Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-22 / 17. szám
/ "VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 11. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 22. kedd Okulva gyarapodni (3. oldal) Lesz-e elegendő m&trágya? (4. oldal) Írásunkból kitűnik: a kérdésre adható válasz függ az alkalmazott technológiától, a felhasználás hatékonyságától is. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A rabló és a rádiók (4. oldal) .Szabadulása után három napig dolgozott. Aztán elfeledve a {egyházban töltött négy évet, ismét rabolt. Különös „ismertetőjele”: szereti a rádiókat... GYERMEKÉLET - GYERMEKÉVEK (5. oldal) Sport (7. oldal) MELEG NAPOKRA TÁROLJÁK Jégvágás a Balatonon ■ . w Valamennyiünket próbára teszi az idei kemény tél. Fázunk, s nemcsak mi, a világ más tájain lakó emberek is. A nagy hideg szerte Európában gondokat okoz. Elszoktunk már az ilyen megpróbáltatásoktól. Persze, a tél örömöket, sőt gazdasági lehetőségeket is tartogat számunkra. A folyókon, tavakon energiafelhasználás nélkül fagy a jég. A Balaton menti halgazdaságok kihasználják a kemény napokat: vágják a tó jegét, s vermekben tárolják a nyári felhasználásig. A tervek szerint több mint kétezer tonna jeget tesznek el a meleg napokra. Az idei népgazdasági terv szerint az építőiparnak országosan a múlt évinél 1—2 százalékkal több építési és szerelési feladatot kell teljesítenie, s összességében az ágazat bruttó termelését 1—2,9 százalékkal bővíti. A beruházási vásárlóerő alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy az építési igények évek óta tartó csökkenése az idén megáll. Azzal lehet számolni, hogy a népgazdaságban az összes beruházás volumene 1 százalék körüli mértékben, ezen belül a lakossági építkezéseké 6—8 százalékkal emelkedik, a szocialista szektor fejlesztési befektetése pedig az idén is a tavalyihoz hasonlóan alakul. Az igényekkel összhangban ebben az évben is folytatódik az építőipari termelés differenciálódása. Növekedik a kisszervezetek és kisvállalkozások munkáinak aránya, mfg a kivitelező építőipari vállalatok és szövetkezetek lényegében a múlt évivel azonos mennyiségi feladattal számolhatnak. Ezen belül azonban az építési kereslet a fővárosban, valamint Baranya. Hajdú-Bihar és Komárom megyében meghaladja a kínálatot, másutt — főleg Borsod. Csongrád, Győr-Sopron és Somogy megyében — pedig a kínálat nagyobb a keresletnél. Az építők fontos feladata az idén a folyamatban levő 12 állaMÁZENKÉT NAGYBERUHÁZÁS, 74—75 EZER LAKÁS FELÚJÍTÁSOK ÉS KORSZERŰSÍTÉSEK ^ Az építőipar tervei mi nagyberuházás tervezett ütemű kivitelezése, s négy nagy építkezés: a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, a fenyőfői bauxitbánya, valamint Buda(Folytatás a 2. oldalon.) • Bács-Kiskan megyében összesen csaknem 3104 lakást kell felépíteni az idén. Ebből 330 a tanácsi bérlakás, 90S az OTP-értékesitésfi lakás, 200 otthon pedig egyéb, magánszervezésű társasházban készül el. A többi családi ház lesz. Az építőipar azt ígéri, hogy mindent megtesz a terv megvalósításáért. Ahol lehet, télen is dolgoznak. Képünkön: munkában a DÜTÉP Vállalat dolgozói a kiskunfélegyházi Petőfl-lakó telepen. Magyar—román tárgyalások • Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Bukarestben. A képen (balra) a magyar küldöttség Várkonyi Péter vezetésével, és a román Stefan Andrei külügyminiszterrel az élen. ÉRTELMISÉGSZERVEZÉS KISKUNHALASON Mérlegen az ismeretterjesztés SZOVJET—NSZK ÜLÉSSZAK A politikai párbeszéd része Bonnban megkezdődött a szovjet—nyugatnémet gazdasági vegyes bizottság 13., kétnapos ülésszaka. A szovjet küldöttséget AleksxeJ Antonov miniszterelnök-helyettes, a nyugatnémetet Martin Hangern ann gazdasági miniszter vezeti. Eredményes esztendőt zárt 1984 végén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Tavaly a csaknem 3Ö ezer tagot számláló egyesület mintegy 160 ezer rendezvényén — előadásain, tanfolyamain, vitafórumain, konferenciáin — ötmillió érdeklődő vett részt. A társulat 1984-ben a hagyományos ismeretterjesztő munka mellett új feladatok megoldására is vállalkozott A rendezvényeken háttérbe ' szorultak a hagyományos előadások, s • inkább olyan kiscsoportos, klubszerű foglalkozásokat szerveztek, amelyeken a korábban a passzív befogadásra „kárhoztatott” — hallgatóság bekapcsolódhatott a vitába, cselekvőén befolyásolhatta egy-egy program tartalmasságát. Lendületet kapott tavaly a TIT értelmiségszervező tevékenysége is: több vidéki városban, így például Sopronban, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason és Hajdúböszörményben a legkülönbözőbb szakmák képviselőit tömörítő klubok tartalmas vitákat szerveztek. Ez év elejétől az eddig egyesületként működő TIT a jövőben társadalmi szervezetként tevékenykedik. A ‘ Minisztertanács kezdeményezheti a TIT alapszabályának módosítását, s felkérheti a társadalmi szervezetet, hogy működjék közre a kultúra közvetítésével kapcsolatos állami feladatok ellátásában. Martin Bangemann a „Neue Osnabrücker Zeitung”, hétfői számában megjelent inteirjójában azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a gazdasági tárgyalások hozzájárulnak majd a politikai légkör megjavításához, Js_ a Szovjetunió és az NSZK között. Antonov miniszterelnök-helyettes nem, protokolláris okokból találkozik ma Helmut Kohl kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, ezek a találkozók szerves részét képezik a Szovjetunióval folytatott politikai párbeszédnek — hangoztatta a nyugatnémet gazdasági miniszter. . Bangemann közlése szerint a mostani ülésszak középpontjában a vegyipari együttműködés áll majd. (1975 és 1983 között a nyugatnémet vegyipari szállítások 550 millió márkáról 1,2 milliárdra, a szovjet szállítások 70 millióról 350 millióra emelkedtek.) Az NSZIÜ elsősorban vegyipari berendezések exportjával kívánja javítani az elmúlt négy évben deficites kereskedelmi mérlegét — mondta a miniszter. .Bangemann jelezte, hogy a jövőbeni üléseken a nyugatnémet fél szeretné előtérbe tolni a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködést, ami le(hetővé tenné a közepes és kisvállalatok fokozottabb bevonását a két ország kereskedelmébe. A nyugatnémet sajtó becslése szerint az 1986 és 1990 közötti, szovjet ötéves terv keretében a nyugati cégek mintegy 18—20 milliárd márka értékű megrendelésre számítanak. A nyugatnémet vállalatok ebből szeretnének minél nagyobb részesedést biztosítani maguknak, különös tekintettel arra, hogy 1984-ben mintegy hárommilliárd márka volt az NSZK deficitje a két ország mintegy 23 milliárd márkát kitevő árucsereforgalmában. Az NSZK változatlanul a Szovjetunió legfontosabb nyugati kereskedelmi partnere, megelőzve Olaszországot, Franciaországot és Japánt. Ez fordítva is igaz: a szocialista országok közül a Szovjetunió tölti be a vezető szerepet az NSZK „keleti kereskedelmében”, amely az NSZK egész árucsereforgalmának mintegy 5 százalékát teszi ki. A művelődésben épper± úgy, mint a nevelésben, még mindig erőteljesen tartja magát az a szemlélet és gyakorlat, miszerint tanulni gyermekkorban kell; és a felnőttnek mindenről többet kell tudnia, mint a gyereknek. Ez utóbbi azonban egyre inkább csak a tudássá szilárdult élettapasztalatokra igaz. A tudományos- technikai fejlődés felgyorsulása, az új, korszerű technikák, módszerek térhódítása következtében fordult a helyzet: az iskolába járó gyermek tudásanyaga gyakran meghaladja az iskolát régebben abbahagyó felnőttekét. Gondoljunk csak azokra az általános vagy középiskolás tanulókra, akik a számítógépekkel úgy bálmaik és- játszanak, mint a nagy tapasztalaté programozó szakemberek. De hozhatnánk példát a fizika, kémia, biológia területéről is. Tartósan nem maradhat meg az az állapot, amelyben a felnőtt nemzedék többségének tudása elmarad a kor színvonalán álló ismeretanyagtól, illetve attól, amit a termelés, gazdálkodás mai szükséglete, az oly sokat emlegetett innováció megkövetel. Ezért az ismeretek állandó — felnőtt korra is kiterjedő — pótlása, gyarapítása, a munkaerő rendszeres és folyamatos felkészítése, karbantartása nemcsak az egyes ember, hanem az egész társadalom, s ezen belül a munkahelyi kollektívák érdeke is. Hiszen a nagyobb tudás, a felkészültség fontos garanciája a gazdasági versenyben váló talponmara- dásnalk, a munka eredményességének. A közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény a 80-as évek elején élén- kítőleg hatott a munkahelyi művelődés feltételrendszerének fejlesztésére. Azóta azonban gazdasági életünk változásai sok helyen mintha elmosták volna ezeket a még meg sem gyökeresedett eredményeket. Nem lennénk hűek az igazsághoz, ha nem szólnánk azokról a gazdasági egységekről, amelyek — eredményeikkel ma már bizonyítottan — merték vállalni a dolgozók művelődésére fordított „beruházások” megtérülésének hosszabb átfutási idejét. Helyesen értelmezett gazdasági érdekből a művelődést nem mint szórakozást, mint az irányítók által egyre halkabban követelt „szociális gondoskodást” kezelték, hanem mint a termelés hoszabb-rövidebb érdekeihez igazítható, munkaerő-felkészítési eszközt alkalmazták. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei az értékteremtő munka előtérbe állításával annak tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését is hangsúlyozza. Ha az irányelvek nem is használja sem a közművelődés, sem a munkahelyi művelődés fogalmait, a belemcgyarázás veszélye nélkül is ' megállapítható, hogy nem egyedül az iskolarendszerű oktatásra váró feladat az általános és szakmai műveltség gyarapítása. Az MSZMP Kecskemét városi Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére szerdán a munkahelyi művelődésről sorra kerülő tanácskozás elsősorban azokat a gyakorlati tapasztalatokat igyekszik ajánlással előtérbe állítani, amelyék egyértelműen bizonyítják a munkahelyi művelődés nyereségben is kifejeződő fontosságát. Azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek a feltételek megteremtésével étidig is ösztönözték dolgozóikat — például a VOLÁN 9. számú Vállalat a második, rokonszakma megszerzésére; a Zöldségtermesztési Kutató Intézet az idegen nyelvek; a Helvéciái Állami Gazdaság, a konzervgyár a számítástechnikai ismeretek elsajátítására — már ma is nagy előnyben vannak. De a vállalat eredményességét és a dolgozók személyes jövedelmét egyaránt befolyásoló fejlődésre másutt is égetően nagy szükség van. S nem lenne szerencsés, ha ezt a munkahelyek idejében nem ismernék fel. Túri András MMB Szellemi fejlesztés If ■■ *
