Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1885. február 5. SZARUGOMBTÓL A SZÁMÍTÓGÉPIG Ha egy iparvállalat hétköznapjairól írunk, nehéz „elrugaszkodnunk” a látogatás pillanatától, az akkor tapasztaltaktól. Mégis, a Kaloplasztik, teljes nevén a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat esetében a jelenlegi folyamatok, törekvések megértéséhez érdemes jó két évtizeddel a múltba kanyarodni. Keresik Az úttörők között Alig hiszem, hogy az országban az átlagos állampolgárnak Kalocsát emlegetve elsőre ne a paprika „ugorjon be”. Igen kevesen vannak, akik a műanyagra vagy a gumira gondolnak. Kalocsa nem 'a honi műanyag- gyártás fellegvára, mégis tavaly volt húsz esztendeje már, hogy ez a kis vállalat létezik. — Bács-Kiskun megyében a hatvanas években kezdődött az ipar- telepítés — emlékezett a múltra Ottoványi Ferenc, aki hetedik éve a Kaloplasztik igazgatója. — Erre az időszakra tehető a hazai műanyagipar fellendülése is. Tehát az országos és a helyi érdekek találkoztak. — A kezdeti útkeresésre jellemző — mutat irodájában az egyik dísztárgyra —, hogy ilyen szarukürtöket, sőt gombokat is gyártottak itt. Majd tíz esztendő telt el, amikorra véglegesen kialakult a jelenlegi termékszerkezetünk, profilunk. Nem látványos készterméket gyártunk. Mi a háttéripar közkatonái vagyunk. Kezdetben a fő termékünk a textilipari orsó volt. Most már kapcsolatiban állunk —, hogy csak néhányat soroljak — a jármű- és az élelmiszeriparral is. Húsz esztendő alatt a termelésünk, ha az értéket nézzük, hatszorosára nőtt. Az eredményesség már másként alakult. Az elmúlt esztendőt például 70 milliós nyereséggel zártok. Idén jó, ha elérjük a 64— 65 milliót. A költségeink 1985- ben, rajtunk kívülálló okok miatt, várhatóan 7 millió forinttal növekednek. Ettől függetlenül mindent megteszünk, hogy hatékony- sági mutatóink ne romoljanak. A megrendelések -. « nem az égből pottyannak Aki valamennyire is járatos a műanyagiparban, tudja, hogy az utóbbi időben az országban alig múlik el olyan hónap, hogy ne alakulna vailamilyen fröccsöntő üzem. A mezőgazdasági melléküzemek is szívesen választják • Naponta 30 kilométer nyílászárótőmítés készül a TROESTER. vulkanizálón. a „márkagyártmányt a Kaloplasztiknál • Szabadi János, Körmöndi Pál és Jakab Ferenc szerszámkészítők a húsipari ládát gyártó „matricát** vizsgálják át. prémiumkeretet hozunk létre, amelynek differenciált szétosztásával ösztönözni tudjuk a jobb munkát végzőket. Hasznosuló hulladék Az üzemben egymás mellett állnak régi és új épületek, hagyományos, sistergő, füstölő fröccsöntők és korszerű, szinte hangtalanul dolgozó gépóriások. A legújabb két épület egyikében egy huszonnégy méter hosszú TROESTER vulkanizáló ontja magáiból 'három műszakban a különböző épületszigetelő gumicsíkokat. A másik épület egy olyan h uLladékfeldolgozó, ahol a máshol szemétbe kerülő műanyagból kilogrammonként 16 forintért újra hasznosítható granulátum készül. Egyébként ennek a „Iboltl” ára 30—40 forint. Fennállás árnak harmadik évtizedét kezdte meg idén a Kaloplasztik. A korábbi töretlen fejlődés a garancia arra, hogy az idei „kihívásra” is válaszolni tudnak. Czsuner Péter ezt a profilt. Ilyenkor a felhasználóval valamilyen konkrét termékre kötnek megállapodást, tehát hosszú távra bebiztosítják magukat. Az iparvállalat ebben a számára nem éppen kedvező versenyben futhat a megrendelő után. Ottoványi Ferenc erről elmondta, azért, hogy megtartsák a nagy szériát — tehát drága automata- gépet — igénylő partnereiket, a kisebb sorozatokat is el kell vállalniuk. Ezeket kooperációban gyártják a kiskunhalasi Vörös Október és az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezettel. Példát is hallottam: így készül — többek között — az Ifcaruszokhoz 5000 darab kerékagy-alkatrész és kétfelé persely, 4500-as sorozatban. A korábbi időszakra jellemző évenkénti 6—12 százalékos termelésnövekedés tavaly megtorpant, sőt 1 százalékos visszaesés következett be. Az ok: az építőipar érezteti a beruházások csökkenésével együttjáró megrende- les-VLSszaesést. A jelenlegi igényeket jobban figyelembe vevő termékszerkezettel igyekeznek az idén 4,5 százalékos termelésfed- fujjast elérni. Ezt a célt szolgálja az a kis csoport is, amelynek tagjai járják az országot, és keresik a leendő partnereket. Ahogy erről az igazgató fogalmazott: „felkeltik az igényt”. Vagyis ötleteket adnak: hol és mit lehet „műanya- gosítanii”. Ha azt mondják Taurus, gondolnak a gumiköpenyre, a PBMÜ rövidítésről a legtöbb embernek a padlófűtés jut az eszébe. A Kalaplasztikkal kevesen tudnak hasonló egyedi terméket párhuzamba állítani. Ezt a márkanevet az idén meg kell teremtenünk — kezdte sorolni az igazgató a legfontosabb feladatokat. —A következő ötéves tervidőszak stratégiája is ezekben a hónapokban alakul ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy az extenzív növekedés időszáka lezárult. Ezért a korábbi, jobb munkatermelékenységre való törekvéseket folytatjuk. Nemsokára megkezdi! működését egy kis számítógépünk. Többek között ■ ezzel tudjuk naprakészen nyilvántartani a dolgozóink teljesítményét.. No. ez nem egyszerű normaellenőrzés lesz. hanem külön VILÁGSZÍNVONALÚ IPARCIKKEK, FEJLŐDŐ MEZŐGAZDASÁG A napsütötte félsziget, Krím az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság huszonöt közigazgatási területének egyike. Huszonhét- ezer n égyzetki laméteres térséggében sztyeppék és hegyek váltogatják egymást, s a Fekete-tenger szubtrópikus partvidéke a Szívás tavainak mozaikjával. Gazdaságilag visszamaradt táj volt ez még néhány évtizede. A víztelen sztyeppék a fejlett mezőgazdaság lehetőségének még a gondolatát is tagadták, a nyersanyagok hiánya pedig kétségessé tette az iparosítást. Csupán a déli part kedvező éghajlata, meg a sekély vizű folyók völgyei tartották valamilyen színvonalon Krim gazdaságát. Negyven éve a félszigetet felszabadították a fasiszta megszállás alól, és ezt követően gazdasági fejlesztésére óriási pénzösszegeket és anyagi forrásokat fordították. Az Észak-Krími csatorna elhozta a Dnyeper vizét, megteremtve itt a korszerű, sokága zatű mezőgazdálkodás lehetőségét. Rohamos fejlődésnek indult az ipar. Most Krím arcát nem csupán a fürdőhelyek nap melengette homokos partjai, a paloták és a szanatóriumok parkjai, a történelmi nevezetességek határozzák meg. A szovjet Krím mindenekelőtt hatalmas, korszerű vállalatokat jelent, mint amilyen az Öböl nevet viselő keresi hajógyár, amelynek sólyáiról modem tar. tályhajók futnak vízre, a szaki vegyiüzem, Szimferopolban a Foton termelési egyesülés, amely színes és fekete-féhér televíziókat gyárt, a dzsankojei gépgyár és más üzemek, amelyeket az utóbbi években létesítettek' vagy korszerűsítettek. _ A krími üzemek világszínvona- • lú termékeket készítenek: úsZó- daru-óriásokat és fúróberende. zéseket, első osztályú rádió- és televíziókészülékeket, kitűnő minőségű, házias jellegű fogyasztási cikkeket és híres borokat. A tudományos-technikai haladás követelményeinek megfelelő hatalmas termelőegységek létrehozása, új gépek születése, a legújabb technológiák- bevezetése, a legmagasabb minőségi szintet elérő iparcikkek — mindez az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósulása életünkben. Krim dolgozói minden élvben növelik az ipari termelést, amely 1960-han háromszorosa, 1870- ben tíz és félszerese, 1083-ban pedig negyvenkétszerese volt a háború előttinek. Fontos a fejlődés szempontjából a Fekete-tenger kontinentális talapzatából nyert földgáz, amelynek kitermeléséhez tengerparti ipartelepeket és gázvezetéket építettek. Ez lehetővé tette a fűtőanyag-termelés megkétszerezését. Gyors ütemben fejlődik a mezőgazdaság. Az egész gazdaság szerkezeti átalakulásában óriási szerepe van az Észak-krími csatornának, amelynek révén az öntözhető földterület tízszeresére jött- Napjainkban az öntözött földek a mezőgazdasági termelésnek több mint felét adják. A gabonafélék hozama csaknem kétszerese a korábbinak. A gazdaság fejlesztésében elért sikerek lehetővé tették a szociális körülmények javítását. Csak az utóbbi három évben kétszázezernél több ember — Krím lakosságának majdnem egytizede — jutott új, kényelmes lakáshoz. Egyre jobb lesz a felépülések otvosí ellátottsága, nő az orvosok és a kórházi helyek száma. Mára az orvosok száma — akik között mindenféle specialista megtalálható — meghaladta a 13 ez; •*’Á m j; A SZÖVETKEZETESÍTÉS SOKSZÍNŰSÉGE BÁCS-KISKUN BAN* II. A legfontosabb: a termelési feltételek javítása A termelési hozamok növelése érdekében — tekintettel a belterjes kultúráik magas részarányára a megyében — nélkülözhetetlen -volt a műtrágya- ellStás növelése. Szükségesnek láttuk az elosztás olyan korszerűsítését, hogy az akkor szokásos területegységre jutó mennyiséget növeljék a szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezetek árutermelésének arányában. Ezt a javaslatunkat később elfogadta és általánossá tette a gazdasági bizottság. Öntözni — kell! ' Az öntözésnek mindhárom termelési körzetben — a termelési kultúra megfelelő szintjén — fontos szerepe van a mező- gazdasági hozamok növelésében. Kiemelkelkedik jelentősége a homoki gazdálkodásban, különösen a kertészeti kultúrák termesztésében, amelyek elsődlegesen jól hasznosítják az öntözővizet. Felmérések szerint természetes vízkészletből biztosítható volt 117 kilométer hosszan a Duna, 34 kilométeren a Tisza, 2550 kilométer hosszan pedig a különböző csatornák vizének felhasználása. A foktői öntöző- rendszer és a sárközi belvízcsatorna bekapcsolásával öntözhető vé vált újabb 12 800 kataszt- rális hold. A kiskunsági öntöző- rendszer kiépítésével pedig további, csaknem hatvanezer ka- tasztrális holdra juthatott víz. Nagy lehetőséget nyújtott a csőkutas öntözés is. A terület hidrogeológiai viszonyait dr. Sü- meghi József tárta fel. Még 1950-ben megjelent tanulmányában megállapította, hogy: „---a Duna régi medre nagyjából a mai medre, és a mai futóhomokos Magashát alatt terül el. Átlag 12—20 méter mély, 30 kilométer széles és 100 kilométer hosszú (medrét kavicshordalékból töltötte fel.” A szerző számítása alapján a kavicsrétegben köbméterenként átlagosan tíz liter víz található, tehát ezen a vidéken háromszázmillió köbméter víz raktározódott el oly módon, hogy három forrásból: a csapadékból, & talajvízből és a Dunából' állandóan utána is pótlódik."' ; A Csengődi Állami Gazdaságban lefolyt kísérletek alapján indult meg a nagyüzemi csőku- ias öntözés a Duna—Tisza közén. Igen jó tapasztalatokat hozott az Izsáki Állami Gazdaság • Bészletek a szerző „A szövetkezetesítés Bács-Kiskun ban” cimű tanulmányéból. Balázs-pusztai kísérleti telepén is. Az öntözéses termelés bevezetésében úttörő munkát végzett az említetteken kívül ' a solti Szikra éts a fajszi Vörös Csillag Mezőgazdasági Szövetkezet. Az előbbi a tömegtalkarmány, az utóbbi pedig a fűszerpaprika hozamát növelte. E tapasztalatok adtak ösztönzést a kalocsai öntözőrendszer megépítéséhez Fájsz, Dusnok, Miske térségében, amely a foktői vízkiemelő csatorna útján biztosította a Duna vizét az öntözés céljaihoz. Bács-Kiskun második legjelentősebb' körzete a Dunamellék, amely az összterület 29 százalékán terül el. Az akkori dunave- csei, a kalocsai és a bajai járás nyugati területeit öleli fel. Jól termő, fekete, zömmel öntéstalajain a kenyér- és a takarmánygabona mellett igen jelentős a szántóföldi kertészeti termelés is. Főleg fűszerpaprikát, de más zöldségféléket is termesz" tenek. A bácskai termelési körzet a megye összterületének 19 százalékát öleli fel,- a bajai járás keleti és a volt bácsalmási járás területén. Közismerten igen gazdag búza- és kukoricatermelő tájkörzet, kiemelkedően jelentős állattenyésztéssel. Az elmúlt évek eredményei túlzás nélkül azt tanúsítják, hogy Bács-Kiskun megye oz ország egyik éléskamrája, mezőgazdasági termelésének mintegy 11—13 százalékát adja. 1958-ban a főbb mezőgazdasági termékekből a következő mértékben járult hozzá az ország ellátásához: Kenyérgabona 7,2, kukorica 10,1, vágósertés 7,6, bor 41,8, kajszibarack 56,7, meggy 31,7, étkezési szőlő 24,4 százalék. ' Az első gépállomás A megye sajátos adottságait teljes mértékben csak a sokszek- torú mezőgazdaság és az adott- Ságoknak megfelelő szövetkézért! típusok létrehozásával tehet kiaknázni. A megye állami gazdaságai 1949-ben kezdtek kialakulni,' és 126191 kh összterületen gazdálkodtak, száhitóterülétülk — 77 787 kh — a megye össz-szántóterüle- tének egytizedét adta. Jelentős volt szőlő- és gyümölcstermesztésük, fontos szerepet töltöttek be az árutermelésben, és ugyanakkor mintagazdaságként is elismerésre méltó tevékenységet fejtettek id a nagyüzemi termelés korszerűsítésében, az új tapasztalatok megismertetésében. Dolgozóik többsége korábban agrárproletár és szegényparaszt volt. A gépállomások elsősorban a nagyüzemi gépi művelés elterjesztésében játszottak nagy szerepet. Számos szakembert és vezetőt adtak a szövetkezeti mozgalomnak. Agrártörténeti jelentőséggel bír, hogy az ország első gépállomását a megyében, Kisszálláson hozták létre. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az átszervezés első két évében és döntően a fekete földű területeiken jöttek létre, ahol a szántóföldi mezőgazdasági termelés dominált, és kisebb volt a szőlőtermelés aránya. A bácskai és a Duna melléki körzetekben az országos dinamikának megfelelően jöttek létre a tsz-ek. 1961: a tszcs-k és a szakszövetkezetek éve Döntően 1961-ben került sor a megye nagy területeit felölelő Homokhátság átszervezésére. A szőlő- és gyümölcstermelés kis hányadát és az alacsony termelési szintet, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a homoktalajok szántóföldi hasznosítása sok-sok beruházást kívánt, e területeken termelőszövetkezeti csoportok alakultak. A Homokhátság kisebb területein viszont a nagy értékű szőlő- és gyümölcskultúrák honosodtak meg: A kiskőrösi járásban volt a megye össz-szőlőterületének egynegyede. A szőlő- és a gyümölcstermelés abban az időben kevésbé volt gépesíthető. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága támogatásával úgy határozott a megyei pártbizottság, hogy ezekben a községekben döntően szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek létrehozását ajánlja. Szakszövetkezetek jöttek létre továbbá Kiskunmajsán és Lajos- mizsén, valamint a megye néhány más községében. Kecskemét és Kiskunhalas átszervezése sem véletlenül maradt 1962 tavaszára. Kecskemétnél figyelembe kellett venni azt, hogy jelentős szőlőterületekkel rendelkezett, s emellett csaknem ezer kiskertész folytatott intensify zöldségtermesztést, és nagyszámú. akkor „kétlakinak” nevezett városlakó is foglalkozott szőlőtermesztéssel. Ezért a megyei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a szőlőterületek város körüli részét ugyancsak szakszövetkezetekbe célszerű szervezni. Dr. Molnár Frigyes (Folytatjuk) napsütötte félsziget új area V. Makarenko, az UKP Krím területi bizottságának első titkára • A Krím területi Rosszlja kolhoz rét. A kórházakban egyidőbeni27 ezer embert gyógyíthatnak. Krímet az egész világon első osztályú üdülőhelyként ismerik. A szanatóriumokban, üdülőkben, penziókban csak a legutóbbi három éviben 4,6 millió szovjet állampolgár pihent. A napsütötte Krím évente hétmilliónyi vendéget fogad. Az ötéves terv utolsó két évében felelősségteljes feladatok állnak területünk előtt. Az éves ipari árutermelésnek meg kell haladnia a 4 milliárd rubelt, vagyis évente öt százalék körül keli nőnie a termékkibocsátásnak. Űj kapacitásokkal bővülnek a vegyi, a gépipari és más ágazatok. Tetemes befektetésekkel fejlesztik az agráripari komplexumot. Az 1981—1983-as évek időjárási viszonyai nem kedveztek a mezőgazdaságnak. Ennek ellenére a gyümölcs, a szőlő és egy sor gzarvasmarha-tenyésztelepe. más mezőgazdasági kultúra termése nem esett vissza, az állat- tenyésztés produktuma nőtt, gyarapodott a szarvasmarha- és a baromfiállomány, és ami igen lényeges, emelkedett ezek termelékenysége. Most évente nem kevesebb, mint kétmillió tonna kenyér-, illetve takarmánygabona előállítása a feladat. Az öntözött földek lehetővé teszik, hogy minden egyes hektárról 80—100 mázsa kukoricát, 25 mázsa szóját, 60 mázsa rizst, vagy 1500 mázsa takarmányrépát takarítsunk be. Mint korábban, á területi pártszervezet most is különös figyelmet szentel a lakásépítésnek. Még újabb nyolcszázezer négyzetméternyi ■ lakás megépítését tervezzük, s újabb kórházak, rendelőintézetek, gyógyfürdők létesítéséről sem mondunk le. ' Jelentőségteljes munkát végeznek Krím tudósai: több mint ötszáz, a gazdasági hatékonysággal kapcsolatos tudományos feladatot oldottak meg. S most még ez sem1 elegendő. A tudományos'kutatás figyelmét Igyekszünk a gazdasági fejlődés elsődleges problémáinak megoldására Irányítani, s mindenekelőtt növelni a tudomány hozzájárulását a munka termelékenységének számottevő gyors fokozásához. Arra törekszünk, hogy a tudósok erőfeszítéseiket az „Energiatakarékosság", a „Munka”, az „Agrár- komplexum”, a „Fürdőhely”, és a „Környezetvédelem” elnevező, sű komplex célprogramok megvalósítására összpontosítsák. Ezek az Irányok határozzák meg ma Krím megfeszített munkaritmusát, és minden nap új eredményeket hoz az ipar, az építés és a mezőgazdaság munkásainak életében. (Megjelent a Szovjet Ukrajna című sajtókladvány 1984. decemberi számálban.) Fordította: A. Tóth Sándor % fi
