Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

1985. február l. • PETŐFI NÉPE • I PÄRTMUNKA A HOMOKVIDÉKEN ELSŐ NAPI TAPASZTALAT Olcsóbb, célszerűbb a bérlet „A mezőgazdasági termelés anyagi, műsza­ki feltételeit tovább kell javítani... Az élel­miszergazdaságban a termelés növelése mel­lett a minőség javítására kell fokozott fi­gyelmet fordítani..(Részlet az 1980-ban megtartott kiskőrösi pártértekezlet határoza­tából.) Tovább fejlődött, gazdagodott Kiskőrös A Bács-Kiskun megyében élő, dolgozó emberek előtt hosszú év­tizedek óta ismert az a küzdelem, erőfeszítés, amelyet folytatni kel­tett a íutóhomok megkötéséért, a ma már virágzó gyümölcs- és sző. lőkultúrák létrehozásáért. Fel kellett venni a harcot fagy. gyal, jégesővel, homokviharokkal, a jövő évi termés reményében gondozni az élfagyott rügyeket, vihar tépte ágakat. A sokszor em­berfeletti munka formálta át Kiskőrös térségének arculatát, tet­te a Petőfi által oly sok. költe­ményben emlegetett pusztáit a megye egyik gyümölcs- és szőlő- termelő központjává, lakosságá­nak jó megélhetést adó otthoná­vá. A homokon életet teremtő, a si­vár talajon termést fakasztó és gondozó parasztember munkájá­nak nehézségéhez tudom csak ha­sonlítani térségünkben a politika alakítását, végrehajtását. Az irá­nyító pártszerveknék. a korábbi években a járási pártbizottság­nak olyan közegben kellett — a központi és megyei célkitűzések figyelembevételévei — kialakí­tani a helyi politikai feladatokat, amelyet az ipari munkásság hiá­nya. a mezőgazdaság sokszektorú- sága. az iskolázottság alacsony szintié, sok községben a minimá­lis ellátási feltételek hiánya, az emberek befeléfordulása jellem, zeit't. ■ Nagy felelősséggel Mindez ma már a múlté. Tiszte­lettel és elismeréssel ikell szól­nunk azokról az elődökről, akik ilyen körülmények között, a hely­zet reális" értékelésével előremu­tató programokat dolgoztak ki. Ezeket végrehajtva Kiskőrös vá­rosi rangot kapott, csökkent a községekből az elvándorlás, ja­vult a lakosság ellátása, felélén­kült a kulturális élet. megerősöd­tek a mezőgazdasági nagyüze­mek és ipari munkahelyek i et­tek létre. így korszakolj lemara­dást sikerült megszüntetni és megteremteni a toválbibi előrelé­pés alapjait. Ezekre az alapokra építve öt évvel ezelőtt a pártértekezlet már a politikai, gazdasági., ideológiai viszonyok dinamikusabb fej­lesztését tűzhette ki célul. A pártértekezleti határozat végrehajtásában — gazdasági helyzetünk ismert gondjai mel­lett— a ‘közigazgatás átszervezése is új helyzetet teremtett. A párt- bizottság városi és területi felada­tot lát el. Változtatni' kellett a po­litikai Szervező, irányító, ellenőr­ző munka módszereit, szélesíteni tevékenységünk társadalmi bá­zisát. A követelményekhez igazod­va a testületek kollektív mun. kájában rövid idő alatt sikerült kialakítani az egységes, térségi szemléletet, a terület egészéért ér. zett felelősségtudatot. A kihe­lyezett pár.tvégrehajtó-bizottsági ülésekkel, tapasztalatcserék szer. vezésével. a testületi tagok láto­gatási programjainak körültekin. tő szervezésével lehetővé tettük a terület jobb megismerését. A vá­rosi pártbizottság munkáiét eredményesen segítette a tanács, adó' testület, és a társadalmi mun. katársi hálózat. / A testületek határozatain túl a pártbizottság által kezdeménye­zett gazdasági koordinációk is segítették a város és községek együttműködését, a közös fel­adatok — példáid távbeszélő­hálózat fejlesztése. — gyorsabb, eredményesebb megoldását. Nem dicsekedhetünk azzal, hogy mindenben sikerült kialakí­tania leghatékonyabb munkafor­mákat, a ‘kapcsolattartási és in­formációs ; -‘•iEenászérek. legcélra­vezetőbb módszereit. Az útke­resés időszakán azonban túlju­tottunk. a pártbizottság politikai irányító szerepe a területen ér­vényre iüt. az irányított párt­szervek önállósága, felelőssége nö­vekedett. A piaci igényekhez igazodva A február 16-i pártértekezleten arról adhatunk* majd / számot, hogy párttagságunk és pártonkí- vüli lakosságunk megértette és el­fogadta az öt évvel ezelőtt meg­határozott célkitűzéseket. Szor­galmas munkájuk nyomán a he­lyi lehetőségek jobb kihasználá­sával, a tartalékok feltárásával, a hatékonyság növelésével a tér­ség gazdasága tovább fejlődött. Gazdálkodásunk alapja váltó. MÉG MINDIG KEDVEZMÉNYES Húszéves a tsz-üdültetés Nemrégiben faluszerte megszólták azt, aki üdülni indult. Az utóbbi időben azonban már nem ritkaság a termelőszö­vetkezeti tagok üdülése. A mezőgazdasági dolgozók között az életforma-változással együtt az üdülés is egyre természe­tesebb igénnyé vált. Hiszen a termelőszövetkezetek mintegy félmilliós dolgozó tagsága fiatalodott, és az ő életvitelük már más, mint elődeiké. De a csaknem ugyanennyi nyug­díjas tsz-tag, és a több mint százezer alkalmazott közül is egyre többen keresik a beutalójegyeket. Akik egyszer már megízlelték a gondtalan kikapcsolódás örömét, azok szívesen megismétlik. A parasztság üdültetése húsz­esztendős múltra tekinthet vissza. A termelőszövetkezetek megerő­södése után, 1964-ben épült fel a tsz-dk százágyas első üdülője — Hajdú-Bihar megye termelőszö­vetkezeteinek összefogásával — a debreceni nagyerdőben. , Kezdet­ben szinte meg kellett ikedveltet- mi az üdülést. Egy idő után mind­jobban elterjedt a debreceni be­utalás híre. Hatása nyomán több kisebb üdülő bérelésére, vásárlá­sára került sor. A termelőszö- 5 vetkezeti tagok üdülését előse- ’ gítette az is,T hogy tíz esztendeje a TOT is résztvesz a szakszer­vezeti mozgalom által kezdemé­nyezett társulásos üdülőépítke­zésekben. A megállapodás ered­ményeiként évente mintegy há­romezer termelőszövetkegeti tag kap SZQT-beutalót az ország különböző összkomfortos balato­ni, magaslati és gyógyüdülőibe. Az utóbbi időben az üdülő- fejlesztés felélénkült. Harkány­ban 1980-ban elkészült a ‘kor­szerű, 250 ágyas szövetkezeti társulás keretében működő gyógyház, A termálvíz mellett létesült pihenőházat érthetően az idősebb korosztály kedveli leginkább, mivel közöttük sok küszködik ízületi panaszokkal. A gyermekes családok és a fia­talok, ha módjuk van, § bala­toni nyaralást választják. Az igényeknek megfelelően a TOT magánházaknál bérel a fősze­zonban Ballaton melletti szállás­helyeket, ahol ezer,személy nya­ralhat. A Balatonhoz hasonlóan ked­velt a fővárosban a Szabadság- hegyen, két éve megnyitott TOT Továbbképzési és Üdültetési Központ. A minden igényt ki­elégítő zöldövezetben, az Olim­pia Szálló szomszédságában zatlanul az élelmiszer.gazdaság. Mezőgazdaságunk termékszerke­zete a korábbinál jobban alkal­mazkodik a helyi természeti és közgazdasági viszonyokhoz. Nő. vekedtek a közös termelői alapok, jelentős beruházások valósul­tak meg. Szövetkezeteink I'25i2 hektáron, a szövetkezeti tagok 2736 hektá. ran telepítettek szőlőt. A fajta összetétele a korábbinál jobban igazodik a piaci igényekhez. A tagi nagyüzemi szőlőtelepítés­ben a legjobb eredményeket a keceli Szőlőfürt Szakszövetke­zet mondhatja magáénak. A bor. tárolótér megközelítőleg 200 ezer hektoliterrel bővült, nőtt a korszerű szőlőfeldolgozó kapaci. tás. A borászat technikai színvo­nala azonban még elmarad a kö­vetelményektől. Mezőgazdasági üzemeink be. ruházásra több mint 100 millió forint, állami támogatást. 91 mii. lió forint hitelt és csaknem 600 millió forint saját erőt használtak fel. A tervidőszak legjelentősebb beruházása volt a Közép -magyar - országi Pincegazdaság kiskőrösi gyárában (volt konzervgyár) a palackozó, almafeldolgozó és pezsgőrészleg kialakítása. Szektoronként és ágazaton­ként különböző arányban, ösz- szességében 40 százalékkal nőtt a mezőgazdaságig nagyüzemek ter­melési' értéké és 44 százalékkal^" emelkedett .tiszta nyereségük " Számottevő eredmények szü-Ä lettek az energiatakarékosság te. rén. Az aszályos évek terméskie­séséből eredő veszteséget rész­ben ellensúlyozta a borértékesí. tésben az export növekedése. Gondot jelent, hogy nem csök­kent az alacsony hatékonyság­gal dolgozó mezőgazdasápi üze­mek száma. Több helyen lassú az alaptevékenység fejlődése és az eredményességet az ipari mel­léktevékenység biztosítja. Nem tudtunk előrelépni a gyümölcs­termő terület növelésében, a ter­melés. feldolgozás, értékesítés összhangjának megteremtésében. Az állattartás — a tagi kister­melői integrációban — tervezett­nél jobban bővült, elsősorban a. sertés, és baromfiágazatban. Di­namikusan fejlődő,- jövedelmező ágazattá vált az angóranvúl.tar. tás az imrehegyi Üj Élet Szak­szövetkezetben I épült, a város zajától távol fek­vő korszerű létesítmény, kettős feladatot lát el. Továbbképzés mellett nyaranta és a szünidők­ben, valamint a hétvégeken egy­szerre 300 személyt fogadnak a kétágyas, pótágyazható szobák­ban. A vakációban lO^csaport- ban családokat üdültetnek. Szeptembertől április végéig, az oktatás idején péntek estétől va­sárnap estig víkendüdülésre vár­ják a vidéki beutalták at. A pi­henés mellett színes és vonzó kulturális, valamint kirándulási programokat .ajánlanak. De a mezőgazdasági dolgozók részt vehetnek külföldi csere­üdültetésben is. A , csehszlovák testvérszervezet tavaly mintegy 500 személyt látott vendégül cserebeutalásra melegvízű gyógy­helyeken. Egy csoport pedig a bolgár tengerparton nyaralha­tott. A TOT az üdülők kényelmi fokozatai szerint állapította meg a térítési díjakat. A számlázás a beutaló szerv részére mindig önköltségi áron történik. De a vendégek által fizetett térítési díj — a most növelt összegben is —* többnyire kevesebb, és termelőszövetkezetenként változó lehet. Ugyanis a belső önkor­mányzati rendszer döntése alap­ján a szociális szempontok fi­gyelembevételével az önköltségi ár mérsékelhető. Idén, már több, mint 50 ezer termelőszövetke­zeti tag és családtagja üdülhet. B. J. Bővült és több községben a la. kosság helyi foglalkoztatását is megoldó tényezővé vált a me­zőgazdasági üzemek ipari ki­egészítő tevékenysége. Napjaink­ra a kiegészítő tevékenység üze­mi és ágazati átrendeződése a jellemző. (Tázlári cipőfelsőrész- készítő, akasztói tésztaüzem. csengődi ruhaüzem.) A mezőgazdaság fejlődésének hatása érzékelhető változást ho­zott a társadalmi és a tudati vi­szonyok alakulásában. A szövet­kezeti parasztság belső réteg­ződésében. munka, és életfelté­teleiben. életmódjában folyta­tódtak a korábbi — az ipari mun­kásságéhoz közelítő — tendenciák Elmélkedett a szövetkezeti tagság szakmai képzettsége, a szak- és betanított munkások aránya 16 százalékról 21 százalékra nőtt. Az agrárértelmiség a községek köz­életében mind jelentősebb sze­repet vállai. Népszerű programok A változások a közművelődés­ben is új követelményeket jelen, tettek. Nőtt a gyakorlati élethez jobban illeszkedő, a termelő mun­kához közvetlenül kapcsolódó kulturális tevékenység iránti igény. Az előadások, gyakorlati »»bemutatók., az állami' gazdaság szervezésében a kistermelő-klub „.•.programjai .népszerűek. voltak. . A mezőgazdaságban dolgozók szakmai és általános műveltségé, nek növekedése lehetővé teszi a tudomány újabb eredményeinek hatékony felhasználását az eredmények növelését. öt év eredményéről, a 'legutób­bi pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról egy rövid cikk keretében nem lehet teljes ké­pet adni. önkényesen emeltem ki eey részterületet, amely a. térsé­günkről a .legjellemzőbb képet adhatja, és amelyre alapozva lép­tünk és kívánunk előrelépni a kő. vetkező öt évben. A gazdasági élet egyéb területein is sok a ten­nivalónk. az iparban, a lakossági ellátás fejlesztésében, a közsé­gek népességmegtartó képessé­gének javításában. Ivanics Lajos a városi pártbizottság első titkára Famentés Az év eleji kemény hideg, amely máshol oly sok gondot okozott, jól jött a kis-balatoni víztároló építőinek. Az idén el­árasztásra kerülő területről ugyanis a múlt évben több száz hektárnyi erdőt vágtak ki, de a mocsaras, lápos vidékről nem tudták elszállítani a felhalmo­zott fát. Az erős fagy lehetővé tette, hogy a napokban ezt a munkát is befejezzék, a máskor szinte járhatatlan területről ki­mentsék a nagy mennyiségű, ipari feldolgozásra szánt tűzifát. (MTI) Február elsején lépett életbe az új helyi viteldíjtarifa. Kecske­méten és a megye többi városai­ban a korábbi 2 forintos vonal­jegy 4 forintba kerül. Tegnap korán reggel autóbuszra száll­tunk, tapasztalatot gyűjtöttünk arról: az utazók miképpen alkal­mazkodtak a változáshoz. Nagyon sok autóbuszvonalon utaztunk vé­gig Kecskeméten, amikor még ke­vés volt az utas és a csúcsforga­lomban is. Kissé hihetetlennek tűnik, de bliccelővel nem talál­koztunk, annál több gyakorlat­lansággal. A vonatjegyet váltók közül jó- néhányan egymást követően dob­ták be a két 2 forintost, s a frá­nya jegykiadó automata csak egy jegyet adott. Sokan bosszankod­tak is emiatt, de ez nem a gép hibája volt. Külön-külön kell be­dobni a 2 forintosokat, azaz két­szer kell jegyet váltani. A he- tényegyházi autóbuszjáratnál ez a jegyváltás még tovább tart, ugyanis ott négyszer kell megis­mételni a szóbanforgó műveletet, négy jegyet kell váltani. Ezen a járaton fordult elő, hogy több utasnak nem volt elég 2 forin­tosa. A Volán Vállalat vezetői gondolhattak erre, mert minden autóbuszon egy-egy pénzváltó utazik, aki — kívánságra 2 fo­rintos érméket ad a „rászorulók­nak”. S ha már itt tartunk, elmond­juk azt is; a Hetényegyházáról a megyeszékhelyre bejáró nyugdí­jasoknak, tanulóknak, de még a dolgozóknak is érdemesebb havi­bérletet váltani. Az előbbieknek, ha négyszer utaznak vonaljegy- gyel, többe kerül mint a havi­bérlet, mert a bérlet csupán 30 forint, míg a 4 vonaljegyes uta­zás 32 forintba kerül. A dolgo­zóknak — a bérlet 130 forint — 18 utazás felett már olcsóbb a bérlet, azonban, ha átszállással tudják csak elérni munkahelyü­ket már 8 utazás esetén elmegy _af bérlet ára. Az első napi tapasztalatok a jegyváltást illetően jók, kivételt képeznek a gyakorlatlanságból származó gondok, no meg a jeges út. Sajnos, február elsején sokan késtek el munkahelyükről, mert az autóbuszok lépésben haladtak, két jármű közülük az árokba csúszott, mert az utakat tükör­sima jégpáncél borította. G. G. ÁRUFORGALMI JELENTÉS Javul az építőanyag-választék A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint az elirőúlt évben a kiskeres­kedelem 479,6 milliárd forintos forgalmat ért el, folyó áron 8,7, összéhasonlítható áron pedig 0,2 százalékkal magasabbat, mint egy esztendővel korábban. Az áruforgalom' nem egyenletesen alakult: az első félévben 9,5, a második féléviben 7,9 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az áruellátás 1984-ben a nép- gazdasági terveknek megfelelően alakult. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek kínálata változatla­nul jó volt, több keresett ter­mékből javult az ellátás. Növe­kedett például az olcsóbb húské­szítmények aránya, bővült az élőhal, a sör és a diabetikus ké­szítmények kínálata A ruházati cikkek közül né­hány termékcsoport választéka bővült; a csecsemő- és gyermek- ruházati termékek, valamint a konfekcióáruk azonban sok eset­ben nem álltak rendelkezésre kellő mennyiségben és választék­ban. A vegyesiparcikk-ellátás ja­vult: építőanyagokból, színes té­vékből, hűtőszekrényekből, vala­mint egyes főző- és fűtőkészü­lékekből bővült a hazai termé­kek kínálata, az igényeket azon­ban így sem tudta a kereskede­lem teljes egészében kielégíteni. A decemberi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy 5 szá­zalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Az év* végi ünnepek előtt is zavar­talan húsellátást biztosított a ke­reskedelem, a füstölt és főtt hú­sokból azonban nem volt elegen­dő. Az édesipari lisztesáruk és desszertfélék kínálata javult, _ a keresletet azonban nem tudták teljes mértékben kielégíteni. Jó a téli tárolású zöldség- és gyümölcsféléik kínálata, a buda­pesti szabadpiacokon azonban 11 százalékkal kevesebb terméket kínáltak az egy évvel korábbi­nál. Különösen száraz hüvelye­sekből, valamint zöldségből és gyümölcsökből csökkent a felho­zatal. A burgonyát és a zöldsé­get 16, illetve 1-5 százalékkal ol­csóbban, a gyümölcsöt pedig 16 százalékkal drágábban árusítot­ták a termelők, mint 1983 de­cemberében. A TÜZÉP-telepeken — külö­nösen vidéken — kevés a szén, gyakori a sorbaállás. Tűzifa azon­ban mindenütt kapható. Építőanyagokból javuló válasz, tékot kínál a kereskedelem, több­fajta és nagyabb mennyiségű fa­lazóanyag, mozaiklap, csempe és tetőcserép áll rendelkezésre, bár a kínálat még mindig nem mond­ható kielégítőnek. (MTI) Új szakmérnöki képzés indult Gépészeti elektrotechnikai szak­mérnöki szak indult februártól a Budapesti Műszaki Egyetemen. A képzést az oktatási intézmény gépészmérnöki kara szervezte meg. a két éves tanulmányi idő alatt elektronikai és épületvilla­mosítási ágazaton ötvenöt mér­nök kezdte meg stúdiumait. Az új szak iránt nagy volt az érdek­lődés, ezért a kar felvételi bi­zottsága az eredeti elképzelések­től eltérően több jelentkezőt vett fel. A szakmérnökin hetente egy al­kalommal — az elsői félévben hétfőnként — tartják at foglalko­zásokat. A két ágazat oktatási anyaga az első félévben meg­egyezik, általános villamos isme­reteket sajátítanak el a hallga­tók. A későbbiekben az elektro­nikái ágazatban olyan főbb té­makörökkel foglalkoznak majd, mint az elektronikusan irányí­tott statikus v\llamasenergia_át- alakítás, az analóg és digitális elektronika, a mikroprocesszorok alkalmazása, valamint a számí­tógéppel segített automatikus mérnöki tervezés. Az épületvil­lamosítási ágazatban a villamos fogyasztói hálózatok és berende­zések. az elektronika és a mile, roprocesszorok épületgépészeti alkalmazását tanulmányozzák. A hallgatók a két év sikeres befejezése után államvizsgáznak, majd szakmérnöki oklevelet kap­nak. E képesítéssel az ipar olyan területén tudnak majd dolgozni, amelyekben az elektronika, az elektrotechnika, a mikroelektro­nika, valamint a villamos-irá­nyítástechnika és az -automati­zálás meghatározó. A nagy érdeklődésre való te­kintettel és a várható jó tapasz­talatok alapján a Budapesti Mű­szaki Egyetem a jövőben két­évenként új-ra meghirdeti a gé­pészeti elektronikai szakmérnöki képzést. Tanácskozás a fiatalok egészségéről Pécsett pénteken befejezte munkáját az a tudományos ta­nácskozás, amelyen az orvostu­domány és a társadalomtudo­mány szakemberei az ifjúság egészségének, biológiai fejlődé­sének társadalmi tényezőivel foglalkoztak. A kutatók hat té­ma' köré csoportosítva foglalták össze munkájuk eddigi eredmé­nyeit. különös figyelmet szen­telve a fiatalok testi és lelki egészségét befolyásoló társadal­mi hatásoknak, a lányok és a fiúk biológiai fejlődésének, az ifjúsági testkultúra és testneve­lés kérdéseinek. A fiatalok biológiai fejlődésé­ről' szólva a szakemberek utal­tak arra az általánosain tapasz­talható jelenségre, hogy a gye­rekek testmagassága egyre nő, biológiai érésük gyorsul, s ez új problémákat vet fel. A ta­nácskozás résztvevői sürgették, hogy a testnevelés váljék szer­ves részévé az iskolában folyó oktató-nevelő munkának. Az ifjúság — kiváltképpen £ felnőtt ifjúság — egészségi ál-, lapotában sokasodnak a kedve­zőtlen jelenségek, holott a javu­ló életkörülmények és a jobb egészségi éllátás folytán ennek az ellenkezőjét várhattuk volna. A fizikai és lelki problémák okait kutatva első helyen emlí­tették a szakemberek az ideg- rendszeri és a pszichés zavaro­kat, továbbá a csontváz- és az izomrendszer, valamint a kerin­gési rendszer megbetegedéseit, s csak ezután következnek a ve­leszületett rendellenességek. Nyilvánvaló tehát, hogy I fia­talok testi és lelki egészségének állapotát erőteljesen befolyásol­ják a társadalmi körülmények is: környezet, életmód, magatar­tás, munka (tanülás). A tanácskozás résztvevői úgy foglaltak állást, s ennek meg­felelő javaslatokat és ajánláso- kát tettek, hogy az orvostudo­mánynak és a társadalomtudo­mánynak fokozottan együtt kell működniük a fiatalok egészsé­gének védelme, egészségkultú­rájának fejlesztése, kedvező bio­lógiai és társadalmi érésük elő­segítése érdekében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents