Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
IDŐJÁRÁS Várható lóffjárás ma Midi Oyalc- ran len erősen felhói as ég, és többfelé várható Inkább csak gyönge csapadék. Eiffbb havasál. majd ónoi «10, esó la valószín(C Napkói- ben megélénkül az éizaknjmgatl izéi. A hőmérséklet éjizaka —1, —7 fokig ciókken, napközben 0, plusz S fokig emelkedik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évf. 30. szám Szovjet újságíró-delegáció érkezett Bács-Kiskunba • A szovjet újságírók a megyei pártbizottságon. Kedden délelőtt szovjet újságíró-küldöttség érkezett Kecskemétre azzal a céllal, hogy tanulmányozzák B ács-Kiskun megye életét, s erről beszámoljanak olvasóiknak. A küldöttséget A. .T. Karpicsov, a Pravda szerkesztőségének felelős titkára vezeti. Tagjai V. V. Silov, a Szovjetszfka- ja Rosszija gazdasági rovatvezetője és V. V. Duhin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának instruktora. A vendégeket Tóth József, a Külügyminisztérium csoportvezetője kísérte el. A szovjet újságíró-delegációt a megyei pártbizottságon Hodossi Sándor és Szakalczai Pál, a megyei pártbizottság titkárai fogadták, s tájékoztatták a megye politikai, gazdasági, kulturális, egészség- ügyi helyzetéről. A vendégek ezt követően a kecskeméti városháza dísztermével ismerkedtek meg, ahol dr. Mező Mihály tanácselnök fogadta az újságírókat. Délután a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet munkájával, gazdasági eredményeivel, a pártszervezet munkájával kapcsolatos tájékoztatót hallgatták meg, majd dr. Kása Antal elnök és Méhesi Zoltán párttitkár kíséretében megtekintették a tsz lakótelepét és a szeszfőzdét. A keddi program az MMG Automatika Művek Gyárában fejeződött be, ahol az üzem munkájáról Szakolczai István, a gyáregység vezetője adott tájékoztatást. G. G. • Megtekintették a Magyar—Szovjet Barátság Tsz lakótelepét Is. <Tóth Sándor (elvételei) SZÓJAÉRTÉKESÍTÉS, KIVITELI FELÁR Az MSZMP küldöttsége Párizsban Kedden délben Párizsba érkezett az MSZMP-nek az FKP 25. kongresszusán részt vevő küldöttsége. A küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára' vezeti, tagjai; Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Verők Istvánné. a külügyi osztály munkatársa. A küldöttséget Orly repülőterén Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a L’Humanité igazgatója és Palotás Rezső párizsi magyar nagykövet üdvözölte. KÖZŐS ESZMÉK ÉS ÉRDEKEK Ülésezett az MSZBT Országos Elnöksége Marjai József a magyar—szovjet kapcsolatokról Kedden a Parlament Vadásztermében illést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Apró Antal, az MSZBT elnöke megnyitójában méltatta hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulóját, és szólt azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép az elmúlt négy évtized során elért. — Mindebben a történelmi méretű fejlődésben és átalakulásban meghatározó szerepet játszott a Szovjetunióval kiépített, sokoldalú kapcsolat, a megbonthatatIDÉN IS FELADAT AZ EXPORTBŐVÍTÉS lan magyar—szovjet barátság — mondotta többek között. — Országainkat, népeinket összekapcsolja elveink, eszméink és céljaink azonossága, érdekeink szét nem választható közössége. A Szovjetunió — miként a múltban és a jelenben, akként a jövőben is — hazáink függetlenségének, szocialista építőmunkánk sikerének biztos támasza marad. Ügy gondolom, hogy a tisztelt elnökség és társaságunk minden tagjának az érzését és meggyőződését fejezem ki akkor, amiJavult AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára: 1,80 Ft 1985. február ö. szerda a külkereskedelmi egyensúly Veress Péter tájékoztatója Hazánk külkereskedelmi árucsere-forgalmának 1984. évi alakulásáról, valamint az idei legfontosabb feladatokról tájékoztatta tegnap Veress Péter külkereskedelmi miniszter a sajtó képviselőit a Parlamentben. Elmondta, hogy tavaly a külkereskedelmi egyensúly tovább javult; a rubelelszámolású árucsere-forgalomban kivitelünk számottevően méghaladta a behozatalt, és — a tervezettnél valamivel kisebb arányban — az 1983. évi szintet meghaladó aktívumot értünk el a konvertibilis elszámolású áruforgalomban is. Kedvezően alakult a nemzetközi megítélésünk is, hitelképességünk fokozódott. Változatlanul gondot okoz, hagy a konvertibilis exporton belül viszonylag csekély a magas feldci- gozottságú termékek aránya, és hogy néhány .területen nem sikerüli még biztosítani a termékek tartósan egyenletes jó minőségét. A kiszállítások üteme sem volt kielégítő: a tavalyi aktívumnak közel egyharmada decemberben keletkezett. A miniszter kiemelte a . szocialista országokkal folytatott árucsere-fongalam alapvető jelentőségét. A szocialista országokból származik a vásárolt energiahordozók túlnyomó többsége, az alapanyag import több mamit egyharmada, és a gépipari' behozatal 64 százaléka. A tavalyi évet jelentős, korábban felhalmozódott külkereskedelmi pasz- szívuimma! kezdtük, és a cél elsősorban az elmaradás csökkentése volt. Ezt sikerült is teljesíteni oly módon, hogy mind az export, mind az import az előirányzatot meghaladó mértekben növekedett. Kivitelünk értéke a tervezett 9 helyett 11 százalékkal, haladta meg az előző évit, miközben behozatalunk az előirányzott 1983-as szinthez képest néhány ágazatban' valamelyest ugyancSak emelkedett. A legjelentősebb exporttöbbletet a kohászat, az élelmiszeripar és a gépipar érte el, csökkent viszont a könnyűipari és a mezőgazdasági cikkek kivitele. Ez utóbbiaknál több termékcsoportból is erre az évire áthúzódó kiviteli elmaradásaink vannak. Az importon belül nőtt a gépipari, valamint a kohászalti és könnyűipari termékek aránya. . A szocialista országok közül legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió: a teljes külkereskedelmi áruforgalom 32 százaléka, a rubelelszámolású forgalomnak pedig több minit 60 százaléka a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben- realizálódik. A Szovjetunióba tavaly mintegy U százalékkal többet exportáltunk, ési'öeszöseEírhaí százalékkal többet vásároltunk, minit egy évvel korábban. Kivitelünknek csaknem fele gépipari termék, de jelentős az anyagok, alkatrészek, valamint a fogyasztási iparcikkek exportja is. A behozatalban az energiahordozók és a nyersanyagok aránya a legnagyobb, de számottevő mennyiségű gépipari és vegyipari terméket is vásároltunk. A többi európai szocialista országgal összességében 5,5 százalékkal nőtt tavaly az árucsere- forgalmunk, ennek legnagyobb hányadát — kivitelben és behozatalban egyaránt — gépipari cikkek, berendezések alkották. Exportunkban jelentős volt még az éleBmiszerdipari termékek, importunkban pedig a vegyipari és könnyűipari cikkek aránya. A konvertibilis elszámolású árucsere-forgalomban az előirányzottat megközelítő aktívumot sikerült elérni, és kivitelünk — immár harmadik egymást követő évben — jelentősen meghaladta a behozatalt. Az exportált termékek mennyisége a tervezett 4,3 helyett 5 százalékkal nőtt, az árak — minidenekelőitt a mező- gazdasági árak — kedvezőtlen alakulása miatt azonban a kivitel értékeinek növekedése csak az 1983. évi szintet érte él. Továbbra is gondot jelent, hogy a konvertibilis elszámolású exportunk termékösszetétele kedvezőtlen; túlsúlyban van a kevésbé megmunkált, anyagjellegű cikkek aránya, és viszonylag kevés feldolgozóipari terméket szállítottunk a konvertibilis piacokra. Tavaly elsősorban a kohászati és a vegyipari, valamint egyes élelmiszeripari cikkek kivitelében sikerült jelentős többletet elérni, viszont a gépipar exportja a tervezett szintet sem érte el. A behozataliban — amelynek mennyisége az előző évit egy százalékkal meghaladta — különösen a fogyasztási iparcikkeik, valamint az anyagok és alkatrészek aránya vélt számottevő. A konvertibilis forgalmon betűi jelentősen bővült tavaly a fejlett tőkés országokkal folytatott árucsere-forgalom. Hazánk teljes külkereskedelmi forgalmában o7Wirn*»ir az országoknak a részaránya 1984-ben elérte a 35 százalékot. Kivitelünk az 1983-as exporthoz képest mintegy 150 millió doJilárraf bővült, ami különösen az Ausztriába, Egyesült Államokba, Nagy-Brítannlába és az NSZK-ha irányuló exporttöbbletből adódott. Továbbra is gondot okoztak a protekcionista korlátozások. Tavaly a fejlett tőkés országokba szállított tengnék éknek csaknem 40 százalékát sújtotta valamilyen protekcionista intézkedés, Illetve mennyiségi (Folytatás a 2. oldalon.) kar örömmel és megelégedéssel szólok arról, hogy a magyar és a szovjet nép közötti barátság és testvéri együttműködés fejlesztésében, elmélyítésében társaságunk megalakulásától kezdve kezdeményezőként és szorgos partnerként működött és működük közre. A jogos elégedettség érzésével mondhatjuk el, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megtalálta a formáját és kialakította szerkezetiét annak a tevé- ■ kenységnek, amely mind sokoldalúbban járul hozzá népeink barátságának ápolásához és a (Folytatás a 2. oldalon.) Nemzeti zászlós I községek (3. oldal) Kiskanmajsa és kürzeté- I nek a XIL pártkongreu- i ázás éta elért fejlődésérül ] I a városi jogú nagyközség ! I pártbizottságának első tit- ] I kára írt cikket. Tanulságos j történet (4. oldal) A kelebiai Rákóczi Csll- 1 laga Tsz korábban jól gaz- I dálkodott, azonban fejlü- 1 désének Ive megtört. Esete I arra bizonyság, hogy a I szakértelem hiánya, a fe? I gyeimezetlenség és a ha- l nyagság előbb-utóbb meg- I bosszulja magát Élet a I homokon Kocsis Páiné visszaemlékezései (S. oldal) Művészet és politika (5. oldal) Sport . (1. oldal) A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Intenzív pályára kell állni Űj, intenzív pályára kell állítani B ács-Kiskun mezőgazdaságát — hangsúlyozta a huszonnyolcadik mezőgazdasági könyv- hónap megyei megnyitóján Hodossi Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A nagybaracskai moziban tartott ünnepség résztvevőit Felföldi Lajos tanácselnök üdvözölte, külön is köszöntve Antal Gábort, a bajai városi pártbizottság titkárát, dr. Gál Gyulát és Szaibó Attilát, a megyei tanács osztályvezetőit, a könyvtárak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tisztségviselőit. Megnyitó beszédében Hodossi Sándor méltatta az annak idején Erdei Ferenc által életrehívott mezőgazdasági könyvhónap jelentőségét, majd azokról az eredményiekről beszélt, amelyeket hazánk agrofcultúrája a felszabadulás óta eltelt négy évtized alatt elért. Ezt követően a fél- adatokat vette sorira. — Mezőgazdaságunk csak akTermelők és feldolgozók együttműködése A népgazdasági tervek megvalósításának egyik fontos fel* tétele a szerződéses kapcsolatok alapján bonyolított termékér tékesítés. A Bácskai és Duna- melléki Termelőszövetkezetek, Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok termékeik mintegy 80 százalékát értékesítik a felvásárló és feldolgozó vál. lalatokkal kötött megállapodások alapján. Még sok a tennivaló a termelőüzemek és a felvásárló. valamint a feldolgozó vállalatok közötti kapcsolatok javításában. Ezért-Is foglalkozik a területi szövetség fontosságának megfelelően ezzel a tóméval. \ Tegnap a szövetség elnöksége az idei szerződéskötések előkészületeit. valamint az eddigi tapasztalatokat vitatta meg. Az 1985-ös évre kötött megállapodások arra utalnak, hogy a tagszövetkezetek adottságaikat figyelembe véve alkalmazkodnak a szabályozó, rendszer változásaihoz, a várható piaci lehetőségekhez — állapi* tották meg a Fajszon megtartott tanácskozáson. Az eddigi gyakorlat szerint a területi szövetség véleményezte — az üzemi tapasztalatokra alapozva — a vállalatok által megküldött szerződéstervezeteket. Fokozott figyelmet fordítottak a minőségi követelmények reális meghatározására. A legjelentősebb felvásárló és feldolgozó vál. lalatokkal sikerült megegyez, ni néhány feszültséget okozó témában. Többek között a szója értékesítésére a 'Növényolajipari és Mosószerigyártó Vállalat (lsekor fog tudni megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek mutatott rá — ha nem elégszik meg a már elért hozamokkal, hanem intenzívebb pályára tér és megújul. A megyei pártbizottság titkára részletesen' ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek konkrét irányit mutatnak a fejlődésnek. Ami például a szőlőt illeti, a cél a nagy termés, a jó minőség, az aikaimazkodóképes és ellenálló fiajtair együttese. Miivel a fizetőképes piacokon nagy a komkur- rcncia. versenyképesek csak az önköltség csökkentésével, a minőség javításával, és a feldolgozottság fokának növelésével lehetünk — és ez már az élelmiszeriparra is vonatkozik. Fontos volna a kukorica termesztésének korábbinál nagyobb felkarolása, mert érjél kül az állattenyésztés eredményei sem léphetik túl a jelenlegi szintet. A sertés- és baromfitenyésztés helyzetét jónak Ítélte Hodossi Sándor, de utalt a juh- és szarvasira*^-ton yési- tés fontosságára is. — A megye adottságai — a kevés csapadék, a homokos talaj —■ kellő szakértelemmel a dolgozd ember javára fordíthatók — jelentette ki a megyéi pártbizottság titkára. — A homok gyorsabban fölmelegszik, a napfény intenzitása az átlagosnál, erősebb, es pedig kedvez a korai zöldségfajták és a nyári gyümölcsök termesztésének. Ez utóbbi melleti szál az is, hogy nem az őszi — egyébként is kicsi — szállítási kapacitást szűkítené tovább, hanem viszonylag csendes idősza- * kot terhelne átlagosra. — A termelés intenzivebb pályára állításához nagyobb tudású vezetőkre és beosztottakra van szükség, és ezt a tudást —■ sok egyéb mellett — a szakköoy- vekből és a folyóiratokból merítjük. Szerepüket önmagában aszal is elismerjük, hogy a rájuk <Folytatás a 2. oldalon.) péti Gyára közvetlen szerződést is köt. a forgalmazó vállalatok kiiktatásával. Az exportra előkészített vágómarhák szállításának meghiúsulása esetén is megkapja a mezőgazdasági nagyüzem az exportfelárat. A bajai BÁCSHŰS az elmúlt évre kifizette taggazdaságainak a minőségi felárat, ami összességében meghaladja a 14 millió forintot. Az idén pedig az I—II. osztályú sertések után külön felárat is fi. zetnek. A szövetség eddig is szorgalmazta a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést a termék- ■ forgalmazásban. A tapasztalatok kedvezőek, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát Vetőmagüzeme például kooperációt alakított ki több környező gazdasággal vetőmagvak. olaj- és gyógynövények belföldi. Illetve exportcélokra történő termesztésére. Előnyösen alakul az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet, valamint a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat között a közvetlen tojásértékesítésre . kialakított megállapodás végrehajtása. Az együttműködés jó .példája annak, hogy a harmadik közvetítő vállalat ..kihagyása” egyszerűsíti és .biztonságosabbá teheti az áruforgalmazást. Szó volt arról is, hogy a termelési rendszerek konkrétabban kapcsolódjanak a termékértékesítés. a minősítés folyamatába, vizsgálják technológiájuknak a termékek minőségére tett hatását. K. S. © Ncgyvenkilene tükM 40 a meBÜfaedMágl könyvhónap
