Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. Január 29. Beszélgetés a MEDOSZ megyei titkár helyettesév el A z elmúlt evben a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határdzata alapján a gazdálkodó egységeknél korszerűsítették a munkaverseny-szabály- zatokat. A felszabadulási és kongresszusi felajánlásokat már ennek szellemében tették a szocialista közösségek. A Mező- gazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a közelmúltban értékelte az eddigi tapasztalatokat. Mezei Zoltánnal, a MEDOSZ megyei titkárhelyettesével arról beszélgettünk, hogy valóban megújult-e a munka verseny. ': I vések a felhasználó üzemek eredményéhez, az exportképes árualap növeléséhez számottevően hozzájárulhatnak. — Miként segítették a takarékossági program megvalósítását a brigádok? — A költségek csökkentéséről sehol sem feledkeztek meg. Továbbra is törekednek az energia- megtakarításra, melynek eredményei a gépek üzemelésénél, a szárítók működtetésénél, a műhelyek, az irodák fűtésénél tapasztalhatók. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban például a jobb karnek növelése érdekében szükséges a vállalások rendszeres elemzése, figyelemmel kísérése. Fontos, hogy a verseny irányítói, így a szakszervezetek is rendszeres tájékoztatást adjanak az eredményekről és mozgósítsanak a még megoldásra váró feladatokra. Véleményünk szerint a mun'kaver- seny tekintélyét tovább növelné, ha a vállalatok, a gazdaságok ve- zetőtestületei mindenütt rendszeresebben napirendre tűznék a mozgalom sikereit, társadalmi szerepét. Sajnos, az évközi rendszeres értékelést még nem mindenütt valósították meg. Jó példa a Gemenci Állami Erdő- és Vntl• A szocialista brigádok a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban is hozzájárulnak az exporttervek teljesítéséhez. Képünkön olasz exportra szállítják a faterméket. — Milyen fontosabb megállapításokat fogalmazhatunk meg? — Az új irányelveknek megfelelően jelentős mértékben bővült a szervezeti egységek önállósága, a verseny szervezésében, értékelésében, az erkölcsi és anyagi ösztönzők kialakításában. Az értékelések ezekben a napokban történnek, sok helyen még nem összesítették a konkrét eredményeket, de az eddigiekből is következtetni lehet, hogy a fsl" ajánlások figyelembe vették a gazdasági feladatokat, jó ^eied- ménye-ket hoztak. A vállalásokat komplexen 'értékelik a brigádok. f, töb'ettermelésre vonatkozó versenyfelajánlásokat minden esetben összekapcsolták a költség csökkentésével, a. minőség j9.vítáeával. — Konkrétan mire vonatkoznak a versenyvállalások? — A mezőgazdasági üzemekben a növénytermesztésben' és a kertészeti ágazatokban az agiotech- nika, és technológia szigorú betartását célozták. Kiemelten foglalkoztak a betakarítás megszervezésével. Az állattenyésztésben a szakszerűbb gyepgazdálkodás, a takarékosabb takarmányozás volt a vállalások központjában. A tejtermelési terveket sok helyen nem teljesítették. Ennek fő oka a két éve tartó aszály miatti takarmánykiesés volt. AZ ágazatiban tevékenykedő brigádok a minőségi tejátvétel fokozott követelményeinek teljesítésére vállalkoztak. A sertéságazatban a szaporulat növekedése és az elhullás csökkentése jellemezte a vállalásokat. — Több gazdaságban a szervezettség, a munkahelyi fegyelem javítása is szerepelt a vállalások között, ez mennyiben segítette a tartalékok feltárását? — Az ilyen felajánlások soksok tartalékot hoztak a felszínre. Ennek érzékeltetésére példaként említhetjük a kecskeméti székhelyű Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot, ahol az említett vállalások is segítették a magasabb nyereség elérését, sőt a tőkés export növelését. Ez utóbbi 74 százalékkal haladja meg a tervezettet az előzetes számítások szerint. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer szintén ennek is köszönheti, hogy exporttervét 250 százalékra teljesítette, a nyeresége pedig 23 százalékkal több volt az előirányzottnál. A megye kutató intézetei konkrét számokkal mérhető felajánlásokat — a munkájuk sajátosságai miatt — nehezebben tudtak vállalni. Főként a jobb minőségű, termőképesebb üzemi fajták előállítására, a külföldiek hasznosítására vállalkoztak. Ezek a törekban tartással igyekeznek megelőzni a gépek munkából való kiesését, s ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek el. A javítási állásidő csökkentését is vállalták, ami szintén a kiadások mérséklését segíti. — Ügy hallottuk sajátos munkaverseny alakult ki Baján, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál. Mennyiben újszerű ez? — A munkaibrigádok szerződéseket kötöttek, melyek tartalmazzák az összes követelményeket és a munka elvégzése után járó prémium összegét. Harminc ilyen megállapodás született. A szocialista brigádok ezen felül külön felajánlásokat is tettek, amelyeket nagyrészt teljesítettek. — Értékelték-e év közben az eredményeket? — A mozgalom rugalmasságának, erejének és öntevékenységégazdaság, ahol mintegy 2 millió forint mozgóibért fizettek ki az értékelések alapján, a közvetlen ösztönzés céljából. — Hogyan összegezhetjük az eddigiéket? — A részeredmények alapján is eLmondihatij'Uk, hogy a vállalásokat időarányosan teljesítették a brigádok. A megújult verseny- mozgalom sikeresen járult hozzá az elmúlt év eredményeihez, a gazdaságok fejlődéséhez. Még szólnunk kell arról is, hogy a kollektívák részt vesznek lakóhelyük fejlesztésében, szépítésében. Az iskolák, óvodák, művelődési és sportlétesítmények támogatására szervezett munkák a lakóhelyi közérzet, az életkörülmények és a népességmegtartó-képesség javítását segítették. A megyei bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny alakulását és segíti eredményességét. Kereskedő Sándor Műtrágyázás — szakszerűen A január 22-i lapszámunkban megjelent Lesz-e elegendő műtrágya? című cikkünkhöz a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásról gyors válasz érkezett, amelyben Pollák István agrokémiai főmérnök a nagyüzemek és a kistermelők számára is megszívlelendő tanácsokról ír. Idézzük levelének részletét: „Nagyon fontos követelmény, hogy a kultúrnövények számára a szükséges tápanyagok időben és kellő mennyiségben felvehető állapotban legyenek a talajban. Foszfor és kálium trágyákból a tenyészidőszak végéig az alaptrágyázáskor kijuttatott mennyiségekkel általában kielégítő, ellátást lehet biztosítani. Az őszi búza nitrogénnel való ellátása már más kérdés. Ennek több oka van. Elsőként említem a búzanövény nitrogénigényének változását a tenyészidő során. Keléstől a bokrosodás közepéig tehát októbertől áprilisig a növény szükséglete igen csekély. Nem éri el az összes' „felvétel” egyharmad részét sem. A bokrosodás végétől, a szárbaindulás kezdetétől ugrásszerűen nő a búza nitrogénigénye.. Ez az időszak az időjárástól függően április közepére, május elejére tehető. VÁLASZ CIKKÜNKRE A kielégítő fejlődéshez, nagy termés eléréséhez ekkor kell biztosítani a növénynek megfelelő mennyiségű, könnyen felvehető nitrogén .tápelemet. A gyakorlatban ez úgy érhető el, hogy a nitrogén fejtrágya jelentős részét a jelzett időpont előtt mintegy három héttel juttatjuk ki a területre. Mit érhetünk el a gyakorlatban eléggé elterjedt januári-februári, hóval borított vagy fagyott talajra történő műtrágyázással? Korántsem olyan pozitív hatást, mint amilyenre számítunk, de annál nagyobb hatóanyagveszteséget. A nitrogén műtrágyák vízben jól oldódnak, az olvadékvizekkel a tábláról könnyen elfolynak. A felszínen sokáig heverő műtrágyaszemcsében — fagyott talajban nincs hasznos be- mosódás — olyan bomlási folyamatok mennek végbe, amelyek a hatóányag egy részének elvesztésével járnak. 'A mégis talajba jutott nitrogén hatóanyag a talajnedvességgel könnyen a mélyebb rétegekbe mosódik, hiszen a növény gyökérzete ilyenkor még fejletlen, életfolyamatai korlátozottak, nitrogénigénye kicsi. • Vagyis nincs, ami a műtrágyát a felső talajrétegben tartsa, illetve maradéktalanul hasznosítsa. Az igazán nitrogénigényes időszakra, ebből a trágyából már csak kevés marad. Itt szólnunk kell a környezetünket is veszélyeztető momentumokról. A tábláról elfolyó, a mélyebb talajrétegbe mosódó nitrogén műtrágyák szennyezhetik talaj vízkészleteinket, kutainkat és élő vízfolyásainkat is. A következményekkel mindannyian tisztában vagyunk. Tudatában vagyunk annak, hogy üzemeink egy részénél a műszaki, technikai adottságok, az üzemszervezési lehetőségek és egyéb tényezők kényszerítőleg hatnak a korai műtrágyázás végrehajtására. Az igény szerinti, folyamatos ■táplálás hatékonyságban, gazdaságosságban nyújtott előnyei azonban egyértelműek. Javasoljuk minden üzemi kollégánknak, hogy a lehetőségek mérlegelése után, a hatékonyabb, ésszerűbb megoldás mellett döntsenek.” Köszönjük a gyors választ, közzétételével reméljük segítünk a mezőgazdaságban dolgozóknak. V áltozások a jövedelemszabályozásban • A startpisztoly képletesen szólva eldördült, január elsején'. Életbe léptek 'a néhány hónappal ezelőtt meghirdetett változások, a vállaillatok és szövetkezetek .már az új rendeletek szerint láttak munkához. Gazdálkodásuk várhatóan alapvetően megváltozik, s ebben nagy szerepet kap az’ új jövedetlemsza- bályozáa is. Az első pillantásra úgy tűnik, nem sokkal különbözik az új rendszer a régitől, hiszen legalább annyi adó terheli a vállalati nyereségét. Ám az elvonások célja, egymáshoz váltó viszonya egészen eltér a korábbitól, a hatékony gazdálkodásra ösztönzi a cégeket, és növeli önállóságukat. Érdekeltségi alap A legfontosabb változás, hogy megszűnik a fejlesztési és részesedési alap. Helyét az osztatlan érdekeltségi alap veszi át, amiből a kötelező adók és adósságok megfizetése után a vállalatok saját elhatározásuk szerint használhatják föl a pénzüket, ebből lehet tehát új gépeket vásárolni, üzemcsarnokokat építeni, vagy éppen béreket emelni. Miután nem kell kötelezően „dobozolni” a pénzt,’ vagyis a különböző alapok között előre szétosztani, a vállalatok nagyobb önállósággal dönthetnek a nyereségek felhasználásáról. Igaz, a pénz elköltését a különböző adók tartják majd a népgazdaság számára is megfelelő irányban, ám más módon, mint eddig. Jónéhány fórumon elhangzott, hogy a nyereséggel arányos elvonás. amely a múlt év végéig volt érvényben, éppen a legjobban doilgozó cégeket sújtotta, hiszen minél hatékonyabban dolgoztak, annál többet fizettek. Mostantól kezdve attól függ inkább az adó, hogy mire akarják a pénzt fordítani, de a korábbihoz képest kisebb körben tovább él a nyereség növekedésével arányos elvonás is. Jól tükrözi a változást egy tévesen új adófajta bevezetése, a vagyonadó. Eddig ilyesfajta elvonást nem ismert a magyar szabályozás, ezért érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Bevezetésének célja nagyon egyszerű, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél hatékonyabban fektessék be eszközeiket; ám ezek közé nemcsak a gépeket, épüle- teket kell érteni, hiszen, ide tartozik például a bankbetét is. A hozamból természetesen részesedni akar a költségvetés, mint tulajdonos. Ezt fejézi ki tehát a háromszázalékos vagyonadó, amelyet az érdekeltségi alapból kell majd befizetni. Drágult a munkaerő A másik, részben új elvonási forma a felhalmozási adó. Mértéke 18 százalék, és szintén az érdekeltségi alapot terheli, amennyiben a vállalat új fejlesztésre szánja el magát. Az elvonás nagysága a mindenkori gazdaságpolitikai célokat fejez ki, összehangolja a vállalat lehetőségeit és a népgazdaság célkitűzéseit a beruházások piacán. Jogosan merülhet föl a kérdés, hogy 18 százalékos elvonás hatására nem csökkennek-e majd tovább az amúgy is megcsappant fejlesztések? E nem kívánt hatás ellensúlyozására különböző rendelkezéseket hozott a kormány, amellyel megkönnyíti a fejlesztésbe vágó cégek terheit: ezentúl az amortizáció teljes mértékben a vállalatoknál mára?, s megszűnik jónéhány, korábban a beruházásokat korlátozó befizet«, például az építési adó és a beruházási illeték. A vállalatok életének másik meghatározó tényezője az élő munka költsége. Ez még mindig túlságosan alacsony Magyarországon, s így a vállalatok sokszor gazdálkodnak pazarló módon még szakképzett munkás- gárdájukkal is. E nem kívánatos tendencián kíván segíteni a béradó, amelyet a vállalatok jelentős részénél az összes kifizetett bér után .kell fizetni. Így köny- nyebb lesz majd a fizetéseket a végzett munkával arányosabban megállapítani, amennyiben a vállaltat fölmérd saját szükségleteit, s a vezetők elgondolkoznak azon, vajon érdemes-e annyi embert foglalkoztatniuk, vagy jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel csökkenteni lehet a létszámot. A vállalatok ■ pénzét az előbb említett adókon kívül más, a korábbival azonos jellegű elvonás is terheli, a városi és községfejlesztési hozzájárulás 15 százaléka, valamint a 35 százalékos nyereségadó. Ezeket kell legelőször a nyereségből kifizetni. Maguk dönthetnek Az elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a vállalatok ugyanannyi pénzt fizetnek majd be a költségvetés számláira, mint eddig, szakszerűen fogalmazva, nem csökken az elvonás mértéke. Ám az elvonás alapelve már nemcsak a nyereségarányos adóztatás, és a vállalatok nagyobb felelősséggel dönthetnek a pénzük felhasználásáról, s mérlegelhetik a helyzetüket. Reális most már a választás, vajon új gépeket vegyenek-e egy adott évben, avagy éppen 25 százalékkal emeljók-e a béreket? Bár nagyon nehéz előre felmérni a jövedelemszabályozás változásának hatásait, egy bizonyosnak látszik, elsősorban a hatékonyan működő vállalatok járnak jól, számukra kedvezőek az új rend eletek. L. M. EGY BÜNCSELEKMÉNYSOROZAT MEGSZAKADT Egy forgalomellenőrző rend őr járőr Fakanáltól a gépkocsiig 1984. október 17-én Kiskunhalas és Tompa között, az 53. sz. úton a többi között megállított egy rendszám nélkül közlekedő, sárga színű. 1500-as Polski Fiatot. A gépkocsit vezető Sendula János 28 éves lakatos (Kiskunmajsa. Vasút u. 1.) azzal magyarázta a szabáiytalanságot. hogy az autót, amelynek rendszáma le van adva. egy maisai ismerősétől vásárolta, és most Tompára Viszi javíttatni. A válasz nem nyugtatta meg a rendőröket. ezért a vezetőt — a kocsival együtt — a tulajdonjog tisztázására előállították a kiskunhalasi rendőrkapitányságra. Ott viszont Sendula azzal az ürüggyel, hogy megfordul az udvaron. nagy sebességgel kihajtott a kapun, és Kecel felé menekült. Gépkocsival azonnal üldözőbe vették, de amikor járműve elakadt, befutott egy erdőbe és ott a rendőrök szem elől tévesztették. A nyomozók másnap reggel fogták el1 Kiskunmaisán. Ekkorra már leváeatta a bajuszát, hogy ne ismeriék fel Közr ben az is kiderült, hoev a gépkocsit 17-ére virradóra Kiskunhalason az Erdei Ferenc térről lopta ©1. A lakásán megtartott házkutatáson pedig olyan tárgyak kerültek elő. amelyekből egyértelművé vált, hogy egy bűncse- lekménysorozat régóta keresett tettese lepleződött le. 5K3 Sendula a bűnözést két évvel ezelőtt kezdte, betöréssel. Motorkerékpárral Tompán járt, s onnan éiiel 11 óra tájban indult vissza. A Szabadság Tsz takar- mányboltia mellett elhaladva villant fel benne a lehetőség. Járművét kissé távolabb leállította, maga pedig visszament az üzlethez. Egy ott talált gömbacéllal a lakatott lecsavarta, maid az ajtót és a lemezszekrényt felfeszítette. Magához vette a pénzes kazettát és elvitte 3400 forinttal. Sendula Kiskunhalas környékén sokat utazott, gépkocsit vett. mert az a topott, dolgok szállítására alkalmasabbnak látszott. Olyan ember, akire azt szokták mondani, hogy amit meglát a szeme a keze nem hagyia ott. 1984 eleién egyik délután Mély- kútra autózott szüleihez. A bato- taszállási benzinkutat elhagyva meglátta, hogy az erdőben motoros fűrésszel favágóik dolgoznak. Ott volt § hódéiuk is amiben a szerszámaszokták éjszakára Hpgvni. Má.r ekkor elhatározta, hogy visszafelé jövet ellopja a fűrészeket, ha azokat a bódéban találja. Útban hazafelé, a közeli parkolóban megállt, s onnan gyalog ment tovább. Éjjeliőrt nem látott, ezért a magával vitt szerelővassal lefeszítette a lakatot a bódé ajtajáról. Három Styíl motoros fűrészt talált, amiket magával is vitt. Nyárutón ismét Mélykúton járt, és a kocsiból, a balotaszál- lási benzinkúthoz közel, az erdészeti brigádok jól ismert nagy szerszámos ládáját vette észre. Mindjárt feltette magában, hogy alkalomadtán megnézi mi van benne, és ha motoros fűrészt talál, ellopja. Néhány nap múlva újra arra vette az útját. A „biztonságot jelentő” lakat lefe- szítése után a készletből mindössze két szerszámra tartott igényt. A sikeres vállalkozás után hazafelé indulva a kiskunhalasi vasútállomás mellett haladt el. amikor az út szélén egy parkoló utánfutós személygépkocsit látott mag. Reflexszerűen fékezett, és a közeliben leállt. Visszament, hogy meggyőződjön róla. le tudja-e akasztani az utánfutót. Minthogy a tulajdonos ilyen esetre nem készült fel. azt nehézség nélkül lekapcsolta, elhúzta a saját kocsijáig, rátette a vonóhorogra és tovatűnt az éjszakában Sendula nem véletlenül vetett szemet az utánfutóra. A jónak látott rendszámcsere és kisebb átalakítások után hasznát vette. Egy alkalommal1 kacsákat árult a soltvadkerti piacon. Hazafelé menet a pirtói talkarmányboltban kukoricát akart venni, de nem kapott. Talán ez a kudarc váltotta ki belőle azt az elhatározást., hogy ide ..zárás után” egyszer, még visszatér. Egy jó hét múlva az autójára kapcsolt utánfutóval megjelent. Lefeszítette az ajtó. ról a va&pántot. és a raktárból 18 zsák táppal megrakta a járművét. Elvitt még egy lemezkazettát. amiben, pechjére. csupán 20 forint és egy füzet volt. A rakodás befejezése után a községben feltört még egy vendéglőt, ahonnan mintegy 5 ezer forintot zsákmányolt. majd behatolt egy tüzelőolaj-kiskereskedésbe. de ott nem iárt szerencsével. A betörő vakmerőségét növelte. hogy a lebukást hosszú időn át sikerült elkerülnie. Október 11-éré virradóra, nem sokkal az előbbi .vbeszerző út” után. Tompára látogatott. Először a Kultúr presszóhoz, vagy ahogy a helybeliek nevezik a „Gödör”-höz ment. Kocsiját a bevált módszer szerint itt is távolabb hagyta. Az utca forgalmas volt, a bejárat felett égett a villany, ezért az egyik hátsó ablak védőrácsának felfeszítése után hatolt be a helyiségbe. Mintegy kétezer forint készpénzzel. és egy magnósrádióval távozott ugyanott, ahol bemászott. Innen az autósbolthoz vezetett az útja. Ide már a főbejáraton ment be — a lakat eltávolítása- és az ajtó befeszítése után. A polcokról három, autóba szerelhető magnós rádiót, és három autórádiót választott ki. de nem hagyta ott a megtalált kétezer forintot sem. Ezután egy lángos- sütő bódéia következett, amely, nek tulajdonosa néhálny száz forintját és a magnós rádióiát sajnálhatta. Az önkiszolgáló boltot a megálljt parancsoló vasai tó mentette meg az éjjeli látogatótól, az ötödikként sorra került vegyesboltban pedig a Kinizsi lemezkazetta állt ellen az erőszaknak. Ilyen bűncselekmény-sorozatot megismerve az ember azt gondolná. hogy Sendula csőik a vakmerőségét. és az ügyességét próbára tevő. a bűnözök körében „rangot adó” bűncselekményekre adta a feiét. Nem egészen így történt. A kiskunhalasi, kiskunmaisai és soltvadkerti boltokban, áruházakban a faikanáltól, a ruházati cikkeken és a háztartási felszereléseken át. a műszaki árukig „közönséges” bolti lopások útián szerezte meg azt. amire szüksége volt, vagy ami megtetszett neki. A lopott dolgok egy részét felhasználta, jelentős hányadát azonban „raktárra” gyűjtötte. Kettős életet élt. munkahelyén elégedettek voltak vele. A bírósági ítéletre előzetes letartóztatásban váró Sendula János utolsó kétévi tevékenységé, nek mérlege a nyomozás megállapításai szerint: több. mint. három tucat különféle vagyon elleni bűncselekmény; a társadalmi tulajdonban .148 ezer. a személyi tulajdonban pedig 56 ezer forint kár. amiből a megtalált. dolgok lefoglalása' által 56 ezer. illetőleg 36 ezer forint térült meg. F. I. Megújult a versenymozgalom ÖNÁLLÓSÁGRA ÉS HATÉKONYSÁGRA ÖSZTÖNÖZ
