Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
K> • PETŐFI NÉPE • 1985. február 20. KŐ ÉS NAPSÜTÉS PERINGTŐL CSENGCSIANGIG VÁLASZ CIKKÜNKRE T apaszt alatcser én Kínában A múlt év nyarán hazánkba látogatott He Kamg kínai mező- gazdasági miniszter és kísérete. A delegációt vendégül 'látták Bácsialmáson az állami gazdaságban is. Az akkori országjárás elismerést aratott a kínai szakemberek körében, és egy meghívást eredményezett. A magyar állami gazdaságok szakemberei lehetőséget kaptak, hogy a helyszínen ismerkedjenek a kínaiak életével, mezőgazdaságuk eredményeivel. A küldöttség tagja volt Sendula Tibor is, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatója, akivel tapasztalatairól beszélgettem. — Milyen konkrét célja volt Htjuknak? — A kínai és a magyar gazdaságok közti együttműködés lehetőségeit vizsgáltuk. Kínában valamennyi tartományban működik központi á állami gazdaságoknak. Küldöttségünk három ilyen szervezetnél járt, és az ő javaslataik alapján látogatta meg a tulajdonképpeni gazdálkodó egységeket. — Történelmi tanulmányainkból ismert, hogy azon a vidéken már , évezredekkel korábban is magas színvonalú mezőgazdasági termelést folytattak. Él-e a hagyomány Kínában? — Tulajdonképpen az öntözéses növénytermesztésnek van évezredes történelme. Mutattak ma is működőlkéoes. igen jó állapotban levő több ezer éves csatornákat. Éles ellentétei ennék a szivattyútelepek a légmodernebb be- rendeZésekikeli. Az éghajlati vi- stöpvonnak és a termesztett nö- vénylku'túráwa'k megfelelően az árasztásos, a bairázdás és a csörgedezted öntözési módokat alkalmazzák. Naigyon tetszett, hogy az adottságokat S legmesszebbmenőkig kihasználják a növény- termesztésben. Precízen, ponto• A pekingi mezőgazdasági kombinát tehenészete. san végzik mindenütt az éppen soronkövetkező műveleteket. Gyomos, nem tökéletesen tiszta vetéseket, ültetvényeket sehol sem látni. És minden talpalatnyi földet megművelnek. A csatornapartokon rendszerint zöldségnöyónyék fejlődnek. Ennek igy is kell lenni, hiszen Kínában az egy főre számított megművelhető földterület mindössze 0,1 ■ hektár., Magyarországon ennek hatszorosa. — Hasonlítható-e a kínai mezőgazdaság valamely ágazata a miénkhez? — A mi termelöszavetlkezete- ink háztáji integrációjához hasonló rendszert alakítottak ki, amikor hat évivel ezelőtt megváltoztatták a mezőgazdaság fejlesztésének irányát. Akkor' a termelők jobb ösztönzése érdekében életre hívták az úgynevezett családi gazdaságokat. Az állami tulajdonban levő földekből a családok — bérleti díj fejében, — bármennyit művelhetnek. Az integráló állami gazdaságok meghatározott összegért a műveléshez szükséges eszközöket a kisgazdaságok ' rendelkezésére bo- csájtják. Terményeik egy részét a gazdaságnak adják He, a megmaradó mennyiséget akár piacon is értékesíthetik. Ez alól van kivétel is. A gumi és a cukornád csak az államnak adható el. A mezőgazdaságii terület mintegy harmadát bocsátották eddig a családok rendelkezésére, és a tapasztalatokat értékelve úgy döntöttek, a nagyságrendet növelik. — Kézzel foghatóan, számadatokkal is bizonyítható a fejlődés? — Vendéglátóink elmondták, hogy a reform előtt az egyik állami gazdaságban egy „mu” területről — ez hozzávetőleg egy- hatod hektár — 1,4 tonna cukornádat takarítottak be, a múlt évben viszont négy tonnát. Ezt a nagymérvű emelkedést, a mező- gazdaság egyéb fejlesztése mel• Üj telepítésű ananászültetvény. A képen: Sendula Tibor. lett, egyértelműen a családi vállalkozásoknak tulajdonítják. Meglátogattunk Vuhan nagyváros mellett egy állami gazdasági vállalkozót. Ebben a családi gazdaságban kilencen dolgoznák, 13,5 hektáron gazdálkodnak. A magyar gazdász szemével nézve óriási eredménnyel dicsekedhetnek: kétszeri vetéssel 9,3 tonna rizst takarítottak be egy hektárról. A kínai mezőgazdaságban egyre jobb helyet vív ki magának a családi gazdálkodás. Az olcsó kézi munkával és a • még mindig erőteljesen alkalmazott állati vonóerővel sokkal olcsóbban termelnek. — Milyen szerepük van Kína mezőgazdaságában az állami gazdaságoknak? — Érdekes módon nemcsak a mezőgazdasági termékek feldolgozásában, hanem a vidéki intenzív iparfejlesztésben is nagy szerep jut az állami gazdaságoknak. A kimondottan ipari tevékenységből is" részt vállalnak. Egy-agy állami gazdaság részlege lehet rádiógyártó üzem vagy gyógyszerkészítő egység is. A modern, számítógéppel vezérelt üzemrészek jól megférnek a félig manufakturális egységeikkel. Az állattenyésztésnek korántsincs akkora jelentősége, mint nálunk. Bemutattak egy tehenészeti telepet, ahol korszerű tejfeldolgozó működik: tejport állítanak elő, hogy a hagy távolságú szállításokat „kibírja” a termék. Az állami 'gazdaságok a kereskedelemben is részt vesznek, hasonló áruházakat tartanak fenn, mint a mi -Skáláink. Itt a mezőgazda- sági termékek mellett ipar- és kultúra,kkekek egyaránt lehet vásárolni. — Milyennek látják a jövőt a kínai agrárszakemberek? — A kínai gazdaság terve az, hogy ezredfordulóra megnégyszerezzék a termelést. Az állami gazdaságok vezetői nem egy helyen beszámoltak arról, hogy az 1990-ig meghatározott feladatokat már a múlt év végére teljesítették. A .hatalmas ország mezőgazdaságának megismerésére az idő természetesen kevés ivóit. Csupán egy szeletet láttunk Kínából, Pekingtől a Csenigcsiang-félszige- tig. Jártunk ragyogó nyárban az ananászültetvényeken, és bundával vártak bennünket e/ télies fővárosban. Sok szakmai tapasztalatot hoztunk haza. De nemcsak ezt. KÜbontakoznak lassan azok a lehetőségek, hogy a magyar és a kínai szakemberek gyakrabban látogathatnak egymáshoz. Ennek nemcsak a tudás elmélyítése a célja, hanem a gazdasági (kapcsolatok fejlesztése is. Gál Eszter • Feldolgozóba szállítják a cukornádat. Papíron sok, a valóságban kevés A Bácskai Húsipari Közös Vállalat, amely 1980. augusztusában kezdte meg termelését Baján, a megye. fontos élelmiszer- ipari bázisé. Ez év január 29-én megjelent cikkünkben ismertettük a feldolgozó- üzem tavalyi eredményeit. Az írásban többek között nyilatkozik Agócs Imre személyzeti és oktatási osztályvezető, aki gondjaikról szólva megemlíti, hogy a húsipari szakmunkásképzés érdekében kihelyezett osztály megindítása lenne indokolt de sajnos éz a törekvésük eddig nem talált megértésre. Az említett megjegyzésre válaszolt a megyei tanács piűvelődési osztálya. Kiinger Adám főmunkatárs a következőket írta: a megyében Kiskunfélegyházán történik húsipari képzés, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben. Az intézet, megértve a bajai vállalat munkaerő-utánpótlási gondjait, folyamatosan iskoláz egy csoportot Bajáról és környékéről, s a tanulók gyakorlati képzése többnyire ott is történik. A BÁCSHŰS és a bajai Városi Tanács művelődési osztályának kezdeményezésére kihelyezett húsipári osztály indításának engedélyezését kérték a Művelődési Minisztérium, terv- és közgazda- sági főosztályától, illetve a képzésben érdekelt tárcától, á Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól. Azok egyeztetett állásioglalása'Síeti'Bfc Baján a húsfeldolgozó szakma tanítása teljés körben nem oldható meg, mivel szarvasmarha- és juhvágás nincs a BÁCSHŰS-nál. , Azonkívül a már említett kiskunfélegyházi in-' tézet több éve képez húsfeldolgozó szakmunkásokat a bajai válla, latnak jó személyi és tárgyi feltételek mellett. Szerintük a képzés a természetes utánpótlási szükségletet jelentősen peghalad- ja. Mindezek alapján' a kihelyezett osztályt nem tartották indokoltnak. A papír szerint tehát minden rendben van, sőt. még sok is a szakmunkás. Mit mutat ezzel szemben a valóság? A BÁCSHŰS- tól a következő információkat kaptuk: a termelés megindulása óta összesen 143 szakmunkást kaptak Kiskunfélegyházáról és Szegedről, közülük csak 58 van már a vállalatnál. a többi elhelyezkedett szövetkezeti vágóhídaknál vagy hús- elárusító helyeken. Jelenleg Kiskunfélegyházán három osztályban összesen 38 szakmunkást képeznek a BÁCSHŰS-nak. Az említett létszám kétszeresére lenne szükség. Szó sincs tehát arról, hogy a szükségleteket meghaladja a képzés. Sőt, a vállalat gondjaira jellemző. hogy például a dobozolt sonkát készítő üzemrésznél a munkaerő-szükséglet csupán egyötöde dolgozik. A BÁCSHŰS az Egyesült Államokba évente ezer tonna dobozolt sonkát exportál, tehát sürgősen intézkedni kell a szakmunkás-utánpótlásról. Agócs Imre elmondja, hogy ez az egyik legnagyobb gondjuk és mindenképpen meg akarják oldani az utánpótlást, ha másként nem, betanított munkásokat képeznek, de az exporttervet teljesíteni kell. Az a megállapítás, hogy a bajai ütemben a húsfeldolgozó szakma egészére vonatkozó oktatás nem oldható meg, igaz ugyan, de ott van a közelükben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Vágóhídja, ahol szarvasmarhát és juhot is 'feldolgoznak. Egyébként a fő termék a sertésáru, tehát azok. akik itt tanulják a szakmát, jól elsajátíthatják az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Tegyük hozzá azt is, hogy a bajaiak törekednek a hagyományos bácskai ízek megőrzésére, speciális töltelékek készítésére, amelyék megismerése szintén fontos ahhoz, hogy az itt dolgozók megállják a helyüket Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni — mondják a BÁCSHŰS Vezetői —, hogy helyben olcsóbb a képzés. A szülőknek sem közömbös, hogy a gyermekük otthon tanul vagy 100 kilométerrel távolabb. A közvéleménykutatás szerint a szükséges szakember- utánpótlást helyből meg tudnák oldani. Ügy gondoljuk, hogy a bajalak érvelésével egyet lehet érteni és indokolt kérésüknek eleget tenni. Ebben az esetben exportérdekeinkről is szó van. Kereskedő Sándor KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON Vállalati jövedelemszabályozás Számos olvasónk szóvá tette, Hogy 1985. január elsejét követő-' en, a gazdaságirányítási reform újabb szakaszában sok új köz- gazdasági fogalommal találkozik az lóságokban. Kérték szerkesztőségünket, hogy a leggyakrabban használt, új íogallmak magyarázatára adjunk ki rövid, népszerű nyelven írt közgazda- sági kisszótárt. Olvasóink igényeinek eleget téve a következő időszakban néhány héten át közgazdasági kis-' szótárt jelentetünk meg, heti egy alkalommái. Elsőnek a vállalati jövedelemszabályozással kapcsolatos új fogalmakat ismertetjük. .. S 1. Nyereségadó Maga a fogaltom nem új, jelzi azt az adótételt, amelyet a gazdálkodó szervezetnek, vállalatnak elért nyeresége után ki kelll fizetnie. Az újdonság lényege részint annak mértéke (a korábbinál alacsonyabb:. 35 százalék), részint pedig az, hogy sok vita után érvényesülni látszik az 'az elv. amely szerint ne a sikeresebb vállalattól vonjanak el viszonylag többet. Minél magasabb ugyanis a nyereségadó, annál inkább sújtják a jobban gazdálkodót. Mosj; az adózás normatívabbá válik, vagyis inkább kapcsolódik a felhasznált erőforrásokhoz, a vállalati vagyonhoz, munkaerőhöz. Korábban a bruttó nyereségből először befizették a város- és községfejilesztési hozzájárulást' (15 százalék), majd a megmaradt összegnek bizonyos hányadát rótták le nyereségadó címén. Most először a bruttó ösz- szefnek kiszámítják a nyereségadóját, és ezzel párhuzamosan a város- és községfejlesztésd hozzájárulást, majd mindkettőt befizetik. Így számolva a látszólagosnál végül is kisebb a nyereségadó csökkentésének mértéke. 2. Nyereségtartalék A gazdálkodás biztonságához szükséges pénzügyi tartalék szerepét egyetlen tétel; a nyereségtartalék vette át. Elődjével, a kötelező tartalékalappal ellentétben ennek képzése és felííaszná- lása a vállalat szabad elhatározásának függvénye.' Célja a gazdálkodás kockázatának mérséklése. Egyetlen megkötés: a vállalatnál keletkező esetleges veszteség fedezésére elsőként ehhez a tartalékhoz 'kell nyúlni. Ami ennél talán még fontosabb, és a gyakorlatban sűrűben is előfordul : a vállalat. ebből a tartalékból mérleg szerinti nyereségét 4 bármikor kiegészítheti. Ezzel az okos vállalat a piaci ingadozások hatását — például a dolgozók számára fizetendő év végi nyereségrészesedés szempontjából — mérsékelheti. Jó évben tartalékol, kedvezőtlen időszakban pedig lehív a tartalékból. 3. Béradó o’Teljesen új adónem. Célja a vállalat által alkalmazott munkaerő költségének megdrágítása. Gyakran úgy is említik, hogy egyik része az erőforrások megadóztatásának. , Bevezetésének az is célja volt, hogy a „holtmunkához”, vagyis a gépek, berendezések, felszerelések költségéhez viszonyítva a munkaerő alkalmazásának költsége a vállalat számára 'megdráguljon. Ezzel is ösztönözni kívánták a vállalatokat a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodásra, de a termelés gépesítésének fokozására is. Mértéke: a bérköltség 10 százaléka, de ezt a vállalat fizeti, a dolgozók bérükben ezt nem érzékelik. Most, átmenetileg, sók ágazat, iparág engedményt kapott a 10 százalékból, van ahol teljes mentességét, van ahol néhány százalékpontnyi kedvezményt. A közeljövőben — néhány éven beiül ‘— azonban normatív, egységes lesz a népgazdaság legnagyobb részében az adó mértéke. 4. Egységes, osztatlan érdekeltségi alap A vállalat képződött nyereségéből a nyereségadó, a város- és községfejlesztési hozzájárulás, valamint a béradó levonása utáni összegből egységes érdekeltségi alapot képez. Ennek feladata a vállalati fejlesztések anyagi alapját, a doHigozók anyagi ösztönzésének agy részét fedezni. Megemlítendő, hogy az érdekeltségi alap része még az amortizáció is. (Lásd később!) Mi az érdekes ebben az egységes érdekeltségi alapban? Elsősorban az, hogy az 1968 óta érvényben volt fejlesztési és részesedési állapot váltja fel. Emlékeztetőül: 1976-ig központilag megszabták, hogy miként kell az adózott nyereséget a két alapból helyezni, mostanáig pedig a részesedési ailap- ba helyezett részt — a felhasználás alapján — még egyszeT adóztatták. Ez a gyakorlat a múlté, mert a vállalat — noha még néhány adónemet ebbőS az egységes érdekeltségi alapból kell fedeznie jí—. szabadon dönt például arról, 'hogy fejlesztésekre,'vagy a dolgozók anyagi ösztönzésére költ-e inkább többet, hiszen nincsenek szétosztva az összegek. A dolgozók részére történő további kifizetések után már nem 'kell adózni. 5. Amortizáció Eddig az állóeszközök érték- csökkenési leírását költségként elszámolta a vállalat, majd az így kiszámolt összegnek 60 százalékát megtartotta (befolyt a fejlesztési alapba), a 40 százalékát pedig befizette az állami költségvetésbe. Ez volt a 'helyzet a legtöbb vállalatnál. Most januártól a vállalat megtarthatja az amortizáció teljes összegét, nem kell ebből semmit sem be-- fizetní a költségvetésbe. Azonban annak érdekében, hogy a vállalatoknál , keletkező vásárlóerő (amelyből a beruházásokat fi* nanszírozza, vágy a dólgozók nyereségrészesedését fizeti) a népgazdasági tervben számítottat ne haladja meg. most az említett pótlólagos 40 százalékból 20 százalékot a 'vállalatok kötelesek a bankkal szemben fennálló tartozásuk gyorsított törlesztésére fordítani. Ez az idei évire érvényes intézkedés. 6. Vagyonadó Űj adónem. Célja: a vállalat számára a holt tőke megdrágítása, az erőforrásokkal való gazdálkodás ésszerűsítésére ösztönöz. Alapja a vállalat saját vagyona, mértéke — általában — 3 száza* lék. Elődjének tekinthető a 60-as években bevezetett, majd a 70- es években megszüntetett eszközlekötési járulók. Érdemes megemlíteni, hogy a vállalati saját vagyonban nem szerepel a vállaltat tartozása, hitelállománya. Ez más szavakkal annyit jelent: a szemmel láthaitó vagyontárgyak (épületek, gépek) könyvviteli ér- tótom,ben nem biztos, hogy a vállalati vagyon részei. Megjegyzendő, hogy átmenetileg több ágazat, alágazat mentességet, vagy adókönnyitést kapott e területen is, a viszonylag sima átmenet érdekében. 7. Felhalmozási adó Űj adónem, a 'konjunktúraszabályozás eszköze. Célja: a népgazdaságban a beruházások, felhalmozások mértékének szabályozása. A beruházáson túlmenő- leg a forgóalap-feltöltés is az adóalapot növeli. Mértéke 0 és 25 százalék között mozog, évenként állapítják meg konkrétabban. 1985-ben ez 18 százalék. Külön érdekesség, hogy amíg 1972-től tilalom állt fenn vállalati irodaházak, üdülők építésére, addig most ez a tilalom megszűnt, de az ilyen beruházások forgalmi adója 50 százalék, vpgyis igencsak drága tesz a vállalatnak ilyen építkezésekbe kezdenie. Kifizetése az egységes érdekeltségi alapot terheli. B. M. i • A korszerű üzemben géppel választják le a bőrt a színhúsról.
