Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. február 6. PRAVDA-CIKK A SZOVJET—-AMERIKAI TÁRGYALÁSOK ELŐTT |gl JALTÁBAN CSEHOV-ÜNNEPSÉGET TARTANAK ® Magyar—szovjet A genfi megállapodás betartásáért kulturális együttműködés Lázár György fogadta Vo Nguyen Giap-ot Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke kedden hivatalában fogadta Vo Nguyen Giap-ot, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, aki február 2-től 6-ig munkalátogatáson tartózkodik Magyarországon. A vietnami mi­niszterelnök-helyettes itt-tartóz­kodása1 során megbeszélést foly­tatott Cziinege Lajossal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesével és Pál Lénáiddal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság el­nökével. Vo Nguyen Giap ma utazik el hazánkból. Leszerelési értekezlet Kedden a svájci konferenciavá­rosban megkezdte munkáját a genfi leszerelési értekezlet idei első félévi ülésszaka A tanácsko­záson részt vevő negyven állam képviselője a nukleáris háború megakadályozását és a fegyver­kezési verseny megfékezését érintő kérdéscsoportokat tekinti át. A 24 éves múltra visszatekin­tő genfi leszerelési értekezlet je­lenleg az egyetlen olyan fórum, ahol leszerelési kérdésekkel sok­oldalú megközelítésben foglalkoz­nak. Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára üzenetben szólí­totta fel a tanácskozás részvevőit, hogy tegyenek meg mindent a leszerelés előmozdításáért, majd hangsúlyozta: az emberiség érde­ke, hogy a világűrt kizárólag bé­kés célokra használják fel. Viktor Iszraeljan, a szovjet kül­döttség vezetője felszólalásában közölte, hogy a Szovjetunió tá­mogat az új háború megakadás lyozására, a béke megerősítésére irányuló minden erőfeszítést. A Szovjetunió és más szocialista or­szágok meggyőződése, van lehe­tőség arra, hogy a nemzetközi helyzetben kedvező fordulat kö­vetkezzék be. Az utóbbi idők ked­vező tényezői közé tartozik az, hogy a szovjet és az amerikai fél között megállapodás jött létre a nukleáris és az űrfegyverek kér­désére vonalkozó tárgyalások megkezdéséről — mondotta a szovjet küldöttség vezetője. Iszraeljan rámutatott; hogy ma elsődleges fontosságú az űrfegy­verkezés! verseny megakadályo­zása. Hangoztatta, hogy a tanács­kozáson megvan minden feltétel ahhoz hogy haladást érjenek el a vegyi és a radiológiai fegyverek betiltása terén. Konsztantyin Csernyenko sza­vaira utalva Iszraeljan végezetül kijelentette, hogy a Szovjetunió kész radikális döntések meghoza_ tglára, lehetővé téve az előrelé­pést a . fegyverkezési verseny le­küzdéséhez. a nukleáris fegyverek betiltásához és teljes felszámolá­sához vezető úton. Donald S. Lowitz, az amerikai küldöttség vezetője, a konferen­cia ej havi elnöke szerint a már­cius 12-re kitűzött szovjet—ame­rikai tárgyalások „óvatos derűlá­tásra adnak okot”. Azt ígérte, hogy a genfi leszerelési értekez­leten Washington kész minden témakörről tárgyalni, beleértve a nukleáris a vegyi és a kozmikus fegyvereket, s az átfogó leszere­lési program tárgykörét. A svéd küldöttség képviselője felszólalásában sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a genfi le­szerelési értekezleten mindeddig nem történt lényegi előrelépés. MOSZKVA A Gramiko és Sihultz külügy­miniszterek találkozójának eredményeként létrejött meg­állapodás becsületes betartá­sáért száll síkra a Pravda keddi számában közölt cikkében Jurij Zsukov, a lap neves szakírója. Bizonyos' washingtoni szemé­lyiségek kedvezőtlen kijelenté­seket tesznek a jövőbeni tárgya­lásokkal kapcsolatban, sőt. meg­kérdőjelezik bármiféle megálla­podás elérésének célszerűségét. Ugyanakkor olyan állítások hang­zanak el. amelyek szerint az Egyesült Államoknak semmi­képpen sem szabad lemondania a világűr militarizálásáról — állapítja meg cikkében Zsukov. Meglehetős feltűnést és érdek­lődést keltett az Egyesült Álla­mokban Fidel Castro nyilatkoza­ta. A The Washington Postban közzétett interjú érintette a ku­bai—amerikai kapcsolatok szfé­ráit, s Castro számos javaslatot tett Havanna és Washington vi­szonyának megjavítására. A ku­bai vezető a többi között új ál­lamközi szerződéseket javasolt például a tengeri mentőszolgála­tok együttműködése, a halászati jogok rendezése céljából. Ezen túlmenően arra is kinyilvánítot­ta készségét, hogy más megálla­podásokat kössenek az VSA-vail, s a jóindulat bizonyítására kije­lentette, a kubai kormány haj­landó a kapcsolatok rendezésének bármely más témáját is megvi­tatni Washingtonnal. Ha voltak is, akik az Egyesült Államokban derűlátóan fogadták a kubai kezdeményezést, remé­nyeik hamarosan szertefoszlot­tak. A Fehér Ház szóvivője ugyan­is szokatlanul éles hangnemben visszautasította Havanna béke- jobbját. Afelől sem hagyott kétséget, hogy milyen tetteket kér számon Washington. Ismét a gyakran hangoztatott vádaskodás volt a válasz a kubai javaslatokra: Wa­shington szerint Havanna támo­gatja Latin-Amerikában az Ame- rika-barát rendszerek ellenzékét, a juntákkal szembenálló felsza­badítani mozgalmakat. Ezt a vá­dat Castro az amerikai lapnak Pedig logikus a következtetés: ha nem sikerül megállapodást elér. ni a világűrben fegyverekről, ak­kor nem lehet megállapodni sem a hadászati rakétákról', sem az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről. A jelek szerint az elnök máso­dik időszakra szóló munkater­vében szerepeltetni kívánják a világűr militarizálását. figyel­men kívül hagyva a szovjet— amerikai megállapodást arról, hogy a jövőbeni tárgyalások cél­ja az űrbéli fegyverkezés meg­akadályozása a nukleáris fegy­verzetek korlátozásával és csök­kentésével egyidejűleg — mutat rá a szerző. Max Kampelman, Zbigniew adott interjújában kerék-perec visszautasította. Nem hagyta szó nélkül a szóvivő Kuba interna­cionalista kötelezettségvállalását sem, követelve Angolában állo­másozó ősapatóinak haladékta­lan kivonását. Angola álláspont­ja világos: ha a külső érák által támogatott ellenforradalmi ban­dák tevékenysége megszűnik, s a Dél-afrikai Köztársaság sem köz­vetett, sem közvetlen módon nem fenyegeti Angola szuverenitását, akkor nem lesz akadálya, az an­golai—kubai megállapodás felül­vizsgálatának, magyarul: az ott állomásozó kontingens fokozatos kivonásának. A Fehér Ház szóvivőjének leg­vitatottabb követelése Kuba bel- ügyeit és szövetségi hovatarto­zását érintette. A. karibi sziget- országnak mégiscsak szuverén jo­ga eldönteni, kikkel tart fenn baráti kapcsolataikat, kikhez fű­zik szoros politikai és gazdasági kötelékek. Washington most ér­tésére adta Havannának, hogy az amerikai—kubai viszony rende­zésének legfontosabb feltétele az lenne, ha Havanna véget vetne „a szovjet alárendeltségnek”, vagyis felhagyna a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal ápolt gyümölcsöző együttműkö­déssel. Nos, a latin-amerikai kontinens első szocialista országa — ha még­oly fenyegetett is a helyzete ha­talmas szomszédja tövében — ilyesféle alkura soha nem vál­lalkozik. Brzezinski és Robert Jastraw nemrégiben, megjelent cikkét ele. mezve Jurij Zsukov a következő­ket állapítja meg: az amerikai tárgyalóküldöttség kinevezett vezetője és társai jóval a tár­gyalások megkezdése előtt két­ségbe vonják azok sikerének le­hetőségét. Mindazok, akik még mindig megpróbálnak kibújni az űrfegyverkezés megakadá­lyozásával kapcsolatos kérdések megoldása alól. továbbra is a ka­tonai fölény megszerzésének ál. mát dédelgetik. Ha azonban az amerikai kül­döttség készséget mutat a legsú­lyosabb problémák megoldásá­ra. akkor azokat meg is fogják oldani. A Szovjetunión semmi sem fog múlni — írja Jurij Zsukov. ANZUS Elmarad a hadgyakorlat Az Egyesült Államok kezdemé­nyezésére törölték az ANZUS ka­tonai szövetség márciusra kitűr zött „Sea Eagle” hadgyakorlatát. Az amerikai külügyminiszté­rium egyik, nevének elhallgatá­sát kérő tisztségviselője közölte: az Egyesült Államok azért mond­ta le a közös amerikai—ausztrá­liai—új-zélandi hadgyakorlatot, mert a wellingtoni kormány hét­főn a Buchanan romboló új-zé­landi kikötésére vonatkozó máso­dik amerikai kérést is elutasítot­ta. David Lange miniszterelnök Wellingtonban az új-zélandi dön­tés „logikus következményének” nevezte a hadgyakorlat elmaradá­sát. Andrew Peacock, az ellenzéki Ausztráliai Liberális Párt vezető­je Canberrában a hadgyakorlat lemondását az ANZUS végét jel­ző fejleményként értékelte. Tyihonov—Beitz találkozó Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Minisztertánácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta az üzleti látogatáson Moszkvában tartózkodó Berthold Beitzet,’ az NSZK-beli Krupp Művek Fel­ügyelő Bizottságának elnökét, ne­ves nyugatnémet üzletembert. A megbeszélések során érintet­tek néhány kölcsönös érdeklődés­re számot tartó, gazdasági együtt­működésre vonatkozó kérdést. ÚJ ENSZ- KONYENCIÓ Betiltja a kínzást Húsz ország képviselői hétfőn az ENSZ székhe­lyén ünnepélyesen alá­írtak egy új nemzetközi konvenciót, amely betiltja a kínizásit. valamint más ke­gyetlen és megalázó bá­násmódot. A dokumentu­mot, amelynek megszö­vegezése hét évet vett igénybe, múlt év december 10-én hagyta jóvá az ENSZ közgyűlése. A konvenció akkor lép hatályba, ha húsz állam benyújtja a ratifikációs ok­mányokat. William Buf- fum ENSZ-főtitkárhelyet- tes a konvencióhoz való csatlakozásra szólítja fel a világ valamennyi orszá­gát. A megállapodás aláírói vállalják, hogy törvényes, adminisztratív és jogi in­tézkedéseket hoznak a kín­zások ■ megakadályozására. Háború vagy rendkívüli állapot nem szolgálhat Igazolásul a kínzásokra, mint ahogy felsőbb utasí­tás sem. A konvenció értelmében 10 választott szakértő rész­vételével bizottságot állí­tanak fel olyan esetek ki­vizsgálására. amelyekben „megalapozott bizonyíté­kok vannak a kínzások al­kalmazásának rendszeres gyakorlatára”. A 20 ország között van. nak a skandináv államok. Afganisztán. Argentína. Belgium, . Görögország. Olaszország. valamint Svájc, amely nem tagja a világszervezetnek. A Biz­tonsági Tanács állandó tag* iái közül Franciaország szerepelt az első aláírók között. Rátkai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes és Georgij Iva­nov szovjet kulturális miniszter- helyettes kedden Moszkvában aláírta az 1085. évi magyar—szov­jet kulturális együttműködés jegyzőkönyvét. Á kulturális és művészeti cse­réket rögzítő dokumentum sze­rint országaink együttműködé­sében az idén kiemelt szerepe lesz a magyar kultúra április ele­jén Moszkvában megrendezett napjainak, s az októberi buda­pesti szovjet kulturális napoknak. A .nagyszabású tavaszi rendez­vénysorozatra Moszkvába érke­zik és A cédrus című darabbal lép fal az Állami Operaház ba­lettegyüttese. A Nemzeti Színház társulata Bornemissza Péter Ma­gyar Elektrájával ismerteti meg. a szovjet színházlátogatókat. A Vígszínház művészei a Jaltában rendezendő Csehov-ünnepsége. ken vesznek részt. Fellép a Szov­jetunióban a Corelli Kamara­együttes és a Kodály vonósnégyes. A könnyűzene kedvelői ismét találkozhatnak a Szovjetunió­ban igen népszerű Soltész Rezső­(Folytatás az 1. oldalról.) korlátozás. Különösen a mező- gazdasági, az élelmiszeripari, az acél- és textilipari, a vegyipari és gépipari exportot érintette ez ér­zékenyen, s akadályozta számos, korszerű technikát hordozó gép és berendezés behozatalát. Magyarország külkereskedel­mi árucsere-forgalmából a fejlő­dő országok mintegy 12 százalék­kal részesedtek. Ide irányuló ki­vitelünk — elsősorban a vásár­lók fizetési gondjai miatt — ta­valy tovább csökkent. A vissza­esés különösen a gépipari ex­portban okozott jelentős elmara­dást az élőirányzotthoz képest. Növekedett viszont a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termé­kek eladása. A behozatal döntő hányada — csaknem fele ugyancsak mezőgazdasági jellegű termék, továbbá viszonylag ma­gas az anyagok, alkatrészek és fogyasztási cikkek, importja is-, A külkereskedelem idei felada­tairól <szó£lva a .mtiíiisptof .hang­súlyozta, hogy az 1085. évi nép­gazdaság! tenv fő célkitűzése vál­tozatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. Ugyanakkor a (Folytatás az 1. oldalról.) költött pénzt a termelési kiadá­sok rovatában, lőhet elszámolni. Amikor az idei könyvhónap 49 kötetből álló kínálatát vesszük szemügyre, feltűnik, hogy a leg­több gazdasági kérdésekkel fog­lalkozik — s ez jól is van: ma ez a súlyponti 'kérdés — mondta vé­gezetül a megyei pártbizottság titkára. A továbbiakban dr. Bálint György, a Kertészet és Szőlészet című lap nyugalmazott főszer­kesztője a kistermelés fontossá­gáról beszélt, 'hangsúlyozva an­nak a másfél millió családinak a Közös eszmék (Folytatás az 1. oldalról.) mind 'bensőségesebb emberi kap­csolatok kiaknázásához. Az ülésem Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tá­jékoztatást adott a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés helyze­téről, a kapcsolatok távlati fej­lesztésének lehetőségéről és irá­nyairól. Hangsúlyozta : a magyar népgazdaság számára a gazdasá­gi kapcsolatok az elmúlt évtize­dekben kialakult nagyságrend­jüknél és szerkezetüknél fogva meghatározó jelentőségűek, A kölcsönös áruszállítások jelenlegi szerkezete a két ország gazdasá­gi-természeti adottságainak és lehetőségeinek figyelembevételé­vel alakult ki. — Kiterjedt együttműködésün­ket vizsgálva a statisztikai ada­tokon túl arra a nehezen szám­szerűsíthető, de igen fontos köl­csönös előnyre is rá kell mu­tatni, amit az együttműködés tar­talmának és a vele szorosan ösz- szefüggő széles körű gazdasági folyamatoknak az előre tervez­hetősége jelent — hangoztatta. — Az elmúlt egy-másfél évtizedben az együttműködésben mind nö­vekvő mértékben előtétbe kerül­tek azok a tennivalók, amelyek­nek az intenzív . gazdálkodásra való átállást kell elősegíteniük. Ez az átállás természetesen nem mentes a gondoktól, de azok kö­zös erővel leküzdhetők. Kapcso­lataink alakulására közvetlenül vei. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából fotó. dokumentumokból nyílik kiállí. tás. Külön tárlat mutatja be So­mogyi József szobrászművész munkásságát. A szovjet kultúra napjaira Ma­gyarországra érkezik a moszkvai Nagy Színház balettegvüttese. Vlagyimir Szpivakov hegedű- művész és karmester vezetésével ad hangversenyeket a Moszkva Virtuózai nevű kamarazenekar. Magyarországi vendégszerep­lésre érkezik a Nazarov vezette hangszeres népi együttes, a. Mi- ny,in kamarakónus. a Metehi tánc- együttes: A leningrádi Ermitázs egyik legszebb kiállítását, a szkí. ta aranykincseket küldi Magyar- országra. A kulturális napok eseményei­től eltekintve is gazdag lesz az országaink közötti művészeti csere. Folytatódik a magyar és a szovjet színházak közötti alkotó együttműködés, rendezők és ba. lettmesterek cseréje, színdara. bök vendégrendezése, balettek kölcsönös betanítása. terv a gazdaságfejlesztés érdeké­ben — évek óta először — im- portnövékedésit is előirányoz. Mindez az exporttevékenység to­vábbi bővítését 'követeli meg a házai vállalatoktól. A rubelel­számolású forgalomban az export dinamikus növelésével el kell ér­nünk, hogy importunkat fokoz­hassuk, s egyben szerény aktí­vum is létrejöjjön. Kedvező ala­pot biztosít ehhez, hogy az 1986- re vonatkozó államközi tárgya­lásokat miinderi' eddiginél koráb­ban sikerült lezárni. A konverti­bilis árucsere-forgalomban az exportmennyiség legalább 5 (szá­zalékos növekedését kell elér­nünk. Ezen belül is különösen a feldolgozóipari kiviteli arányát kí­vánják javítani. f' A külkereskedelmi feladatok minél eredményesebb megoldá­sa érdekében az idén folytatódik a külkereskedelem szervezeté­nek korszerűsítése. Jelenleg már 260 vállalat jogosult önálló kül­kereskedelmi tevékenységre, kö­zülük tizenháromnak az idén, ja­nuár 1-ével tették ezt lehetőivé. 'Lépések történnek új típusú kül­kereskedelmi vállalkozó szerve­zetek kialakítására is. szerepét, akik évi 43 milliárd fo­rint értékű — nagyjából tíz új Nemzeti Színiház ára! — árut ál­lítanak elő k isga zdaságaikban, úgy, hogy jövedelmük csupán az árbevétel 10—H2 százaléka (mun­kabér nélkül számolva). A február 2 8-lg tartó mezőgaz­dasági könyvhónap megyei ese­ményei között író—olvasó talál­kozók, szafckänyv- és vadászati kiállítások, kistermelői fórumok találhatók. Néhány kiadvány — Ha lúd, legyen kövér, A kecske tenyésztése, Téli zöldségek — már az első napokban sláger. B, J. és érdekek és közvetve hatott a tőkés világ- gazdaság válsága, a többszöri ár­robbanással összefüggő világpia. ci események sora. A legutóbbi évek tapasztalatai egyértelműen azt erősítették meg, hogy a Szov­jetunióval folytatott együttmű­ködés stabilitást ad a magyar népgazdaságnak. Gazdaságunk továbbfejlődéséhez elengedhetet­len' a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok bővítése. Összegezve a Minisztertanács elnökhelyettese megállapította, hogy a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományon együttműködés szilárd alapokon nyugszik, továbbfejlesztéséhez kölcsönös érdek fűződik. A két­oldalú kapcsolatok bővülésének hozzá kell járulnia legfontosabb hazai célkitűzéseink eléréséhez, a népgazdaság jövedelemterme­lő képességének fokozásához, a termelési és a termékszerkezei korszerűsítéséhez, népünk jólé­tének emeléséhez. Az országos elnökség ezt kö­vetőén megtárgyalta az MSZBT agitációs és propagandatevé­kenységének helyzetét, és java*, latokat fogadott el e munka meg- élénkítése, megújítása érdekében.' A testület végül megvitatta én elfogadta a társaság idei munka- tervét, amelynek középpontjá­ban hazánk felszabadulása, • hitleri fasizmus felett aratott győzelem és az MSZBT megala­kulása 40. évfordulójának alkal­mából szervezett akciók, rendez- ványek állnak. KÉNYSZERŰ TÉTLENSÉG, SIKERTELENSÉG, BIZONYTALAN JÖVŐ A munkanélküliség hatásai A pénzszűke sok gondot okoz a hosszabb ideje munka nélkül lévőnek. De — ha lehet — még nyomasztóbbak a lelki terhek: a rengeteg fölös szabad idő, a hiá­bavaló álláskereséssel járó csaló­dások, a bizohytalan jövő, a sze­mélyes sikertelenség megrázó él­ménye, az elszigeteltség és a tár­sadalmi értelemben vett „lecsú­szás”. Ezek a munkaerőpiac kérdé­seivel foglalkozó nürnbergi in­tézet munkatársainak következ­tetései. A minap megjelent ta­nulmányukban a szerzők azt vizsgálják, milyen hatással van a személyiségre a tartós munka- nélküliség. A vizsgálat 1981-től 1983-ig'tartott, a megkérdezettek huszonöt éves, illetve annál idő­sebb nyugatnémet munkanél­küliek voltak. A megkérdezettek 31 százalé­ka, ezen belül a régóta munka nélkül lévők 44 százaléka súlyos anyagi nehézségekre panaszko­dott. A vizsgálat kezdetén 56 százalékuknak sem komolyabb megtakarítása, sem egyéb olyan jövedelmi forrása nem volt. amelyből akár néhány hétig is kihúzhatták volna kereset nélkül. A takarékoskodást azzal kezdték, hogy erősen korlátozták szemé­lyes kiadásaikat, így tett a meg­kérdezettek 68 százaléka. Egy- harmaduk elmaradt a számlák — lakbér, biztosítás stb. — tör­lesztésével, illetve adósságokba verte magát. Lemondtak a nya­ralásról, megszüntették a tartós fogyasztási cikkek — gépkocsi, bútor, elektronikus berendezések, háztartási gépek — vásárlását. A tanulmány ugyanakkor meg­állapítja, hogy a nem anyagi jel­legű terhek alkalmasint nyomasz­tóbbak az anyagiaknál. Rossz 'közérzetet okoz a bizonytalanság, hogy sikerül-e ú|j állást keríteni, de még ennél is lehangolóbban hat a munkanélküliek életkörül­ményei közepette ésszerűen nem hasznosítható sok szabad idő. A megkérdezettek fele és a tartósan munkanélküliek 60 százaléka tel­jesem' feleslegesnek érzi magát. A munka elvesztése kártéko­nyán szűkíti a társadalmi kap­csolatokat. A hosszú ideje állás­talanok egyharmada már alig jár össze barátaival; ismerősei­vel és családtagjaival is elmér­gesedett a viszonya'. A kényszerű tétlenség lelki teherként neheze­dik az illető házastársára, gyer­mekeire: a megkérdezettek 42 százaléka, panaszkodott arra, hogy gyermekeik lelkileg ugyan­csak megsímylik az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküliségét. Az állástalanok 26 százaléka mondta csak, hogy végre több ideje jut saját magára. 12 száza­lékuk szerint nem is olyan rossz munkanélkülinek lenni, | 17 szá­zalékuk örül annak — a körül­mények ellenére is —, hogy töb­bet lehet a családijával. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy az utób­bi csoport a kisebbséget alkotja. Az ilyesfajta pozitív válaszokat általában gyorsan múló hangu­latok szülik, ugyanakkor éppen ezek jelzik azt is, hogy kívánsá­gainak, vágyainak, elképzelései­nek, igényszintjének csökkenté­sével csak nagyon kevés munka­nélküli tud lelkileg alkalmazkod­ni kényszerű helyzetéhez. Tavaly a tartósan munkanél­küliek száma az NSZK-ham jócs­kán megnövekedett, A legfris­sebb adatok szerint 1984 szep­temberében 2,6 millió nyugatné­met állástalant tartottak nyilván. Megnyitották a gibraltári határt Keddre vir­radóra — pon­tosabban nulla óra fél perc­kor — a Gib­raltárt Spa­nyolországtól elválasztó kapu megnyitásával újra megin­dulhatott a közúti forga­lom a „szikla” és Spanyolor­szág között. A határt még Franco diktá­tor záratta le 1969, június 9-én. j NAPI KOMMENTÁR Castro békejobbja Idén is feladat az exportbővítés Intenzív pályára kell állni

Next

/
Thumbnails
Contents