Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
készül 1984. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Társadalmunk bizalommal az űj feladatok vállalására Mégy évtízed sodrában Debreceni emlékek (Folytatás az 1. oldalról.) ténelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány jáj nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. | A földnélküliek és szegény- parasztok az ország keleti felében már a földreform-rendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték meg a , nagybirtokok felosztását. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a .Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy űj alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. A kommunisták vezetésével 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a felszabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták Vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga ndel- lé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyarországot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom Isivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösségeit vállalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volk Hazánkban befejeződött á szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon, és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvonala). Pártunk lenini politikája megszilárdította J8&.ioúri.,munkásság és á termelőszövetkezeti parasztság szövetségét. kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotóerejét. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével a4, egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyarország eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más országokkal való együttműködés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944-bén megkezdődött népi demokratikus forradalomban : a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fejlődés^ellen- feleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, telük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következtek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. , Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar : Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik- a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira iS. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország építésének első időszakában. Ma is érvényes tanulságok Visszatekintve a felszabadulás óta véghezvitt fejlődésre, ázt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőző- 'déssel valljuk, hogy szocialista jövőnknek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a • debreceni eseményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi . mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be ,az ország, a város, a falu közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráciát, és nagy felelősségtudattal gyakorolták nap mint' nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, • mekkora erő van a politikai jogaikkal szabadon élő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakozását hirdeti és valósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek - a legszélesebb demokratikus . alapon, küldték ki megbízottaikat”. A szocialista államhatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az Országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon. hogy az Országgyűlés még eredményesebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terveket, kormányzati intézkedéseket* folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthessenek a területükön élő közösség .ügyeiben. a demokráciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a munkáskollektíváknak, közösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe. a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe! Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg a jelszabadult országrészben az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Négy évtized múltával ugyanott, Debrecenben tartották az ünnepi megimlékezést, amelyen Bács- Kiskun megyeiek is részt vettek. Köztük volt Selyem Zsig- mon'd, az egykori katona, ma országgyűlési képviselő, a kun- szentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke, akinek személyes emlékei kötődnek a 40 évvel ezelőtt történtekhez. Ezeket elevenítettük föl az évforduló kapcsán, az elutazása előtt. — Azl első magyar hadsereg, amelyben Írnokként szolgáltam, Dálnokj Mikulás Béla javaslatára 1944 őszén, Horthy kapitulációja után átállít a szovjet csapatokhoz. Mivel a háború még folyt, hadifoglyok lettünk. Én Sólymosról, a mai Szlovákia területéről ■ kerültem Noviszam- burglba, la: gyűjtő táborba. Nagyon jól emlékszem, a napokra, amikor 1945 január 8. és 10. között többi magyar tiszt is járt nálunk, és beszámoltak arról, hogy Debrecenben összeült az Ideiglenes iNemzetgyűüiés, majd megalakult az Ideiglenes Kormány. Ezután ismertették a felhívást, hagy akik harcolni akarnak a németek ellen, azok jelentkezhetnek laiz új, demokratikus magyar hadseregben. 1 — És ekkor jelentkezett... — Azonnal. Vállalkozó egyébként sok, akadt, végül — alapos szűrés után, mely a politikai megbízhatóságra és laz egészségi állapotra is kiterj.edt — mintegy 1800-an jöttünk haza vonattal. Debreceniből rövidesen Berettyóújtfaliuira kerültem, az új miagyar hadsereg szervezéséhez, De kétnaponta menten» Debrecenbe parancsokért, közben pedig jártuk a vidéket. Elsősorban a közeli területeket. Berettyóújfalu, Debrecen, Nyírbátor körzetét, de feljutottunk Nagyváradig is. — Milyen megbízatással? — Nekem, mint számvevő tiszthelyettesnek — őrmester voltam — a régi hadsereg által elhagyott a lakossághoz került ffcttszeréíéseket, (ruhákat, kocsikat kellett összeszedni, átvenni az új hadsereg részére. — Hogyan fogadták önöket, amikor egyszerre csak megjelentek a lakosságnál? — Mindenütt azt tapasztaltuk: a nép örült annak, hogy végre vége a háborúnak. Segítettek is ’bennünket, legtöbbször élelemmel. Ugyanakkor nekünk is nagyon emberségesen kellett dön- • teni, mert láttuk, hogy milyen nyomokat hagyott az országon keresztül vonult háború. Ezért, ha- valahol a termelés megindításához szükség volt ezekre az eszközökre, elsősorban a kocsira, lóra, ott meghagytuk azokat, nem vittük el. Így szedtünk össze felszerelést a dgjniofcrati- kus magyar hadseregnek, s indítottunk is el századokat, de azok bevetésére már nem került sor. sor". — Meddig volt katona? — 1945. októberéig. Utána, mint kétgyermekes apa, leszereltem. Egyébként, noég mint katona, március 6-án három napra hazajöttem Kunszentmik- lósra meglátogatni, a családot. Szovjet autón, egyenruhában, ol- dalfegyverrei," orosz és magyar •nveOlvű dokumentumokká^. Az már csak véletlen a harcok alakulásában, hogy éppen akkor KunszentmikSóson vélt egy szovjet magasabb egység főparancsnoksága. — Milyen gondolatokkal indul Debrecenbe?-f Nem kis várakozással; hiszen pontosan emlékszem azokra a * feladatokra amelyeket negyven éve, igen nehéz időszakban végeztünk. S kíváncsian várom, vajon kikkel is találkozom még azok közül, akikkel hajdani együtt munkálkodtunk. Váczi Tamás Szocialista vívmányaink gyarapításáért Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek tanulsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Tovább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsé- kelnüpk kell a imég meglevő, in- n dokolatlan társadalmi különbségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége- a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a "veszélyes és feszült nemzetközi "helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását. mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti i teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk levőket, akik az Ideiglenes Nemzet- gyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit .az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, "helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból Hazánkban a piros- fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogv az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagv távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Losonczi Pál beszéde után Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja, Kolozsvári Lajos, a népfront Hlajdú-Bilhar megyei elnöke, Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bi- har megyei Bizottságának első titkára szólt az ünneplőkhöz. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az Országgyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika-szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre. • Atkán Jenő is elmondta véleményét — a legrégibb helybeli lakos jogán. • Zöldi Feréncné pedagógus azt kérte, hogy legyenek rendszerezi Cézár Mária nyugdíjas ta- sebbek a szolgáltatások és a nyitnácsi dolgozó: az idősek is vatartás"igazodjon jobban a laszeretnének közösségben élni. kossági igényekhez. ■ . JAKABSZÁLLÁS Arcok a falugyűlésen Igazán kevés lenne abból a tájékoztatóból idézni, amelyet«Szabó Mihály tanácselnök készített és mondott el a jakahszállási falugyűlésen, ha legalább megközelítően szeretnénk érzékeltetni-, a községi fórum hangulatát. A beszámoló egyaránt számot adott a tanácsi és településfejlesztési munkáról, a párt- és társadalmi szervezetek tevékenységéről. Egyebek között arról szólt: elkészültek az új gyógyszertár tervei, .néhány szórványtanyát kivéve tanyákra is eljutott a villany, a Népfront Szakszövetkezet tavaly csaknem harminc telket adott szinte jelképes áron, elkészült a 200 köbméteres hidroglóbusz, újabb otthonokba juthat el az egészséges ivóvíz. A további feladatok illetve gondok közt sorakozott, hogy még nem-sikerült megoldani a közétkeztetést, jogos bírálatokat vált ki a kÖrnyezetvédelem helyzete. s a közterületi rend, tisztaság... \ Jövőre el kell kezdeni a telefonhálózat korszerűsítését, bővíteni kell legalább egy csoporttal, az óvodát, járdát kell építeni, a gázcsere-telepet át kell helyezni a tűzoltószertár mellé. Csupa „kell”. A falugyűlés nem szűkölködött sem a felsorolások gyarapításában, sem a megoldási lehetőségek feltárásában. • Nagy Béla kiváló társadalmi • Dr. Sebestyén László: ne má- munkás, szocialista brigád vezető: sokat szidjunk, magunkon múlik sokat segített a szakszövetkezet a köztisztaság. és a brigád. • Magyar József nyugdíjas: többet kell tenni a környezetünkért l (Tóth Sándor képriportja) • Hartal Erika népművelő a kor- • Oláh Imréné: erélyesebb szerű kulturálódási feltételek bő- föllépés szükséges a rendbon- vitését sürgette. tók teilen.
