Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

1985. január 19. • PETŐFI NÉPE • * A Minisztertanács közleménye IÍhM I H M mm flU BBÍbIpmmI Ilii •—v ‘^5 • ?'-* 'V i tpSnl a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasz­tói árának, illetve díjának január 21-i hatállyal történő emeléséről, és ezzel' egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I , 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen be­lül mintegy 3 százalékot képvi­selnek a hatósági, központi ár­emelések. Az áremeléseket a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ész­szerűi takarékos energiafelhasz­nálás elősegítése, a termelési költ­ségek emelkedése és az ártámo­gatások mérséklése »teszi szüksé­gessé. A tej és tejtermékek átlago­san, 28—29 százalékkal drágul­nak. Ezen, belül a - tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40,, a tej­fölé 17, ,a tehéntúróé 34 százalék­kal emelkedik. A tehéntej lite­renkénti ára 6 forintról 7,60 fo­rintra, a 10 dekagrammos tea vaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trapista sajt kilogrammonkénti ára 53 fo­rintról 77 'forintra emelkedik. A RÁMA margarin ára 13,80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlago­san 16 százalékkal lesz maga­sabb. Így például1 a normál kris­tálycukor kilogrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül ä húskonzervek, a húsos ételkon- zervek és halkonzervek 9—10 szá­zalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalék­kal, a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hús­talan félkész ételek 11—12 száza­lékkal drágulnak. így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forintra, a gyorsfagyasztott 20 d’e- kás ibélszínrolö ára .18,50 forint­ról 21,30 forintra, a félkilós gyors- fagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emel­kedik. Növekszik-egyes zöldség-— alapú konzervek ára is. így pél­dául a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemegeuborka ára 20,20 forint­ra, az 5,70 forintos (1/10-es) pa­radicsomsűrítmény ára 6,10 fo­rintra emelkedik. A bébiételek ara nem változik. Az édesipari termékek átlago­san 5,5'százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5—6 százalékkal, a ha­zai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. így például a 10 de- kás töltött málnaízű cukorka' ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás Aranykakaó por ára 28,60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsókolá- dé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari ter­mék, köztük a háztartási keksz, az egyéb bevonat nélküli kek­szek-és,' a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése 'kö­vetkeztében emelkednek a ven­déglátóipar és a. munkahelyi ét­keztetés árai js. A munkahelyi étkeztetésiben a Vállalatok a költ­ségemelkedést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendel­keznek, átvállalhatják. A gyer­mek-, diák- és szociális intézmé­nyek étkeztetési térítési díjai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, brikett, a tűzifa, a veze­tékes gáz és a távihőszolgáltatás áfa, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a Rádiójegyzet i T propán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. Így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56,50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97,50 forintra, a dió- koksz mázsánként 196,40 forint­ról 253,30 forintra drágul. A ház­tartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korláto­zása érdekében a propán-bután gáznál idényár kerül bevezetés­re. Így például a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propán-bután gáz kilónkénti ára fűtési idény­ben (október 15. és április 15. kö­zött) 4,40 forintról 6,60 forintra, a fűtési idényen kívül 4,40 forint­ról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vo­natkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-melegvízszolgálta- tás vízköbméterenikénti díja pe­dig 10,20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A villamos energia kilowatt­óránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowatt­óránként 60 fillérről1 70 fillérre nő. A villamos energiánál és ve­zetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fo­gyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja át­lagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél és le­velezőlap bérmentesíti díjai. Pél­dául a szabványméretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelező­lapé 1 forintról 2 forintra nő. Ki­sebb mértékben, emelkednek a belföldi postautalványok, -a ■ eső-1" magok -házhoz kézbesítése, a Szo­cialista országokba szóló külde­mények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak feb- ' rüáf"I-főr_dífferencialtan amel- kednek, átlagosan 55—60 száza­lékkal. A vonaljegyek ára kétsze­resére, az általános havi bérle­tek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forint­ra, a kombinált bérleteké Buda­pesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelke­dik. A tanuló- és nyugdíjas, bér­letek ára nem változik. A január ,21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tan­könyvek fogyasztói ára nem vál­tozik. A színházi és zenei intézmé­nyek, a cirkusz, a varieté, vala­mint a filmszínházak helyárai át­lagosan 15 százalékkal emelked­nek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már eladott bérletek ára nem vál­tozik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a fősze­zonban napi 12 forinttal, a sze­zonén kívül napi 7 forinttal, át- - lagosan 10—15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói ára az I. negyedév folyamán az import beszerzési árak növekedé­se miatt átlagosan 3—4 százalék­kal, típusonként eltérő mérték­ben fognak növekedni. A lakosság 1985. évi jövedel­meinek meghatározása az ár­emelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzbe- ni társadalmi jövedelme 9 száza­lékkal emelkedik. Az átlagkere­setek — a bér- és keresetszabá­lyozás rendszere, egyes bérintéz­kedések, valamint a bérpreferen­ciák felhasználásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nő­nek. Januártól — az év elején szoká­sos automatikus nyugdíjemelésen felül — havi 80 forinttal kiegé­szülnek a 3000 forint alatti nyug­díjak, nyugdíj jellegű ellátá­sok, a házastársi pótlék, a gyer­mekgondozási segély. Gyerme­kenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egy gyer­mekeseknek fizetett jövedelem- pótlék, valamint az ösztöndíj. A három és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70— 120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egysége­sen havi 840 forint lesz a nagy- családosoknál. A megemelt nyug­díjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot és ösz­töndíjat az érintettek első alka­lommal februárban kapják kéz­hez. Az aktív dolgozók személy­re szóló árellentételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a mun­káltatók — bérfejlesztési lehető­ségeik terhére — minden alkal­mazottjuknak havi 50 forint fel­tétel nélküli béremelést adhat­nak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három és több gyermeke­sek lakásépítéséhez és -vásárlásá­hoz nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók januártól jogosultak a gyermekgondozási segélyre. Az ál­talános iskolai diákétkeztetés •nyersanyagnormája étkezésenként 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességi-gyer­mekágyi segély számításának alapjává a nyiugdíjjárulék nélkü­li (nettó) kereset válik. A táp­pénz ihértéke a pályakezdők szá­mára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táp­pénz a betegállomány 31. napjá­tól és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvé­nyes. A táppénzrendszer módosí­tása összességében ugyan mérsék­li a táppénzkifizetést, de kedve­zőbb a hosszabb ideig tartó be­tegállományban lévők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emel­kedik a szakmunkástanulók ösz­töndíja. Március 1-től életbe lép a gyer­mekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyerme­ket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori mi­nimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyer­mekgondozási díj 2250—4500 fo­rint között állapítható * meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépé­se, melynek nyomán a gyermek- gondozási segély fokozatosan az anya1 keresetével arányos jutta­tássá alakul át. A gyermekgon­dozási díj egy éves koron túli ki- terjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emel­kedik a terhességi—gyennekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000-re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápo­lási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szerbben a gyermek 10 éves koráig vehetik igényibe az arra jogosultak. (MTI) Tájékoztató az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről Az Országos Társadalombizto. sítási Főigazgatóság a Miniszter- tanács közleményében ismerte­tett , társadalombiztosítási intéz­kedésekről a következő tájékoz­tatást adja: Az év elején szokásos, autó. matikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesü­lők, akiknek a nyugdíjuk (ellá­tásuk) 1984. december havi ösz- szege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1-től, az évenkénti rendszeres nyugdíj- emelés összegére is tekintettel, te. hát összesen havi 180 Ft-tal emel. kednek- A kiegészítést — az is­mertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal ke­rülnék emelésre a minimum, nyugdíjak, a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összegha­tár. a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sor­katonák^. hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyan­azon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdíjuk­hoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kap­nak házastársi pótlékot január lsével kezdődően, azok a nyugdí­jasak is, akik eddig házastársuk után jövedelempótlékban ré­szesültek, és az összeghatár eme­lése következtében válnak jogo. sultakká házastársi pótlékra. Január 1-től minden családi pótlékot és gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emel­ni gyermekenként havi 40 Ft- tal. A népesedéspolitikai intéz­kedések keretében január 1-től ezen túlmenően felemelésre kerül a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltar­tó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intéz­kedés az említett körbén a csa­ládi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az átte ■kinthetőség érdekében a követ-! kezőkben ismertetjük az 1935. január 1-től érvényes családipót- lék-összegeket. A családi pótlék havi összege gyermekenként összesen egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft 410 Ft egy gyermek után egyedül­állónak 710 Ft 710 Ft egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételé­vei két gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft 710 Ft két gyermek után 710 Ft 1420 Ft két gyermek után egyedül­állónak 840 Ft 1680 Ft három gyermek után 840 Ft 2520 Ft négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft hat gyermek után 840 Ft 5040 Ft és minden további gyermek után 840 Ft 1985 január 1-től egy 6 éven felüli gyermek után családi pót­lékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelempótlékot kap. A családi pótlékemelések meg­szüntetik az öt- és többgyerme­keseknél eddig alkalmazott deg- ressziv családi pótlékot. A súlyo­san fogyatékos, továbbá a nevelő szülőhöz kihelyezett, állami gon­dozásba vett gyermek után a csa­ládi pótlék összege január 1-től 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első nap­jaiban folyósítják, a családi pót­lékra jogosult nyugdíjasok pedig a felemelt összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január 1-től a gyermekgondo­zási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emel­kedik, így az első gyermek után 800 plusz 440, a második gyér- mek után 900 + 440, a har­madik és minden további gyer­mek után 1000 + 440 Ft gyer­mekgondozási segély jár. i udományos kutatóik, ál­lamigazgatási v szakembe­reik, vé^etők mondják el véleményüket az elmúlt év szep­temberétől hetente jelentkező, A közjó szolgálatában című riport- sorozatban, azokról a változások­ról, amelyek a korszerűsítés ér­déléiben a közigazgatási rendszer­ben végbem ennek napjainkban. Szóbakerüi’it már e rádióműsor­ban az állampolgárok és a ta­nács jelenlegi kapcsolata, a taná­csi demokrácia, a testület és az apparátus viszonya, az új.válasz­tójogi törvény, s megannyi aktuá­lis kérdés. Minduntalan visszatért egy kulcsszó: az önállóság. Ezért a sorozat készítője, Fodor Csilla, a legutóbbi, szerdai adásban a te­lepülések önállóságát, döntési szabadságát érintő beszélgetése­ket 'kötötte csokorba. Kiderült, hogy vannak olyan települések is, ahcl a nehezebb gazdasági felté­telek ellenére, tovább tudták nö­velni a lokálpatriotizmust, a he­lyi aktivitást, az adott lehetősé­gek kiaknázását, s ahol a tanácsi TISZAKÉCSKEI PÉLDA szervek, intézmények nagyszerű­en tudtak, tudnak élni önállósá­gukkal. Ilyen település például Tiszakécske... A riporternő szerint: — Tisza­kécske tanácselnöke az eddigi, szűkebbre szabott lehetőségek között is a nagyközség 12 ezer la­kójával összefogva, a település fejlesztésében, szépítésében, az életkörülmények javításában cso­dákra volt I képes. Termálfürdő, virágzó üdülőközpont, kiépített Tiszá-pant, úttörővasút, művész- telep, olyan színháztereim, amit nagyvárosok is megirigyelhetné­nek, elegendő óvodai hely, nincs pedagógushiány ... Kécskét látva az ember azt hihetne, hogy ki­emelt fejlesztési támogatást ka­pott az elmúlt esztendőkben, pe­dig ez nem így van. — Nem hiszem, hogy van még egy nagyközség az országban, amelyiknek annyira kevés álla­mi támogatás jutott volna, mint . nekünk — nyilatkozta Miskó Ist­ván tanácselnök. — Ugyanis fe­lettes szerveink úgy ítélték meg, hogy mi kevesebb anyagi segít­séggel is el tudjuk érni céljain­kat ... Persze, mindez nem ked- vetlenített el bennünket, ' sőt mondhatom, hogy sokkal kedve­sebbek azok a létesítmények, amelyeket önerőből építettünk, amelyekért megszenvedtünk .. | A •kécskeiek nagyon szeretik szülő­falujukat, s ha úgy döntünk, hogy ezt vagy azt meg kell csi­nálni, egy emberként megmozdu­lunk ... Lelkesítő gazdasági gya­korlatot ígér a VII. ötéves terv­időszak, hiszen még jobban meg­növekedik a tanácsok önállósága. Ez olyan környezet lesz számunk­ra, mint a halaknak az oxigén­dús víz ... Ha a településfejlesz­tési hozzájárulás — ami a jövő­ben már egy fejkvóta szerinti, országos állami támogatást je­lent — ezután is a lakosság in­tenzív segítségévéi párosul, ak­kor meggyőződésem, hogy nagy­szerű eredményeket fogunk elér­ni... Köztudott, hogy bár a közigaz­gatás decentralizálása napjaink­ban nagyjából már befejeződött, sok helyen még ma sem tudnak élni igazán az önállósággal. Kü­lönösen azokon a településeken, ahol a vezetők hozzászoktak a korábbi köziponti irányítás ké­nyelméhez, s most rettegve a fe­lelősségtől, csak helyben toporog­nak, riadtan kerülgetve az új öt­leteket, kezdeményezéseket. Nos, ez a jelenség Kécskén nem isme­retes; a nagyiközség vezetőinek, lakosainak összefogása, egészséges lokálpatriotizmusuk biztos alap­ja a gyors fejlődésnek. •Legyünk büszkék, hogy egy or­szágos gondokat boncolgató rá­dióműsorban, követésre méltó, jó példát ismét Bács-Kiskun szol­gál tatobt. Legyűrik büszkék!’A lo­kálpatriotizmus megyei szinten sem hátrány ... Koloh Elek 1985. január 1-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik, hogy a keresetekből a ténylegesen ha­vonta levont nyugdíjjárulékot fi­gyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik: akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A fo­lyamatosan táppénzben részesü­lők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra is folyósí­tani kell. Az elmondottakat kell alkalmazni a terhességi-gyermek­ágyi segély kiszámításánál is. Azokat a betegeket, akik 1984. december '31-e után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás ide­jére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. össz­hangban a táppénzt .érintő, ren­delkezéssel 1 ‘1985, ’ januáriadtól ü terhességi-gyermekágyi segélynek, is teljes összege jár a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképte­lensége 1984 december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. nap­jától újabb 5 százalékkal maga­sabb mértékű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azok­ra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül, meghatá­rozott összegben, illetve megha­tározott összeg alapulvételével ál­lapítják meg, és azokra sem, akiknek a táppénz-alapjából nyugdíjjárulékot levonni nem kell. A pályakezdő fiatalok táppénz- jogosultsága úgy módosul, hogy január 1-től kezdődően az, aki 18. életévének a betöltése előtt vá­lik keresőképtelenné, vagy isko­lai tanulmányainak a befejezését követő 180 nápon belül biztosí­tottá válik és keresőképtelensé­géig megszakítás nélkül biztosí­tott, akkor is 75 százalékos mér­tékű táppénzre jogosult, ha nincs kétévi megszakítás nélküli bizto­sítása. A hosszabb megbetegedés ese­tébe biztosított kedvezményre te­kintettel a jövőben a jutalom után a táppénz az év végi része-. sedésre vonatkozó rendelkezések szerint jár, vagyis visszamenőle- gesség nélkül a folyamatos kere­sőképtelenség 31. napjától. 1985. január 1-től kibővül a gyermekgondozási segélyre jogo­sultak köre, ugyanis az egyete­mek. főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély álta­lános jogosultsági szabályai, va­lamint a gyermekgondozási se­gély melletti munkavállalás sza­bályai. 1985. január 1-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglal­kozás mellett ún. kiegészítő te. vékenységet folytató tagok tár­sadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10' százalékát kell befizetniük tár­sadalombiztosítási járulék cí­mén mégpedig a vállalathoz, amely a hozzá befizetett össze- , get a társadalombiztosítási szerv, hez továbbítja. 1985. március 1-tő] új társada­lombiztosítási ellátás, a gyermek- gondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a ,népesedés- politikai célokkal egyezően a gyér. meket vállaló családok fokozot­tabb támogatása jut kifejezésre. A gyermekgondozási díj a gyer­mekgondozási segélytől teljesen eltérő, és annál jóval magasabb szintű ellátás, miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táp­pénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyer­mek egyéves koráig — a jelenleg •gyermekgondozási segélyben ré. szesülők, illetőleg arra jogosul­tak vehetik igénybe. A gyermek- gondozási díjat igényelheti min­den anya (egyedülálló apa), aki­nek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töl­tötte be, tehát az is, aki a szülé­si szabadság lejárta után vissza­ment dolgozni, és az is. aki gyer­mekgondozási segélyt vett igény­be. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély rend­szere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a díj lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (sú- lyosan fogyatékos gyermek eseté­ben hatéves) koráig — a jogo­sultság ismételt elbiráláisa nél_ kül igényibe vehető. Előfordul- háLaz is, , hogy,.a . gyermekgondo­zási .segély összege több gyermek» vagy alacsony kereset esetén ked­vezőbb a gyermekgondozási díj­nál. Ezért a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között a jogosult választhat. A gyermekgondozási díj napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének (1985-ben a 2250 Ft-nak) a harmincad részénél, és nem lehet több annak kétszeresénél. Így 1985-ben a napi összeg 75 Ft-nál kevesebb, és 150 Ft-nál több nem lehet.­1985. szeptember 1-től feleme­lésre kerül az anyasági segély ösz- szege, 2500 Ft-ról 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosszabbodik a szü­lési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpont, ja előtt kell kiadni, illetve igény­be venni. Ennek megfelelően a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az idejp is meg- hosszahbodik. 1985. szeptember 1-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszabbodik, és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves ko­ráig. A változás lényege a követ­kező: a) egyévesnél idősebb, de há­romévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nap­pal szemben a jogosultság éven­ként és gyermekenként 84 nap­ra emelkedik (a gyermek egy­éves koráig továbbra is korláto­zás nélkül jár a gyermekápolási táppénz), b) a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az ed­digi harminc nappal:szemben 42 napra, egyedülállók esetében pe­dig 84 naptári napra változik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápo­lása címén évenként és gyerme­kenként 14, egyedülállóik, eseté­ben pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Üj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hagy az egy-egy évre járó, de fel nem használt napok a következő év­re átvihetők. A gyermekápolási táppénznél év alatt továbbra is a gyermek egyik születésnapjától a következő születésnapjáig eltelt időtartamot kell érteni. További módosulást jelent, hogy a gyermekápolási táppénzt 1985. szeptember 1-ét követően a gyermek betegsége esetén a gyermek egyéves kora után min­den külön eljárás nélkül bárme­lyik szülő igénybe veheti. Ha a választási joggal élve az apa ve­szi igénybe, a megkötés csupán annyi, hogy részére a gyermek- ápolási táppénzt továbbra is az anya munkahelyén számfejtik ósl fizetik ki. (MTI) í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents