Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 5. KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY A kommunikáció mint termelőerő Szocialista brigádok összefogása az MMG-ben A közmondás szerint „szóból ért az ember”. Nem elég persze csak úgy általában beszélni, hiszen lehet nagyon sok szóval is kevés lényegesét mondani. Az sem mindegy, hogy ki kivel, miről folytat eszmecserét. Azok tudnak egymással igazán szót érteni, akik a megbeszélés tárgyában jói tájékozottak, azonos gondok foglalkoztatják őket. Közöttük biztosan nem sikkad el a lényeg, az eszmecsere eléri célját. Ilyen esetet mutat be alábbi riportunk is. Aki valaha dolgozott gyárban, tudja, hogy milyen nehéz az összhangot megteremteni fizikai és szellemi dolgozók, munkások és mérnökök között. Részben a felsőoktatás hiányosságai, részben presztízs-okok következtében a műszaki értelmiségiek elsősorban a rajztáblák világában érzik jól magukat, idegen közeg számukra az üzemcsarnok, vagy a műhely levegője. A fizikai állományú dolgozóknak pedig — gyakran kisebbrendűségi érzésből vagy a mérnöki tevékenység hiányos ismerete miatt — előítéleteik vannak fehérköpenyes munkatársaikról. Az MMG Automatika Művek kecskeméti Vezérléstechnikai Gyárában az említett ^társadalmi rétegek képviselői közös brigádba tömörültek, aminek előnyeit Magyar János számítástechnikai csoportvezető az alábbiakban foglalta össze: —xAz elterjedt szokások szerint a műszakiak elkészítik a gyártási dokumentációt, ami lekerül a csarnokba. Ha ebben valami hiba van, vagy a betervezett alkatrész nincs raktáron, a dolgozó ezt szóvá teszi a művezetőjének. A művezető1 továbbadja az üzemvezetőnek, aki megpróbál intézkedni. Megkezdődik_a vita, hogy ki a hibás a dologban.. Az ügy gyakran elmegy a főmérnökig, onnan lassan lekerül a tervezőkhöz, akik módosítanak. Ezen a hosszú úton az információ gyakran rövidül vagy torzul, aimi azt „eredményezi”, hogy a módosítás sem hoz tökéletes eredményt. A játék kezdődik elölről, közben megy az idő, a költségek nőnek. A kialakult rossz gyakorlaton kívántunk változtatni, amikor a gyártmánytervezőkből álló Skála és Pascal brigádok, valamint a gyártósori Ifjúság brigád dolgozóiból létrehoztuk a Komplex brigádot. Közösi vállalásokat tettünk szivattyúállomási és tartályparki vezérlőautomatika-rendszerek, tervezésére és gyártására. Egymás munkájáért is felelősséggel tartozunk. — Azelőtt b:ziony sokat panaszkodtunk a tervezőkre — mondja Mészáros Féretlené finommechanikai, műszerész. — Mióta közös brigádban vagyunk, sokkal hamarabb elintéződnek a dolgok. — Hallottuk, hogy szidnak bennünket — erősíti meg Farkas Gábor gyántimánytervező, — de nem kaptunk pontos visszajelzést a problémákról. Nem tudtuk, hogy milyen gondokkal küszködnek gyártás közben. Horváth Jánosné, az Ifjúság brigád vezetője is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Bizony nem mindegy, hogy fél órát, vagy két napot kell várni egy-egy kérdés rendezésére. Legutóbb például jelölésbeli éltérés volt a mi tervrajzunk *és a meósok dokumentációja között, ami félreértést okozott. Máskor egy ilyen fennakadás nagyban hátráltatta a munkát, de mostt azok teremtettek egymással közvetlen kapcsolatot, akikre a probléma érdemben »tartozik. így egy telefon- beszélgetéssel sikerült a helyzetet tisztázni. — Egyéb konkrét eredménye van-e- a közösen tett vállalásoknak? — Számokban kifejeződő sikerről egyelőre korai beszélni. Évente körülbelül harminc ilyen nagybe• Mészáros Ferencné az Ifjúság, Bagó Béla a Pascal, Magyar János pedig a Skála brigádból, a közös munka eredményeként létrejött kábelvizsgáló készülékkel. (Tóth Sándor felvétele) rendezést gyártunk, egyenként tíz—tizenöt millió forint értékben. Nem 'mindegy azonban, hogy ez mekkora ráfordítást igényel — mondja Bagó Béla gyártmánytervező. — A közös brigád megalakítása előtt nem tudtuk, hogy az elkészített jelzőkábelék ellenőrzése milyen hosszadalmas és kezdetleges formában történőik, ami ráadásul nem is tökéletes. A közvetlen kapcsolat felvétele után szereztünk tudomást róla, hogy igény lenne egy kábelhibavizsgáló készülékre. Ezt gyorsan elkészítettük, így a művelet ideje féli óráról öt percre csökkent! Az újságírót kérdések kezdik gyötörni. Az információáramlás tekervényes útjainak lerövidítése • ilyen kiváló eszköz lehetne a hatékonyság növelésére? Hány felesleges ember van, aki nem csinál egyebet, mint információkat kap és azokat torzítva, vagy nem a megfelelő helyre továbbítja (vagy rosszabb esetben nem továbbítja)!? A produktív alkotóképzelettel megáldott emberek közvetlen egvmásratalálása fontos zárak felnyitásához adhatna kulcsot a kezünkbe. Az elkalandozó gondolatokat Borsik Imre munkaverseny-felelős tereli helyes irányba: — A gyár vezetői örömmell üdvözölték a Komplex brigád megalakulását, sőt azóta újabb csoportokat ösztönöznek hasonló egyesülésre. Az irányítóknak így kevesebbet kell csip-csup ügyekkel foglalkozni, több idejük marad a stratégiai kérdésekre. Neumüller Imre számítástechnikai munkatárs eddig nem említett i előnyB^isnfelbwia anfáfflótaiet. | — A szellemi' dcflgozókiból /álló két brigád - kapcsolatában is hozott úját'a szorosabb együttműkö- 1 dés. A szivattyúállomási és tantályparki rendszerek tervezéséhez közös számítógépes adatbázist hoztunk létre, aimi az egységesebb munkát segíti elő. Így, ha egy alkatrész hiányáról: az egyik csapat tudomást szerez, azt a másik sem fogja betervezni. Reméljük, sikerült a munkaversemy olyan ösz- szefiiggéseit is felszínre hozni, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsuk: a brigádmozgalom jó lehetőségekét nyújt ahhoz, hogy a műhely és azi iroda közelebb kerüljön egymáshoz, a'rni a hatékonyabb termelőmunka egyik alapfeltétele. Bálái F. István JANUÁRTÓL VÁLTOZÁSOK VÁRHATÓK Miért zsírosak a háztáji sertések? Zsírosak a háztáji udvarokban hizlalt sertések. Régóta mondogatják ezt a 'húsipari szakemberek, ám mostanáig alig tettek valamit a megváltoztatásáért. Januártól megtörik a jég, s anyagilag is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy forint minőségi felárat fizet kilogrammonként az ipar a kistermelőknek a fehér hússertések értékesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacsonyabb, de a tiszta „fehér” állatokért, amelyek a jobb húsminőséget hordozzák, többet kapnak a hizlalók. Az ösztönzés kényszere A hír mindenképpen örvendetes a kistermelőknek, ám az ösztönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgalmuk támogatása, hiszen meghatározó szerepük van a hazai sertés- tartásban. Tavaly 5,1 millió sertést értékesítettek, a nagyüzemek pedig 4,7 milliót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csappanna a sertéstartás az országban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező az országnak, hiszen a hústermelés exportérde- keltségű ágazat, s* a külpiaci egyensúly javításának egyik fontos eleme. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is érdekeltek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is> hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztájiban, vagy a nagyüzemben hizlalták. Ott az egyöntetűen jó minőséget követelik meg, s á magyar exportőröknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a termelők is gondolnak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takarmá- nyozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló követelményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlságosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is megdrágult az elmúlt esztendőkbe^ tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Máskép, pen fogalmazva, karaj helyett ne zsíros húst mérjen a hentes. Nem volt érdekük Elsőként valóban a sertéstartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlóik, s kelendőek legyenek a magyar hús- készítmények a világpiacon. A feldolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságos" ságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mintegy io—12 kilogrammal több szín- hús van, mint a negyedosztályúa. kon, s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénztárukban. Először, a sertések átvételénél, mert a kistermelők állatait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, „totóznak” a minőséget illetően. Később a feldolgozásnál újra hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mert a zsíros részek értéke alacsonyabb. A kistérmelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatával, ők saját helyzetükön igyekeztek javítani. A felvásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasznuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy 'lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. Így is annyi pénzt kaptak kilogrammonként állataikért, mintha intenzíven, s drágábban hizlalták volna azokat. Jobb tenyészállatokat A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kistermelők anyagilag is érdekeltek a minőség javításában. A kilogrammonkénti egyforintos minőségi felár az első lépcsője ennek. So- "kan azonban kétkednek sikerében. .Véleményük szerint nem ellensúlyozza a termelési költségek növekedését, hiszen kevesebb zsír akkor várható a sertéseken, ha intenzívebb lesz a hizlalás. A szakemberek egy része tárgyilagosan elismeri, hogy ■az egyforintos felár valóban ném ellensúlyozza a költségek növekedését, de nem is erre hivatott. It. minőségi felárat ugyanis a fehér hússertések értékesítéséért fizetik. A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedéseknek. A húsipari vállalatok folytatják az úgynevezett kocakihe. lyezéai akciót, tehát tenyészállatok értékesítésével is segítik a jobb minőségű sertések elterjesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaállatok tartását is kézbe veszik, hiszen, mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kocakihelyezés önmagában nem lehet eredményes. A kistermelők udvarában bizonytalan tényé szértékű apaállatok vannak, amelyek további hasznosítása csak ronthatja az állomány minőségét. Egy felmérés szerint az apaállatoknak mintegy 40 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szakemberek. Az ösztönzés fokozása sem csak rajtuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét kell megteremteni. laki pedig most nem könnyű Lenni, hiszen a világpiaci árak nem ismerik el a hazai törekvéseket. V. F. J. í>r<l SAJTOPOSTA ^ Pótolták a fát, de... Játszótér kell! Idén márciusban'zajlott le Kecskeméten az ifjú eszperantisták találkozója. A résztvevők az Arpádváros központjában fácskát ültettek, amely mellett kis emlékkő hirdeti: Ar-bo de la Paca, vagyis a Béke fája. ' jtv ijg. November 10-e körül arra jártam, s megdöbbenve Ivettem észre a kettétört fát. Vajon kinek állhatott útjában? Mire gondolhatott az elkövető tette közben? Az ilyen és hasonló kérdések napokig foglalkoztattak, s mert választ nem találtam, elhatároztam, tájékoztatom a történtekről az illetékeseket. 'Előtte azonban ismét elmentem, a helyszínre, s meglepődve láttam, valaki pótolta a tönkretett fát másikkal, erősebbel. S.zép ez a gesztus, de továbbra is aggódom, mert — tapasztalatom szerint — még sokan vannak a környezetet rombolók. ■ Bálint István Kecskemét, Akadémia krt. 34. IBUSZ-tígyintézés kiskőrösi módra? Csoportos kiránduláson vettem részt a Szovjetunióban, ahol a vártnál is takarékosabb voltam, s megmaradt jelentős valutám. Hazaérkezésem után felkerestem az IBUSZ kiskőrösi kirendeltségét, hogy a készpénzt és az 50 rubelről szóló csekket beváltsam. Szándékom azonban \ nem sikerült, mert a pénztáros közölte: már lezárta az aznapi pénzes-ügyeket. s kérte, egy hét múlva keressem fel. Mire válaszoltam, 8 napon belül kötelező visszaadnom a valutát. ám erre csak azt felelte: sajnálom. Végül is a kecskeméti IBUSZ- irodában kaptam meg á rubelem ellenértékét. Egy kicsit drága volt ez az ügyintézés I.. Pálinkó Gyuláné Kaskantyú, Hunyadi u. 79. A kecskeméti Jelky András utca 4/b. szám alatt lakó Kovács Pálné küldte szerkesztőségünkbe a több mint harminc aláírást tartalmazó levelet, melyből 'kiderül, nincsenek irigylésre méltó helyzetben a környékbeli gye. rekek. Hogy miért, arról így számolnak be olvasóink: A szabad délutánjaikat, meg a hét végét sajnos, nem tölthetik el kellemesen, zavartalanul a hozzánk tartozó legifjabbak, kiépített játszótér hiányában. Így aztán a járdát, áz úttestet foglalják el, ahol kergetőznek, ugrálnak, fociznak. Hogy a közúti forgalom miatt még egyikük sem szenvedett balesetet, az talán köszönhető a szerencséjüknek is. Nem- ilyen szerencsések viszont a házak ablakai, melyek gyakran törnek ripityára egy-egy odatévedt labda miatt. Az érintett tulajdonosok joggal háborognak, ilyenkor, de azért is, hogy a zajongás zavarja nyugalmukat. Szerintünk szükséges mielőbb változtatni a tarthatatlan állapoton, például úgy, hogy az illetékesek legalább ideiglenesen jelöljenek, alakítsanak ki egy területet játszótérnek. Miért késnek gyakran a helyi buszok ? ÜZENJÜK Antal Ferencnek, Bajára: Szűke bb környdzete tévesen- informálta önt arról, hogy a gyalogosok ■ részére nem tartalmaz részletes és fontos előírásokat a KRES|Z. A szabályzat 3. fejezete főleg a gyalogosok tudnivalóivál foglalkozik. Noha ebből nem kell vizsgát tenniük, de mindegyikük saját érdeke, hogy helyesen, biztonságosan közlekedjen, így célszerű megismerniük a velük kapcsolatos paragrafusokat. Ezek külön — a közúti közlekedés rendeletéit egységes szerkezetbe foglalt — kiadványban jelentek meg, melyek áruspéldányai már régen elfogytak, a városi és községi könyvtárakban azonban fellapozhatok, tanulmányozhatók. Végestül begy az idgn módosított KREggr.értelmé- benuha járda híján az úttest szélét veszik birtokba a gyalogosok, akkor lakott területen lehetőleg, azon túl pedig mindig a menetirány szerinti bal oldalon haladjanak. „20 és 40 százalékos férfiak” jeligére: A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18-as számú törvényerejű rendelet — megtalálható a Tanácsok Közlönye 1979.- évi 44. számában — leszögezi, hogy gyermektairtásdíj címen a nettó (vagyis a nyugdíjjárulék és az adó összegével csökkentett) munkabér maximum 50 százaléka levonható a fizetésre kötelezettől. A levonás konkrét mértékét a bíróság állapítja meg. E határozattól nem térhet el a bérszámfejtő, s ha mégis' így tesz, szabálytalanságot követ el. melyért felelősségre vonható. Kanyó Jánosnak, Kiskunfélegyházára: A helyi tanács tavaly fogadta el ma is érvényes állattartási rendeletét, melyet a városban sok helyütt kifüggesztett plakátokról, illetve a Félegyházi Közlöny hasábjairól ismerhetett meg a lakosság. Az a termelő, aki mindezek elleniére nincs kellően tisztában a szabályokkal, kérjen felvilágosítást a tanácstagtól, vagy a városi tanács termelésfelügyé- leti osztályától. Mi ezúttal csupán röviden válaszolunk az ön közérdekű kérdéseire: lakóépülettől legalább 10 méternyire kell Jennie a létesítendő sertésólnak és a hozzá tartozó, zárt fedelű emésztőgödörnek; belterületen családonként 2 sertés tenyészthető; közös udvarban pedig csak valamennyi lakos beleegyezésével tartható kutya. Majoros Józsefnének, Szabad- szállásra: A táppénz általában a betegség miatti keresetveszteséget pótolja (persze korántsem a teljesség igényével). Amiből már következik, hogy a fizetés nélkü- ii szabadság idején történt megbetegedés után nem igényelhető ez az ellátás. Pere Istvánnak és társainak, Kiskőrösre: Mint ismeretes, miniszteri rendelet írja elő, hogy a játékautomaták ez év végéig üzemeltethetők. Tulajdonosaik azonban arról sem feledkezhetnek meg. hogy a forgalmuk után adót kell fizetniük, melynek összege az árbevétel 50 százaléka, de gépenként havonta legalább 5 ezer forint. Adófizetés szempontjából minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. T. I.-nének, Kiskunhalasra: Végintézkedés híján a törvényes öröklés rendje határozza meg az elhunyt vagyonának a sorsát. A hagyatékot elsősorban a közvetlen leszármazó, vagyis a gyermek örökli. A BÁCSÉPSZER több mint húsz kecskeméti dolgozójától értesültünk a napokban arról, hogy gyakorta okoz részükre kellemetlenséget a menetrendtől eltérő helyi buszközlekedés. Mindezt csak tetézik az esetenkénti járatkimaradások. A tapasztalat szerint főleg a 12-es és a 18-as számú autóbuszok nem tartják be a menetidőt, de az 5-ös sem ritkán rukkol elő furcsa rekordjaival. A tatársori megállóba (munkaidejük lejárta után. itt szállnak fel a panaszosok) például sokszor fut be délután háromnegyed 5 kíífÖr,'0 v&jljr ‘Később, holott fél ‘ötkor- kelleneött lennie. . A közérdekű sérelmek okainak kivizsgálására felkértük a Volán 9-es számú Vállalatot, ahonnan megkaptuk a választ, mely a következőket közli: Az 5-ös, a 12-es és a 18-as járatok pontatlan közlekedésének döntő oka az úgynevezett csúcsidőszakban (tehát reggel és délután), hogy a kiskörúti gépjár-^ műforgalom zsúfolt, ami lassítja a közlekedést Erre szinte ráadás a sajnálatos tény, hogy a kecskeméti vállalatok még min. ,dig nem élnek a lépcsőzetes munkakezdés lehetőségével, emiatt szinte ugyanazon időben kell eljutniuk ezreknek reggel a munkahelyükre, s onnan délután is csaknem teljesen egyldőben igyekeznek haza. Ezt a töjjjegA jogosnak tűnő észrevételekkel megkerestük a Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatóságát, ahol az alábbiakról informálták lapunkat : A vállalati gazdálkodást folytató vasút is törekszik a gazdaságosabb tevékenységre, ezzel ösz- szefüggően pedig az árbevétel növelésére. Ami nem könnyű feladat, hiszen a legutóbbi viteldíjemelés óta számottevően csökkent a személyforgalma. E kedvezőtlen tendencia megváltoztatását segíti a közelmúltban bevezetett üzletpolitikai kedvezmény,- mely többi között a kiskorú gyermeket nevelő családok utazási kiadásait van hivatva kissé csökkenteni. Hogyan? Ha legalább két 18 éven aluli gyermek a szülőjével (szüleivel) együtt utazik, a MÁV a jegy teljes árából 20 százalékos kedvezményt ad a szülő (szülők) részére. A családi kapcsolatot, vagyis a kedvezményre jogosultságot a személyi igazolvánnyal kell bizonyítani. A gyermekek természetesen az életkoruknak megfelelően, illetve a diákigazolványuk alapján kapnak utazási kedvezményt. szállítást képtelenség zökkenő- mentesen lebonyolítani. A 18-as járatot illetően számolni kell másik gonddal is, nevezetesen, hogy a Ceglédi úton levő vasúti kereszteződésnél sokszor mutat pirosat a lámpa, s az ottani várakozásból adódó késést már nem tudja jelentősen csökkenteni a sofőr. Az említettek ellenére megérti az elégedetlenkedő utasokat a Volán, amely belső forgalomszervezés révén intézkedett a járatok pontosabb közlekedése, valamint a kulturáltabb utasszállí- 'tás érdekében. A szerk. megjegyzése: Véleményünk szerint egyáltalán nem kerülhet le a napirendről a- lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének reális igénye, s a döntések előkészítésében, meghozatalában a közlekedési szakhatóságnak is érdemibben kell segítenie az érintett munkahelyeket. A tumultusról pedig elmondjuk, annak egyik előidézője, hogy nem ritkán közlekedtet a Volán kis befogadóképességű kocsikat a sűrűn lakott és más okból forgalmas térségek útvonalain. Bízunk benne, hogy az említett belső intézkedés kiterjedt a — jelentős utastömeg szállítására alkalmas — csuklós buszok ésszerűbb felhasználásáEgy friss felmérés szerint a vasútigazgatóság Bács-Kiskun, Békés és Csongrácj megyére kiterjedő területén az idén eddig már sok ezren váltottak 20 százalékkal olcsóbban jegyet, ami azt sejteti, hogy az említett üzletpolitikai szándék találkozik a lakossági érdekkel. A kedvezmény megadásával kapcsolatos visszásságok elkerülésére az igazgatóság ismételten felhívja a szolgálati helyek vezetőinek a figyelmét a rendelkezések maradéktalan végrehajtására. Végezetül elmondjuk. hogy ahol a családi kedvezmény iránti igény teljesítését jogtalanul elutasítják, az utazók reklamáljanak — nagyobb állomásokon a pénztárfőnöknél, másutt pedig az állomásfőnöknél, aki köteles azonnal intézkedni. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. a ra is! A MÁV családi kedvezményéről Szülők sérelmezték: az utóbbi időben többször kerültek kínos helyzetbe, amikor a gyermekeikkel utaztak vonattal. Előfordult, hogy már a pénztáros alig tudta eldönteni, adjon, ne adjon részükre kedvezményes jegyet. Megtörtént az is, hogy simán Megkapták az olcsóbb bilétáikat, melyeket kétkedve forgatott a kalauz. Olvasóink szerint ideje lenne, hogy az utasokkal foglalkozó MÁV-dolgo^ók mindenütt jól ismerjék a kedvezményes menetjegy kiszolgálásának feltételeit.
