Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

4 © Petőn Népe 9 1985. február 25. Csikász Jánosné Kecskemétről Sok munka, kitartó tanulás árán érte el a műszakvezetői be_ osztását Csikász Jánosné, a Kecs­keméti Konzervgyár II. gyáregy­ségének technikusa. A keskeny arcú, gyors, felfogású fiatalasz- szony 23 évvel ezelőtt az általá­nos iskolából került szakmunkás- tanulónak a gyárba. Akkor je­gyezte el magát a tartósítóipar­ral, amit megkedvelt, megsze­retett, s amely nélkül ma már élni sem tudna. — A szakmunkásvizsga után nemsokára csoportvezetgs^el bíz­ták meg. Éreztem: ehljez.a be­osztáshoz nagyon kevés a szak­munkásbizonyítvány, ezért egyé­nileg tovább tanultam. Nem kér­tem tanulmányi szabadságot, a gimnáziumban érettségiztem, utána technikusi minősítő vizs­gát tettem. Akkor még jutott er­re idő, lány voltam, nem kötött semmi... Több mint tíz éve va­gyok iérjnél, a párom itt dolgo­zik, ő is műszakvezető, fiunk tizenegy éves és nagyon jó tanu­ló. Csikász Jánosné felelőssége nem kicsi, hiszen 55 dolgozó közvetlen termelésirányítója. Neki kell ellátni munkával az embereket, ellenőriznie a tech­nológiai folyamatok betartását, a < mennyiség és a' minőség para­méteréit, meghallgatni az asszo­nyok ügyes-bajos gondjait, se­gíteni rajtuk. Nem is csoda, ha a dzsemüzemben szeretik, tiszte­lik szókimondásáért, hallatlan munkabírásáért. Tagja a kétsze­res aranykoszorús Katona József szocialista brigádnak, amely a vállalati Kiváló címért küzd. Ki­váló dolgozó, Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés és a Kivá- - ló pártmunkáért oklevél tulajdo­nosa. — Emlékszem, egyszer még a hatvanas évek vége felé az egyik pártvezetőségi tag azt mondta: „Én szívesen ajánllak a pártba, kérd a felvételedet.. Megtettem, mert éreztem, nekem is ott a helyem. Felvettek. Nem sok kellett hozzá, rájöttem, ta­nulás nélkül ez sem megy. Évek alatt sok szemináriumot hallgat­tam végig, majd nekifogtam a Marxista-Leninista Esti Egyetem hároméves tagozatának, és sike­resen túljutottam azon is. Az ötvennégy tagú alapszervezet ve­zetőségében korábban tömeg­szervezeti felelős voltam, janu­árban választottak meg, szervező titkárnak, s tagja voltam az üze­mi pártbizottságnak is. Nagyon szereti a munkáját, ami nemcsak abból tűnik ki, hogy mindig arra kanyarodik vissza. Ezt érzem a féltő gondos­kodásából is, ahogy sajátjának érzi a gyárat, a gépeket. A kecskeméti városi pártérte­kezleten választották meg a me­gyei pártértekezlet küldöttének. — Mindig feladataim közétar­tozott a pártépítés. Ez a munka most nehezebb, hiszen a fiatalok szabad idejükben is pénzt akar­nak keresni, sokszor nincs idő a társadalmi munkára. Van ebben igazság, mert nagy gond a la­kás megszerzés^, az otthonala­pítás, a gyermeknevelés. Ennek ellenére nálunk vannak olyan fiatalok, akik szívesen vállalják a párttagsággal járó többlet- munkát. Sokszor leülök azokkal, akikre számítunk, kell még a meggyőző szó. A pártértekezleten ezekről szívesen szólnék ... Gémes Gábor KONGRESSZUSI VÁLLALÁSOK A TEMAFORG KUNSZENTMIKLÓSI A munkaverseny és a termékváltás Nevezhetnénk szerencsés egy­beesésnek is, ám ennél ponto­sabban fejezi ;,ki a lényeget, ha • a lehetőségek felismeréséről és megtagadásáról, az önkéntes tén- niakarás célszerű kamatoztatá­sáról beszélünk. Arról van szó, hogy a ' TEMAFORG Vállalat kunszentmíklósi gyárában a ha­gyományos termékek (például: géptisztító rongy) iránti kereslet visszaesése és a korszerű, nem szőtt textíliák . iránti igények gyors növekedése éppen 1984- ben jelentkezett. Aliban az esz­tendőben, amikor az üzem szo­cialista brigádjai bekapcsolódtak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenylbe... Kezdeményező brigádok Elsőként a korcolóüzem An­gela Davis szocialista brigádja kezdeményezett. A sokszoros aranykoszorús közösség felhívás­sal fordult a többi kollektívához: ; Vállaljanak a szokásos két kom­munista szombaton feful egy ; harmadikat is. Az eredmény: kétmillió forint vállaJiati árbevé­tel. és 70 ezer forint .megtakarí­tott munkabér, amelyet a kün- . szentmiklósi Nagyközségi Tanács számlájára utaltak át, a gyer­mekintézmények javára. Ám -ez csak a kezdet. A későbbiekről Németh Istvánná munikaverseny- felelős a következeket mondja: — A vállalatvezetőség őszi fel­hívásában pontosan megfogal­mazódott. hogy mit vár a TE­MAFORG a szocialista közössé­gektől. A kunszentmiklósd kol­lektíva két olyan célt tűzött ma­ga elé, amelyek a gyár jövője szempontjából is döntő jelentő­ségűek. Amint Némethné további sza­vaiból kiderült, az egyik, ilyen vállalás az volt, hogy idén már­cius • 31-is elkészítenek a Szov­jetunió részére 450 tonna szűrő­szövetet. A másik felajánlás: az első negyedév végéig 300 ezer dollár értékben gyártanak olyan szűrőkét, szűrőcsöveket, szűrőla­pokat és porzsákokat, amelyeket eddig csak tőkés piacról szerez­hettek be a hazai felhasználók. December 31-ig szovjet megren­delésre 25Ó tonna szűrőszövet készült el, és 209 ezer dollár ér­tékben gyártottak importkiváltó termékeket. Amikor arra kérem, hogy nevezze meg a legeredmé­nyesebben dolgozó brigádokat, a munkaverseny-felelős kissé ta­nácstalan. — A termelésben talán a Bo­lyai, a társadalmi munkában pedig a Martos Flóra volt a leg­jobb. Több brigádunk négy kommunista műszakot, és mind­egyik közösség számtalan kisebb- naigyobb, vállalást teijésített A jövő záloga Kóta György gyárigazgató úgy fogalmaz, hogy a tavalyi és az idei év afféle vízválasztó agyár életében. A hagyományos rongy- feldolgozás nyeresége rohamosan csökken, a korszerű gyártási el­járással készülő nem szőtt kel­mék iránt viszont egyre . na­gyobb a kereslet. — Egyszerűen nem lett volna értelme, 'hogy abhan az ágazat­ban serkentsük többletvállalás­ra az embereket, amelynek ter­mékeit egyre ■ nehezebben tud­juk értékesíteni. Ezzel szemben azt mondtuk: a nem szőtt tex­tília az, amit a külföldi és a ha­zai piacon egyaránt keresnek, s végső soron ennek az ágazatnak az eredményességétől függ az üzem jövője is. E feladatok meg­oldásában elsőtsorban az ezen a területen dolgozó szocialista bri­gádokra számítottunk, de nem maradták munka nélkül a töb­biek sem. Tavaly ősz elején költözött a kisközségbe — családjával együtt — olvasónk, aki a helyi szakszö­vetkezetben kapott adminisztra­tív állást, három hónapos próba­időre. Ennek letöltését 30 napos fizetés nélküli szabadsággal kezd­te, ugyanis még ezernyi saját teendője volt vidéki „honfoglalá­sával” kapcsolatosan. Munkára jelentkezésekor meg­tudta, hogy tanyai irodában kell dolgoznia. Természetesen vál­lalta ezt, de később nagyon meg­bánta. Miért? Mert novembert írtak, s már igen hidegre fordjilt az idő, fűteni mégsem lehetett a helyiségben, ahonnan — panasza ellenére — hiányzott a kályha. E mostoha körülményre csak ráadás volt, hogy az ódon falak között egerek hancúroztak. Mindezek ellenére nap mint nap bebugyolálta magát és dol­gozott. De végül megfázott, táp­pénzes állományba került. Sor­sáról többszörösen üzenetet kül­dött a gazdaság központjába, ahol erre később senki sem emléke­zett, s a távollétét igazolatlan­nak minősítve, megszüntették a munkaviszonyát, jóval a próbaidő lejárta előtt. Sérelmesnek találta e döntést, s ezzel — közbenjárásunkra — foglalkozott a megyei szakható­ság, mely bár nem állíttatta visz- sza a munkakapcsolatot, figyel­meztette a szövetkezet elnökét, hogy a jövőben fokozottabb gon­dot fordítson a normális munka­helyi feltételek megteremtésére. Nos, ennyi az eset, melynek van néhány tanulsága: Mindenekelőtt az, hogy a pró­baidőre szóló alkalmazás során egyforma kötelezettség, hárul a két félre, hiszen a keresett vagy talált hiba (nézeteltérés) jogán Így látják a halasi autósok... Fokozott érdeklődéssel olvas­tam a Petőfi Népe január 10-i számában a kecskeméti autó­klub titkárának nyilatkozatát ar­ról, 'hogy a 17 ezres létszámú szervezet mily sók szolgáltatás­sal áll tagjai rendelkezésére. És elöntött — ahogy mondani szok­ták — a sárga irigység, mert nálunk, Kiskunhalason ennek a töredékét sem veheti igénybe a klubtag. Aki legfeljebb abban lehet biztos, hogy a befizetett tagságii díj ellenében rendszere­sen megkapja az Autóséllet című szaklapot. Jómagam régóta vezetek ko­csit — kiérdemeltem a 25 évi balesetmentes közlekedésért já­ró emléklapot is —, így a ta­pasztalatom alapján, meg má­sok nevében is mondom, hogy szükség lenne Halason Is szer­vizállomásra (ahol például az úgynevezett diagnosztikai hibá­kat javítanák kedvező áron, vagy műszaki vizsgára készítenének elő). Azután elkelne a rádión— telefonon hívható gépkocsis se­gélyszolgálat "hogy a klubéletről ne is beszéljek. Bár ez utóbbi megszervezésének van egy alap­vető akadálya, nevezetesen, hogy mi. autósok még önálló helyiség­gel sem rendelkezünk. Ügyein­ket Baján, a szervezet területi • központjában intézik. Sajnos, egy kissé mostohán ... Harmos Jenő Kiskunhalas, Bocskai u. 7. VISSZHANG gjgpü■ Miért gyenge minőségű a hazai brikett? • Kánisz József gépkezelő, a Bolyai brigád tagja szívesen írásba is adja, hogy ha .az alapanyag-ellátás zökkenőmentes lesz, március 31-ig elkészítik a szovjet megrendelőnek a 450 tonna szűrőszövetet. A gyárigazgató azt mondja, ha 450 tonna szűrőszövetet sikerül határidőre és jó minőségben a szovjet fél rendelkezésére bo­csátani, akkor nagy piaci lehető­ségek nyílnak meg a kunszent- miklósi gyár előtt. A különböző szűrők, porzsákok jó minőség­ben való előállítása ugyancsák rendkívül nagy jelentőségű. Eze­ket eddig a hazai felhasználók az USA-ból, az NSiZK-ból, Hol­landiából és Ausztriából szerez­ték be — dollártízezrekért. — Abban, hogy ez idő szerűit a megrendelések időarányos, sőt ezen felüli teljesítéséről számol­hatok be — folytatja Kóta György — semmi mással nem helyettesíthető szerepe van a brigádmozgalomnak, a kongresz- szusi és felszabadulási munka- versenynek. A sikerek titka A kunszentmikflősi gyárban a nem szőtt textíliák előállításá­nak műszaki feltételei egyre job­bak. Az idei év második felé­ben például megkezdi munkáját egy olasz szállhúzó berendezés. Ezt követően az üzem jelentős részben láthatja el önmagát az alapanyaggal, kevésbé lesiz kité­ve a szállító cég késedelmednek. Ez is feltétele annak, 'hogy az 1984. évi 2400 tonnával szemben az idén háromezer, jövőre 3600 tonna nem szőtt kelmét állíthas­sanak elő. — Nálunk a munikaverseny már régen nem a termelési ter­vék teljesítésének eszköze — ál­lítja Cserekley László, a párt- alapszenvezet szervezőtitkára. —: A szocialista brigádok minden, a gazdasági munkával kapcsolatos vállalása többlettermék létreho­zására, illetve a költségek meg­takarítására irányul' Nem a je- 1 leniét, a leitöltött idő számít, hanem a munka eredménye! A nagy kérdés az, hogy miből gyártunk sokat! Olyanból-e, ami keresett áru', amit megvesznek, vagy Csák á raktárakat tömtük tele? Ha el is tudjuk adni a cikkeket, nem mindegy, hogy milyen áron. Amiként az sem közömbös, hogy nekünk mibe került. Azt hiszem, fogalmazha­tok úgy, hogy amikor mi kong­resszusi és felszabadulási mun­kaversenyről beszélünk, akkor elsősorban a termékek kiváló minőségére és1 a gyártási vesz­teségek csökkentésére gondolunk. Talán ez a mi sikereink legfon­tosabb „titka”. Sitkéi Béla A december 29-i lapszámunk­ban megírtuk •— hivatalos köz­lés alapján j—,■ hggy fa «különféle technikai' intezíedéfeek ' és a rendkívüli műszakok eredménye­ként teljesítette az 1984-re elő­irányzott 24,9 millió tonna tervét a magyar szénbányászat, melynek több vállalata kiváló minőségű szenet termelt. | Nos, mindezek ellenére alig változott a több hónapja tartó „ínséges” helyzet a TÜZÉP-tele- peken, ahol jelenleg is akadozik a szénellátás. Csak elképzelni tudjuk, mennyi kellemetlenség­ben van részük^ azoknak, akik nap mint nap hiába állnak sorba tüzelőért, azonban arról konkrét értesülésünk van, hogy a fűtő­anyaghoz jutók közöft is vannak okkal-joggal kesergők. Ezzel kapcsolatosan a következő — el­gondolkodtató — sorokat kaptuk a Kiskunfélegyháza, Bessenyey u. 1. szám alatt lakó Térjék J6- iZsefnétől: - - ■*. « V—Á \ W \ $ É^'tf tf V A flsaéJipdrCsaytolöaá uéV’érx.AWlszlilt hazai brikettből 1982-ben két vödör­nyit raktam a kályhára naponta, s a lakásomban 20—22 Cdsdus-fok lett. A most vásárolt brikettbőd négy vödör­rel is szükséges, de nem ad 16—18 foknál melegebbet. Pedig a szobám sem nagyobb és huzatosabb, mint ko­rábban és a fűtőeszközöm is hibát­lan* (Megjegyzem, e hőmérsékletet nem a leghidegebb időszakban méri« tem.) Ennek a tüzelőnek két alapve-' tő hibája van: túlságosan drága — 80 és 100 forint közötti a mázsánkén- ti áná aihhoz (képesít, hogy szinte a minimális a kalóriatartalma, s rá­adásul azonnal kihűl a parazsa. (Láttam a televízió tavaly november végén sugárzott Ablak című műsorá­ban, hogy a szeméttelepre számították a telihasználhatatlan, nagy mennyisé­gű brikettet. E sajnálatos tényből, meg a saját tap asztalba tómból kiindul­va kérdezem mások nevében is: ha a bányászott szén tényleg kiváló mi­nőségű, miért nem lehet ugyanolyan a porából gyártott brikett is? Kere­sik-e a rejtély okát, és a megelőzés lehetőségét, módját az illetékesek? FOGADÓSZOBA A szegény embert az ág is húzza, szokták mondani, s ez sajnos beigazolódott esetem­ben is. A részleteket annak reményében adom közre, hát­ha akad illetékes, akinek köz­benjárásával legalább köny- nyíthetek a már-már tartha­tatlan helyzetemen. Minden azzal kezdődött, hogy a munkahelyemen lakást igényeltem, vállalati kiutalá- sút. Joggal bizakodhattam, de sajnos baleset ért az üzemben. Három csigolyám eltörött, s nem az én hibámból. Míg nya­kig gipszben voltam, környe­zetem azzal keserített: velem már nincs különösebb terve a cégnek, tehát ne számítsak a támogatásukra. A pesszimis­táknak lett igazuk, úgyannyi- ra, hogy kénytelen voltam más megoldást keresni a csa­ládom érdekében. A helyi tanácshoz kopogtat­tam, ahol elmondtam: a há­roméves kislányommal, a má­sodik babával terhes felesé­gemmel, meg az anyósommal lakom együtt a szoba-konyhás lakásban, ' mely szűkös és egészségtelen, azonban nincs annyi megtakarított pénzem, hogy saját erőből jobbítsak a körülményeinken. E hatóság­nál megértettek, sőt segítettek is nekem, így azután 100 ezer forint hitelt kaptam az OTP- től, hogy vásárolhassak há­zat. Rá is találtam a kedvem­re valóra, melynek forgalmi árát — talán a megtévesztő külső „sminkelés” miatt — borsos összegben, 180 ezer fo­rintban állapította meg a hi­vatalos becslő, holott a tu­lajdonos, 30 ezerrel keveseb­bért akarta adni eredetileg. A plusz költséget végül is újabb kölcsön révén tudtam csak fedezni. Nemsokára beköltöztem ott­honomba, ahol ázóta — immá­ron több éve — egyre-másra jönnek elő a különféle hibák, melyek csak súlyosbodnak. Például: a falak — szilárd alap híján — süllyednek, mi­nek következtében már nem merőlegesek, hanem körülbe­lül 80 fokos szögben állnak, a rossz szigetelés miatt pedig valóságos jégréteg borítja a konyhánk belső falfelületét, ha jóval a fagypont alatti a hőmérséklet. Folyamatosan pereg-hullik a vakolat, helyén néhol ujjnyi szélességű a rés. Mondhatná bárki, miért pa­naszkodom, amikor a tataro­zással kellene foglalkoznom. Először is, ilyesmire nincs pénzem, hiszen a családi ke­reset zöme a kölcsönök tör­lesztésére mégy. Másodsor­ban, az adásvételi, illetve a hitelszerződés értelmében nem lehet változtatni a lakóépület állagán, melyet az .apróbb re­parálásokkal képtelenség meg­óvni, karbantartani. Eladni .pedig tilos az így szerzett tu­lajdont... (Elmondta: Varga Sándor uszódi olvasónk.) • Megjegyezzük, hogy felké­résünkre vizsgálatot indít az ügyben az OTP megyei igaz­gatósága, melynek megállapí­tásairól és intézkedéséről be­számolunk e hasábokon! bármelyikük megszüntetheti azonnal a munkaviszonyt. Ezút­tal a szövetkezet tette ezt, abból kiindulva, hogy — állítólag — az illetékesek tudta nélkül volt tá­vol több napig olvasónk, akinek utólagos orvosi igazolását sem fogadták el. És felmerül itt egy másik kér­dés is: a dolgozó megbetegedését előidéző rossz munkakörülmény esetén (a tanyai irodában a ható­sági ellenőrzéskor sem volt fűtés) elegendő-e csupán figyelmeztet­ni a munkaadót? Á történtek azt sejtetik: a munkavédelem egész­séggel összefüggő előírását sér­tette meg a cég azáltal, hogy a hivatalos fűtési idényben nem biztosította a meleget. Ez esetben pedig a szabálysértő felelősségre- vonását teszi lehetővé a rendel­kezés. De hát mit ér az ilyen le­hetőség, ha senki sem él vele? CIKKÜNK NYOMÁN Végre nyugalom van Tavaly október 17-én tettük szóvá Sajtóposta rovatunkban, hogy a Kiskunhalas, Székely u. 1. szám alatt lakó Berta Istvánné- nak és családjának nincs nyugal­ma odahaza, mert közvetlen szomszédságukban van a halbolt, ahol nagyon erős zaj közepette működik a szivattyú. Írásunkra hosszú hetek eltelté­vel sem reagált az egység gazdá­ja, a helyi áfész, olvasónk azon­ban szomorúan jelezte: a zúgó­búgó hang változatlan. Ekkor ja­vasoltuk, hogy forduljon pana­szával a fogyasztási szövetkeze­tek megyei szövetségéhez. Ezt meg is tette, s a fejleményekről így számolt be a napokban érke­zett levelében: Január elején kerestek fel a lakásomon a kecskeméti illeté­kesek, s megállapították a sérel­mem jogosságát, majd ígérték, hogy legkésőbb 'március végéig sok kerül a szükséges műszaki intézkedésre. Nos, örömmel tu­datom, hogy ez utóbbi,már meg­történt, ami azt jelenti: a hangos motort az udvarra helyezték. Azóta csendes az épületünk, s végre nyugalom van nálunk. Csaknem három évig vártuk e pillanatot... A szerk. megjegyzése: Örülünk, a kedvező változásnak, bár meggyőződésünk, minderre már régen sor kerülhetett volna, ha a kiskunhalasi áfész is ko­molyan veszi a csendháborítás- ról szóló jogszabályban foglalta­kat! ÜZENJÜK Faragd Imrének, Kiskun hajasra: H- letékesettdkel meg vizsgáltattuk a pa­naszát, s kiderült, hogy a barátai ter- m elő sző vetkezet heflyes vádiaszj ad _>tt a földjét illető jogosultságról. Arra kapcsolatosan. Ugyanis már 1068 óta érvényben van az a jogszabály, mi­szerint, aki megváltoztatja állandó lak­helyét, az többé nem tarthat igényt az ottani földjére, vagy annak javai­ra. Mivel ön is végleg elköltözött Bo­rdáról, így automatikusan lemondott a földjét illető jogosultságród. Arra persze lehetősége van hogy szociális körülményeire hivatkozással kérje ügyének felülvizsgálatát a régi lakó­helye szerinti tanácstól. “Szalonjai Lászlónak, Kalocsára: A megy ed állategészségügyi állomáson megtudtuk, hogy az utóbbi Időben több kistermeílő használ fél állatai számára túl sok. illetve nem az ál­latorvos által elrendelt mennyiségű gyógyszert. E visszásságok megszün­tetése érdekében vizsgálatok vannak folyamatban, melynek egyik követ­kezménye, hogy szigorították az ál- latgyógyszerhez való jutás feltételeit. Ez a hivatalos szolgáltatás egyébként szabályozott, s az attól való eltérés is megengedhetetlen. Ilyen jellegű észrevételeit ellenőrzik majd a szak­emberek. Tóth Józsefnéneík és társainak, Kecs­kemétre. A megyei tűzoltóparancs- nokság közlése értelmében az önök által említett lakástűz szerencsére nem volt kiterjedt méretű, tehát nem ve­szélyeztette a benn tartózkodó idős ember életét. Az őt biztonságosabb helyre szállító szomszéd. Nagy Dezső vasutas azonban elismerést érdemei, a nemes cselekedetéért. Értesítjük kedves Olvasóinkat, hogy a Sajtóposta rovatunk legközelebb — kivételesen — március 8-én. kedden jelenik meg! Szerkeszti: Veiket Árpái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-011 Viszontagságos próbaidő — tanulsággal

Next

/
Thumbnails
Contents