Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
198S. február 5. • PETŐFI NEPB • S BOLTI, ISKOLAI ÁRUSÍTÁS IJjságok a tanyavilágban Tájékozódás és művelődés A hetek óta tartó hideg tél, a fagyos utak utast keserítő kellemetlensége, valamint az ide-oda csúszás sokféle veszélye akadályozza a lászlófalvl tanyavilág embereit abban, hogy időben átvegyék a postát, a napi sajtót, az olvasnivalót. Miután beszélgettünk a helybeli posta vezetőjével, H. -Szabó Margittal, megtudtuk, hogy a legutóbbi öt év alatt a forgalom mintegy 80 százalékkal növekedett. Ennek része egyebek mellett, hogy a Petőfi Népe előfizetőinek száma 147-ről 267-re emelkedett. A szembetűnő növekedést bizonyítja az is, hogy míg 1980- ban 179 Szabad Föld járt a lászlófalvi előfizetőknek, addig ma már ez a szám éppen háromszáz. Egyik módszerük az, hogy a boltokban és az iskolákban árulják, terjesztik, szervezik, népszerűsítik a napi- és hetilapokat. *♦* Balatonfüredi József tanácselnök a kalauzunk. Arra keressük a választ, hogy miként terjednek a lapok ezen a vidéken? A csillogó hóval borított ta- nyavilagtoan csúszkálva haladunk gépkocsinkkal. Közben százéves öreg nyárfák, magasfeszültségű vezetékek és dércsípte kicsinyke erdők néznék visz- sza ránik. Hamarosan elérünk az ifjúsági lakótelepi központba1 (mely külterületnek 'számít), s jó alkalom ez arra, hogy beszélgessünk a környékbeliekkel. — Én maszek állattenyésztő vagyok, itt lakom a szomszédban. A Szabad Földet fizetem elő régóta. Ezt a lapot szeretem, mert szerintem megírja az igazat — mondja Budai József. — Az is jó dolog, hogy ez az újság_ a pénzügyi dolgokról, a gazdasági szabályzókról rendszeresen tudósít. Nekem tetsiik. — Engem a Petőfi Népe, a Népszabadság és a Képes Űjság érdekeli — mondja Lovas Jánosné, aki jelenleg gyesen van, .— A férjem is szeret olvasni, aki a téeszben dolgozik, gépkocsivezető. A Petőfi Népéből a Tárgyalóteremből című rovatot szeretem a legjobban, mindig ,várom, ihogy kedd legyen. Örülök annak is, hogy minden pénteken megírják, hogy hol van orvosi és állatorvosi ügyelet. *** Közben egy másik tanyai támponthoz megérkezik Kovács István külterületi kézbesítő, zöld autójával. Elmondja, hogy három éve végzi ezt a szép munkát. — Én már szinte az egész Lászlófalvát ismerem. Ha kell, kenyeret, gyógyszert, bélyeget, esetleg képeslapot hozok a környékbeli lakóknak. Mindenkor felírom, kinek mi kell, és igyekszem betartani a szavamat. A község ugyan kicsi, ám a területe nagyon nagyi és a.z a harminckét támpont, ahova ne.- kem el kell jutnom naponta, és alhol összesen nyolc- százhúsz fiókban el kell helyeznem a küldeményeket, az újságokat, leveleket, megléhetősen igénybe veszi az embert. — Hogyan Itudják beszedni jaz előfizetési díjakat? • Vörös Laci bácsi naponta újságot olvas — és legtöbbször aktívan politizál is közben. (Somos László felvételei) • A postás nemcsak az újságot és a leveleket hozza, hanem a lottószelvényeket és a kért kenyereket is... — Nálunk bevált szokás, hogy a postahivatal formanyomtatványt helyez el a szekrényekben. Ezekben többek között benne van, hogy mikor megyünk beszedni az előfizetési díjakat. Jó dolog, hogy aki nem ér rá, az a tapasztalatok szerint a szomszédoktól küldi el a szükséges pénzt. *** Betérünk Vörös László tanyájába. A házigazda a környék legismertebb aktív politikusa. Ezekben a napokban például az foglalkoztafja főképp, hogy Genfiben meg tudnak-e majd egyezni a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon? Beszélgetés közben ezt mondj a: — Úristen, mennyi szépét alkot az emberiség és miért kell azt felrobbantani, tönkretenni!? És hozzáteszi: — Tudják mfit, ha a világon minden rendes ember arra törekedne, hogy béke legyen, akkor nem lehetne háború soha. összetalálkozunk Jurászik Ferencnével, aki éppen a tsz-majorban elhelyezett postaládából veszi ki az aznapi újságokat. A Petőfi Népét és a Szabad Földet. Mindkettőről egybehangzó a véleménye: — Ezekben az újságokban sok az érdekesség. Bár én inkább a Szabad Földet szeretem, abban is a lelki levelesládát. A Petőfi Népében a Tárgyalóteremből című sorozatot olvasom rendszeresen. Ez lehetne sűrűbben is, akár mindennap. A lászlófalvi tanyavilágban a régi értelemben vett .postakocsi” nap mint nap az élet lehelletét hozza, a mindenkori valóság sokféle megnyilvánulását tárja a környékbeli lakók elé. Mindehhez legfeljebb azt kell még hozzátenni, hogy ebben a Kecskemét környéki kisközségben a tanácsi és pártvezetés a postai dolgozókkal együtt mindent elkövet annak érdekében, hogy a kiterjedt tanyavilág- gal rendelkező település lakói ne maradjanak el a tájékozódásban, a fejlődésiben, a korszerű művelődésben. * Varga Mihály A TÁRGYALÓTEREMBŐL Adócsalás, magánokirat-hamisítás ' A NEB ellenőrei tárták fel 1983. május 31-én jegyzőkönyv aláírásával- fejeződött be a kecskeméti (akkor még) Járási, Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a szabadszállási Gépjavító- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél. A népi ellenőrök ar-. ra voltak kíváncsiak, hogy mi lehet' a korábban kapott közérdekű bejelentés mögött? A választ viszonylag hamar megtudták, amikor sorra vették a szövetkezet 1981. évi bérfejlesztését és bérfejlesztési adózásának, valamint a magasabb vezetőállású dolgozók prémiuma kifizetésének dokumentumait. Az itt megállapítottak alapján, indult meg a büntetőeljárás, amelynek végére pontot az elmúlt hétéin a Bács- Kiskun megyei Bíróság tett. „ A törvény házában a városi bíróság előtt hatén ültek a vádlottak padján, akik valamennyien a szabadszállási Gépjavító- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél dolgoztak 1981. és 1982-ben. Az ipari szövetkezet 1981-ben teljesítményhez kötött bértömeggazdálkodási rendszerben működött. Egy 1979-es minisztertanácsi rendelet szerint a teljesítményhez- kötött bérszabályozási formáknál a bérfejlesztési befizetés nélküli bérfelhasználást a mutató és a hozzárendelt szorzószám 'határozza meg. Előírja továbbá, hogy a mutató növekedése által lehetővé tett. illetve központilag engedélyezett mértéket meghaladó bérfejlesztést befizetési kötelezettség terheli. A bérfejlesztési befizetés esetén a gazdálkodó .szervnél progresszív nyereségadó-befizetési kötelezettség is keletkezik, amelynek mértékét és számítási módját pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Az ipari szövetkezetnél Petrányi Lajos elnök húszéves munkaviszonya alatt jelentős ismereteket szerzett a könyvviteli, számviteli munkában. 1982. január 8- án — a december havi bérszámfejtés elvégzése után —• megállapította, hogy a szövetkezet az előző évi bérszínvonalat jelentősen túllépte, s ennek következtében nagy összegű adót és progresszív nyereségadót kellene fizetnie. Ez azt hozná magával, hogy az eredményből • megfelelő mértékű fejlesztési alap, de még részesedési alap képzésére sem lenne lehetőség! Káplár Lászlódé főkönyvelő is tudomást szerzett arról, hogy a bérszínvonal túllépésének milyen következményei lesznek. Petrányi Lajos még aznap információt kapott arról, hogy Kara Mihály, a konfekciórészleg vezetője a lakosságnak értékesített sport- ruházati cikkek bevételéből 114 500 forintot befizetett a pénztárba. Ekkor Petrányi elhatározta, hogy ezt az összeget, illetve annak nagy részét bérköltség kifizetésére fogják felhasználni, s ezzel jelentősen csökkentik a bérszínvonal túllépésének következményeit. Ezt az elhatározását az elnök közölte a főkönyvelővel, aki — kötelessége elmulasztásával — írásban nem kifogásolta a szabálytalan eljárást — bár szóban tiltakozott ellene —, hanem részt vett annak megvalósításában. Ezután Petrányi Lajos a bevételi pénztárbizonylatot stor- nóztatta a pénztárossal. Petrányi és Káplárné a konfekció-, a lakatos- és az esztergályosrdszlegtól megkapott munkalapokat átnézték. A lakatosok munkalapjait átválogatták, a másik két részlegnél pedig a munkalapok átírásához piszkozatot készítettek. Petrányi Lajos ugyancsak piszkozatot készített mindhárom részlegnél a bérszámfejtéshez leadott december havi jelenléti ívek újraírásához, amelyeken csökkenteni kellett a munkával eltöltött időt. Az így elkészült új munkalapok és jelenléti ívek alapján a december havi bérköltséget 113 999 forinttal csökkentették, és az ennek a bérnek megfelelő munkaidőt fizetés nélküli táVol- létnek tüntették fel. Káplár Lászlóné a bérkifizetéshez a Magyar Nemzeti Banktól már az említett összeggel csökkentett pénzösszeget igényelte és hozta el a délelőtti órákban. Ezalatt Petrányi telefonon és mélyesen felkeresve az érintett részlegeket, utasította Kara Mihályt, Balázs Károlyt (a lakatos- részleg vezetője) és Szabó Jánost (az esztergályosrészleg vezetője), hogy a készített piszkozat alapján állítsanak ki új jelenléti iveket és új munkalapokat A részlegvezetőket nem tájékoztatta arról, hogy erre miért van szükség. Aki mégis megkérdezte, annak csak annyit mondott: a bérek alakulása miatt. A minta alapján Kara/ Mihály és Kovács József né (szalagvezető a konfekciórészlegnél) bevonásával új ^ munkateljesítmény-összesítőt állítottak ki, és huszonegy személynél tüntettek fel valótlan adatokat. Balázs Károly 13 személy, Szabó János 15 szeméi? esetében írt hamis adatokat a munkateljesítményekről, illetve arról, hogy ezek a dolgozók fizetés nélküli szabadságon voltak. A valótlan tartalmú okiratokat ezután eljuttatták a bérszámfejtőkhöz. Ezzel egyidőben Petrányi utasította Horváth Lászlóné bérszámA nép bíróságai A szövetséges hatalmak már a II. világháború folyamán megállapodtak a háborús és népellenes bűncselekmények , tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943. októberi moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után — a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Ribbentropot és másokat, és nyilvánította bűnös szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t és a Ges- tapót. Ezzel az ítélettel vált valósággá először, hogy a béke, az emberiség és az emberiesség ellen elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új: már 1916-ban felvetődött egy nemzetközi büntetőbíróság létesítésének gondolata a háborús felelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szervezet létrehozására, jóllehet a ver- sailles-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nemzetközi egyezmény is. tartalmaztak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbüntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyezmény is kötelezte hazánkat (s később a békeszerződés). A felszabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíróságok felállítását elrendelő döntés előtt alakultak népbíróságok (pl.: Szegeden 1945. január 4-én), de- jogi kereteket, törvényes alapot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtetik amely február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rendelet megfogalmazta célját is: „ ... mindazok, aikik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mielőbb elnyerjék büntetésüket”. Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempontból is. hogy ezeknek a bűncselekményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A népbíróságok hatásköre' kiterjedt polgári és katonai személyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselekményeket, s ez az elv ma is érvényesül büntetőjogunkban. Időről időre — Nyugaton — történnek kísérletek ennek a szabálynak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azonban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok — az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével — öttagú tanácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működésüket a jogszabály érvénybe lépését követően egy hónappal kezdték meg, és 1945. március végére megalakult a Népbíróságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváhagyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése évekig a politikai harc középpontjában is állott. A parlamentben a koalíciós pártok között éles ösz- szecsapásokra került sor, amit azután a sajtóorgánumok — pártállásuknak megfelelően — tálaltak a nagyközönség elé. A jobboldal támadta a rendőrséget, javasolta a halálbüntetés eltörlését, a népbíróságok helyett indítványozta az esküdtbíráskodás rendszerét. mondván, hogy a népbíróságok voltaképpen nem elfogulatlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a népbírósági jogszabály visszaható érvényének kérdése is, holott a magyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelvnek az áttörésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett VésztörNEGYVEN ESZTENDEJE vény is visszaható érvénnyel rendelte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekményeket, vagy az 1919-es XXIII. Néptörvény, amely a Károlyi-kormány működése idején lépett érvénybe, és a háborúért felelős személyek elleni eljárásról szólt. A baloldalnak sikerült elhárítania az indokolatlan mentőakciók zömét, noha a jobboldalnak is voltak „részsikerei”: nagyszámú bűnöst mentettek fel. illetőleg sokan úszták meg indokolatlanul enyhe büntetéssel elkövetett vétkeiket. 1949. január 31-ig a népbíróságok 45 687 ügyet tárgyaltak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 'személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetéssel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint külön, bíróságok — 1950-ig működtek, ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népellenes bűntettesek ügyei is. A népbíróságok létrejötte és működése történelmi jelentőségű esemény volt a magyar demokrácia fejlődésének útján. Egyértelműen eloszlatta azt az illúziót, hogy a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnök megtorlatlanok maradhatnak. Gy. A. TÖBB IDŐ AZ ISMERETANYAGHOZ Ősztol: tankötelesek osztálya ' Üj oktatási fonmát vezetnek be ősztől a dolgozók általános iskoláiban. Az úgynevezett tankötelesek osztálya létrehozásának indokairól tájékoztatták a Művelődési Mitósztériumban az MTI munkatársát. \Az elmúlt tanévben a tankötelesék 92,5 százaléka fejezte be 16 éves koráig alapfokú tanulmányait, 14 éves korukig pedig a tanulóknak csak 83,7 százaléka végezte él a nyolc osztályt. Több fejtőt, hogy az említett részlegeknél az új iratok alapján végezze el ismét a munkáját. Ennek megfelelően Horváth Lászlóné még egyszer elkészítette a december havi bérszámfejtést. Két bérjegyzéket írt, az egyiken a bérköltségből fedezett béreket, a másikon pedig az árbevételből fedezetteket tüntette fel. Így a dolgozók a ténylegesen elvégzett munkájuk utáni fizetést megkapták, de annak felvételekor két bérjegyzéket írtak alá. Az elmondottak szerint Petrányi Lajos kezdeményezésére Káplárné közreműködésével az 1981 december hónapra 8170 ténylegesen kitöltött munkaórát és az annak megfelelő 113 999 forintot bérköltségként nem számolták el, és az 1981. évi költségek között nem szerepeltették. Ezzel a szövetkezet nem lépte jelentősen túl a bérszínvonalat. Befizetési kötelezettségiük így is keletkezett, azonban a valóságos bérfejlesztési adót 424 ezer forinttal, a progresszív nyereségadót pedig 2 millió 409 ezer forinttal; megrövidítették, vagyis ezeknek megfelelő összegű adót vontak el az államtól. A valós tényeken alapuló 1981. évi mérlegeredmény azonban nem tette volna lehetővé sem fejlesztési, sem részesedési alap képzését. A szövetkezet vezetőinek célja ezután az volt, hogy a beruházásaik befejezéséhez megfelelő mértékű fejlesztési alapot képezzenek, de ugyanakkor azt is szerették volna, hogy nyereségrészesedést — és a vezetőállású dolgozóknak — prémiumot is fizethessenek. Ám alaphiány esetén erre a jogszabály nem ad lehetőséget. A főkönyvelő a mérleget a valótlan adatok felhasználásával készítette el, Petrányi Lajos tudtával és egyetértésével. A hamis eredményt tükröző mérleget mint valósat ismertették és fogadtatták el a szövetkezet közgyűlésével, 1982 márciusában. A szövetkezet vagyonából összesen vizsgálat azt mutatja, hogy a túlkoros gyermekek csaknem valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, többségűik családja nem teremt megfelelő környezetet a fiatalok fejlődése számára. A minisztérium szakemberei elmandottáik: amíg a „nappali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankötelezettség teljesítése teljes’ körű legyen, amíg hiányoznak az e gyermekek életko349 305 forintot fizettek ki jogosulatlanul, Petrányi Lajos prémiumként 16 750, jutalomként 15 336 forintot, Káplár Lászlóné prémiumként 13 919, jutalomként 12 744 forintot vett fel. Az elnök- helyettes — aki nem tudott a mérlegeredmény meghamisításáról — összesen 28 471 forintot kapott. A kár az első fokú bíróság ítéletének meghozataláig nem térült meg. A leírt cselekmények miatt a bíróság Petrányi Lajost és Káplár Lászlónét adócsalás bűntettében, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében és társtettesként jelentős kárt okozó csalás bűntettében találta bűnösnek. Kara Mihály, Kovács Józsafné, Balázs Károly, Szabó János és Horváth Lászlóné társtettesként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében bűnös. Ezért az első' fokú bíróság Petrányit halmazati büntetésül egy év és 6 hónap szabadságvesztésre, valamint 15 ezer forint mellékbüntetésre, Káplár Lászlónét ugyancsak 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre, valamint. 10 ezer forint mellék- büntetésre ítélte. A többieket 60—60 napi tétel, különböző ösz- szegű pénzbüntetésre ítélte. Petrányi Lajos és Káplár Lászlóné szabadságvesztésének végrehajtását 3—3 évi próbaidőre felfüggesztette. Egyben Petrányi Lajost előzetes bírói mentesítésben részesítette. Az első fokú bíróság ítélete Kara Mihály, Kovács József né, Balázs Károly, Szabó János és Horváth Lászlóné vonatkozásában lett jogerős. Petrányi és Káp- lárné büntetését a fellebbezés miatt a megyei /bíróság emelte jogerőre azzal, hogy helyberu hagyta az első fokú ítéletet, mellőzve Petrányi előzetes mentesítését a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Tusa Béla rát és magatartását figyelembe vevő sajátos pedagógiai módszerek, addig — átmeneti megoldásként és nem oktatáspolitikai óéiként — a dolgozók általános iskoláiban teremtik meg azokat a szervezeti és pedagógiai kereteket, amelyek e korosztály eredményes neveléséhez módot adnak. A dolgozók általános iskoláiban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben az iskolatípusban megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett, eredményesen foglalkozhatnak a túlkoros tanulók speciális nevelésé- vel-oktatás ával. Az oktatásügy illetékesei — a közoktatás fejlesztési programjának megfelelően — új jogszabályt készítenék elő a dolgozók általános iskoláiban folyó egységes képzés életkor szerinti differenciálására. A tervek szerint az ifjúsági tagozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt tanulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános iskolákból átirányítanak, illetve azok, akik a gyógypedagógiai intézményekben, 'kisegítő iskolákban tanultak. A 7. és 8. osztályos tananyag elsajátítására az eddigiektől eltérően a 320 helyett 512 órát fordítanak majd. A kulturális igények felkeltését, a tanultak elmélyítését fakultatív 'közműve-, lődési programok is segítik. A tanköteles osztályokban jelentős szerepet kap majd a termelőmunka. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók általános iskolái gyakorlati foglalkozásokat szervezzenek/ diákjaiknak. A jogszabályt előkészítő munka során eredményesen valósították meg az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásának számos formáját. A tárca illetékes vezetői hangsúlyozták: nem kívánnak zöld utat adni a diákok tankötelezettség alóli felmentésének. Követélmény lesz ezért, hogy az általános iskola ne felmentéssel, hanem átirányítással helyezze ezekbe az osztályokba a túlkoros tanulókat. Ilyen eseteikben sem csökken a szülők törvényben előírt felelőssége gyermekük iskolába járásáért, valamint azért, hogy a munkahelyről ne hiányozzék, a ott megfelelően dolgozzék. A 16—20 éves fiatalok, akik • tankötelezettség korhatárát már átlépték — tehát önálló munka- vállalók — a dolgozók általános iskélájában a 320 órás esti tagozaton tanulnak. A 20 éven felüliek -a felnőtt tagozaton sajátíthatják él az általános iskola tananyagát. Számukra tantárgy- csoportos képzést alakítanak ki.
