Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AB MSZMP BACS-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 300. szám Árai 1,40 Ft 1984. december 22. szombat Kép és hang A rádió és televízió jövő heti műsora (5—6. oldal) A téli csillagok meséje című műsorban magyar és külföldi költők karácsonyról szóló megzenésített verseit hallhatjuk. (Hétfő, tv 1. 17.55) KONSZTANTYIN CSERNYENKO VÁLASZA EGY NYUGATNÉMET SZAKSZERVEZETI VEZETŐ LEVELÉRE A vegyifegyverektől mentes Európáért A Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy Európában alakítsanak ki vegyifegyverektől mentes övezeteket. A Szovjetunió kész tiszteletben tartani az ilyen övezetek státuszát, egyebek között azon lépések keretein belül, amelyek reálisan szolgálnák a fentebbi cél elérését, s amelyekről az érdékelt feleknek kellene megálla- ipodniuk. A vegyifegyverektől mentes övezetek státuszát természetesen csak ábban az esetben lehetne biztonsággal garantálni, ha hasonló kötelezettséget vállalna magára az Egyesült Államok, és az övezet területén fegyveres erővel rendelkező többi ország •is. Ezt állapítja' meg egyebek között Konsztantyin Csernyenko Julius Léhlbach nyugatnémet szakszervezeti vezető .levelére adott válaszában. Az NSZK szakszervezeti mozgalmának ismert személyisége az SZKP KB főtitkárához, a Legfelsőbb .Tanács Elnöksége elnökéhez intézett üzenetében nyugtalanságának ad hangot a vegyi eszközök nyugatnémet földön történő felhalmozása miatt, s kéri Konsztantyin Csernyenikót, hogy támogassa a vegyi fegyverektől' mentes európai övezetek kialakításának gondolatát. Csernyenko válaszát pénteken tette közzé a TASZSZ szovjet hírügynökség. A szovjet vezető válaszában kifejti: a vegyifegy- verek — a nukleáris eszközökhöz hasonlóan — veszélyt jelentenek az emberiségre. Érthető, hogy az 'NSZK .lakosságának széles rétegei aggódnak az amerikai vegyifegyverek országúik területén történő elhelyezése miatt. A -nyugatnémet földön tárolt vegyieszközök mennyiségét a jövőben növelni kívánják: a rendkívül veszélyes bináris — két komponensű — vegyifegyvert kívánják elhelyezni az NSZK területén. A Német Szövetségi Köztársaság helyzete Nyu- gat-Európában .különleges”, mert csak nyugatnémet földön helyezték el amerikai Pershing—2 ballisztikus rakétákat és amerikai vegyifegyvereket is. Nyilvánvaló, hogy ez nagy veszélyt jelent mind az NSZK-ra, mind szomszédaira nézve. Konsztantyin Csernyenko emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már régóta javasolja: helyezzék törvényen kívül a vegyifegyvereket. A Szovjetunió kész e probléma átfogó vagy fokozatosan történő megoldására is. Ennek jegyében más szocialista országokkal együtt ez év januárjában javasolta, kössenek megállapodást az országok arról, hogy Európát mentessé teszik a vegyifegyverektől. Egy ilyen megállapodás meggyorsítaná a vegyifegyverek világméretű betiltásáról szóló konvenció megkötését, ami változatlanul a Varsói Szerződés tagállamainak végső célja. A Varsói Szerződés tagállamai készek bármikor véleménycserét folytatni a NATO tagállamaival a vegyifegyverek kérdéséről. Az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai — köztük az NSZK — meg az európai földrészre vonatkozó javaslatról sem hajlandók tárgyalni, megakadályozva ezzel a vegyifegyve- .rek teljes betiltását. Hlyem körülmények között különösen nagy jelentősége van annak, hogy aktivizálják tevékenységüket a vegyifegyverek betiltásáért küzdő erők, hisz valamennyiünk kötelessége megszabadítani ad emberiséget ettől a barbár fegyvertől — mutat rá végezetül Konsztantyin Csernyenko. IRÁNY ALGÉRIA • Példás összefogással dolgoznak év végi exportfeladataik és a belföldi megrendelések teljesítéséért a budaörsi Villamosállomás-szerelő Vállalat kunszentmiklósi gyárában. Ott jártunkkor tokozott nagy- feszültségű elosztóberendezést készítettek elő exportszállításhoz, azt követően, hogy a MERT minőségellenőrei az algíri vevő részére megfelelőnek találták az elosztószekrényeket. Másfél havi munka után, így másnap reggel már kamion indult a berendezéssel Algériába. (Méhes! Éva (elvétele) EGYRE NÉPSZERŰBB A SÍELÉS Utazási irodák télen A tél nem számít utazási főidénynek, de a megye idegen- forgalmi irodáinak mégsem lehet okuk panaszra. Téli túráik, szilveszteri programjaik rendre elkeltek, és nagy az érdeklődés a már előjegyezhető jövő évi utazások iránt is. Az idéi télen ismét a sítúrák a legkeresettebbek. Egyre több a híve ennek a vonzó, egészséges téli sportnak.- Milyen tapasztalatokkal zárják az évet? Tudnak-é még havas programokat ajánlani azoknak, akik most határozták el magukat egy téli utazásra? Milyen kínálattal készülnek a jövő évre? — Kérdéseinkkel négy utazási irodánál kopogtattunk. HATÉKONYABB ÉRDEKVÉDELEM, JOBB PROPAGANDA A KISZ megyei bizottságának 1985-ös cé Ikitűzései, fe ladatai Tegnap délelőtt Kecskeméten ebben az esztendőben az utolsó ülését tartotta meg a KISZ megyei bizottsága. Ismertették az lW85-re szóló célkitűzéseket, rendezvénytervüket. Gráner Gyula első titkár szóbeli kiegészítőjében az elmúlt időszakról is számot adott, hiszen csak a tapasztalatok birtokában jelölhetik ki a jövő évi feladatokat. Hangsúlyozta: a közös érdek, a közös érdeklődés legyen továbbra is az alapja a KISZ -munkának. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának jövő évi akcióprogramja tartalmazza az eszmei-politikai nevelőmunka, a politikai képzés, a gazdaságpolitikái, az érdekvédelmi, a szabadidős-, kulturális és sporttevékenység, a szervezeti élet feladatait, kijelöli a rétegtanácsok — az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, az értelmiségiek, a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók — tennivalóit. A vitában felszólalt Hajdú István, a bajai Politikai Képzési Központ igazgatója. A propagandamunkával kapcsolatban elmondta, hogy a fiatalok politikai érdeklődését nem mindig sikerül kielégíteni, mert a propagandisták egy része felkészületlen. Emiatt elsikkad a propagandamunka lényege és a személyes meggyőzés fóruma formálissá válik. Az is előfordul, hogy az ifjúsági vitakörökre nem jó témát választanak a fiatalók: a fontos kérdések nem kerülnek felszínre. Feladatuk tehát a tudatosság, és a munkaformák erősítése, a propa- ' gandisták felkészítése. (Folytatás a 2. oldalon.) Az IBUSZ megyei irodájának igazgatója, Kucsora József elmondta, hogy náluk megszűnőiben az utószezon! holtidény. Ugyanolyan' erőteljes munka folyik. mint nyáron. Kialakult a téli programok vevőköre, a vártnak- megfelelő minden területen az érdeklődés. Egyre nagyobb az igény a családos üdülésekre. Ezt a formát a gyermekeknek nyújtott kedvezmé(Folytatás a 2. oldalon.) NEGYVEN ÉVE ALAKULT MEG AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS Ünnepség Debrecenben Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a Aagyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményeinek akkor otthont adó Debreceniben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek külön- vonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hosonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Az érkezést követően koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján levő felszabadulási emlékműnél. Pontiban 12 órakor megkondult a református nagytemplom Eákóczi-Jharangja, s „Basahalmától— öspéterfiáig” hirdette: Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az Országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost,. Lo- sonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlevő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsósorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait. — Minden okunk megvan rá, hogy tisztelettel emlékezzünk azokra a tettekre, amelyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben az ünnepélyes órában is, soha el nem múló hálával gondolunk a Szovjetunióra, a szovjet népre, amely áldozatos küzdelemmel, a fasizmus fellett aratott történelmi jelentőségű .győzelmével felszabadította hazánkat. Ezáltal vált lehetővé, hogy népünk éljen a szabadság adta lehetőséggel, és hozzákezdhessen a szocialista társadalom építéséhez — mondotta Sarlós látván, az országgyűlés elnöke, majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Társadalmunk bizalommal készül losonczi pál az új feladatok vállalására • ünnepi gyűlés a református kollégium oratóriumának történelmi falai között. Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves elvtársak, honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva' tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján —v de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt, és megindul tan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmélyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkés-földbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A demokratikus átalakulás feltételei A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyitéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos klzsákmányolói- val. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front: a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai Önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizánosztagok, a MO- KAN-komité harcait feljegyezte a történelem. így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés!” A nemzeti összefogás jegyében A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszer- ben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás—paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet követelte. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar államszervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hitlerizmussal, a nyilas uralommal szembenállók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében — a hitleri Németországgal és az embertelen eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demokratikus Magyar- ország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet összefogását testesi- > tette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt. a kisbirto- kosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokrata Párt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író. földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A Nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és céltudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyar-" országon is a Kommunista Párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyverszünetért, a Németország elleni hadbalépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Szózat a magyar néphez Első tetteként a Nemzetgyűlés Szózatot intézett* a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére Valóságosan nemzeti kormány volt ez. amely meghirdetett céljaiban, összetéte en és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyver- szünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadbalépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatás« tisztségek betöltését, a • közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden nénellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A Kommunista Párt és a Parasztpárt kezdeményezésére tör-' (Folytatás a 3. oldalon.)
