Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET MŰHELYMUNKA Eszter az asztalon... Maholnap negyed évszázada, hogy Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas rajzfilmes, a Pannónia Filmstúdó kecskeméti műtermének művésze az animációra „felesküdött”. Azóta 11 rövidfilm, 16 szignálfilm, előfilm és főcím, valamint egy sorozat tette közismertté a nevét. Alkotásait több nemzetközi és hazai animációs fesztiválon díjazták. 1977-ben, A rajzfilm címmel könyvet is írt, amely a Corvina gondozásában, a Műhelytitkok-sorozatban jelent meg. Négy esztendeje él Bács-Kiskunban. — Eit a húszegynéhány egyéni alkotásodat soknak vagy kevésnek tartod? — Az elmúlt csaknem két és fél évtizedet tekintve, nagyon kevésnek ... Igaz, a pályám kezdetén sokáig 'háttértervező voltam, az első önálló rajzfilmmel csak a 'hatvanas évek végén jelentkeztem — magyarázza. — Az igazsághoz tartozik azonban, hogy filmötleteim nehezen, hosz- szas vajúdások árán születtek, születnek. Például a most készülő 12 perces filmem témájá- vál is nagyon sokáig kínlódtam. A forgatókönyvét akkor kezdtem el _ írni, amikor még olyan pöttöm volt a lányom, hogy ép- pén csak elérte az asztalomat. Most pedig már hatéves ... — Mi a címe készülő alkotásodnak? — Egy kérdés: Hogyan kerül Eszter az asztalra? Igen, a kislányom inspirálta a film témáját, aki kissé megkésve toppant az életembe. Mindenekelőtt az izgat, milyen a világ, amit mi a gyermekeinknek csinálunk, milyen célokat, útmutatásokat tücTunk adni nekik? Nemcsak értük tartozunk felelősséggel, hanem a jövőért is, ahová nekik kell továbbvinni az emberi értékeket. — Valamilyen sztorira épül a film? — Nem. hanem rengeteg eseményfüzérből áll össze. A színtér az asztal, ahol minden előfordulhat, vagyis szimbolikus értelemben olyan, mint a világ. A tárgyak — telefon, földgömb, tévé stb. —, amelyekkel Eszter találkozik, ugyancsak szimboli- kusak, s már mást, többet jelentenek annál, mint amikor az ember megalkotta őket: egyfajta új életformát, gondolkodás- módot, félelmeket. Ilyen és ehhez hasonló dolgokat szeretnék megfogalmazni ezzel a filmmel, az animáció «ívelvén. Pontosabban: filmünkkel. Ugyanis szeptember óta ketten dolgozunk rajta Anri Kulevvel, a hallatlanul ötletaazdag. kitűnő bolgár grafikussal. — Mi indokolta ezt a koprodukciót? — Rajzi problémáim voltak, • Anrl Kulev egyik grafikai terve. — Milyen eredményeket hozott az eddigi közös munka? — Kulev kifogyhatatlan az ötletekből, s fantasztikus intenzitással dolgozik. Így a tervezés, az előkészítés és a grafikai .feldolgozás után, várhatóan egykét hét múlva elkezdődhet e film fázisrajzolása, vagyis a gyártása, s a terveink szerint az év végére be is fejezzük. Egyébként ez az első koprodukció« alkotás, ami Kecskeméten készül. — Közben más filmeken is dolgozói? — Igen. Toró Annamáriával közösen csinálunk egy reklám- filmet. amely a felelőtlen víztékozlás ellen agitál. Továbbá elkezdtük egy 13 részes mese- filmsorozat előkészületeit is a televízió megbízására. Ez egy kis kentaurról szól majd, grafikai tervezője Gyulai Liviusz budapesti művészbarátom. Koloh Elek és vannak ezzel a filmmel, s féltem, hogy az én tervezésemben túl érzelgőssé válik, s hogy nem tudom kikerülni a giccses vonásokat. A bolgár animációt régen ismerem: nagyon jó, Kulev munkái különösen. így esett rá a választás. Elküldtem neki a forgatókönyvet, s ő vállalta a közös munkát, amihez az őszön kaptuk meg a hivatalos engedélyt. Azóta már töltött Kecskeméten .egy hetet, én is nála Szófiában, s a napokban megint ide étkezik. • Számtalan fázisfotó készült a Hogyan kerül Eszter az asztalra című filmhez. A fent látható egy a sok küzfll: a rendez®, Szoboszlay Péter és kislánya Eszter. (Gábris Elek felvétele) KISS DÉNES: Hajsugár 1 A szívcsúcsok behavazéd. tak süvölt a lélekrengeteo Arcomon véralvadó Nap szememben sugárdermedet Csak a vakok vigasztalódnak Mind elveszett és mind bo. lond aki tudja és fáj neki hogy amit az ember elront Isten ise igazítja ki 2 A fák közt hajsugár lombok árnyalják arcod Az idő .egyetlenegy nyár és tenger tenger! Sehol a partok Csak roppant csillogásé tér A pillanat hullámzik lustán Nincs mi ugyanoda ér Ne haragudj rám SASS ERVIN: Halló Magyarország itt vannak a számok , nulla nulla harminchat hatvanhat jön jön a kagylóba Magyarország a határon túl az asztalodon cseng a telefon egy kattanás a hangod mosolyarany halló halló Magyar- ország a pénz a pénz csörömpöl visszaesik de a hangod a hangod mégis itt ivóit két másodpercre Bell úr az istenért mért végzett félmunkát hogy csak ó és én nem kiálthatok csak te csak te BÜKI ATTILA: Elrobogtak a vonatok kialszik a legtávolabbi lámpa hold bukdácsol a peronon s az űr alatt beláthatatlan • ösvény lejtő melyen ereszkedem emlékezetemben zöldellő időikkel az egyre sűrűsödő sötétben miközben porlik ereimben a kő morzsolódik az útmenti szobor Isten kőbordája PALOTÁS DEZSŐ: Stop Jó nyolcvan kilométer volt még a városig, gyalog semmiképpen nem vághatott neki az útnak, nyilván alkalmi kocsit kellett fognia; a fiú mégis ballagott előre, görnyedten a hátizsák súlya alatt, s csak amikor egy-egy motor felzúgott mögötte, fordult az út felé integetni. Vágóállat-szállító teherkocsi állt meg végül előtte. Éppen előtte, csak kettőt kellett lépnie az ajtóig — ezen elvigyorodott, hiszen annyira megszokta már, hogy ilyen alkalmakkor• szaladnia kell a fékező kocsi után... A pilóta negyvenes lehetett; haja vállig érő, de gondozott, szakálla, mint némely ótestamen- tumi prófétaábrázolásokon, kétágú. Megvárta, amíg a fiú felkászálódik, indított, aztán végigmérte utasát: — Szedd magad elé a zsákodat. Ha eldől, éppen a sebváltóra esik. Hol tegyelek le? — A kempingnél... valamit meg kell mondanom. — No? — Nincsen pénzem, nem tudok fizetni a fuvarért. — Miért most mondod ezt? Szólhattál volna akkor, amikor leszállsz. — Gondolom, igy becsületesebb. . — A kempingben meddig maradsz? — Két-három hétig ... amíg futja. — Akkor helytelenül fogalmaztál, öreg. Úgy kellett volna mondanod, hogy nincs elég pénzed. Mért te becsületes vagy ugye... A fiú hallgatott. — Ne izgulj, én. soha nem kérek pénzt. Sőt, nem is fogadom «I. — Ritkaság — hízelgett a fiú —, mit szállít? — Disznókat. Disznókat a vágóhídra. Hat tonna visító, tlpródó, büdös disznót. Odakintről nem látni? — De igen — sunyta le a fejét a fiú. A sofőr néhány perc múlva ismét ránézett: — Jártál már vágóhídon? — Nem... milyen? — Izgalmas. Normára dolgoznak a legények, tudod... ahogyan ledöfik a disznót, ugyanazzal a mozdulattal lökik is bele a forróvizes medencébe. A disznó visít, és próbál kimászni, de közben már fő... nagyon szórakoztató. — Hihetetlen. _ Ne is hidd el. Hazudtam. Csak döglött disznók kerülnek a medencébe, erre nagyon vigyáznak. Külön állatorvosaik vannak, akik megtapogatják a disznó pulzusát, felhúzzák a szemhéjukat, és megállapítják, hogy beállt az exitus... — Ne haragudjon, de ha lehet, ne csináljon hülyét belőlem. — Jó —. mondta a sofőr. Megint hallgattak egy sort. — Maga mindig sofőr volt? — kérdezte aztán a fiú. — Miért kérded ezt? _ Nem úgy beszél, mint... mi nt a sofőrök általában. _ _ Hogyan beszélnek a sofőrök általában? — H át... nem úgy, mint maga. _ Mindig sofőr voltam, öreg. Mór úg y születtem. Csikorgott a fék, a kocsi megállt. Éppen az integető öregember előtt, annak csak két lépést kellett tennie az ajtóig. — Jó napot, elvinne a városig? — Egy: oda megyek. Kettő: megálltam. Magának mi a leleménye, mi következik ebből. _ Hehe ... köszönöm. Az öreg felmászott, a fiú át- csúszott a pokróccal letakart motortetőre, hogy amaz leülhessen a kocsikísérő helyére. A vezető indított. _ Kényelmesen ülsz ott? — ké rdezte a fiútól. _ Igen ... kényelmesen. — De nem olyan kényelmesen, mmt az imént a széken, ugye? — Hát..,, nem éppen olyan kényelmesen. — De nem ám... mit gondolsz, igazságos az, hogy a régebbi utas a kényelmetlenebb helyre szoruljon az új utas miatt? — Nem igazságos. — Miért nem az? — Hiszen mondta... én régebbi utas vagyok. Az öregember ijedten pislogott, feje alig észrevehetően jobbra-balra ingott. — És maga mit gondol, öregúr — firtatta tovfibb a vezető —, igazságos dolog volna az, hogy egy fiatalabb utas a kényelmes széken üljön? Az a fiatalabb utas aki eddig különben is a széken terpeszkedett? Az öreg hallgatott. — No? Igazságos volna ez? — Nem volna igazságos — nyöszörögte az öregember. — Tehát maradjon minden úgy, ahogy van? — Maradjon... — Szerinted is így igazságos, fiam? — így — mondta a fiú. A sofőr néhány percig sziszegve fütyörészett. — Aztán mi dolga a városban, öregúr? — Izé... személyes ügyek... — Annyira személyesek, hogy nem akar beszélni róluk? — Dehogy — ijedt meg az öregember — kezelésre megyek ... injekcióra... a buszt meg lekéstem, ugye, hát... A munkáskülsejű, középkorú férfi már messziről lengette a karját; aztán látva, hogy a vezetőfülke tele van, elfordult. De a kocsi megállt előtte — természe. tesen. éppen előtte. — Nyissa csak ki az ajtót, öregúr... halló, a városba menne? A fSrfi már a felhágón állt; bólintott. — És mi dolga van ott? A férfi bamba' képpel, feszengve válaszolt: — El kell érnem a hathúszas személyt... — Miért olyan fontos ez? — Hát... én vagyok a segédmozdonyvezetője. — Akkor még mit keres itt? A férfi elpirult, zavarodottan bámultí a sofőrre, nem felelt. — Hát nézzék — kezdte a pilóta —, én pénzt nem fogadok el maguktól. A kocsiban csak két utas számára van hely. Az jön velem, akinek sürgősebb dolga van ... így igazságos. Csend. — Lásd be. fiam, hogy neked kell leszállnod. Valamivel később találkozol a haverokkal, a nyara, lásba ez még belefér... ennek a kettőnek itt sokkal fontosabb dolga van. A fiú hallgatott. — Szállj ki, öreg. Sajnálom, de ni/ncs más megoldás. — Minek áll meg. ha tudja, hogy nincsen már hely?! — tört ki a fiú. — Nyomás. A fiú morogva elnyomakodott az öreg mellett, a hátizsákját is maga után cibálta; a középkorú férfi felmászott a fülkébe, és be. húzta az ajtót. Az induló kocsiból valamennyien az elmaradó fiút nézték a visszapillantó tükörben; az dühös arccal, mutatóujjával a halántékát furkálva bámult utá. nu fc. — így volt igazságos, nem? — kérdezte végre a sofőr. Vigyorgott. Nem válaszolt senki. — Talán nem így volt igazsá. gos? — De igen. igy... — hagyta rá az öregember. — így — mondta a másik. — Kényelmesen ülnek mind a, ketten? — érdeklődött a vezető. — Igen..nagyon, nagyon kényei, mesen — sietett válaszolni az öregember a motortetőről. és kö. nyörgő pillantást vetett a sofőr, re. — Mondják meg nyugodtan, ha más véleményük van... én iga. zán nem akarom magukra erőszakolni a magamét. Semmi jelentősége annak, hogy én 'ülök a volánnál... csak az igazság szá. mit. Csak az! — mondta a sofőr. A másik kettő nem válaszolt. Hosszú ideig hallgattak, a sofőr halkan fütyörészett. Aztán egy kanyar után feltűnt egy in. tegető alak. A kocsi előtte állt meg, éppen előtte, az illetőnek csak két lépést kellett tennie az ajtajáig. HÁROM KÖTET A HARMINCHÁROMBÓL Mezőgazdasági könyvhónap Huszonnyolcadik alkalommal rendeznek Magyarországon mezőgazdasági könyvhónapot, amelynek országos megnyitója tegnap volt Mezőhegyesen, a megyei megnyitót pedig kedden tartják, Nagybaracskán. Ez alkalommal nem kevesebb, mint 33 művet — 251 ezer példányban — kínál a Mezőgazdasági Könyvkiadó az érdeklődőknek. A harminc- háromból az alábbiakban hármat ismertetünk. Vállalkozók, vállalkozások a termelőszövetkezetekben A , Termelőszövetkezetek Országos Tanácséinak főosztály, vezetője, Perczel János szerkesztői irányítása és társszerzői köz. reműködése. mellett öt termelő- szövetkezet. — a nagyrédei Szőlőskert. a szentesi Árpád, a má- gocsi Béke. a hernádi Március 15., valamint a füzesgyanmati Vörös Csillag — azon tapasztala, tait adja közre ez a kötet, amelyeket a közös és a háztáji gazdaság kapcsolatrendszerének a fejlesztése során szereztek, különös tekintettel a közösben és a háztájiban végzett munka' vál. lalikozői minőségére. Niaigyrédén a szőlő, és a borgazdasági, valamint a hűtőipari termelés. Szentesen a haj tatottzöldség. terme, lés. Hernádon a broiler- és a ser. téshústermelés Füzesgyarmaton pedig a több irányú termelés gya. korlátában születtek > elgondol, kodtató, kritikai értékelést érdemlő eredmények. Az öt szövetkezet földrajzi elhelyezkedése más és más. gazdasági adott, ságaik eltérőek, termelési szerkezetük különböző. A közös és a háztáji gazdaság együttműködésében azonban mind az öt folyamatosan kereste és keresi a legkorszerűbb megoldásokat, s gyakorlatukban ezek az új meg. oldások a közös gazdaság eredményeire épp olyan előnyösen hatottak, mint a tagság jövedelmére. Benedek Aifdráis, Csillag Nándor, Lóczi János, Perczel János és Tőkés Imre itt közreadott ta. nulmányai és elemzései semmiképpen sem kívánnak országosan követendő például szolgálni. Azért kapnak nyilvánosságot ebben a .könyvben, hogy tanulságok levonására, alkotó továbbgon. dolkodásra késztessék a szakem. berek legszélesebb körét. A fácán és vadászata A hazai fácánállomány az utóbbi két évtizedben az előző időszakhoz képest öt-, hatszorosára. a vadászzsókmány nyolctízszeresére növekedett. Nemzetközi összehasonlításban ez annyit jelent, hogy jelenleg, egységnyi területre vetítve, világviszonylatban nálunk van a legtöbb fácán, és egy vadászra vonatkoztatva a legnagyobb zsák. mány. A megnövekedőit . állomány hetven százaléka az Alföldre, huszonkét százaléka a Dunántúlra. nyolc százaléka pedig az északi megyékre esi'k. Ezek a mindenképpen elisme. rést érdemlő nagy eredmények annak köszönhetők, hogy a fácán tenyésztését, jelentős szellemi és anyagi ráfordításokkal, új technológia kidolgozásával és alkalmazásával sikerült nagyüzemi, vé tenni, s a természetben be. következett veszteségeket .mesterséges telepítéssel, pótolni. Az ország területén ma több mint ötszáz vadgazdálkodó egység ' foglalkozik rendszeresen fácán, tenyésztéssel és állománytele. pítéssel. fácán vadászataink pedig, színvonaluk és szervezettségük révén kivételes rangot vív. tak ki maguknak szerte Európában. Dr. Nagy Emil, a kérdés nem. zetközi tekintélyű szakembere, könyvében egyfelől azt a korszerű ismeretanyagot foglalja ösz- sze. amely alapjául szolgált a fá. cántenyésztésben elért eredmé. nyéknek, másfelől a további fejlesztés lehetőségeit és módszereit részletezi, vadgazdának és sportvadásznak egyaránt hasznos, tanulságos olvasmányt nyújtva. Sertéstenyésztők kézikönyve A szerzők — az egyes szakterületek kiváló képviselői — a sertéshústermelés teljes vertikumát átfogó tudományterületek ismeretanyagát az újabb kutatási eredményekre, szakirodalmi ad? tokra, de főként a hazai, tapasz, tálatokra alapozva foglalják ösz- sze. Ismertetik mindazokat a leg. újabb biológiai, műszaki, ökonó. miai és szervezési ismeretekeit. . amelyek a termelés differenciált feltételeihez adaptálva a sertés- hústermelés mennyiségi növelé. se mellett, főként és elsősorban a minőség javítását, és a ráfordítások csökkentését, szolgálják. Külön fejezetekben és részletesen tárgyalják a sertéshústermelés műszaki, ökonómiai, és szervezé. si teltételeit, a nagyüzem által integrált vágósertés-termelés társadalmi és gazdasági kérdéseit, valamint a minőségre ható ténye, zőket. A nemesítés, a takarmányozás, a környezethigiénia, tartástechnológia, a gépesítés, a termelés ökonómiája, valamint a munkaszervezés alkalmazott is. meretanyagát egymáshoz kapcsolva. a különböző feltételeikhez adaptálható differenciáltsággal mutatják be. Nem ismertetnek részletes tech, nológiai leírásokat, hanem olyan elveket, tendenciáikat, törvény- szerűségeket foglalnak össze, amelyeket a különböző üzemek feltételrendszerüktől függően használhatnak fel. A könyvben megfogalmazott tenyésztési, tartási, műszaki, ökonómiai törekvések összhangban vannak a mezőgazdasági irányi, tás ágazati céljaival, a képzés és továbbképzés tennivalóival. A gyakoittó gazda, a kutató és az oktató egyaránt hasznos kézi. könyvet kap kézhez, mely remél, hetően hosszú ideig hasznos forrásmunkául szolgál. A mondanivaló megértését jól szerkesztett, táblázatok, szemlé. letes ábrák, és a legelterjedtebb fajtákat és hibrideket bemutató színes fotók szolgálják. A köte. tét dr. Kovács Ferenc szerkesztette. Lehmbruck-kiállítás Budapesten Az expresszionista szobrászat egyik vezéralakjának, a német Wilhelm Lehmbrucknak nyílt kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. A magyar—nyugatnémet kulturális egyezmény keretében a duisburgi Lehmforuck-mú- zeuim bocsátotta rendelkezésünkre' a művész szobrainak, rajzainak igényes válogatását, hogy a magyar közönség is megismerhesse a századunk forrongó művé. szeti mozgalmaiban oly jelenté, kény szerepet betöltő művész munkásságát.
