Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

4 » PVíTÖ®1! NÜt»E • 1985. január 14. SAJTOPOSTA Termelők, feldolgozók egymásra utalva A mérlegkészítés azért is fontos, mert az élelmiszerek esetében napi fogyasztási cik­kekről, az egyik legelemibb emberi szükséglet, az étkezés ki­elégítéséről van szó. A kereskedelem­mel közös felelősségben közhangulatot javító vagy éppen rontó tényező le­het az, ha a kenyér, amelyet vásárlóként le­emelünk az élelmiszerboltok pultjáról, málós, ragacsos vagy éppen ellenkezőleg foszlós, fi­nom. Kellemetlen, ha folyik a tejeszacskó, ha * a cseresznye-, vagy meggybefőtt puha, vagy darált hús helyett zsiradékot kapunk a hen­tesnél. Rács-Kiskun megye gazdasági életének igen fon­tos ágazata az agrárgazdaság és ezen bedül az élel­miszer-feldolgozás. Szűikebb hazánkban a húsipar­tól kezdődően a tejiparon 'keresztül a sütőiparig szinte valamennyi iparág és termékfeldolgozás meg­található a megyében. Az ellátás jellemzői Az ellátás kis hibái is bosszantóak, hátha még az egyes élelmiszereik hiányoznának is' a 'boltok áru­kínálatából. Szerencsére 1964-ben ériről szó sem volt. Bátran ki lelhet jeleníteni, hogy az összes fo­gyasztási cikk közül élelmiszerekből volt legtelje­sebb az ellátás. Gondoljunk csak arra: a legtöbb élelmiszerboltban 3—4 féle kenyér, 20—25 tejter­mék közül válogathattunk. Széles és tartalmas vóQt általaiban a húsfélék, húskészítmények választéka, és az alkoholellenes küzdelem ellenére is, a sze­szes italoké. Valamelyest rontja, de alapvetően nem változ­tatja meg a képet, hogy néhány kis cikkből, pél­dául kávétejszín, őrölt bors stb. hiány mutatko­zott. Ehhez a képhez ugyaniakkor az is hozzátarto­zik, hogy a pozitívumokat elsős ónban a városok, városkörnyéki települések áruellátására lehet el­mondani. Azokon a kis településeken, falvakban ugyanis, ahova hetente kétszer érkezik hússzállít­mány, vagy a kenyér és a tej délelőtt 8—9 óra kö­zött elfogy, ott biztos, hogy árnyaltabban, sőt söté­tebben látják a megyei élelmiszer-termelés és -ellá­tás helyzetét. I Keresettek a gyümölcsalapú üdítőitalok. inkább csökkent. Az sem segítette az exportszállí­tások, -feladatok ellátását, hogy esetenként hóna­pokig kellett vasúti kocsira várni. A Középmagyar­országi Pincegazdaságnál exportcélú termelést kel­lett leállítani vagonhiány miatt. Sokszor a háttér­ipar sem nyújtott olyan szintű áruellátást, szolgál­tatást, mint amilyet az exportfeladatok teljesítése megkívánt válna. Komolyan kellett például mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemeinknek foglal­kozni azzal, hogy önállóan, vagy kooperációban mi­ként lehetne javítani, megoldani, — akár egy me­gyei üveggyár létesítésével — a borfeldolgozók üvegpalack-ellátását. Műszaki jés technológiai fejleszti*, bővülő választék • ' I Nem lényegtelen tehát, hogy az élelmiszeripar mennyiben' tudta kiszolgálni a mezőgazdaságot és a kereskedelmet? Tudta-e biztosítani azt, hogy Rács-Kiskun, megye az ország agrártermeléséből továbbra is 10—<12 százalékkal részesedjék? Képes volt-e élelmiszeriparunk arra, hogy egynéhány ágazatban megtartsa országosan is fontos szerepét? ■Például azt, hogy a vágott baromfinak megközelí­tően 20 százalékát, a bornak 40—44 százalékát, áz őrölt fűszerpaprikának felét állítják elő a megyé­ben. Gyártás és szállítás — gondokkal A megyéiben az élelmiszer-feldolgozásban kétirá­nyú tendencia bontakozott ki. Egyrészről azok az iparágak, amelyek a megye mezőgazdaságának ál­lattenyésztési főágazatához ‘kapcsolódtak teljesítet­ték vagy túlteljesítették felvásárlási, termelési el­képzeléseiket. A növényi, kertészeti termékeket feldolgozó vállalatok azonban többségükben elma­radtak termelési előirányzataiktól. Ennek legfőbb oka, hogy a kertészetben, a szántóföldi növényter­melés néhány ágában az 1964-ben megismétlődött aszály miatt terméskiesések voltak. Alapanyag­hiánnyal küszködtek a konzerv-, a hűtő-, a papri- kagyára'k és a bőripar is. Egyes termékektől, pl. uborkából, pritamimpaprikából, fűszerpaprikából, csemegekukoricából a vállalatok alapanyag-ellá­tottsági szintje, ezért a dolgozó gépek „teljesítmé­nye” 50—70 százalék között mozgott. Ezt ellensúlyoz­ták azzal, hogy helyettesítő termékeket vásároltak fel, .más megyék területéről szállították a nyers­anyagot. A kiegészítéshez, pótláshoz az- is hozzájá­rult, hogy egyes termékekből, pl. zöldborsóból igen' jó termés volt a megyében. Az élelmiszeripar elmúlt évi munkájában pozi­tívum, hogy sok gyár, vállalat új termékkel jelent­kezett, bővítette a termékszerkezetét például üdí­tő itallal (Hamvas, Alföld, Oltmpos), a különféle ízesítésű kenyerekkel, házias, tájjellegű kolbászok­kal, új fűszerkeverékekkel1, salátaöntetekkel. Azt is említeni kell, hogy még mindig viszonylag kevés a konyhakész, azonnal elkészíthető,' vagy ’ tálalható étel. A termékszerkezet-váltásban közrejátszott az a műszaki, technológiai fejlesztő munka, amelyet az élelmiszeripari üzemek, feldolgozók folytattak. A megyében az elmúlt éviben három igen jelentős fel­dolgozó üzemet adtak át, mégpedig a felújított ibácsbokodi tejüzemet és a Kalocsákörnyéki Agrár­ipari Egyesülés új tejfeldolgozóját, továbbá a Ba­jai Sütő- és Édesipari Vállalat bácsalmási' sütőüze­mét. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az a nagyarányú műszaki fejlesztési folyamat, amely az V. és a VI. ötéves tervidőszak fordulóján jellemez­te a megye élelmiszer-feldolgozását, megállt. A vál­lalatok az érvényes közgazdasági feltételek között nem tudták vállalni az új fejlesztések indítását, szerencsére a kisebb gépcserékről nem kellett le­mondaniuk. Aggódva gondolunkr arra, hogy még mindig el­lentmondás van a vágósertés-termelés és -feldol­gozás között, és arra is, hogy egyes vállalatoknak a technológiája erősen elhasználódott. Kevés az élelmiszeripari tárolótér és különösen kevés a hű­tött tároló. A Duna—Tisza közi hűtőház létesítésé­nek gondolata ma sem veszített aktualitásából. . i g m ígéretes változások v:> | . -’4 Az utasok érdekében A Kecskemét, Akadémia körút 34. szám aflatt lakó Bálint István nyugdíjas vasutasként írta és küldte szerkesztőségünkbe a. kö­vetkező sorokat: Örömmel .tölt el, hogy a MAV- nál is meghonosodik a piacgaz­dasági szemlélet. A közelmúlt­ban ennek jegyében, született meg az üzletpolitikai kedvezmé­nyekről szóló intézkedések, rövid­del ezelőtt pedig a hazai turiz­must segítő vonatos program- kínálat. Szükségszerű és nagyon hasznos dolgok ezek, melyeket folytatni kell, és újakkal kiegé­szíteni, például regionális szin­ten. Ez' utóbbihoz van egy javas­latom, melynek megvalósításához December 19-én e hasábokon közöltük a kecskeméti gépkocsi- vezető, Balogh József levelét ar­ról, hogy 'balesetveszélyes az Ep­reskert és Kórház utca — koránt­sem gyér forgalmú — vasút fe­lőli oldala, ahol egyáltalán nincs közvilágítás. Cikkünkre így reagált a DÉ- MÁSlZ kecskeméti kirendeltségé­nek vezetője? Meleg László: • • o sem bonyolult szervező munká­ra, sem sok pénzre nincs szükség. Az utasod? jobb tájékoztatásá­ra gondollok. Arra, ahogyan már csinálják a szomszédos megyék székhelyén, Szegeden és Békés­csabán is. Ahol nemcsak a han­gosbemondó közli a vonatok in­dulási idejét, s azt, melyik vá­gányon vannak, hanem mind­ezek az információk olvashatók a peronon elhelyezett táblán is: A „hírős” város forgalmas vas­útállomásán szintén elkelne ha­sonló táblácska, melyen a köz­lendőkről a mindenkori ügyele­tesek gondoskodhatnának. Az ilyesféle gesztus csak növelné a vasút népszerűségét... Közvilágítási lámpahelyek lé­tesítése a helyi szakigazgatási■ szerv jogkörébe tartozó {feladat. Olvasójuknak javasoljuk, fordul­jon la körzeti tanácstaghoz, aki a közérdekű észrevételt, kérelmet továbbítja a ;műszaki osztályhoz, mely indokolt esetben köteles in­tézkedni. \ SZÁMUNKRA REJTÉLY... Hozzáértő készítette, s a műszaki hatóság jóváhagy­ta azt a tervdokumentá­ciót, mélynek alapján csa­ládi házat' építettünk hét évvel ezélőtt. Az alagsor­ral rendelkező épület kivi­telezésekor rfíegfelelő anya­gokat használtunk, és szi­gorúan ügyeltünk a tech­nikai, technológiai előírá­sokra. Ezért rejtély szá­munkra, amit egy ideje ta­pasztalunk az. otthonunk­ban. Bár a földszinttől 10 1 épcsőnyi • • magasságban vannak a szobáink, azok falai a sarkoknál állan­dóan vizesek, s hiába ta­pétázunk újra és újra, a penészesedést nem tudják elkerülni. A' padlónkon, .szintén a fal mentén néha oly sok vízcsepp gyűlik össze, hogy fel kell töröl­nünk. Környezetünkben kérde­zősködtünk már e történ­tekkel kapcsolatosam,' de érdemi választ senkitől se kaptunk. A nyilvánosság elé tárjuk tehát a gond­jainkat, remélve, akad, egy segítőkész szakember, aki mérvadó véleménnyel tisz­tel meg bennünket, sőt konkrét tanácsot is ad a megoldáshoz! Sütöri József Solt, Duna u. 16. I" VÁLASZ CIKKÜNKRE ■ A tanács az illetékes ÜZENJÜK Lászlóné Rapi Magdolnának, Ti- szakécskére: A társadalombiztosí­tási törvény egyértelműen ki­mondja, nem jár családi pótlék a szakmunkás-tanulóotthonban elhelyezett gyermek után. Persze felmerülhet a kérdés: mi a krité­riuma az ilyen otthonnak? Nos, az előírás szerint kizárólag a1 kol­légiumi rendnek megfelelően mű­ködő tanulóotthon sorolható ebbe a kategóriába, valamint az a szállót externátus, melyet a szak­munkásképző, vagy annak kollé­giuma tart fenn. s az ottani diá­kok jogállása alzonos a tanulóott­honban levőkkel. Fontos tudni, az intézet vezétői állapítják meg, hogy a gyermek elhelyezése ta­nulóotthoni ellátást jelent-e, vagy sem. Ha nem a szakmunkáskép­zőhöz tartozó diákszállóban van áz ön öccse, akkor ő nem tanu­lóotthoni lakó. következésképp jo­gosult a családi pótlékra. • Kapitány Mihálynak, Herceg- szántóra: A BÁCSÉPSZER üzem­vezetője, Dabasi Pál arról tájé­koztatott bennünket, hogy áz idén várhatóajn 120 darab Carborobot- kazánt gyártanak).' A széntüzelé­sű, energiatakarékos fűtőeszközö­ket —, melyek kisebb és nagyobb teljesítményűek — magánszemé­lyek is megvásárolhatják., Java­soljuk, hogy e célból levélben, vagy személyesen keresse meg az üzemet, melynek címe: Kecske­mét, Külső-Szegedi út 4. Miért hiánycikk a búzakorpa? Kerekegyházán, a Dózsa György u. 51. szám alatt lakik' Zsaludek István, akit nemrég operáltak. Azóta szigorúan kell diétáznia, s ennek során napi három evőka­nálnyi étkezési búzakorpát fo­gyasztania. Orvosa utasításának azonban egy ideje nem tehet ele­get, melynek részleteiről így be­szélt a szerkesztőségünkben: — Két hónapja már, hogy ke­resem a búzakorpát a helyi és a kecskeméti élelmiszerüzletekben, de egyelőre hiába. Szinte refrén- szerűen válaszolják az eladók: sajnos nincs, még nincs, nem tud­juk, mikor lesz stb. Furcsa, hogy ilyesmi megtörténhet, hiszen szinte állandóan hallhatjuk, ol­vashatjuk a tanácsot: táplálkoz­zunk egészségesen, korszerűen, s kerüljön az étrendünkbe korpás ennivaló is. Szeretném tudni, mi a valódi oka e fontos fogyasztá­si cikk hiányának? A panaszról értesülve telefo­náltunk több (kereskedelmi egy­ségbe, ahol igazolják olvasónk ál­lítását. Ezt követően megkérdez­tük a termelés gazdáját, a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot, mely­nek igazgatója, dr. Molnár István a következőket válaszolta: — Egyik termékünk, az étke­zési búzakorpa, melyet állandóan forgalmaztunk a Wesselényi ut­cai szaküzletünkben, amit most renoválnak, ezért szüneted az ot­tani árusítás. Persze, minden- más boltot szívesen ellátnánk ilyen korpával, csakhogy nagyon gyér az iránta való kereslet. Már­mint a kereskedők részéről, akik feltehetően úgy gondolkodnak: az úgynevezett alacsony árfekvé­sű, vagyis pár forint értékű bú­zakorpáival nem foglalják el az .eladóterük és a raktáruk polcait, ahol kif izetődőbb a hasonló tér­fogatú, vagy súlyú, de lényege­sen drágább áru tárolása. Pedig nemcsak a bevételűik növelésére kellene törekedniük, hanem a fel­merülő fogyasztói igények minél teljesebb kielégítésére is. Félreértés ne essék, nem aka­rok tanácsokat osztogatni a bolt­hálózatokban dolgozóknak. A mt munkánk a termelés, mely fel­adatot teljesítjük, ha van meg­rendelésünk. Álláspontomat csu­pán azért fejtettem ki, mert e kérdésben a panaszos, vásárlóval rokonszenvezem. Persze ez kevés ahhoz, hogy ő diétázhasson ... * E tárgyilagos tájékoztatásból világosain kiderül, hogy az étke­zési korpa hiányának oka a ke­reskedelemben keresendő. De meddig? A tarthatatlan 'helyzet­re ezúton hívjuk fel az ellátásért felelős hatóság és a fogyasztóik, tanácsának a figyelmét! BOSSZÚS: A CÍMZETT ÉS AZ ELŐFIZETŐ Gondok a postai kézbesítés körül \ Mindenesetre az egyes növényi termékekből mu­tatkozó alapanyaghiány is hozzájárult ahhoz, hogy a megye élelmiszeripara exportfeladatait nem tud­ta minden tekintetben teljesíteni. A döntő ok azon­ban mégsem ez. A legtöbb élelmiszernek az értéke­sítési ára a külpiacokon — a költségnövekedésekkel ellentétben— nem hogy emelkedett volna, hanem ® , Húsiparunk változatlanul feldolgozó kapacitás­hiánnyal küzd. Az elmúlt időszak ugyancsak pozitívan értékel­hető folyamata, hogy az élelmiszeripari vállalatok szervezeti és szabályozórendszerében gyökeres vál­tozás következett 'be. ÜjaJbb iparágaknál szüntettek meg trösztöket, újabb vállalatok térhettek át a me­zőgazdasági típusú 'közgazdasági szabályozásra. Mindkét változtatás jótékony hatása érezhetővé vált a vállalatok pénzügyi, gazdasági önállóságá­nak növekedésében, rugalmas alkalmazkodd képes­ségében. Ennek és az eredményes vállalati munká­nak köszönhető, hogy 1984-:ben az élelmiszeripari vállalatok többsége meg tudta ismételni előző évi vállalati pénzügyi eredményét. Tóth Illésnek. Kiskunfélegyhá­zára: Lakóingatlan vásárlásához a jövőben is ad kölcsönt az Or­szágos Takarékpénztár. Az ezzel kapcsolatos új rendelkezés kissé emelte a kamatokat. Például a 200 és 300 ezer forint közötti köl­csönnél évi 12 százalék, a 300 ezer forintot meghaladónál pedig már évi 14 százalékos a kamat a teljes összeg után. E változások a/z idei évtől érvényesek. Változást jelent az élelmiszeripar állami szekto­rának dolgozói körében, hogy a vállalatok 1984-ben áttérhettek a 40 órás munkahétre. Az élelmiszer- feldolgozók éltek is ezzel a lehetőséggel. Az átté­rést úgy hajtották végre, hogy a vállalati teljesít­mények nem csökkentek, és a dolgozók kereseté­nek színvonalát is sikerült megőrizni, növelni. E jelentős, pozitív módusulás mellett a munkakörül­mények javulását jelzi, hogy a fejlesztésekre fordít­ható pénz egy részét szociális célokra költötték él. * Urbán Ádámnak, Bajára: A módosított KRESZ szerint motor- kerékpáron két személy csak ak­kor közlekedhet, ha a vezető és az utasa becsatolt bukósisakot vi­sel.- * Ha már szóba hoztuk az állami élelmiszeripart, feltétlenül említést kell tenni a mezőgazdasági üze­mek élelmiszerfeldolgozó < tevékenységéről is. An­nál is inkább, mert az a tevékenység egyre nagyobb arányt képvisel a megyében folytatott élelmiszer­feldolgozásiból, másrészt meg a mezőgazdasági üze­mek kiegészítő melléküzemági munkájának egyre jelentősebb részét alkotja. Míg országosain az élei* miszer-termékelőállítás 15 százalékát végzik a me­zőgazdasági üzemek, addig Bács-Kiskun megyében legalább egyötödét. Különösen a szőlő- és bőrfeldol­gozásban, vágóhidi tevékenységben, tejfeldolgozás­ban, takarmánykeverésben jelentős a mezőgazda- sági üzemek feldolgozó munkája. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk) Vezsenyinének, Kiskunhalasra: A művelődési miniszter nemré­gen hozott rendeletet az üzem­gazdászok szakosító továbbkép­zéséről. E szerint az ilyen okle­véllel rendelkezők, az illetékes felsőfokú oktatási intézmények­ben tanulhatnak összesen 3—4 féléven át. A hallgatók, akik a tanulmányok befejezését köve­tően sikeres államvizsgát tesz­nek, szaküzemgazdászi végzettsé­get széreznek. E képzésben való részvétel önköltsége^, a munkál­tatói azonban vállalhatja rész­ben. vagy egészben a kiadások' fedezését. Alighanem túlzás nélkül kije­lenthetjük: egyre többen idézik emlékezetükbe az egykori postás bácsikat, akik kánikulai, meleg­ben, vagy dermesztő hidegben, bokáig érő sáriban-vízben, vagy éppen, hóban járták a" körzetü­ket. Amíg megpihentek pár perc­re a címzetteknél, gyorsan átad­ták részükre a levelét, a képes­lapot, a megrendelt újságot stb. Miért ez a nosztalgia? Mert mostanság sajnos gyakorta okoz bosszúságot a posta a késedelmes, pontatlan és hiányos kézbesítésé­vel. A hetényegyházi Kis Lászlóné nyugdíjas, és többedmagával tapasztalja: nem kell komolyan venni a havi ellátás kifizetéséről szóló naptárt, mert a postás ■ so­hasem aszerint hozza* a pénzt. Hogy a több napos eltéréssel tör­ténő kézbesítés milyen zavart idézhet\elő az idős, kisjövedelmű családoknál, azt esete válogatja. Emiatt már többször reklamáltak az érintettek, de mindeddig ered­ménytelenül ... Persze nemcsak a kisközségiben van baj a pénzesutalványok cím­zettihez való eljuttatásával. A Kecskeméten 'lakó Pintér Lajos több mint egy hétig várta a de- celmlber elején Pesten feladott há­romezer forintját. Az ugyanott, pontosabban a 97-es hivatalban december közepén postára tett négyszáz forint — az egyik nagy­apa e küldeménnyel akart örö­met szerezni karácsonyra az uno­kájának — január első napjaiban érkezett a rendeltetési helyére, Kecskemétre. Ami' a levélkézbesítést illeti» azzal sem büszkélkedhetnek a kecskemétiek, hogy jó néhány kisgyermekes család a védőoltás­ra 'behívó értesítést sem kapta meg ideijében. Az újságkihordás visszásságait is szóváteszik olvasóink, A me­gyeszékhelyen, az Árak utcában lakó Madari Gábor a töhbi idős előfizető névében sérelmezi, hogy csak kétnaponként veheti kézbe a Petőfi Népét, amely így részé­re (részükre) már nem tartalmaz friss információt. Az Árpád kör­úton lakó Gudrica Katalin átuta* lási betétszámlán fizet a megren­delt lapokért, de az ezzel kapcso­latos ügyintézést legutóbb felü­letesen végezte a posta, minek következtében nem kap meg min­den lapot. Reklamálásakor fölé­nyes hangú tisztviselő fojtotta belé a szót. A Nyíri u. 33. számú ház lakóit is meglepetés érte egyik alkatommal :• újságjaik a lépcső- házban hevertek egymásra do­bálva, s a halomból bárki fel­markolhatott bármennyi példányt. E sajnálatos esetek közlésével nyomatékosabban szeretnénk sür­getni az illetékeseket: mielőbb or­vosolják e nágymúltú intézmény belső, szervezeti problémáit. Tud­juk, nehéz feladat hárul a pos­tára. Szerkeszti: Telkei Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents