Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. december 5. KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY A kommunikáció mint termelőerő Szocialista brigádok összefogása az MMG-ben A közmondás szerint „szóból ért az ember”. Nem elég persze csak úgy általában beszélni, hiszen lehet nagyon sok szóval is kevés lényegesét mon­dani. Az sem mindegy, hogy ki kivel, miről foly­tat eszmecserét. Azok tudnak egymással igazán szót érteni, akik a megbeszélés tárgyában jói tá­jékozottak, azonos gondok foglalkoztatják őket. Kö­zöttük biztosan nem sikkad el a lényeg, az eszme­csere eléri célját. Ilyen esetet mutat be alábbi ri­portunk is. Aki valaha dolgozott gyárban, tudja, hogy mi­lyen nehéz az összhangot megteremteni fizikai és szellemi dolgozók, munkások és mérnökök között. Részben a felsőoktatás hiányosságai, részben presz­tízs-okok következtében a műszaki értelmiségiek elsősorban a rajztáblák világában érzik jól magu­kat, idegen közeg számukra az üzemcsarnok, vagy a műhely levegője. A fizikai állományú dolgozók­nak pedig — gyakran kisebbrendűségi érzésből vagy a mérnöki tevékenység hiányos ismerete mi­att — előítéleteik vannak fehérköpenyes munkatár­saikról. Az MMG Automatika Művek kecskeméti Vezérléstechnikai Gyárában az említett ^társadalmi rétegek képviselői közös brigádba tömörültek, ami­nek előnyeit Magyar János számítástechnikai cso­portvezető az alábbiakban foglalta össze: —xAz elterjedt szokások szerint a műszakiak elkészítik a gyártási dokumentációt, ami lekerül a csarnokba. Ha ebben valami hiba van, vagy a betervezett alkatrész nincs raktáron, a dolgozó ezt szóvá teszi a művezetőjének. A művezető1 to­vábbadja az üzemvezetőnek, aki megpróbál intéz­kedni. Megkezdődik_a vita, hogy ki a hibás a do­logban.. Az ügy gyakran elmegy a főmérnökig, on­nan lassan lekerül a tervezőkhöz, akik módosíta­nak. Ezen a hosszú úton az információ gyakran rö­vidül vagy torzul, aimi azt „eredményezi”, hogy a módosítás sem hoz tökéletes eredményt. A játék kezdődik elölről, közben megy az idő, a költségek nőnek. A kialakult rossz gyakorlaton kívántunk vál­toztatni, amikor a gyártmánytervezőkből álló Skála és Pascal brigádok, valamint a gyártósori Ifjúság brigád dolgozóiból létrehoztuk a Komplex brigádot. Közösi vállalásokat tettünk szivattyúállomási és tartályparki vezérlőautomatika-rendszerek, terve­zésére és gyártására. Egymás munkájáért is fele­lősséggel tartozunk. — Azelőtt b:ziony sokat panaszkodtunk a terve­zőkre — mondja Mészáros Féretlené finommecha­nikai, műszerész. — Mióta közös brigádban va­gyunk, sokkal hamarabb elintéződnek a dolgok. — Hallottuk, hogy szidnak bennünket — erősíti meg Farkas Gábor gyántimánytervező, — de nem kaptunk pontos visszajelzést a problémákról. Nem tudtuk, hogy milyen gondokkal küszködnek gyár­tás közben. Horváth Jánosné, az Ifjúság brigád vezetője is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Bizony nem mindegy, hogy fél órát, vagy két napot kell várni egy-egy kérdés rendezésére. Legutóbb például jelölésbeli éltérés volt a mi tervrajzunk *és a meósok dokumentációja között, ami félreértést okozott. Máskor egy ilyen fennaka­dás nagyban hátráltatta a munkát, de mostt azok teremtettek egymással közvetlen kapcsolatot, akik­re a probléma érdemben »tartozik. így egy telefon- beszélgetéssel sikerült a helyzetet tisztázni. — Egyéb konkrét eredménye van-e- a közösen tett vállalásoknak? — Számokban kifejeződő sikerről egyelőre korai beszélni. Évente körülbelül harminc ilyen nagybe­• Mészáros Ferencné az Ifjúság, Bagó Béla a Pascal, Magyar János pedig a Skála brigádból, a közös munka eredményeként létrejött kábel­vizsgáló készülékkel. (Tóth Sándor felvétele) rendezést gyártunk, egyenként tíz—tizenöt millió forint értékben. Nem 'mindegy azonban, hogy ez mekkora ráfordítást igényel — mondja Bagó Béla gyártmánytervező. — A közös brigád megalakítása előtt nem tudtuk, hogy az elkészített jelzőkábelék ellenőrzése milyen hosszadalmas és kezdetleges formában történőik, ami ráadásul nem is tökéletes. A közvetlen kapcsolat felvétele után szereztünk tudomást róla, hogy igény lenne egy kábelhiba­vizsgáló készülékre. Ezt gyorsan elkészítettük, így a művelet ideje féli óráról öt percre csökkent! Az újságírót kérdések kezdik gyötörni. Az in­formációáramlás tekervényes útjainak lerövidítése • ilyen kiváló eszköz lehetne a hatékonyság növelé­sére? Hány felesleges ember van, aki nem csinál egyebet, mint információkat kap és azokat torzít­va, vagy nem a megfelelő helyre továbbítja (vagy rosszabb esetben nem továbbítja)!? A produktív alkotóképzelettel megáldott emberek közvetlen egvmásratalálása fontos zárak felnyitásához adhat­na kulcsot a kezünkbe. Az elkalandozó gondolato­kat Borsik Imre munkaverseny-felelős tereli helyes irányba: — A gyár vezetői örömmell üdvözölték a Komp­lex brigád megalakulását, sőt azóta újabb csopor­tokat ösztönöznek hasonló egyesülésre. Az irányí­tóknak így kevesebbet kell csip-csup ügyekkel foglalkozni, több idejük marad a stratégiai kérdé­sekre. Neumüller Imre számítástechnikai munkatárs eddig nem említett i előnyB^isnfelbwia anfáfflótaiet. | — A szellemi' dcflgozókiból /álló két brigád - kap­csolatában is hozott úját'a szorosabb együttműkö- 1 dés. A szivattyúállomási és tantályparki rendszerek tervezéséhez közös számítógépes adatbázist hoz­tunk létre, aimi az egységesebb munkát segíti elő. Így, ha egy alkatrész hiányáról: az egyik csapat tudomást szerez, azt a másik sem fogja betervezni. Reméljük, sikerült a munkaversemy olyan ösz- szefiiggéseit is felszínre hozni, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyítsuk: a brigádmozgalom jó le­hetőségekét nyújt ahhoz, hogy a műhely és azi iro­da közelebb kerüljön egymáshoz, a'rni a hatéko­nyabb termelőmunka egyik alapfeltétele. Bálái F. István JANUÁRTÓL VÁLTOZÁSOK VÁRHATÓK Miért zsírosak a háztáji sertések? Zsírosak a háztáji udvarokban hizlalt sertések. Régóta mondo­gatják ezt a 'húsipari szakembe­rek, ám mostanáig alig tettek va­lamit a megváltoztatásáért. Ja­nuártól megtörik a jég, s anya­gilag is ösztönzik a kistermelőket a húsminőség javítására. Egy fo­rint minőségi felárat fizet kilo­grammonként az ipar a kisterme­lőknek a fehér hússertések érté­kesítéséért. A „tarka” sertések ára sem lesz a korábbinál alacso­nyabb, de a tiszta „fehér” álla­tokért, amelyek a jobb húsminő­séget hordozzák, többet kapnak a hizlalók. Az ösztönzés kényszere A hír mindenképpen örvende­tes a kistermelőknek, ám az ösz­tönzés nemcsak nekik kedvez. Kényszer is lett a kistermelők buzgalmának elismerése, szorgal­muk támogatása, hiszen meghatá­rozó szerepük van a hazai sertés- tartásban. Tavaly 5,1 millió ser­tést értékesítettek, a nagyüzemek pedig 4,7 milliót. A kistermelők nélkül tehát több mint felére csappanna a sertéstartás az or­szágban. Ez semmiképpen nem lenne kedvező az országnak, hi­szen a hústermelés exportérde- keltségű ágazat, s* a külpiaci egyensúly javításának egyik fon­tos eleme. Az exportban való érdekeltség azonban feltételezi, hogy a hazai termelők is érdekeltek legyenek a húsminőség javításában. S ezt érezniük kell a kistermelőknek is> hiszen a külpiacon senki nem kérdezi, hogy a sertést a háztá­jiban, vagy a nagyüzemben hiz­lalták. Ott az egyöntetűen jó mi­nőséget követelik meg, s á ma­gyar exportőröknek ehhez kell al­kalmazkodniuk. Ezt pedig csak akkor tehetik meg, ha már a ter­melők is gondolnak a piacra, s a sertéseket úgy tartják, takarmá- nyozzák, hogy azok feldolgozás után feleljenek meg a vásárló kö­vetelményeinek. De nem kell elhagyni az ország határát sem ahhoz, hogy a túlsá­gosan zsíros sertésre panaszkodjon a vásárló. A hús itthon is meg­drágult az elmúlt esztendőkbe^ tehát a hazai fogyasztók is joggal kívánják meg, hogy pénzükért jó minőségű árut kapjanak. Máskép, pen fogalmazva, karaj helyett ne zsíros húst mérjen a hentes. Nem volt érdekük Elsőként valóban a sertéstartók tehetnek azért, hogy elégedettek legyenek a hazai vásárlóik, s ke­lendőek legyenek a magyar hús- készítmények a világpiacon. A fel­dolgozásnál ugyan lefaragható a hizlalás hátrányainak egy része, de ezt csak a gyártás gazdaságos" ságának rovására tehetik meg a vállalatok. A tapasztalatok szerint az első osztályú sertéseken mint­egy io—12 kilogrammal több szín- hús van, mint a negyedosztályúa. kon, s ezt a különbséget kétszer is érzékelik a vállalatok a pénz­tárukban. Először, a sertések át­vételénél, mert a kistermelők ál­latait nem vágás után minősítik, s ha úgy tetszik, „totóznak” a mi­nőséget illetően. Később a feldol­gozásnál újra hátrányos helyzet­be kerülhetnek, mert a zsíros ré­szek értéke alacsonyabb. A kistérmelők persze mit sem törődtek idáig a húsipar bánatá­val, ők saját helyzetükön igye­keztek javítani. A felvásárlási árakat ismerték, s azt is tudták, hogy akkor lesz nagyobb hasz­nuk, ha olcsóbban hizlalnak. Ezért olcsóbb takarmányozási módszereket választottak, aminek pedig az a következménye, hogy 'lassabban híznak az állatok, s jobban zsírosodnak. Így is annyi pénzt kaptak kilogrammonként állataikért, mintha intenzíven, s drágábban hizlalták volna azo­kat. Jobb tenyészállatokat A holtpontról tehát csak úgy lehet elmozdulni, ha a kisterme­lők anyagilag is érdekeltek a mi­nőség javításában. A kilogram­monkénti egyforintos minőségi felár az első lépcsője ennek. So- "kan azonban kétkednek sikeré­ben. .Véleményük szerint nem ellensúlyozza a termelési költsé­gek növekedését, hiszen keve­sebb zsír akkor várható a ser­téseken, ha intenzívebb lesz a hizlalás. A szakemberek egy ré­sze tárgyilagosan elismeri, hogy ■az egyforintos felár valóban ném ellensúlyozza a költségek növe­kedését, de nem is erre hivatott. It. minőségi felárat ugyanis a fe­hér hússertések értékesítéséért fizetik. A minőségi felár fizetésével nincs is vége az intézkedések­nek. A húsipari vállalatok foly­tatják az úgynevezett kocakihe. lyezéai akciót, tehát tenyészálla­tok értékesítésével is segítik a jobb minőségű sertések elter­jesztését. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az apaál­latok tartását is kézbe veszik, hiszen, mint az eddigi tapaszta­latok bizonyítják, a kocakihelye­zés önmagában nem lehet ered­ményes. A kistermelők udvará­ban bizonytalan tényé szértékű apaállatok vannak, amelyek to­vábbi hasznosítása csak ronthat­ja az állomány minőségét. Egy felmérés szerint az apaállatok­nak mintegy 40 százaléka nem felel meg a követelményeknek. Tennivaló tehát bőven van még, s ezeket ismerik is a szak­emberek. Az ösztönzés fokozása sem csak rajtuk múlik, hiszen először annak anyagi fedezetét kell megteremteni. laki pedig most nem könnyű Lenni, hi­szen a világpiaci árak nem is­merik el a hazai törekvéseket. V. F. J. í>r<l SAJTOPOSTA ^ Pótolták a fát, de... Játszótér kell! Idén márciusban'zajlott le Kecskeméten az ifjú eszperantisták ta­lálkozója. A résztvevők az Arpádváros központjában fácskát ültettek, amely mellett kis emlékkő hirdeti: Ar-bo de la Paca, vagyis a Béke fája. ' jtv ijg. November 10-e körül arra jártam, s megdöbbenve Ivettem észre a kettétört fát. Vajon kinek állhatott útjában? Mire gondolhatott az elkövető tette közben? Az ilyen és hasonló kérdések napokig foglal­koztattak, s mert választ nem találtam, elhatároztam, tájékoztatom a történtekről az illetékeseket. 'Előtte azonban ismét elmentem, a hely­színre, s meglepődve láttam, valaki pótolta a tönkretett fát másikkal, erősebbel. S.zép ez a gesztus, de továbbra is aggódom, mert — tapasztalatom szerint — még sokan vannak a környezetet rombolók. ■ Bálint István Kecskemét, Akadémia krt. 34. IBUSZ-tígyintézés kiskőrösi módra? Csoportos kiránduláson vettem részt a Szovjetunióban, ahol a vártnál is takarékosabb voltam, s megmaradt jelentős valutám. Ha­zaérkezésem után felkerestem az IBUSZ kiskőrösi kirendeltségét, hogy a készpénzt és az 50 rubel­ről szóló csekket beváltsam. Szán­dékom azonban \ nem sikerült, mert a pénztáros közölte: már lezárta az aznapi pénzes-ügyeket. s kérte, egy hét múlva keressem fel. Mire válaszoltam, 8 napon belül kötelező visszaadnom a va­lutát. ám erre csak azt felelte: sajnálom. Végül is a kecskeméti IBUSZ- irodában kaptam meg á rubelem ellenértékét. Egy kicsit drága volt ez az ügyintézés I.. Pálinkó Gyuláné Kaskantyú, Hunyadi u. 79. A kecskeméti Jelky András utca 4/b. szám alatt lakó Kovács Pálné küldte szerkesztőségünkbe a több mint harminc aláírást tartalmazó levelet, melyből 'ki­derül, nincsenek irigylésre mél­tó helyzetben a környékbeli gye. rekek. Hogy miért, arról így számolnak be olvasóink: A szabad délutánjaikat, meg a hét végét sajnos, nem tölthetik el kellemesen, zavartalanul a hozzánk tartozó legifjabbak, ki­épített játszótér hiányában. Így aztán a járdát, áz úttestet fog­lalják el, ahol kergetőznek, ug­rálnak, fociznak. Hogy a közúti forgalom miatt még egyikük sem szenvedett balesetet, az talán kö­szönhető a szerencséjüknek is. Nem- ilyen szerencsések viszont a házak ablakai, melyek gyakran törnek ripityára egy-egy odaté­vedt labda miatt. Az érintett tulajdonosok joggal háborognak, ilyenkor, de azért is, hogy a za­jongás zavarja nyugalmukat. Szerintünk szükséges mielőbb változtatni a tarthatatlan álla­poton, például úgy, hogy az il­letékesek legalább ideiglenesen jelöljenek, alakítsanak ki egy területet játszótérnek. Miért késnek gyakran a helyi buszok ? ÜZENJÜK Antal Ferencnek, Bajára: Szű­ke bb környdzete tévesen- infor­málta önt arról, hogy a gyalogo­sok ■ részére nem tartalmaz rész­letes és fontos előírásokat a KRES|Z. A szabályzat 3. fejezete főleg a gyalogosok tudnivalóivál foglalkozik. Noha ebből nem kell vizsgát tenniük, de mindegyikük saját érdeke, hogy helyesen, biz­tonságosan közlekedjen, így cél­szerű megismerniük a velük kap­csolatos paragrafusokat. Ezek kü­lön — a közúti közlekedés ren­deletéit egységes szerkezetbe foglalt — kiadványban jelentek meg, melyek áruspéldányai már régen elfogytak, a városi és köz­ségi könyvtárakban azonban fel­lapozhatok, tanulmányozhatók. Végestül begy az idgn módosított KREggr.értelmé- benuha járda híján az úttest szé­lét veszik birtokba a gyalogosok, akkor lakott területen lehetőleg, azon túl pedig mindig a menet­irány szerinti bal oldalon halad­janak. „20 és 40 százalékos férfiak” jeligére: A bírósági végrehajtás­ról szóló 1979. évi 18-as számú törvényerejű rendelet — megta­lálható a Tanácsok Közlönye 1979.- évi 44. számában — leszögezi, hogy gyermektairtásdíj címen a nettó (vagyis a nyugdíjjárulék és az adó összegével csökkentett) munkabér maximum 50 százaléka levonható a fizetésre kötelezettől. A levonás konkrét mértékét a bí­róság állapítja meg. E határozat­tól nem térhet el a bérszámfejtő, s ha mégis' így tesz, szabálytalan­ságot követ el. melyért felelős­ségre vonható. Kanyó Jánosnak, Kiskunfélegy­házára: A helyi tanács tavaly fo­gadta el ma is érvényes állattar­tási rendeletét, melyet a város­ban sok helyütt kifüggesztett pla­kátokról, illetve a Félegyházi Közlöny hasábjairól ismerhetett meg a lakosság. Az a termelő, aki mindezek elleniére nincs kellően tisztában a szabályokkal, kérjen felvilágosítást a tanácstagtól, vagy a városi tanács termelésfelügyé- leti osztályától. Mi ezúttal csu­pán röviden válaszolunk az ön közérdekű kérdéseire: lakóépület­től legalább 10 méternyire kell Jennie a létesítendő sertésólnak és a hozzá tartozó, zárt fedelű emésztőgödörnek; belterületen családonként 2 sertés tenyészthe­tő; közös udvarban pedig csak valamennyi lakos beleegyezésével tartható kutya. Majoros Józsefnének, Szabad- szállásra: A táppénz általában a betegség miatti keresetveszteséget pótolja (persze korántsem a tel­jesség igényével). Amiből már következik, hogy a fizetés nélkü- ii szabadság idején történt meg­betegedés után nem igényelhető ez az ellátás. Pere Istvánnak és társainak, Kiskőrösre: Mint ismeretes, mi­niszteri rendelet írja elő, hogy a játékautomaták ez év végéig üze­meltethetők. Tulajdonosaik azon­ban arról sem feledkezhetnek meg. hogy a forgalmuk után adót kell fizetniük, melynek összege az árbevétel 50 százaléka, de gé­penként havonta legalább 5 ezer forint. Adófizetés szempontjából minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. T. I.-nének, Kiskunhalasra: Végintézkedés híján a törvényes öröklés rendje határozza meg az elhunyt vagyonának a sorsát. A hagyatékot elsősorban a közvet­len leszármazó, vagyis a gyermek örökli. A BÁCSÉPSZER több mint húsz kecskeméti dolgozójától ér­tesültünk a napokban arról, hogy gyakorta okoz részükre kellemetlenséget a menetrendtől eltérő helyi buszközlekedés. Mindezt csak tetézik az eseten­kénti járatkimaradások. A tapasztalat szerint főleg a 12-es és a 18-as számú autóbu­szok nem tartják be a menet­időt, de az 5-ös sem ritkán ruk­kol elő furcsa rekordjaival. A tatársori megállóba (munkaide­jük lejárta után. itt szállnak fel a panaszosok) például sokszor fut be délután háromnegyed 5 kíífÖr,'0 v&jljr ‘Később, holott fél ‘ötkor- kelleneött lennie. . A közérdekű sérelmek okainak kivizsgálására felkértük a Volán 9-es számú Vállalatot, ahonnan megkaptuk a választ, mely a kö­vetkezőket közli: Az 5-ös, a 12-es és a 18-as járatok pontatlan közlekedésének döntő oka az úgynevezett csúcs­időszakban (tehát reggel és dél­után), hogy a kiskörúti gépjár-^ műforgalom zsúfolt, ami lassítja a közlekedést Erre szinte rá­adás a sajnálatos tény, hogy a kecskeméti vállalatok még min. ,dig nem élnek a lépcsőzetes munkakezdés lehetőségével, emiatt szinte ugyanazon időben kell eljutniuk ezreknek reggel a munkahelyükre, s onnan délután is csaknem teljesen egyldőben igyekeznek haza. Ezt a töjjjeg­A jogosnak tűnő észrevételek­kel megkerestük a Magyar Ál­lamvasutak Szegedi Igazgatóságát, ahol az alábbiakról informálták lapunkat : A vállalati gazdálkodást folyta­tó vasút is törekszik a gazdasá­gosabb tevékenységre, ezzel ösz- szefüggően pedig az árbevétel nö­velésére. Ami nem könnyű fel­adat, hiszen a legutóbbi viteldíj­emelés óta számottevően csökkent a személyforgalma. E kedvezőt­len tendencia megváltoztatását segíti a közelmúltban bevezetett üzletpolitikai kedvezmény,- mely többi között a kiskorú gyerme­ket nevelő családok utazási ki­adásait van hivatva kissé csök­kenteni. Hogyan? Ha legalább két 18 éven aluli gyermek a szülőjével (szüleivel) együtt utazik, a MÁV a jegy tel­jes árából 20 százalékos kedvez­ményt ad a szülő (szülők) részé­re. A családi kapcsolatot, vagyis a kedvezményre jogosultságot a személyi igazolvánnyal kell bizo­nyítani. A gyermekek természete­sen az életkoruknak megfelelően, illetve a diákigazolványuk alap­ján kapnak utazási kedvezményt. szállítást képtelenség zökkenő- mentesen lebonyolítani. A 18-as járatot illetően szá­molni kell másik gonddal is, ne­vezetesen, hogy a Ceglédi úton levő vasúti kereszteződésnél sok­szor mutat pirosat a lámpa, s az ottani várakozásból adódó ké­sést már nem tudja jelentősen csökkenteni a sofőr. Az említettek ellenére megér­ti az elégedetlenkedő utasokat a Volán, amely belső forgalom­szervezés révén intézkedett a já­ratok pontosabb közlekedése, va­lamint a kulturáltabb utasszállí- 'tás érdekében. A szerk. megjegyzése: Véleményünk szerint egyálta­lán nem kerülhet le a napirend­ről a- lépcsőzetes munkakezdés bevezetésének reális igénye, s a döntések előkészítésében, meg­hozatalában a közlekedési szak­hatóságnak is érdemibben kell segítenie az érintett munkahe­lyeket. A tumultusról pedig el­mondjuk, annak egyik előidéző­je, hogy nem ritkán közlekedtet a Volán kis befogadóképességű kocsikat a sűrűn lakott és más okból forgalmas térségek útvo­nalain. Bízunk benne, hogy az említett belső intézkedés kiter­jedt a — jelentős utastömeg szállítására alkalmas — csuklós buszok ésszerűbb felhasználásá­Egy friss felmérés szerint a vasútigazgatóság Bács-Kiskun, Békés és Csongrácj megyére ki­terjedő területén az idén eddig már sok ezren váltottak 20 szá­zalékkal olcsóbban jegyet, ami azt sejteti, hogy az említett üz­letpolitikai szándék találkozik a lakossági érdekkel. A kedvez­mény megadásával kapcsolatos visszásságok elkerülésére az igaz­gatóság ismételten felhívja a szol­gálati helyek vezetőinek a figyel­mét a rendelkezések maradékta­lan végrehajtására. Végezetül el­mondjuk. hogy ahol a családi kedvezmény iránti igény teljesí­tését jogtalanul elutasítják, az utazók reklamáljanak — nagyobb állomásokon a pénztárfőnöknél, másutt pedig az állomásfőnöknél, aki köteles azonnal intézkedni. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. a ra is! A MÁV családi kedvezményéről Szülők sérelmezték: az utóbbi időben többször kerültek kínos helyzetbe, amikor a gyermekeikkel utaztak vonattal. Előfordult, hogy már a pénztáros alig tudta eldönteni, adjon, ne adjon részükre kedvezményes jegyet. Megtörtént az is, hogy simán Megkapták az olcsóbb bilétáikat, melyeket két­kedve forgatott a kalauz. Olvasóink szerint ideje lenne, hogy az utasokkal foglalkozó MÁV-dolgo^ók mindenütt jól ismerjék a kedvezményes menetjegy kiszolgálásának felté­teleit.

Next

/
Thumbnails
Contents