Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. január 11. • PETŐFI NÉPE • * NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN _____________ ' K özművelődési változások Lapokban, folyóiratokban föl-föltűnnek azok a kulturális vi­tatémák, amelyekkel az országos közművelődési tanácskozás foglalkozott október 4-r-ö-én. Bár új esztendőt kezdtünk, az elhangzottakat, levonható tanulságokat nem szabad elfelej­teni. Hiszen az eszmecsére főleg azokra az új társadalmi je­lenségekre irányult, amelyek a mai és holnapi fejlődéinek megfelelő válaszokat követelnek a gyakorlatban. Az értekezlet tehát azokkal a kérdésekkel foglalkozott el­sősorban, amelyek meghatározhatják a következő évek cse­lekvési programját. A sajátosságok rögzítéséhez igyekezett hozzájárulni lapunk megyei helyzetfelmérésében december 18-án és 19-én. Ez alkalommal folytatjuk a negyven évre visszapillantó és különösen a közművelődési törvény óta bekövetkezett változások számbavételét. , Tíz esztendéje sincs, amikor a közművelődési törvény a mun­kásság művelődésének fontossá­gát és szükségességét alátámasz­totta a jogalkotás eszközeivel- is. A nagyobb vállalatoknál főhiva- •tásban kezdtek alkalmazni nép­művelőket. (Szerszámgépipari Művek, Kecskeméti Baromfi­feldolgozó Vállalat, kiskunfél­egyházi Április 4. Gépipari Mű­vek, kiskunhalasi vízművek): A művelődési bizottságok na­gyobb szerepet vállaltak a köz- művelődés tervezésében, az anyagi alapok felosztásában. A munkahelyi művelődés feltéte­leit elsősorban ott teremtették meg, ahol a képzés a termelés eredményeit Szolgálta, bővítet­te- a . politikai ismereteket. 1 Eb­ben a TIT, a MTESZ megyei szervezetei.-az SZMT, a*közmű- velődési intézmények munkás- akadémiák, ^fórumok, tanfolya­mok szervezésével működtek közre. Tanyai klubok A munkások művelődésének egyik szervezett, ösztönző ereje a szocialista b rígádmozg a lom. .A z ipari szakmákban mintegy har­mincezer dolgoké versenyzett a cím elnyeréséért. |A Munka és Művelődés elnevezésű vetélke­dősorozat önművelésre is ösztö­nöz, a művelődés folyamatossá­gára épít.' A- vefélkedőK" résztve­vőinek száma megközelíti a tíz­ezret. A jól működő állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek ma­gukra vállalták a helyi lakosság és a dolgozók érdekeit egyaránt szolgáló közművelődési feltéte­lek megteremtését (kiskunmajsai, rémi^vaskúti, szalkszentmárto- ni téeszek). Az izsáki, hosszúhe­gyi, kiskunhalasi állami gazda­ságok kulturális tevékenysége több településre is kiterjed. 1 Az. elszigeteltség feloldásával, a kulturális kínálat szélesítésé­vel próbálkozott néhány gazda­ság. Tanyai klubot létesített és működtet a Kiskunhalasi (Állami Gazdaság, a jánoshalmi Haladás Tsz. Hagyományosan élénk kö­zösségi élet bontakozott ki az or- govány-kargalaí, az Erdei Ferenc Művelődési Központ fenntartá­sában működő lajosmizse-mi- zsepusztai, illetve a jánoshalma- kiserdei tanyaklubokban. Nemzetiségi kultúra Bács-Kisikun sajátosságaihoz tartozik, hogy a lakosság 7,2 szá­zaléka nemzetiségi, többségük német, délszláv, kisebb hányaduk szlovák anyanyelvű, i Kultúrá­juk, nyelvük megőrzését segítik a nemzetiségi szövetségek, a nép­front szervezetei. A TIT Csátal- ján nemzetiségi klubot működtet. Az anyanyelvi irodalmat terjesz­ti a bajai délszláv, a pécsi német, és a békéscsabai szlovák bázis- könyvtár is. A népdal, a zene és tánc hagyományait amatőr mű­vészeti ’csoportok mutatják be, adják tovább például Hercegszán­tón, Vaskúton, Hajóson, Kiskőrö­sön, Baján. A helytörténeti pályázatokon gyakran jelentkeztek a nemzeti­ségek történetét,' szokásait kuta­tó és feldolgozó közleményekkel nemzetiségiek vagy velük foglal­kozó értelmiségiek. Az -anyanyelv ébrentartására nyári táborok iá szerveződnek a fiataloknak. ' Különböző párt- és állami ha­tározatok fontos közművelődé­si tényezőként is számolnak a tö­megkommunikációs eszközökkel. Már az élet demokratikus újra­indulásához helyi nyilvánosság­ra volt szükség. A vállalkozások viszont zömükben alig jutottak túl az,első évfolyamokon, rhiaijd átadták helyüket a megyei pánt­bizottság napilapja ■ mutációs ki­adásainak. (Bajai Hírlap. Duna- menti Hírek, Félegyházi Közlöny, Halasi Hírek). A Petőfi Népe pél­dányszáma 70 ezer fölé emelke­dett, ,'tbbb mint 200 ezer előfize­tőhöz, vásárlóhoz jut el. Az utób­bi években újabb formákban is­mét élénkül a helyi .tájékoztatás kecskeméti, bajai, kiskunhalasi, tiszakécskei és más kezdeménye­zésekkel. Alkotó ember J Bár a- tárgyi feltételek sokban elmaradottabbak a kor igényei­hez képest, a közművelődés tar­talmi értéke nemcsak ettől" függ. Aligha lehet eléggé hangsúlyozni a „szubjektív tényező”, az alkotó ember szerepét az eredmények el­érésében. Helyenként és gyakorta minden másnál fontosabb az el­hivatottság, , tenniakarals. A me­gyében 737 főhivatású népműve­lő, könyvtáros, muzeológus, film. • forgalmazó dolgozik. Az utóbbi tíz esztendőben kisebb létszám- növekedés következett be, , ami elsősorban az — intézményléte­sítéssel is párosuló — új felada­tokból, néhány esetben pedig részfoglalkozású álláshelyek ösz- sZevomásából ered. Az emberi tar­talékokat rugalmasabb gazdál­kodási formák mozgósítják. Ez a megye kezdeményezte és vállalta nemzetközi rendezvé­nyei sorában a háromévente is- . métlődő Duna menti folklórfesz­tivált, kétévente folklórtábornak ad helyet Kalocsa. 1984-ben a XI. Kodály-szemináriumon ta- lákozhattak a hazai és külföldi zenepedagógusok. Országos jel­legű és hírű az úttörők kalocsai népijáték- és néptáncfesztiválja, a kecskeméti zenei találkozó, az ének-zenei általános iskolák kó­rusainak találkozója, a Pannónia stúdió kecskeméti raizfilm-mű- termóre épülő animációs film­szemle, a hírős napok kétévente vissza-yisszatérő rendezvény­sorozata, az óvodapedagógiai, va­lamint vízgazdálkodási nyári egyetem. A bajai művelődési központ vagy a szakmaközi bizottság kul­turális tevékenysége, a kiskun- halasi könyvtár munkája példa mások előtt isj Sók ezer fiatalt, vonzanak a SzeUdi-tavi .ifjúsági találkozók. A meghirdetett pá­lyázatok a folklór, a művészet 'kedvelőit és értőit — köztük több ifjú karikaturistát — kötnek a megyéhez. A hetvenes évek közepétől ki- - bontakozik a kulturális intézmé­nyek, valamint a vállalatok, szö- . vetkezetek együttműködése. B az iskolák, és közművelődési intéz­mények, létesítmények összehan­golt munkája:* A megyei mecénás­áig. kultúraszeretet mellett .ez .is a titkok megfejtéséhez tartozik. Halász Ferenc . .. F ISCHER ANNIE, RADOS FERENC, KOCSIS ZOLTÁN Zongora-mesterbérlet Kecskeméten Közismert és sokszor idézett példa; Angliában évszázadok óta rendszeresen gondozzák, nyírják, öntözik a füvet, azért oilyam szép, üde, friss a gyep a parkokban. A hagyomány, a folytonosság je­lentőségét szokták ezzel példáz­ni! éspedig a szellem, a művelt­ség világában ugyanúgy, mint az élet más területein. Valóban, nem a „csillagok állása”, s nem is a puszta véletlen eredményez­te például a magyar zongoramű­vészet múltbeli és jelenlegi szín­vonalát, nemzetközi rangját, ha­nem a több mint egy évszázada megszakítatlan tradíció. „Hírhez dett zenésze a világnak” — e szavakkal köszöntötte egykor Vörösmarty a hazáját sok kül­földi siker birtokosaként meglá­togató ifjú Liszt Ferencet, azt a „mindig hű rokon”-t, aki aztán élete későbbi szakaszában — vi­lágpolgári szerepét föl nem ad­va — olyan sokat tett a magyar zenei élet és zeneoktatás meg­alapozásáért és fellendítésért. Munkásságának hatása az utó­dokban élt tovább, századiunk el­ső felének két meghatározó zon­gorista-egyéniségé: Dohnányi Ernő és Bartók -Béla — a kiváló Thomán István közvetítésével — Szintén Liszt iskolájának örökö­sei voltak. S a sort napjainkig folytathatnánk. A mai magyar előadóművészet egyfajta keresztmetszetét képvi­seli az a három kimagasló zon­goraművész, aki a közeljövőben az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont által meghirdetett Mester­bérlet keretében lép fel Kecske­méten. Három személy, három nemzedék, három különböző mfl- . vészi alkat, még műsoruk is, egymást kiegészítve, a zenetörté­net több mint két évszázadát fogja át, egymást követő ’korsza­kok, stíluáok váltásának, műfa­jok átalakulásának tanulságos és gyönyörködtető hangzó képét tárva az érdeklődő és a nagy zene iránt fogékony hallgatóság­elé. A sort Fischer Annie zenekari estje nyitja meg február 6-án. Nem követünk el indiszkréciót, ha megemlítjük, hogy világhírű művésznőnk nemrég töltötte be hetuenedjk^jjleiéyét hiszen,, .^ürefe^pj^^ * regge^n toB-" svibékífkozott .-egész-.ország nyil­vánossága előtt köszöntötte a rá­dió. Székely Arnold és Dohná­nyi Ernő tanítványaként (íme a példa a folytonosságra!)1 1933- ban megnyerte az első budapesti Liszt-hangversenyt. Nemzetközi hírnevét számtalan nagysikerű külföldi vendégszereplése és hanglemezfelvétele jelzi. Hang­versenyei ma is, itthon is, a je-r lenlegi zongorista-telítettség idején is telt házakat vonzanak, az elmúlt években például több sorozatban játszotta el a fővá­rosban Beethoven valamennyi zongoraszonátáját. Bizonyára • Egy emlékezetes pillanat: Kocsis Zoltán kecskeméti koncért!» 1984. június 6-án. nem véletlen, hogy Kecskemé­ten is a nagy bécsi mester mű­vét — sorrendben az utolsó, Esz-dúr versenyművét — játssza, mivel — bár repertoárja a ba­rokktól századunkig ível — mindezen belül is Mozart, Bee­thoven, Schubert világában a legotthonosabb. A hangverse­nyen a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar működik közre Kemény Endre vezényletével, a. verseny­művön kívül a Prométheusz-nyi- tány és a 2. szimfónia megszó­laltatásával. Rados Ferenc, aki április 24-én lesz a megyeszékhely vendége, a középnemzedék kiemelkedő te­hetségű tágja. Antal István és Kadosa Pál voltak á mesterei, majd egyt éven át Moszkvában tökéletesítette tudását, önmagá­val szemben kíméletlen igényes - ségű művész, aki pályája során több ízben visszavonult a nyil­vános szerepléstől, így készülve föl az újabb és nagyobb fölada­tokra. Hangversenyei — akár egyedül, akár partnerekkel, vagy versenyművek - szólistájaként lép közönség éle —- zenei életünk jelentős eseményei. Kísérletező kedvére jellemző, hogy élsok kö­zött volt hazánkban, aki a XVIII. századi billentyűs zenét korhű hangszeren, fortepianón szólaltatta meg. Kecskeméten romantikus műsorral vendégsze­repei: Liszt Transzcendens etűd­jeiből játszik nyolcat — ez a sorozat keletkezésétől mind a mai napig a zongaratechnifca magas iskolája, a virtuóz felké­szültség próbaköve. Schubert: Á-dúr szonátája pedig — a szer­ző más hangszeres darabjaihoz hasonlóan — ■ a klasszikus for­makultúra és a romantikus köl­tészet találkozásának gyönyörű példája. A sorozatot Kocsis Zoltán kon­certje zárja május 15-én. Kocsis az utóbbi évtizedekben felnőtt új művépznemzedék égjük leg­eredetibb, legsokoldalúbb alakjai A főiskolán Kadosa Pál, Kurtáig György és Rados Ferenc tanítvá-. nya volt; tizennyolc évesen el­nyerte a Magyar Rádió Beetho­ven születésének 200. évforduló­jára rendezett zongoraversenyét Azóta igen sok országban fel­lépett, nagysikerű hangversenyei és lemezei nemcsak személyes hítnevét terjesztették, hanem a magyar zeneoktatás és zenekul­túra nemzetközi tekintélyét is növelték szerte a világban. Egy alkalommal! korunk égjük legna­gyobb ' művésze, Szvjatoszláv Richter választotta .partneréül egyik külföldi fesztiválon adott négykezes hangversenyén. Most Bartók utolsó művével, a kiász— szikus tisztaságú — és éppen, negyven esztendeje komponált '— 3. zongoraversennyel lép fel a művelődési központ színpadán. Ezen az esten szintén a kecske­méti zenekar működik közre, a műsor első részében Johann Se- bastin Bach műveiből játszik az együttes — fuvolán közreműkö­dik IBerényi Beáta — annak a megemlékezés-sorozatnak a ré­szeként, amellyel minden idők egyik legnagyobb muzsikus- zsenije születésének 300. évfor­dulóját ünnepli a zenei világ. Körber Tivadar KÉZMŰVESEK HÁZA ZALAEGERSZEGEN Tevékenységi forrás és közösségteremtő erő A hatvanas években világviszonylat­ban a népi kultúra emlékei felé fordult a figyeleap. Kezdetben talán nem volt ez más, mint az un.iiformizálódásba be- lecsömörlött ember érdeklődése vala­mi eredeti iránt. Ez nálunk a ' „házi” néprajzi gyűjtők korszaka; a falusi pad­lásokról városi lakásokba vándoroltak az egykori használati tárgyak, népmű­vészeti darabok, l^ivat-jelenség —mond­ták sokan —Is megjósolták e látványos gyors divatnak a hamari kimúlását. És mégis másként lett. A kezdetben talán nosztalgia szülte érdeklődés a hetvenes években — elsősorban a fia­talok jóvoltából —' elméljüilt. A fiatal­• Belső részlet. ság tartalmasabb szórakozási és önmeg­valósítási formákat keresve talált rá a népművészetre. Először a táncház-moz­galom sikere bizonyította, hogy a pa­rasztzene és a..Ji ép tánc — igazi lénye gét , felújítva — közösségteremtő erő lehet ima -is, az önmegismerés és az önmeg­valósítás kollektív kerete. De maradjunk csak szőkébb témánk­nál, a tárgyformáló tevékenységnél. Sorra alakultak az országiban a " nép­művésze ti- tárgyioirmálo szakkörök, al­kotótáborok. Kezdetben csak elszigetel­ten, működtek, egy-egy „megszállott” . idősebb alkotó vezetésével. Aztán a Népművelési Intézet és a KISZ .támoga­tásával megalakult a Fiatalok Népmű­vészeti Stúdiója, amely összefogja a különböző kísérleteket. És a cél is egy­re világosabban kirajzolódik: nem fel­tétlen művészek képzése folyik ezekben az alkotó közösségekben, sokkal fonto­sabb: a részt vevők, a megelőző nemze­dékek tapasztalatainak elsajátításával tanulják meg, hogy ma is teremtő mó- doh vegyenek részt .környezetük, tárgy- és öltözködéskultúrájuk alakításában. I A figyelem a mindennapi használati eszközök felé fordult. Országos hírű fafaragó, tárgykészítő szakkörök, nyá­ri táborok működnek például Miskol­con, Debreceniben, Tokajban, Egerváron, Velemben. És ezek az alkotó közössé­gek több helyen felépítették saját há­zukat. Tokajban az alkotók házát, Ve­lőmben a. Faragóházat, legutóbb: Za- laegerszégen a Kézművesek Házát. Impozáns épület szép természeti kör­nyezetben, a Zalaegerszeg melletti, Gé- bárti-tó partján. Nem egjrfajta népi építészeti stílust utánoz, de felhasználja a népi építészet szerkezeti elemeit — a mai funkciónak megfelelően. A nyílt gérendázatú tetőszerkezet alatt közé­pen kandalló, körben egy-egy beugró­• Szövőtanfolyam a zalaegerszegi Kéz­művesek Házában. ban, sarokban a szövőszékek, fazekas­korong, konyha, s egy nagy asztal a társas együttlétre. Fent a galérián kö­zös hálóhelyek, az alagsorban asztalos- ép faragóműhely. Az els§. látásra is nyilvánvaló: "közösségi munkára alakí­tották ki az épületet: A berendezés is az alkotók kezemunkáját dicséri; a bú­toroktól az étkészletig, a szőnyegektől á törülközőtartóig mindent maguk . ké­szítették.. Ezt a házat sökan építették:, fafara­gók, építőmesterek és építészek, ácsók, belsőépítészek, népművelők, szobrászok,, kertépítők és megszámlálhatatlanul sok laikus jóbarát. Egyetlen dolog tar­totta őket össze: otthont és munkahe­lyet akartak teremteni maguknak és társaiknak. Ha még tennivalójuk ma­radt, az nem más, mint az itt született barátságik megerősítése, hogy az épí­tők közösségéből a Kézművesek Há­zának alkotó közösségévé alakuljanak. A. J. • GONDOLATOK EGY ÉVFORDULÓN Mindannyiunk érdeke ' äz évforduló szerényen meghúzódik a többi között, nincs is naphoz kötve. Csak annyit tüntet fel- a lista, hogy nyolcvan éve, 1905. januárjában jelent meg először Marx—(Engels Válogatott Műveinek első kötete, magyar kiadás­ban. Kiadója Szabó Ervin, aki fiatal joghallgatóként Bécsben ta­nulmányozta a szakirodalmon ■ kí­vül Tolsztojt, majd Marxot és Engelst is. Hazatérve egyik irá­nyító vezetője lesz a Népszava szer­kesztőségéből kiváló Társadalomtudo­mányi Társaságnak, és a minden (hala­dó irányzat szócsöveként szereplő fo­lyóiratnak, a Huszadik Szájadnak. Ek­kor kezd hozzá Marx és Engels válo­gatott művei magyar kiadásának össze­állításához és szerkesztéséhez. ' .Figyeliemreméltó, hogy a könyvhöz írt előszavában Szabó Ervin a marxizmus­nak mély vonását tartja különösen fon­tosnak: „ .. .'mi sincs annyira ellentét­ben éppen a marxizmussal, a marxiz­mus módszerével és lényegével, mint bizonyos elméletekben, ugyancsak ép­pen a marxizmus bármely elméleti té­telében való vak hit, dogmatikus meg- rögződés. Semmi éem állandó, minden változik, fejlődik: ez a hegeli gondolat, amely a marxizmus alapja, termékeny forrása lett, nem vesztheti hatályát ép­pen a marxizmussal szemben”. A Marx—Engels-válogatás — a ter­vezett három kötetből csak kettő je­lent meg — egész nemzedékek forra­dalmár harcosainak legfontosabb táp­láléka volt, Szabó Ervin életművének fontos, az egész magyar, munkásmozga­lomra ható része. A szerény évforduló jelezte esemény óta eltelt nyolc évtized második felé­ben, a felszabadulás óta számos kiadás jelent meg Marx és Engels műveiből. Mégsem fölösleges megismételni azt, amit nyolcvan évvel .ezelőtt Marx és Engels első magyar olvasóinak lelkére kötött a tudós szerkesztő: a marxizmus nem dogma, nem vak hitet kíván, ha­nem gondolkodó emberfőket, világné­zetünk alkotó formálását. , A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei célul tűzik ki: „Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialis­ta fejlődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előreha­ladást szolgáló új gondolatok befogadá­sát.” Tehát bár a társadalom tudatát alapvetően a párt fő .politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselek­vést pedig az aktív, alkotó munka jel­lemzi, mégis az ideológiai munka to­vábbi feladataira figyelmeztet a kong­resszusi irányelvek. Arra, hogy meg­élénkültek az eszméinktől idegen jelen­ségek is. Tapasztalhatók törekvések történelmi utunk polgári szemléletű, vagy nacionalista átértékelésére, téves eszmék hirdetésére karunk alapvető kérdéseiről. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszeÉfem, a téves né­zetek gyakran nsm,kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasí­tást. Az ideológiai munka fejlesztése gaz­dasági és társadalompolitikai felada­taink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. Ezért sürgeti a kongresszusi dokumentum, hogy sokrétűen és mé­lyebben. kel elemezni társadaLmi vi­szonyainkat, előre kel-1 lépni a szocia­lista fejlődés hazai és nemzetközi ta­pasztalatainak a marxizmus—leniniz- mus alapján álló elméleti általánosítá­sában. Nem elvont célokért, hiszen mimdannyiunk érdeke az ' értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása, a tisztességes munka megbecsülése, a tár­sadalmi igazságosság érvényesítése- Mindez a marxizmus—lenimizmus alap­elveinek érvényesülését jelenti. I. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents