Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. Január 21. JOBBAN, TÖBBET, TÜRELMETLENÜL SAJTŰPOSTA A földmérés, geodézia terén végzett munka elismeréseként évente ketten kapnak Fasching Antal Emlékplakettet. Legutóbb az egyik ilyen kitüntetést Horváth Józsefnek, a Bács-Kiskun megyei Földhivatal vezetőjének adomá­nyozták. Az egész megyére kiterjedő feladatokat a hivatal 22S szak­embere látja el, akiknek egy része a központban Kecskeméten, má­sik a helyi körzetekben dolgozik. — Igen sokrétű a munkánk — mondja Horváth József, a Bács- Kiskun megyei Földhivatal ve­zetője — és esetenként népsze­rűtlen is. A földrendezések elő­készítését, a földvédelmet, az in­gatlanok és a telekkönyvek nyil­vántartását. ' a házhelyek elosztá­sát, a csatornázást megelőző geo­déziai vizsgálatokat mind-mind a hozzáértő, szívesen munkálkodó szakgárda végzi. A leendő hobbi­földek helyének kijelölésével osztatlan sikert értünk el. A leg­több időt és energiát; az új föld- értékelés bevezetéséhez szüksé­ges felmérések igénylik. Ha az ember igyekszik becsü­letesen végezni a munkáját, elé­gedett lehet. Az elismerés sem marad el. Előfordult már, hogy ügyfelek bejöttek megköszönni gyors intézkedésünket. Ez leg­alább olyan örömet jelent, mint a kitüntetések. Megkaptam a Térképészet Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetéseket is Megalakulása­kor — 1967-ben s rvezték meg a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megyei föld­hivatalait — lettem a Bács-Kis­kun megyei hivatal vezetője. Kicsit messziről jöttem. Egy Sopron melletti kis faluban szü­lettem. majd az Agrártudományi Egyetem Agrárközgazdasági Ka­rán szereztem diplomát. És még jó ideig szülőmegyémben, ponto­sabban Győrben dolgoztam. De nem volt ismeretlen Bács-Kiskun sem, amikor ide kerültem. Az Állami Földmérési és Térképé­szeti Hivatal jóvoltából több me­gyében irányítottam, ellenőriz­tem az ilyen jellegű munkákat. Igaz érzésekkel kötődöm a me­zőgazdasághoz. Mindig szerettem a földet, a határt. Ettől ma sem szakadok el. Minden fontosabb, rám tartozó döntés meghozatala előtt kimegyek a helyszínre. Úgy érzem, csak az otthoni benyomá­sok alapján lehet jól megítélni a helyzetet, papírból, adatokból nem. Él bennem egy — részemről egészségesnek tartott — türel­metlenség a körülöttem folyó dol­gok tempója és minősége iránt. Talán ez is okozza, hogy mindig többet és jobbat kívánok ma­gamtól és a munkatársaimtól egvaránt. Ehhez persze jó mun­kakörülményeket is kell teremte­nünk. Hozzátéve, hogy felada­taink súlya szintén ezt kívánja. Sokat léptünk már előre a hiva­talok elhelyezésében, de még mindig vannak hiányosságaink, főleg a megyeszékhelyen és Kis­kőrösön. Talán most javul majd a helyzet... A közvetlen munkámon kívül sem szakadok el a szakmámtól. Alakulása óta dolgozom a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetében. A Hazafias Nép­front Természetvédelmi Bizottsá­ga munkálkodásának szintén ré­szese vagyok. A földminősítőket valaha úgy nevezték, földkóstoló. Aki egy­szer „belekóstolt” az ilyen mun­kába, még szabad idejében sem tud elszakadni tőle — vallja Horváth József. Gál Eszter ŐSZTŐL A DOLGOZÓK KÖZGYŰLÉSE DÖNT Önálló halasi faiparosok Sok mindent készítettek már, ami fából van: gyümölcsös lá­dát, parkettát, konyhabútort — a termékféleségek sorrendje a szakmai fejlődést és a piaci lehetőségek változását együtt tük­rözi. önálló tanácsi vállalatként kezdte az üzem a megye ipa­rosításának hőskorában, majd az Epületasztalosipari és Faipari Vállalat gyára lett. A népgazdaság fejlődése úgy hozta, hogy központi döntés alapján 1985. január elsejével ismét önálló, Kiskunhalasi Faipari Vállalat néven. Rögtönzések kizárva Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, amelyhez tar­tozik, igazgatóiéivá az eddigi el­ső számú vezetőt, Király Istvánt nevelte ki. Tőle tudom, hogy a változás nem érté őket' vájratlá- nuL Az önállósításról fnair ééy évvel ezelőtt tájékoztatták őket, így nem szorultak rögtönzéseik­re, volt idejük alaposan felkészül­ni. . A termékszerkezetet már 1984. ben úgy alakították, hogy az anyavállalathoz kapcsolódó gyárt, mányuk ne legyen, maguk szer­vezték a kooperációt, szinte tel­jesen önállóan szerezték be az anyagokat, ők kötötték meg a hosszú távú és az 1984-re szóló szerződéseiket, s előre tekintve függetlenítették magukat még egy sor májs dologban is. - - Szervezetileg szintén készül­tek az új helyzetre. Az értékesí­tési és szállítási csoport létszá­mát bővítették, s az már önálló piacikutatást végzett. Az anyagbe­szerzésnél és -átvételnél a köz. gazdasági szemlélet érvényesü­lését személyi változásokkal ér­ték el. Megerősítették a műszaki csoportot is. Harmadik: a számítógép A vállalat igazgatóját közvetle. nül ketten segítik a napi irányí­tásban: Pilz Gyula műszaki és Borbás Istváhné gazdasági igaz­gatóhelyettes, a korábbi főmér­nök, illetve főikönyvelő, akiknek a feladata lényegében nem válto­zott. A harmadik segítség a Com­modore 64-es számítógép, ame­lyet tavaly óta 'bérelnék, s amely­nek használatára tizenkét embert készítettek fel. Hatan rendszere­sen használják a komputert. Az önálló, saját programokat mögt dolgozzák ki a műszaki igazgató- helyettes vezetésével. Az önállóságra való készülődés időszakában. 1984-ben áttértek an. nalk az új ablaktípusnak a gyár­tására. amely az Építési Minőség- ellenőrző Intézet legszigorúbb előírásainak is jól megfelel hőszi. getelés tekintetében is. Ezeket az ablakokat — ez már a vállalat üz­letpolitikáját tükrözi — verseny- képes áron hozzák forgalomba. csak alapmázolással, üveg nél­kül. Az elgondolás helyességét — hogy tudniillik a befejező műve­letek elhagyásával is olcsóbbá tenni az építkezők számára a tér méket, lehetővé téve a házilagos befejezést — a nagy kereslet iga­zolja. Boltot if nyithatnak A Kiskiunihalasi Faipari Válla­lat akár saját boltot is nyithat termékei értékesítéséhez. Ezzel a tervvel egyelőre nem foglalkoz­nak. viszont a gyárban már ta­valy is kiszolgáltak felhasználó­kat, s mintegy tízezer darab tcr. rnékük közvetlenül jutott el az , építkezőkhöz. Megrendelést magánszemé­lyektől is elfogadnak — hallottam az igazgatótól — kapacitásuk függ­vényében. Ha például valaki há_ zat épít, s tőlük akar egyöntetű zsalugáteres ablakokat és ajtókat, megrendelését elfogadják. Am az idei kapacitásukat már a régi partnereik, a hétszáznál több tü- zép- és ájfész-épí tőanyag telep le­kötötték. A BNV-n bemutatott zsalugá­teres .termékcsalád iránt nő a ke­reslet, az idén már háromezer darabot szállítanak az épít­kezőknek — értesítés után egye­nesen a kért helyszínre/ A ház­gyáraknak hatvanezer utólag fel­szerelhető ajtótokot állítanak elő. Megalapozott remények Igen jó hangulatban kezdte meg önállóságának első évét a Kiskunhalasi Faipari Vállalat kollektívája. Ez érthető, hiszen annyi a munkájuk, hogy csak győzzék erővel. (Eddig terv sze­rint haladnak.) S nem akármi­lyen volt az ÉPFÁ-tól való bú­csú sem. A múlt évben mintegy harmincezer darab termékkel túlteljesítették a tervet, enyhítve ezzel az építőanyag-hiányon. Az egy dolgozóra jutó termelés érté. ke 8811 ezer forint lett, az előirány­zott 759 ezer helyett. A nyereség- tervét 140 százalékra valósította meg a gyár közössége. Természe­tesen a hatékony munkával össz­hangban alakultak a jövedelmek is: az átlagkereset 25 százalékkal volt több az előző évinél. Az új vállalat alapelvei:- jó mi. nőség, korrekt kapcsolat a parti nerekikel, rend és szorgalmas munka a kerítésen' .belül minde­nütt, rugalmasság a piacon, ön­állóság. bizalom a dolgozóknak. Ez utóbbi kifejezésre jut abban Is, hogy az év kezdete Óta az al­kalmazottak rugalmas munka­időben dolgozhatnak. Talán a legfontosabb az alap­elvek közül a demokratikus ve­zetési stílus, ősztől — a tsz-ek- hez hasonlóan — a dolgozók köz­gyűlése lesz a vállalat legfőbb döntést hozó szerve. testületé, amelynek mindenki résztvevője lesz. s amely az igazgató meg­választásától .kezdve minden lé­nyeges kérdésben határoz. Tehát az idei fordulatok sorában nem kis jelentőségű a kollektíva fel­készítése a tulajdonosi jogok magasabb szintű gyakorlására. Mi haszna lehet a városnak a vállalat önállóságából? A múlt évi nyereségből mintegy 2,5 mil­lió forint községfejlesztési hoz­zájárulást fizetnek — egyelőre még a régi számlára. Azonban ettől az évtől az ilyen forintok a városi kasszába jutva közvetlenül szolgálják majd a dolgozók la­kóhelyének fejlődését. S az önál. lóságnak ez korántsem jelentékte­len velejárója. A. Tóth Sándor Új üzemrész a vágóhídon • Új üsemrén kezdte meg mű­ködését a közelmúltban a zalai megyeszékhely vágóhtdján. As 1200 négyzetméteres új húsbon­tó-. csontosó- és csomagolócsar­nok belépésével a ZALAHÜS évi 1000 tonnával növeli termelését. Irt a Petőfi Népének — elbocsátották (!?) Alighanem példa nélkül álló esetról értesített bennünket a Kiskő­rös, Bajcsy-Zsilinszky u. 6. szám alatt lakó Oroszt István, akit ki- ebrudaltak munkahelyéről, bűnéül leíróvá, hogy levelet írt a Petőfi Népének. Gyorsan tegyük hozzá, ilyen indokú munkaadói intézke­déssel másfél évtizede nem találkoztunk. Olvasónk védelmében most részletesen közreadjuk az események kronológiáját: LEVELEK, ÜZENETEK, VÁLASZOK Minden azzal kezdődött, hogy nevezett — aki a Telefongyár kiskőrösi gyáregységében dolgo­zik éjjeliőrként — tavaly no­vember 15-1 keltezéssel levelet irt nekünk, melyben a hasonló beosztású társai nevében is ér­deklődött afelől: helyesen járt-e el a vállalata, mikor váratlanul csökkentette 4 nappal az évi 20 napos rendes szabadság mérté­két? Nem sokkal később telefonon kerestük a gyáregység vezetőjét, ám távollétében csak a titkárnő­jével beszélhettünk, s így üzen­tük meg, hogy a levélírónk és munkatársai foglalkoztatási rend­jéről kérünk rövid felvilágosí­tást. A válasz november 22-én telexen, jött Kudron László igaz­gatótól, aki leszögezte: szabályo­san járt el a szóban forgó ügy­ben, mégis igényt tart -a levélre, az abban foglaltak kivizsgálása végett. November 27-én írásban is megismételtük, mire vagyunk kí­váncsiak. Erre december 3-án levélben reagált a cég, mellé­kelve a helyi munkaügyi elő­írás egyik úgynevezett segédle­tét. E válasz felhasználásával üzentük Oroszi Istvánnak, a Saj­tóposta december 19-i rovatá­ban, hogy: ön és a munkatársai, vagyis az éjjeliőrök, a portások, meg a fűtők heti 4 napos mun­karend szerint dolgoznak, ami után évi 16 nap rendes szabad­ság jár, amiről aiz érdekeltek kü­lön tájékoztatást kaptak a mun­kahelyi vezetőtől. Ügy gondoltuk, ezzel eleget tettünk tájékoztatási kötelezett­ségünknek, s az elintézett ügyek dossziéjába helyeztük az irat­anyagot. Azonban a minap is­mét hozzánk fordult olvasónk, aki rádöbbentett arra, hogy kissé korán tettünk pontot a történ­tek végére. Íme legutóbbi sorai: A FORDULAT Önöket rosszul informálták, ugyanis mi hetenként 48 órát dolgozunk, ami 6 napos foglal­koztatásnak felel meg. Ami pe­dig a szabadság megvonását il­leti, azt nem tudatta velünk elő­zetesen a munkahely, ahol vá­ratlan fordulatra került sor ügyemben. December 21-én berendeltek az irodába, s ott a közvetlen főnö­köm, Andrási Béláné igazgatási osztályvezető, és Harangozó Fe­renc rendész fejemre olvasták, hogy a megyei laphoz küldött levelemmel megszégyenítettem a gyáregységet, s annak igazgató­ját. Aztán közölték: január má­sodikétól keressek magamnak mfeik munkahelyet. Tizenöt dolgos évet töltöttem itt el, így nagyon szíven ütött a munkaadóm döntése, melynek hatása a}ól még fel sem ocsúd­tam, amikor e hónap 10-én kéz­besítették részemre a munka­könyvemet, ezzel a bejegyzéssel: kilépett. 000 A hatályos rendelkezések értel­mében a „kilépett” bejegyzés csak akkor kerülhet a munka­könyvbe ha a dolgozó felmondás nélkül távozik a munkahelyéről, vagy nem tölti le a> előírt fel­mondási időt, s ha fegyelmi el­járás során bocsátják el. Tudo­másunk szerint Oroszi Istvánnál e feltételek egyike sem áll fenn. Az egzisztenciáját (megélhetését) súlyosan érintő elbocsátás meg­torlásnak, vagyis törvényellenes­nek tűnik. Ezért javasoljak, hogy a — szocialista demokrácia elvét Is sértő — munkaügyi eljárást, határozatot vizsgálja felül a bu­dapesti Telefongyár központi gaz­dasági és szakszervezeti vezetősé­ge, melynek megállapításáról, in­tézkedéséről szeretnénk beszámol­ni e hasábokon! Írásunkat min­denesetre nekik is elküldjük. ISMÉT PATKÁNYÜGYBEN December végi Megyeszékhely című összeállításunkban beszá­moltunk róla, hogy eredménye­sen befejeződött Kecskeméten a patkányirtás, és a KÖJÁL pat- kánymentessó nyilvánította a vá­ros belterületét. A 22 milliós költséggel járó hadjáratról el­mondtuk: gond és konfliktus nél­kül zajlott le, s a történtekből remélhetőleg alig észlelt valamit a lakosság. Nos, az utóbbi megjegyzésein­ket olvasva néhányan arról in­formáltak bennünket, hogy nem kis aggodalmat keltett bennük ez az akció. Persze korántsem azért, mert a patkányoknak drukkoltak. Ellenkezőleg: féltették kisgyer­mekeiket. akik sajnos könnyedén hozzáférhettek a rágcsálóknak el­helyezett méregtartalmú vegy­szerhez, csalétekhez. Hogy mennyire reálisak lehet­nek az utólagos véleménynyilvá­nítások, bizonyítja a szerkesztő­ségünkbe érkezett elgondolkodta­tó tartalmú levél, melynek fel­adója, a Klapka u. 25/a. szám alatt lakó dr. Vértesi Ervin a kö­vetkezőket közölte: Nálunk szerintem felelőtlen módon végzik a patkánymentesí- tést, ugyanis a társasház udvar­ra vezető folyosóján és a baba­kocsi-tárolóban találhatókTúszór- va a mérgek. Ezek enyhén szól­va veszélyesek a kicsi gyerekek­re, akik óhatatlanul járnak-kel- nek arrafelé is. Minden lépésü­ket a szülők sem követhetik. Az­után „előfordulnak” itt macskák, melyek a talpukon viszik szerte­szét a vegyszerdarabkákat, s ez­által még a lakásokba is juthat belőlük... A Hunyadi- és a Máriaváros- ből úgv értesültünk, hogy felső tagozatos iskolások mint érdekes­séget nézegették, vizsgálgatták a csalétket, melyre rábukkantak, szinte bélébotolva. Egyik olva­sónk hírül adta, hogy a szom­szédságában több tyúk is talál­kozott valahol a méreggel, s utá­na elpusztult valamennyi. Másutt a kutya megbetegedését tulajdo­nították a szabadon található szer következményének. De ne folytassuk a felsorolást, inkább hadd szóljunk arról, hogy a tavaly nyári hónapokban sok ezer tájékoztató röplapot helyez­tetett a kecskemétiék postaládái­ba a városi KÖJÁL és az irtás­ra vállalkozó budapesti cég. a TERRATECHNO Környezetvé­delmi Közös Vállalat. A tudni­valók tartalmazták a szervezett patkánytalanítás okát, a művelet technikai részleteit;, s azt, hogy ezen időszakban a lakosoknak óvniuk kell gyermekeiket a men­tesítési területek látogatásától, a háziállataikat pedig a kóborlás­tól. Sőt,. arra is kitért a szöveg, milyen címen, melyik telefonszá­mon lehet jelenteni a patkány­üggyel kapcsolatos panaszt, ész­revételt, javaslatot, s Ibi a teen­dő, ha az emberen, vagy állaton jelentkeznek a mérgezés tünetei. Ezek után joggal vélhetjük: áz illetékesek kellően felkészültek nem mindennapi tevékenységük­re. Más kérdés, hogy a gyakor­lati végrehajtás során mindenütt eleget tettek-e maradéktalanul a szakmai követelményeknek, s hogy a lakók segítő partnerek voltak-e a nagyarányú munká­ban? Olvasóink jelzéseiből arra következtetünk, néhol nem volt zökkenőmentes a patkánytalaní­tás, illetve e szolgáltatóval való együttműködés. Az esetek szol­gáljanak tanulságul a következő, hasonló csatához! Semmi sem változott December 12-én jelent meg Életve­szélyben ! című glosszánk, melyben ecseteltük a kecskeméti Csokor u. 15. és a Szinyai Merse Pál u. 8. szám alattit lakó olvasóink — Szíjjártó Sán­dor, Hervad László, Széli Ferenc, Hol­ló Ferenc és társai — szomorú hely­zetét. Nevezetesen, hogy a haszná­latukban lévő Termofég típusú fűtő- berendezés nem biztonságos üzeme­lésű, aminek következtében sokszor kell be- és kikapcsolniuk. Megírtuk, a kazánt immáron ötödször próbál­ták (helyrehozni a szerelők, de nem jártak eredménnyel;. Sorainkat abban a reményben ad­tuk közre, talál tátik majd olyan szak­mailag felkészült, s a kellő alkatré­szekkel Is rendelkező illetékes, ~ aki ^mielőbb elvégzi a javításokat. A va­lóságban sajnos nem így történt a dolog, sőt semmi tsem változott^ ka­zán műszaki állapotát illetően. A na­pokban legalábbis erről tájékoztatott ejcpressz-ajánlott levélben az érde­kelt összesen hét család. Jelenleg is robbanásveszély közepette fütenek a lakásaikban. Olvasóink tudtunkra adták, hogy a DÉGÁZ szerelői többször is megígér­ték: a helyszínire mennek a javítás céljából, de erre még január elejéig neon került sor. Osztjuk a levélírók jogos aggodal­mát, s egyetértünk sürgetésükkel: haladéktalanul kell tenni valamit a szóban forgó fűtőeszkőz hibátlan mű­ködése érdekében. Ez esetben helyes lenne, ha a gyártó, a Fegyver- és Gázkészülékgyár, valamint a Dél- magyarországi Gázszolgáltató Vál­lalat vezetői közösen keresnék a fo­gyasztói panaszok hatékony meg­szüntetésének útját-módját! Hol a zsemle? Tény, melyről mi is nemegyszer szóltunk: az orvosi előírás szerinti szénhidrátmennyiséget fogyasztó cu­korbetegek szívesen vásárolják a zsemlét, mely egyforma súlyú, s így a táptartalma azonos. Ennek ellenére gyakorta értesülünk olvasóinktól, hogy az üzletekben hiába keresik. A napokban jánoshalmi diabéte- szesek sérelmezték, hogy a nagyköz­ségben .akadozik az ellátás. A múlt év végén, például karácsony előtt, 24-én lehetett venni zsemlét, majd legközelebb 28-án, jóllehet a sütöde már dolgozott az előző nap. Hasonló volt a helyzet később ts: december 30-a után leghamarább január 3-án kínáltak a boltok friss pékárut. Tudjuk, Jánoshalmán működik sü­tőüzem, ezért érthetetlen, miért nem az igényeknek megfelelően gyártja e keresett terméket. Igaz persze, hogy a szükségletről a kereskedőknek kell pontosan tájékoztatniuk a pékeket • • • Visszafizették a vételárat Január 7-i Lapszámunkban e hasábokon tettük szóvá, hogy a lajosmizsei Cs. Mártonná 830 fo. ríntért vásárolt a helyi szaküz­letben aranyozott nyakláncot, s az pár hét elteltével színét vesz. tette, megfeketedett, tehát hasz­nálhatatlanná vált:­Cikkünkre így reagált a La. josmizse és Vidéke ÁFÉSZ elnök­helyettese. Jobbágy János: Kultúrcikkboltunk kártalani. tóttá Cs. Mártonnét, vagyis visz. szafizette a termék vételárát. Mindezekről olvasónk is be­számolt, s még hozzátette: két hó. naipig várta az intézkedést, mely. re csak a ipanasz nyilvánosságra hozatalát követően került sor. A szerk. megjegyzése: A kereskedelem úgynevezett üzleti szabályzata, valamint a fo­gyasztói érdekvédelemmel kap­csolatos előírások világosan ki­mondják. hogy orvosolni kell a vevő jogos reklamációját. Sajná­latos. hogy 'kötelezettségük telje­sítésére lapunknak kellett felhív­ni a lajosmizsei boltosok figyel­mét. akiik remélhetőleg, levonták a tanulságot, s a jövőben elejét veszik a hasonló eseteknek! Keresi az egykori társakat Mementó egy századért címmel publikáltuk 1975. április 3-i_ la­punkban a székesfehérvári iskolaigazgató, Szilágyi Lajos visszaem­lékezését a Don-kanyarban vívott véres ütközetről. Ez az írás az értelmetlen, szörnyűséges csatában elesett harcosoknak, közöttük Ormos Emil kiskunfélegyházi tanárnak és Nagy Béla kecskeméti tanítónak állított emléket. A minap ismét felkeresett bennünket soraival az Időközben már nyugállományba vonult pedagógus, aki várja az egykori résztvevők, a harcostársak levélbeni jelentkezését. Címe: Szilágyi Lajos nyug. isk. igazgató, Székesfehérvár, Velinszky u. 18. 8000. Az iskola ajándéka Régi eseményről még e hetenként megjelenő rovat keretében sem szok­tunk beszámolni. Most azonban ki­vételt teszünk, mert amiről szól a ha­lasi Haimos Jenő minap érkezett le­vele, az utóiéig Is megérdemli a nyil­vánosságot : A szeretet ünnepe, a karácsony kü­lönösen a nagycsaládok pénztárcá­ját terheli meg túlságosan, hiszen a szülők igyekeznek olyan ajándékot venni, ami praktikus, hasznos én örömet szerez gyermekeiknek. Ezt a helyzetet, szándékot vették alapul a kiskunhalasi Szüts József Altalánon Iskola vezetői, s úgy határoztak, ta­valy december közepén, hogy anyagi­lag segítik azokat a családokat, me­lyeknek több gyermeke , is tanul an intézményben. A legjobban rászoruló szülőknek 1000 fomitos utalvánnyal kedves­kedtek, akik igy ruhát vásárolhattak kislányaiknak, fiaiknak. A karé- csonyfák alá került szép aján lekér* köszönet illeti a nemes lelkű peda* gógusokat! Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 /Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 A Fasching Emlékplakett tulajdonosa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents