Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

1984. december 31. • PETŐFI NÉPE • S Egyetlen percet sem Beszélgetés Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettessel A_ Petőfi Népe Szerkesztőségének Közmű­velődési Titkársága és a dunavecsei Petőfi • Sándor Művelődési Ház Beszélgetések cím­mel anlkétsorozatot szervez. Legutóbbi ven- degü(n)ik Medgyessy Péter pénzügym Inisz­ter-hélyettes a népgazdaság időszerű felada­tairól .tartott előadást, majd válaszolt a Ikö- zönség .kérdéseire. Az alkalmat 'kihasználva lapunk munkatársa interjút készített a pénz­ügyi tárca helyettes vezetőjévé!. — 1985-ben az új szabályozók életbelépése ■tán, várhatunk-e határozottabb, gyorsabb változásokat a gazdaságban? — A mércét emelni kelt. Természetesen nem úgy, hogy figyelmen .kívül hagyj.uk a realitásokat. A .gazdaság érdeke az. hogy egy­re többen fel tudjanak zárkózni a magas kö­vetelményekhez. .minél többen jobb. sőt jó munkát végezzenek. Ez a .törekvés, azt hiszem.-érezhető már .most is. Meg kell teremteni egyfajta harmóniát a teljesítményre szorítás és az ösztönzés között: együttesen kelt je­lentkeznie a .kettőnek. — Melyik a fontosabb? — A szabáOysaómódosíitás elsődlegesen ' a teljesítménnyel arányos jövedelem képződé­sét segíti elő. A jog szigorával is fellépünk ezért. A tisztességtelen gazdasági .tevékeny­ség ellen törvényt .is hozott az országgyűlés. Célunk, hogy iné ügyeskedésből lőhessen, több­letjövedelmet szerezni. Ugyanakkor világo­san kell látni: arra nincsen módunk, hogy először fizessünk, és majd később kérjük szá­mon a teljesítményt. Szigorú, eredmények szerinti jövedelempolitikát kell folytatni! — Ez szép program. Milyen akadályai le­hetnek a valóraváltásnak? — Elsősorban az, hogy nagyon sok olyan vállalatunk van. amely a magas követelmé­nyeknek még .nem tud eleget tenni, ezért az átmenetre időt kell' adni számukra. Ez pedig már a startnál azt jelenti, hogy részesedé­sük meghaladja azt amit igazán, megérdemel­nének. Most olyan .irányba érdemes haladni, hogy a tűrési időt rövidítve., erősebben kész­tessünk ß. változtatásra. — A rendelkezések csak néhány hete je­lentek meg. Tudnak-é gyorsan reagálni a vál­lalatok? — Azt a’iigha lehat mondani, hogy a part­nereink n.am voltak benne a folyamatban. A Közoonti Bizottság ármiVsii határozata a gaz­daságirányítási rendszer továbbfejlesztésé­ről kiszámíthatóvá tette a változások .irány­vonalát, látható volt. hogy merre akarunk menni. A Kereskedelmi .Kamarával1 például állandó, nyár efeje óta fairtó kanzu!ftáoi.ó folyt. A .lányerfét,nagyon sokan temerték: meg fcel.1 őrizni a pozíciót tehát eredményesen kel ter­melni. ió üzleteiket keli kötni. — 1985 januárjától ugyanazok a vezetők jobban, hatékonyabban dolgoznak, majd? — Ügy érzem, hogy dönitő többségük a ma­gasabb mércének is meg tud felelni Világos­sá kall tenni, hogy változtak a követélmények. veszíthetünk és segítenünk is keli. Eddig is voltak sze­mélycserék. ha valamelyik vállalat nem jól működött, s a felelős vezető nem jól .Jéitta el a feladatált. Ilyenre .lesz példa a jövőben is. A cserek szükségesek, ez .természetes rendje a gazdasági fejilődésnek. — A vállalati szabályozás egyik új formája m osztatlan érdekeltségi alap MriitUMk Nem félnek, hogy ha a fejlesztési pénzeket, az amortizációt is részesedési célokra lehet fordítani, akkor a vállalatok „felélik” a Jö­vőjüket, Illetve fordítva: csak fejlesztenek és semmit sem osztanak ki? — Az önállóság lehetőség és felelősség is. Ezt nagyon fontosnak tartam. Ha kellően tu­datosul. hogy az egzisztenciát ás érinti a le- manadás. ez önmagiában is arrafelé visz. hogy megfontoltan, jó arányokat kialakítva gaz­dálkodjanak a kollektívák. Jól kell megvá­lasztani, hogy mennyi jusson fejlesztésre, pót­lásra és a személyi jövedelem növelésére. — A kiadott minisztériumi állásfoglalás sze­rint az 1985-Ss változásokat rövidesen újabb —• második — fokozat követi. — Amit most meghatároztunk, az .tartós. Van néhány olyan lépés .is. amit ezután .te­szünk meg. Ezért azt mondanám: folyama­tos változásnál vem. szó. amelyben a fokoza­tosság elve szerint kell haladni. A most be­épített biztonsági' fékek — például a kere­setszabályozásban — rövidesen megszűnnek. Az árképzésnél is korszerűbb árrendszer el­érése a cél. Szeretnénk ésszerűbb adórend- szent .kialakítani, amely a terheket esetleg mérsékelni is fogja távlataiban. Ezzel össze- függésben a támogatásokat is csökkenteni akarjuk. Olyan folyamatról van .tehát szó, amelynek nincs vége soha... — Hogyan fejlődik tovább nagy tartalékot jelentő együttműködésünk a szocialista or­szágokkal? , —| f/Olitikai érdekeink mellett a gazdaságos sorozatnagyság is szükségessé .teszi, hogy job­ban éljünk lehetőségeinkkel. Egyaránt fon­tos az export és az import is. A szabályozók úgy közvetítenek, hogy a kölcsönös érdekek a hazai vállalatok munkájában is érvényesül­jenek, Hozzá .kell tenni, hogy nyilvánvalóan olyan vállalataink is vannak, amelyeknek a tevékenységét támogatni .kell. hogy részt ve­hessenek ebben a munkában. Erre azént van szükség, mert a szocialista külkereskedelmi forgalom is a világpiaci á'nbázison áll. s az árkövetésben més egyfajta eltolódás fflétezik. — Meddig kell így segíteni a központi szer­veknek? — Ez -szerintem iáeiigüenies jellegű. A KGST- árelvből .következik, hogy ötéves árbázis alap­ján működik a követési mechanizmus. Ebből adódik, hogy ezt az eltolódást ki ke® egyen­líteni. Ezért egyes váJlai’iataknáji elvonni, má­soknál támogatni-kell. Igyekszünk .olyan pénz­ügyi '.rendszert működtetni!, amely az érde­keltséget a jobb ármunkában, és általában a jobb munkában fenntartja, sőt erősíti. • Fotó: Koresog Ernő. . — Romlik vagy javul egyensúlyi helyze­tünk? — Javulnia 'kell! Ebben a helyzetben nem lehet a külső forrásokra építeni. Az a véle­ményem. hogy ma sem kevés a beruházás, csakhogy nem eléggé jól élünk ezekkel a mil­liókkal. Ma nálunk évi 190 milMiárd forintot fordítunk fejlesztésre. Erre senki nem momd- hartua, hogy kevés. A baj aiz, hogy lassúak, el­húzódnak az építkezések, sok a szervezési gond. És még valami: meg keM találni az áramlásoknak azokat a formáit, amelyek ré­vén átcsopontosu'lhaitnaík az eszközök oda. ahol a tegjöhban haszmosúthatóak. Én ebben látom jövőnk zálogát. Keressük a megfelelő formá­kat. és az 198(5-ös változások is tartalmaznak ilyen jellegű intézkedéseket. — Vannak olyan hosszú távú, nem terme­lési beruházások Is, mint a kultúra. Az Ilyen típusú „felhalmozásról" eleve le kell monda­nunk? — Szerintem most sem mondunk le. A .költ­ségvetésnek vannak kiemelt feladatai, közöt­tük szerepel az oktatás. Ez vallóban olyan .be­fektetés, ami biztosan, megtérül, de nem hol­nap,, hanem tíz. húsz év múlva. Tehált a ne­hezebb időkben is kiaHak-ítunk fontos súly­pontokat. Hozzájuk tartozik az egészségügy is. Ezekre nagyobb erőt és energiát fordítunk a jövőben is. mint másra. — Több jel mutat arra, hogy kimozdult a világgazdaság a holtpontról. Származhat-e előnyünk a változásokból vagy nem? — Mindenfajta szakirodalmat áttanul­mányozva azt tudom mondani, hogy a fel­lendülés sokkal enyhébb, mint a hetvenes években volt. Lassan megindult ugyan va­lami — különösen Délkelet-Ázsiában. az Egyesült Államokban és Japánban, hatása Nyugat-Európában is érezhető valamelyest. Ahhoz, hogy az előnyöket ki tudjuk aknázni, lényeges változások szükségesek a termelés szerkezetében. Ami iránt nagy kereslet lesz. az a nagyon korszerű, sok szeflfflemi tőkét, szel­lemi munkát tartalmazó termékek, techno­lógiák. Ebben — finoman fogalmazva — még nem járunk az élen, bár a szellemi -ka­pacitás Magyarországon nagy. Jobban ki kellene használni ezt. ‘Egyelőre azonban — mivel nem abban vagyunk erősek, amiben igazán kellene — a jelenlegi fellendülés még n'em érezteti igazán a hatását, sőt egyes ese­tekben sú j t bennünket... — Egyáltalán, biztos lehet a fellendülés? ■ —•' ... igen, de gyorsabban Osefi váltanunk. Nincs egy percnyi időnk sem. amit elveszte­gethetnénk. Farkas F. József VÁLTOZIK A LAPSZERKEZET Megújul a Petőfi Népe Hétfői megjelenés Olvasóink már találkozhat­tak a bejelentéssel: a közpon­ti ésmegyei napilapokhoz ha- jsoniloan a Petőfi Népe sem jelenik meg vasárnap. He­lyette hétfőnként adjuk köz­re legfrissebb és tartalmilag fontos értesüléseinket. A többi változatlan — mond­hatnánk, ha igaz lenne. De nem az. Legalábbis ilyen kö­vetkeztetésre jutott szerkesztő­ségünk, átgondolva az új hely­zet tennivalóit. A hét első munkanapján (is) mindenképp méltó, jó minőségű közlendők­kel akarunk jelentkezni. Ebbe egyaránt beletartozik az idő­szerű kill- és belpolitikai hír­adás, amit fényképekkel is szeretnénk érzékelhetővé ten­ni. A hét tennivalóit átgondo­ló programhoz kapcsolódik egy-egy előrejelzés, gazdaság­politikai összeállítás, és ekkor gyűjti csokorba az olvasói jel­zéseket Sajtóposta rovatunk. Az ötödik oldal művelődéspo­litikád jellegű, folytatjuk a Szé­pen magyarul — szépen embe­rül című sorozatunkat. Hato­dik oldalunk változatlanul a hirdetéseké. A hétfői olvasási szokásokhoz igazodva az eddi­ginél frissebb sporteredménye- két, tudósításokat közlünk a hetedik (és első, szükség ese­tén második) oldalon. Végeze­tül a hírrovat tájékoztat a leg­frissebb történésekről s előze­tesekkel szolgál a hétre. Az átállás tennivalóihoz tartozik, hogy igyekszünk megszervez­ni az informálódást a rendőr­ség, mentők és tűzoltóságok hétvégi ügyeletéin is. Keddi napokon fog megje­lenni — az eddiginél még tá- gabb témakörben és gyakrab­ban — a népszerű Tárgyalóte­remből című rovat. Ennek írá­sába fiatalabb, jogilag felké­szült munkatársak kapcsolód­nák be. Heti váltással lát nap­világot az ötödik oldalon a fia­talokról és gyermekekről — fiataloknak, illetve az úttörő­korosztálynak — szóló rovat. Sportoldalunk már a vissza­pillantással foglalkozik, ,s az eredmények mellett friss érté­kelésekkel is szolgál. Szerdánként jelentkezik a Honismeret és a Képernyő. Csütörtökön váltakozva az Irányjelző című közlekedési összeállításunkat, a polgári vé­delem közhasznú tudnivalóit vehetik kézbe és a nagy gaz­dasági tartalékokat rejtő KGST-együttmüködésről ol­vashatnak az érdeklődők. Ha­vonta egyszer az ötödik olda­lon kap helyet a Megyeszék­hely. A szerkesztőség sport- magazint nyújt át, amelyben portrék jelennek meg, s bő­vebben tárgyaljuk a falusi, 'is­kolai és tömegsport helyzetét Végül az anyakönyvi hírek, az illusztrációval szemléltetett időjárás, a vissza-visszatérő műsor és évfordulós megem­lékezés sem marad el. Olvasóink már megszokták a 'hétvégi készenlét jegyében készülő szolgáltatásunkat. A rendszerességével- olykor em­beréleteket is megmentő or­vosi, gyógyszertári, és nagy értéket megóvó állatorvosi ügyeleteket mindig pénteken ■találják meg. A negyedik ol­dalra kerülnek a család, ott­hon és szabad idő fogalomkö­rébe tartozó írások, fotók, raj­zok — kiegészülve a horgá­szokhoz, . kiskertművelökhöz forduló és színes, magazin- jellegű anyagokkal. A sport­rovat pénteken közli figye­lemfelhívó előzeteseit a hétvé­gi eseményekről. Ezentúl szombatra tevődik át a heti külpolitikai összefog­laló, a 3. oldalon főleg belpo­litikai és gazdasági tárgyú ri­portok és jegyzetek lesznek, s egyet lapozva az eddig vasár­napra időzített Művelődés — Irodalom — Művészet című összeállításunk olvasható. To­vábbra is két teljes oldalon ajánlunk választanivalót a rá­dió- és televízióműsorokból — szombattól péntekig. Az utol­só lapra kerül a piaci árak in­formációja, a hétvégi sport­műsor és a szombat-vasárnap­ra szóló kulturális program- ajánlat. Vasárnap ügyeletet tart szerkesztőségünk. Hétfőin pedig kezdődik — a Kedves ol­vasó érdekében — minden előliről __ H . F. „OSZTOZOK KÉT FALU GONDJAIBAN, ÖRÖMÉBEN” Megyei tanácstag Pálmonostoráról Hegedűs Jánossal, a pál- xnanostori Keleti Fény Termelőszövetkezet elnö­kével az utóbbi években többször találkoztam me­gyei tanácsüléseken, végre­hajtó bizottsági megbeszé­léseken. Ugyanis tagja mindkét testületnek, s ve­zetője a megyei tanácsta­gok kiskunfélegyházi cso­portjának. Olyan ember, akinek nem kenyere a fe­lesleges beszéd, de mindig van' véleménye, ha úgy ér­zi, hogy tapasztalatainak a közlésével elősegítheti a ki- sefbb-nagyobb problémák megoldását. Tanácstagi munkájáról beszélgettünk. — Ahhóz, hogy valaki elismert tanácstag legyen, mindenekelőtt jó kapcsola­tokra van szüksége, ön mit tesz azért, hogy min­denről tudjon, amiről tud­nia kell? — Számomra nagy előny, 'hogy jól ismerem választó- kerületemet, Gálért és Pál- monostorát. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy hosszú .idő óta szinte mindenna­posak a kapcsolataim a he­lyi vezetőikkel, ideértve a kiskunfélegyháziakat is. Ti­zenhárom éve tagja vagyok Pálmonostora tanácsának. 1978 elején választottak meg a tsz elnökévé. Azelőtt ugyanitt üzemgazdászként dolgoztam. A megyei, ta­nácsi testületi ülések előtt — ha a napirend megkí­vánja — mindig konzultá­lok a helyi vezetőkkel) mert tudni akarom a vélemé­nyüket. Én nem kijáró tsz- vezető és megyei tanácstag, hanem itt élő ember va­gyok. Osztozok a két falu lakóinak napi gondjaiban, bajaiban, örömeiben. Igyekszem minél többször együtt lenni a munkahelyi kollektívákkal, hogy köz­vetlenül mondhassam el ne­kik, mire van, mire nincs lehetőség, hogy válaszoljak a kérdéseikre. Tanácstag­ként és tsz-elnökként is mindig nyitva áll az ajtóm — a lakásom ajtaja is — mindenki előtt. Sokan él­nek e lehetőséggel. ban mi szerzett örömet az utóbbi időben? — Sok minden, de külö­nösen az, hogy — más ver zetők'kel együttműködve — sikerült valamit tenni a te­lepülések fejlődéséért. Így például jó néhány szórvány- tanyába is eljuttattuk a villanyt. Az idén szilárd burkolatot kapott Pálmo- nostorán a 750 méter hosz- szú Dózsa György út, jövő­re pedig további másfél ki­lométer utat szeretnénk ha­sonlóan korszerűsíteni a községben. Gátéron is 700 méternyi útszakasz kap majd jó burkolást, a terv szerint 1986-ban. Az útépí­tésekhez termelőszövetke­zetünk is hozzájárult, illet­ve hozzájárul a költségek 40 százalékát 'kitevő társa­dalmi munkával, elsősor­ban gépi erővel. Ezek a lé­tesítmények rendkívül so­kat jelentenek az ilyen kis településeken, ahol mini­mális a fejlesztésre fordít­ható pénzösszeg. — ön nem szeret mun­kájáról első személyben beszélni. Mégis megkérde­zem: becsülik a pálmo- nostoriak'a gátériak? — Ezt inkább tőlük kel­lene megkérdezni. D,e nem kerülöm meg a kérdést. Ügy érzem, tisztelnek, mint én itt minden becsületes polgárt. Legjobb tudomá­som szerint nihes harago­som. Mindig előre köszö­nök az embereknek, s • ők mindig visszaköszönnek, barátságosan. Ez bizonyára azért is van így, mert mi itt nem hallgatunk, őszin­tén beszélünk mindenről, az úgynevezett kényes kérdé­sekről is, még ha ez nem is érint mindenkit egyformán jól. Azt gondolom, hogy a lakosság a jövőben is szá­mít a tanácstagi munkám­ra. Ennek tudatában nagy ambícióval veszek részt a jövő évek terveinek a ki­alakításában. Hogy melyek ezek? Például — számítva a lakosság összefogására, a ■megye támogatására — to­vább akarjuk korszerűsíte­ni az út- és járdahálózatot, a közműves vízellátást. íReális lehetőség nyílt arra, hogy a következő ötéves tervben Pálmonostorára is eljusson a vezetékes föld­gáz. — Ügy tudom, egyéb el­foglaltságai is vannak. — Tagja vagyok a kis­kunfélegyházi városi párt- bizottságnak, és elnöke a Kiskunsági TESZÖV anyag- és áruforgalmi bizőttságá- nak. — összességében nagy a teher a vállán? — Talán igen,, de egyelő­re nem érzem. A különbö­ző funkciók ellátása köz­ben rengeteg tapasztalatot szerzek. Különösen sokat jelent számomra a megyei tanácsi yb-itagság. A testü­let ülésein szerzett ismere­teimet kitűnően hasznosíta­ni tudom a mindennapi munkámban. Fontos, hogy az idővel okosan tudjak gazdálkodni. Ez eddig si­került, úgy, hogy jutott Időm a családomra, a tele­vízióra, az olvasásra, s olykor egy-egy színházi elő­adás megtekintésére. is. Ehhez hadd tegyem hozzá, hogy családom megértése, szövetkezeti vezető társaim messzemenő támogatása nélkül sokkal nehezebben tudnék eleget tenni vállalt feladataimnak. Szerencsém van, mert a szövetkezet irá- nyitógárdájának az' átlag­életkora 40 év alatt van. Mindannyian- jó szakembe­rek, lelkesek, munkaszere­tők. Rapi Miklós Gyarapodásunk—képekben • A megyeszékhelyen a felsőszéktői családiházas lakótelep fejlődik a legdinamikusab­ban, ezért újabb telkekre volt és van szükség: több mint háromszáz portát alakítot­tak ki 1984-ben. A közművesített telkeket — Hetényegyházán éppúgy, mint a Béke • Az idén további hat telepü­lésre jutott el a földgáz Bács- Kiskun megyében, komfortosab­bá téve a községekben lakóké dolgozók életét. E korszerű, ké­nyelmes, s a nagyfogyasztóknál gazdaságossági számítás alapján a korábbinál bizonyítottan olcsóbb energiahordozó iránt vál­tozatlanul nagy az igény, ez meg­mutatkozik az üzemek, intézmé­nyek és a lakosság anyagi áldo­zatvállalásában is. Felvételünk a Ffilöpjakab térségében végzet! vezetéképítésről készült. fasoron — az OTP közreműködésével adják tartós használatba. • Tizenkét tantermes új Iskolát adtak át SzabadszáUáson. A lé­tesítmény 15 millió forintba ke­rült, s közvetlenül kapcsolódik a két éve átadott korszerű sport- csarnokhoz. (balra) • Ezer négyzetméter alapterületű áruház várja a vásárlókat Kunszentmiklós központjában. A helyi áfész korszerű létesítményében, — amely 4 mil­lió forintba került— megtalálható a ruházati ter­mékek és a vegyes iparcikkek teljes áruválasztéka. • A társadalmi összefogás egyik legékesebb példája az elkészült ba­jai fedett uszoda. A város és a környező települések lakói téglaje­gyek vásárlásával, önkéntes hozzájárulással, társadalmi munkával 19.5 mlUió forinttal járultak hozzá a létesítmény költségének 55 mü- lió forintjához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents