Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-14 / 10. szám
4 » PVíTÖ®1! NÜt»E • 1985. január 14. SAJTOPOSTA Termelők, feldolgozók egymásra utalva A mérlegkészítés azért is fontos, mert az élelmiszerek esetében napi fogyasztási cikkekről, az egyik legelemibb emberi szükséglet, az étkezés kielégítéséről van szó. A kereskedelemmel közös felelősségben közhangulatot javító vagy éppen rontó tényező lehet az, ha a kenyér, amelyet vásárlóként leemelünk az élelmiszerboltok pultjáról, málós, ragacsos vagy éppen ellenkezőleg foszlós, finom. Kellemetlen, ha folyik a tejeszacskó, ha * a cseresznye-, vagy meggybefőtt puha, vagy darált hús helyett zsiradékot kapunk a hentesnél. Rács-Kiskun megye gazdasági életének igen fontos ágazata az agrárgazdaság és ezen bedül az élelmiszer-feldolgozás. Szűikebb hazánkban a húsipartól kezdődően a tejiparon 'keresztül a sütőiparig szinte valamennyi iparág és termékfeldolgozás megtalálható a megyében. Az ellátás jellemzői Az ellátás kis hibái is bosszantóak, hátha még az egyes élelmiszereik hiányoznának is' a 'boltok árukínálatából. Szerencsére 1964-ben ériről szó sem volt. Bátran ki lelhet jeleníteni, hogy az összes fogyasztási cikk közül élelmiszerekből volt legteljesebb az ellátás. Gondoljunk csak arra: a legtöbb élelmiszerboltban 3—4 féle kenyér, 20—25 tejtermék közül válogathattunk. Széles és tartalmas vóQt általaiban a húsfélék, húskészítmények választéka, és az alkoholellenes küzdelem ellenére is, a szeszes italoké. Valamelyest rontja, de alapvetően nem változtatja meg a képet, hogy néhány kis cikkből, például kávétejszín, őrölt bors stb. hiány mutatkozott. Ehhez a képhez ugyaniakkor az is hozzátartozik, hogy a pozitívumokat elsős ónban a városok, városkörnyéki települések áruellátására lehet elmondani. Azokon a kis településeken, falvakban ugyanis, ahova hetente kétszer érkezik hússzállítmány, vagy a kenyér és a tej délelőtt 8—9 óra között elfogy, ott biztos, hogy árnyaltabban, sőt sötétebben látják a megyei élelmiszer-termelés és -ellátás helyzetét. I Keresettek a gyümölcsalapú üdítőitalok. inkább csökkent. Az sem segítette az exportszállítások, -feladatok ellátását, hogy esetenként hónapokig kellett vasúti kocsira várni. A Középmagyarországi Pincegazdaságnál exportcélú termelést kellett leállítani vagonhiány miatt. Sokszor a háttéripar sem nyújtott olyan szintű áruellátást, szolgáltatást, mint amilyet az exportfeladatok teljesítése megkívánt válna. Komolyan kellett például mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemeinknek foglalkozni azzal, hogy önállóan, vagy kooperációban miként lehetne javítani, megoldani, — akár egy megyei üveggyár létesítésével — a borfeldolgozók üvegpalack-ellátását. Műszaki jés technológiai fejleszti*, bővülő választék • ' I Nem lényegtelen tehát, hogy az élelmiszeripar mennyiben' tudta kiszolgálni a mezőgazdaságot és a kereskedelmet? Tudta-e biztosítani azt, hogy Rács-Kiskun, megye az ország agrártermeléséből továbbra is 10—<12 százalékkal részesedjék? Képes volt-e élelmiszeriparunk arra, hogy egynéhány ágazatban megtartsa országosan is fontos szerepét? ■Például azt, hogy a vágott baromfinak megközelítően 20 százalékát, a bornak 40—44 százalékát, áz őrölt fűszerpaprikának felét állítják elő a megyében. Gyártás és szállítás — gondokkal A megyéiben az élelmiszer-feldolgozásban kétirányú tendencia bontakozott ki. Egyrészről azok az iparágak, amelyek a megye mezőgazdaságának állattenyésztési főágazatához ‘kapcsolódtak teljesítették vagy túlteljesítették felvásárlási, termelési elképzeléseiket. A növényi, kertészeti termékeket feldolgozó vállalatok azonban többségükben elmaradtak termelési előirányzataiktól. Ennek legfőbb oka, hogy a kertészetben, a szántóföldi növénytermelés néhány ágában az 1964-ben megismétlődött aszály miatt terméskiesések voltak. Alapanyaghiánnyal küszködtek a konzerv-, a hűtő-, a papri- kagyára'k és a bőripar is. Egyes termékektől, pl. uborkából, pritamimpaprikából, fűszerpaprikából, csemegekukoricából a vállalatok alapanyag-ellátottsági szintje, ezért a dolgozó gépek „teljesítménye” 50—70 százalék között mozgott. Ezt ellensúlyozták azzal, hogy helyettesítő termékeket vásároltak fel, .más megyék területéről szállították a nyersanyagot. A kiegészítéshez, pótláshoz az- is hozzájárult, hogy egyes termékekből, pl. zöldborsóból igen' jó termés volt a megyében. Az élelmiszeripar elmúlt évi munkájában pozitívum, hogy sok gyár, vállalat új termékkel jelentkezett, bővítette a termékszerkezetét például üdítő itallal (Hamvas, Alföld, Oltmpos), a különféle ízesítésű kenyerekkel, házias, tájjellegű kolbászokkal, új fűszerkeverékekkel1, salátaöntetekkel. Azt is említeni kell, hogy még mindig viszonylag kevés a konyhakész, azonnal elkészíthető,' vagy ’ tálalható étel. A termékszerkezet-váltásban közrejátszott az a műszaki, technológiai fejlesztő munka, amelyet az élelmiszeripari üzemek, feldolgozók folytattak. A megyében az elmúlt éviben három igen jelentős feldolgozó üzemet adtak át, mégpedig a felújított ibácsbokodi tejüzemet és a Kalocsákörnyéki Agráripari Egyesülés új tejfeldolgozóját, továbbá a Bajai Sütő- és Édesipari Vállalat bácsalmási' sütőüzemét. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az a nagyarányú műszaki fejlesztési folyamat, amely az V. és a VI. ötéves tervidőszak fordulóján jellemezte a megye élelmiszer-feldolgozását, megállt. A vállalatok az érvényes közgazdasági feltételek között nem tudták vállalni az új fejlesztések indítását, szerencsére a kisebb gépcserékről nem kellett lemondaniuk. Aggódva gondolunkr arra, hogy még mindig ellentmondás van a vágósertés-termelés és -feldolgozás között, és arra is, hogy egyes vállalatoknak a technológiája erősen elhasználódott. Kevés az élelmiszeripari tárolótér és különösen kevés a hűtött tároló. A Duna—Tisza közi hűtőház létesítésének gondolata ma sem veszített aktualitásából. . i g m ígéretes változások v:> | . -’4 Az utasok érdekében A Kecskemét, Akadémia körút 34. szám aflatt lakó Bálint István nyugdíjas vasutasként írta és küldte szerkesztőségünkbe a. következő sorokat: Örömmel .tölt el, hogy a MAV- nál is meghonosodik a piacgazdasági szemlélet. A közelmúltban ennek jegyében, született meg az üzletpolitikai kedvezményekről szóló intézkedések, röviddel ezelőtt pedig a hazai turizmust segítő vonatos program- kínálat. Szükségszerű és nagyon hasznos dolgok ezek, melyeket folytatni kell, és újakkal kiegészíteni, például regionális szinten. Ez' utóbbihoz van egy javaslatom, melynek megvalósításához December 19-én e hasábokon közöltük a kecskeméti gépkocsi- vezető, Balogh József levelét arról, hogy 'balesetveszélyes az Epreskert és Kórház utca — korántsem gyér forgalmú — vasút felőli oldala, ahol egyáltalán nincs közvilágítás. Cikkünkre így reagált a DÉ- MÁSlZ kecskeméti kirendeltségének vezetője? Meleg László: • • o sem bonyolult szervező munkára, sem sok pénzre nincs szükség. Az utasod? jobb tájékoztatására gondollok. Arra, ahogyan már csinálják a szomszédos megyék székhelyén, Szegeden és Békéscsabán is. Ahol nemcsak a hangosbemondó közli a vonatok indulási idejét, s azt, melyik vágányon vannak, hanem mindezek az információk olvashatók a peronon elhelyezett táblán is: A „hírős” város forgalmas vasútállomásán szintén elkelne hasonló táblácska, melyen a közlendőkről a mindenkori ügyeletesek gondoskodhatnának. Az ilyesféle gesztus csak növelné a vasút népszerűségét... Közvilágítási lámpahelyek létesítése a helyi szakigazgatási■ szerv jogkörébe tartozó {feladat. Olvasójuknak javasoljuk, forduljon la körzeti tanácstaghoz, aki a közérdekű észrevételt, kérelmet továbbítja a ;műszaki osztályhoz, mely indokolt esetben köteles intézkedni. \ SZÁMUNKRA REJTÉLY... Hozzáértő készítette, s a műszaki hatóság jóváhagyta azt a tervdokumentációt, mélynek alapján családi házat' építettünk hét évvel ezélőtt. Az alagsorral rendelkező épület kivitelezésekor rfíegfelelő anyagokat használtunk, és szigorúan ügyeltünk a technikai, technológiai előírásokra. Ezért rejtély számunkra, amit egy ideje tapasztalunk az. otthonunkban. Bár a földszinttől 10 1 épcsőnyi • • magasságban vannak a szobáink, azok falai a sarkoknál állandóan vizesek, s hiába tapétázunk újra és újra, a penészesedést nem tudják elkerülni. A' padlónkon, .szintén a fal mentén néha oly sok vízcsepp gyűlik össze, hogy fel kell törölnünk. Környezetünkben kérdezősködtünk már e történtekkel kapcsolatosam,' de érdemi választ senkitől se kaptunk. A nyilvánosság elé tárjuk tehát a gondjainkat, remélve, akad, egy segítőkész szakember, aki mérvadó véleménnyel tisztel meg bennünket, sőt konkrét tanácsot is ad a megoldáshoz! Sütöri József Solt, Duna u. 16. I" VÁLASZ CIKKÜNKRE ■ A tanács az illetékes ÜZENJÜK Lászlóné Rapi Magdolnának, Ti- szakécskére: A társadalombiztosítási törvény egyértelműen kimondja, nem jár családi pótlék a szakmunkás-tanulóotthonban elhelyezett gyermek után. Persze felmerülhet a kérdés: mi a kritériuma az ilyen otthonnak? Nos, az előírás szerint kizárólag a1 kollégiumi rendnek megfelelően működő tanulóotthon sorolható ebbe a kategóriába, valamint az a szállót externátus, melyet a szakmunkásképző, vagy annak kollégiuma tart fenn. s az ottani diákok jogállása alzonos a tanulóotthonban levőkkel. Fontos tudni, az intézet vezétői állapítják meg, hogy a gyermek elhelyezése tanulóotthoni ellátást jelent-e, vagy sem. Ha nem a szakmunkásképzőhöz tartozó diákszállóban van áz ön öccse, akkor ő nem tanulóotthoni lakó. következésképp jogosult a családi pótlékra. • Kapitány Mihálynak, Herceg- szántóra: A BÁCSÉPSZER üzemvezetője, Dabasi Pál arról tájékoztatott bennünket, hogy áz idén várhatóajn 120 darab Carborobot- kazánt gyártanak).' A széntüzelésű, energiatakarékos fűtőeszközöket —, melyek kisebb és nagyobb teljesítményűek — magánszemélyek is megvásárolhatják., Javasoljuk, hogy e célból levélben, vagy személyesen keresse meg az üzemet, melynek címe: Kecskemét, Külső-Szegedi út 4. Miért hiánycikk a búzakorpa? Kerekegyházán, a Dózsa György u. 51. szám alatt lakik' Zsaludek István, akit nemrég operáltak. Azóta szigorúan kell diétáznia, s ennek során napi három evőkanálnyi étkezési búzakorpát fogyasztania. Orvosa utasításának azonban egy ideje nem tehet eleget, melynek részleteiről így beszélt a szerkesztőségünkben: — Két hónapja már, hogy keresem a búzakorpát a helyi és a kecskeméti élelmiszerüzletekben, de egyelőre hiába. Szinte refrén- szerűen válaszolják az eladók: sajnos nincs, még nincs, nem tudjuk, mikor lesz stb. Furcsa, hogy ilyesmi megtörténhet, hiszen szinte állandóan hallhatjuk, olvashatjuk a tanácsot: táplálkozzunk egészségesen, korszerűen, s kerüljön az étrendünkbe korpás ennivaló is. Szeretném tudni, mi a valódi oka e fontos fogyasztási cikk hiányának? A panaszról értesülve telefonáltunk több (kereskedelmi egységbe, ahol igazolják olvasónk állítását. Ezt követően megkérdeztük a termelés gazdáját, a Bács- Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot, melynek igazgatója, dr. Molnár István a következőket válaszolta: — Egyik termékünk, az étkezési búzakorpa, melyet állandóan forgalmaztunk a Wesselényi utcai szaküzletünkben, amit most renoválnak, ezért szüneted az ottani árusítás. Persze, minden- más boltot szívesen ellátnánk ilyen korpával, csakhogy nagyon gyér az iránta való kereslet. Mármint a kereskedők részéről, akik feltehetően úgy gondolkodnak: az úgynevezett alacsony árfekvésű, vagyis pár forint értékű búzakorpáival nem foglalják el az .eladóterük és a raktáruk polcait, ahol kif izetődőbb a hasonló térfogatú, vagy súlyú, de lényegesen drágább áru tárolása. Pedig nemcsak a bevételűik növelésére kellene törekedniük, hanem a felmerülő fogyasztói igények minél teljesebb kielégítésére is. Félreértés ne essék, nem akarok tanácsokat osztogatni a bolthálózatokban dolgozóknak. A mt munkánk a termelés, mely feladatot teljesítjük, ha van megrendelésünk. Álláspontomat csupán azért fejtettem ki, mert e kérdésben a panaszos, vásárlóval rokonszenvezem. Persze ez kevés ahhoz, hogy ő diétázhasson ... * E tárgyilagos tájékoztatásból világosain kiderül, hogy az étkezési korpa hiányának oka a kereskedelemben keresendő. De meddig? A tarthatatlan 'helyzetre ezúton hívjuk fel az ellátásért felelős hatóság és a fogyasztóik, tanácsának a figyelmét! BOSSZÚS: A CÍMZETT ÉS AZ ELŐFIZETŐ Gondok a postai kézbesítés körül \ Mindenesetre az egyes növényi termékekből mutatkozó alapanyaghiány is hozzájárult ahhoz, hogy a megye élelmiszeripara exportfeladatait nem tudta minden tekintetben teljesíteni. A döntő ok azonban mégsem ez. A legtöbb élelmiszernek az értékesítési ára a külpiacokon — a költségnövekedésekkel ellentétben— nem hogy emelkedett volna, hanem ® , Húsiparunk változatlanul feldolgozó kapacitáshiánnyal küzd. Az elmúlt időszak ugyancsak pozitívan értékelhető folyamata, hogy az élelmiszeripari vállalatok szervezeti és szabályozórendszerében gyökeres változás következett 'be. ÜjaJbb iparágaknál szüntettek meg trösztöket, újabb vállalatok térhettek át a mezőgazdasági típusú 'közgazdasági szabályozásra. Mindkét változtatás jótékony hatása érezhetővé vált a vállalatok pénzügyi, gazdasági önállóságának növekedésében, rugalmas alkalmazkodd képességében. Ennek és az eredményes vállalati munkának köszönhető, hogy 1984-:ben az élelmiszeripari vállalatok többsége meg tudta ismételni előző évi vállalati pénzügyi eredményét. Tóth Illésnek. Kiskunfélegyházára: Lakóingatlan vásárlásához a jövőben is ad kölcsönt az Országos Takarékpénztár. Az ezzel kapcsolatos új rendelkezés kissé emelte a kamatokat. Például a 200 és 300 ezer forint közötti kölcsönnél évi 12 százalék, a 300 ezer forintot meghaladónál pedig már évi 14 százalékos a kamat a teljes összeg után. E változások a/z idei évtől érvényesek. Változást jelent az élelmiszeripar állami szektorának dolgozói körében, hogy a vállalatok 1984-ben áttérhettek a 40 órás munkahétre. Az élelmiszer- feldolgozók éltek is ezzel a lehetőséggel. Az áttérést úgy hajtották végre, hogy a vállalati teljesítmények nem csökkentek, és a dolgozók keresetének színvonalát is sikerült megőrizni, növelni. E jelentős, pozitív módusulás mellett a munkakörülmények javulását jelzi, hogy a fejlesztésekre fordítható pénz egy részét szociális célokra költötték él. * Urbán Ádámnak, Bajára: A módosított KRESZ szerint motor- kerékpáron két személy csak akkor közlekedhet, ha a vezető és az utasa becsatolt bukósisakot visel.- * Ha már szóba hoztuk az állami élelmiszeripart, feltétlenül említést kell tenni a mezőgazdasági üzemek élelmiszerfeldolgozó < tevékenységéről is. Annál is inkább, mert az a tevékenység egyre nagyobb arányt képvisel a megyében folytatott élelmiszerfeldolgozásiból, másrészt meg a mezőgazdasági üzemek kiegészítő melléküzemági munkájának egyre jelentősebb részét alkotja. Míg országosain az élei* miszer-termékelőállítás 15 százalékát végzik a mezőgazdasági üzemek, addig Bács-Kiskun megyében legalább egyötödét. Különösen a szőlő- és bőrfeldolgozásban, vágóhidi tevékenységben, tejfeldolgozásban, takarmánykeverésben jelentős a mezőgazda- sági üzemek feldolgozó munkája. Dr. Horváth Gyula a megyei pártbizottság munkatársa (Folytatjuk) Vezsenyinének, Kiskunhalasra: A művelődési miniszter nemrégen hozott rendeletet az üzemgazdászok szakosító továbbképzéséről. E szerint az ilyen oklevéllel rendelkezők, az illetékes felsőfokú oktatási intézményekben tanulhatnak összesen 3—4 féléven át. A hallgatók, akik a tanulmányok befejezését követően sikeres államvizsgát tesznek, szaküzemgazdászi végzettséget széreznek. E képzésben való részvétel önköltsége^, a munkáltatói azonban vállalhatja részben. vagy egészben a kiadások' fedezését. Alighanem túlzás nélkül kijelenthetjük: egyre többen idézik emlékezetükbe az egykori postás bácsikat, akik kánikulai, melegben, vagy dermesztő hidegben, bokáig érő sáriban-vízben, vagy éppen, hóban járták a" körzetüket. Amíg megpihentek pár percre a címzetteknél, gyorsan átadták részükre a levelét, a képeslapot, a megrendelt újságot stb. Miért ez a nosztalgia? Mert mostanság sajnos gyakorta okoz bosszúságot a posta a késedelmes, pontatlan és hiányos kézbesítésével. A hetényegyházi Kis Lászlóné nyugdíjas, és többedmagával tapasztalja: nem kell komolyan venni a havi ellátás kifizetéséről szóló naptárt, mert a postás ■ sohasem aszerint hozza* a pénzt. Hogy a több napos eltéréssel történő kézbesítés milyen zavart idézhet\elő az idős, kisjövedelmű családoknál, azt esete válogatja. Emiatt már többször reklamáltak az érintettek, de mindeddig eredménytelenül ... Persze nemcsak a kisközségiben van baj a pénzesutalványok címzettihez való eljuttatásával. A Kecskeméten 'lakó Pintér Lajos több mint egy hétig várta a de- celmlber elején Pesten feladott háromezer forintját. Az ugyanott, pontosabban a 97-es hivatalban december közepén postára tett négyszáz forint — az egyik nagyapa e küldeménnyel akart örömet szerezni karácsonyra az unokájának — január első napjaiban érkezett a rendeltetési helyére, Kecskemétre. Ami' a levélkézbesítést illeti» azzal sem büszkélkedhetnek a kecskemétiek, hogy jó néhány kisgyermekes család a védőoltásra 'behívó értesítést sem kapta meg ideijében. Az újságkihordás visszásságait is szóváteszik olvasóink, A megyeszékhelyen, az Árak utcában lakó Madari Gábor a töhbi idős előfizető névében sérelmezi, hogy csak kétnaponként veheti kézbe a Petőfi Népét, amely így részére (részükre) már nem tartalmaz friss információt. Az Árpád körúton lakó Gudrica Katalin átuta* lási betétszámlán fizet a megrendelt lapokért, de az ezzel kapcsolatos ügyintézést legutóbb felületesen végezte a posta, minek következtében nem kap meg minden lapot. Reklamálásakor fölényes hangú tisztviselő fojtotta belé a szót. A Nyíri u. 33. számú ház lakóit is meglepetés érte egyik alkatommal :• újságjaik a lépcső- házban hevertek egymásra dobálva, s a halomból bárki felmarkolhatott bármennyi példányt. E sajnálatos esetek közlésével nyomatékosabban szeretnénk sürgetni az illetékeseket: mielőbb orvosolják e nágymúltú intézmény belső, szervezeti problémáit. Tudjuk, nehéz feladat hárul a postára. Szerkeszti: Telkei Árpid Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611
