Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-22 / 17. szám

/ "VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 11. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 22. kedd Okulva gyarapodni (3. oldal) Lesz-e elegendő m&trágya? (4. oldal) Írásunkból kitűnik: a kérdésre adható válasz függ az alkalmazott technológiától, a felhasználás hatékonyságától is. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A rabló és a rádiók (4. oldal) .Szabadulása után három napig dolgozott. Aztán elfeledve a {egyházban töltött négy évet, ismét rabolt. Különös „ismertetőjele”: szereti a rádiókat... GYERMEKÉLET - GYERMEKÉVEK (5. oldal) Sport (7. oldal) MELEG NAPOKRA TÁROLJÁK Jégvágás a Balatonon ■ . w Valamennyiünket próbára teszi az idei kemény tél. Fá­zunk, s nemcsak mi, a világ más tájain lakó emberek is. A nagy hideg szerte Európában gondokat okoz. Elszoktunk már az ilyen megpróbáltatásoktól. Persze, a tél örömöket, sőt gazdasági lehetőségeket is tartogat számunkra. A folyó­kon, tavakon energiafelhasználás nélkül fagy a jég. A Bala­ton menti halgazdaságok kihasználják a kemény napokat: vágják a tó jegét, s vermekben tárolják a nyári felhaszná­lásig. A tervek szerint több mint kétezer tonna jeget tesz­nek el a meleg napokra. Az idei népgazdasági terv szerint az építőiparnak or­szágosan a múlt évinél 1—2 százalékkal több építési és szerelési feladatot kell telje­sítenie, s összességében az ágazat bruttó termelését 1—2,9 százalékkal bővíti. A beruházási vásárlóerő alap­ján ugyanis valószínűsíthető, hogy az építési igények évek óta tartó csökkenése az idén megáll. Azzal lehet számol­ni, hogy a népgazdaságban az összes beruházás volume­ne 1 százalék körüli mérték­ben, ezen belül a lakossági építkezéseké 6—8 százalék­kal emelkedik, a szocialista szektor fejlesztési befekte­tése pedig az idén is a tava­lyihoz hasonlóan alakul. Az igényekkel összhangban eb­ben az évben is folytatódik az építőipari termelés differenciáló­dása. Növekedik a kisszervezetek és kisvállalkozások munkáinak aránya, mfg a kivitelező építő­ipari vállalatok és szövetkezetek lényegében a múlt évivel azonos mennyiségi feladattal számolhat­nak. Ezen belül azonban az épí­tési kereslet a fővárosban, vala­mint Baranya. Hajdú-Bihar és Komárom megyében meghaladja a kínálatot, másutt — főleg Bor­sod. Csongrád, Győr-Sopron és Somogy megyében — pedig a kí­nálat nagyobb a keresletnél. Az építők fontos feladata az idén a folyamatban levő 12 álla­MÁZENKÉT NAGYBERUHÁZÁS, 74—75 EZER LAKÁS FELÚJÍTÁSOK ÉS KORSZERŰSÍTÉSEK ^ Az építőipar tervei mi nagyberuházás tervezett üte­mű kivitelezése, s négy nagy építkezés: a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, a fenyő­fői bauxitbánya, valamint Buda­(Folytatás a 2. oldalon.) • Bács-Kiskan megyében összesen csaknem 3104 lakást kell felépí­teni az idén. Ebből 330 a tanácsi bérlakás, 90S az OTP-értékesitésfi lakás, 200 otthon pedig egyéb, magánszervezésű társasházban készül el. A többi családi ház lesz. Az építőipar azt ígéri, hogy mindent megtesz a terv megvalósításáért. Ahol lehet, télen is dolgoznak. Ké­pünkön: munkában a DÜTÉP Vállalat dolgozói a kiskunfélegyházi Petőfl-lakó telepen. Magyar—román tárgyalások • Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Bukarestben. A ké­pen (balra) a magyar küldöttség Várkonyi Péter vezetésével, és a román Stefan Andrei külügyminiszterrel az élen. ÉRTELMISÉGSZERVEZÉS KISKUNHALASON Mérlegen az ismeretterjesztés SZOVJET—NSZK ÜLÉSSZAK A politikai párbeszéd része Bonnban megkezdődött a szovjet—nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság 13., kétnapos ülésszaka. A szovjet küldöttséget AleksxeJ Antonov miniszterelnök-helyettes, a nyugatnémetet Martin Hange­rn ann gazdasági miniszter vezeti. Eredményes esztendőt zárt 1984 végén a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat. Tavaly a csak­nem 3Ö ezer tagot számláló egye­sület mintegy 160 ezer rendez­vényén — előadásain, tanfolya­main, vitafórumain, konferen­ciáin — ötmillió érdeklődő vett részt. A társulat 1984-ben a hagyo­mányos ismeretterjesztő munka mellett új feladatok megoldására is vállalkozott A rendezvényeken háttérbe ' szorultak a hagyomá­nyos előadások, s • inkább olyan kiscsoportos, klubszerű foglalko­zásokat szerveztek, amelyeken a korábban a passzív befogadásra „kárhoztatott” — hallgatóság be­kapcsolódhatott a vitába, cselek­vőén befolyásolhatta egy-egy program tartalmasságát. Lendü­letet kapott tavaly a TIT értel­miségszervező tevékenysége is: több vidéki városban, így például Sopronban, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason és Hajdúböször­ményben a legkülönbözőbb szak­mák képviselőit tömörítő klubok tartalmas vitákat szerveztek. Ez év elejétől az eddig egye­sületként működő TIT a jövőben társadalmi szervezetként tevé­kenykedik. A ‘ Minisztertanács kezdeményezheti a TIT alapsza­bályának módosítását, s felkér­heti a társadalmi szervezetet, hogy működjék közre a kultúra közvetítésével kapcsolatos állami feladatok ellátásában. Martin Bangemann a „Neue Osnabrücker Zeitung”, hétfői számában megjelent inteirjójában azt a meggyő­ződését hangsúlyozta, hogy a gazdasági tárgyalások hoz­zájárulnak majd a politikai légkör megjavításához, Js_ a Szovjetunió és az NSZK között. Antonov miniszter­elnök-helyettes nem, proto­kolláris okokból találkozik ma Helmut Kohl kancellár­ral és Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszterrel, ezek a találkozók szerves ré­szét képezik a Szovjetunió­val folytatott politikai pár­beszédnek — hangoztatta a nyugatnémet gazdasági mi­niszter. . Bangemann közlése sze­rint a mostani ülésszak kö­zéppontjában a vegyipari együttműködés áll majd. (1975 és 1983 között a nyu­gatnémet vegyipari szállítá­sok 550 millió márkáról 1,2 milliárdra, a szovjet szállítá­sok 70 millióról 350 millióra emelkedtek.) Az NSZIÜ el­sősorban vegyipari berende­zések exportjával kívánja ja­vítani az elmúlt négy évben deficites kereskedelmi mérle­gét — mondta a miniszter. .Bangemann jelezte, hogy a jövőbeni üléseken a nyugat­német fél szeretné előtérbe tolni a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműkö­dést, ami le(hetővé tenné a közepes és kisvállalatok fo­kozottabb bevonását a két ország kereskedelmébe. A nyugatnémet sajtó becslése szerint az 1986 és 1990 közötti, szovjet ötéves terv keretében a nyugati cégek mintegy 18—20 milli­árd márka értékű megren­delésre számítanak. A nyu­gatnémet vállalatok ebből szeretnének minél nagyobb részesedést biztosítani ma­guknak, különös tekintettel arra, hogy 1984-ben mint­egy hárommilliárd márka volt az NSZK deficitje a két ország mintegy 23 mil­liárd márkát kitevő árucse­reforgalmában. Az NSZK változatlanul a Szovjetunió legfontosabb nyugati kereskedelmi part­nere, megelőzve Olaszorszá­got, Franciaországot és Ja­pánt. Ez fordítva is igaz: a szocialista országok közül a Szovjetunió tölti be a veze­tő szerepet az NSZK „keleti kereskedelmében”, amely az NSZK egész árucsereforgal­mának mintegy 5 százalékát teszi ki. A művelődésben épper± úgy, mint a nevelésben, még min­dig erőteljesen tartja magát az a szemlélet és gyakorlat, miszerint tanulni gyermekkor­ban kell; és a felnőttnek min­denről többet kell tudnia, mint a gyereknek. Ez utóbbi azon­ban egyre inkább csak a tu­dássá szilárdult élettapaszta­latokra igaz. A tudományos- technikai fejlődés felgyorsu­lása, az új, korszerű techni­kák, módszerek térhódítása következtében fordult a hely­zet: az iskolába járó gyermek tudásanyaga gyakran megha­ladja az iskolát régebben ab­bahagyó felnőttekét. Gondol­junk csak azokra az általános vagy középiskolás tanulókra, akik a számítógépekkel úgy bálmaik és- játszanak, mint a nagy tapasztalaté programozó szakemberek. De hozhatnánk példát a fizika, kémia, bioló­gia területéről is. Tartósan nem maradhat meg az az állapot, amelyben a fel­nőtt nemzedék többségének tudása elmarad a kor színvo­nalán álló ismeretanyagtól, il­letve attól, amit a termelés, gazdálkodás mai szükséglete, az oly sokat emlegetett inno­váció megkövetel. Ezért az ismeretek állandó — felnőtt korra is kiterjedő — pótlása, gyarapítása, a mun­kaerő rendszeres és folyama­tos felkészítése, karbantartása nemcsak az egyes ember, ha­nem az egész társadalom, s ezen belül a munkahelyi kol­lektívák érdeke is. Hiszen a nagyobb tudás, a felkészültség fontos garanciája a gazdasági versenyben váló talponmara- dásnalk, a munka eredményes­ségének. A közművelődési párthatáro­zat és a közművelődési tör­vény a 80-as évek elején élén- kítőleg hatott a munkahelyi művelődés feltételrendszeré­nek fejlesztésére. Azóta azon­ban gazdasági életünk változá­sai sok helyen mintha elmos­ták volna ezeket a még meg sem gyökeresedett eredménye­ket. Nem lennénk hűek az igaz­sághoz, ha nem szólnánk azok­ról a gazdasági egységekről, amelyek — eredményeikkel ma már bizonyítottan — mer­ték vállalni a dolgozók műve­lődésére fordított „beruházá­sok” megtérülésének hosszabb átfutási idejét. Helyesen ér­telmezett gazdasági érdekből a művelődést nem mint szóra­kozást, mint az irányítók ál­tal egyre halkabban követelt „szociális gondoskodást” kezel­ték, hanem mint a termelés hoszabb-rövidebb érdekeihez igazítható, munkaerő-felké­szítési eszközt alkalmazták. Az MSZMP Központi Bi­zottságának kongresszusi irányelvei az értékteremtő munka előtérbe állításával an­nak tárgyi és személyi felté­teleinek megteremtését is hangsúlyozza. Ha az irányel­vek nem is használja sem a közművelődés, sem a munka­helyi művelődés fogalmait, a belemcgyarázás veszélye nél­kül is ' megállapítható, hogy nem egyedül az iskolarendsze­rű oktatásra váró feladat az általános és szakmai művelt­ség gyarapítása. Az MSZMP Kecskemét vá­rosi Bizottsága és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére szerdán a munkahelyi művelődésről sor­ra kerülő tanácskozás elsősor­ban azokat a gyakorlati tapasz­talatokat igyekszik ajánlással előtérbe állítani, amelyék egy­értelműen bizonyítják a mun­kahelyi művelődés nyereség­ben is kifejeződő fontosságát. Azok a vállalatok, szövetke­zetek, amelyek a feltételek megteremtésével étidig is ösz­tönözték dolgozóikat — pél­dául a VOLÁN 9. számú Vál­lalat a második, rokonszakma megszerzésére; a Zöldség­termesztési Kutató Intézet az idegen nyelvek; a Helvéciái Állami Gazdaság, a konzerv­gyár a számítástechnikai isme­retek elsajátítására — már ma is nagy előnyben vannak. De a vállalat eredményességét és a dolgozók személyes jövedel­mét egyaránt befolyásoló fej­lődésre másutt is égetően nagy szükség van. S nem lenne sze­rencsés, ha ezt a munkahelyek idejében nem ismernék fel. Túri András MMB Szellemi fejlesztés If ■■ *

Next

/
Thumbnails
Contents