Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA (Folytatás az 1. oldalról.) A költségvetés bevételei A költségvetés bevételének 40 százaléka állami hozzájárulás. Az intézmények működésével összefüggő bevételek tervjavaslata az 1983. évi tényleges teljesítésen • alapul. Jelentős növekedést okoz a térítési díjak 1984. évi emelésének jövő esztendei hatása, amellyel kapcsolatban voltak vitáik egyes tanácsokkal. Elsősorban a községek körében tapasztalható, hogy a dráguló szolgáltatást kevesebben veszik igénybe. A gyermekintézmények kihasználtsága csökkent, így a bevétel terve feszített, de teljesíthető. 220 ezer lakos fizet valamilyen adót, és ez többirányú feladatot jelent. A gyakorlatban kell nagyobb mértékben érvényt szerezni a jövedelemmel arányos közteherviselés elvének, továbbá eredményes feltáró munkával kell adóztatni az új adóköteles tevékenységeket. Az adó azonban a helyi tanácsok kezében a lehetséges kedvezmények nyújtásával ösztönző eszköz is. A megosztott bevételek teljesítése — az ismert érdekeltségi korlátok között — 368 vállalat, szövetkezet, mezőgazdasági nagyüzem eredményes működésétől függ. Nem mindegy tehát, hogy ■milyen rhértékben képesek alkalmazkodni az új közgazdasági szabályozórendszerhez. ÜÉÉÜÜÉÜ Két százalék — differenciáltan A kiadási előirányzatok automatikus növelésében a korábbi százalékok vonatkoznak az 1985- ös tervezési előírásokra is. A lehetőségek áttekintésével azonban megyénkben a 'helyi tanácsoknak ■jövőre mind az alapellátás, mind a nem alapellátás területén kétszázalékos dologi kiadásnövekedés ■áll rendelkezésre. A gondokhoz mérve ez így is alacsony, de a föladatok mérlegelése során nagyobb mértékben kell élni a differenciált szétosztás tehetőségével, tovább késztetve az intézményeket az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra. Az ágazati, feladatokra áttérve a költségvetés lehetőségei nem állnak arányban a környezetvédelem, a park- és temetőfenntartás, az út—híd karbantartás és a belvízvédelem területéről jelentkező igényekkel. A megye méretéből, úthálózatából, a csatornákon átvezető hidak nagy számából adódóan sok a sajátos gond. Az előterjesztésben említett egészségügyi feladatbővüléseken túl fontos szólni arról, hogy több olyan fejlesztés valósul meg, amely imutatószámmal nem mérhető, és így a pénzügyi tervezésiben alkalmazott számítási módszerekkel ezek előirányzata az előkészítés eddigi szakaszában reálisan nem volt kialakítható. Ezért kalkulált költségvetéssel számol a javaslat, s az operatív ■gazdálkodás feladata a megfelelő működtetésről való gondoskodás. A szociális otthonok ellátási szintjének javítására központi forrásból 1 millió 850 ezer forintot biztosítottak, amit megyei kiegészítéssel növelve adunk tovább a helyi tanácsoknak, intézményeknek. Az oktatási intézmények ellátási szintjének javítására megyei döntési körben hagy a terv- javaslat ötmilió forintot. Szándékaink szerint ezt az év közben lehet majd igénybe venni az általános iskolák berendezéseinek felújítására, pótlására, kiegészítő beszerzésekre. Állóeszköz-felújítás,-fenntartás Megyénk közintézményeinek állóeszköz-állománya meglehetősen elhasználódott, nagy a régi épületek aránya, amelyek értéke a mai árakhoz viszonyítva alacsony szinten szerepel a nyilvántartásokban. Az érvényes előírások alapján képződő felújítási es2íkö.zök elmaradnak a jogos szükségletektől, ez a költségvetés egyik kritikus területe. A megyei ’állóeszköz-fenntartási alap felosztási javaslata előtérbe helyezi az alapellátást nyújtó intézmények szükségleteit, hiszen az eszközök 74,6 százalékát tervezzük erre fordítani. (1984-ben ez az arány 59,3 százalék volt.) Fedezetet biztosít az olyan nagy féllújításokra, mint amilyen munkákba megyei kór fi kecskeméti Izsáki úti részlegében, Kiskunfélegyházán és Baján folynak. A főbb feladatok közül a kórházak mellett említendőik az iskolák, napközi otthonok, művelődési házak, szociális intézmények felújításai. Érvényre jut az a törekvés, hogy a tennivalókhoz képest kevés pénzügyi lehetőség a községeket ne sújtsa. Így az állóeszközeik értéke alapján képezhető forrásnál 3,4' millió forinttal több előirányzatot .tartalmaz a javallat. A lakóház-felújítási terv jó végrehajtása szerves része a lakásellátási politikának. A javaslat szerint az élőirányzat döntő része a több éve elmaradt 148 lakásfelújítás pótlásából áll, ezen túl 64 időszerű felújítást tesz lehetővé. Folytatódnak a részleges felújítások és a komfortosítások. Elengedhetetlenül fontos, hogy a tanácsok az 1985. évi költségvetés kialakításakor rangsorolják és mérlegeljék a feladatokat. Több ellátás égető gondjain lehet segíteni, iha az elhagyható, vagy csökkentett kiadású szinten megoldható feladatok terhére az erőforrásokat átcsoportosítják. Fejlesztés a lakosság segítségével Az Országos Tervhivatallal folytatott egyeztető tárgyalásokon a megyei tanács vezetése úgy képviselte az itt élő lakosság érdekeit, hogy a népgazdasági szinten helytálló követelmények ne azonos mértékben érintsék á, különböző megyékét, legyenek tekintettel Bács -K tskuh öröklött ellátó tts ágbeli hátrányaira, az ezek felszámolására tett erőfeszítéseikre. A költségvetésről elmondottakkal szöges ellentétben áll a fejlesztési .bevételek alakulása. A legfontosabb említeni a saját bevételeket, ezen 'beiül is a 'lakosság befizetéseit. Nem lehet elégszer kiemelni megyénk lakosságának áldozatvállalását. Alapvető dolog, hogy ennek megfelélő megbecsülése a tervek formálódásában, és a végrehajtó munkában következetesen kifejeződjön. Tapasztalatunk az, hogy minden kétkedéssel szemben mindig van olyan cél, amiért az emberek lelkesedni tudnak, és ezt készek nemcsak szavakkal bizonyítani. A tanácsok feladata ezek felismerése, a megvalósítás elősegítése a lehetséges eszközökkel. *Ez persze azzal is jár, hogy adott esetben terven, feliül kell támogatni az ilyen fejlesztéseket, mint ahogy tette és teszi a megyei tanács is a gazdálkodás napi gyakorlatában. ■ Hármas cél 1 A tervjavaslat a szabályozott források alapján számbavehető fejlesztési kiadásokat tárgyalja. A tervezés következő fázisában a helyi tanácsok' már kiegészíthetik bevételeiket azokkal a tételekkel, amelyek itt és most nem mérlegelhetek. A prioritások hármas ■célt elégítenek ki: a már megkezdett beruházások folytatására törekszünk, a kiemelt társadalmi programokat helyezzük elő-, térbe és támogatjuk a lakosság által kezdeményezett önerős fejlesztéseket. Elsőrendű követelmény, hogy világosak legyenek céljaink. A ■beruházási munka második követelménye az erőforrások koncentrálása a fő célokra. A hatékonyság feltétele, hogy az erőket ne engedjük szétforgácsolni. A jövő évi terv ezért összpontosítja az elosztható bevételek nagy többségét a folyamatban levő beruházások finanszírozására. Ezt a fő celt azonban a kevés forrás nem tudja maradéktalanul kielégíteni. Minden módon élni kell azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel a beruházásokhoz kiegészítő források szerezhetők. A .kezdeményező javaslatok elősegíthetik, hogy olyan, ma még nem is kalkulálható bevételiekhez jussunk, amelyék közelebb viszik a megyénkben élők ellátottságának színvonalát az ország fejlettebb vidékeihez. A helyi tanácsok ilyen törekvései közé tartozik például a •postafejlesztések szorgalmazása, a koordinációs útépítések, vagy a megyei tanács és az Egészség- ügyi Minisztérium közös Iberuhá- zasahan megvalósuló infúziós laboratórium. Eredményes gyakorlatnak tartom, hogy az Állami Fejilesztési Banktól energiaracionalizálási pályázat keretében 1981—84 között 17 helyi tanács 'kapott összesen 53,3 millió forint értékű beruházáshoz 47,6 millió forint állami támogatást. Különösen figyelemreméltó volt Kiskunhalas, Buja, és a- földgázzal .nem rendelkező Kiskőrös aktivitása. És hogy 'kisebb településeknek is van keresnivalójuk, azt bizonyítja Fájsz és Tázlár példája. A megváltozott körülmények nagyobb józanságra intenek bennünket olyan szempontból is, hogy .többet törődjünk megtevő épületeink jobb hasznosításával. Az építészeti értékek védelme, a települések arculatának megóvása elemi érdekünk. A fejlesztések elhatározását jó előkészítésnek, tervezésnek, és ütemesen, szervezetten' megvalósított kivitelezésnek kell követnie. A Központi Bizottság feladatként jelölte meg az építőiparnak, hogy munkája szervezettségének és minőségének javításával elégítse ki a keresletet. Erre .meg is van a képesség, sok szép középület, nívódíjas felújítás bizonyítja. Tapasztalatunk . szerint azonban sok a* taktikázás' vételytá^áak hiányában. Az „úgy csinál, mintha akarná” .magatartással halogatják a munkát egyes vállalatok. Ügy tesznek, mintha rájuk nem vonatkozna a felelősség a terület jObb ellátásáért. Kiemelt programok Az ágazati feladatokat az írásos előterjesztés viszonylag részletesen bemutatta. A leglényegesebb kiegészítéseik a következők. A lakásprogramban a megmaradt minimális mértékű célcsoportos 'lakás határidőre való megépítése minden közreműködő szerv feladata. A szociális lakásigények kielégítésére megkezdett hároméves program végrehajtásában érdemi előrehaladást kell elérni 1985-ben. A megyei tanácsnál tervezett 25 millió forintot pályázat alapján igényelhetik majd az érdekelt tanácsok. Az egészségügyben 1985 a kórházak éve lesz. A megye valamennyi kórházának területén jelentős munkák folynak: Kecskeméten a 39 munkahelyes új szakorvosi rendelő épül. Az Izsáki úton tart a rekonstrukció, épül az infúziós laboratórium. Baján rekonstrukció, mosoda, orvoslaká- sok és gyógyszertár, valamint a szemészet bővítése vklósul meg, Kiskunfélegyházán rekonstrukció és új műtő-röntgeniblokk. Kalocsán átadják az új kórbonctani, Kiskunhalason a tüdőgondozó építése fejeződik be. Ezek együttes értéke meghaladja a félmil- 'liárd forintot. A közoktatásban az általános iskolák hálózata 64 új osztályteremmel bővül, de közben a figyelem már a középfokú oktatási intézmények felé is fordul. A 'feladatok nagyok, a program megvalósítása koncentrált erőfeszítéseket igényel a beruházási folyamat résztvevőitől. A jövő esztendőben az eszközök jelentős átcsoportosításával és a vízművállalatok fejlesztési alapját bevonva valamennyi önálló településünk közműves ivóvíz-ellátásának programja befejeződik. Az átmenet éve ■Az 1985-ös év a VI. ötéves terv befejező éve és egyben előkészíti a következő középtávú tervet. Röviden megvonva a 'lezáruló ötéves terv előzetes mérlegét, elmondhatjuk, ha a jövő évi feladatainkat sikeresen teljesítjük, nem lesz okunk szégyenkezni. A V'I. ötéves terv minden kleméit társadalmi-gazdasági programja megvalósul. Tapasztalataink azt ■bizonyítják, hogy a kialakult feltételek között a több és a jobb munka az, ami megteremtheti az előrelépés fedezetét. Már a jövő évben is sok kézzelfogható eredménye lesz a fejlesztésnek, ezt nem lehet elvitatni. Az életszínvonal-politikai érezhetően jobb eredményeket tud majd felmutatni, mint korábban. 'Amit látni kell, az az, hogy nem lesz problémamentes a VII. ötéves tervidőszakra való átmenet. A VII. ötéves tervezőmunka már megkezdődött. Fel kell készülnünk az új tanácsi gazdálkodási rendszerre, a módosuló tervezésre, a megyei és a helyi tanácsok közötti változó 1 munka- megosztásra. A mainál jobban együtt-'keli- látni - az~ Intézményüzemeltetési, felújítási és fejlesztési eszközöket és célokat. A közösségi ^feladatok meghatározása a jövőben még jobban kötődik a választókhoz, az eszközök elosztása pedig objektívabb tesz. A közigazgatás átszervezése óta szerzett tapasztalataink ennek szükségességét alátámasztják. A tervjavaslatban vázolt feladatok végrehajtása nagyfokú helyi önállóságot és annak helyes értelmezését igényli. Az önállóság felelősséggel jár, a tudatos gazdálkodás követelményével meg kell birkózni minden tanácsszinten. A napirend vitájában hárman kertek szót. Dr. Kincses Ferenc (■Baja), a számvizsgáló bizottság nevében elmondta, hogy a bizottság úgy ítéli meg: nyugodtan ajánlhatja a tanácsnak, fogadja eá az előterjesztést és a határozati javaslatot. Ennek alátámasztásaként arról beszélt, hogy reálisan, minden körülményt és lehetőséget figyelembe véve történt a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztása, ami jó alap ahhoz, — mondotta a felszólaló —, hogy a • Mathiász János-díjasok. helyi tanácsok ugyancsak reálisan tudjanak dönteni saját fejlesztési igényeik rangsorolásában. Ügy ítélte meg a számvizsgáló bizottság, hogy 1985-ben a legfontosabb célok eléréséhez lesz elegendő pénz, meg tudjuk valósítani alapvető feladatainkat, biztatóan alapozva a VII. ötéves tervet. Bartos József '(Madaras) felszólalásában arról szólt, hogy az írásos előterjesztésből és a vitaindítóból is az derül ki: nem voltak kielégítőek az anyagi 'lehetőségek, mégis úgy ítélhetjük meg, hogy alapvető céljainkat sikerült elérni. Ez kétségtelenül annak köszönhető — mondotta —, hogy a politikai, gazdasági és a tanácsi vezetés jó egyetértésben., szoros kapcsolatban van a lakossággal. Ezután Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Elöljáróban felhívta a fi-; gyeimet arra, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai teendőink meghatározásánál mérlegelni kell azt a körülményt, hogy a VI. ötéves terv céljainak elérésében jelentős feladatok maradtak az utolsó évre, 1985-re. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest lényegesen több bizonytalansági tényező mellett a jövő esztendőben kell megalapoznunk középtávú céljainkat, fel kell készülni a VII. ötéves tervidőszakra. Jelenti ez az előrelépést garantáló tervcélok átgondolt megfogalmazását és a nyolcvanas évek második felében igénybe vehető emberi és anyagi erőforrások reális számbavételét. A beterjesztett javaslat — hangsúlyozta a többi között a felszólaló — pénzügyi egyensúlya nem önmagától és nem is 'könnyen alakult ki. Kitartó előkészítés, a főhatóságokkal folytatott tárgyalások sora van mögötte. Indokolt tehát, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a számításba vehető bevétetek teljesítésére, körültekintőbben- szükséges tervezni a társadalmi munkát. A továbbiakban az adózással összefüggő állampolgári fegyelemről, a lakásépítésben elhatározott terv teljesítésének politikai szűk- ' ségasségéről, s az ezzel összefüggő telek- és építőanyag-ellátásról szólt Szakolczai Pál. A VII. ötéves terv előkészítéséről, a tervszerű átmenetről beszélve elmondta, hogy bár pénzügyi nehézségeink vannak, mégsem mondhatunk le Olyan, hosszabb mmmmmmmmmmmxmmmMmmmmmmmmm NAGYOBB TÁMOGATÁST ÍGÉRTEK A RÉSZTVEVŐK Falugyűlés Dunaegyházán • Eszmecsere a szünetben. (Tóth Sándor felvételei) ,„Ha a fűtőolaj-szállítás nem aka dozna, Dunaegyházán kitehetnénk a táblát: Itt nincs gond az ellátással”. Ez volt tálán a legfontosabb, legbiztatóbb mondandója Szabados Sámuelné vb-tit- kárnak, a hétfőn este rendezett falugyűlésen, amelyen a helyi tanács 1984-es tervének megvalósulásáról és az 1985-re szóló feladatokról beszélt. A Hajnóczi József Művelődési Ház nagytermét megtöltő 200-főnyi közönség arról is értesülhetett, hogy a tavalyi falufórumon felvetett problémákra miként kerestek orvoslást a tanácsi szakemberek. Elkészült a Diófa és a Petőfi Sándor utca szilárd burkolata, a művelődési ház világításának korszerűsítése, a kéttantermes iskola központi fűtése, és tető alá került az új orvosi rendelő és szolgálati lakás is. A költséges munkálatokhoz a falu lakossága 3 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Szabados Sámuelné beszámo - lóját követően Bakos János nyugdíjas általános iskolai igazgató, a Hazafias Népfront községi szervezetének elnöke Érdemes , társadalmi munkás kitüntető jelvényeket adott át azoknak a személyeknek i és kollektíváknak, akik legtöbbet tették a község fejlődéséért. Az ünnepélyes pillanatokat követő vitában értékes felvetések hangzottak el. Együttesen. hű tükrét adják annak, hogy milyen problémákkal kell megküzdeniük azoknak, akik rpa kistelepüléseken élnek. Azt is jól tükrözik a hozzászólások, hogy a falusi emberek mennyire aggódnak közösségeikért, és készek áldozatot vállalni. Csorba Sándor a Duna utca elszomorító állapotáról beszélt. A községnek — mondta — szinte a legforgalmasabb része ez, ugyanakkor 40 cm mély kátyúk akadályozzak a biztonságos közlekedést. Budai Éva általános iskolai tanuló társai nevében kért szót. Elmondta, hogy hiányolják az iskolai fogászatot. Korábban rendszeres volt az ilyen kezelés, és a hajóikat addig tudták otvot solni, amíg az nem jánt túl nagy fájdalommal. Az újtelepi iskolához vezető járdát is javítani kellene, hiszen töredezett, esős időben sáros, balesetveszélyes. Jó lenne egy tornaterem is, hogy végre megfelelő körülmények között tarthatnák a téli tornaórákat. Az úttörőcsapat képviselőjének felszólalása után Szabó István evangélikus lelkész kapott szót. A község tisztaságáról, a közterületek tisztántartásáról beszélt, kiemelve a temető környezetének rendjét. távra szóló céljaink megvalósításáról, mint például a középiskolai hálózat fejlesztése, vagy a környezetvédelem. A napirendi pont vitáját Gábor jak József foglalta össze, s válaszolt a felmerült 'kérdéseikre. A tanács az írásos előterjesztést, a szóbelid kiegészítést és a 'határozati javaslatot elfogadta. Ünnepélyes percekkel folytatódott az ülés. Dr. Gajdócsi István átadta az 1984. évi Mathiász Já- nos-díjaikat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1984. november 21-én tartott ülésén a mező- gazdaságban kifejtett kiemelkedő és eredményes munkássága alapján Mathiász János-díjat adományozott Csipikó Sándornak, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnökének, dr. Pavisa Ernőnek, . a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet főmezőgazdászának és dr. Sümegi Józsefnek, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesének. Rövid szünet után a 'harmadik napirendi pont tárgyalásával folytatódott az ülés. A testület elfogadta a végrehajtó bizottság 1983—84. évi tevékenységéről szóló beszámolót, majd dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára adott szóbeli tájékoztatót a tanácsok munkájának továbbfejlesztéséről. A tájékoztatót a megyei tanács tudomásul vette. Elfogadta, illetve tudomásul vette a testület azt az előterjesztést, amely a megyei tanács 1985. évi munkatervének megállapításáról szólt, s azt a tájékoztatót, amely a végrehajtó bizottság jövő esztendei munkatervéről' készült. A továbbiakban tájékoztató hangzott el a helyi tanácsoknál 1984.- november 17-én megtartott időközi választások eredményéről, amelyet a testület tudomásul vett. Ezután a tanácstagok interpellációira került sor. A korábban tett interpellációkra adott válaszokat az érintett tanácstagok és a testület is elfogadta. A tegnapi ülésen Losanczi István (Borota) terjesztett elő interpellációt, amelyben Borota községben a tervezett telefonösszeköttetés megteremtésének szerinte magas költségét kifogásolta, ugyanakkor támogatást kért annak megvalósításához. Felvetésére a tanácstag írásban fog választ kapni. Papp István nyugdíjas gazdi azt kérte, hogy mielőbb létesül jön Dunaegyházán is temetkezési ügyeket intéző telephely, hogj ne kelljen emiatt Soltra utalni Váczi Istvánná háztartásbeli í felszólalók sorát folytatva az' kifogásolta, hogy a solti körzet orvosi ügyeletnek még' nincs személygépkocsija, így ha szükséges szombaton és vasárnap a szomszédos nagyközségbe kell utazni. Az említetteken kívül még 12. en kérték és kaptak szót. a.irit a falufórumok jellegzetes témáival foglalkoztak. A válaszokból — melyeket a tanácstitkár, valamint a Dél-ma- gyár országi Áramszolgáltató Váljalat solti képviseletének vezetője, s a Solt és Harta Vidéke Afész adott — az derült ki, hogj a falu ellátását, fejlődését vázoló tervezetek messzemenően támogatják a lakosság település- fejlesztési törekvéseit. Azonban ezek . ™egvsalós£táá^ feltételezi a lakóközösségek eddiginél jóval nagyobb támogatását. Erre a du- haegyháziak a falugyűlésen ígéretet is te£tek. .Farkas P. József
