Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

VÁROSI ÉS VÁROSI JOGÚ . ^ rí - .' ^Msaagaal (Folytatás az 1. oldalról.) A párttestületek kellő figyel­met fordítanak a vállalatirányí­tási rendszer korszerűsítésével összefüggő teendők végrehajtá­sára, az önállóvá vált vállalatok támogatására. Javult a pártszer­vezeték párttaggá nevelő munká­ja, erősödött a közművelődési és közoktatási intézmények, vala­mint az üzemek együttműködése. Mint ahogyan a XII. pártkong­resszus és az akkori helyi párt­értekezlet határozatainak meg­valósításáért, a célok eléréséért mozgósították a kommunistákat és a pártontoívüllek széles töme­gét, a mostani helyzet hasonló munkát és helytállást, kíván. A tennivalók között említette még az első titkár a VII. ötéves terv­időszak területfejlesztési tervé­nek kidolgozását is. A termelési szerkezet korszerűsítésével, a sze­lektív fejlesztéssel szolgálják a hatékonyság növelését. A KAGE 'térségi integrációjával segítse a termelés-feldolgozás és kereske­delem jobb összhangját, foko­zódjon a gazdasági egységek és a községek önállósága, egyben f e- lelősebb irányítása ‘is. Minden le­hetőséget meg' kell ragadni an­nak érdekében, hogy javuljon az Idősek és pályakezdő fiatalok, va­lamint a nők és a cigánylakosság helyzete, s a lakásépítésben se legyen megtorpanás. A pártértekezleten harminc- nyolcán jelentkeztek hozzászólás­ra, idő hiányában csak tizenki­lencen mondták el szóban — a többiek írásban nyújthatták be — hozzászólásukat. Köszöntötték a résztvevőket, a dunaegyházi ál. talános iskola úttörői, a megyei párt-végrehajtóbizottság nevé­ben pedig dr. Filius István. Egye­bek között elismeréssel szólt a pártértekezlet előkészítéséről, az itteni aktív munkáról,- majd fel­hívta a figyelmet arra, hogy az új helyzetnek, a demokratizáló­dásnak megfelelően a pártszer­vek fejlesszék munkamódszerei­ket, ugyanakkor erősödjön a pártfegyelem is. Segítsék a térségek közötti együttműködés kiteljesedését és a közösségi élet erőteljesebb ki­bontakozását. A nemzetiségi, a népi hagyományok ápolásában példamutatásuk, kezdeményező készségük legyen maradandó. A beszámolót, a kongresszusi irányelvek vitájának összegzé­sét, a ‘határozattervezetet a párt­bizottság egyhangúlag elfogadta, majd megválasztotta az ötvenhá­rom tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet har­mincnyolc küldöttét. Ezt köve­tően a kalocsai városi pártbizott­ság zárt ülésen választotta meg a végrehajtó bizottság tizenegy tag­ját és a tisztségviselőket. Ismét Miskolczi Jánost választották el­ső titkárnak, titkároknak pedig Lakatos Lászlót és Dániel Gézát. Rajtuk kívül még a végrehajtó bizottság tagjai: Bakos Béla, a bátyai'Piros Paprika Tsz függet­lenített párttitkára, dr. Csanádi Lajosné, a kalocsai Hámán Kató középiskolai lánykollégium igaz­gatója, Komjáti István, a solti Szikra Tsz traktoros brigádveze­tője, Körösi András, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, dr. Lakatos Lajos, a KAGE Paprika- és Konzevgyára igazgatója, Né­meth Tibor, a kalocsai Rubin Ru­házati Vállalat igazgatója, Soós Ferencné, az EKA kalocsai gyá­rának raktári kiadója, Szalóki István, a kalocsai városi tanács elnöke. # A résztvevők egy csoportja a kalocsai- pártértekezleten. KISKŐRÖS Gazdálkodásuk alapja a jövőben is az élelmiszer-termelés A Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében tartották meg az MSZMP kiskőrösi városi párt- értekezletét. Megnyitójában dr. Ivanics Lajos, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte a százhetven küldöttet, akik meg­választották a pártértekezlet le­vezető elnökét, az elnökség tag­jait, valamint a munkabizottsá­gokat. Az eseményhez méltó, színvo­nalas kultúrműsor után Leirer János levezető elnök üdvözölte a résztvevőket, közöttük dr. Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Gráner Gyulát, a me­gyei pártbizottság tagját, a KISZ megyei bizottságának első titká­rát. Ezt követően dr, Ivanics La­jos mondott vitaindítót a pártér­tekezlet küldötteinek írásban ren­delkezésre álló beszámoló elé. A beszámoló, s a vitaindító is részletesen elemezte a város, és vonzáskörzete elmúlt öt év alatti fejlődését. Az eredmények, s a ■még meglevő gondok számbavé­telekor figyelembe kell venni azo­kat a Kiskőrösre és környékére jellemző természeti, gazdasági, társadalmi sajátosságokat, ame­lyek jelentős mértékben meg­határozzák az itt élők feladatait. A megye más tájaitól való elté­rések sorában első a nagy kiter­jedésű homokkultúra, de ide tar­tozik az is, hogy e vidéken több szakszövetkezet működik, a város­ban és a környező községekben sok szlovák és német nemzetiségű él. s a környék oktató-nevelő munkájában egyre nagyobb je­lentősége van a keceli nevelési központnak. A természeti sajátosság egyik következménye az, hogy Kiskő­rös és környéke gazdálkodásának az élelmiszergazdaság az alapja. A nagyüzemek fejlett eszközök­kel, korszerű munkaszervezéssel jelentősen növelték — négy év alatt negyven százalékkal — ter­melési értéküket. A mezőgazdaság termelésszerkezete ma már job-' ban alkalmazkodik a helyi ter­mészeti és közgazdasági viszo­nyokhoz. A szőlőágazaton belül a hato­dik ötéves tervidőszak alatt 3882 hektár szőlőt telepítettek, illetve újítottak fel, s így az elmúlt tíz év alatt a szőlőültetvények mint­egy fele kicserélődött. Az elmúlt években nagyobb magánerőt si­került bevonni a termelésbe, te­hát a vártnál jobb eredményeket értek el a tagi és a szakcsopor­tos szőlőtelepítésekben. Ez igen nagy magántőkét vett igénybe. Ezért az egyik legfontosabb fel­adat a szőlőtermesztés jövedel­mezőségét üzemi és központi in­tézkedésekkel javítani. A telepí­tések folytatásával, újabb re­konstrukciókkal, a fajtaszerkezet javításával, a hiányos, korszerűt­len ültetvények selejtezésével nö­velik a hozamokat. Nagyon lényeges, hogy a szőlő­ből milyen minőségű termék ké­szül és milyen választék kerül a piacra. Az igényeknek megfelelő­en tovább fejlesztik a szőlőfeldol­gozást. A tárolótér bővítésre, a borászati technológia és technika korszerűsítésre szorul. A tervek szerint növelik a minőségi borok mennyiségét, hogy minél több pa­lackkal exportálhassanak. Ehhez azonban egyebek között az is szükséges, hogy a borpalackozás sokkal fejlettebb és korszerűbb legyen. Az élelmiszergazdaság helyzeté­vel, fejlesztésével, a további fel­adatokkal a pártértekezlet vitájá­ban is többen foglalkoztak, s na­gyon lényeges gondolatokat mond­tak el, mint például Csipkó Sán­dor szakszövetkezeti elnök. Hang­súlyozta, hogy a kisüzemi terme­lés nem termelési mód, hanem egy üzemkategória-típus. A mun­kamegosztásban meghatározott, nagy szerepe van, ugyanis a nagy- és kisüzem egymás nélkül nem létezhet. _ ' c Felszólalásában dr. Hodossi Sándor elismeréssel szólt arról, hogy az elmúlt öt év alatt Kis­kőrösön és környékén is a lehető­ségekkel példamutatóan éltek. Mint mondta, az intenzív fejlesz­tési szakasz azonban itt is új fel­adatokat ad. A külső közgazdasá­gi környezetben egy új, műszaki szinten minőségileg megújult — elektronika — kapitalizmus mel­lett kell versenyképesnek marad­nunk. Ez ebben a körzetben azt jelenti, hogy az eddiginél jövedel­mezőbb élelmiszer-termelésre van szsüksés ‘ Az élénk, tartalmas vitát dr. Ivanics Lajos foglalta össze. A pártértekezlet a XII. kongresz- szus óta végzett munkát elemző beszámolót, a.határozati javasla­tot, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalásokat el­fogadta. A küldöttek ezután megválasz­tották a 49 tagú városi pártbizott­ságot. valamint a megyei pártér- tekezléten részt vevő 24 küldöt­tet. Ezt követően a városi pártbi­zottság ülést tartott és megválasz­totta első titkárát, titkárait, a végrehajtó bizottságot, valamint a munkabizottságokat. A városi pártbizottság első tit­kári tisztére ismét dr. Ivamcs Lajost, titkároknak Lukács Lajos­né dr.-t és Szabó Tibort válasz­tották. Mellettük a/végrehajtó bi­zottság tagjai lettek: Csipkó Sán­dor, a keceli Szőlőíürt Szakszövet­kezet elnöke, Janik József, a Kis­kőrösi Állami Gazdaság igazgató­ja, Jónás Dániel, a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet el­nöke, Kürtösi Sándor, a soltvad-* kerti cukrászüzem szakmunkása, dr. Oláh Pál, a városi tanács el­nöke, Szűcs Gyula, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet agro- nómusa, Üdvardi Zoltán, a ME­ZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyárá­nak művezetője, dr. Újvári Ernő- né, a Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola mérnök tanára. A zárszó után az Internácioná- lé hangjaival fejeződött be a vá­rosi pártértekezlet. KISKUNMAJSA Nőtt a személyi jövedelem, nincs veszteséges üzem A hideg és a csúszós utak el­lenére szombaton reggel kilenc órára megérkezett a kiskurimaj- sal művelődési házba a nagyköz­ség, Jászszentlászló, Szánk, Csó- lyospálos és Kömpöc kommunis­táinak száztizenkét küldötte. A pártértekezlet tehát időben meg­kezdődött, hogy a városi jogú nagyközségi pártbizottság beszá­molóját az elmúlt öt esztendőről megvitassák és a vonzáskörzet kommunistáinak további felada­táról határozatot hozzanak. Nagy István, a pártbizottság el­ső titkára megnyitójában köszön­tötte az értekezlet valamennyi résztvevőjét, a küldötteket és a meghívottakat, közöttük Szakol- czai Pált, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának titká­rát és Bagota Bélát, az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelé­si osztályának helyettes vezető­jét. Ezt követően szavazással dön­töttek a levezető elnök személyét, az elnökség, a munkabizottságok összetételét illetően. A KiSkunmajsa városi jogú nagyközség pártbizottságának az MSZMP XII. kongresszusa óta végzett munkájáról írásban ki­adott beszámolójához Nagy István első titkár vitaindítót mondott. A gazdasági munkával kapcsolatban hangsúlyozta, igen nagy ered­ménynek könyvelhető el, hogy az elmúlt öt esztendőben a térség egyetlen szövetkezete, gyáregysé­ge, telephelye sem volt vesztesé­ges. Az életkörülmények is javul­tak. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság nevében értékelte az el­múlt időszak, alatta munkát. Mint hangsúlyozta, legfontosabb, hogy a körzet igen mostoha * körülmé­nyek között gazdálkodó mezőgaz­dasági szövetkezetei megtalálták a helyes utat és a kiegészítő te­vékenységgel, az ipari feldolgozás elterjesztésével mind biztosabbá vált termelésük, jövedelmük. A felszólalók munkahelyük, alapszervezetük kommunistái­nak és pártonkívüli dolgozóinak véleményét tolmácsolták. Közöt­KUNSZENTMIKLÓS tűk dr. Mihályfi György kunpe- széri körzeti orvos KiSkunmaj­sa és a vonáskörzetihez tartozó négy község egészségügyi hely­zetéről beszélt. Említette, hogy az egészségügyi ellátásban mi­nőségi változást hozott a hétvégi központi ügyelet megszervezése. Az egészségüggyel nemcsak a he­lyi tanácsok törődnek. Példaként hozta á csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezetei. Erejükön fe­lüli költséggel vásároltak a köm- pöci és csólyospálosi orvosi ren­delőnek CB-rádiókat, amelyek az áldatlan „telefonihelyzetben” gyakran mentettek életet. Felszólalt Bagota Béla is, aki tolmácsolta az MSZMP KB üd­vözletét és gratulált' az elért eredményekhez. A vitáiban el­hangzottakat Nagy István foglal­ta össze, s a határozatról szólva kiemelte, hogy a jelenlegi ered­mények bizonyítják, hogy jó úton indultak el és folytatva a meg­kezdett törekvéseket, bizonyára még jelentősebb lesz az előrelé­pés. A pártértekezlet küldötteket választott a megyei értekezletre és döntött a pártbizottság tagjai­nak személyéről. A ‘pártbizottság első ülésén megválasztotta Nagy Istvánt első titkárnak, és P. Sza­bó Jánost, a Politikai Főiskola utolsó éves hallgatóját titkárnak, a végrehajtó bizottság további tagjainak pedig Csűri Petemét, a jászszentlászlói pártbizottság titkárát; Horváth Lászlót, a kis- kunmajsai rendőrőrs parancsno­kát; Kovács Károlyt, a jászszent­lászlói általános iskola igazgató- helyettesét; dr. Maglódi Lászlót, ;a kiskunmajsai Jonathán Terme­lj ösziä v^ke^t., , elppl^ielge^eséti Nagy' Csabát, a kiskunmajsai vá­rosi jogú nagyközségi tanács elnö­két; Terbe Istvánnét, a kiskun­majsai Vízgazdálkodási Társulat főkönyvelőjét; Tisóczki Józsefet, a MEZŐGÉP kiskunmajsai gyá­rának tmk-lakatosát; Túri Zol­tánt, a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet csoportvezetőjét és Vágó Györgyöt a szán ki Hala­dás Termelőszövetkezet elnökét. Nagy felelősséggel — huszonnégyezer emberért Szombat délelőtt Szalkszent- márton művelődési házában ta­lálkozott 33 alapszervezet száz­tizenhét ‘küldötte, hogy részt ve­gyen a felsőfokú társközpont, Kunszent miklós városi jogú nagyközség pártértekezletén. A ihat település kommunistáinak küldöttei, dolgozó- és lakótársaik, ismerőseik révén, közvetve, vagy közvetlenül felső-Kiskunság hu­szonnégyezer lakosát is képvisel­ték az eseményen. A küldöttek jó útravalóval ér­keztek: fölvértezve alapszerve­zeteiknek a kongresszusi irány­elvekről tartott vitájával, amely­ben a tagság egyötöde kért szót. Nem véletlenül taglalták akkor a társadalom és a maguk helyzetét, Bene Jánosnak, Kunszentmik- lós pártbizottsága első titkárá­nak beszámolója is éhhez a gon­dolatmenethez kapcsolódott. Az előadó szólt azokról a vál­tozásokról, amelyek a települések lakóinak életére kedvezően vagy kedvezőtlenül hatottak az elmúlt öt évben. A foglalkoztatásban, az exportáru-termelésiben a szabad- szállási SPORTCOOP Kisszö­vetkezet, a kunszentmiklósi TE. MAFORG és a budaörsi Villa- mosállomás-szerelő Vállalat gyá­ra jó eredményt ért el. Anyag­hiány és szállítási zavarok azon­ban olykor hátráltatták a munkát. Nem fejlődik kellőiképpen az épí­tőipari felújító és karbantartó te­vékenység. Földgáz- és vízveze­téképítés, az Iskolai oktatás kö­rülményeinek javítása, útkorsze­rűsítés — mindebben sikerült előrehaladniuk. Ám az erőfeszíté­seket, a lakosok érdekében és velük együtt ezentúl méginkább meg kell hatványozni, hogy Kun- szenitmlklós és a szintén nagyobb helyi önállóságot élvező társköz­ségek kamatoztathassák a köz­igazgatás és a pártirányítás kor­szerűsítésének előnyeit. Bene Já­nos jónak ítélte a lakosok köz­életi aktivitását, s a pártbizott­ság nevében megköszönte ötéves társadalmi munkájukat. A beszámolót követő vitában ■tizenöten jelentkeztek felszóla­lásra. Szót kért dr. Greiner Jó­zsef, a megyei pártbizottság tag­ja, a megyei bíróság elnöke is. Napjaink fontos teendői közé so­rolta az áru-, a piac- és a pénz­viszonyok érvényesítését,- s azt, hogy illúziókeresés helyett a jö­vőt is formáló konkrét cselekvés legyen meghatározó az élet min­den területén. Végül a vesztege­tés, a korrukció. a jövedelmek munka nélküli újraelosztása el­leni hatékonyabb fellépést sür­gette. Az alkotó légkörű vita tanulsá­gait Bene János foglalta össze, majd a küldöttek egyhangúlag el­fogadták a beszámolót, és a ha­tározattervezetet. Ez utóbbi a gazdaságii építőmunka és haté­konyságnövelő feladatok mellett a lakosság életszínvonalában, mű­veltségében és életmódjában ma még meglévő számottevő különb­ségek csökkentését és a demokra­tizmus továbbfejlesztését tűzi ki célul. Délután megválasztották a negyvenöt tagú pártbizottságot és azt a tizennégy küldöttet, aki képviseli a körzet kommunistáit a megyei pártértekezleten. A pártbizottság ezután megtartotta első, alakuló ülését, amelyen dön­tött a végrehajtó bizottság, a mun­kabizottságok összetételéről és az első titkár, valamint a titkár személyéről- Első titkárrá ismét Bene Jánost, titkárrá pedig Bé­gé Mártoimét választották. A végrehajtó bizottság tagjai lettek még: Békési Győző helybeli .tsz- raktáros, dr. Fodor László kun- adacsi üzemi állatorvos, Jáborka Antal százados, rendőrőrspa­rancsnok, Mózes Ernő, kunszent­miklósi tanácselnök, Németh Fe­renc, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz függetlenített párttitkára, Polánszki János, a tassi Dózsa Tsz gépészeti főágazatvezetője. Szűcs Sándor, a szabadszállási Lenin Tsz elnöke. Veres Ágnes szabadszállási gyermekgondozó, Zsíros Sándor, a Villaimosállomás- szerelő Vállalat kunszentmiklósi gyárának üzemvezetője. TISZAKÉCSKE Korszerűbb műszaki színvonal A Tjsza-parti városi jogú nagy­község és a vonzáskörzetéhez tar­tozó települések — Lakitelek. Lászlófalva. Nyárlőrinc kom­munistái szombaton délelőtt, a tiszakécskei Arany János Mű­velődési Központban tartották pártértekezletüket. Ez alkalom­mal bemutatót rendeztek az in­tézményben a környék ipari és mezőgazdasági üzemeinek ter­mékeiből, továbbá fotótárlat és a Kossuth Könyvkiadó vásárlás­sal egybekötött kiállítása szí­nesítette a nagy érdeklődéssel kí­sért eseményt. * A zsúfolásig .telt nagyteremben, a pártértekezlet elnökséeének. munkabizottságainak megválasz­tását. illetve a résztvevők kö­szöntését. követően Tóth Sán­dor, a városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára mondott vitaindítót- az elmúlt kongresszus óta végzett munkát összegző írásos beszámolóhoz, va­lamint a kommunisták további feladatait megjelölő határozat­hoz kapcsolódva. — Szocialista brigádjaink új vállalásokkal készülnek ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulójára és a soron követke­ző pártkongresszusra — mondot­ta többek között az első titkár. — A taggyűléseken kommunis­táink megerősítették az irányel­vekben megjelölt feladatok meg­oldásának fontosságát, és a helyi teendőkkel. a továbbfejlődés konkrét lehetőségeinek megha­tározásával egészítették ki azo­kat. Meggyőződésünk, hogy e vi­déken élők többsége tisztában van azzal, hogy a kongresszus nemcsak a kommunisták, de min­den hazáját szerető ember ügye. Az ezt követő vitában sokan felszólaltak. közöttük Miskó István tanácselnök, országgyű­lési képviselő is. a Tiszakéckke vonzáskörzetéhez tartozó tele­pülések' összefogásának, a köl­csönös előnyök szerinti, korrekt együttműködésének fontosságált hangsúlyozva. A megvei pártbi­zottság nevében, dr. Weither Dá­niel. a Petőfi Népe nyugalmazott főszerkesztője köszöntötte a ti* szakécskei .pártértekezlet. részt­vevőit. A Tisza-parti na^'lközség párt­értekezletén elfogadott .határo­zat fontos, feladatként jelölte meg a térségbeli a mezőgazdasági tért melés műszaki színvonalának emelését a komplex melioráció megteremtését, a parasztság tech­nológiai ismereteinek bővítését. A termelésben rejlő tartalékok hatékonyabb feltárásához na­gyobb önállóságú, önelszámoló egységek kialakításával vezet az út. Az ipari üzemekben a to­vábbi eredményes termeléshez ugyancsak elengedhetetlen a termelési szerkezet korszerűsí­tése. s a beruházásokat tekintve, a gépesítés műszaki színvona­lának javítása a? elsődleges az elkövetkezendő tervidőszakban. A határozat leszögezi-, hogy a társadalmi juttatásoknak az ed­digieknél jobban kell igazodniuk a lakosság szociális körülményei­hez: mindenekelőtt az idősek, a többgyermekes családok és a családalapító fiataléit segítése legyen a cél. Az ifjúságot érde­keltté kell tenni a munkahelyi, a területi feladatok végrehajtá­sában, nagyobb teret nvitva ké­pességeik kibontakoztatásához. A tanácsi önkormányzat erő­sítése érdekében indokolt hogy a lakossági bevételekből a tele­pülések az eddiginél ns'*'" arányban részesüljenek és fon­tos. hogy a településfejlesztési hozzájárulás új rendszere jól igazodjon a helyi adottságokhoz — mutat rá' a határozat, majd részletesen taglalja egyebek mellett azokat a feladatokat, amelyek megoldáisával a térség egészségügyi, oktatási, kulturá­lis helyzetének további iavuG -n sportéletének megélénkülése vár­ható. A pártértekezlet végén a kül­döttek megválasztották a 45 ta­gú pártbizottságot, és 14 .kommu­nistát delegáltak a megyei párt- értekezletre. A tiszakécskei városi iasú nagyközségi pártbizottság első titkára ismét Tóth Sándor, titká­ra pedig Szűrszabó Lászlódé .lett. A végrehajtó bizottság tagjává választották még: Miskó Istvánt. a tiszakécskei tanács elnökét. Ke­rekes Vincét, a tiszakécskei ÁFÉSZ elnökét. Budai Istvánt, a helyi Béke és Szabadság Terme­lőszövetkezet elnökét. Fegyver Bélánét, a Likőripari' Vállalat ti­szakécskei szeszüzeménev ve­zetőjét. dr. Deák Istvánt, a laki­teleki Szikra Termelőszövetke­zet elnökét Faragó Istvánt. a Szikrai Állami Gazdaság függet­lenített nárttitkárát. Kiss Lajos- nét. a tiszakécskei 2. számú Ál­talános Iskola igazgatóját. Lovas Albertnál; a tiszakécskei REMIX művezetőjét, és Varga Lászlót a Tisza-panti nagyközség VEGY- ÉPSZER Vállalatának főmér­nökét. MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG A hatékony bűnmegelőzésért — lakossági segítséggel is Kecskeméten, a Helyőrségi Művelődési Központban tartották meg a megyei rendőr-főkapitány­ság pártértekezletét. A tanácsko­zás levezető elnöke, dr. Tóth An­tal ezredes, megyei főkapitány­helyettes üdvözölte a megjelente­ket, között Horváth Ignácot, a megyei párt-végrehaj tóbizottság tagját, és dr. Szalóki László rend­őr vezérőrnagyot, nyugalmazott főkapitányt. Az írásos beszámo­lóhoz Jenovai Lajos rendőr őr­nagy, a városi jogú pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Amint az elmúlt öt év munká­ját összegző beszámoló megálla­pítja, a megye rendőri szervei a párt politikájának megfelelően dolgoztak, érvényesült a párt- szervezetek eszmei, politikai irá­nyító szerepe. A legfőbb szakmai célkitűzéseket teljesítették. En­nek is köszönhető, hogy a megyé­ben az állam- és közbiztonság helyzete kiegyensúlyozott. Bizo­nyos bűncselekmények — mint a vagyon ellen bűntettek — szá­ma emelkedett pgyan, de a nö­vekedés kisebb volt az országos átlagnál. A bonyolultabbá vált feltéte­lek között fontos szerepet kapott a lakosság támogatása, a szerve­zett társadalmi összefogás, a törvénybe ütköző cselekmények elkövetőivel szemben. A bűn- megelőzésnek széles társadalmi alapot és lendületet adott a me­gyei párt-végrehajtóbizottság 1983. május 10-i határozata, mely megerősítette a közrend és köz­biztonság fejlesztésének megyei sajátosságokhoz igazodó koncep­cióját. A beszámoló a rendőri munka tárgyi és személyi- feltételeinek fejlődéséről adhatott számot. Je­lenleg a rendőr-főkapitányság ál­lományának közel fele 35 évnél fiatalabb. A fiatalok nagy száma a tapasztaltabb kommunisták fontos feladatává teszi, hogy se­gítsék a pályakezdők beilleszke­dését, hivatásszeifetetük és hi­vatástudatuk kialakulását, tanít­sák meg a fiatalokat az eredmé­nyes, önálló munkára. Szükséges, hogy a vezetői módszerek is job­ban igazodjanak a megváltozott körülményekhez. Többek között ezeket a célki­tűzéseket tartalmazza az a hatá­rozat, melyet a pártértekezlet az időszerű feladatokról elfogadott. A feladatok sorában továbbra is nagy hangsúlyt kapott a. haté­kony bűnmegelőzés, az együtt­működés a lakossággal és a tár­sadalmi önkéntes segítőkkel. Fo­kozott figyelmet kell fordítani a fiatalokra, — részvételük csök­kentésére a bűnözésben —, és fontos feladat a vagyonvédelem erősítése. A megyei főkapitány­ság pártbizottságának munkája legyen iránymutató, meghatározó a helyi rendőri, pártszervezetek tevékenységére is. A rendőr-fő­kapitányság központi állomá­nyának kommunistái sokat te­hetnek azért, hogy a megye köz­rendje, közbiztonsága a jövőben is szilárd, kiegyensúlyozott ma­radjon.— állapítja meg a hatá­rozat. A szóbeli kiegészítést élénk vi­ta követte, melynek során tizen­öten szólaltak fel. A vita lezárá­sát követően a résztvevők meg­választották a 31 tagú pártbizott­ságot és négy küldöttet a megyei ‘Pártértekezletre. Ezután az Újon­nan megválasztott testület meg­választotta a pártbizottság titká­rát, a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok tagjait. A párt- bizottság titkárává Jenovai Lajos r. őrnagyot, a pártbizottság tár­sadalmi titkárává dr. Pálvölgyi István r. őrnagyot választották. A végrehajtó bizottság tagjaivá még a következőket választották meg: Bődiné Vasas Zsuzsa r. őr­mester, Miklós András r. alezre­des, dr. Molnár István r. száza­dos, Modok Imre r. alezredes, dr. Nagy Sándor r. alezredes, dr. Neichel László r. ezredes, dr. Pap János r. őrnagy. A pártértekezletekről a tudósításokat Czauner Péter, Csatad tal­ván, Gémes Gábor, Kohl Antal, Koloh Elek, Lovas Dániel & Tmtl László készítette, j

Next

/
Thumbnails
Contents