Petőfi Népe, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

2 • PETŐFI N£PE • 1985. január 19. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: VASÁRNAP: Gromiko szovjet külügyminiszter televíziós sajtóér- tekezlete Genfről. — Fidel Castro találkozója a Contadora-cso- port - külügyminisztereivel. HÉTFŐ: Martens belga kormányfő washingtoni tárgyalásai. — Az MPLA-muhkapárt konferenciája az angolai fővárosban. Üjabb hajókat ér találat az öbölben. — Nakaszone japán miniszterel­nök csendes-óceáni körútja. KEDD: Tancredo de Almeida Nevest választják Brazília .civil” elnö­kévé. — Az indiai parlament első ülése. — A kambodzsai par­lament Hun Sent választja meg új kormányfőnek. SZERDA: A KGST Végrehajtó Bizottságának 113. ülése Moszkvá­ban. — Az izraeli kormány egyoldalú döntése a dél-libanoni visszavonulásról, ENSZ-erőfeszitések a tárgyalások felújítására. — Mubarak athéni útja. CSÜTÖRTÖK: Mitterrand villámlátogatása a feszültséggel terhes Űj-Kaledóniában. — Szovjet—amerikai konzultációt tartanak a Közel-Keletről. — New Yorkban megkezdődnek Kiprianu cip­rusi elnök és Denktas török vezető közvetlen megbeszélései. — Hart szenátor Moszkvában. PÉNTEK: Magyar—norvég kormányfői tárgyalások Budapesten. — A három indokínai ország külügyminiszteri konferenciája Ho Si Minh városban. — NSZK—brit csúcstalálkozó. A hét három kérdése Hogyan gyűrűznek tovább a genfi témák a nemzetközi politikában? Változatlanul a genfi mérleg, készítés, az új kezdet lehetőségei­nek. reményeinek és várható ne­hézségeinek elemzése áll a nem­zetközi események 'középpont­jában. Reagan fogadta a svájci városban járt, népes delegáció tagjait, s ezzel némiképpen az egységet is mutatni kívánták. Az amerikai sajtónak uevanis min­dennapos témája a külü'gyminisz-. tórium és a Pentagon viasko- dása, a különböző irálnyzatok üt. közése, éppen Genf kapcsán" Moszkvában Gromiko csaknem kétórás televíziós sajtóértekezle­tet tartott, amelynek során szá­mos kérdést tisztázott, világosan kifejtve a szovjet álláspontot. A viszonylag ritka megnyilatkozá­si forma is jelezhette az esemény fontosságát. A tájkép az új tárgyalások, csa. tája előtt természetesnek 'tűn­het. A tömöri közös sZövjét-^amé; rikai közleménybe nyilvánva­lóan számos kompromisszumos megfogalmazás került. S amint ez nem először történik, kezdetüket vették az értelmezési viták. A két fél azt is hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat nem kötöite fel­tételhez, ugyanakkor vannak olyan körülmények, amelyek óha­tatlanul t előmozdíthatják vagy hátráltatják a megbeszélések in. dulását. A viták jelenleg nárom csomópont körül kristályosod, tak ki: 1. Továbbra is az űr militari- zálásá jelenti a legtöbbet tárgyalt témát. A genfi közleményben. vi. iS’éos megállapítás szerepel: meg. beszéléseket kell kezdeni az űr felfegyverzésének megakadályo. zására. E formulázás nem vélet­len, az Egyesült Államok hóna­pokon át csupán az űrfegyverek, ről kívánt párbeszédet, s ha eset­leg hozzá is fűzték a korlátozás bizonyos szükségességét, eleve adottnak vették a kozmosz mili- tarizálásának folyamatát. Moszk­va határozottan kifejtette állás pontját: miután az űrfegyverke­zés gyakorlatilag még nem léte­zik. a feladat annak megakadá­lyozása. Ha ugyanis megindítják a kozmikus fegyverkezési ver­senyt. az kihat a földi témákra is:, nem lelhet haladást elérni a másik két tárgyalócsoportban sem. Ezek, a genfi megállapodás értelmében, a hadászati fegyver- rendszerekről. valamint a kö­zép-hatótávolságú nukleáris esz. közökről tanácskoznának. (A wa­shingtoni nyilatkozatok most úgy „értelmeznek”, hogy az R—D—D hármasságról van szó, a három betű a kutatás—fejlesztés—te­lepítés angol nyelvű kifejezésé­nek kezdetét jelzi. Teháit nem tartják ellentétesnek a genfi meg­egyezéssel 26—27 milliárd dollár kutatási célokra való felhaszná­lását. sőt a Pentagon legszélső­ségesebb körei az úgynevezett „demonstrációt” is ide sorolnák, magyarul: az új kozmikus fegy­verek kipróbálását. Ezért lehetett annyira helyénvaló Gromiko fi­gyelmeztetése. hogy a megállapo­dás kijátszása vagy megkerülése zavarhatja, sőt meg is hiúsíthatja az új tárgyalásokat. 2. A közép-hatótávolságú „eurorakéták” esetében ezúttal, a kompromisszumok részeként, néhi ■’ s kerepelt1 tárgyaíasif altétel­ként a telepítés előtti helyzethez való visszatérés. A szovjet kül­ügyminiszter azonban rámutatott arra. ' hogy a telepítés folytatása ugyancsak akadályozó tényező. (Jelenleg a tervezett 108. Per­shing—2-es típusú rakétából már 54-et hadrendbe állítottak az NSZK területén, s nemcsak nyu­gatnémet, hanem brit és olasz városok mellett manőverező, ro­botrepülőgépek támaszpontjait alakították ki.) Az Egyesült Ál­lamok — a jelek szerint — most főként politikai okokból erősza­kolja a telepítés menetrend sze­rinti folytatását, szeretné ugyan­is leküzdeni a belga és holland vonakodást. A héten egyébként Washingtonban járt Martens bel­ga kormányfő, de az amerikai nyomás sím volt képes rávenni a rakéták márciusi telepítésének megkezdésére. 3. Gromiko a brit és francia atomütőerővel kapcsolatos szov­jet véleményt is kifejtette. Moszkva nem kívánja sem Lon­dontól, sem Párizstól nukleáris fegyvereinek leadását, jogos biz­tonsági igény viszont, hogy fegy­vereiket beszámítsák a másik ol­dalon. A brit atomrakéták nem az amerikai kontinens, hanem • A szovjet —amerikai tárgyald* sokról nyi­latkozatot adott vasárnap \ Andrej - Gromiko szovjet külügy­miniszter. Kelet felé irányulnak, tehát nem lehet azokat teljesen figyelmen kívül hagyni. A sokszor emlegetett diplomá­ciai csatornák közben nem fagy­tak be, időnként szárnyrakelnek olyan hírek, hogy március köze­pe táján kezdődne meg az új tárgyalásisorozat. Mi a célja Izraelnek az egyoldalúan bejelentett libanoni visszavonulással? Tulajdonképpen jó hírnek szá. mítihat. hogy Izraelben, bejelen­tették: megkezdik az egyoldalú katonai kivonulást DéLLibanon- ból. Hogy miért jutott végül is erre az elhatározásra az izraeli kormánytöbbség, az nyilvánvaló lehet. A 31 hónapos libanoni .ka­land eddig 606 halálos és 2500 sebesült áldozatot követelt az iz­raeli hadseregtől, az anyagi szám­la hivatalosan hákommilliárd dollár, de mértékadó becslések nyolc—tíz milliárd dolláros költ­ségkihatásokat is emlegetnek. íz. rael tehát könnyíteni akar a ka­tonai és gazdasági szorításon, a megszállás okozta politikai ne­hézségeken. Viszont egyolda­lúan. pontosan a saját feltételei alapján akar visszavonulni. Ez elsősorban szakaszossá­got. jelent, s mindezidáig csak az első szakaszról határoztak, az elfoglalt terület nagy részének ki­ürítése még nem került szóba. Másodszor: az izraeli kivonulás után az általuk pénzelt és fel- fegyverzett Lahad tábornok csa. patainak (ő lépett a múlt január­ban betegség következtében meghalt Haddad őrnagy öröké­be) akarják átjátszani a déli te­rületsávon legalább 28—40 kilo­Dátumok 1985 első hónapjai — a negyven évvel ezelőtt tör­téntek okán. sok helyen je­lentik az évfordulók évad­ját. Mindenütt keresik az emlékezés méltó > kereteit, ezért keltett megütközést Janet Mary Young-nak. a brit kormány államminisz­terének nyilatkozata, hogy nem szándékoznak hiva­talos ünnepségeket tar­tani a fasizmus felett ara­tott győzelem évforduló­ján. A Daily Mail-ban ki­fejtett indok: „az ilyen rendezvények sérthetik az NSZK kormányát”. Azóta a tiltakozás vihara söpör végig a szigetorszá­gón. s a miniszterelnökaszr szony is enyhén kiigazítot. ta miniszterét. A britek szívéből nem lehet kitöröl­ni a májusi dátumot. Ami pedig az érzékenységet il­leti. vajon nem az lehet-e igazán bántó Bonn szem­pontjából. ha szövetsége­sei annak a májusi napnak kárvallottjaival hozzák így kapcsolatba . ..? * méter mélységben. Harmadszor: a libanoni kor.mányhadsereggel nem egyeztetett kivonulás fel­idézheti annak veszélyét, hogy az átmeneti „vákuum”-időszakban kiújul a polgárháború, és táma­dás éri a területen levő palesz­tin menekülttáborokat. Végül negyedszer, de nem utolsósorban, ha egyoldalú döntés alapján tör­ténik a visszavonulás, s azt nem szabályozza nemzetközi szerződés, bármikor, akár egyol­dalúan is. lehetséges az izraeli csapatok visszaküldése. Ez van annak hátterében, hogy az ENSZ-nek a térségben közve­títő főtitkárhelyettese, valamint a bejrúti kormány a Nakurában, a korábban Izrael által megsza­kított tárgyalások úirafelvéte- lét kívánj a. s nem elégszik az egyoldalú bejelentésekkel. A leg­újabb hírek szerint a jövő héten folytatódhatnak ezek a megbe­szélések. de biztosat csak akkor lehet állítani, ha Izrael. Libanon, és az ENSZ képviselői ott ülnék maid a déli városban, a három­szög alakú tárgyalóasztal mel­lett. Mi a jelentősége az indokínai országok külügyminiszteri értekezletének ? Ho Si Minh városban, az egy­kori Saigonban tizedik konferen­ciájukat tartották az indokínai államok külügyminiszterei. E ta nácskozások az egyeztetés, a kö­zös akciók kidolgozásának bevált módját képezik. 1980 januárja óta évenként kétszer tartanak ilyen találkozókat. Az indokínai államok együttes fellépése: azért is jelentős, mert így Vietnam, Laosz és Kambodzsa jobb' tár­gyalási pozíciót .foglalhat el az In% ár , 'íáaff* ;a^ÉAN?öÍszáigsaí Szembefr.:1’ '(fhäbn^Zig'.“ Thaiföld, Brunei. Malaysia/ Eülöo-szige- ték. Szingapúr), A délkelet-ázsiai szövetség ugyancsak egyeztet, an­nál inkább. mert vannak köztük különbségek: Indonézia törekszik jelenleg a legjobb kapcsolatokra Indokíuával. míg kétséekívül Thaiföld párbeszéd-hajlandósága á legkisebb. A konferencia áttekintette az utóbbi idők eseményeit. Éri démes emlékeztetni anra a sike­res katonai pffenzívára. amelv- Ivel á száraz, évszakot kihasznál­va. a kambodzsai néphadsereg erői. s az őket támogató vietnami alakulatok megtisztították az ellen­forradalmi gerilláktól a Ikambod. zs'á.i,—thai :hat,árt°rsóa tó részét. Indokína az elmúlt hat év alatt, ha szeránv alánokon/is. de biz­tosította önálló élelmiszer-ellá­tását. s refnéh'k. hogy három—öt év alatt megoldják a legsúlyosabb ipari és energetikai gondokat. A kambodzsai fegyveres erőik fej­lesztése máris- lehetővé, tette a vietnami önkéntesek egy részé­nek kivonását, s a következő 3— | évben e vonatkozásban is je­lentős mozgás tanúi lehetünk. Ami végső soron elvezethet odáig, hogy a mesterségesen életben tar­tott ..kambodzsai kérdés” végleg lekerüljön a napirendről. Réti Ervin NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Fegyverszünet Moszkvában Keserves késedelmek után, amelyben a fe­lelősség a horfihysta-ellen,forradalmi kormány­zatot terheli, már a demokratikus magyar új­jászületésre, a debreceni kormányra hárult az a feladat, hogy a háborútól való'kilépés ok­mányát, a fegyverszüneti egyezményt aláírja. Nem mintha Magyarország háborús kormá­nyai nem lettek volna tisztában a lépés elke­rülhetetlenségével. Már 1942—43 fordulójától, a szovjet csapatok sztálingrádi győzelmétől, a 2. magyar hadsereg voronyezsi katasztrófájá­tól, és különösen az észak-afrikai és olaszor­szági szövetséges partraszállástól, illetve en­nek következményeitől, Olaszország kiugrá­sától és Mussolini bukásától megindultak a K allay -kormány úgynevezett béketapogatózá­sai — angolszász irányba. Ezt a tépyt min­denképpen hangsúlyoznunk kell, hiszen bizo­nyítja, hogy az úgynevezett hintapolitika na­gyon is egyirányba lendült ki, a kormányzat elsődlegesen — még a revízió rovására is — a rendszer átmentését tekintette fő céljának, és nem volt hajlandó az általa megtámadott Szovjetunióval tárgyalni. A kapcsolatok a nyugati szövetségesekkel (elsősorban az angolokkal) a semleges orszá­gokban működő diplomaták révén jöttek létre, ám konkrét megbeszélések alig folytak. En­nek oka az volt, hogy Horfhyékat mélységes illúziók kerítették hatalmukba az angolszá­szok és a szovjetek eljövendő ellentéteit, az angol—amerikai csapatok várható közép-euró­pai megjelenését illetően, és képtelenek vol­tak felismerni a feltétel nélküli megadás for­mulájában- rejlő kötelezettségeket. Bár 1943. augusztus 17-én Isztambulban megszületett az úgynevezett előzetes fegyverszüneti" megálla­podás, a kormányzó és környezete semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek pont­jait a későbbiekben végre is lehessen hajta­ni. A Németország segítségével elért revíziós területgyarapodás megőrzése, és főleg az el­lenforradalmi rezsim némi kozmetikázása után áteVickélése a háború utáni időszakra olyan célok voltak, amelyek minden realitást nél­külöztek, és csak az ország hadszíntérré vá­lását, emberéletek és a nemzeti vagyon pusz­tulását eredményezték. Az esetleges német­ellenes aktív ellenállás feltétele, a kor­mányzat, a hadserég és a nép összefogása a rendszer sajátosságai miatt sem jöhetett lét­re, és amikor az utolsó lehetőség a szövetsé­gesek egyikének megjelenése a magyar hatá­roknál még lehetővé tett volna egy utolsó ki­bontakozási kísérletet, a szovjetellenességből táplálkozó cselekvésképtelenség megakadá­lyozta azt. Bár Horthy és környezete végül felvette a kapcsolatot a szovjet szervekkel, és 1944 szeptemberében fégyverszüneti delegá­ciót küldött Moszkvába, (a Faragho-féle bi­zottságot amely tudomásul is vette a feltéte­leket és aláírta azokat), az október 15-i elve­télt kiugrási kísérlet új helyzetet teremtett." A- már felszabadított területeken megindulha­tott a demokratikus kibontakozás, míg az or­szág többi részén az ellenforradalmi rend-. szer logikájából következőén a nyilas hatalom­átvétel következményei váltak uralkodóvá. A december végén megalakult Ideiglenes Kor­mány vette fel végül az elejtett fegyverszü­net fonalát, és a szövetségesek közti bonyo­lult egyeztető tárgyalások után, 1945. január 20-án aláírta az egyezményt. Az.okmány megállapította, hogy Magyaror­szág megszüntette a szövetségesek elleni .há­borút, s hadat üzent Németországnak. Köte­lezte az Ideiglenes Kormányt a németek le- vegyvérzésére, nyolc hadosztály kiállítására, és a szovjet parancsnokság rendelkezésére bo­csátására. Kötelezte Magyarországot a meg­szállt területek kiürítésére, a politikai fog­lyok szabadon bocsátásé,ra/és az elhurcolt ja­vak visszaszolgáltatására, Egyúttal a háborús károk okozása miatt jóvátételt írt elő az or­szágnak. Hatályon kívül helyezte a bécsi dön­téseket és betiltotta a fasiszta szervezeteket. A fegyverszüneti feltételeket a történetírás egészében méltányosnak tartja. A viszonylag gyors tető alá hozatala és aláírása „hozzájá­rult az új demokratikus kormány helyzetének megszilárdításához, mert az első lépést je­lentette annak a nemzetközi elszigeteltségnek a feloldására,. amelybe az ellenforradalmi rendszer kül- és belpolitikája taszította az or­szágot, ezzel megnyitotta az utat Magyaror­szág szuverinitásának helyreállítására”. D. M. THATCHER—KOHL TALÁLKOZÓ Mi legyen az ünneppel? Egynapos látogatásra —' kette­jük évente kétszer esedékes csúcs- találkozójának második felére — pénteken Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellárhoz repült Bonnba Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Ez a látogatás voltaképp az 1984-es naptárból maradt itt: az eredeti időpontban, Indira Gandhi halálának közbejötté miatt, nem lehetett lebonyolítani. Viszont, mint Londonban sugalmazzák, feltétlenül új tartalom van ben­ne, a náci fasizmus fölött, aratott győzelem 40. évfordulója megün­neplésének hirtelen időszerűvé vált kérdéskomplexuma. Ügy hírlik, Thatcher asszony „átfogó eszmecserét” kíván tartaniven. déglátójával erről a megemléke­zésről. miután „fontos neki” mit gondol az NSZK kancellárja. A brit konzervatív kormány álláspontja elég képlékeny. Elein­te — még saját nacionalista tá­mogatóitól is elszakadva «A nem tervezett ünnepségeket, később visszavonult, és ina már ott tart, hogy napról napra engedménye^ két tesz,: hol azoknak, akik tilta­koznak miatta, hogy háborús szö­vetségeséről, a Szovjetunióról új szövetségesei kegyét 7,fibres ve. elfeledkezni próbál;1 hol azoknak, akik az ázsiai' béke beálltáról. külön megemlékezéseket akar­nak .tartani, . Ami az elveket illeti, á White- hallban értésre adják, hogy a bé­két, a szabadságot és a megbéké­lést kívánják méltatni a 40. év­forduló alkalmából, s csak leg­utolsósorban a győzelmet a fa­sizmus felett. Mintául állítólag a normandiai partraszállás . múlt év júniusi ünnepségei szolgálnak, amikor a franciák hasonló -,,mor dellt” követtek. Feltétlenül figyelembe veszik eközben, hogy az Egyesült Álla­mok „különösen nagy súlyt he, lyez az NSZK érzelmeinek mpg- kímélésére”,— miután a norman­diai ünnepségekről yajó kény­szerű távolmaradás amúgy sem használt a KohlJkormány önérzé- tének. Az állattenyésztés helyzetéről tanácskoztak Tegnap tartotta idei első ülé, sét a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága, amelynek el­nöke dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, köszön­tötte a résztvevőket. Első napi­rendi pontként megvitatták a Kecskeméti Állattenyésztő Vál­lalat munkáját, az állattenyésztés helyzetét és fejlesztését. Dr. .Mol­nár Mihály, a vállalat igazgatója részletes, elemző írásos beszámo­lóját jó vitaindítónak, alapos munkának értékelték. Ebben egyebek között foglalkozik azzal is. hogy a vállalat két évvel ez­előtti megalakulása óta milyen szolgáltatásokkal bővítették te­vékenységüket, s Bács-Kiskun. Csohgrád. és Békés megyében — működési területükön — mi jelzi az állattenyésztés célját, tenden­ciáit. Részletesen elemezték a ÖácS- Kiskun megyei helyzetet és feltár­ták a gondokat. A bizottsági ülé­sen szót kért dr. Csomós Zoltán. a MÉM főosztályvezető-helyette­se,’ aki eredményesnek mon­dotta á vállalat kétéves működéi sét. a feládatok között pedig a szolgáltatások minőségi színvo­nalának 1 további fokozásáttar­totta legfontosabbnak, Dr. Ivicz Vilmos, a megyéi pártbizottsá'g Osztályvezető-helyettesé, és ; Gál Gyula, a megyei tanács mezőgaz­dasági és vélelmezésügyi osztály- vezetője pedig szövátette. hogy kedvezőtlen dz állattenyésztés közgazdasági helyzete. ' amelyriéfc egyik érzékelhető jele az is, hdgy már nemcsak a háztáji /gazdasá­gokban. hanem a mezőgazdásági nagyüzemekben is jelentősen csök­ken a tehénállomány. Gpridok mutatkoznak a juhászatbah is. j A bizottság végül megvitatta, és elfogadta idei munkatervét,, . . *tern.v VVfiii ''/k;0irVs:':ttflRmot OS Meliorációs munkák gazdasági összefogással (Folytatás az 1. oldalról.) A * köyetkezekben a kiskunsági Homokhátság termőhely-javításá­ba fognak majd. E tájegység 372 ezer hektárnyi lazaszerkezetű ho­moktalajából 167 ezer vár víz­rendezésre, 96 ezer pedig talaj- javításra Első szakaszának — -Kiskunfélegyháza környékének — elkészült a komplex rendezé­si terve, ami 40 ezer hektár te­rületet érint. Ezzel korábban nagyüzemi módon nem haszno­sítható szántó- és egyéb mezőgaz­dasági földek. válnak művelhető- vé. Termővé alakulnak át a szik- foltók. míg a nagyobb szikes térr ségeken víztárolórendszereket lé1* tesítenek kettős.- hasznosításra: fogadják a belvizet, nyáron pedig öntözővizet adnak a szomjazd homokra., A kivitelezési ■ terv az érintett mezőgazdasági üzemék bevonásával még az i idén élké- szül, és jövőre hozzálátnak á me­liorációs munkákhoz. Ezzel egy"- időben a hajósi, térség vízrende­zési tervét, dolgozzák ki a szak­emberek. V. Et FAGYBAN, HÓBAN HELYTÁLLNAK Űton és a sínek mentén (Folytatás az 1. oldalról.) Segített kiszabadítani egy hóban rekedt személyvonsatot. Mai szol­gálatát, reggel, Ugyancsak hideg­ben kezdte. Fagyos váltókat tisz­tított társaival,- hogy egy üres konténeres kocsival majd átto­lathassanak valamelyik rakodó vállalat iparvágányára. Később két, esti tehervonat ■ számára gyűjtöttek fedett és nyitott vago­nokat. Lassan, keservesen ha­ladtaik, .Míg jó időben , kétszáz járművet is besorolnak, ilyen té-1 li napon, mint ez a januári, 100- nái többel nem boldogulnak. A kerekek dsapágyáiban megder­medt az f oldj, rosszul fogták a fékek. S hiába volt kezükön bé­lelt kesztyű, pulóveren vastag kabát! Hamar elillant a tea me­lege is. A mínusz 15 Celsius-foík nemcsak a tengelyekhez, a dol­gozó vasutastokhoz is kérlelhetet­len! Kiss Dénes húszéves törzsgár- datagságával a sínek mentén mégis azt példázza, hogy a hideg nem rettenti el a nyitott-fedet­len munkahelytől. Számod a íagy- gyal, de semmiképpen,'se akar minden nehézséget a tél „nyaká­ba varrni”. Túlságosan is keve­sen dolgoznak a vasútnál ahhoz, hogy napi feladataikat könnyű­szerrel megáldhatnák. Mióta ve­zető — húsz esztendeje — két- . százaní .hagyták. ö|t awdlAtocsa- patot, npvídébb-hoss2aíb'!jáő íípgjni E Kiszórni tpt.tá'kév^tg^tö óra'az áí iflő, amif 'maSSk1"—- *a szükséges, de egyelőre, hiányzó munkaerő — pótlásaként azáJTö- mási dolgozóknak .szolgálatban el I kell tölteniük* Így aztán nem rit­kán a tolatásvezető, is .fékez,'sa­ruzik és kocsikat kapcsol egybe. Emellett természetesen együtt­működik a forgalomirányítókkal. Az ő helytállásának is köszönhe­tő, hogy tavaly vasúton 120 004: tonna árut szállítottak el Kecs­kemétről. Kohl Antal LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Iraki támadás Az iraki légierő repülőgépei pénteken eredményes támadást haj­tottak végre egy „közepes nagyságú tengeri célpont” ellen a Perzsa (Arab)-öbölben, Az iráni Harg-sziget közelében — jelentette be Bagdadban egy katonai szóvivő. A bagdadi katonai szóhasználat sze­rint a „tengeri célpont” kereskedelmi hajót jelent. Irak már hosszú ideje blokád alatt tartja a Harg-szigetet, ahol a legnagyobb iráni olajkikötő található. Tavaly több mint ötven keresekdeími hajó esett áldozatul iraki vagy iráni támadásnak a két ország között ötvenegy hónapja tartó háborúban.

Next

/
Thumbnails
Contents