Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

'VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tf MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 31. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 7. csütörtök Maróthy László Moszkvában Qrigariij Romanov, az SZKP KIB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára szerdáin Moszkvában fogadta Ma- nótihy Lászlót, az MSZMP PB tagját, a Minisztertanács elnök- helyettesét. lA szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélések során Grigorij Romanov és Maróthy László át­tekintette a szovjet—magyar gadasági, valamint tudományos —műszaki együttműködés .fej­lesztésének kérdéseit. A megbeszélésen jelén volt' Rajnai Sándor, a Magyar Nép. köztársaság moszkvai nagyköve­te. Maróthy László szerdán Moszk­vában megbeszélést folytatott Gejdar Alijevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesével is. Elutazott a szovjet újságíró-küldöttség Mint arról már hint adtunk, kedden szovjet újságíró-küldött­ség érkezett a megyeszékhelyre azzal a céllal, hogy tanulmányoz­zák Bács-Kislkun életét, erről be­számoljanak olvasóiknak. Szerdán a reggeli órákban megtekintették a kecskeméti piacot. Ezután föl­keresték a Petőfi Népe szerkesz­tőségét. A vendégeket dr. Sztra- pák Ferenc főszerkesztő és Gé­mes Gábor, a szerkesztőség párt- alapszervezetének titkára fogad­ta. A szovjet újságírók tájékozta­tást kaptak a lap munkájáról, tá­jékoztatási, politikai, kulturális tevékenységéről, a szerkesztőség társadalmi kapcsolatairól. A szovjet delegáció megko­szorúzta a Szabadsági téri szovjet hősi emlékművet, leróva kegyele­tét a Kecskéimét szabadságáért életüket áldozó szovjet katonák emléke élőtt. Ezt követően rövid városnézés után Hajósra utaz­tak. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát érsekhalmi kerületé­nek központjában Papp. György, az MSZIMP Bajai városi Bizott­ságának első titkára és dr. Má­• A szovjet hősök kecskeméti emlékművénél. tyus Gábor, a kombinát vezér- igazgatója fogadta a szovjet új­ságírókat, majd a pezsgőüzem munkájával ismerkedtek. A késő délutáni órákiban Baján, a váro­si pártbizottságon búcsúzott el az A. T. Karpicsov, a Pravda szerkesztőségének felelős titkára vezette delegáció, hogy munkáját Pécsett folytassa. megtakarított beruházások Állatok a kistermelőknél Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Parázs vitát váltott ki az egyik előterjesztés: az állatkihelyezések tapasztalatai és hatása az ágazati eredményességre a Kiskunság szövetkezeteiben. Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Bács-Kiskunban volt , a legnagyobbjégkár Az ágazatok között a kertészet mellett az állattenyésztés a leg-> jelentősebb. A térségben 1980-' ban másfél milliárd forint .terme­lési értéket hoztak létre a gaz­daságok közös állattenyésztési tevékenységükkel, amely 132 millió forint nyereséget eredmé­nyezett. Három évvel később az ágazat termélési értéke növeke­dett ugyan százmillió forinttal, die a nyeresége csupán 48 millió volt. E feszültség feloldásának ma szinte egyetlen belátható módja, Szerdán délelőtt ülést tartott a megyei szállítási bizottság. El­sőként Harmati János osztályve­zető-helyettes számolt be a MÁV Szegedi Igazgatósága 1984. évi személy- és áruszállítási felada­tainak teljesítéséről és az idei teendőkről. Mint megállapította, 1984 januárjától októberig egy­millióval .több utast szállítottak működési területükön, s mintegy 12 millió forinttal több bevételt értek el, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a megye 27 hogy az állatállomány egy részét kistermelőkhöz helyezik ki. Ez­zel a lehetőséggel tavaly a Kis­kunságban 19 termelőszövetkezet és hét szakszövetkezet élt, mint­egy ezer szarvasmarhát, 12 ezer juhot, 38 ezer sertést, 16 ezer angóranyulat és hárommillió ba­romfit helyezve ki a közös állo­mányból. E megoldásuk egyik indoka: ha az állatokat a gazda­ságok maguk tartják, 440 millió forintos beruházásra lett volna szükség! (Folytatás a 2. oldalon.) százalékban részesült. Erre az év­re már 20 millió utas szállítását tervezik, Bács-Kiskunban 5,5 millióra számítanak. Az árufu­varozásban 10 százalékkal elma­radtak a korábbi eredménytől, ami a beruházások visszafogott­ságából származó szállítási igé­nyek csökkenésével, a készlet­gazdálkodási kötöttségekkel, a zord időjárással, kismértékben a vasúti kocsik hiányával, magya­rázható. (Folytatás a 2. oldalon.) A biztosítások, a károk és kár­térítések alakulásáról, valamint az Állami Biztosító idei terveiről tájékoztatta tegnap az újságíró­kat Budapesten Tar Jenő. az in­tézet megbízott vezérigazgatója. A többi között elmondta, hogy a múlt évben nem csökkent a ré­gebbiekhez képest az érdeklődés a biztosítások iránt, noha — a vállalatokhoz hasonlóan — a la­kosság nehezebb körülmények között gazdálkodott, mint azelőtt. Tavaly több mint 8 millió szer­ződést tartottak nyilván, jóval többet, mint eddig bármikor. A CSEB-tagok száma megközelíti a 4 milliót és 3 millió családnak van lakásbiztosítása. Eredmény­nek könyvelhetik el azt is, hogy a magánvállalkozók közül 50 ez­ren kötöttek valamilyen biztosí­tást Kártérítésként 1984-ben a la­kosság részére több mint 4 mil­liárd forintot fizetett ki az Álla­mi Biztositó. Figyelmet érdemel, hogy a lakásbiztosításokra több mint 600 ezer alkalommal térítet­tek meg bizonyos összegeket. A korábbi évekhez hasonlóan ezút­tal is a tűzesetek miatt került sor legtöbbször utólagos kifizetések­re. De gyakori volt a csőrepedés, a vihar- és jégkár, valamint az üvegtörés és a baleset is. A jég­verés a legnagyobb károkat Bács- Kiskunban okozta, ahol tavaly mintegy 50 ezer hektárt sújtott a szokottnál is zordabb időjárás. Az idei tervekről szőlva Tar Jenő elmondta, hogy az igények­nek megfelelően a jövőben min­den erővel tovább akarják bőví­teni a biztosítások körét. Egye­bek mellett bevezetik a nagyüze­mi baromfi-, valamint a prémes- állat-biztosítást. és kiszélesítik a növénytermesztési biztosítási kört. Ugyanakkor lehetőség lesz az úgynevezett időszakos Casco meg­kötésére, ami azt jelenti, hogy ezt a biztosítást megkötheti az isi. aki csak az év bizonyos hónap­jaiban használja ilyen vagy olyan okból saját gépkocsiját. ELŐSZÁLLÍTÁSRA ÖSZTÖNZŐ DÍJSZABÁS Több utas, kevesebb teherfuvar Megkezdődött az FKP kongresszusa A Párizs melletti St. Ouen-ban szerdán délelőtt megkezdődött az FKIP 25. kongresszusa. A kong­resszuson számos külföldi testvér­párt is képviselteti magát, az MSZIMP küldöttségét Aczél György, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára vezeti. ,Reménység és harc a kommu­nistákkal együtt” — hirdeti a fel­irat a hatalmas sportcsarnokban, ahol mintegy 2000 delegátus fog­lal helyet. Az ötnapos kongresz- szust Josiane Andros St. Ouen-d polgármester nyitotta meg, aki a város nevében üdvözölte a kül­dötteket, majd Georges Marchais főtitkár terjesztette elő a Köz­ponti Bizottság beszámolóját. Georges Mardhais az elmúlt időszak tanulságait elemezve rá­mutatott arra, hogy a kongresz- szus elé terjesztett határozatter­vezet önkritikusan vizsgálja e korszak eseményeit. A párt az öt­venes évek közepétől kezdve ,,történelmi késéiben” volt, mert nem vette, keliőtóáppen figyelem­be a francia társadalomiban vég­bement mélyreható változásokat és nem dolgozta kd idejében, an­nak az útinak a tervét, amely a francia sajátosság óiknak megfe­lelően vezet a szocializmushoz. Az elmúlt időszak tapasztala­tai azt is bebizonyították, hogy a szocialistákkal kötött közös prog­ram stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A ma kialakult súlyos helyze­tért azonban a kommunistákat nem terheli felelősség. Az FKP lojálisán vett részt az 1981-ben alakult kormányban', bízva ab­ban, hogy a szocialisták betart­ják vállalt kötelezettségeiket. Nem a kommunisták, hanem Francois Mitterrand és a szocia­lista párt változtatta meg a kor­mány politikáját — a nagytőke és a jobboldal nyomásának en­gedve — olyan irányiban, amely még súlyosabbá teszi a válságot. Mardhais ezután részletesen elemezte a jelenlegi válságot, s hangsúlyozta, hogy az nem átme­neti jelenség, hanem a tőkés tár­sadalmi rendszer mély válsága, s az — a köztársasági elnök és a miniszterelnök legutóbbi illúzió­kat keltő kijelentésed ellenére — tovább fokozódik. A francia po­litikád pártok közül egyedül az FKP hirdeti azt, hogy a válság nem végzetszerű, s Franciaor­szágnak megvannak az erőforrá­sai ahhoz, hogy kijusson a vál­ságból. Mardhais ezután konkrét ja-, vasiatokat terjesztett élő a vál­ság leküzdése érdekében. Az FKP azt javasolja, hogy minden erőforrás mozgósításával biztosí­tani kell a gazdasági növekedést, a belső piac fejlesztésével és új (Folytatás a 2. oldalon.) A MOZGALOM KEZDETE: KALOCSA Átadták a kétszázötvenezredik szövetkezeti lakást Kalocsa környékén a Szakmár- Csornapusztai Földműves Szövet­kezet közreműködésével 1948- ban alakult az első lakásépítő szövetkezet. Harminchárom gazda a felosztott nagybirtok épületeinek anyagát közös megegyezéssel felhasználta új otthonok építésére. Meg is épült a 33 családi ház. Akkoriban még jogszabályok sem voltak a lakásépítő szövetkezetek működésére. A kezdeményezés követökre talált, megszülettek az erre vonatkozó szabályozók is. Jelenleg a MÉSZÖV érdekképviseletéhez tartozó 43 lakásszövetkezet 8021 családi otthon fenntartásáról gondoskodik. Országosan is jelentős a lakás­építésnek ez a módja, amit bizonyít az, hogy a mozgalom „hólesőjé­ben”, Kalocsán adták át tegnap a 250 ezredik szövetkezeti lakást. Ezt ünnepség előzte meg, ame­lyet a művelődési'ház kamarater­mében tartottak. Meghívták az összejövetelre mindazokat, akik­nek szerepük van a szövetkezeti lakásépítésben. Szalóki István, a városi tanács elnöke megnyitó­jában emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás óta eltelt 40 esz­tendő. óta a kormányzat egyik legfontosabb feladatának tartot­ta a lakásépítés szorgalmazásált, segítését, mert az szorosan össze­függ az életkörülmények javulá­sával . Huszár Mihály, a Kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő Szövet­kezet ügyvezetője ismertette ed­digi munkájukat és további el­képzeléseiket. Jantner Antal építési és város- fejlesztési miniszterhelyettes azo­kat az erőfeszítéseket összegezte, amelyeket a kormányzat tett az ország lakossága otthonteremté­sének segítésére. Az első 15 éves lakásépítési terv szerint 1 millió új otthon építését irányozták elő. Ezt sikerült túlteljesíteni. A má­sodik 15 éves lakásépítési terv már 1 millió 200 ezer új otthon építésével számol. Foglalkozott a minis zterhelyet­• A boldog tulaj­donosok. A 250 ezredik szövetkezeti lakás a Tóth Mike utcában. tes azzal is, hogy törekedni kelt — a karmánythaitározat szellemé­ben — az építkezések könnyítésé­re, a bürokrácia csökkentésére, a jobb szervezésre és az anyaghi­ány mérséklésére. Elmondta, hogy számos intézkedés történt a lakásépítkezések megkönnyítésé­re, a kormány tudja azt is, hogy a szövetkezeti otthonok építése és fenntartása érdekében keresni kell a korszerűbb, de olcsóbb le­hetőségeket, szükséges megterem­tem az arányosabb teherviselést. A kormány folyamatosan figye­lemmel kíséri a lakásszövetkeze­tek gondjait is és megfeleld in­tézkedésekre készül. Tóth Ferenc, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője elisme­réssel szóit a lakásszövetkezetek munkájáról. A megye mindig élen járt a saját erőből történő építkezésbeh. Bedö Tibor, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese arról be­szélt, hogy míg országosan az összes szövetkezeti lakásból 16— 18 százalék szövetkezeti építésű, addig nálunk ez az arány eléri az 50 százalékot. Fő feladat az ol­csóbb lakások építése, a szövet­kezeti otthonok több mint 60 százaléka a megyében jelenleg is házilagosan épül. Ez azt jelenti, hogy mintegy 20 százalékkal ki­sebb az 1 négyzetméterre jutó költség, mint az állami vállala­toknál. Az ünnepség befejezéseként dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese kitüntetéseket adott át. Korsós Lajos, a Kalo­csai Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke és Kapitány Sándor építésvezető Kiváló Szövetkezeti Munkáért, három szövetkezeti dolgozó pedig vállalati kitüntetést kapott. A 250 ezredik szövetkezeti lakás tu­lajdonosa, Szeitz János a Skála- COOP Szövetkezeti Vállalat aján­dékát vette át. Ezt követően a vendégek meg­tekintettek a három és fél szobás szövetkezeti lakást, Szeitz Jáno- sék új otthonát, amelyet a négy­tagú család a közeljövőben ren­dez be. A családfő a KAGE Pap­rika- és Konzervgyárának mun­kása. K. S. Tfc r Pro Azt szeretem, ha minden reggel, amikor felkelek, tu­dom, hogy mit csinálok majd, ha beérek a gyárba. Már az úton azon gondolkodom, mi­vel kezdem a munkát, aztán hogyan folytatom, hogy jól ha­ladjak, meg közben azért a nyelvem sem lógjon. Ha zűr van odabent, nincs előkészít­ve a termelés, csak beesik az ember a műhelybe és téblábol, mérgelődik. Elismert, nagy tapasztalatú munkástól hallottam a fentie­ket. Gondolatait könnyű to­vább folytatni, s végülis fel­vetődik a kérdés: kié a fele­lősség a munkakedvet, fegyel­met, no és természetesen a termelés gazdaságosságát is rontó szervezetlenségért? A vezetőké, akiknek — mondjuk ki mindjárt — nem könnyű a helyzetük manapság, amikor a vállalatok az önállósodás, az irányítók pedig a növekvő személyes felelősség időszakát étik. Am az sem véletlen, hogy a párthatározatok szinte mind­egyike felhívja a figyelmet a vezetés színvonalának emelé­sére. Sok tartalék rejlik eb­ben. A korábbi évtizedek sza­bályozórendszere nem tette közvetlenül érdéikeltté az irá­nyítás különböző „szintjein” tevékenykedőket képességeik teljes kibontakoztatásában, ami persze nem jelenti azt, hogy ilyen típusú vezetőket nem lehet találni. Hiszen — ■ szerencsére — vannak embe­rek, akik csakis odaadással képesek dolgozni, függetlenül anyagi érdekeiktől, sőt az ob­jektív korlátoktól is. Mégis, aligha cáfolható, hogy az érdekeltség — pénz­ben:, erkölcsi, beosztásbeli — jobb munkára sarkallja az embereket. Ebből kiindulva fél évvel ezelőtt érdekes kí­sérletbe kezdtek a Bajai Fi­nomposztó Vállalatnál. A nyugdíjazással, munkahely- cserével és egyéb ok miatt megüresedett vezetői poszto­kat — megegyezéssel — meg­határozott időre szóló megbí­zatást adva töltötték be. Az igazgató és helyettesei öt, a főosztályvezetők három, az osztály- és művezetők pedig két évre kaptak 'bizalmat. A kinevezéssel együtt feladat­tervet is átnyújtottak a kísér­letben részt vevő húsz vezető­nek. Abban lefektették, mit várnak az illetőtől, s előrebo- csátották: az éveik letelte után aszerint számíthat mindenki megbízatása meghosszabbítá­sára, hogy miként tett eleget vállalt kötelezettségeinek. A függőség új formája a várt eredménnyel járt az eddigi hat hónapban. Akik a kísérlet ré­szesei, másként állnak hozzá munkájukhoz, mint a hagyo­mányos kötelmek mellett fog­lalkoztatottak. Környezetü­ket, az irányított üzemrészt, osztályt — az elérendő lehető legjobb eredményt tartva szem előtt — szervezik, építgetik, vezetik. Bizonyítani igyekez­nek, gondolkodnak, keresik a jónál is jobb megoldást. Tud­ják: eket a régi szabályok — ha egy vezető nagy hibát el nem követett, maradhatott a helyén a nyugdíjig — már nem védik majd két-három- öt év múlva. (Addigra egyéb­ként vállalati tanács irányítja a Bajai Finomposztót.) Ez alatt a „próbaidő” alatt kitű­nik majd, kiben mekkora ve­zetői képességek rejlenek. Ami ma e vállalatnál köve­tésre érdemes kísérlet, meg­lehet, maholnap általánosabb gyékorlat lesz. A. Tóth Sándor • Teherszerelvény rendelése a kecskeméti MÁV-állomáson. V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents