Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-25 / 46. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) ugyanakkor már előkészíteni egy új gazdasági fellendülést, kialakítani annak újszerű eszköztárát. Egyik feladatra sem mondhatjuk, hogy már be lenne fejezve. A világpolitikai helyzet főbb tényezőinek felvázolása után így folytatta: — Népgazdaságunk nemzetközi tekintélye megnőtt, az ország gazdasági problémái ellenére is. Fokoztuk külpolitikai aktivitásunkat — valamennyi szocialista országgal együtt. A Varsói Szerződésnek, a KGST-nek elkötelezett tagjai vagyunk, a Szovjetuniónak hűséges szövetségesei voltunk, vagyunk és leszünk, külpolitikánknak ez változatlan része ezután is. Szélesítettük politikai és gazdasági kapcsolatainkat a semleges országokkal, Nyu- gat-Európával és a-fejlődő világgal. Gazdaságunk időszerű fő céljai megvalósításában jó, illetve kielégítő eredményeket értünk el az elmúlt időszakban. Jónak nevezhetjük a XII. kongresszuson meghatározott célok valóraváltá- sát külkereskedelmi tevékenységünk javításában. A négy évvel előbbi eredményhez képest ösz- Szesen 44 milliárd forintnyi javulást értünk el a külkereskedelmi mérlegünkben. Ez annyit jelent, hogy az egész évi nemzeti .jövedelmünknek 6—7 százalékát kellett átcsoportosítani az egyensúly javítása érdekében. Ez óriási dolog, aminek természetesen ára is volt, mégpedig az, hogy az életszínvonalat csak hiányos, ellentmondásos tünetek mellett sikerült fenntartani. Az ország ösz- szes fogyasztása négy év alatt 6 százalékkal nőtt, de a különböző társadalmi rétegeknél egyenlőtlenségek mutatkoznak. A nyugdíjasok életszínvonala jeléntősen csökkent, mellettük a fiatalok lehetőségei szűkültek lényegesen. A megítélésnél azonban látni kell mi között lehetett, kellett választani. Pártunk és kormányzatunk a nehézségek és a hátrányok minimalizálása mellett foglalt állást. A VII. ötéves terv a hatékony és növekvő ütemű gazdasági fejlődés programja kíván lenni. Az elhatározott gazdasági reform intézkedéseit azonban következetesen végre kell hajtani. Emellett konkrét tennivalóink vannak az energiaracionalizálásban, s növelni kell az export hatékonyságát is, mert jelenleg a nemzeti jövedelem egy része elhullajtódik a nemzetközi árucserében. Felmerül a kérdés, mekkora le- ' gyen politikai ambíciónk olyan időszakban, amikor ilyen kevés a pénzünk. Helytelen lenne az ambíciókat egyszerűen leszállítani a pénzmennyiség összegére, mert akkor meghosszabítanánk a „hét szűk esztendőt”. Ehelyett keressük meg a lehetőségeket — s ezt teszi a Központi Bizottság is —, hogyan lehet jobb politikai munkával kedvezőbbé tenni országunkban a gazdálkodás feltételeit a vállalatok, a termelők számára. A politika hatékonysága mindig attól függ, jól tudjuk-e megítélni, hogy mi között választhatunk a kérdések , sokaságából. Ha jól látjuk a választhatóságot, akkor szinte biztos, hogy helyesen fogunk dönteni. Végezetül Nyers Rezső átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, s kifejezte azt a bizakodást, hogy a kommunisták munkája a tanácskozáson, majd az azt követő öt esztendőben is előbbre viszi a társadalmi haladás ügyét. * A vita összefoglalóját követően a pártértekezlet a beszámolót, a határozati javaslatot, valamint a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást elfogadta. Ezután a pártértekezlet zárt ülést tartott és megválasztotta a hatvanegy tagú városi pártbizottságot, valamint a megyei pártértekezlet hetvenhat küldöttét. Közvetlenül ezután összeült a városi pártbizottság, és megválasztotta a tisztségviselőket, a végrehajtó bizottság tagjait, valamint a különböző munkabizottságok elnökét és tagjait. A kecskeméti városi pártbizottság első titkára ismét dr. Bodóczky László, titkárai Fekete László, Németh Ferenc és Papesch László lettek. Rajtuk kívül még a végrehajtó bizottság tagjai: Alter Róbert, a GAMF adjunktusa, Bajka Jánosné, a konzervgyár pártbizottságának titkára, Dániel László, a MEZŐGÉP Vállalat géplakatosa, Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke, dr. Kása Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, dr. Kovács Gábor, a megyei kórház főorvosa. dr. Mező Mihály, á városi tanács elnöke. Molnár József, a Zománc- és Kádgyár villanyszerelő csop'ortvezetője, Rigó István, a a VOLÁN 9. sz. Vállalatának igazgatója. KISKUNHALAS . Űj feladatok előtt a fejlődés igényével Százhetvennyolc küldöttet köszöntött szombaton 9 órakor Kiskunhalason, a pártszékház nagytermében dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára, majd Simon Gábor titkár vette át az értekezlet elnöki tisztét. Üdvözölte az elnökség soraiban helyet foglaló vendégeket: Borbély Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a munkásőrség országos parancsnokát és Tér be Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát. A munkabizottságok megválasztása után dr. Szabó Miklós, a XII. kongresszus óta végzett munkát elemző írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Az 1980-as pártértekezlet határozata a munka szervezettségének, hatékonyságának növelését szorgalmazta, követelményként megfogalmazva' azt, hogy csak eladható termékeket állítsanak elő az üzemek. A szűkülő piaci lehetőségek ellenére sikerült megújulnia több vállalatnak, ipari szövetkezetnek. A kreatív típusú vezetők azonban továbbra \ is hiányoznak az iparból, és az sem előnyös, hogy a halasi üzemek • önállósodása után a központban maradtak a megújulás lehetőségét magukban hordozó fejlesztési, kereskedelmi stb. osztályok. Az elkövetkezendő időre sem lehet más a cél, mint a gazdaságos termelés. Vonatkozik ez a mezőgazdasági nagyüzemekre is, amelyekben a tartalékok feltárása épp oly fontos követelmény. Kitért dr. Szabó Miklós a kedvezőtlen társadalmi jelenségekre - is, melyek megszüntetésében a család szerepének, a munkahelyi kollektívák összetartó erejének erősítésével lehet eredményeket elérni. A szóbeli kiegészítést követő vitában negyvenhármán kívántak véleményt nyilvánítani, de az idő előrehaladottsága miatt huszonegy hozzászólás hangozhatott csak el. A többiek írásban csatolták véleményüket az értekezlet jegyzőkönyvéhez. Szót kert Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. Üdvözlő szavai után elégedetten állapította meg, hogy Kiskunhalas és vonzáskörzetének kommunistái a XIII. kongresszusra készülve hiteles képet mutató tükörben vizsgálták meg az elmúlt öt esztendei munkálkodásukat. Elismeréssel szólt'a terület legnagyobb kincséről: a szorgalmas, megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta első titkárát, titkárait, a végrehajtó bizóttságot, a fegyelmi, a pártépítési, az agi- tációs és művelődési, a gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottságot. A városi pártbizottság első titkárává ismét dr. Szabó Miklóst, titkáraivá Simon Gábort és Sípos Jánost választották meg. Rajtuk kiviül a végrehajtó bizottság tagjai: Bátyai József, a jánoshalmi Petőfi Tsz elnöke, Csapiáros IstKISKUNFELEGYHAZA ván, a kiskunhalasi Faipari Vállalat művezetője, Pintér Imre, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára, Szabó Károly, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója, Szabó Ta- másné, a Magyar Nemzeti Bank kiskunhalasi fiókjának vezetője, Szekér József, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének pártvezet őségi titkára és Tánczos Sándor, a városi tanács elnöke. kéziét résztvevőit, s elismerően méltatta a városi pártbizottság elmúlt ötévi munkáját. A vita után a küldöttek ötvenháromtagú pártbizottságot választottak, amely első, zárt ülésén első titkárrá Sztanojev Andrást, titkárrá Ormándi Jánost és Térjék Istvánnét ismét megválasztotta. Rajtuk kívül a végrehajtó bizottság tagjai lettek: Bujdosó Imre, az Április 4. Gépipari Művek csoportvezetője, dr. Dobos Ferenc, Kiskunfélegyháza tanácsBACSALMAS elnöke, Farkas Jenőné, a Habselyem gyár igazgatója, Kocsis Béla, a félegyházi asztalosszövetkezet műszaki vezetője, Kormányos Imre, a MÁV műszaki főnökség vezetője, Laczkó Gyula, a Lenin Tsz elnöke, Szert Lajos, a gépészeti szakközépiskola igazgatója és Szulcsán Vencel, az alpári Tiszatáj Tsz függetlenített párttitkára. Megválasztották a munkabizottságok tagjait és a megyei pártértekezletre harminckét küldöttet is. A fő feladat: igazodni a változásokhoz • A kiskunfélegyházi kéziét résztvevői. Az egység és a cselekvökészség erősítése pártérte• Boldog Jánosné arról beszélt, hogy a Kiskunhalasi Állami Gazdaság átlagon felül igyekszik segíteni a pályakezdő értelmiségiek beilleszkedését. értéket teremtő emberekről. Azokról a kezdeményezésekről, amelyek hatása közismert: az idősekkel való társadalmi törődés módszereinek kialakítása, az összefogással nagyszerű eredményeket felmutató településfejlesztési mozgalom kiszélesedése. Az elkövetkezendő időszak újszerű feladatainak teljesítéséhez szükséges megújulás fontosságát is hangsúlyozva sikereket kívánt a további munkálkodáshoz. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának, és személy szerint Kádár János elvtársnak üdvözletét adta át a küldöttértekezlet résztvevőinek. Sok szemléletes példával, hasonlattal fűszerezett beszédében a vitában felszólalók egyes gondolataira is válaszolt nagy figyelemmel fogadott felszólalásában. Visszaemlékezett a felszabadulás utáni évek Kiskunhalasára, amely az elmúlt négy évtized alatt korábban elképzelhetetlen fejlődés eredményeként változott újjá. A felszólalások után a pártértekezlet a beszámolót, határozati javaslatot, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásokat elfogadta. A késő délutáni órákban a pártértekezlet megválasztotta az 55 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 49 küldöttét. Ezután a városi pártbizottság Hat község — Kunszállás, Bugac, Petőfiszállás, Pálmonostora, Gátér, Tiszaalpár — és ■ a város együttesen csaknem háromezer kommunistája képviseletében százhatvanöt küldött tanácskozott a kiskunfélegyházi pártértekezleten, amelyet a helyi párt- székházban tartottak meg. Az elnökségben helyet foglalt dr. Körös Gáspár és Dörner Henrik, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai. „ „ „ „ . Sztanojev András,t:. a „ városi pártbizottság első titkára üdvözölte a pártértekezlet résztvevő? it, akik munkájukkal hozzájárultak a XII. kongresszus óta a térségben elért társadalmi, gazdasági és politikai fejlődéshez. Megállapította, hogy a párt legfelsőbb vezető testületének öt év előtti határozatait jó légkörben valósíthatták meg, a lakosság aktív részvételével. Ezt követően a félegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola úttörői köszqptötték a pártértekezlet küldötteit, vendégeit, dallal, virággal, mondandójukba gyermeki kívánságaikat is beleszőve, majd az elfogadott napirendnek megfelelően ismét Sztanojev András lépett a mikrofonhoz, hogy a pártbizottság beszámolójához, az irányelveket megvitató taggyűlések tapasztalatait összegző jelentéshez és a határozattervezethez — ezeket a küldöttek írásban előre megkapták — szóbeli kiegészítést fűzzön. — Legfőbb céljainkat elértük a beszámolási időszakban — szögezte le —, s ez erőt ad ahhoz, hogy most egy reális programot határozzunk meg a következő időszakra. A pártértekezlet határozata szorgalmazza egyebek között a munkásság szakmai színvonalának további emelését a térségben, s ezzel egyidejűleg a politikai alapképzettség növelését is, összhangban változó életünkkel. A gazdaságban elő kell segíteni az alkotó erők, az ésszerű kockázat- vállalás kibontakozását. A dokumentum nagy figyelmet szentel a nők szakmai fejlődésének, munkájuk jobb elismerésének, a fiatalság szocialista szellemű neve- lésének és az időskorúak javítandó szociális helyzetének. A gazdasági építőmunkában fontos az erőknek a gazdaságos export bővítésére való összpontosítása, s amire az Április _ 4. Gépipari Művek országosan úttörő példát mutat: a vállalati szervezeti rendszerek korszerűsítésére, a hatékonyabb termelés érdekében. A mezőgazdaságban a racionális földhasználatot segítse a szövetkezetek által megalakított együttműködési tanács. Az érdekeltségi rendszerek korszerűsítése, a tényleges teljesítmények értékükön való anyagi és erkölcsi ■ elismerése szintén fontos, -politikai eszközökkel is elérendő cél. Csakúgy, mint a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása vagy a melléküzemágak, háztájik okos integrálása. Félegyházán és a körzetben a következő években is elsőrendű feladat az emberek, különösen a fiatalok és az alacsony jövedelműek lakáshoz jutásának sokoldalú segítése. El kell kezdeni Félegyházán az ivóvíz gáz- és vastalanító rendszerének kialakítását, s a környezetvédelem érdekében növelni kell a szennyvíztelep kapacitását. Gondoskodni kell a fellendülő idegenforgalom fogadásáról. A pártpropaganda feladata a következő években a tudományos, marxista—leninista világnézet térhódításának elősegítése, különös tekintettel a fiatalok rétegére. A tagság körében erősíteni kell az egységet az eszmei, politikai elkötelezettséget, a cselekvőkészséget. ’ A VII. ötéves tervben korszerűsíteni kell'a félegyházi Móra Ferenc Művelődési Központot, a Petőfi mozit, hogy a közművelődés rétegigényeket is szem előtt tartó céljainak jobban megfelelhessenek. (Űj művelődési ház építését is javasolták a vitában, de végül is ez anyagi megfontolásból nem került bele a határozatba.) A kórházrekonstrukció folytatása, illetve az egészségügyi ellátás színvonalának emelése szintén a teendők között szerepel. A pártszervezetek és -szervek feladatai között a tudatosabb utánpótlás-nevelés külön hangsúlyt kapott. Erről egyébként szintén szó esett a vitában, amelyben harminchármán kértek szót, de idő hiányában csak húszán mondhatták el gondolataikat. Szót kért dr. Kőrös Gáspár is, aki a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében köszöntötte a pártérteMEGYEl TANACS Szombat reggel kilenckor 119 küldöttet köszöntött Bácsalmáson Mamuzsits Sándor, a mada- rasi pártvezetőség titkára, a pártértekezlet levezető elnöke. A városi jogú nagyközség vonzáskörzetéhez tartozó kunbajai, csiké- riai, bácsszőlősi, katymári, ma- darasi, tataházi, mátételki párt- szervezetek küldötteivel zsúfolásig megtelt az irodaház tanácskozó terme. Az elnökségben helyet foglalt: az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében Halász József, nagykövet, Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, Thököly Jánosné, a párt régi harcosa, aki 1939. óta vesz részt a mozgalomban. A napirend elfogadása után Vida Miklós, a pártbizottság első titkára szóbéli beszámolója egészítette ki az írásban kiadott jelentést. Rámutatott, hogy Bácsalmáson és vonzáskörzetében a gazdasági szférában a mezőgazdaság a meghatározó és ennek megfelelően a keresőképes és a helyben foglalkoztatott lakosság csaknem 55 százaléka a mezőgazdasági üzemekben dolgozik. A parasztság, . a mezőgazdasági munkásság iskolai végzettsége emelkedett, szaktudása gyarapodott. A termelés növekvő színvonalának köszönhetően a parasztság jövedelmi viszonyai napjainkra elérték az ipar egyes ágazataiban foglalkoztatott munkásokét. Ennek pozitív következménye, hogy a községben az elvándorlási folyamat megállt. A gazdasági feladatokról szólva elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére hívta fel a figyelmet. A térség1 lakosságának ellátása akadozó, ezért meg kell teremteni a termesztés fejlesztésének feltételeit. Nem vitatható az egészségügyi alapellátás további fejlesztésének szükségessége. Ennek érdekében elsősorban a hiányzó szakorvosi státuszok végleges betöltésére kell törekedni. Sok tennivalót ad az oktatási intézmények felújítása. Jelentős feladatok vannak a kulturális intézmények korszerűsítésében, a kommunális szolgáltatások fejlesztésében. Á vitában tizenöten szólaltak fel. Halász József hozzászólásában javasolta, hogy a kölcsönös tapasztalatszerzés érdekében a nagyközségi pártbizottság továbbra is ápolja kapcsolatait a szomszédos Jugoszlávia kommunistáival. Szólt arról is, hogy nagy figyelemmel kell kísérni az idős párttagok életkörülményeit, munkásmozgalmi tapasztalataikat érdemes hasznosítani. A gazdasági feladatok közül kiemelte az energiatakarékosságot, említette, hogy az eddig hulladékként kezelt melléktermékeket is hasznosítani lehet. Ilyen például a szalma, a kukoricaszár, valamint a szőlőben 'és gyümölcsösökben termelődő nyesedék. Bácsalmáson és körzetében érdemes összefogni és ezt a most még részben kárbavesző melléktermékeket tüzelésre felhasználni. Szakolczai Pál szintén hangsúlyozta a mezőgazdasági termelésben kiaknázható tartalékok feltárásának fontosságát. Különösen a gabona- és a húsprogram megvalósítására hívta fel a figyelmet, s dicsérettel szólt a napraforgótermesztésben elért eredményekről, továbbra is fontos tennivaló a nemzetiségi kultúrák támogatása. Helyes, hogy a beszámoló sürgeti a kereskedelem, a szolgáltatás,- az egészségügy színvonalának emelését. A legfontosabb feladat, hogy az irányítást a gazdasági változásokhoz igazítsák. A vitát követően a pártértekezlet a beszámolót, a határozati javaslatot, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásokat elfogadta. A délutáni órákban a pártértekezlet megválasztotta a 45 tagú pártbizottságot,-valamint a megyei pártértekezlet 15 küldöttét. A városi jogú nagyközségi pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a titkárokat, a végrehajtó bizottság tagjait, a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, valamint a munkabizottságok elnökeit és tagjait. Az első titkár ismét Vida Miklós, lett, titkár Kiss Ildikó. Rajtuk kívül a végrehajtó -bizottság tagjai: Bohner Ferencné mada- rasi pedagógus, Kővári Péter, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke, Kőszegi Zsigmond áfész ügyintéző, Lövi Péter, a Volán művezetője, Mándity István, az Építő- és Ipari Szövetkezet elnöke, Pilcsuk Sándorné katymári községi párttitkár, Sendula Tibor, á Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója, Sevaracz Máté, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Varga József, a Kunbajai Állami Gazdaság párttitkára. Korszerűbb irányítási módszerek az államigazgatásban A Bács-Kiskun megyei Tanács apparátusában és intézményeinél dolgozó kommunisták 125 küldötte vett részt Kecskeméten, a megyei tanács nagytermében megtartott pártértekezleten. A tanácskozás levezető elnöke, Szvo- rény János üdvözölte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló dr. Bálint Tibort, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársát, dr. Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a megyei tanács elnökét. Ezután Horváth Ignác, a vá- tosi jogú pártbizottság titkára tartott vitaindítót. Az elmúlt öt év munkáját ösz- szegző írásos beszámolóban és a szóbeli kiegészítésben is , nagy hangsúllyal szerepeltek az állam- igazgatás korszerűsítésének és az ügymenet egyszerűsítésének kérdései. Az’elmúlt évek közigazgatási átszervezéseinek eredményeként növekedett a helyi tanácsok önállósága, hatásköre, s a megyei szakigazgatási szerveknek is új • tervezési és irányítási módszereket kellett kialakítaniuk. A korszerűsítés során a párt irányító szerepe minden területen kellően érvényesült — állapította meg beszámolójában Horváth Ignác, majd kitért a feladatokra is. A megyei szakigazgatás fontos tennivalója a helyi tanácsok önál- - lóságának kibontakoztatása. A körzetközpontok megfelelő bevonásával segíteni kell a községeket a nagy szakmai ismeretet és gyakorlatot igénylő új hatáskörök érvényesítésében. Támoflotní Ir Ckll Q lr/í7Í0Q709tác lff»rQ7Prűsítése érdekében tett helyi javaslatokat, a községek összefogását a közös feladatokban. Erősíteni kell a demokratikus fórumok érdekkifejező, érdekegyeztető szerepét, alternatív javaslatok kidolgozásával segítve a testületi tagok részvételét a döntésekben. A vitaindítót követő hozzászólások a tanácsi tevékenység minden területét érintették. Gál Gyula a falufejlesztésben, tanyapolitikában, a mezőgazdaság intenzív fejlesztésében elért eredményeket foglalta össze. Dr. Bálint Tibor hangsúlyozta, ho^y jelentős szerep hárul a tanácsokrá a terjedőben levő visszaélések, az ügyeskedés visszaszorításában. A nemkívánatos jelenségek elleni gyors, önálló fellépés a hatósági munka kiemelt feladata. Dr. Gajdócsi István szólt többek között a lakossági közreműködés, a társadalmi összefogás szerepéről a kiemelt társadalmi és gazdasági programok, a lakásépítés, az iskolai és egészségügyi ellátás megyei terveinek megvalósításában. Gaborják József a következő tervidőszak egyik fontos feladatát, a középiskolai fejlesztés feltételeit elemezte. Dr. Hodossi Sándor a megyei pártbizottság nevében elismeréssel szólt a megyei tanács kommunistáinak az elmúlt időszakban végzett munkájáról. A jövőben is arra kell törekedni —r mondta a megyei pártbizottság titkára —, hogy minél maradéktalanabbul érvényesüljön a tanácstestületek munkájában a népképviseleti, önkormányzati jelleg, a szakigazgatás területén pedig a törvényesség, az állampolgárok felelősség- teljes szolgálata. A vitában tizennégyen kaptak szót, két hozzászólást pedig írásban csatoltak a jegyzőkönyvhöz. A tartalmas vitát Horváth Ignác foglalta össze, majd a küldöttek az elhangzott javaslatokkal kiegészítve egyhangúan elfogadták a beszámolót és a határozattervezetet. Ezt követően a résztvevők megválasztották a 31 tagú pártbizottságot és négy küldöttet a megyei pártértekezletre. A megválasztott pártbizottság döntött a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok összetételéről, és a titkár, valamint a titkárhelyettes személyéről. A pártbizottság titkárává is- . mét Horváth Ignácot választották, a titkárhelyettes pedig Miklós Blanka lett. A végrehajtó bizottság . tagjaivá választották még: Tóth Pálnét, a személyzeti és oktatási osztály ' főelőadóját, dr. P. Kovács Istvánt, a'kereskedelmi osztály vezetőjét, Károly Ferencet, a szakszervezeti bizottság titkárát, Szűrszabó Dénesi, a mezőgazdasági és élelmezési osztály helyettes vezetőjét, dr. Arvay Árpádot, a megyei tanács vb-titkárát, Jakab Sándor- nét, az egészségügyi osztály csoportvezetőjét és Kurucsóné Pisz- mán Ilonát, a költségvetési elszámoló hivatal főelőadóját. A pártértekezletekről Váczi Tamás, Nagy Mária, A. Tóth Sándor, Kereskedő Sándor és Lovas Dániel tudósított. A képeket Méhes! Éva készítette.
