Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

1984. december 1. • PETŐFI NÉPE • 3 A megye intézményeiben, termelő üze­meiben egymást követik a beszámoló párt- gyűlések. Ezeken — mint az alábbi tudósítá­sainkból is kitűnik — a kommunisták fele­lősséggel tekintenek vissza az utóbbi évek­BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEI! ben végzett munkájukra, s keresik a választ a kérdésre: mit kell tenni azért, hogy feladataikat kollektiven és egyénileg még jobban láthassák el a következő esztendők­ben. KECSKEMET, HOLLÓS JÓZSEF KÓRHÁZ _______ J ó kapcsolat a pártonkívüliekkel Rendhagyó módon, nem a XII. pártkongresszus óta eltelt időszak munkájáról, hanem mindössze másfél évről adott számot a kecs­keméti Hollós József_ Kórház- Rendelőintézet IV. számú párt- alapszervezetének vezetősége a beszámoló taggyűlésen, De ese­tükben ez volt a természetes, hi­szen az Izsáki úti intézmény kommunistái 1983 júniusában ala­kítottak önálló alapszervezetet, amelyhez az egészségügyi integ­ráció folytán csatlakoztak később a szociális otthonban és a csecse­mőotthonban dolgozó párttagok is. Mindez nem jelenti azt, hogy a tizenhat orvost, hét egészség- ügyi szakdolgozót és hét egyéb , foglalkozású kommunistát tömö­rítő kollektíva tagjai ne végez­tek volna korábban is folyama­tos pártmunkát, hiszen a tagok között van városi pártbizottsági tag, tanácstág, a kórház szakszer­vezeti bizottságának, MSZBT- csoportjának elnöke, a KISZ-bi- zottság titkára, a munkásőrség vezető orvosai, az etikai bizott­ság elnöke. Így az alapszervezet létrehozása csak a korábbi tevé­kenység folytatásához és a több­ségükben azonos helyen dolgo­zók összefogásához teremtett ked­vező feltételeket. A havonta megtartott taggyű­léseken megvitatták a párthatáro­zatok végrehajtásából adódó fel­adatokat. A vezetőségi üléseken ott voltak a pártcsoportok vezetői is, akik révén a tagság és a veze­tőség rendszeres kapcsolatot tar­tott. Ennek is köszönhető, hogy. a viszonylag rövid idő alatt-is jó kollektíva alakultán. A taggyűlési sek látogatottsága megfelelő volt, de akadtak hiányzások is, amelye­ket körültekintőbb szervezéssel a jövőben el keli kerülni. A párt­alapszervezet és az intézmény vezetői között megfelelő az együtt­működés, de mind a munka szer­vezését, mind az információ­áramlást megkönnyítené, ha az Izsáki úton önálló főigazgató-he­lyettes is dolgozna. Hasonlókép­pen szükségesnek látják a szak- szervezeti képviselet erősítését. Az utóbbi egy esztendőben aktí­vabb, kezdeményezőbb lett a KISZ-alapszervezet, a fiatalok kellő segítséget, irányítást kap­nak a párttagoktól, s a korábbi­nál jobban támogatják őket a munkahelyi vezetők is. A közel­múltban zajlottak le az ifjúsági parlamentek. Ezeken több olyan kérdés is elhangzott, amelyeket taggyűlésen is megtárgyalnak majd. A párttagság és a pártonkívü- liek között jó a kapcsolat, terv­szerű a tagfelvétel, bár ebben a jövőben jobban akarnak támasz­kodni a KISZ-alapszervezet párt­taggá nevelő tevékenységére. Az ideológiai munka meghatározó a világnézet formálásában. Ahhoz, hogy ez hatásos legyen, a párt­tagoknak is megfelelő felkészült­séggel, információval kell ren­delkezniük. Az alapszervezetből tizennyolc tagnak van különböző szintű politikai végzettsége, de az ő ismereteik bővítését is szol­gálja a pártoktatás. Ennek kere­tében az időszerű kérdéseket vi­tatják meg, olyanokat, amelyek az információs jelentések tanú­sága szerint széles körben fog­lalkoztatják a párttagokat, s a pátopl^íyyliekptregyaEánt. Á IV-es alapszervezet munka-’ ját,- az alakulás--nehézségeit sem nélkülöző másfél éves tevékeny­séget eredményesnek értékelte a kórház pártvezetősége, ugyan­akkor megerősítette azokat a fel­TISZAKECSKE, VEGYEPSZER Jobb volna leányvállalatként Csökkenő létszámmal sikerült megfelelrú a nagyobb követelmé­nyeknek — így summázható a VEGYÉPSZER Vállalat tisza- kécskei gyáregysége Il-es alap- szervezetének beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munká­ról. A csütörtök este tartott tag­gyűlésen Tóth Ádárn megbízott titkár a többi között elmondta, hogy 1980-ban a 828 tagú kollek­tívára 422 milliós árbevétel és 509 ezer forintos dolgozónkénti termelési érték jutott. A ter­melékenység javításával és korszerű új gépek beállítá­sával ma már 551 ezer fo­rint a termelési érték személyen­ként. Ennek a hátterében a jobb anyagi megbecsülés is meghúzó­dik: az 1980-asnál kerek húsz­ezer forinttal magasabb az egy dolgozóra eső éves átlagkereset. ..Emögött kemény munka van" — állapította meg a beszámoló, s elemezte, hogy milyen fontos nagyberuházások — közöttük a paksi atomerőmű — építéséhez járultak hozzá a tiszakécskeiek. A Il-es pártalapszervezet elsősor­ban a fizikai munkásakat tömö­ríti, öt év alatt 14 úi tagot vettek föl, és 6-tól voltak kénytelenek megválni. Gondjuk, hogy az ösz- szejövetéleken még nem minden­ki vész részt, és keveslik a hoz­zájuk jutó információkat is. A jövőben a pártcsopartoknak na­gyobb szerepet szánnak, és meg­fontolásra ajánlották a pár.tcso- portbizalmik hatáskörének nö­velését. A beszámoló fölötti vitában el­sőként kért szót Zombori István, a gyáregységi pártvezetőség tit­kára, és javasolta: oldják fel azt a merevséget, hogy az alapszer­vezetben döntően fizikai munká­sok dolgoznak, és vegyenek át al­kalmazottakat is. Ezzel egyetér­tett Csernus Ferenc, a városi jo­gú nagyközségi pártbizottság munkatársa is. Vita bontakozott ki a tisza- kécsikéi gyáregység kiszolgálta­tott helyzetéről. Varga László pél- „dául elmondta, hogy az itteni lét­szám tizedrésze a vállalatinak, ám a nyereség negyede innen szár­mazik, ugyanakkor Tiszakécs- kén a legkisebb a bérszínvonal. A vállalati általános , költségek évente 400 millióra rúgnak, s eb­ből 50 milliót, terhelnek Kécs­kére — így pedig nagyon nehéz lesz olcsóbban termelni, ha eze­ket az összegeket is 'bele kell épí­teni a termékek árába. Varga László a nagyvállalati kereten belül a korszerűbb szenvezeti for­mákra irányította a közfigyelmet, éspedig a leányvállalati formá­ra. A kérdés persze az, hogy me­lyik egység lenne a központ, hi­szen Pesten nincs termelőrészle­ge a VEGYÉPSZER-nek. Ami a jövőt illeti, a feladatok a gazdasági munkával kapcsola­tosak. Igaz, hogy a jövő évi ka­pacitásuk szerződéssel lekötött, ám két év múlva egy évenkénti 250 milliós nagyságú munka ki­esik, tehát pótlásáról már most gondoskodni kell. Sok egyéb hangzott még el a tiszakécskei kommunisták ta­nácskozásán; szót kért Egri Jó­zsef, aki betegségéig irányította az alapszervezetet, s kisebb vita a munkafegyelem és a kávézás összefüggéseiről is kibontakozott. A taggyűlés végén elfogadták a beszámolót. latot. a határozati javas­Ballai József NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT adatokat is, amelyeket a beszá­molóban még úgy idéztek: van javítanivaló. Külön is kiemelték, hogy a szakdolgozó-utánpótlás biztosítása érdekében szorosab­bá kell tenni az együttműködést az egészségügyi szakiskolával. A vitában felszólalók egyetér­tettek a beszámoló megállapítá­saival, egy-egy ponton azonban felerősítették azokat, rávilágítva egyúttal a nagyobb odafigyelést, törődést igénylő kérdésekre. Pél­dául arra, hogy a 2400 szakszer­vezetid tag nemcsak Kecskeméten van több telephelyen, de a kór­házhoz tartozik Tiszakécskétől Dunavecséig jó néhány munkai­helyi kollektíva. S ezeknél a pártirányítás a helyi pártszervek, a szakmai felügyelet pedig a me­gyei tanács egészségügyi osztá­lyának hatásköre. Felvetették, hogy a pártalapszervezet folya­matosan kísérje figyelemmel az Izsáki úti épületek rekonstruk­cióját és a műszerellátottság ala­kulását. Hozzászólásában igen lényeges feladatra mutatott rá dr. Vidov sz- ky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, aki szintén részt vett a taggyű­lésen. Mégpedig arra, hogy szük­séges a szakmai, gyógyító tevé­kenység színvonalának emelése, a betegellátás javítása is — aimi nem is mindig csak pénzkérdés. Éppen ezért figyelni kell a kór­házi munka társadalmi kihatá­saira, a lakosság véleményére, amely egyfajta tükör lehet az egészségügyben dolgozók munka-, jának mégítelesénél. Az álapSzérvezet tagsága’« be­számolót elfogadta1, majd meg­választotta1 a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit és a küldötteket. Váczi Tamás A 2. Ukrán Front csapatai 1944. október 12-e és no­vember 14-e között felsza­badították megyénk területét. Azonban a háború még nem ért véget, a harcok egy ideig a közvetlen közelben zaj­lottak. A megáradt Duna, lebombázott és felrob­bantott hídjaival nemcsak természetes akadályt je­lentett a felszabadítók számára; a hitlerista csa­patok által a jobb parton kiépített védelmi rend­szer harcvonallá változtatta a folyót. Harcra kész szovjet egységek A Duna mentén harcra kész szovjet egységek vár­tak a támadás elrendelésére, jelentős szovjet kato­nai erő helyezkedett el a megye területén is. A mielőbbi átkelés volt a csapatok feladata, hogy ezzel segítsék a 2. Ukrán Frontot Budapest elfoglalásá­ban. Az átkelést a 4. gárdahadsereg 41. hadosztálya november 24-én, délután 4 órakor kezdte meg, Mohácstól két és fél kilométerre délkeletre. Más­napra már 1 kilométer széles és 200 méter mély­ségű sávot foglalt el két lövész- és géppuskás szá­zad, a hadosztály felderítő százada és egy páncél­törő szakasza. A 21. hadtest, a támadást továbbfej­lesztve, november 26-án felszabadította Mohácsot. Nyomában — a Baja alatti Duna-szakaszon — a 20. hadtest is megkezdte az átkelést a folyón. (Az 57. hadsereg 64. hadteste is november 24-én — délebbre, a baranyai háromszögben — lépett magyar területre. Ezért számítják november 24-től a 3. Ukrán Front magyarországi felszabadító har­cokban való részvételét. Ezt megelőzően ugyanis egységei a 2. Ukrán Front által felszabadított te­rületeket vették át). A 31. hadtest ezalatt — a parancsnak megfelelően — Harta, Dunapataj és Bátya körzetben készült az átkelésre. A lövészcsapatok átkelésének és után- szállításának biztosítására a frontparancsnok a 4. gárdahadseregnek rendelte alá a Dunai Katonai Flottillát és a 83. tengerészgyalogos-dandárt. Csatahajók a kanálison A flottilla — miután október 20-ig részt vett a jugoszláv főváros, Belgrád felszabadításában — kü­lönös és szokatlan módon jutott el a Duna magyar- országi szakaszára. A folyamon, Ilok és Vukovár között, a németek aknazárral és a jobb parton léte­sített tüzelőáHúsokkal lehetetlenné tették a hajó­zást. A térképek tanulmányozása a csatornákra terelte a parancsnokok figyelmét. A terület felderítését el­határozás követte: a hajók Öbecséig a Tiszán, onnan a Ferenc-csatornán jutnak el a már felszabadított • magyar területre. A műszakiak és az utászok két hét alatt — az aknazárak eltávolításával, hidak szétszedésével — hajózhatóvá tették a csatornát. A 19 páncélosnaszádból és 2 aknakeresőből álló hajódandár — a német légifelderítés elől álcázva —, november 17-én indult el a belgrádi kikötőből. A csatornán .rendkívül'nehéz'navigációs körűimé-. l^p^ről-lépésfe haladhattak csak előre. Az akadályok legyőzése ütari.a hajók Bezdánnál Átkelés a Dunán futottak ki a dunai vizekre. Innen Bajáig már jól hajózható úton, de csak az éjszakai sötétség leplte alatt haladhattak, mert az arcvonal közelsége a felderítés veszélyével járt. A Dunai Katonai Flottilla 1. páncélosnaszád-dandára — a parancsnokok talá­lékonyságának és a matrózok bátorságának köszön­hetően — november 28-án így futott be Baja kikö­tőjébe. Egy nappal előbb — a zombori országúton menetelve — beérkezett Bajára a 83. tengerész­gyalogos-dandár két zászlóalja is. Tolbuhin marsall parancsa szerint a 31. hadtestnek kellett fölkészülni az erőszakos folyamátkelésre. Ehhez adott segítsé­get a flottilla a Tolna megyei Gerjén község köze­lében. A feladat végrehajtásában 15 páncélosna­szád vett részt. Tíz naszád szállította deszantként a 16. tengerészgyalogos-zászlóaljat, egy hajón az egészségügyiek rendezkedtek be, négy pedig tűztá- mogatással fedezte a hajók útját. Partraszállás — csellel A 475 tengerészgyalogos november 30-án, este fél nyolckor behajózott, s a hajókonvoj egy óra múlva elindult felfelé a Dunán. December 1-én hajnal­ban megközelítették Gerjént, a kiszállás helyét. A partraszállásnál I. G. Bel jak őrnagy, a zászlóalj . parancsnoka cselt alkalmazott. Az ellenség felde­rítése céljából az egyik szigetre kitett legénység hurrá-kiáltásokkal vonta magára a figyelmet. A tor­kolattűz felfedte a német tüzelőállások helyét. Ez­alatt a második .lépcső naszádjai partközeibe ju­tottak, s a biztosításra kijelölt hajók és a parti tü­zérség támogatásával partraszálltak a tengerész- gyalogosok. A deszant rövid, de heves tűzharcban foglalt híd­főállást. A sötétség és a mélyedéseket elárasztó jég­hideg víz akadályozta a haditechnikai eszközök ki­rakását. A zászlóaljnak súlyos veszteségei, sebe­sültjei voltak. Maga a parancsnok is megsebesült. A község megtisztítása után a zászlóalj zöme to­vábbindult Fadd irányába, a menekülő ellenség nyo­mában. A 31. lövészhadtest egységei ugyanezen a hajna­lon Hartánál, Dunapatajnál és több helyen hajtot­tak végre partraszállást csónakok, tutajok alkal­mazásával. A páncélosnaszádok a következő napo­kon Baja, Kalocsa, Harta, majd Paks térségében szállították a 4. gárdahadsereg egységeit a Duna túlsó oldalára. A néhány napig Baján maradt 144. tengerészgyalogos-zászlóaljat december 5-én tették partra Dunapentelénél. A dunai átkelőhelyek a továbbiakban létfontos­ságú szerepet töltöttek be a hadműveletek ellátá­sában. A Duna—Tisza közén létesített üzemanyag- és lőszerraktárakból e helyeken — s a későbbi szük- séghidakon — jutott át az utánpótlás a folyón. A hadtápszervek emellett részt vállaltak az élet meg­indításából, a közlekedési, ellátási és egészségügyi nehézségek felszámolásából a felszabadított terü­leteken. Bársony Ferenc • Az utánpótlás átkelése a folyón Dunaföldvár közelében. mt Első ízben szállít jövőre csuk­lós Ikarus autóbuszokat a MO- GÜRT Külkereskedelmi Válla­lat Kanadába. A közelmúltban megkötött szerződés alapján a CO. Transpo ottawai közlekedé­si vállalat, egy torontói cég köz­vetítésével 34 csuklós autóbuszt rendelt. A kanadai exportra készülő járművek fő egységeit helyi üze­mek szerelik- majd be. Ha a ma­gyar járművek beválnak Otta­wában. más városok tömegköz­lekedésének fejlesztéséhez is szállíthat a magyar járműipar autóbuszokat. HŰTLEN LETT A DOM TERHEZ ISTVÁN, A KIRÁLY Elkészült a szabadtéri játékok műsora RÁDIÓJEGYZET Kést ragadó feleségek Mindössze egyetlen OFOTÉRT- üzlet van hazánkban (Budapes­ten), ahol számítógépes szem- vizsgálóval állapítják meg, ki- nék, milyen szemüveg kell. Min­dennap hatalmas sorok állnak a bolt előtt..;. > Fogorvosi órákon vehetnek részt az általános iskolások Solt- vadkerten. ami egyedülálló kez­deményezés ... . Pedagógiai tanácsadás gmk-' ban ... A fent émlítet,tek a múlt szom­bati Családi Tükör című rádió­műsorban hangzottak el. A Ju­hász Judit és Balogh István szer­kesztette műsor ezúttal sem volt híján ,az érdekes, tanulságos té­máknak. A legmegdöbbentőbb azonhan az a beszélgetés volt, amelyet dr. Halmos Katalin bün­tetőbíróval,' a Legfelső Bíróság tanácselnökével készítettek. A bírónő, szerint aggasztó mó­don növeksziik azoknak a bűn­eseteknek a száma, amikor a fe­leség kést,vagy baltát ragad, így próbálva mégoidani családi éle­tének válságait, konfliktusait. Régebben nemcsak kevesebb yolt az ilyen bűncselekmény, de módjuk is eltért: általában ap­ránként adagolt rpéreggel tették el láb alól az asszonyok meg­gyűlölt férjüket, élettársukat vagy , szeretőjüket. Ügymond fű alaft. Vagyis a nyílt agresszivitás, vérengzés, nem volt jellemző, ahcsy manapság. Gssk a rlapok­ban három olyan esettel talál­kozott a megkérdezett bírónő, amelyekben brutális módon vég­zett férjével a feleség — az egyik esetjoen nem kevesebb, mint ti­zenöt késszúrással. — Jellemző, hogy az áldozatok mindegyike nagyon részeg volt, s lényegében ez az állapotuk váltotta ki ne­jükből a gyilkos dühöt, illetve ez akadályozta meg. hogy védekezni tudjanak. A legszomorúbb., hogy sokszor a gyermekek szeme előtt zajlik le az ilyen családi tragédia, amely­nek szörnyű emlékét egy életen át kell azután cipelniük. Arról nem is beszélve, hogy teljesen árvák maradnak, hiszen az egyik szülőjüket a temetőbe, a másikat a börtönbe juttatják a késszúrá­sok, baltacsapások. Az ilyen megdöbbentő esetek­ről hallva, természetesen felve­tődik. melyek azok a körülmé­nyek, okok, amelyek előidézik. Rengeteg ilyen található. Min­denekelőtt azonban talán az al­koholizmust kell megemlíteni, | azt, hogy a családi terhek túl­nyomó részét még ma is a fele­ségnek' kell viselni. S ezek. a ter­hek igen súlyossá válhatnak egy részeges férj mellett, aki nem a családi gondok megoldásával, hanem jjocsmázással tölti sza­bad idejét, miközben tragikussá teszi családja anyagi helyzetét is. Igen sokféleképpen - magya­rázható, okolható, miért ragad kést egy feleség. De természete­sen nem ez a megoldás. Kiutat más módon kell keresni, találni, más módon kell elégtételt venni a sérelmekért. Mindez lehet, hogy közhelyszerű okoskodásként hangzik, de ezt követeli a tör­vény és emberségünk. És akár­hogy is, de az asszony kezében a kés akkor csillog csak szépen, ha például megszegi családjának a kenyeret... —koloh— Akik nem tudtak jegyet sze­rezni az idén nyáron, illetve már jóval előbb sem az István, a ki­rály című nagy sikerű előadások­ra, azok minden bizonnyal jól emlékeznek a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatósága vezetői- j nek nyilatkozataira, miszerint a jövő évadban is műsorra tűzik a rockoperát. A szabadtéri színház jövő nyá­ri, véglegesen összeállított mű­soráról a hét közepén Szegeden tartott sajtótájékoztatón viszont Horváth Mihály igazgató be­jelentette, hogy nincs a szabad­téri játékok műsorán a Szöré­nyi—Bródy szerzőpáros rock- operája. — Miért? I — A nagy közönségsikerre va­ló tekintettel a nyáron valóban azt terveztük, hogy jövőre ismét műsorra tűzzük az István, a ki­rályt — mondta az igazgató. — Elképzelésünk realitását bizo­nyítja, hogy nyár óta több ezer levélben igényeltek jegyet a rock­opera előadásaira, függetlenül az időpontoktól, amelyeket termé­szetesen nem is ismerhettek. Ami­kor a jövő évi előadásokkal kap­csolatban a szerzőpárossal meg­kezdtük a konkrét tárgyalásokat, bejelentették, hagy a rockoperá- ju'kkal más elképzeléseik van­nak, 1 nem engedik a Dóm térre az István, a királyt. Hajthatatla­nok voltak. — De hát mi az elképzelésük? — Erre ők adhatnak választ — felelte a játékok igazgatója, aki a továbbiakban ismertette a jú­lius 26-tól augusztus 20-ig tartó műsort. A jövő évi Drosram a nemzet­közi szakszervezeti néptáncfesz­tivál Tavaszvárás című gálaest­jével kezdődik, s az előadást a következő két napon is láthatja a közönség. A kétrészes táncjátékot Mozart Varázsfuvola című ope­rája követi, négy előadásban. A premiert augusztus 2-án tartják meg. s 3-án és 4-én játsszák még az operát. Ősbemutatók is lesznek a sza­badtérin, bemutatják Kacsóh Pongrác—Victor Máté: János,'a vitéz című kétrészes daljátékát. A Vidor Máté és Koltay Gábor által „átváltoztatott”, megújí­tott, korszerűsített János vitézt népszerű rockénekesek adják elő augusztus 9-én, 10-én, 11-én, 15-én. 19-én és 20-án. S ugyan­csak ősbemutató lesz a Dóm téri színpadon. A szarvassá változott fiák kétrészes balett, a Győri Ba­lett és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének előadásában. A bemutató időpontja augusztus 19-e, s a következő napon is a ba­lett szerepel a programban. A sajtótájékoztatón elmond­ták még, hogy az előadásokra már csütörtöktől, a Szegedi Sza­badtéri Játékok Igazgatóságán (Szeged, Klauzál tér) személye­sen, vagy levélben lehet jegye­ket rendelni csoportoknak, s egyénileg is. Tárnái László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents