Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

198S. február 5. • PETŐFI NEPB • S BOLTI, ISKOLAI ÁRUSÍTÁS IJjságok a tanyavilágban Tájékozódás és művelődés A hetek óta tartó hideg tél, a fagyos utak utast keserítő kellemetlensége, valamint az ide-oda csú­szás sokféle veszélye akadályozza a lászlófalvl ta­nyavilág embereit abban, hogy időben átvegyék a postát, a napi sajtót, az olvasnivalót. Miután be­szélgettünk a helybeli posta vezetőjével, H. -Szabó Margittal, megtudtuk, hogy a legutóbbi öt év alatt a forgalom mintegy 80 százalékkal növekedett. En­nek része egyebek mellett, hogy a Petőfi Népe elő­fizetőinek száma 147-ről 267-re emelkedett. A szem­betűnő növekedést bizonyítja az is, hogy míg 1980- ban 179 Szabad Föld járt a lászlófalvi előfizetők­nek, addig ma már ez a szám éppen háromszáz. Egyik módszerük az, hogy a boltokban és az isko­lákban árulják, terjesztik, szervezik, népszerűsítik a napi- és hetilapokat. *♦* Balatonfüredi József tanácselnök a kalauzunk. Arra keressük a választ, hogy miként terjednek a lapok ezen a vidéken? A csillogó hóval borított ta- nyavilagtoan csúszkálva haladunk gépkocsinkkal. Közben százéves öreg nyárfák, magasfeszültségű vezetékek és dércsípte kicsinyke erdők néznék visz- sza ránik. Hamarosan elérünk az ifjúsági lakótelepi központba1 (mely külterületnek 'számít), s jó alka­lom ez arra, hogy beszélgessünk a környékbeliek­kel. — Én maszek állattenyésztő vagyok, itt lakom a szomszédban. A Szabad Földet fizetem elő régóta. Ezt a lapot szeretem, mert szerintem megírja az igazat — mondja Budai József. — Az is jó dolog, hogy ez az újság_ a pénzügyi dolgokról, a gazdasági szabályzókról rendszeresen tudósít. Nekem tetsiik. — Engem a Petőfi Népe, a Népszabadság és a Képes Űjság érdekeli — mondja Lovas Jánosné, aki jelenleg gyesen van, .— A férjem is szeret olvasni, aki a téeszben dolgozik, gépkocsivezető. A Petőfi Népéből a Tárgyalóteremből című rovatot szeretem a legjobban, mindig ,várom, ihogy kedd legyen. Örülök annak is, hogy minden pénteken megírják, hogy hol van orvosi és állatorvosi ügyelet. *** Közben egy másik tanyai támponthoz megérke­zik Kovács István külterületi kézbesítő, zöld autó­jával. Elmondja, hogy három éve végzi ezt a szép munkát. — Én már szinte az egész Lászlófalvát ismerem. Ha kell, kenyeret, gyógyszert, bélyeget, esetleg ké­peslapot hozok a környékbeli lakóknak. Mindenkor felírom, kinek mi kell, és igyekszem betartani a szavamat. A község ugyan kicsi, ám a területe na­gyon nagyi és a.z a harminckét támpont, ahova ne.- kem el kell jutnom naponta, és alhol összesen nyolc- százhúsz fiókban el kell helyeznem a küldeménye­ket, az újságokat, leveleket, megléhetősen igénybe veszi az embert. — Hogyan Itudják beszedni jaz előfizetési díjakat? • Vörös Laci bácsi naponta újságot olvas — és legtöbbször aktívan politizál is közben. (Somos László felvételei) • A postás nemcsak az újságot és a leveleket hoz­za, hanem a lottószelvényeket és a kért kenyere­ket is... — Nálunk bevált szokás, hogy a postahivatal for­manyomtatványt helyez el a szekrényekben. Ezek­ben többek között benne van, hogy mikor megyünk beszedni az előfizetési díjakat. Jó dolog, hogy aki nem ér rá, az a tapasztalatok szerint a szomszédok­tól küldi el a szükséges pénzt. *** Betérünk Vörös László tanyájába. A házigazda a környék legismertebb aktív politikusa. Ezekben a napokban például az foglalkoztafja főképp, hogy Genfiben meg tudnak-e majd egyezni a fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon? Beszélgetés közben ezt mondj a: — Úristen, mennyi szépét alkot az emberiség és miért kell azt felrobbantani, tönkretenni!? És hoz­záteszi: — Tudják mfit, ha a világon minden rendes em­ber arra törekedne, hogy béke legyen, akkor nem lehetne háború soha. összetalálkozunk Jurászik Ferencnével, aki ép­pen a tsz-majorban elhelyezett postaládából veszi ki az aznapi újságokat. A Petőfi Népét és a Szabad Földet. Mindkettőről egybehangzó a véleménye: — Ezekben az újságokban sok az érdekesség. Bár én inkább a Szabad Földet szeretem, abban is a lelki levelesládát. A Petőfi Népében a Tárgyalóte­remből című sorozatot olvasom rendszeresen. Ez lehetne sűrűbben is, akár mindennap. A lászlófalvi tanyavilágban a régi értelemben vett .postakocsi” nap mint nap az élet lehelletét hozza, a mindenkori valóság sokféle megnyilvánu­lását tárja a környékbeli lakók elé. Mindehhez leg­feljebb azt kell még hozzátenni, hogy ebben a Kecskemét környéki kisközségben a tanácsi és párt­vezetés a postai dolgozókkal együtt mindent elkö­vet annak érdekében, hogy a kiterjedt tanyavilág- gal rendelkező település lakói ne maradjanak el a tájékozódásban, a fejlődésiben, a korszerű művelő­désben. * Varga Mihály A TÁRGYALÓTEREMBŐL Adócsalás, magánokirat-hamisítás ' A NEB ellenőrei tárták fel 1983. május 31-én jegyzőkönyv aláírásával- fejeződött be a kecs­keméti (akkor még) Járási, Vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a szabadszállási Gép­javító- és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezetnél. A népi ellenőrök ar-. ra voltak kíváncsiak, hogy mi lehet' a korábban kapott közér­dekű bejelentés mögött? A vá­laszt viszonylag hamar megtud­ták, amikor sorra vették a szö­vetkezet 1981. évi bérfejlesztését és bérfejlesztési adózásának, va­lamint a magasabb vezetőállású dolgozók prémiuma kifizetésé­nek dokumentumait. Az itt meg­állapítottak alapján, indult meg a büntetőeljárás, amelynek végére pontot az elmúlt hétéin a Bács- Kiskun megyei Bíróság tett. „ A törvény házában a városi bíróság előtt hatén ültek a vád­lottak padján, akik valamennyien a szabadszállási Gépjavító- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél dolgoztak 1981. és 1982-ben. Az ipari szövetkezet 1981-ben telje­sítményhez kötött bértömeggaz­dálkodási rendszerben működött. Egy 1979-es minisztertanácsi ren­delet szerint a teljesítményhez- kötött bérszabályozási formák­nál a bérfejlesztési befizetés nél­küli bérfelhasználást a mutató és a hozzárendelt szorzószám 'határozza meg. Előírja továbbá, hogy a mutató növekedése által lehetővé tett. illetve központilag engedélyezett mértéket megha­ladó bérfejlesztést befizetési kö­telezettség terheli. A bérfejlesz­tési befizetés esetén a gazdálko­dó .szervnél progresszív nyere­ségadó-befizetési kötelezettség is keletkezik, amelynek mértékét és számítási módját pénzügymi­niszteri rendelet szabályozza. Az ipari szövetkezetnél Pet­rányi Lajos elnök húszéves mun­kaviszonya alatt jelentős ismere­teket szerzett a könyvviteli, szám­viteli munkában. 1982. január 8- án — a december havi bérszám­fejtés elvégzése után —• megál­lapította, hogy a szövetkezet az előző évi bérszínvonalat jelen­tősen túllépte, s ennek következ­tében nagy összegű adót és prog­resszív nyereségadót kellene fi­zetnie. Ez azt hozná magával, hogy az eredményből • megfelelő mértékű fejlesztési alap, de még részesedési alap képzésére sem lenne lehetőség! Káplár Lászlódé főkönyvelő is tudomást szerzett arról, hogy a bérszínvonal túllépésének milyen következményei lesznek. Petrá­nyi Lajos még aznap információt kapott arról, hogy Kara Mihály, a konfekciórészleg vezetője a lakosságnak értékesített sport- ruházati cikkek bevételéből 114 500 forintot befizetett a pénz­tárba. Ekkor Petrányi elhatároz­ta, hogy ezt az összeget, illetve annak nagy részét bérköltség ki­fizetésére fogják felhasználni, s ezzel jelentősen csökkentik a bérszínvonal túllépésének követ­kezményeit. Ezt az elhatározását az elnök közölte a főkönyvelővel, aki — kötelessége elmulasztásá­val — írásban nem kifogásolta a szabálytalan eljárást — bár szó­ban tiltakozott ellene —, hanem részt vett annak megvalósításá­ban. Ezután Petrányi Lajos a bevételi pénztárbizonylatot stor- nóztatta a pénztárossal. Petrányi és Káplárné a konfekció-, a laka­tos- és az esztergályosrdszlegtól megkapott munkalapokat átnéz­ték. A lakatosok munkalapjait átválogatták, a másik két rész­legnél pedig a munkalapok átírá­sához piszkozatot készítettek. Petrányi Lajos ugyancsak pisz­kozatot készített mindhárom rész­legnél a bérszámfejtéshez leadott december havi jelenléti ívek új­raírásához, amelyeken csökken­teni kellett a munkával eltöltött időt. Az így elkészült új munka­lapok és jelenléti ívek alapján a december havi bérköltséget 113 999 forinttal csökkentették, és az ennek a bérnek megfelelő munkaidőt fizetés nélküli táVol- létnek tüntették fel. Káplár Lászlóné a bérkifizetés­hez a Magyar Nemzeti Banktól már az említett összeggel csök­kentett pénzösszeget igényelte és hozta el a délelőtti órákban. Ez­alatt Petrányi telefonon és mélyesen felkeresve az érintett részlegeket, utasította Kara Mi­hályt, Balázs Károlyt (a lakatos- részleg vezetője) és Szabó Jánost (az esztergályosrészleg vezető­je), hogy a készített piszkozat alapján állítsanak ki új jelenléti iveket és új munkalapokat A részlegvezetőket nem tájékoztat­ta arról, hogy erre miért van szükség. Aki mégis megkérdez­te, annak csak annyit mondott: a bérek alakulása miatt. A min­ta alapján Kara/ Mihály és Ko­vács József né (szalagvezető a konfekciórészlegnél) bevonásá­val új ^ munkateljesítmény-össze­sítőt állítottak ki, és huszonegy személynél tüntettek fel valótlan adatokat. Balázs Károly 13 személy, Sza­bó János 15 szeméi? esetében írt hamis adatokat a munkateljesít­ményekről, illetve arról, hogy ezek a dolgozók fizetés nélküli szabadságon voltak. A valótlan tartalmú okiratokat ezután el­juttatták a bérszámfejtőkhöz. Ez­zel egyidőben Petrányi utasítot­ta Horváth Lászlóné bérszám­A nép bíróságai A szövetséges hatalmak már a II. világháború folyamán megál­lapodtak a háborús és népellenes bűncselekmények , tetteseinek megbüntetéséről. Az 1943. októbe­ri moszkvai deklarációt követte az 1945. augusztus 8-i londoni egyezmény, amely felállította a Nürnbergi Nemzetközi Bíróságot. Ez a szervezet ítélkezett — 1945. november 20-a és 1946. október 1-e között tartott tárgyalásai után — a háborús főbűnösök perében, ítélte halálra Göringet, Keitelt, Ribbentropot és másokat, és nyil­vánította bűnös szervezeteknek az SS-t, az SD-t, az SA-t és a Ges- tapót. Ezzel az ítélettel vált való­sággá először, hogy a béke, az emberiség és az emberiesség el­len elkövetett bűnöket a népek megtorolják. A szándék nem volt új: már 1916-ban felvetődött egy nemzet­közi büntetőbíróság létesítésének gondolata a háborús felelősség megállapítására. Végül azonban nem került sor ilyen szervezet létrehozására, jóllehet a ver- sailles-i békeszerződés és a hágai egyezmények, s több más nem­zetközi egyezmény is. tartalmaz­tak erre vonatkozó előírásokat. A háborús és népellenes bűnök elkövetőinek megbüntetésére a moszkvai fegyverszüneti egyez­mény is kötelezte hazánkat (s később a békeszerződés). A fel­szabadult országrészeken népi kezdeményezésre már a népbíró­ságok felállítását elrendelő dön­tés előtt alakultak népbíróságok (pl.: Szegeden 1945. január 4-én), de- jogi kereteket, törvényes ala­pot mindehhez az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 25-i rendelete teremtetik amely február 5-én lépett érvénybe. A népbíróságokról szóló rende­let megfogalmazta célját is: „ ... mindazok, aikik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak, mi­előbb elnyerjék büntetésüket”. Szokatlan elv érvényesülése volt ez a rendelet abból a szempont­ból is. hogy ezeknek a bűncselek­ményeknek sértettjéül a magyar népet nevezte meg. A népbíróságok hatásköre' ki­terjedt polgári és katonai szemé­lyekre egyaránt, tekintet nélkül a vádlottak állampolgárságára. A jogszabály elévülhetetlennek mondta ki a háborús bűncselek­ményeket, s ez az elv ma is ér­vényesül büntetőjogunkban. Idő­ről időre — Nyugaton — történ­nek kísérletek ennek a szabály­nak az érvénytelenítésére, ezeket a szándékokat azonban a haladó erők eddig rendre meghiúsították. A népbíróságok — az akkor működött öt párt által delegált tagok részvételével — öttagú ta­nácsokban jártak el, kiegészítve egy szakképzett vezető bíróval. Működésüket a jogszabály ér­vénybe lépését követően egy hó­nappal kezdték meg, és 1945. már­cius végére megalakult a Népbí­róságok Országos Tanácsa is, mint fellebbezési bíróság. Ez utóbbin kívül a halálos ítéletek jóváha­gyását a Nemzetközi Katonai Törvényszéktől is kérni kellett. A népbíróságok működése éve­kig a politikai harc középpontjá­ban is állott. A parlamentben a koalíciós pártok között éles ösz- szecsapásokra került sor, amit azután a sajtóorgánumok — párt­állásuknak megfelelően — tálal­tak a nagyközönség elé. A jobb­oldal támadta a rendőrséget, ja­vasolta a halálbüntetés eltörlését, a népbíróságok helyett indítvá­nyozta az esküdtbíráskodás rend­szerét. mondván, hogy a népbíró­ságok voltaképpen nem elfogu­latlanok, mivel osztálybíróságok. Természetesen felvetődött a nép­bírósági jogszabály visszaható ér­vényének kérdése is, holott a ma­gyar történelemben is volt már példa ennek a klasszikus jogelv­nek az áttörésére. Például az 1849. február 13-i úgynevezett Vésztör­NEGYVEN ESZTENDEJE vény is visszaható érvénnyel ren­delte büntetni a hazaárulást és más főbenjáró bűncselekménye­ket, vagy az 1919-es XXIII. Nép­törvény, amely a Károlyi-kor­mány működése idején lépett ér­vénybe, és a háborúért felelős személyek elleni eljárásról szólt. A baloldalnak sikerült elhárí­tania az indokolatlan mentőak­ciók zömét, noha a jobboldalnak is voltak „részsikerei”: nagyszá­mú bűnöst mentettek fel. illető­leg sokan úszták meg indokolat­lanul enyhe büntetéssel elköve­tett vétkeiket. 1949. január 31-ig a népbírósá­gok 45 687 ügyet tárgyaltak, és 20 380 ügyben hoztak marasztaló ítéletet, 22 642 'személy ellen. 414 vádlottat sújtottak halálbüntetés­sel, ebből az említett dátumig 180-at végrehajtottak. A népbíróságok — mint külön, bíróságok — 1950-ig működtek, ezt követően a rendes bíróságok elé kerültek a háborús és népel­lenes bűntettesek ügyei is. A nép­bíróságok létrejötte és működése történelmi jelentőségű esemény volt a magyar demokrácia fejlő­désének útján. Egyértelműen el­oszlatta azt az illúziót, hogy a bé­ke és az emberiség ellen elköve­tett bűnök megtorlatlanok ma­radhatnak. Gy. A. TÖBB IDŐ AZ ISMERETANYAGHOZ Ősztol: tankötelesek osztálya ' Üj oktatási fonmát vezetnek be ősztől a dolgozók általános isko­láiban. Az úgynevezett tanköte­lesek osztálya létrehozásának in­dokairól tájékoztatták a Műve­lődési Mitósztériumban az MTI munkatársát. \Az elmúlt tanévben a tanköte­lesék 92,5 százaléka fejezte be 16 éves koráig alapfokú tanulmá­nyait, 14 éves korukig pedig a ta­nulóknak csak 83,7 százaléka vé­gezte él a nyolc osztályt. Több fejtőt, hogy az említett részlegek­nél az új iratok alapján végezze el ismét a munkáját. Ennek meg­felelően Horváth Lászlóné még egyszer elkészítette a december havi bérszámfejtést. Két bér­jegyzéket írt, az egyiken a bér­költségből fedezett béreket, a másikon pedig az árbevételből fedezetteket tüntette fel. Így a dolgozók a ténylegesen elvégzett munkájuk utáni fizetést megkap­ták, de annak felvételekor két bérjegyzéket írtak alá. Az elmondottak szerint Petrá­nyi Lajos kezdeményezésére Káplárné közreműködésével az 1981 december hónapra 8170 tény­legesen kitöltött munkaórát és az annak megfelelő 113 999 forintot bérköltségként nem számolták el, és az 1981. évi költségek kö­zött nem szerepeltették. Ezzel a szövetkezet nem lépte jelentősen túl a bérszínvonalat. Befizetési kötelezettségiük így is keletkezett, azonban a valóságos bérfejlesz­tési adót 424 ezer forinttal, a progresszív nyereségadót pedig 2 millió 409 ezer forinttal; meg­rövidítették, vagyis ezeknek meg­felelő összegű adót vontak el az államtól. A valós tényeken alapuló 1981. évi mérlegeredmény azonban nem tette volna lehetővé sem fej­lesztési, sem részesedési alap képzését. A szövetkezet vezetői­nek célja ezután az volt, hogy a beruházásaik befejezéséhez megfelelő mértékű fejlesztési alapot képezzenek, de ugyanak­kor azt is szerették volna, hogy nyereségrészesedést — és a vezető­állású dolgozóknak — prémiumot is fizethessenek. Ám alaphiány esetén erre a jogszabály nem ad lehetőséget. A főkönyvelő a mér­leget a valótlan adatok felhasz­nálásával készítette el, Petrányi Lajos tudtával és egyetértésével. A hamis eredményt tükröző mér­leget mint valósat ismertették és fogadtatták el a szövetkezet köz­gyűlésével, 1982 márciusában. A szövetkezet vagyonából összesen vizsgálat azt mutatja, hogy a túl­koros gyermekek csaknem vala­mennyien halmozottan hátrá­nyos helyzetűek, többségűik csa­ládja nem teremt megfelelő kör­nyezetet a fiatalok fejlődése szá­mára. A minisztérium szakemberei elmandottáik: amíg a „nappali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankötelezettség teljesíté­se teljes’ körű legyen, amíg hiá­nyoznak az e gyermekek életko­349 305 forintot fizettek ki jogo­sulatlanul, Petrányi Lajos pré­miumként 16 750, jutalomként 15 336 forintot, Káplár Lászlóné prémiumként 13 919, jutalomként 12 744 forintot vett fel. Az elnök- helyettes — aki nem tudott a mérlegeredmény meghamisításá­ról — összesen 28 471 forintot kapott. A kár az első fokú bíró­ság ítéletének meghozataláig nem térült meg. A leírt cselekmények miatt a bíróság Petrányi Lajost és Káp­lár Lászlónét adócsalás bűntetté­ben, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségé­ben és társtettesként jelentős kárt okozó csalás bűntettében ta­lálta bűnösnek. Kara Mihály, Ko­vács Józsafné, Balázs Károly, Szabó János és Horváth Lászlóné társtettesként folytatólagosan el­követett magánokirat-hamisítás vétségében bűnös. Ezért az első' fokú bíróság Petrányit halma­zati büntetésül egy év és 6 hó­nap szabadságvesztésre, valamint 15 ezer forint mellékbüntetésre, Káplár Lászlónét ugyancsak 1 év és 6 hónap szabadságvesztésre, valamint. 10 ezer forint mellék- büntetésre ítélte. A többieket 60—60 napi tétel, különböző ösz- szegű pénzbüntetésre ítélte. Pet­rányi Lajos és Káplár Lászlóné szabadságvesztésének végrehaj­tását 3—3 évi próbaidőre felfüg­gesztette. Egyben Petrányi La­jost előzetes bírói mentesítésben részesítette. Az első fokú bíróság ítélete Kara Mihály, Kovács József né, Balázs Károly, Szabó János és Horváth Lászlóné vonatkozásá­ban lett jogerős. Petrányi és Káp- lárné büntetését a fellebbezés miatt a megyei /bíróság emelte jogerőre azzal, hogy helyberu hagyta az első fokú ítéletet, mel­lőzve Petrányi előzetes mentesí­tését a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alól. Tusa Béla rát és magatartását figyelembe vevő sajátos pedagógiai módsze­rek, addig — átmeneti megol­dásként és nem oktatáspolitikai óéiként — a dolgozók általános iskoláiban teremtik meg azokat a szervezeti és pedagógiai kere­teket, amelyek e korosztály ered­ményes neveléséhez módot ad­nak. A dolgozók általános isko­láiban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ebben az isko­latípusban megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett, ered­ményesen foglalkozhatnak a túl­koros tanulók speciális nevelésé- vel-oktatás ával. Az oktatásügy illetékesei — a közoktatás fejlesztési programjá­nak megfelelően — új jogszabályt készítenék elő a dolgozók általá­nos iskoláiban folyó egységes képzés életkor szerinti differen­ciálására. A tervek szerint az if­júsági tagozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt tanulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános isko­lákból átirányítanak, illetve azok, akik a gyógypedagógiai intézmé­nyekben, 'kisegítő iskolákban ta­nultak. A 7. és 8. osztályos tan­anyag elsajátítására az eddigiek­től eltérően a 320 helyett 512 órát fordítanak majd. A kulturális igények felkeltését, a tanultak elmélyítését fakultatív 'közműve-, lődési programok is segítik. A tanköteles osztályokban je­lentős szerepet kap majd a ter­melőmunka. A szabályozás lehe­tőséget ad arra, hogy a dolgozók általános iskolái gyakorlati fog­lalkozásokat szervezzenek/ diák­jaiknak. A jogszabályt előkészítő munka során eredményesen való­sították meg az oktatás és a ter­melőmunka összekapcsolásának számos formáját. A tárca illetékes vezetői hang­súlyozták: nem kívánnak zöld utat adni a diákok tankötelezett­ség alóli felmentésének. Követél­mény lesz ezért, hogy az általá­nos iskola ne felmentéssel, ha­nem átirányítással helyezze ezek­be az osztályokba a túlkoros ta­nulókat. Ilyen eseteikben sem csökken a szülők törvényben elő­írt felelőssége gyermekük iskolá­ba járásáért, valamint azért, hogy a munkahelyről ne hiányozzék, a ott megfelelően dolgozzék. A 16—20 éves fiatalok, akik • tankötelezettség korhatárát már átlépték — tehát önálló munka- vállalók — a dolgozók általános iskélájában a 320 órás esti tago­zaton tanulnak. A 20 éven felü­liek -a felnőtt tagozaton sajátít­hatják él az általános iskola tan­anyagát. Számukra tantárgy- csoportos képzést alakítanak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents