Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
1984. december 9. ■ PETŐFI NÉPE • % „Ha maga annyi halálos balesetet látott volna...” tÁSÁJlNAFlff RIPORT : A szürke, kedvtelenítő decemberi reggelen vajszínű Lada kanyarodik a kecskeméti Töváll autóparkolójának egyetlen szabad helyére. Szálfa termetű, fehér bajszú, igazi magyar parasztember, a portás figyeli, hogy kik szállnak ki a kocsiból. Egyiküket sem ismeri, pedig járt már a telepen Székely Árpád munkavédelmi felügyelő, e sorok írója pedig többször is tapsolt a bugaci citera- együttesnek, amelynek alapító tagja udvarias fejbólintással jelezte: mehetünk az igazgató elvtárshoz, bent van. A titkárnő is készséges, ám fegyelmezett arca is tükrözi meglepetését, amikor a „milyen ügyben tetszenek keresni az igazgató elvtársat” kérdésre megtudja: az országos munkavédelmi célvizsgálat hozott mindkettőnket a fiatal vállalathoz. Kis üzent nagy gondjai ‘ Öcsat Imre megbízott igazgató azonnal félbeszakít egy megbeszélést, hellyel kínál bennünket és kávét, üdítőt ajánl. Rögtön tudja a munkavédelmi felügyelő útjának célját, bár a júniusi ellenőrzéskor rövid időre találkoztak. Az előírásoknak megfelelően Székely Árpád röviden, tömören., pontosan közli: az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség rendelkezése értelmében itt is megvizsgálja, hogy miként teljesítették a nyári ellenőrzéskor készített államigazgatási határozatokat, kijavították-e az észlelt hibákat, megszüntették-e a balesetveszélyeket. Első pillanatra látszik az igazgatón: gondokkal küszködő vezető. — Májusban kerültem ide. Rámszakadt minden. Ne tévessze meg magukat az ajtón Olvasható „Főmérnök” tábla. A kis létszám miatt — mindössze 84-en vagyunk — 'betöltetlen ez a státusz. Egyik közvetlen munkatársam régóta beteg, a másik termelésirányító távozóban van. Januártól március végéig mindössze 6 millió forint termelés értéket produkált ez a közös vállalkozás, noha az éves-terv 82 millió. Munka után futkostam más megyékbe, meg anyagért. De azért csináltam egy intézkedési tervet a hibák kijavítására. — Ellenőrizte is ezek végrehajtását? >— Arra még sajhos, néni nagyon Volt időm. — Kérem nézzük meg pontról pontra, mi történt! Előkerül a júniusi államigazgatási határozat, az igazgatói utasítás. Udvariasan tartózkodó a stílus. Székely Árpád kérdéseinek hangsúlyaiból arra következtetek, hogy nagyjából jó az intézkedési terv. De hát. a papír az csak papír. Védőszemüveg a szekrényben Közösen indulunk a nagy üzemcsarnokba. A Győri Vagongyár szereldéjében dolgoztam az érettségi után, hozzászoktam a nagy méretekhez, mégis meglep a lakatosműhely tágassága. Én a rendet észlelem 'belépés után, a gyakorlott munkavédelmi felügyelő arca rögtön elkomorul. Alig néhány lépésnyire az üzemvezető-irodától ketten védőszemüveg nélkül köszörültek. Az igazgató is csóválja a fejét. Megelőzendő a súlyosabb elmarasztalást, gyorsan közli. — Az üzemvezető többször is figyelmeztette a dolgozókat a védőszemüveg kötelező használatára. Ellenőrizte; van-e mindenkinek védőszemüvege. A vétkes bizonyításként szerszámos szekrényéhez siet és felmutatja a védőeszközt. Székely Árpád — ki tudja hányadszor — igyekszik meggyőzni az érintettet, az ő biztonságát szolgálja a védőszemüveg. Sűrű ígérgetések: többet ilyesmi nem fordul elő. Mire jó a karbantartás ? Megyünk tovább, még szerencse, hogy lábunk elé néztünk, mert a széles és egyébként rendben tartott közlekedőúton vastag gumikábelek kígyóznak. Azonnal arra gondolok, kezét-lábát törheti valaki, ha nehéz munkadarab szállítása közben orrabukik. Tanakodás. Egyelőre nincs mód e balesetveszély elhárítására, mert új csatlakozókat kellene felszerelni, vagy felül átvezetni a kábeleket. A tervezett korszerűsítéskor erre is ügyelnek — ígéri az igazgató. A fiatal mérnök sebtiben írt karbantartási munkatervet tesz a munkavédelmi felügyelő elé. Látszik, most vetette papírra, amikor tudomást szerzett az utóellenőrzésről. , Székely Árpáddal megegyeznek abban, hogy a tervszerű megelőző karbantartást nemcsak a dolgozók testi épségének megvédése érdekében rendelték el: a megelőzés meghosszabbítja a gépek élettartamát, teljesítőképességét. Mivel határidőd módosítást sem kértek az államigazgatási határozatban elrendeltek végrehajtására, az előírásoknak megfelelően a munkavédelmi felügyelőségnek meg kell bírságolnia a vétkest. Majd a szabálysértési eljárás során mérlegelik, hogy kit milyen arányban terhel a felelősség. A kialakult gyakorlat szerint a munkavédelmi felügyelőség elsősorban az egyszemélyi vezetőtől kéri számon a határozat végrehajtását. Az ő dolga, hogy milyen módon hajtja végre utasítását. Veszélyhelyzet az asztalosüzemben Az asztalosüzemben találták júniusban a legtöbb hibát. Az igazgató bevallotta, hogy az akkori vizsgálat után még elkészítették a korábbi megrendeléseket, de utána leállították a famegmunkáló gépeket, mivel egyiken sem volt védőburkolat. Az alacsony, kis légterű helyiségben megoldatlan a porelszívás. A rutinos munkavédelmi felügyelő kétszer végig- húzza mutatóujját a csiszológép aljazatán. Finom ■Por csap föl kézmozdulata nyomán. Friss fareszelék borítja a munkapadot. A műhely vezetője menteni próbálja a menthetetlent. — Ez még a régi munkából maradt vissza. Mire Székely Árpád: — Nyár óta tehát nem takarítottak? Félszeg mosoly a válasz. A kapcsolótáblánál az is kiderül, hogy elmulasztották a leállított gép kikötését. Az igazgató utasítást ad a művelet azonnali elvégzésére. i Kifelé haladva, üres pálimkásüvegek kedntetlení- tik az igazgatót, a munkavédelmi felügyelőt és az Újságírót. Ócsai Imre tanácstalanul tárja szét karjait. — Kérem, azelőtt itt rendszeresen ittak néhányan. Megtiltottam a szeszfogyasztást! Lehet, hogy szabálytalanul, de célszerűnek véltem, nagyobb névnapokon egy-egy óra munkaidő-kedvezmény engedélyezését. Letelepszünk szép éttermünkbe, a környezet is befolyásolja az ünneplők magatartását, ott nincsenek veszélyes gépek. ■Bizony át kellene építeni az asztalosműhelyt, de az évi félmilliós fejlesztési alapból erre nehézen lehet pénzt félretenni. Csupasz vezetékek Szorgosan dolgoznak az eredetileg 3—4 fős csoport részére tervezett műszerész részlegnél. Az eeész üzemben nem láttam álldogáló embert! Mondják, nem lenne különösebb baj a munksateljesítmény- nyel, ha anyaghiány miatt időnként nem akadoz- jia a termelés. A rokonszenves fiatal társaság, látszólag megér- íéssel veszi tudomásul az elmarasztalást: ugyanúgy melegítik a forrasztáshoz szükséges cint, mint az ellenőrzés előtte pedig a lecsöppenő forró ón pillanatok alatt leégetheti az állatta húzódó elektromos vezeték szigetelő burkolatát és bármelyik pillanatban baj lehet. Ennyi a válasz: — Még sohasem volt itt baleset. A munkavédelmi szempontokat elsősorban rá- eszméltetéssel, rábeszéléssel érvényesítő Székely Árpád arcán most fut át először bosszús idegesség. — Ha annyi halálos, csonkulásos balesetet vizsgált volna, annyi tragédiát látott volna, mint ép, akkor nem ilyen könnyelműen, fogná fel' ezeket a dolgokat. A másijk konnektorban két csupasz vezeték vonja magára a munkavédelmi felügyelő tekintetét. A tűzveszélyes anyagokkal teli, zsúfolt műhely- • ben megengedhetetlen az ilyen szabálytalanság. Helyszíni bírság A csoportvezető kezdetben nem ismeri el felelősségét. — Több üzletben is kerestünk aljzatot és csatlakozót, sehol sem kaptunk. Miért nem gyártanak elegendőt? Elfogadhatatlan védekezés, bármennyire is jogos .kifakadása. Bizony jogos! Kérdi Székely Árpád: — Van-e önök között villanyszerelő? Bólintanak. — Legalább szigetelhette volna a vezetéket. A meggyőzés híve vagyok, de ilyen meggondolatlanságot nem tűrhetek el. Kénytelen vagyok csoportvezetőjüket megbírságolni. Az illető bosszankodva veszi tudomásul a döntést. — Fölhívom figyelmét arra, hogy választhat: helyszíni bírságot fizet vagy szabálysértési eljárást indítunk. Az előbbi mellett dönt. Kétszáz forintja bánja a felelőtlenséget. Ha jól meggondoljuk, nem panaszkodhat: egy esetleges baleset súlyosabb következményekkel járt volna. Az igazgató és a szerelőműhely vezetője is kénytelen lesz pénztárcájába nyúlni. A munkavédelmi felügyelőt bántja legjobban a dolog. — Csak végső esetben büntetek. Általában van akkora tekintélye a munkavédelemnek, hogy elegendő az első észrevételezés. Természetesnek tartom, hogy idő kell, amíg az új szövetkezeti üzemekben, termelőszövetkezeti melléküzemekben maradéktalanul megteremtődnek a dolgozók testi épségének az adott körülmények között leghatékonyabban szolgáló tárgyi és személyi feltételék. Megértem a TÖVÁLL gondjait, de mindennél fontosabb. az ott dolgozók biztonsága. □ □ □ Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség célvizsgálata során I H Bács-Kiskun megyében 70 állam- igazgatási határozat teljesítését ellenőrizték a héten. A tapasztalatok kedvezőek. A korábban elrendelt 340 intézkedésből csupán 23-at nem teljesítettek. De egyetlen megszüntethető baleseti veszélyforrást sem tűrhetünk el. Egy pillanatig se. Heltai Nándor N yitás után elfogy a tej, háromszor kell visszamenni, míg megérkezik a friss kenyér, a tejföl. Túlzás nélkül is gyakorta jellemző ez a községbéli, tanyai boltokban. Persze azt is botorság lenne számonkérni ezeken a kisforgalmú üzleteken, hogy ugyanazt .kínálják, mint a fővárosi, megyeszékhelyi áruházakban! Azt viszont joggal várhatják el a kistelepülésen lakóik is, hogy a boltjuk nyitvatartási ideje az ő vásárlási szokásaikhoz alkalmazkodjon, sőt, az alapvető élelmiszereket, áruféleségeiket mindenkor megtalálják a polcokon, Ám a jogos igények, meg a valóság, között gyakorta .nagy a hézag. Akárcsak” az 53-as út menti, ezer lelket számláló faluban volt. A szomszédos város fogyasztási szövetkezete — noha nevében a vidéke szó is szerepelt — nem állt a helyzete magaslatán. A község tanácsi vezetői az ilyen esetekben szokásos sopánkodás helyett a tetteket választották. Megnyertek egy szakmaszerető kiskereskedőt, 'besegítettek Érdemes! az üzlet létesítéséhez elengedhetetlen beruházásba. Megnyílt a kis bolt, reggel hat órakor volt tej, kenyér, sőt még meleg fánk is. A nyitvatartási időt úgy határozta meg az új boltos, hogy mindenkinek jó legyen. Például a tanítás után is mehettek a gyerekek kenyérért, nem kellett az óráról kiszökniük, hogy a tanyára — egyúttal — hazavihes- sék a család mindennapiját. Az csak természetes, hogy a kiskereskedő boltjának forgalma tízszeresénél is több lett az első hónapban, mint az áfészé. Akár le is húzhatták volna a rolót, ha nem a legkézenfekvőbb megoldásra jutottak volna: felvették a kesztyűt. Ugyanaz a gárda rugalmasan válaszolt a „kihívásra”: módosították a nyitvatartási időt, bővítették az árukínálatot, s manapság már csak egyben vetélkednek: melyikük tudja jobban magihoz csalogatni a vevőket. Az esetnek messze földön híre kelt, bár ezzel aligha törődnek a községbeliek. Őket tulajdonképpen az”’ érdekli, hogy egy rossz boltjuk helyett most két jó üzletük van, bőséges árukínálattal, udvarias kiszolgálással. Eszük ágában sincs messzemenő következtetéseket levonni a szövetkezeti kereskedelem és az egyéni érdek hajtotta módszerekről. Egyszerűen csak őr,ülnek a változásnak. Amiként a község tanácselnöke is elégedetten dörzsöli a kezét. Márcsak azért is, mert a közelgő falugyűlésen a kereskedelmi ellátás minőségét már aligha fogják a választópolgárok kifogásolni. Az „esetet” hallva a krónikás is osztozott a közös örömben, s példaként adja közre. A verseny- szellem föl-támadása, az egészséges vállalfcozókedv támogatása lám, csodákra képes. Sőt, megfelelő 'kereskedelmi ellátásra is. És ez ebben a lényeg ... Nagy Mária! Segített a helikopter Újra földön az obsitos daru • Az építő- munkások érdeklődve figyelik, hogyan közelíti meg a helikopter a kiszolgált zászlósdarut. A kecskeméti víztorony építésének befejező szakaszában a honvédségi helikopter egy őrá alatt végezte el azt a munkát, mely hagyományos eszközök» kei 12 napig tartott volna. f f ft1 • Az izgalmas mnnka utolsó pillanatai: földetérés előtt a zászlósdaru törzse. • Harmadszori rárepülés után sikerült végre biztonságosan megfogni a vízszintesen álló gémet. (Kép: Tóth Sándor. Szöveg: Bálái F. István) LAKÁSFELÚJÍTÁSOK,-KORSZERŰSÍTÉSEK (Folytatás az 1. oldalról.) Ez évtől kezdve a megye öt településén, Lajosmi- zsén, Tiszakécskén, Jánoshalmán, Kunszentmikló- som és Kiskunmajsán tanácsi költségvetési üzemek végzik ezeket a munkákat. Felmérik az igényeket és a rendelkezésre álló kapacitást, és rangsorolva végzik-el a szükséges munkákat. Kecskeméten például az ilyen jellegű feladatok nagy részét, mintegy 70 százalékát az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat dolgozói, kisebb hányadát pedig a városkörnyéki termelőszövetkezetek építőipari részlegei és kisiparosok látják el. Folyamatosan végzik az időszerű munkákat. Kecskeméten, a Halasi úton és az Árpád körúton ezekkel a lakások utólagos hőszigetelését is megoldják, lehetővé téve így az energiatakarékosabb fűtést. Elismerés zeneművészeknek • A Szerzői és Jogvédő Hivatal vezetősége minden esztendőben jutalomban részesíti azokat a hazai és külföldi előadóművészeket, együtteseket, zenei szakembereket, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar zeneművek megismertetésében, bemutatásában és népszerűsítésében. Az idei hangversenyévadiban 17 magyar előadóművésznek, 3 együttesnek, 5 zeneművészeti főiskolásnak és 6 külföldi zeneművésznek, illetve szakembernek ítélték oda a jutalmat. Az elismeréseket és az ezzel járó oklevelet szombaton a Zeneakadémia tanácstermében Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző, a hivatal vezetőségének elnöke adta át. Közöttük volt Erdei Péter karnagy, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója is.
