetközi társaságok befolyása alól. Fokozottan kéül együttmű­ködni a fejlődő országokkal. Az FKP ellenzi a Közös Piac 'kiszé­lesítését, | a katonai és politikai integráció minden formáját. Franciaországnak határozottan részt kell vennie a békéért és a leszerelésért folyó küzdelemben. Az FKP nem rejti véka alá — hangsúlyozta ezután Marchais —, hogy a válság tartós 'és tényleges megoldása csak úgy képzelhető MOSZKVA Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott tárgya­lásaik során megvitatták az Af­rika déli részén kialakult hely­zetet és a megoldás lehetséges távlatait — mondotta tegnap, Moszkvában tartott sajtóértekez­letén Isidore Malmierca kubai külügyminiszter. Kuba és a Szovjetunió vélie- nye szerint az itteni helyzetet elsősorban az határozza meg, hogy a Dél-afrikai Köztársaság törvénytelenül megszállva tart­ja Namíbiát és Angola déli ré­szét. A két • külügyminiszter egyetértett abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az otta­ni feszült helyzet megszüntetése' érdekében azon a következetes elvi alapon, amelyet Dos Santos angolai elnök Cuellar ENSZ-fő- titkárnak írt levelében vázolt. Eszerint ki kell vonni a megszál­ló dél-afrikai csapatokat Angola déli részéről, végre kell hajtani az ENSZ Biztonsági Tanácsának 435-ös számú határozatát Namí­bia függetlenségének biztosításá­ról, meg kell szüntetni minden, az UNITA ellenforradalmi szer­vezetnek nyújtott katonai, gazdá­éi, ha Franciaországban is meg­valósul a $Zocializmus. E nagy célok megvalósítása fe­lé úgy kelV előrehaladni, hogy ki kell bontaÖcbztatni egy olyan né­pi mozgálirpat, amely a francia nép többségét tömöríti. Nerhgétptiqzi kérdésekről szólva Marchais hangsúlyozta, hogy az FKP tevékeny részt vállal a bé­kéért ésf leszerelésért folyó küz- delenmbeh, ellenzi Reagan űr­fegyverkezési terveit,' s amellett foglal állást, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között meginduló tárgyalások a fegy­verzet lehető legalacsonyabb szintre váló csökkentéséhez és a világűr militarizá'lásának be­tiltásához vezessenek. A szocialista országokról szól­va Marchais rámutatott: a szo­cialista országok — bár vannak problémáik — jelentős eredmé­nyeket értek el. Éppen ezért va­lótlanok a szocialista országok „válságáról” szóló állítások, hi­szen a szocialista országokban jelentkező problémák megoldá­sához nem a rendszer megváltoz­tatására, hanem a rendszerben rejlő lehetőségek teljes kibon­takoztatására van szükség. Ugyanakkor egyes kérdésekben vannak nézeteltérések az FKP és egyes szocialista országok kö­zött, s ezt az FKP az adott konk­rét esetekben, kifejezésre is jut­tatta. Marchais ezzel kapcsolatban válaszolt azokra a kongresszust megelőző vitában elhangzott megjegyzésekre, hogy az FKP sági és más támogatást a Dél- afrikai Köztársaság részéről. A kubai—angolai kapcsolatok­ról szólva a külügyminiszter tart­hatatlannak nevezte a Dél-afrikai Köztársaságnak azt az álláspont­ját, amelynek érteinkében össze akarja kapcsolni a namíbiai füg­getlenséggel ésva kubai interna­cionalista kontingens angolai je­lenlétével kapcsolatos kérdése­ket. Kuba és Angola többször le­szögezte: a kubai csapatok jelen­léte csak Angola szuverenitásá­val és területi épségével, annak biztosításával és megvédésével van kapcsolatban. A kubai—amerikai kapcsola­tokra1 — mondotta egy kérdésre válaszolva Malmierca — rányom­ja bélyegét, hogy az egymást vál­tó amerikai kormányok követke­zetesen ellenséges magatartást tanúsítanak a szigetországgal szemben, változatlan a gazdasági blokád, semmiféle árut, gyógy­szert sem vásárolhat Kuba az Egyesült Államoktól. Továbbra sem kizárt a katonai erő alkal­mazása az Egyesült Államok ré­széről, ezért Kuba kénytelen to­vábbi hatékony védelmi intéz­kedéseket tenni. határolja el magáit a szocialista országoktól. A főtitkár hangsú­lyozta: akár tetszik, akár nem, az osztályharc világméretekben folyik. A francia kommunisták nem' szemlélői, hanem tevékeny résztvevőd ennek az osztályharc­nak. Aki ezt a tényt tagadja, az elszigeteli magát a világszerte megnyilvánuló nagy áramlatok­tól, s meggyengül a francia kom­munisták harcát is. Az FKP ép­pen ezért aktív szolidaritást vál­lal a kommunista pártokkal és mindazokkal az erőikkel, amelyek különböző formában harcolnak a demokráciáért, a békéért, az em­beri felszabadulásért. Az FKP ugyanakkor teljesen függetlenül dolgozza ki' politikáját a francia problémák megoldására', és nincs semmiféle „modellje”. 'Hangsúlyozta végül, hogy a kongresszust megelőző vitában kitűnt: a kommunisták nagy többsége ragaszkodik a demok­ratikus centralizmus elvéhez, amely egyedül szavatolja a pár­ton belüli szabad; vitát, s a dön­tés meghozatala után. á kommu­nisták akcióegységét. Ezt az el­vet továbbra is tiszteletben kell ■tartani, ugyanakkor törekedni keld a pártélet demokratizmusá­nak egyre tökéletesebbé tételére. Marchais nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a vita a beszámoló és a kongresz- szusi határozattervezet fölött. A kongresszus szombaton szavaz majd a határozattervezetről és vasárnap választja meg az új központi bizottságot. Tyihonov fogadta a KGST- képviselőket MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán Moszkvában .fpgadt,^,# .KpS’í'i'tagpr^záSck mi­niszterelnök-helyetteseit,. köztük , Maróthy -Lászlót.. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, akik részt vesznek a KGST gép­ipari együttműködési" bizottságá­nak első, alakuló ülésén. A találkozón áttekintették, ho­gyan fejlődik és mélyül a KGST- országok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködése a gépgyártás területén, a népgaz­daságok magas műszaki színvona­lú gépekkel és berendezésekkel való ellátásában, a gépgyártás szerkezetének tökéletesítésében és műszaki újrafelszerelésében. Nyikolaj Tyihonov a beszélge­tés során részletesen szóit a szov­jet népgazdaság fejlődésével kap­csolatos kérdésekről, a társadal­mi termelés hatékonyságának a növeléséről. Szovjet—kubai külügyminiszteri tárgyalások Fenyegető árnyak a Távol-Keleten Az újságolvasónak bizonyára feltűnt, az utóbbi időben mennyire megszaporodtak az amerikai, a japán, a kínai és a dél-koreai ve­zetőknek egymás országa fővárosában tett kölcsönös látogatásai. Gyakoriak az olyan kétoldalú eszme cserék, egyeztető tárgyalások, amikor a főszereplőik hadügyminiszterek, ve­zérkari főnökök vagy egyéb fontos pozíció­ban lévő katonai személyiségek. A tágább összefüggések megértéséhez min­denekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy a nem­zetközi imperializmus három erőközpontja — az Egyesült Államok. Nyugat-Európa és Japán — az alapvető célok tekintetében ösz- szehangolt terveket dolgozott ki a Szovjetu­nió és szövetségeseinek „bekerítésére”, az ellenük bevethető politikai, gazdasági és ka­tonai tartalékaik maximális mozgósítására. Az- erőknek ebben a széles körű, mondhatni globális stratégiai-hadászati felvonultatásá­ban — helyzeténél, lehetőségeinél és súlyánál fogva — az USA játssza a főszerepet és sa­ját önző érdekeinek, világuralmi törekvései­nek szolgálatában minden módon igyekszik biztosítani magának a másik két erőközpont feltétlen támogatását. Amiként a nyugat-eu­rópai rakétatelepítés, ugyanúgy az ázsiai és a csendes-óceáni térfélben megfigyelhető ka­tonai előkészületek is azt bizonyítják, hogy a Reagan-kormányzat minden lépését a szo­cialista közösséggel szembeni „totális kon­frontáció” tételei határozzák meg. Ezeket a tételeket a meginduló szovjet—amerikai tár­gyalások *sem változtatják meg, miután Wa­shingtonnak feltett szándéka, hogy a „nyu­gati front” mellett- egy „keleti frontot” is megnyit. Mostanában mind többször hallani olyan amerikai hangokat, hogy az Egyesült Álla­mok — mérlegelve Nyugat-Európa „hanyat­lását” — katonapolitikájának súlypontját az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra helyezi át és ez — mint »mondják — szinte felér egy „korszakváltással”. Ha ebiben a m’egfogalma- zásban van-is némi túlzás, hiszen az USA számára Nyugat-Európa, mint a szocialista közösség elleni közvetlen „harcérimtkezési hídfő”, nem veszítette el jelentőségét, az aligha vitatható, hagy az Egyesült Államok keleti, tehát a Csendes-óceánnal érintkező partján nagy lendülettel fejlődő ipari óriá­sok most jobban érdekeltek az ázsiai orien­tációban. Ez az irányváltás kifejezésre juta Reagan-adminisztráció általános politikájá­ban is. Az amerikai'—japán—dél-koreai katonai .háromszög”, és ennek Kína esetleges bevo­násával való négyszögesítése pillanatnyilag a washingtoni hatalmi törekvések tengelyé­ben áll. Reagan elnöknek Kínában, Japán­ban és Dél-Koreában tett látogatása, Wein­berger hadügyminiszter tokiói és szöuli ven­dégeskedése, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének legutóbbi pe­kingi tárgyalása, a japán .hadügyminiszter tervezett kínai utazása, Nakaszone japán kor­mányfő nemrégiben véget ért csendes-óceáni körútja egyaránt azt tanúsítja, hogy valami­féle nagyobb szövetkezés körvonalai vannak kibontakozóban ebben a térségben. Az ASEAN-országok (Indonézia, Malaysia, a Fü- löp-szigetek, Szingapúr, és Thaiföld) egyelő­re nem kötelezték el magukat egy kifejezet­ten katonai szövetség gondolata mellett, jól­lehet Thaiföld és a Fülöp-szigetek közelebb áll Washingtonhoz, mint a többi tagország. Az antikommunista koalíció összekovácso­lásában eddig Japán és Dél-Korea ment el a legmesszebbre, s ez a sokoldalú kapcsola­tokban, s az ottani amerikai katonai jelen­lét nagyságában mérhető le a legjobban. Nakaszone japán miniszterelnök például ki­jelentette: a szigetországot „elsüllyeszthetek, len repülőgép-anyahajóvá” alakítják át, és Tokió magára vállalja a Japánt körülvevő ezer tengeri mérföldes körzet „ellenőrzését”, válság esetén pedig a Szovjetunió csendes­óceáni flottája kifutásának megakadályozá­sát a közeli tengerszorosok lezárásával. Az Egyesült Államoknak az ország hatá­raitól távol állomásozó második legnagyobb csoportosítását, a csendies-óoeáni parancsnok­ság (a PACOM) alárendeltségéibe tartozó kö­zel 150 ezer főnyi haderőt (ehhez tartozik a 7. amerikai flotta is), ugyancsak új rakéta- atameszközökkel látják el. Szovjet értékelések szerint a Távol-Kelet — ha a fegyverkezés­nek ez a tendenciája folytatódik — egy „kor­látozott” atomháború potenciális hadszínteré­vé válhat annak minden súlyos következ­ményével együtt. Serfőzff László alezredes Országos elméleti tanácskozás „A 80-as évek kapitalizmusa: válság és kiútkeresés” címmel az MSZiM'P KB agitációs és propa­gandaosztálya és az MSZMP So­mogy megyei Bizottsága rendezé­sében szerdán kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött Kaposvárott. Résztvevői a megyei párt- és KlSZ-feizottságok és a megyei oktatási igazgatóságok vezetői, egyetemi-főiskolai ' ok­tatók, . tudományos kutatók, a tö­megtájékoztatás vezető munka­társai. Klenovics Imre, a Somogy me­gyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályá­nak vezetője mondott megnyitót. Hangsúlyozta: a tanácskozás cél­ja, hogy segítsen a jelenkori ka­pitalizmus leglényegesebb kérdé­seinek megértésében', elméleti igényű választ adjon új, vagy új formában jelentkező régi kérdé­sekre. — Azt reméljük a konferen­ciától — mondotta —, hogy a tő­kés valóság legfontosabb belső és nemzetközi összetevőinek elem­zésével módot ad elméleti és po­litikai következtetések levonásá­ra, ezzel pedig hozzásegíti az ok­tatást, a tömegtájékoztatási, ál­talában a propagandát ahhoz, hogy korszerűbben, hitelesebben ábrázolja a kapitalizmust, meg­bízható tényék, friss érvek bir­tokában folytathassa tudatformá­ló munkáját. A társadalmi tudat formálása, célszerű alakítása és befolyásolása elképzelhetetlen valós, önmagáért beszélő szocia­lizmus- és kapitalizmus-felfogás nélküli. Az embereknek minél többet kell tudniuk saját rend­szerükről, a szocializmusról, és a vele egyiidöben jelen levő másik rendszerről, a kapitalizmusról. Hiteles, igaz kapitalizmuskép nél­kül nem érthetik meg saját utunk, ■> a szocializmus történelmi elhiva­tottságát. — Mélyebb, sokoldalúbb felfo­gást kell' kialakítani a mai kapi­talizmusról. Arra van szükség, hogy az ideológiai munka kikü­szöbölje hiányosságait, és illú­ziók, illetve leegyszerűsítések ' nélkül mutassa be a tőkés társa­dalom lényegi folyamatait, ten­denciáit. Tudatosítsa, hogy a kapitalizmus minden változása ellenére az ember kizsákmányo­lásán alapuló, töfténgJmaegij.vá'l-„ Ságban levő WsaBmHB®gp^r,. amelyet soha töbjjSfeSwihfea'kai' a szocializmust építő nép. Ä szo­cializmus és a kapitalizmus, a két rendszer reális bemutatásá­val tehát azt kívánjuk elősegíte­ni, hogy erősödjék az emiberék szocializmus melletti tudatos, meggyőződéssel vállalt kiállása. 'Lakatos Ernő megnyitója után a tanácskozás plenáris ülésén ■négy előadás hangzott el. ' - ■*. Simái Mihály akadémikus, ■ az MTA Világgazdasági Kutató Inté­zetének igazgatóhelyettese tör­ténelmi perspektívában •Vizsgálta a mai kapitalizmust, annak Vál­ságát és jövőjét. Utalt a világ- gazdasági 'korszakváltások j éá a válságok különböző értelmezé­seire, majd leszögezte: a tőkés rendszer válságát úgy .kell fel­fogni, mint a termelési mód tör­ténelmi hanyatlását, .Jövőjét, perspektíváját illetően az alapve­tő kérdés: milyen módon lesz­nek képesek a vezető tőkés ha­talmak megoldást találni legége­tőbb társadalmi és gazdasági problémáikra Saját országaik keretei között £s< nemzetközi fnjé- retefcjpen. Bereez János, a Népszabadság főszerkesztője A kapitalizmus, és korunk nemzetközi rendszere kapcsolatáról < tartott 'előadást. Leszögezte, hogy korunk világ­rendjének jellegét, fejilődéséríök menetét a szocializmus és a ka­pitalizmus elvi különbözősége és kialakulásuk folyamatának jelen­tős eltérése határozza meg, A ka­pitalizmus korunkban kétféle módon kérési kiútját nehézségei­ből : belső rendjében az alkalmaz­kodás, az integrációs készség fo­kozásával, kifelé a szocialista tá­borral szembeni katonai kihívás­sal és érőspdő agresszivitással. A tőkés világ megítélésében a leg­főbb mércének azt kell tekinte­nünk, hogyan viszonyul ez a rend­szer korunk két meghatározó,' globális problémáihoz: a haladás­hoz és annak irányához, vala­mint a béke és a háború viszonyá­hoz. Ami a társadalmi haladást, s az ebbén meghatározó Szooíá- liamust illeti, a kapitalizmus egy­értelműen reakciós, tagadó ál­lásponton van; a tudorháhyos- , technikai fejlődésben kéfces ugyan újat alkotni, de képes arra is, hogy azt az emberiség ellen hasz­nálja fel. Szűcs Ferenc altábornagy,:, á Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese a katona- politika! tényezőnek a fejlett tő­kés államok külpolitikájában betöltött szerepével foglalkozott. Lukács József akadémikus, az MTA filozófiai intézetének igaz­gatója az újkonzervatív előretö­résről, ennek napjaink 'kapitaliz­musában gyökerező társadalmi- okairól tartott előadást, s^kitért-a marxista filozófia ez­zel kapcsolatos, feladataira., . A tanácskozás résztvevői dél­után öt szekcióban kezdték meg a vitát a jelenkori kapitalizmus fő gazdasági, társadalmi, politi­kai, .. katonapolitikai*’ ideológiai folyamatairól, valamint a kapita­lizmussal kapcsöjatois hazai pro­pagandatevékenységről . (MTI):< Állatok a kistermelőknél (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen az állatkihelye- zés nemcsak a gazdaságok érde­keit szolgálja. Lehetőség nyílik a nyugdíjasok, kívülállók munka­erejének bevonására, a _ szemé­lyes jövedelmek növelésére, az üzemi bérszínvonal emelése nél­kül. . , Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az akcióban részt vevő vállalkozók többsége becsületes munkával tesz eleget a szerződésben vállaltaiknak. Van­nak azonban, akik kihasználva aa esetenként pontatlanul fogalma­zott szerződéseket, ezek hiányos­ságait, ügyeskedéseikkel károkat okoznak a szövetkezeteknek. Az elnökségi ülés résztvevői el­fogadták a szövetkezeti demokrá­cia intézményrendszerének mű­ködéséről, a tagok érdekvédelmé­nek helyzetéről szóló előterjesz­tést, valamint személyi kérdések­ről döntöttek. G. E. Több utas, kevesebb teherfuvar (Folytatás az 1. oldalról.) A konténeres áruszállítás az elmúlt évben dinamikusan fejlő­dött, a megyében Kecskemét-Al­só, Baja, Kalocsa állomásain fog­lalkoznak ki-berakással. Bács- Kiskunban 1984-ben 3,6 százalék­kal növekedett' a feladottak, ugyanakkor 1,5 százalékkal csök­kent az érkezettek száma. A me­gyében több mint 5500 nagy szál­lítótartályt raktak meg egy év alatt, s ez a teljesítmény 1984- ben 48 százalékkal volt magasabb az előző esztendeinél. A MÁV a viszonylag egyenletes áruszállítás elősegítése érdekében az eddigi előszállítási kedvezmény helyett sTiPznnál.is díjszabást vezetett be. Ennek az a lényege, hogy az I. negyedévben a fuvardíjból 10 százalék kedvezményt ad meg­határozott körű áruféleségek fu­varozásakor, ugyanakkor ezek­nek az áruknak a IV. negyedév­ben történő szállításáért 10 szá­zalék többletdíjat számol fel. A másiik nagy fuvarozó, a Vo­lán 9-es számú Vállalat személy- és áruszállításáról Rigó István igazgató számolt be. Az elmúlt év 11 hónapjában a tervezettnél 1 millió 300 ezerrel több utast szállítottak, s bár jelentős gon­dot okozott, mégis nagyobb zök­kenők nélkül oldották meg az államigazgatási . átszervezéssel összefüggő feladatokat. Az ¥ áru- szállításban visszaesés mutatko­zott, mert a vártnál alacsonyab­bak voltak a fuvarigények, a tö­megárut szállíttató vállalatok igé­dig nem éltek az előszállítás le­hetőségeivel. Majdnem 7 ezer vagonnal kevesebbet raktak ki és szállítottak el a beruházások visszaesésének .. következménye­ként. A teljesítmények növeke­dése a szállítmányozásból, illet­ve a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat és a közúti igazgatóság fuvardíjaiból származott. Ebben az esztendőben a ■ sze­mélyszállítás növelését elsősöm­ben Kecskemét és Baja térsé­gében tervezik. Az árufuvamo. zásban javítják a szervezettséget, emelik a szolgáltatások színvoi. nalát. Továbblépnek a speciális eszközöket igénylő fuvarozásban, s intenzivebben bekapcsolódnak a mezőgazdasági szállításba. A MÁV elkülönített fejlesztési alapjára benyújtott tervpályáza­tok megvalósításának tapaszta­latairól számolt be Fekete Lász­ló, a megyei tanács közlekedési osztályának csoportvezetője, majd Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, a megyei szállítási bizottság elnöke ismertette a bizottság ez évi munkatervét. G. G. r l

Next

/
Thumbnails
Contents