Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1985. január 17. SZERÉNY NÖVEKEDÉS — NAGY TEENDŐK Mit várunk 1985-ben a mezőgazdaságtól? A változások jegyében kezdő­dött az idei esztendő. Ezek a vál­tozások persze' a korábbi ered­ményekre alapozódhatnak, hiszen a kedvező irányba mutatnak. Hat esztendő után most irányozza elő először a népgazdasági terv a belföldi felhasználás szerény mér­tékű növelését, amiből az is kö­vetkezik, hogy megállhat a beru­házások és a reálbérék csökkené­sének folyamata. E terv teljesülésének persze feltétele a külgazdasági egyen­súly további javítása és a terme­lés hatékonyságának növelése. E célok nem újkeletűek, évek óta újra és újra megfogalmazzuk őket, ám ismételt hangsúlyozásuk mégis elmaradhatatlan, mert a gazdasági növekedés csak belőlük táplálkozhat. A népgazdasági terv a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos emelkedésével számol, ami' nem sokkal nagyobb, mint 1984-ben volt. Teljesítése mégis lényege­sen nagyobb feladatot jelent, hi­szen például a mezőgazdaságban mérséklődik a fejlődés üteme. Igazodás a piachoz A mezőgazdaság bruttó nemzeti termelése 1984-ben a tervezettet egy százalékkal, az előző évit 4,4 százalékkal haladta meg. Az idei esztendőre egyszázalékos növe­kedést irányoz elő a terv. A csök­kenés érthető, magyarázható az elmúlt évek kiegyensúlyozatlan időjárásával. 1983-ban nagy terü­leteken hátráltatta a termelést az aszály, ami ugyan tavaly sem ke­rülte el a földeket, de már kisebb területet érintett,'így az előző évi eredmények túlteljesítését jórészt meghatározta. Az idei szerényebb, egyszázalé­kos növekedés is nagy feladat elé állítja a mezőgazdaságban dolgo­zókat. E növekedésnek ugyanis nagyrészt a növénytermelés ered­ményeire kell támaszkodnia, hi­szen a népgazdasági terv az ál­lattenyésztés szintentartásával számol, s a kiegészítő tevékeny­ség fejlődési üteme sem éri el a korábban megszokottat. A kiegészítő tevékenységben már két esztendeje megfigyelhe­tő a fejlődési ütem mérséklődése, s bővülését az idén is számos té­nyező együttes hatása határozza meg. Ilyen egyebek között a pia­ci igények alakulása, az egyes termékek jövedelmezőségének változása, az iparban és az építő­iparban a kisszervezetek tevé­kenységének és számának növe­kedése, a fejlesztési források nagysága. Előtérben a növénytermesztők A mezőgazdaságban tehát a növénytermesztők felé fordul a figyelem, nekik 2 százalékkal kell növelniük a termelést. Nincsenek könnyű helyzetben, mert alap ver tő termelési szerkezetváltással nem számolhatnak, így az elmúlt évi, kedvező eredményeket kell túlszárnyalniuk. Az ágazatot rég­óta meghatározza a gabonaterme­lés, hiszen gabonaféléket 2,9 mil­lió hektáron,' a szántóterület 62 százalékán termelnek. A tavalyi, 15 millió tonnás gabonatermelési tervet túlteljesítették, s az .idén legalább az ismétlés kellene. Az igaz, hogy a búza- és kukorica­fajták termőképessége, a terme­lés anyagi-műszaki ellátottsága megalapozza a tervet, ám az idő­járás még mindig közbeszólhat. A legutóbbi időben példa erre az 1983-as esztendő, de a szántó­vető ember mindig is tudta,' hogy kiszolgáltatott az időjárásnak. Persze azt a gyakorlati tapaszta­latot is ismerik, hogy egyidőben minden • növényre aligha jöhet kedvezőtlen időjárás. Ha nem si­kerül a kalászos gabona, jobban fizethet a kukorica, és megfor­dítva, támaszkodhatnak a napra­forgó, a repce, a cukorrépa ter­melési eredményeire. Vr Csak a növénytermelésből egyetlen gazdaság sem tud meg­élni, s az állattenyésztés terve­zett szintentartasa is átgondolt, összetett feladatot jelent. Ez min­denekelőtt a termelési arányok­ra vonatkozik. Ismeretes, hogy a sertéshús ára csökkent a világ-, piacon, a legfrissebb tapasztala­tok szerint viszont a baromfi iránt élénkül a kereslet, s az árak is emelkednek^ E változások a termelési szerkezet módosítására figyelmeztetnek. Y ^ Gyors információ A baromfi javára történő elto­lódás közvetett haszonnal is jár. A baromfi ugyanis kevesebb ta­karmányt fogyaszt ahhoz, hogy egy kilogrammal gyarapodjon a súlya, mint a sertés, tehát az ab- rakfogyasztás mérséklődése a ga­bonaexport növekedésével is együtt járhat. Nem könnyű per­sze az arányokon egyik napról a másikra változtatni. De nem is lehetetlen kívánalom ez, hiszen a baromfihizlalás mélypontján szá­mos gazdaság döntött az ólak be­zárása mellett. A sertés és a baromfi példája jól érzékelteti, hogy a tervek tel­jesülésének egyik feltétele a gyors helyzetfelismerés, az alkalmazko­dás, ehhez pedig nélkülö'zhefét- lenül szükség van a naprakész információkra. Ezt várják a gaz­daságok vezetői, kiváltképpen most, amikor önállóságuk erősö­dött, döntési szabadságuk . növe­kedett. Tájékozódásuk és tájékoz­tatásuk nemcsak az ő érdekük, hanem az országé is. V. F. J. LYUKAS VOLT A TEVE FOGA, ELTÖRÖTT A KUTYA LÁBA Betegek ketrecben Kórházba mentem. A betegfel­vevő előtt hosszú soriban álltak az autók, a legkülönfélébb típusúak: Zsiguli, Dácia, Fiat, Trabant. Tü­relmesen várta mindenki, hogy sorra kerüljön. A műtőben láb- töréses beteggel foglalkoztak. A föntgenszobában felkapcsolták már a villanyokat, az—előbb fér­jezték be ott az átvilágítást. / A betegszobában nincs nagy forga­lom, összesen három páciens .sze­retné, ha már hazamehetne. A kijáratnál barátságos véradóval találkoztam. A kórházban szájkosár kerül a betegre, szénát tesznek elé a já­szolba, pórázon vezetik, sétáltat­ják őket. A legkisebb gyógyulni akaró elfér a* tenyerünkben, a legnagyobb pedig az istállóban, a leghosszabbat vesszőkosárba „te­kerik”. Sírást, jajveszékelést nem hallani, nyüszitést, nyávogást, bő- gést annál inkább. Nem beszélek tovább róbuszok-, ban: az állatkórházban jártam. Kecskeméten, a Halasi út 34-ben, a Bács-Kiskun megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás állatkórházában. Járványmentes megye Gyakran csörög a telefon dr. Kovács Gyula igazgató szobájá­ban, Beszélgetésünket rögtön az eleijén félbeszakítja egy hívó. Ta­nácsot kér a vidéki páciens: mi a legjobb „ellenszere” a rókának? A riasztószer: a füstgyertya — hallom a választ. Veszélyes mér­geket nem szabad alkalmazni... Vége a telefonálásnak. Dr. Ko­vács Gyulát arra kérem, hogy is­mertesse meg munkájukat olva­sóinkkal. — Legfontosabb feladatunk a járványmentesség feltételrendsze­rének kidolgozása, ennek biztosí­tása és ellenőrzése. Ma már el­mondhatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében nincs fertőző állat­megbetegedés. 1973 előtt 3—4 évenként ismétlődtek, s ezek óriási károkat jelentettek. ‘ — Nagy gondot fordítunk az élelmiszerhigiéniára is. A megye vágóhídjain állatorvosok vezeté­sével szaksegédek, laboránsok vizsgálják az élő jószágokat, majd vágás után ismét elvégzik a szük­séges megfigyeléseket. Csak ked­vező eredmények birtokában ke­rülhet közfogyasztásra a hús. A legapróbb dolgokra kell figyelni. A bajai Bácshús Amerikába is szállít, s a partnerek higiéniai előírásait kötelesek betartani. Szinte minden eszköz rozsdamen­tes acélból vagy műanyagból ké­szül, még a söprű nyele sem le­het fából! S ha az évente elláto­gató amerikai szemiézők valamit nem találnának rendjén, máris felbontanák a szerződést. Ez tér-1 mészetesen bennünket érintene kellemetlenül. Persze nemcsak' a' külföldi partnerek ellenőriznek', hanem mi is. Méghozzá: gyakran. Az élelmiszerek minőségét, szab­ványossági vizsgálatait központi laboratóriumunkban végezzük: még a cigarettát, — 1 a bor ki­vételével — a szeszes italokat is. — Bács-Kiskun megyében két állatkóiházat .tartunk fenn, Bács­almáson illetve Kecskeméten. Ér­dekünk az, hogy minél kevesebb állat hulljon el, s hasonló célo­kat tűznek ki maguk,elé a biz­tosító szakemberei is* Ha a meg-, betegedett jószág gazdája kötött biztosítást; akkor a kórház gon- ' doskodik a beszállításáról, az él­látásáról, majd a hazaszállításról. A kezelési költségeket is a biz­tosító fizeti. Évente hatezer páciens Műtő. A beteg macska már túl­van a vizsgálaton: hashártya - gyulladást állapított meg nála az orvos. Látszik rajta, hogy nagy a baja, s talán már az idő el is járt felette: tizenhárom eszten­dős. — Kérem a következőt! — hal­lom a műtő ajtajában. A hathó­napos vizsla nem „ideges”, jól tűri a műtétet: combcsonttörését hoz­zák rendbe. Én is jól tűröm a látványt.... Hosszúiíé dr. Szeiler Katalin avat be titkaikba. Hat esztende­je dölgozik itt, I mint vallja: eh­hez a munkához lelkesedés kell, anélkül nem érdemes erre a pá- . lyára jönni. — Rutinmunka például egy tő- , rés rendbehozatala? — kérdezem, miközben a kutyust a betegszo­bába viszik a gondozók. — Nekünk már az, de nem mindenhol van csontsebészet — válaszol a doktornő. — Kutya- fogászat is csak Kecskeméten van, ahol fogtöméssel, — húzással, -szabályozással foglalkozunk már öt éve. Az ország szinte minden részéből jönnek a kutyatartók. Évente hatezer beteget látunk el: gazdasági haszonállatokat és kedvtelésből tartottakat. A kór­házban 300—400ran ’’fordulnak meg”. — Mennyibe kerül a műtét? — Vegyük példának a csonttö­rést. áz kétszáz forint. A gyógy­szerek árát is ki kell fizetniük az ügyfeleinknek. — Milyen különleges betege volt már praxisában? ’ . |— Két kockás piton. Nem is gondoltam . volna, hogy óriáskí­gyók is a kezem közé kerülnek egyszer. Majmok, egzotikus ál- ( latok is feküdtek már a műtő-. , asztalön. A vadaskert lakóit .mi látjuk el, ha megbetegednek. Jön­nek néha vándorcirkuszosok is: húztam már tevének fogat.. % Az emberek hű társaikat, a kutyákat, a macskákat hamarabb elviszik az orvoshoz, ha bajuk van. Valahogy úgy vannak ez­zel: ha saját magukat érzik rosz- szul, azzal lőhet várni egy-két nafcot. Volt már rá példa, hogy egy beteg macskát két teli taxi hozott a kórházba’... Eljött az egész família a kedvenc cicával. A .kórház technikai felszerelt­sége jó. Fontos eszközük a rönt­gengép. Altatóberendezésre azon­ban még szükségük lenne. Sorra nézegetjük a röntgenfelvételeket: csonttörés, gerincsérülés, bélelzá­ródás. Az egyik kutya szenet • A betegszobában. (Tóth Sándor felvételei) • Kutyaröntgen.' nyelt, a másik tűt, a i harmadik s tramdipapucsipántot. . A betegszobában ketrecek. Az egyikben macska szendereg, az, amelyik már túlyan a vizsgála­ton. Mellette a megmiűtött | ku- tyus. Nem is vesznek egymásról tudomást. Nincs hárag, mintha kibékültek volna! De nem erről van szó: mindketten betegek. ' Az istállóban tehén áll,, még ezután kerül a műtőbe. Csahol a lábam előtt a házőrző, a kór­„ A csodákra kicsit várni kell Dr. Repkény István tizenhárom éve az állatkorház vezetőije. Az irodájával szemközti ajtón bölcs - felírat olvasható: „A lehetetlent azonnal megoldjuk, de a csodára kicsit várni kell!” Gondolom, eh­hez tartják magukat a „gazdik”. — Mennyi értékű állatot men­tenek meg egy évben? — Ez -nemigen mérhető pénz­zel, csak becsülhető: >23—24 mil­lió forint értékű állat volt a kór­házunkban, s 90 százalékokat gyógyítottuk meg. 1982-ben 1 millió 600 ezer forint volt a kórház fenntartási költsége, a ÖevéteLpe- dig 760 ezer. Évenként változik,. ház donora. Mancsa bekötve, teg­nap véradó volt. ' A kórház előtt autók állnak, bennük gazdák • várnak. Lajos Ferencék Szegedről koesikáztak Kecskemétre. Szívesen jönnek ide, jmert tisztának .találják az intézményt. Védőoltást kap a ’kutya, az angol szetter. Otthon maradt „háverja”, a gordon szet­ter. — öt gyermekünk és két ku­tyánk van! — mondja Lajos Fe­renc, amikor dicsérgetem az ebét. hogy mennyi állami támogatást kell igénybe vennünk. Szóba kerül még a vidéki ál­latorvosok helyzete, beszélgetünk azokról g az emberekről, akik kedvtelésből tartanak állatot. Megtudom azt is, hogy a beteg­szobában elhelyezett,, jószágoknak milyen étel dukál. A? takarmányt a nagyüzemektől szerzik be. A hús, a téj árát: is az állattulajdo- nos fizeti majd meg1. Előfordul, hogy a látogatók otthonról hóz­nak ínyencfalatokat. ­Kórházból jövet. Testellem ma­gam. -I^em vittem „hazait” a ket­recekben búslakodó betegek­nek. Borzák Tibor ✓ Veszélyek a téli közlekedésben Az idei tél már az első felében feladta a leckét a közlekedőknek és az útkarbantártóknak. A hó karácsony után megjelent, janu­árban megújult; a hőmérséklet pedig —24 C°-ig is esett helyen­ként. Noveihberben, decemberben a köd jelentette a közlekedésben, a legnagyobb veszélyt. Az elmúlt hetekben a hóval borított utakon a sózás sem segít ilyen alacsony hőmérsékleten. A forgalom szem­mel láthatóan lassult, ám vannak akik nem alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez. Az utóbbi hetekben magas volt a bal­esetek száma és általában súlyos volt a kimenetelük. Az ittasan okozott szerencsétlenségek gyako­risága decemberben példa nélkü­li magasra szökött. Többen a bal­eset előidézése után megállás nélkül elhagyták a helyszínt. A közutak síkosak, főként a kereszteződések előtt, ahol a jár­művek fékezése következtében jégpáncél keletkezik. Ilyen helye­ken a lassítást nem a megszokott távolságból kell kezdeni, mert a hosszabb fékút miatt % kereszte­ződésig gyakran lehetetlen meg­állni. Ezt a védett úton haladók­nak jjj, .figyelembeJtell venni és érdemes, .számítani az esetlegesen becsúszó-, jáftbtövekre.j Ha-gyalog-s átkelőhely előtt gyakran f ékeznek a járművek, szintén kialakulhat jégpáncél. Megközelítésüknél erre számítani kell. Nem úgy, mint december 3Ó-án Kecskemé­ten, a Szolnoki és1 a Kan­dó Kálmán út ' kereszte­ződésénél lévő gyalogátkelőhely felé haladó személygépkocsi "veze­tője, aki a balról jobbra áthala-_ dó idős gyalogost elütötte. En­nek .a helynek a veszélyességére egyébként villogó sárga fényű lámpa híflja fel a figyelmet. Ha a gyalogátkelőhely útburkolati je­lét eltakarja a hó. az ugyanilyen jelentésű jelzőtábláról akkor is fel lehet ismerni. A téli balesetekre jellemző az útról' való lesodródás, a jármű­vek Összecsúszása, az egymásra történő ráfutás. Űtr^l történő lé- sodródás következtében január 1- én Katonatelepen életét vesztette egy személygépkocsi-vezető. Ugyanazon a napon Kiskunfél­egyházán balra kanyarodás köz­ben csúszott egy személyautó a • A jég mégszünteti a kilátást..» (Straszer András felvétele) szembejövőnek. Elővigyázatlansá­gát a helyszín elhagyásával is te­tézte. Ménteleken egy megcsúszó autó az úton szánkót húzó családot gázolt el. Ennek halálos követ- kezméhye lett. Néhány alkalommal személy- gépkocsi . által vontatott szánkózó gyermeket lehet látni. Egy eset­ben a Lóverseny utcán tanúja voltam annak, amikor egy. tíz- I éves forma gyerek vezette a gép­kocsit. az édesapja a kocsi mel­lett adta neki az utasításokat, a gépkocsi pedig szánkón ülő gyer­mekeket vontatott. Hajmeresztő élmény volt, példátlan felelőtlen­ség az engedékeny apa részéről. Télen az. elindulás is rejt ve­szélyeket. A hideg motor hajla­mos a leállásra, lefülladásra. Ke­reszteződésben ez fokozza az egyébként is sokrétű veszélyt. A biztonság fontos követelménye az akadálytalan kilátás a járműből., Ezért a szélvédőt indulás előtt meg kell tisztítani és menet köz­ben a páramentesítésre gondot kell fordítani. Az útvisizonyok veszélyességét a kétkerekű járművek vezetői méglpkább átélik., Járműyuk la­bilisabb, l)aÍlamosabb ,a megcsú­szásra, eséskor, ütközéskor védte­lenebbek , a; gépkocsiban • utazók­nál. Számukra fokozottan érvé­nyesek a fékezésre vonatkozó in­telmek. Részükre a hóréteg kiár- kolódása külön veszélyt jelent, ezért az oldalirányú mozgásnál elővigyázatosabban kell eljárpiók. 'Ilyen járművel közlekedve a ke-- reket nem érdemes keményre fúj­ni. a nyerget pedig alacsonyra kell állítani, hogy megcsúszáskor a lábat könnyen le lehessen he­lyezni. A gyalogosátkelés feltéte­le is romlik a síkos úton. A gép­jármüvek féktávolsága mégnö­vekszik, tehát a gyalogosnak át­kelés előtt másként kell számíta­ni a járművek biztonságos távol­ságát. Azt is figyelembe kelt venni, hogy az átkelés is lassúbb mint normális viszonyok között. A balesetek csökkentése érdeké­ben a télen minden közlekedőtől több elővigyázatosságot, megértést és megfelelő alkalmazkodást vár a társadalom. jizabó András Az idős emberek védelme Á közlekedési statisztikák tanúsá­ga szerint két korosztály tagjai, a gyerekek és az öregek különösen gyakran sérülnek meg,. vagy válnak baleset áldozatává. Sajnos, gyakran szerepelnek a baleseti krónikákban 3—5 éves kisfiúk és -lányok, akik já­ték közben az úttestre futva, robogó jármű alá kerülnek. Ami az örege­ket illeti, a helyzet- még elszomorí­tóbb. Az összes gyalogpsbalesetek ál­dozatainak 40 százaléka ugyanis 60-? 65 évnél idősebb ember, noha ez a korosztály az összlakosságnak csak 13—15 százalékát alkotja. Ez a kor­csoport tehát, háromszor veszélyezte­tettebb a többi . korosztálynál. Az idős emberek keveset gya­logolnak és csak rövid útszaka­szokon közlekednek, a megtett kilométerre számított baleseti gyakoriság .rendkívül magas ná­luk. Ezenkívül ellenállóképessé­gük is gyenge, és így náluk a balesetek halálos kimenetele há­romszor olyan .gyakori, mint a fiataloknál. A legtöbb szeren;- esetlenség oka, hogy a közleke­dési Szabályokat nem tartják be. Négy közül három balesetnél a rendőrség — természetesen pusz­tán jogilag az idős gyalogost ma­rasztalja el, Az ok, hogy az idős emberek látó- és hallásképessége ■erősén csokiként, és a figyelem­összpontosítás nagyfokú romlá­sával erlösen romlik a reaktív viselkedésük. Ennek folytán a közlekedési követelményeknek sem nagyon tudnak eleget tenni; Ezért feltétlenül segíteni, kfell az idős embereket a-" közlekedés­ben 'is. Elsősorban a családtagok dolga, hogy segítségükre legyei nek. Kísérjék el, figyelmeztes­sék őket az előadódó veszélyek­re. Fel kell hívni a figyelmüket a biztosabb útvonalakra, és kü­lönösén hangsúlyozni kell, hogy csők kijel-ölt gyalogátjáró helye­két^ vegyenek igénybe az útteste­ken való átkelésnél,-még akkor is,, ha ez 'kerülőutat jelent. Nagy1 felelősség hárul a, jár­művezetőkre. Az autósok minden esetben tartsák szem előtt az öregek jóllehet helytelen — közlekedési szokásait. Az idős emberek ugyanis gyákran kö- rüiltekimtés' nélkül lépnek le a járdaszélről. A járművezetőknek különösen a csúcsforgalomban kell számítaniuk erre. Ha az öre­gek tiltott, helyen kelnek át az úttesten, álljanak meg a jármű­vezetők, és kézzel jelezzék a mö­göttük jövőknek, hogy lassítsa­nak ők is. Az átkelőhelyekhez mindig lassan érkezzenek, ele­gendő időt adva az öregeknek az áthaladás befejezéséhez. Visszataszító, athiikbr a vezető a nehezen mozgó öregre rádudál, vagy az átkelőhelyhez érkezve csikorogva fékez, mintegy meg­ijesztvén az idős embert. A ko­ros járókelő egyébként is fél és szorong a zsúfoltságban, a roha­nó járművek között — amit minden járművezetőnek tudnia kell. Minden járművezetőnek! íratlan, érkölcsi kötelessége, hogy a közlekedés írott szabályain túl — betartsa aiz emberiesség íratlan, törvényeit.

Next

/
Thumbnails
Contents