Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 18. A SZAKMA LEGJOBB VÁLLALATA „Az Alföldi TÜZÉP a szakma leg­jobb vállala­ta”. Ezt a ki­jelentést dr. Selmeci La- josné belke­reskedelmi „Sokat és jól kínálni abból, amiből lehet" Beszélgetés építőanyagról, szénről, reklámról miniszterhelyettes tette annak a két hónapos felügyeleti el­lenőrzésnek a végén, melynek során a Bács-Kiskun, Csong- rád és Békés megyét ellátó cég gazdálkodását, üzletpolitiká­ját vizsgálták. A jó minősítés tényalapja: először az or­szágban az Alföldi TÜZÉP vezette be az anyagbizítosítási szerződést, alakított ki mintabolthálózatot, építtetett családi házat. Az építőanyagokból — mert keveset készítetitek a gyá­rakban — nem tudtak ugyan az igényeknek megfelelő meny- nyiséget kínálni, de egyebekben mégis sikerült elérniük: egy-egy üzletágban már nem csupán „elosztók”, hanem „ke­reskedők”. Nyereségük a tervidőszakban 11 százalékkal nőtt, miközben a szakma országos átlaga csak 0,68 százalékos fej­lődést tudott elérni. Az 52 oldalas, 13 melléklettel kiegészített összefoglaló jelentés summázata: „a vállalat a nehéz gazda­sági feltételek ellenére megfelelően teljesítette feladatát”. A vizsgálat eredményeiről — a vállalat munkájáról — Szép Károlyt az Alföldi TÜZÉP igazgatóját kérdeztük.. — Végigolvasva a jelentést, az a benyomásom: ha nem is min­denből, de a legtöbb cikkből si­kerül végre azt kínálniuk, amit valóban keresnek az emberek. Amennyire természetesnek kel­lene ennek lennie, annyira fon­tos az is: hogyan csinálták? — Voltaképpen arról vám szó: ha az egyik vállalatnál azt mond­ják valamire, hogy mines, akkor nem hagytuk annyiban a dolgot, és vagy egy másikhoz mentünk, vaigy pedig megpróbáltunk az adott cikket helyettesítő más ter­méket találni. Igyekeztünk szakí­tani azzal az időszakkal, amikor csak vásároltunk a gyáraiktól. Ehelyett valóságos igényeket ki­elégítő árut termeltettünk, ' ami az együttműködésnek nemcsak magasabb szintű, de nagyobb eredményt- ás hozó fórmája. A lalkiteűeki téglagyár felújításához ezért adtuk hozzá a mi pénzün­ket is: cserébe miénk a teljes megtermelt mennyiség. Miután ez á lehetőség korábbam mem volt meg, de mi segítettünk a megteremtésében, akár azt is mondhatnám: az Alföldi TÜZÉP „a semmiből” csinált évi 10 mil­lió téglát. A helyi termelés fel­karolása , enyhített .olyan, áruk, hiányán is, mint az ajtó, az ab­lak, az oltott mész. Az utóbbi évek égjük fontos tapasztalata: arról is meg kell tudnunk győz­ni az embereket, hogy fogadják el a megszokott termék helyett az újat, már csak azért is, mert a hagyományosból nincs eflíég, de az újból van. Az energiatakaré­kos építőanyagok ebbe a körbe tartoznak, és nyilván nem veszi dicsekvésnek, ha azt mondom; a propagálásukba fektetett energia meghozta a kívánt eredményt: az utóbbi három évben 341 szá­zalékos forgalomemelkedést sike­rült elérnünk. — Hiánycikkek azért még így is maradtak... — Sajnos igen. Már-már klasz- szikus hiánycikk a cserép, és azt kéül mondanom, hogy hosszú ide­ig még az is miarad. Nem gyár­tanak eleget, az importlehetősé­szűkek, a termelés felfutta­tásához nagy beruházásra és per­sze bizonyos időre van szükség. Lényegében ugyanez vonatkozik bizonyos vasbetongerendára is. Amit tehetünk: próbálunk he- lj'ette másít ajánlani. — A szakma alighanem legna­gyobb ellentmondásának vélem, hogy egyes cikkekből az elosz­tást sem tudják fölvállalni, má­sokból pedig versenyszférába tar­tozó kínálattal rukkolnak ki. — Igaza van, ha ezt mondja, de azt .nyilván nem javasolná, hogy akkor lépjünk vissza a versenyszférából... Végül is a vásá|rló jár jól, 'ha magiuk a TÜ­ZÉP-váll alia tok is konikurrálnak egymással. A mi üzletpolitikánk­nak e körül van a lényege: so­kat és jót kínálni abból, amiből lehet, igazságosan elosztani a készleteket abból, amiből kevés van. — Hogyan tudják ezt a három megyében konkrétan betartani? —■ Csongrádinak és Békésnek együttesen akkora a forgalma, miint Bács-Kiskummek. Az elmúlt • Családiház-építkezés. A TÜZÉP nélkül elképzelhetetlen. években mégsem itt, hanem a két másik megyében hajtottunk végre nagyobb fejlesztéseket, de ezzel nem azt akarom sugallni, hogy bizonyos cikkekből itt vagy ott több volt. Ügy látom — és a vizsgálat során is ez derült ki, — hogy mindhárom megye vezetői elégedettek voltak teljesítmé­nyünkkel. — Felhívtam néhány telepü­ket, megkérdezni, van-e szén? A válasz az volt, hogy nincs. Érde­kes, hogy mégis visszamondták tavaly 50 ezer tonnát. Elárulná, hogy miért döntöttek így? — Most is azt állítom, hogy igénymódosításunk indokolt volt. Ha nem mondjuk vissza azt a mennyiséget, csak a saját válla­lati vesztesógünikiet növeljük to­vább, márpedig tízmillió sem ke­vés: ennyi jött össze a széniből. — Miben látja a probléma lé­nyegét? — Hossz az érdekeltség', és rossz a szén. A mai időkben az emberek háromszor is meggon­dolják, hogy befektessék-e a pénzüket már májusban a téli tüzelőbe, vagy csak november elején vegyék meg. Mázsánként tizenhét ' forintos1 r óngedmény — ma enmjdt adhatunk maximum — egy átlagháztartásiban 340 fo­rintos megtakarítást jelenít. Nem elég nagy tétel ahhoz, hogy iga­zán vonzó legyen. Addig viszont, amíg mi nem kapunk nagy mennyiségű árut, amikor ed. tud­juk adni, hanem mondjuk ápri­lisban vagy májusban, addig bi­zony számot kell vetni a minő­séggel is, A magyar szén pedig — finoman szólva — kényes a megfelelő tárolásra, amit egy fa­lusi TÜZÉP-telep képtelen biz­tosítani. így, ha három napig a napon áll, és utána kap egy esőt, szétesik, küldhetjük vissza erő­művi fölhasználásra, nem mel­lesleg szólván: tovább csökkent­ve az amúgy is szűkös fuvar- kapacitást. A mostani szénhiány ezen túl négyezer elmaradt gáz­bekötésből is származik, továbbá a rendkívüli hidegből és az ár­emelés hírének elterjedéséből. — Épp ezért lett volna szükség arra a bizonyos visszamondott ötvenezer tonnára, nem? — Azok a bányák, amelyektől ml kapjuk a szenet, éppen 50 ezer tonnával maradtak adósa­ink. Ha tehát nem mondtuk vol­na vissza a megrendelést, akkor sem tudták volna '.teljesíteni, ez megkérdőjelezhetetlen tény. Azt is hozzá kell tennem, hogy eb­ben egyáltalán nem a bányászok a hibásak, akik most már hosz- szú ideje szombaton és vasárnap Is dolgoznak, ráadásul a fizeté­sükben ez a plusz alig-aliig fe­jeződik ki. — Nemcsak érdekes, hasznos kísérletnek látszik a mákéi. Bács-Kiskunban mikor foglalkoz­nak kulcsrakész családi ház épí­tésével? Ennyi pénzért bármely cégnek a konkurrensei lehetné­nek. — A négyzetméterenkéntt 11 ezer forint valóban jóval olcsóbb ár. mint egy átlagos OTP-lakás költsége Kecskeméten. Az ala­csony ár abból származik, hogy cs-lk annyit keresünk a házon, ítmemnvit az anyagokon, és a vállalati általános költségeket nvllváp nem számlázzuk rá. Igény van, az építési kapacitást keressük: jó volna olyan part­nert találni, akivel hosszú ideig együtt dolgozhatunk. Egyelőre vi­tázunk az OTP-ivel is, mert — * Makón — ők akarják eladni a házat úgy, hogy ráteszik a saját hasznukat is. Szerintünk legyen elég nekik a kamatból származó nyereség, és ezen már ne akar­janak keresni — de ez, egyelőfe, még nem lezárt ügy. Minden­esetre legközelebb ■ Kecskeméten lépünk, a Mérleg utcában körül­belül 30 házat építünk félkészre. Aztán — majd meglátjuk a töb­bit is... — Az Alföldi Tüzépet a há­rom .megyén kívül is jól Isme­rik a vásárlók, köszönhetően ha­tásos reklámjuknak. A jelentés szerint a szakmai átlagnál 30—50 százalékkal többet költenek hir­detésre. Miután a szakemberek szerint ennek a fele kidobott pénzt, csak azt nem lehet tudni, melyik fele az, ön mit gondol, mit reklámoznak hatásosan? — Előbb már utaltam rá, hogy így sikerült bevezetnünk koráb­ban ismeretlen cikkeket. A rek­lám azonban az Alföldi. TÜZÉP számára nemcsak ezért fontos. Ha úgy tetszik, a jövőt igyek­szünk a magunk javára fordíta­ni. mert eiőbb-utóbb eljön az az idő. amikor mindenki azt vásá­rol a boltokban, amit akar, s nem azt, ami éppen van. Azt szeretnénk, ha akkor is hozzánk jönnének az emberek, minit ahogy bizonyos cikkek esetében ez már így is van. Most egyébként új akciót indítunk mindazok bevo­násával, akik komplett anyag- biztosítási szerződést kötnek ve­lünk. Sorsjegyet kapnak, és éven­te egyszer húzást rendezünk: az első 150, a második 100, a har­madik pedig 50 ezer forintot kap az Alföldi Tüzéptői. — Alighanem még többen ke­resnék fel boltjaikat, ha jobban alkalmazkodnának a vásárlói igé­nyekhez. Be kell látniuk: saját értekeik ellenségei, ha mondjuk j szombaton nem nyitják ki a j Fészek Áruházat. — Igaza van, és épp ezért ki is nyitottunk. — Rendkívüli sikert aratott kötvénykibocsátási akciójuk. Mi­re használják az így befolyt pénzt? — A forgóalapot töltjük fel és erűnek segítségével bővítjük az árukínálatunkat. Amilyen sike­res, olyan olcsó a kötvénykibo­csátás. jól jár vele a kötvényt jegyző állampolgár is. Ha mi a banktól veszünk fel kölcsönt, 14 százalék kamatot kell fizetnünk, míg most csupán * tizenegy szá­zalékot, ami azonban több, mint amennyit az OTP adna az em­berek betétjére. — Két hénaplg tartott a fel­ügyeleti ellenőrzés. Nem zavarta ez a munkájukat? — Nem udvariasságból mon­dom, de mindig szívesen fogar dunk egy ilyen ellenőrzést, már csak azért is, mert fontos dol­gokra hívja fel a figyelmünket. Olyasmire, amire mi esetleg nem néztünk kellő alapossággal. Akik vizsgálják a munkánkat, nagy tapasztalaté szakemberek, és né­hány módszerük a mi számunk­ra 'is hasznos lehet. Tehát a fel­ügyeleti ellenőrzést, ami ötéven­te ismétlődik, voltaképpen ingye­nes tanácsadásnak tartom. Ha ugyanezt a munkát erre szako­sodott kutatóintézettel végeztet­nénk el, súlyos százezreket kel­lene érte fizetnünk ... — A vizsgálatnak vége, s a megállapításokat nyilvánvalóan hasznosítják. On személy szerint mit kapott a dicséret mellé? Plnszprémiumot? Fizetésemelést? — Ha hiszi, ha nem: semmit. Pz — szerintem»— természetes Is. hiszen, ahogy mondani szokás, csak a dolgunkat végeztük. Min­denesetre a munkatársaim fi­gyelmét — csaknem n voltos záz emberrel dolgozom együtt — ar­ra hívtam fel: az eredményt nem elérni volt nehéz. Megtar­tani lesz az... Ballal' József SAJTOPOSTA Rongáltak — de miért? Több évtizeddel ezelőtt kértem és kaptam engedélyt az illetéke­sektől a házam közelében táton­gó árok betemetésére. A nehéz ku­bikosmunkát a feleségemmel együtt végeztem el, s azóta ren­dezett volt a környezetem. Ám nemrégen váratlan dolog történt. Társadalmi munkások jelentek meg errefelé & utat javítottak. De hogyan? Éppen art a föld­mennyiséget vitték el, amivel fel- töltöttük az árkot. Most újra göd­rök, balesetveszélyes mélyedések vannak itt. A havas, jeges idő­iben sem egyszerű átgázolni raj­tuk, olvádás után, meg esőzéskor pedig megtelnek vízzel-sárral, azért teszik szinte lehetetlenné a közlekedést. A portámat sem egy­szerű megközelíteni. A szomszé­domnál ugyanez a helyzet. Én 12 évig voltam tanácstag, s ez idő alatt sok társadalmi akci­ót szerveztem. A települést anél­kül csinosítottuk, hogy rongálást, kárt okoztunk volna. Most ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Mi­ért? — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében a kiskőrösi Dű­lői György. Gyorssegélyt is kapott a néni... Január 28-án közöltük Sajtó­posta rovatunkban: a Kiskunfél­egyháza, Lőwy Sándor u. 1/c. alatt lakó özvegy Hörömpöli József né udvari kamrájából ellopták a sze­net. Megjegyeztük azt Is, hogy nincs elegendő N pénze a hiányzó tüzelő pótlásához. Sorainkra — mint arról beszá­moltunk a február 7-i lapszá­munkban — példásan reagáltak a helyi Móra Gimnázium tanulói, akik összeadott zsebpénzükből vettek szenet, amit a TÜZÉP té­rítésmentesen szállított a hely­színre. lEzügjrben a minap is hozott le­velet a posta. Féladója a kiskun­félegyházi városi főorvos, dr. Sza­bó Mária azt tudatta velünk, hogy a tanács 2 ezer forint segélyt utalt ki rászoruló olvasónknak. Mindezekhez csak ennyit tehe­ttünk hozzá: köszönjük a gyors se­gítséget!' Tönkrement a húzózár Pontosabban a textilanyaga, minek következtében használha­tatlan a 13 nappal ezelőtt vásá­rolt, félezer forintos gyermekcsiz­ma — kesereg az Izsák, Uzovics- telep 14. szám alatt lakó Békési Sándor né, aztán így folytatja: — (Bölcs és nagyon igaz megál­lapítás, hogy az egyik baj után jön a másik. Példa rá az esetem is. Tavaly november 26-án Kecs­keméten vettem először csizmát tízéves gyermekemnek. 34-es mé­retű volt, de sajnos kicsi lett. Mi­vel nagyobbat nem találtak a ke­reskedők, meghiúsult a csere, he­lyette másikat kelleti,;yennem. A 34 és felest Sarkadon találtam meg, s örömmel fizettem érte. Csaknem két hétig viselte fiam a lábbelit, óvó gondossággal, ami­kor észrevettem, hogy a fémzárat rögzítő textilsáv kirojtosodott. A zár következő húzásakor szétfes- lett az anyag. Nagynehezen sike­rült hozzájutnom egy másik da­rabhoz, melyet magam varrtam fel, mert a környéken sajnos nincs cipész. De ez a pótlás sem látszik hosszú életűnek. Több kér­désem is van. Miért szűkös a gyermeklábbelik választéka? Ho­gyan juthat át a minőségi ellen­őrzésen a hitvány minőségű hú­zózár? A zártai ellátottak mel­lett miért nem kaphatók a síba- kancsszerűen fűzős kiscsizmák? A gyártást, meg a termékfajtát illető kérdésekre nem áll mó­dunkban válaszolni. - Csupán az eset kézenfekvő tanulságát szűr­hetjük le: ha a vásárlást, s a vi­seletét "követő rövid időn belül hasznavehetetlen lesz egy gyer- mefkcsizma — akár a húzózár el­romlása, vagy más egyéb, a ve­vő hibáján kívüli okból — a sza­vatossági jog értelmében köteles azt kicserélni az érintett üzlet, vagy ha erre nincs lehetősége, meg keli térítenie az árát. Tanyai gondok A lajosmizsed Almavirág Szakszövetkezetben dolgo­zó Bálint István levele­zőnk a közelmúltban ke­reste fel a gazdaság Bene, Kiságoston és Közös nevű területét, ahol a tagtársak idei esztendőre szóló ter­melési vállalásait gyűjtötte össze. Eközben értesült a környékbeli tanyák lakói­nak gondjairól. S mivel ezek jogosnak tűnnek, megoldásra várnak, felje­gyezte valamennyit: A szabadban, pontosab­ban az úgynevezett tám­ponton elhelyezett zöld postaládák zárai kopottak, gyengék és könnyen ki­nyi tha tóik. Így aztán az oda tett újságokat bárki elviheti. És el is viszi, fő­leg a képeslapokat. Bosz- szúsak az emberek azért is. mert a távirat, vagy a tértívevényes levél mindig , késve érkezik a helyszínre. Pedig gépkocsival szállít­ják. Arrafelé ■ általános a vélemény, 'hogy régen, a lovon., biciklin járó, meg a gyalogosan közlekedő pos­tás bácsi gyorsabb volt... A tanyasiak más okból is keseregnek, nevezetesen, hogy nehezen találják meg őket látogatóik. Ugyanis a hatalmas kiterjedésű térség­ben sehol egy eligazító tábla. Ennek híján a men­tőautó is hosszasan bo­lyong, míg eljut a megje­lölt címre a betegért. Az emberek javasolják: a kö- vesútról a dűlőutakra va­ló leágazásnál táblákon tájékoztassák az - idegene­ket arról, hogy a követke­ző 5—10 kilométeren belül melyik számú tanyák ér­hetők el. A tanácsnak vagy a gazdaságnak nem kerül­ne sok pénzébe ez a fontos technikai intézkedés ... Végezetül szükséges tol- ' mácsolni a tanyán lakó állattartók általános ta­pasztalatát arról, hogy az utóbbi hetekben igen si­lány minőségű takarmány­táphoz jutnak hozzá, me­lyet a sertések nem esz­nek meg. A drágán (és hiába) vásárolt táp helyett más takarmányról kényte­lenek gondoskodni a kis­termelők, akik ily módon nem biztosak benne, hogy jövedelmező lesz a szerző­déses állathizladásuk... m ÉÉEMJM Aranyáénak, Klskunma jsára: Igaza van, műkor azt állítja, hogy társadalmunkban sajnos koránt­sem ritka magatartásforma az úgynevezett ibefeléfordulás, a visszahúzódás, sőt a közömbösség. Ez utóbbi fakadhat a kényelem­szeretetből, ami azonban aligha magánügy, ha történetesen olyan állampolgári kötelességről van szó, mint a tanúzás, melynek pél­dául a közlekedéssel kapcsolatos büntetőügyekben is nagy a jelen­tősége. Miért? Mert a szemtanú hitelessége a szakértő, a hatóság véleményével szemben is perdön­tő lehet a bíróság előtt.. A tanús­kodás alól való kibúvás adott esetben súlyos következménnyel járó cselekmény. A Büntető Tör- vériykönyv leszögezi, aki nem kö­zöl olyan tényt (a hatósággal vagy a védővel), melytől függhet a büntetőeljárás alá vont személy felmentése, ielköveti a mentő körülmény elhallgatásának bűn­tettét, s ez több évi szabadság- vesztést vonhat maga után. Ilyen okiból természetesen nem büntet­hető az, aki a tény közlésével ön- , magát, vagy a hozzátartozóját vádolná. „Kiskocsi" jeligére, Bácsalmás­ra: A KRESZ szerint csak emel­ve szabad vontatni az olyan gép­járművet, melynek elromlott a kormányszerkezete. Énnél a mű­veletnél a vontatott járművet szükséges úgy rögzíteni, hogy a megemelt rész ne lenghessen ki oldalirányban. Oroszi Gyulának, Soltszent- Imrére: A hatályos jogszabály előírja, hogy a szakszövetkezet tagját kérelmére mentesíteni kell a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége alól arra a naptári hónapra, melynek teljes tartama alatt munkavi­szonyban állt. Leveléből úgy ítél­jük meg, hogy az ön foglalkozta­tása megfelel e feltételnek, kö­vetkezésképpen nem kell fizetnie a járulékát. Pprsze minderről csak a gazdaság hozhat hivatalos döntést, mégpedig akkor, ha írás­ban igényli a mentesítést, amely­hez csatolta a munkavégzéséről szóló megfelelő igazolást. Ameny­nylben ezzel kapcsolatosan vita merülne fel, forduljon orvoslá­sért a szövetkezet vezetőségéhez, kedvezőtlen, illetve el nem fogad­ható válasz esetén pedig a helyi munkaügyi döntőbizottsághoz. Tigyf Istvánnénaik, Tiszaugra: Az egészségügyi törvény immá­ron tizenhárom éve Írja elő, hogy a. kórházban csak az igazgató-fő­orvos engedélyével lehet meg- műteni, vagy egyéb módon ellát­ni a más megyében állandó lak­hellyel rendelkező személyt. A gyakorlat azt mutatja — infor­máltak a megyei tanács egészség- ügyi osztályán —, az ilyen igé­nyeket általában teljesítik az in­l Először tavaly december 12-én adtuk közre a kecskeméti Csokor u. 15. és a Szinyei Merse Pál u. 8. szám alatt lakó olvasóink pa­naszát: balesetveszélyes a gázzal működő fűtőberendezésük, melyet hiába próbálták’ megjavítani a szerelők. A január 21-1 lapszá­munkban ismét visszatértünk e témára, és sajnos azt kellett meg­állapítanunk: semmi sem válto­zott. ' ’ Cikkeinkre az alábbiakat vála­szolta levélben a Fegyver- és Gáz­készülékgyár gázkészülékjavító és szolgáltató leányvállalatának igazgatója, dr. Tóth Tibor. I, Az említett fogyasztóknál 1984- ben felszerelt C 21 típusú készü­lékek üzembe helyezése és a hoz­zájuk tartozó fűtési rendszerek beszabályozása során szakszerűt­lenül járt el a DÉGÁZ kecskemé­ti kirendeltsége. Következéskép­pen mechanikai hibák keletkez­tek, s emiatt nem volt folyama­tos, automatikus a fűtés. Munkatársunk január 21-én is­mét a helyszínre ment, s három tézmények vezetői. Esetenként legfeljebb arra kerülhet sor, hogy a jelentkezőt utána veszik fel a kórházba, amikor az érintett osz­tályon már van szabad ágy, ahová nem kell fektetni sürgős • ellátás, ra szoruló, s a helyi közigazgatá­si körzeten belül lakó beteget. Mint ön is írta,- sokan vannak a távoli, vagyis a nem Bács-Kis- kunhoz tartozó területről a vá­rosokba (Kecskemétre, Kiskun, félegyházára stb.) ingázó em­berek, akiknek kórházi felvételé­ről természetesen kivételes elbí­rálás alapján döntenek a munka­helyük szerinti egészségügyi in­tézményiben. lakásban a termosztát és a vezér- lődoboz cseréjével, négy lakás­ban pedig a helyes beszabályozás­sal állította üzembe a kazánokat, melyeknél a többszörös biztonsá­gi berendezés kizárja az életve­szélyt. Ez utóbbi csak a készülék­be történő durva beavatkozás ese­tén állna fenn. Elhatároztuk, hogy a közeljövő­ben Kecskeméten is létesítünk márkaszerviz-kirendeltséget, ahol •vállaljuk a fűtőkészülékek gyors, pontos javítását. Addig is a /köz­ponti szervizünk — mely Buda­pesten, a XIII. kér. Révész u. 27— 31. szám alatt található — fogadja készséggel a lakosság megrende­léseit. Szerkeszti: Telkei ArpM Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 ® CIKKÜNK NYOMÁN Kijavították a gázkészüléket — Lesz márkaszerviz Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents