Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 14. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Almafalisztharmat A termesztett almáink közül a lisztharmat-fertőzésre egyik legérzékenyebb fajta a jonatán. A lisztharmat minden évben, szinte mindenütt megtalálható, ezért ellene rendszeresen kell védekezni. A fertőzés következtében az első tünetek a rügyfakadás után azonnal megjelennek. A megtámadott rügyekből fakadó hajtások szembetűnően rövid ízkö- zűek lesznek, leveleik keskenyebbek, kissé megvastagodottak, felületükön a gombára jellemző lisztes, fehér színű bevonat látható. A fertőzött bimbók az egészségeseknél kisebbek, gyakran de- for.málódottak, később nyílnak, elpusztulhatnak. A rügyekből kifejlődött virágok sziromlevelei keskenyek, a porzószálak és a bibe alaktalan és .terméketlen. A megtámadott leveleken elmosódó, világoszöld foltok keletkeznek, a levél széle hullámossá válik, később elhal, és szabálytalanul legörbül a levéllemez. Az drősebben fertőzött levelek a nyár folyamán fokozatosan lehullanak, csak a hajtásvégeken marad néhány. A gyümölcsfertőzés veszélye zöldbimbós állapottól május végéig, június közepéig tart. A gyümölcs felületén elszórtan párás hálózat képződik. Enyhe fertőzés esetén öszefüggéstelen, szétszórt ez a parásodás, s kis felületre terjed ki. Erős fertőzéskor a héjszövet is megrepedezik. A megtámadott hajtások ívesen görbülnek, felületükön a gomba sűrű, lisztesfehér telepe látható. Az almafa-lisztharmat egyik jellegzetes tünete a lombját vesztett, fehérszürke, úgynevezett gyertyás hajtás. A kórokozó a fertőzött rügyekben telel át. Ezekből a csúcs- rügyekből indul ki kora tavasz- szal a fertőzés. A pirosbimbós állapot ideje alatt uralkodó száraz, meleg időjárás különösen kedvez a kórokozó fertőzésének. A konídi'umck (szaporító képletek) 10—32 Celsius-fok. közötti hőmérsékleten, 40-^9® százalék irelatív..,, párataríakum« csírázhatnak. Hazánkban a hő- mérsékleti és páratartalmi viszonyok a vegetációs idő túlnyomó részében kedvezőek a liszt- hamnatfertőzés kialakulásához. Gyakran tapasztalható, hogy enyhe tél után erősebb a liszt- harmatfertőzés, mint egy hidegebb tél után — ennek az a magyarázata, hogy a kórokozó hővel szemben igen ellenálló, de —20 Celsius-fok alatt elveszti fertőzőképességét. Ismerve a gomba életmódját, a védekezés szempontjából egyik legfontosabb munka a tél végi metszés, amikor az át- telelést szolgáló fertőzött részeket, gyertyás ágakat, rojtos rügyeket eltávolítjuk. A nyesedé- ket még a vegetáció megindulása előtt gyűjtsük össze és égessük el. A vegetációs időben a rendszeres, 8—12 naponkénti vegyszeres kezelés feltétlenül szükséges. Nyár közepétől már a hosszabb permetezési fordulók is elegendők. A kezeléseknél mindig nagy vízmennyiséggel, lemos ószerűen permetezzünk, hogy egyenletesen ivalamenmyi növényi részt fedjen a penmetezőszer. A gombaölő szerek közül a kéntartalmú készítményeket használjuk. A permetezések során ügyeljünk arra, hogy ne túl meleg időben kerüljön sor a védekezésre, ugyanis a .kéntartalmú készítmények zöme 25 Celsius-fok felett perzsel! Az alkalmazandó növényvé - dő szer megválasztását az alma fejlődési állapota, a kórokozó életmódja, az időjárási viszonyok alapvetően befolyásolják. de egyéb szempontok is, mint például a takácsatka elleni védekezés. A virágzás előtti stádiumban eredményesen használható készítmények: Thiovit (0,75 százalék), Afugan (0,06—0,08 százalék). Áz időjárástól függően, a méhlátogatást figyelembe véve, a Chin din Fundazol 50 WP (0,06—0,08 százalék), Topsin Me- til 70 WP (0,06—0,08 százalék) permetezhető. Ezek felszívódó készítmények. A sziromhullás utáni, valamint a gyümölcsfejlődés időszakában kis dió termés- nagyságig alkalmazva kiemel - kedően jó eredményt ad a Ru- bigan 12 EC (0,05 százalék). A lisztharmat és takácsatka elleni „^gyüttefiszempont- °jai megkívánlak, hogy egyes időszakokban,- 'közvetlenül, virágzás előtt, és július második felében, olyan készítményeik alkalmazására kerüljön sor. melyeknek megfelelő atkagyérí- tő hatásuk is van. (Morestan. Ka- rathane FN és LG, Manookar). VETÖMAGÁRUSlTÁS KERTÉSZKEDŐKNEK Két vállalat együttműködése A napokban a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Területi. Központja és a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat együttműködési megállapodást írt alá. A szerződés lényegéről, várható hasznáról érdeklődtünk dr. Molnár Mihálytól, az állattenyésztő vállalat igazgatójától. — Szakembereink három megyében végzik el a háztáji és a nagyüzemi gazdaságokban a sertések és a szarvasmarhák mesterséges termékenyítését. Az insze- minátorok menetrend szerint — vasárnap kivételével — a hét minden napján ugyanabban az időben keresik fel a bejelentőhelyeket. Ez a rendszeresség adta az ötletet: valamilyen módon még hasznosabbá kell tenni ezeket az utakat, hiszen a megyében 27 szakemberünk naponta 3200— 3300 kilométert tesz meg. és tizenötezer kistermelővel tart állandó kapcsolatot. A vetőmagtermeltető vállalattal kötött megállapodás szerint a jövőben inszeminátoraink, Bács- Kiskun megye ritkábban lakott részeit is bejárva, vetőmagot árusítanak. Reméljük, ez a szolgáltatás a növénytermesztéssel foglalkozó lakosság tetszését is elnyeri. Ezentúl nem kell a városban levő szakboltot felkeresniük, hanem a mesterséges termékenyítési szervezet megállóhelyein tudják a kiskerttulajdonosok megvásárolni, illetve megrendelni a szükséges vetőmagvakat. A szolgáltatásért nem számolunk fel semmiféle költséget, s a teljes vetőmagválasztékkal tudjuk az igényeket kielégíteni, ami a közeli beszerzőhelyeken nem mindig megoldható — tájékoztatott • az^igazgató. . Végezetül még hozzátette: — Egyelőre kísérletről van szó, s ha jószándékunk találkozik a kistermelők érdekeivel, akkor Csong- rád és Békés megyére is ki tudjuk terjeszteni ezt a szolgáltatást. K. S. SZABÁLYOZÓK ÉS ÁRAK Mi várható jövőre? NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN A guzmánia • A pompás virágú guzmánia, trópusi származása ellenére, megfelelő gondozás mellett szépen díszük a központi fűtéses, tehát száraz lakásokban is. A guzmánia — - tudományos nevén a Guzmamia minor — az ananászfélék népes családjába tartozik. Az Amerika trópusi és szubtrópusi tájain tfonos egyszikű család fajainak számaAmegbaladja az 1304-at is. A fajok .jelentős részének a virágzatát — így a guzmániáét is — pompás, színes, többnyire piros fellevelek dí- szítik. Ez a szín nemcsak a rovarokat, hanem, a kolibriket is csalogatja, mert a hosszú csöves virágok nektárjáé csak ezek az apró madarak érik el. A növény további érdekessége, hogy leveleiből apró vízgyűjtőket. ,,ciszternákat” alakít ki. Ugyanis a guzmánia a buja trópusi vegetáció miatt a fényszegény talajszintröi a fákra „menekült”, ahol epiphyton fán lakó életmódot folytat. Ezért gyökérzete inkább kapaszkodásra szolgál. Ha nem lenne különleges víznyerő «berendezése. akkor még ezen a nagyon bő — négyzetméterenként körülbelül évi 3000 liter vagy ennél is több — csapadéka vidéken is szomjan halna. így a vizet hosszabb ideig képes tárolni. 'Mint ebből is kiderült, gondozása figyelmet igényel, j Némi / körültekintéssel a központi vagy távfűtéses lakásokban megfelelő életteret alakíthatunk ki. Míg egyenletes melegben élhet, a párás környezet hiányát kelj pótolni. 'Szobahőmérsékletű (!) vízzel időnként permetezzük, és töltsük fel a levélciszternákat. Az átültetéskor vegyük figyelembe, hogy kevés gyökeret nevelő faj esetén a viszonylag nagy testű növény nem igényel nagy cserepet. A földkeverék laza szerkezetű, mészmentes, savanyú kémhatású (4,5 pH körüli értékű) legyen. . Az utóbbi időben mind többen próbálkoznak tápsós öntözéssel. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bromáliafé- léknél így a guzmániánál is vigyázzanak, a levelekre permetezett táp- sóolrdat ne legyen li ezrelékesnél töményebb, mert az ennél sűrűbb oldat károsíthatja a növény vízfelszl- vó „berendezését”. Cz. P. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági ár-, pénzügyi és támogatási rendszer tapasztalatait, és ezek figyelembevételével döntött az 1985-re vonatkozó változásokról. Jövőre a növénytermesztésben 1,2 százalékos terméktöbblet előállítása, az állattenyésztés szinten tartása, a szolgáltatások értékének 3—4 százalékos növelése a cél. Részletesebben: a szarvasmarha-tenyésztésben a jelenlegi állománynagyság megőrzése, a tehenenkénti tejhozam növelése. a sertéstartásban a minőség, a húskihozatal javítása, a szalonna mennyiségének csökkentése, a baromfitartásban a takarmány jobb hasznosulása és a tojástermelés növelése kívánatos. A kistermelőket is érinti, hogy az ártámogatások csökkentése, valamint az importárak és forgalmazási költségek emelkedése miatt a mezőgazdasági termelésben használt néhány anyag és .eszköz ára emelkedik, a műtrágyáké például 8, a 'növényvédő és gyomirtó szereké várhatóan 4— 5 százalékkal. Egyes építőanyagok. energiahordozók, valamint egyéb anyagok árának kisebb mértékű emelkedése is várható. Eddig a mezőgazdasági kisgé- oek 11 százalékos ártámogatással kerültek forgalomba: a támogatás jövőre megszűnik, átlagosan eny- nyivel emelkedik tehát a kisgépek ára. Az illetékesek arra számítanak, hogy egves mezőgazdasági termékek hatósági árának, valamint a szabadáras termékek árának emelkedése bizonyos mértékben ellensúlyozza a termelési költségeknek a , gének vegyszerek árának emelkedéséből származó növekedését. . Az előnyös változások közül a legnagyobb a juhtartókát érinti: kilogrammonként 9 forinttal emelkedik a vágójuh és négy százalékkal a gyapjú felvásárlási ára. Konkrét példa: a jövő év I. és IV. negyedévében az exportra felvásárolt 14—18 kilogrammos pecsenyebárány kilónkénti felvásárlási ára 95, a választott, — 18 —24 kilogrammosé — 82 forint lesz. Számítások szerint a jövő évi vágójuh-exportárak átlagosan 15 százalékkal lesznek magasabbak az ideieknél. Rá is szorul ez az ágazat, hiszen az utóbbi időben a juhtartás jövedelmezősége évről évre romlott. Némely árváltozások kifejezetten a minőség javítására ösztönöznek: a nagyüzemeket a napraforgó és a cukorrépa beltartalmi értékeinek, a kistenyésztőket a hízósertés minőségének javítására serkentik. A következő ■ érv első felében a 95—115 kiló súlyú hízott sertésekért a változatlan alapárat és a több éves — és mennyiségi felárat fizetik, s a fehér, foltmentes sertésekért egyforintos további felárat is adnak. (A jövő év második felére érvényes árakról, felárakról később döntenek.) Ugyancsak jobb — a védőárnál magasabb — árat fizet a húsipar a foltmentes malacokért. süldőkért, a 15—20 kilósakért Déldául 50, a' 25—40 kilósakért 42 forintot kilónként. A kistermelők számára oly fontos szemes, fehérjei- és keverék- takarmányok árai nem változnak jövőre. Sokan számítottak a kistermelők adójának változására, pontosabban: az eddigi adómentes határ — az évi 150 ezer forint árbevétel i— felemelésére. E téren nem lesz változás. Értesülések szerint a későbbi, években napirendre kerülő és minden keresőre kiterjedő kereseti adó bevezetésével egyidejűleg szabályozzák maid a kistermelők adóiát is. A kistermelők által előállított termékek között igen sok a szabadáras. — lövőre e csoportba kerül az étkezési burgonya is — ezekre természetesen nem vonatkoznak a szabályozások, áraik a piaci kereslet és kínálat szerint alakulnak majd. összeállította: Gál Eszter ÚJÍTÁSOK, SEGÍTSÉG A SZOMSZÉD TSZ-NEK Teljesítik vállalásaikat a mélykúti brigádok • A targonca javító üzemben folyamatos a munka. A felvételen: Agócs Mátyás és Maczkó Zoltán szerelő. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet az utóbbi éveikben a gazdálkodás 'korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kevesebb taggal jobb eredményeket ért el. Szőke Sándor főkönyvelő: — Hat év alatt háromszázzal csökkent a létszámunk, ami főként természetes okokból — nyugdíjazás, elhalálozás — adódik. A gépesítéssel helyettesíteni tudtulk a munkáskezeteket, korszerűsítettük a termelési technológiát, fejlesztettük szolgáltató ágazatainkat. Mindez együtt elősegítette, hogy megszabaduljunk azoktól a gondoktól, melyeket örököltünk. Számos intézkedést hoztunk a régi adósságok törlesztése érdökében. Évről évre javultak eredményeink. Sajnos, az idén jégkár érte a gabonát. Ennek ellenére búzából még így is a tervezettnél magasabb termést értünk el. Köszönhető ez a nagy gonddal végzett agrotechnikai munkáknak. lgnácz László főagronómus: — Beléptünk a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszerbe, melynek segítségével korszerű gépekhez jutottunk. Megjegyzem, sokat jelentett, hogy tagságunk jelentős része részt vesz a szocialista brigádmozga- lomban, az idén különösen jelentős vállalásokat tettek a kollektívák. Ennek köszönhetően az aszály és a jég okozta károk egy részét más ágazattok ellensúlyozták. A versenymozgalomban 360 tagunk vesz részt. A továbbiakban a gazdaság vezetői elmondj'á'k, hogy a traktorosok a tervezettnél előbb végeztek az őszi mélyszántással, ez lehetővé tette, hogy segítsenek a talajmunkában a szomszédos tataházi Petőfi Termelőszövetkezetnek. — A szocialista brigádok gondosabb munkája segítette elő, hogy a tervezettnél jobb minőséget értünk el a napraforgó-termesztésben, igaz sok segítséget kaptunk a Bácsalmási Állami Gazdaságtól, amely a termesztési rendszer gesztora. Elismeréssel szóltak vezetői az általunk leadott olajos magról, amelynek nagyobb része exportra ment — mondja a főagronómus. A szolgáltatások közül említést érdemel a targoncajavító üzemük. A Balkancar típusú, bolgár gyártmányú targoncák javítására szakosodtak. Vállalták a karbantartásit is. Ezzel régi gondot oldattak meg, mert 'közismert, hogy ezeknek a szállítóeszközöknek a javítása nem volt megszervezve. •Itt is a szocialista .brigádok vállalásai alapján gyorsult meg a munka. A kollektívák, újításaikkal elősegítik az eredményesebb gazdálkodást. Elmondják a termelőszövetkezet vezetői, hogy a Hunyadi Mátyás szocialista- brigád az ékevas edzésével növelte annak élettartamát, a baromfitelepen az etetőlánc megerősítésével ■meghosszabbították annak használhatóságát, ezenkívül ötletes emelőszerkezettel könnyítették a munkát. Több milliós megtakarítást jelentett a gázprogram megvalósítása. A gazdaság vezetői bíznak abban, hogy a tervezett eredményt — elsősorban a versenymozgalomnak köszönhetően — elérik. Kereskedő Sándor Energetikusok, energiagazdálkodás ... , v. íte ■>. ■ •..is;. ; •• -iil?i»)t:iwí>i»8l| Az energiagazdálkodás a sajtónak, televíziónak, rádiónak szinte naponta témája. Szakemberek nyilatkoznak, érvelnek szükségessége mellett, javasolnak újabb és újabb megoldásokat. Csak azokról esik kevés szó, akik közvetlenül befolyásolhatják az energiafogyasztást, nevezetesen: az energetikusokról. Pedig munkájuk nélkülözhetetlen, milliókat, sőt milüárdokat takaríthatnak meg, vagy fecsérelhetnek el, Az a gyakorlat hazánkban, hogy az energiaköltségtől függően vagy önálló energetikust foglalkoztatnak, vagy energetikusi szervezetet hoznak létre a gazdálkodó szervezetek. Kisebb üzemekben, szövetkezetekben általában más •munkaköröket is bíznak az energetikusra; ez a fajta megosztottság évtizedek óta jellemző, noha igen szerteágazó a munkájuk. Egyebek mellett elkészítik az energiagazdálkodási és szolgáltatási tervet, az energiamérleget, rendszeresen ellenőrzik a felhasználást, a fajlagos mutatók alakulását. Üzemeltetik az energetikai berendezéséket, és ellenőrzik azok műszaki állapotát. Ener- g'iaveszteség-feltáró vizsgálatokat végeznek, s az eredmények .birtokában igyekeznek megszüntetni a veszteségforrásokat. Javaslatot tehetnek energetikai berendezések felújítására, kiselejtezésére, pótlására... A döntést azonban a vállalat gazdasági vezetője, illetve vezető- testülete hozza meg, mint ahogy arról is ők döntenek, mennyi ösz- szeget fordítsanak az energia- megtakarítást célzó beruházásokra, melyik energiahordozóból mennyit vásároljanak egyáltalán, s végső fokon miképp gazdálkodjanak velük? Egyébként így van ez rendjén, hiszen a vállalat igazgatója, vezető gazdasági fóruma azért áll a gazdálkodó szervezet élén, hogy erről is Ők határozzanak. Kérdés azonban, hogy meghallgatják-é még a döntés előtt á vállalat energiaügyi szakértőit, az energetikusokat, érdemben tanulmányozzák-e elgondolásaikat és javaslataikat? További nem lényegtelen kérdés, hogy mennyire felkészültek ma a vállalati energetikusok? Elértük-e már például, ’hogy nem meghal '- gatni őket nem ésszerű? Sajnos, sok. helyütt e szakemberek :eg- főbb feladatának még azt tartják, hogy — bármilyen áron — energiához juttassák vállalatukat. Általánosnak mondható vélemény: csak nagy tudású, alapos ismeretekkel rendelkező energetikus képes magát „házon belül” elfogadtatni, csak a magasan kvalifikáltak képesek jó munkakapcsolatot létrehozni a vezetőkkel, a gyártástechnológusokkal, a termelésirányítókkal. Az ismeretanyag megszerzésére valamennyi ágazatban energetikusi tanfolyamokat indítanak, sőt a MÉM üzemmérnöki ésN szakmérnöki diploma megszerzéséhez is lehetőséget teremtett. Ezideig 150 energiagazdálkodási szakmérnök végzett Gö- ’ döllőn. Egy megfogalmazás szerint: egyetlen vállalat, vagy szövetkezet sem mondhatja, mindent megtett az ésszerű energiafelhasználás és -gazdálkodás érdekében, és már nincs tennivalója. Ismeretesek ugyan a kormány energiatakarékossági programjának eredményei, de ezeken, túlmenően a hulladékihő hasznosításával, anyagtakarékossággal, a kemencék szigetelésével, szervezéssel sok, nagyon, sok pénz megtakarítható még. (Bács-Kis- kunban a hulladékanyagok energetikai hasznosításának számottevő eredményei vannak.) A közlekedési ágazat például már elkészítette a következő tervidőszakra szóló előzetes energiagazdálkodási programot. Ebből kitűnik, hogy folytatják a vasútvillamosí- tást, a teherautók dízelesítésér, és szélesebb körben elterjesztik az energiatakarékos közlekedésépítési technológiákat. Abban, hogy ilyen tervek készültek, hogy ilyen programokat fogadhattak el, kiemelkedő érdemük van a tárcák, vállalatok és szövetkezetek energiaügyi szakértőinek, az energetikusoknak. E tervek, programok léte, megvalósítása önmagában is azt dokumentálja, hogy nem csak szorgalmasan, hanem egyre hozzáértőbben ismerték fel: az energetikusok szakértelmét igénybe venni, véleményüket, javaslataikat kikérni elsőrendű vállalati érdek is. Még sincs minden rendjén, hiszen — hogy egy másik tárca területén is körülnézzünk — ‘ az ÉVM-nél például 1982-ben négy, 1983-ban ugyancsak négy igazgatót büntettek meg az illetékes hatóságok, a villamos energia csúcsidőben történő pazamló fel- használása miatt., A jelzett igazgatóknak több ezer forinttal csökkentették emiatt a prémiumukat. Az említett szankciók arra utalnak, hogy van még' tennivaló a vállalatok házatáján az energetikusok meghallgatása, megbecsülése érdekében. S mindez nemcsak a vállalatok érdeke, lianem személy szerint még az igazgatóké is. H. T. Korszerűbb, takarékosabb vaskohászat Az elmúlt hónapokban több új, energiatakarékosságot célzó kohászati beruházást adtak át. Az ágazat továbbra is a .népgazdaság legnagyobb energiafogyasztója, s bár a legutóbbi években, a kohászüzemek erőfeszítései nyomán számottevően csökkent a fajlagos energiafelhasználás, ennek 'költségei még mindig indokolatlanul magasak. A magyar vaskohászatban az energiaköltség a termelési önköltség 27 százalékát teszi ki. Az Ipari Minisztérium legutóbbi felméréséből kitűnik, hogy a kohászvállalatok még ma Ús legalább 30 százalékkal több kokszot igényelnek egy tonna nyersvas előállításához, mint más, iparilag fejlett országokban. ;■ Az Ózdi Kohászati Üzemekben a metallurgiai folyamatokhoz szükséges, egyenletes hőtermelés sarán a kohókoksz, a befúvott földgáz és a fúvószél (égési levegő) melegét hasznosítják. A koksz- felhasználást csak úgy mérsékelhetik, ha emelik a fúvószél hőmérsékletét, mégpedig az eddigi 950 fokról legalább 1100 Celsius- fokra. Ezért két új, nagy teljesítményű léghevitőt, azokhoz pedig ugyancsak új elektromos kohógáz- tisztító berendezést szereznek be. A teljes beruházás jövő évi befejezése után az ózdiak évente 35 ezer tonna kokszot takaríthatnak meg. Ózdon a nyersvasgyártás segédberendezéseit is korszerűsítik, aminek eredményeként pontosabb lesz az adagolás, csökkenhet a salakképző anyagok felhalmozása, és javulhat a kohó járatok szabályozása. ■ Az ózdihoz hasonló kapacitású salakfeldolgozó művet építettek fel a Dunai Vasműben is, ahol évente 8 millió tonna feldolgozásra alkalmas salak keletkezik. Ugyanitt a régi, elavult blokkokat felváltó új kokszolómű létesítését is tervezik. A kohászvállalatok kökszfelhasználásának további mérséklését segíti a Borsodi Ércelőkészítő Mű, ahol új eljárások bevezetésével rövidesen jobb miúőségű kohóbetéteket készítenek majd. ,
