Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1985. január 17.

SZERÉNY NÖVEKEDÉS — NAGY TEENDŐK

Mit várunk 1985-ben a mezőgazdaságtól?

A változások jegyében kezdődött az idei esztendő. Ezek a változások persze' a korábbi eredményekre alapozódhatnak, hiszen a kedvező irányba mutatnak. Hat esztendő után most irányozza elő először a népgazdasági terv a belföldi felhasználás szerény mértékű növelését, amiből az is következik, hogy megállhat a beruházások és a reálbérék csökkenésének folyamata.

E terv teljesülésének persze feltétele a külgazdasági egyensúly további javítása és a termelés hatékonyságának növelése. E célok nem újkeletűek, évek óta újra és újra megfogalmazzuk őket, ám ismételt hangsúlyozásuk mégis elmaradhatatlan, mert a gazdasági növekedés csak belőlük táplálkozhat.

A népgazdasági terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos emelkedésével számol, ami' nem sokkal nagyobb, mint 1984-ben volt. Teljesítése mégis lényegesen nagyobb feladatot jelent, hiszen például a mezőgazdaságban mérséklődik a fejlődés üteme.

Igazodás a piachoz

A mezőgazdaság bruttó nemzeti termelése 1984-ben a tervezettet egy százalékkal, az előző évit 4,4 százalékkal haladta meg. Az idei esztendőre egyszázalékos növekedést irányoz elő a terv. A csökkenés érthető, magyarázható az elmúlt évek kiegyensúlyozatlan időjárásával. 1983-ban nagy területeken hátráltatta a termelést az aszály, ami ugyan tavaly sem kerülte el a földeket, de már kisebb területet érintett,'így az előző évi eredmények túlteljesítését jórészt meghatározta.

Az idei szerényebb, egyszázalékos növekedés is nagy feladat elé állítja a mezőgazdaságban dolgozókat. E növekedésnek ugyanis nagyrészt a növénytermelés eredményeire kell támaszkodnia, hiszen a népgazdasági terv az állattenyésztés szintentartásával számol, s a kiegészítő tevékenység fejlődési üteme sem éri el a korábban megszokottat.

A kiegészítő tevékenységben már két esztendeje megfigyelhető a fejlődési ütem mérséklődése, s bővülését az idén is számos tényező együttes hatása határozza meg. Ilyen egyebek között a piaci igények alakulása, az egyes termékek jövedelmezőségének változása, az iparban és az építőiparban a kisszervezetek tevékenységének és számának növekedése, a fejlesztési források nagysága.

Előtérben

a növénytermesztők

A mezőgazdaságban tehát a növénytermesztők felé fordul a

figyelem, nekik 2 százalékkal kell növelniük a termelést. Nincsenek könnyű helyzetben, mert alap ver tő termelési szerkezetváltással nem számolhatnak, így az elmúlt évi, kedvező eredményeket kell túlszárnyalniuk. Az ágazatot régóta meghatározza a gabonatermelés, hiszen gabonaféléket 2,9 millió hektáron,' a szántóterület 62 százalékán termelnek. A tavalyi, 15 millió tonnás gabonatermelési tervet túlteljesítették, s az .idén legalább az ismétlés kellene. Az igaz, hogy a búza- és kukoricafajták termőképessége, a termelés anyagi-műszaki ellátottsága megalapozza a tervet, ám az időjárás még mindig közbeszólhat. A legutóbbi időben példa erre az 1983-as esztendő, de a szántóvető ember mindig is tudta,' hogy kiszolgáltatott az időjárásnak. Persze azt a gyakorlati tapasztalatot is ismerik, hogy egyidőben minden • növényre aligha jöhet kedvezőtlen időjárás. Ha nem sikerül a kalászos gabona, jobban fizethet a kukorica, és megfordítva, támaszkodhatnak a napraforgó, a repce, a cukorrépa termelési eredményeire.

Vr

Csak a növénytermelésből egyetlen gazdaság sem tud megélni, s az állattenyésztés tervezett szintentartasa is átgondolt, összetett feladatot jelent. Ez mindenekelőtt a termelési arányokra vonatkozik. Ismeretes, hogy a sertéshús ára csökkent a világ-, piacon, a legfrissebb tapasztalatok szerint viszont a baromfi iránt élénkül a kereslet, s az árak is emelkednek^ E változások a termelési szerkezet módosítására figyelmeztetnek. Y ^

Gyors információ

A baromfi javára történő eltolódás közvetett haszonnal is jár. A baromfi ugyanis kevesebb takarmányt fogyaszt ahhoz, hogy egy kilogrammal gyarapodjon a súlya, mint a sertés, tehát az ab- rakfogyasztás mérséklődése a gabonaexport növekedésével is együtt járhat. Nem könnyű persze az arányokon egyik napról a másikra változtatni. De nem is lehetetlen kívánalom ez, hiszen a baromfihizlalás mélypontján számos gazdaság döntött az ólak bezárása mellett.

A sertés és a baromfi példája jól érzékelteti, hogy a tervek teljesülésének egyik feltétele a gyors helyzetfelismerés, az alkalmazkodás, ehhez pedig nélkülö'zhefét- lenül szükség van a naprakész információkra. Ezt várják a gazdaságok vezetői, kiváltképpen most, amikor önállóságuk erősödött, döntési szabadságuk . növekedett. Tájékozódásuk és tájékoztatásuk nemcsak az ő érdekük, hanem az országé is. V. F. J.

LYUKAS VOLT A TEVE FOGA, ELTÖRÖTT A KUTYA LÁBA

Betegek ketrecben

Kórházba mentem. A betegfelvevő előtt hosszú soriban álltak az autók, a legkülönfélébb típusúak: Zsiguli, Dácia, Fiat, Trabant. Türelmesen várta mindenki, hogy sorra kerüljön. A műtőben láb- töréses beteggel foglalkoztak. A föntgenszobában felkapcsolták már a villanyokat, az—előbb férjezték be ott az átvilágítást. / A betegszobában nincs nagy forgalom, összesen három páciens .szeretné, ha már hazamehetne. A kijáratnál barátságos véradóval találkoztam.

A kórházban szájkosár kerül a betegre, szénát tesznek elé a jászolba, pórázon vezetik, sétáltatják őket. A legkisebb gyógyulni akaró elfér a* tenyerünkben, a legnagyobb pedig az istállóban, a leghosszabbat vesszőkosárba „tekerik”. Sírást, jajveszékelést nem hallani, nyüszitést, nyávogást, bő- gést annál inkább.

Nem beszélek tovább róbuszok-, ban: az állatkórházban jártam. Kecskeméten, a Halasi út 34-ben, a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás állatkórházában.

Járványmentes megye

Gyakran csörög a telefon dr. Kovács Gyula igazgató szobájában, Beszélgetésünket rögtön az eleijén félbeszakítja egy hívó. Tanácsot kér a vidéki páciens: mi a legjobb „ellenszere” a rókának? A riasztószer: a füstgyertya — hallom a választ. Veszélyes mérgeket nem szabad alkalmazni... Vége a telefonálásnak. Dr. Kovács Gyulát arra kérem, hogy ismertesse meg munkájukat olvasóinkkal.

— Legfontosabb feladatunk a járványmentesség feltételrendszerének kidolgozása, ennek biztosítása és ellenőrzése. Ma már elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében nincs fertőző állatmegbetegedés. 1973 előtt 3—4 évenként ismétlődtek, s ezek óriási károkat jelentettek. ‘

— Nagy gondot fordítunk az élelmiszerhigiéniára is. A megye vágóhídjain állatorvosok vezetésével szaksegédek, laboránsok vizsgálják az élő jószágokat, majd vágás után ismét elvégzik a szükséges megfigyeléseket. Csak kedvező eredmények birtokában kerülhet közfogyasztásra a hús. A legapróbb dolgokra kell figyelni. A bajai Bácshús Amerikába is szállít, s a partnerek higiéniai előírásait kötelesek betartani. Szinte minden eszköz rozsdamentes acélból vagy műanyagból készül, még a söprű nyele sem lehet fából! S ha az évente ellátogató amerikai szemiézők valamit nem találnának rendjén, máris felbontanák a szerződést. Ez tér-1 mészetesen bennünket érintene kellemetlenül. Persze nemcsak' a' külföldi partnerek ellenőriznek', hanem mi is. Méghozzá: gyakran. Az élelmiszerek minőségét, szabványossági vizsgálatait központi laboratóriumunkban végezzük: még a cigarettát, — 1 a bor kivételével — a szeszes italokat is.

— Bács-Kiskun megyében két állatkóiházat .tartunk fenn, Bácsalmáson illetve Kecskeméten. Érdekünk az, hogy minél kevesebb állat hulljon el, s hasonló célokat tűznek ki maguk,elé a biztosító szakemberei is* Ha a meg-, betegedett jószág gazdája kötött biztosítást; akkor a kórház gon- ' doskodik a beszállításáról, az éllátásáról, majd a hazaszállításról.

A kezelési költségeket is a biztosító fizeti.

Évente hatezer páciens

Műtő. A beteg macska már túlvan a vizsgálaton: hashártya - gyulladást állapított meg nála az orvos. Látszik rajta, hogy nagy a baja, s talán már az idő el is járt felette: tizenhárom esztendős.

— Kérem a következőt! — hallom a műtő ajtajában. A hathónapos vizsla nem „ideges”, jól tűri a műtétet: combcsonttörését hozzák rendbe. Én is jól tűröm a látványt....

Hosszúiíé dr. Szeiler Katalin avat be titkaikba. Hat esztendeje dölgozik itt, I mint vallja: ehhez a munkához lelkesedés kell, anélkül nem érdemes erre a pá- . lyára jönni.

— Rutinmunka például egy tő- , rés rendbehozatala? — kérdezem, miközben a kutyust a betegszobába viszik a gondozók.

— Nekünk már az, de nem mindenhol van csontsebészet — válaszol a doktornő. — Kutya- fogászat is csak Kecskeméten van, ahol fogtöméssel, — húzással, -szabályozással foglalkozunk már öt éve. Az ország szinte minden részéből jönnek a kutyatartók. Évente hatezer beteget látunk el: gazdasági haszonállatokat és kedvtelésből tartottakat. A kórházban 300—400ran ’’fordulnak meg”.

— Mennyibe kerül a műtét?

— Vegyük példának a csonttörést. áz kétszáz forint. A gyógyszerek árát is ki kell fizetniük az ügyfeleinknek.

— Milyen különleges betege volt már praxisában? ’ .

|— Két kockás piton. Nem is gondoltam . volna, hogy óriáskígyók is a kezem közé kerülnek egyszer. Majmok, egzotikus ál- ( latok is feküdtek már a műtő-.

, asztalön. A vadaskert lakóit .mi látjuk el, ha megbetegednek. Jönnek néha vándorcirkuszosok is: húztam már tevének fogat.. %

Az emberek hű társaikat, a kutyákat, a macskákat hamarabb elviszik az orvoshoz, ha bajuk van. Valahogy úgy vannak ezzel: ha saját magukat érzik rosz- szul, azzal lőhet várni egy-két nafcot. Volt már rá példa, hogy egy beteg macskát két teli taxi hozott a kórházba’... Eljött az egész família a kedvenc cicával.

A .kórház technikai felszereltsége jó. Fontos eszközük a röntgengép. Altatóberendezésre azonban még szükségük lenne. Sorra nézegetjük a röntgenfelvételeket: csonttörés, gerincsérülés, bélelzáródás. Az egyik kutya szenet

• A betegszobában. (Tóth Sándor felvételei)

• Kutyaröntgen.'

nyelt, a másik tűt, a i harmadik s tramdipapucsipántot.

. A betegszobában ketrecek. Az egyikben macska szendereg, az, amelyik már túlyan a vizsgálaton. Mellette a megmiűtött | ku- tyus. Nem is vesznek egymásról tudomást. Nincs hárag, mintha kibékültek volna! De nem erről van szó: mindketten betegek. '

Az istállóban tehén áll,, még ezután kerül a műtőbe. Csahol a lábam előtt a házőrző, a kór„ A csodákra kicsit várni kell

Dr. Repkény István tizenhárom éve az állatkorház vezetőije. Az irodájával szemközti ajtón bölcs - felírat olvasható: „A lehetetlent azonnal megoldjuk, de a csodára kicsit várni kell!” Gondolom, ehhez tartják magukat a „gazdik”.

— Mennyi értékű állatot mentenek meg egy évben?

— Ez -nemigen mérhető pénzzel, csak becsülhető: >23—24 millió forint értékű állat volt a kórházunkban, s 90 százalékokat gyógyítottuk meg. 1982-ben 1

millió 600 ezer forint volt a kórház fenntartási költsége, a ÖevéteLpe- dig 760 ezer. Évenként változik,.

ház donora. Mancsa bekötve, tegnap véradó volt.

' A kórház előtt autók állnak, bennük gazdák • várnak. Lajos Ferencék Szegedről koesikáztak Kecskemétre. Szívesen jönnek ide, jmert tisztának .találják az intézményt. Védőoltást kap a ’kutya, az angol szetter. Otthon maradt „háverja”, a gordon szetter.

— öt gyermekünk és két kutyánk van! — mondja Lajos Ferenc, amikor dicsérgetem az ebét.

hogy mennyi állami támogatást kell igénybe vennünk.

Szóba kerül még a vidéki állatorvosok helyzete, beszélgetünk azokról g az emberekről, akik kedvtelésből tartanak állatot. Megtudom azt is, hogy a betegszobában elhelyezett,, jószágoknak milyen étel dukál. A? takarmányt a nagyüzemektől szerzik be. A hús, a téj árát: is az állattulajdo- nos fizeti majd meg1. Előfordul, hogy a látogatók otthonról hóznak ínyencfalatokat. Kórházból jövet. Testellem magam. -I^em vittem „hazait” a ketrecekben búslakodó betegeknek. Borzák Tibor

✓

Veszélyek a téli közlekedésben

Az idei tél már az első felében feladta a leckét a közlekedőknek és az útkarbantártóknak. A hó karácsony után megjelent, januárban megújult; a hőmérséklet pedig —24 C°-ig is esett helyenként. Noveihberben, decemberben a köd jelentette a közlekedésben, a legnagyobb veszélyt. Az elmúlt hetekben a hóval borított utakon a sózás sem segít ilyen alacsony hőmérsékleten. A forgalom szemmel láthatóan lassult, ám vannak akik nem alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez. Az utóbbi hetekben magas volt a balesetek száma és általában súlyos volt a kimenetelük. Az ittasan okozott szerencsétlenségek gyakorisága decemberben példa nélküli magasra szökött. Többen a baleset előidézése után megállás nélkül elhagyták a helyszínt.

A közutak síkosak, főként a kereszteződések előtt, ahol a járművek fékezése következtében jégpáncél keletkezik. Ilyen helyeken a lassítást nem a megszokott távolságból kell kezdeni, mert a hosszabb fékút miatt % kereszteződésig gyakran lehetetlen megállni. Ezt a védett úton haladóknak jjj, .figyelembeJtell venni és érdemes, .számítani az esetlegesen becsúszó-, jáftbtövekre.j Ha-gyalog-s átkelőhely előtt gyakran f ékeznek a járművek, szintén kialakulhat jégpáncél. Megközelítésüknél erre számítani kell. Nem úgy, mint december 3Ó-án Kecskeméten, a Szolnoki és1 a Kandó Kálmán út ' kereszteződésénél lévő gyalogátkelőhely felé haladó személygépkocsi "vezetője, aki a balról jobbra áthala-_ dó idős gyalogost elütötte. Ennek .a helynek a veszélyességére egyébként villogó sárga fényű lámpa híflja fel a figyelmet. Ha a gyalogátkelőhely útburkolati jelét eltakarja a hó. az ugyanilyen jelentésű jelzőtábláról akkor is fel lehet ismerni.

A téli balesetekre jellemző az útról' való lesodródás, a járművek Összecsúszása, az egymásra történő ráfutás. Űtr^l történő lé- sodródás következtében január 1- én Katonatelepen életét vesztette egy személygépkocsi-vezető.

Ugyanazon a napon Kiskunfélegyházán balra kanyarodás közben csúszott egy személyautó a

• A jég mégszünteti a kilátást..» (Straszer András felvétele)

szembejövőnek. Elővigyázatlanságát a helyszín elhagyásával is tetézte. Ménteleken egy megcsúszó autó az úton szánkót húzó családot gázolt el. Ennek halálos követ- kezméhye lett.

Néhány alkalommal személy- gépkocsi . által vontatott szánkózó gyermeket lehet látni. Egy esetben a Lóverseny utcán tanúja voltam annak, amikor egy. tíz- I éves forma gyerek vezette a gépkocsit. az édesapja a kocsi mellett adta neki az utasításokat, a gépkocsi pedig szánkón ülő gyermekeket vontatott. Hajmeresztő élmény volt, példátlan felelőtlenség az engedékeny apa részéről.

Télen az. elindulás is rejt veszélyeket. A hideg motor hajlamos a leállásra, lefülladásra. Kereszteződésben ez fokozza az egyébként is sokrétű veszélyt. A biztonság fontos követelménye az akadálytalan kilátás a járműből., Ezért a szélvédőt indulás előtt meg kell tisztítani és menet közben a páramentesítésre gondot kell fordítani.

Az útvisizonyok veszélyességét a kétkerekű járművek vezetői méglpkább átélik., Járműyuk labilisabb, l)aÍlamosabb ,a megcsúszásra, eséskor, ütközéskor védtelenebbek , a; gépkocsiban • utazóknál. Számukra fokozottan érvényesek a fékezésre vonatkozó intelmek. Részükre a hóréteg kiár- kolódása külön veszélyt jelent, ezért az oldalirányú mozgásnál elővigyázatosabban kell eljárpiók. 'Ilyen járművel közlekedve a ke-- reket nem érdemes keményre fújni. a nyerget pedig alacsonyra kell állítani, hogy megcsúszáskor a lábat könnyen le lehessen helyezni. A gyalogosátkelés feltétele is romlik a síkos úton. A gépjármüvek féktávolsága mégnövekszik, tehát a gyalogosnak átkelés előtt másként kell számítani a járművek biztonságos távolságát. Azt is figyelembe kelt venni, hogy az átkelés is lassúbb mint normális viszonyok között. A balesetek csökkentése érdekében a télen minden közlekedőtől több elővigyázatosságot, megértést és megfelelő alkalmazkodást vár a társadalom. jizabó András

Az idős emberek védelme

Á közlekedési statisztikák tanúsága szerint két korosztály tagjai, a gyerekek és az öregek különösen gyakran sérülnek meg,. vagy válnak baleset áldozatává. Sajnos, gyakran szerepelnek a baleseti krónikákban 3—5 éves kisfiúk és -lányok, akik játék közben az úttestre futva, robogó jármű alá kerülnek. Ami az öregeket illeti, a helyzet- még elszomorítóbb. Az összes gyalogpsbalesetek áldozatainak 40 százaléka ugyanis 60-? 65 évnél idősebb ember, noha ez a korosztály az összlakosságnak csak 13—15 százalékát alkotja. Ez a korcsoport tehát, háromszor veszélyeztetettebb a többi . korosztálynál.

Az idős emberek keveset gyalogolnak és csak rövid útszakaszokon közlekednek, a megtett kilométerre számított baleseti gyakoriság .rendkívül magas náluk. Ezenkívül ellenállóképességük is gyenge, és így náluk a balesetek halálos kimenetele háromszor olyan .gyakori, mint a fiataloknál. A legtöbb szeren;- esetlenség oka, hogy a közlekedési Szabályokat nem tartják be. Négy közül három balesetnél a rendőrség — természetesen pusztán jogilag az idős gyalogost marasztalja el, Az ok, hogy az idős emberek látó- és hallásképessége ■erősén csokiként, és a figyelemösszpontosítás nagyfokú romlásával erlösen romlik a reaktív viselkedésük. Ennek folytán a közlekedési követelményeknek sem nagyon tudnak eleget tenni;

Ezért feltétlenül segíteni, kfell az idős embereket a-" közlekedésben 'is. Elsősorban a családtagok dolga, hogy segítségükre legyei nek. Kísérjék el, figyelmeztessék őket az előadódó veszélyekre. Fel kell hívni a figyelmüket a biztosabb útvonalakra, és különösén hangsúlyozni kell, hogy csők kijel-ölt gyalogátjáró helyekét^ vegyenek igénybe az úttesteken való átkelésnél,-még akkor is,, ha ez 'kerülőutat jelent.

Nagy1 felelősség hárul a, járművezetőkre. Az autósok minden esetben tartsák szem előtt az öregek jóllehet helytelen — közlekedési szokásait. Az idős emberek ugyanis gyákran kö- rüiltekimtés' nélkül lépnek le a járdaszélről. A járművezetőknek különösen a csúcsforgalomban kell számítaniuk erre. Ha az öregek tiltott, helyen kelnek át az úttesten, álljanak meg a járművezetők, és kézzel jelezzék a mögöttük jövőknek, hogy lassítsanak ők is. Az átkelőhelyekhez mindig lassan érkezzenek, elegendő időt adva az öregeknek az áthaladás befejezéséhez.

Visszataszító, athiikbr a vezető a nehezen mozgó öregre rádudál, vagy az átkelőhelyhez érkezve csikorogva fékez, mintegy megijesztvén az idős embert. A koros járókelő egyébként is fél és szorong a zsúfoltságban, a rohanó járművek között — amit minden járművezetőnek tudnia kell. Minden járművezetőnek! íratlan, érkölcsi kötelessége, hogy a közlekedés írott szabályain túl — betartsa aiz emberiesség íratlan, törvényeit.