Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

1985. január 8. • PETŐFI NÉPE • * Államunk fejlődésének negyven éve Negyven évvel ezelőtt a szovjet csapatok győzelmének egyenes következményeként összeomlott a feudális hagyományokra tá­maszkodó magyar államapparátus. Örökségül elpusztult és kifosztó,tt határokat, nagyúri tu­lajdonosok által elhagyott'.földeket, lelkileg és testileg meggyötört népet hagyott hátra. In­nen indult a magyar demokrácia. A demokrácia születése A Kommunisták Magyarországi Pártja már az illegalitásiban kézdeményezője volt az an­tifasiszta népfrontmozgalam életreh ívásának. Kidolgozta programját, amelynek egyik célja az államigazgatási rendszer demokratizálása volt. E program a felszabadult magyar; tár­sadalomban valósággá vált. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front után megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, valamint az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az előbbi a magyar állami szuverenitás kizáró­lagos képviselője volt, az utóbbi az államigaz­gatás legfelsőbb szerve. Ahol spontán nem jött létre," ott a kormány Rendeleti úton hívta életre a népfront kere­tében a koalíciós alapon működő nemzeti bi­zottságokat, az önigazgatás helyi szerveit, amelyek rendkívül széles .területen tevékeny­kedtek. A kizsákmányoló osztályok visszatérési kí­sérlete a politikai pártok kíméletlen harca közepette ment végbe. A proletárdiktatúra állama megteremtése és megerősítése érdekében a legfontosabb poli­tikai feladatok közé tartozott a reakciós tiszt­viselők gyors eltávolítása az államapparátus­ból, a közigazgatási reform megvalósítása, a munkások és parasztok bevonása a helyi köz- igazgatási szervekbe, s nem utolsósorban az alkotmány kidolgozása I.. További nagy lépés A Magyar Népköztársaság Alkotmánya jogi úton, törvényben rögzítette a népi demokra­tikus forradalom vívmányait. A már elért eredmények kifejtésén túl az Alkotmány a proletárdiktatúra' helyi szervei, a tanácsok létrehozására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazta. Az első tanácstörvény elfogadá­sa után,, 1950 októberében megválasztották a helyi tanácsokat, s ez további nagy lépést je­lentett a proletárdiktatúra államrendszere fejlődésében. Jelentős területrendezési In­tézkedések történtek — például a jelenlegi megyék kialakítása — az ország gazdasági vi­szonyaiban beállott változásokkal összefüg­gésben. Erőteljes mozgás ment végbe az egész államszervezetben. kialakult a szocialista ügyészi, bírói szervezet. A személyi kultusz hibás politikája termé­szetszerűleg nyomot ha.gyott az államélet de­mokratizmusán is. A törvénysértő intézkedé­sekkel. a párt tömegkapcsolatának romlásá­éval együtt’ -járt a helyi képviseleti demokra­tizmus elégtelensége, a döntési jogkörök túl­zott centralizálása. Általában a lényeges kér­désekben egy fokkal magasabb szinten dön­töttek, mint azt az ügyek jellege megkívánta volna. A személyi kultusz okozta gyengeségeket, a belső és a külső reakció a népi demokrati­kus ’ államrend elleni döntő támadásra hasz­nálta fel. Az ellenforradalmárok a proleta­riátus államhatalmát, a proletárdiktatúrát akarták felszámolni. Szorosabb kapcsolat a dolgozókkal A Magyar Szocialista Munkáspárt levonta a szükséges következtetéseket elméleti- síkon, s a politikai gyakorlatban egyaránt. Intézke­déseket tett az állam védelmi képességének megszilárdítására, a szocialista demokrácia fejlesztésére és a tömegekkel való szoros kap­csolat kiépítésére. Tisztázta a hatalom jelle­gének és funkcióinak, az állam típusának 'he­lyes értelmezését. Történelmi időszakira szó­lóan megállapította, hogy államunk a prole­tariátus diktatúrája, amely az egész néppel szövetkezett munkásosztály politikai hatalma. A Magyar Népköztársaság a dolgozó nép szo­cializmust építő állama. Ez egyben állásfog­lalást jelentett a .nemzeti egység, a szövetségi politika mellett. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és néhány év alatti megerősödése, a gazdaság- irányítási rendszer reformja az egész magyar társadalmat formáló lépés volt a szocialista fejlődés útján. Azt jelentette a proletárdik­tatúra állama szempontjából, hogy gazdaság­irányító és -szervező tevékenységét, kulturá­lis funkcióját, a lakosság mindennapi életé­vel kapcsolatos teendőit megváltozott, maga­sabb igényeket támasztó körülmények között fejti ki és valósítja meg. A politikai .vezetés okszerűen jutott arra az elhatározásra, hogy mélyrehatóan kell fog­lalkozni az államelmélet kritikai elemzésével, sokoldalú fejlesztésével. Ezt az utat nagy je­lentőségű párt-’és állami dokumentumok jel­zik. Az állami munka fejlesztésének az alap­ját a társadalom általános helyzetének az ér­tékelése. a társadalmi viszonyok reális szám­bavétele képezte. A szocialista nemzeti egység erősítése te­rén elért eredmények sürgették, hogy az ál­lamhatalom még fokozottabban támaszkod­jon a tömegekre. Indokolttá vált a szocialista demokrácia szélesítése. A szocialista állam- hatalom és a szocialista demokrácia egymás­hoz közelítő, lényegében azonos fogalmak. A szocialista államhatalom erősítése az adott társadalmi viszonyok között másként, nem képzelhető el, mint a tömegek demokratikus részvételének, ellenőrzésének, kezdeménye­zésének a fokozásával az állami munkában. A helyi önállóság növelése Ennek megfelelően történtek változások társadalmunk és államszervezetünk alkot­mányos kérdéseiben, a népképviseleti és kor­mányzati. valamint a választási rendszerünk továbbfejlesztésében, és az államigazgatási munka korszerűsítésében, hatékonyságának növelésében. Az intézkedések a társadalmi fejlődés kö­vetkezményei voltak. Így például a községi tanácsok megerősödése, a helyi önkormány­zati funkció teljesebbé válása eredményezte annak idején a járási tanácsok, mint nép- képviseleti testületek megszűnését. A járási tanácsok elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista mezőgazdaság létrehozásában és megszilárdításában, a községek fejlesztésé­ben. a közigazgatásban. A járási hivatalok Ugyancsak nagymértékben hozzájárultak a községek önállóságának növeléséhez, az ál­lami munka, a szocialista törvényesség meg­szilárdításához. A társadalmi, gazdasági életben végbemenő folyamatok törvényszerűen tükröződnek az ál- •Jacni tevékenységben. A feladat- és hatáskö­reik alakulása jól mutatja a társadalmi és ál­lami életünk mozgásirányát. Időszerű feladat­tá vált a helyi önállóság egyidejű növelése mellett a központi irányítás hatékonyságá­nak a fokozása. Ebben a formálódó államszer­vezetben fokozatosan csökkent a járások sze­repe, feladata és hatásköre. Felerősödött a városok gazdasági, egészségügyi. szociális, kulturális stb. vonzása. Űj helyzet alakult ki A járásoknak, mint több évszázados köz- igazgatási egységeknek a megszüntetésével merőben új helyzet alakult ki a tanácsok fel­adat- és hatáskörébem, valamint a község— megye kapcsolatrendszerben. Ez az erőteljes intézkedés szerves része a tanácsi, az államigazgatási munka korszerű­sítésének. De ugyanakkor a helyi önállóság, az önkormányzat, a népképvisalet fejlesztése., a választásoknál .kötelező kettős jelölés alkotó elemét képezik azoknak a társadalmi célki­tűzéseknek. amelyek a szocialista demokrá­ciát, az állam szocialista vonásainak az elmé­lyítését szolgálják. A fejlődő szocialista társadalomban, az ál­lam növekvő szerepének csak akkor tud meg­felelni, ha erősödik azokban a tulajdonságai­ban, amelyek a társadalmi irányításra jellem­zőek. A tömegek szervezése, bevonása a köz­ügyek intézésébe a tanácsok önállóságának fokozódásával nemcsak óhaj. hanem fontos követelménnyé vált. Nem kétséges, hogy ezek a körülmények indokolttá teszik a helyi tanácsok gazdasági önállóságának teljesebbé válását. Helyben, a lakosság részvételével döntsék él az anyagi eszközök felhasználásának céljait. A lakos­ság alapellátásának javitása. a kulturált élet­mód megfelelő munkahelyek kialakítása, mind a jobb emberi életet szolgálja. Ennek érdekében kell a helyi tanácsoknak, község­nek és városnak egyaránt összefogni. A tanácsok együttműködése, erejük, anyagi esz­közeik egyesítése, a különböző gazdasági egy­ségek és a lakosság hozzájárulása a település fejlesztéséhez ma már nélkülözhetetlen. A szocialista állam megnövekedett szerepe együtt kell, hogy járjon a társadalom' demok­ratizmusának a fejlődésével. A szocialista ál­lam feladata az egyes közösségek, alkotó ere­jét az egész társadalmi haladás szolgálatára szervezni. Arvay Árpád ELISMERÉS A MTESZ MEGYEI ELNÖKÉNEK; Sajátos eszközökkel a közös célokért 'A Műszáki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége legnagyobb elisme­rését, a MTESZ-díjat ado­mányozta dr. Filius István­nak, a Bács-Káskun megyei szervezet elnökének. — Húsz éve veszek részt a MTESZ munkájában, tagja va­gyok az országos elnökségnek, az Agrártudományi Egyesületnek, és — ez áll talán legközelebb hozzám — a mezőgazdasági mű­anyagokkal foglalkozó szakosz­tályt vezetem — mondja dr. Fi­lius István. — Érdekes és hasz­nos az érdeklődő embernek részt venni az egyesületek tevékeny­ségében. A kutatásokhoz, de a mindennapi munkához is segít­séget adnak az ebben a körben szerzett tapasztalatok. Rendez­vényeinken élőbbé tudjuk tenni a szakemberek egymással és a szakmájukkal való kapcsolatát. A legújabb kutatási eredményeik rövidebb úton jutnak, el hoz­zánk, a megoldások gondjaival együtt. Mindez hozzájárul az egyesületi tagok látókörének szé­lesítéséhez, gondolkodásmódjá­nak fejlesztéséhez is. Példaként hadd említsem meg a Műanyagok a mezőgazdaság­ban szakosztály eredményeit. Ez a legtöbb területen dolgozó szak­embert . összefogó tudományos szervezetek egyike, műanyagku­tatók. agrárszakemberek, iparo­sok. sőt kereskedők is munkál­kodnak köztünk. Létezik egy nemzetközi méretű is, a CIPA. Természetesen szoros kapcso­latot tartunk velük. Eredmé­nyeink kézzelfoghatóak: a mű­anyagok alkalmazása már széles körben elterjedt ebben az ága­zatban. A fóliák, a csomagoló- és a kötozőamyagok, a2) öntöző- berendezések tartozékai ma már ebből készülnek. S még -mindig vannak kihasználatlan lehetősé­gek. De ez a szakosztály csak egy kis „darabkája” a MTESZ-nek. Az idén jubileumra készülünk, húsz éve alakult meg a Bács- Kiskun megyei szervezet. Ebből az alkalomból ünnepibbé tesz- szük a hagyományos műszaki hónap rendezvényeit. Ugyancsak • Dr. Filius István ebben az évben készülünk a kül­döttgyűlésre is. Az előkészítés során igyekszünk • meghatározni a következő öt év feladatait. Egy kicsit másképpen, mint eddig. A gazdaságpolitikai céloknak meg­felelően nálunk is előtérbe ke­rülnek. az oly fontos kérdéseik, mint a hatékonyság,, a gazdasá­gosság és a jövedelmezőség. Ennek a problémakörnek a megoldását igyekszünk a szö­vetség sajátos eszközeivel minél jobban alátámasztani. Különösen nagy súlyt fektetünk a számí­tástechnikai ismeretek elterjesz­tésére, az információáramlás ter­vezésére, szervezésére. Eddig Bács-Kiskunban. a megyei mellett csupán üzemi egyesületek léteztek, valamint egy intézőbizottság Baján. Ter­vünk, hogy kibővítjük hálóza­tunkat, és városi szervezeteket is létrehozunk. Ugyanis nem mindig lehet — a nagy távol­ságok, miatt — mindenkit bevon­ni a munkába. A városi szerve­zetek segítségével ezt a gondun­kat megoldjuk — hallottuk a. MTESZ-díjas dr. Filius Istvántól. G. E. Akkumulátorok Kunszentmiklósról • Az Akkumulátor és Szárazelemgyár kunszentmiklósi telepén gép­járműindító-akkumulátorok gyártását kezdték meg. Képünkön: az automata fedelezőgép beszabályozását végzi Szemes István üzemel­tető lakatos. KATONAI FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ Szakmunkás-fiatalok pályázhatnak A Honvédelmi Minisztérium várja azoknak az érettségivel nem rendelkező szakmunkás-fia­taloknak a jelentkezését, akik dolgozó népünk fegyveres szol­gálatát élethivatásuknak választ­ják, a Magyar Néphadsereg tiszt­jei kívánnak lenni, s kellő képes­séget, akaraterőt éreznek ahhoz, hogy — előkészítő tanfolyam után — valamelyik katonai főiskolán fölytassanak tanulmányokat. Mindenekelőtt a technikai jelle­gű szakraunkásképesítéssel, meg­felelő gyakorlattal rendelkező fiatalok jelentkezését várják, akik munkájuk mellett magatartásuk­kal és a közösség érdekében vég­zett tevékenységükkel is kitűn­tek. Jelentkezhetnek azok a sor­katonai szolgálatukat töltő fiata­lok is, akik szakmunkásképesí- tésseli rendelkeznek, s példát mu­tatnak a katonai szolgálatban, a szocialista versenymozgalom­ban. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, feddhetet­len előélet és erkölcsi, politikai megbízhatóság, hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkal­masság. A tanult szakmában el­töltött egyévi munkaidő, nőtlen családi állapot, valamint 25 évnél nem idősebb életkor. A tanfo­lyamra pályázók jelentkezési la­pot a megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) Parancs­nokságtól, sorkatonák a parancs­nokaiktól kaphatnák. A tanfolyam hallgatóinak ka­tonai főiskolai beiskolázásáról a •tanulmányok során elért ered­mény, a szorgalom és a személyi kérelmek figyelembevételével döntenek. A pályázók áprilisiban felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételre kerülő fiatalok az előkészítő tanfolyamot az 1985— 86-os tanévben végezhetik el, .és azt követően kezdhetik meg ka­tonai főiskolai tanulmányaikat. (MTI) Cégek születésénél bábáskodnak A Magyar Kereskedelmi Kamara Vállalkozói Tanácsadó VáUalata és az Econoservice Rt. együttműködési megállapodást kötött magyarországi vegyesvállalatok létesítésének támo­gatására. A két vállalat bel- és külföldön egyaránt propagálja az ilyen jellegű vállalkozások gazdasági előnyeit, szak­tanácsot ad az alapításhoz az ügyfe­léknek. VáUalkoznak a partnerek szehozására. a vállalatalapításhoz és -működtetéshez szükséges okmányok elkészítésére, a cégbírósági törzsköny­vi bejegyeztetésre és közreműködnek a hatósági engedélyek megszerzésében. Mi teszi f az embert...? 'A Jelent-e az /valamit, hogy az embernek milyen <a külse­je? Nem. Semmit. (A legfonto­sabb az, hogy mit hord az em­ber a fejében. Számít az vala­mit, hogy milyen alakú az ar­cod, 1az orrod? Tyúk- vagy birkaszemeid vannak? Cse­kélység. A leglényegesebb az, ami a fejedet belülről kitömi, aztán a nézeteid, az intelli­genciád .'.. Csak ez számít... Persze, ha ehhez még szép külső is párosul, úgy még jobb. Akkor Imár csak pénzt kell szerezni. 'Ve jelent vala­mit egyáltalán a pénz? Nem, semmit. Akkor, amikor okos vagy, s (ráadásul még a {külsőd is sokkal jobb az átlagos­nál ... Persze, a pénz is jó, ha van..'. De ez aztán minden. Ehhez már csak legfeljebb az kell, hogy a férj és a feleség szeresse egymást... fia okos vagy, (remek külsővel áldott meg az ég, $ a szerelem sem hiányzik a házadból, akkor már csak a karrier hiányzik. Hiányzik? ... INem, nem hiányzik, de (jó, ha Ivan... Ha okos vagy, az alakod is jó, pénzed is pan, \a (karriered és a családi boldogságod is meg­bízható alapokon nyugszik, akkor az a fontos, 1 hogy egész­séges is légy. A többi igazán nem számít, mert nem a ru­ha teszi az embert... M. Zsaveckij Fordította: Saiga Attila BÁCS-KISKUNBAN IS _________________________________ B ővül a kardiológiai szakrendelés Az egészségügyi kormányzat ebben az évben is a szív- és ér­rendszeri, valamint a daganatos megbetegedések korai felismeré­sét és gyógyítását, a traumato­lógiai és a pszichiátriai ellátás fejlesztését helyezi az egészség- védelem előterébe. E szakmai programok megvalósításával elő­segíti a lakosság egészségi álla­potát kedvezőtlenül leginkább befolyásoló betegségek elleni küzdelmet. Az idén folytatódik a speciá­lis kardiológiai részlegek szerve­zése, például Siklóson, Győrött. Gyulán. Bővül a kardiológiai szakrendelések hálózata Bács- Jfiskun, Győr-Sopran megyében. *est megyében és a fővárosban a kardiológiai szűrések bővíté­sét. több megyében új diagnosz­tikai és terápiás eljárások — például echokardiográfiás vizsgá- laitok — bevezetését tervezik. Az egyetemi kardiológiai központok­ban és az országos intézetben végzett szívműtétek speciális eszközeinek beszerzésére 290 millió forint áll rendelkezésire, 30 millió forinttal több, mint az előző évben. Folytatják a daganatos meg­betegedések felkutatására, korai felismerésére irányuló tevékeny­séget. A nőgyógyászati rákszű­rések száma már meghaladja az évi egymilliót, szükséges azon­ban ennek további emelése. Győr-Sopron megyében az izo­tópdiagnosztika alkalmazásának kiterjesztését, Szolnok megyében az onkológiai ágyak számának növelését tervezik. Az ország több részében ja­vítják a balesetet szenvedettek ellátásának feltételeit. Néhány megyében a műszerezettség fej­lesztése, máshol a traumatológia speciális ellátási formálnák be­vezetése a cél. Ennek megfele­lően tervezik az égési, a kézse­bészeti, a neurotraumatológiai ellátás kiterjesztését. Várhatóan az eddiginél több be­teg részesülhet műves eellátás­ban. A vértisztításos vesepótló kezelések száma évi 50 ezerről 60 ezerre, a hasűri eljárású ke­zelések száma* pedig 12 ezerről 15 ezerre emélkedik. Az utóbbi otthon alkalmazható formáját igyekeznék szélesebb körben el­terjeszteni. A szakmai programok anyagi lehetőségein belül az alkoholiz­mus elleni küzdelem feladata­ira 50 millió forintos fejlesz­tést irányoztak elő. Ez az ösz- szeg lehetővé teszi újabb kijóza­nító állomások kialakítását, a fekvőbeteg-intézetekben lalkoho- lógiai osztályok, részlegek szer­vezését, az alkohdógiai gondozás személyi és tárgyi feltételeinek bővítését. Felhasználásával meg­teremthetik az Alkohológiai Tu­dományos Módszertani Központ elhelyezésének a feltételeit, s tá­mogathatják az alkoholellenes klubokat. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI RENDSZEREK Javítani kell az üzem- és munkaszervezést A termelési rendszerek további fejlesztéséhez jó alapot adnak az eddigi eredmények. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban a rendszerszer­vező nagyüzemek, közös vállalatok munkájára to­vábbra is igényt tartanak a partner gazdaságok, ám több ágazatban is a feltételek korszerűsítését vár­ják,, és nagyobb támogatásra számítanak például az üzem- és munkaszervezésnél, valamint a kedve­zőtlen termőhelyek kihasználásánál — ezt állapí­totta meg a MÉM-ben elkészült összesítés, amely a mezőgazdasági termelési rendszerek működésé­nek tapasztalatait összegezte, különös tekintettel a fejlesztés irányaira. A mezőgazdaságban jelenleg 69 termelési rend­szer működik. A szántóföldi növénytermesztőket húsz ilyen szervezet fogja össze, a taggazdaságok, vállalatok száma már meghaladja a 2200-at. A hoz­zájuk tartozó termőterület megközelíti a 3 millió hektárt. A fontosabb növények nagyüzemi vetés­területének közel 90 százalékát művelik e társu­lások keretében. A. továbbiakban a rendszereket szervezők, gazdaságok és közös vállalatok nagyobb szakmai lehetőséget kínálnak a különféle ágazatok társítására; igyekeznek bővíteni az eddiginél szé­les körűibben használható géprendszerek körét, és elterjeszteni azokat az üzem- és munkaszervezési módszereket, amelyeket több növényi kultúra ter­mesztésénél is fölhasználhatnak. Javítani akarják a szaktanácsadói munkát a kedvezőtlen természe­ti adottságú nagyüzemek felkarolására. A takar­mánytermesztés hatékonyságának javítására azt tervezik, hogy korszerűsítik'a termőföld többszöri hasznosítását elősegítő termelési struktúrákat. Az állattenyésztési rendszerek száma jelenleg 24. a rendszereket szervezők 2500-nál több gazdasággal alakítottak 'ki szoros együttműködést. Méreteikre- az is jellemző, hogy a sertéságazat nagyüzemi ter­melésének mintegy felét integrálják. A MÉM szak­emberei szerint ezek a rendszerek jól segítették a hozamok növelését a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában is, ám a továbbiakban jobban kell tö- rekedniök arra, hogy a takarmánytermeléstől a végtermék értékesítéséig átfogják a .termelés egész láncolatát. Eddig ugyanis többnyire a szorosan vett tenyésztéssel, tartással foglalkoztak, igaz. áz ese­tek többségében jó eredménnyel. A kertészeti termelésben a rendszerek száma fo­kozatosan csökken, ugyanúgy a hozzájuk tartozó termőterület is. Mindez összefüggésben van a kis­termelés fellendülésével is. A termelési rendszerek­nek ezt a folyamatot egészséges határok közé kell szőritaniok, ami egyebek között azt jelenti, hogy többet kell tenniük a nagyüzemi és kisüzemi kerté­szeti munkamegosztás ésszerűbb elrendezéséért. íf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents