Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

[ MAGAZIN Országos fórum Kecskeméten Beszélgetés a vitavezetővel i Harmadszor került sor arra, hogy országos ülmfórum kereté­ben találkozhassanak egymással, és kicserélhessék tapasztala- - taikat a rövidfilmek gyártói és forgalmazói. Az 1981-es kecs­keméti, majd miskolci rendezvények után ismét Kecskemét left a házigazda. Ebből az alkalomból válaszolt néhány kérdésre György István filmrendező, a szombati program vütavezetője. — Milyen várakozással tekintett a szakma, s a közvélemény az eddigi tapasztalatok, alapján a III. Országos Közművelődési Filmfórum elé? — A fórum elsősorban arra hivatott, hogy a közművelődési munkát segítse. Jó ötórás filmanyagon át kaphatnak az itt * megjelentek tájékoztatást a mai magyar valóság legváltozato­sabb területeiről, melyek hozzájárulnak értékeink, az emberi életmód változásainak, s környezetünknek jobb megismerésé­hez. Ezek a filmek sajnos nem mindig jutnak el azokhoz, — számos ilyen terület létezik — akiknek munkájukhoz szüksé­gesek lennének. Gyakran az is kérdés: tudják-e egyáltalán, hogy milyen filmek készültek, de még inkább: hozzájuthatnak-e. Természetesen a rövidfilmek nemcsak ilyen célirányos és szer­vezett felhasználást tesznek lehetővé, hanem a mozik műso­rán (gyakran kísérőműsorként is) rendszeresen láthatók. — Kiknek a részvételére számítottak a fórumon? — A filmfórum a látszat ellenére nem elsősorban filmes rendezvény; a filmek „csak” a tárgyát képezik. Itt és most azok tanácskoznak, akik ezeknek a filmeknek potenciális fel­használói, a hivatalos forgalmazók, a különböző kulturális in­tézmények speciális szakemberei, az oktatásban tevékenykedők, s nem utolsósorban azok az amatőrök, akik szívükön viselik, s talán tehetnek is valamit a közművelődéssel szoros kapcso­latban álló filmek sorsáért. — Mint az 1982-es miskolci rövidfilm-fesztivál igazgatója, s mint a jelenlegi fórum egyik vezetője, milyen tanulságokat von le immár a harmadik összejövetelkor? — Véleményem szerint a rövidfilmekre fokozottan ráirányul a figyelem. Ügy érezzük, — a jobb szervezés következtében — élénkül az a tevékenység, amely lehetővé teszi, hogy minden film találkozhasson a közönségével. Ez már azért sem haszon­talan, mert a filmek komoly anyagi értéket is képviselnek. Nyugodtan állíthatom, hogy a filmek forgalmazása az utóbbi időben sokat javult. Ugyanazt várjuk a III. Országos Közmű­velődési Filmfórumtól is, mint az előzőektől, hogy hatására az a megindult folyamat, melyről beszéltem, felerősödjék. R. K. J. Ladislav Fuks a mozi A sokoldalú Lakatos Vince Részlet egy Lakatos-filmből: Vágtázó ménes. Ladislav Fulks a mai cseh iro­dalom alighanem legnagyobb egyénisége. — A hullaégető és máS remekművek Európa-szerte ismert írója — a mozi niaigy szerelmese. — A film megszállottja vagyok — nyilatkozta. — Tátott szájjal ülök a vászon előtt, ha valami szépet vetítenék. Emlékszem, nyolc-kilencévesen minden vasár­nap matinén ültem. Akikor még ötven fillérbe került a mozijegy, gumicukrot és tökmagot rágcsál­tunk a sötétben, vagy a tenye­rünkből nyaltuk a pezsgőport. Ha a gyerekkoromra gondolok, Chap­lin jut az eszembe. Még Charles Boyer, Greta Garbo, Spencer^ Tracy és Rökk Marika sem ejtett akkora ámulatba mint 6, pedig értük is valósággal rajong­tam. De a chaplini kisember, aki nagv dolgokra kénes, valahogy közelebb állt hozzám. — Első filmhősöm, a hullaége­tő, egy adott kor képviselője, a fasizmus terméke volt. Furcsa, mód megpattant lelkében egy húr, bedőlt a feletteseinek, hallgatott a barátjára, meg akarta menteni családját, ezért végzett velük. Pontosan ugyanilyen embert per­sze nem ismert ben, az eset sem egy az egy- ít meg, amit RÖVIDEN.*. Irt és rendezett élete utol- só pillanatáig” — írta ró­la egyik méltatója. Nagyszerű és tömör jellemzés ez arról az em­berről, aki a század elején szü­letett, és a* kiskunhalasi tanya­világban szerzett korai élmé­nyeit vitte magával hosszú és gazdag élete során. Sokoldalúsá­gáról és egyértelmű elkötelezett­ségéről ismerte dt mindenki. Új­ságíró, rendező, forgatókömyvíró, fotós és néprajzos volt egysze- mélyben, s talán mindenekelőtt a legjobb értelemben vett nép­művelő, közművelődési szakem­ber. Vagy ha úgy tetszik, peda­gógus, közéleti ihletésű nevelő, aki „nem középiskolás fokon” igyekezett szeretett népét tanítani — és tudta is. Valaki úgy jelle­mezte, hogy „a változások ta­núja és krónikása” volt. Három évtized alatt kétszáznál több filmet készített. Ezek közt sok az úgynevezett oktatófilm. Ő ezt a műfajt is vállalta. Egysze­rűen, természetesen; hiszen ez, volt élete egyik legfőbb eleme. Igazi nagy jellem, szeretetre méltó egyéniség volt, aki másbkért élt, lobogott örökké. Egyik nagysze.* rű példája ennek Mementó című rövidfilmsorozata.' Méltán ka­pott műveiért hatvannál több díját. Az első ránk maradt filmszak­lapot 1908-ban Ungerleider Mór alapította, Mozgófényképhíradó címmel. * A Hunnia Filmgyárat 1911-ben alapították Budapesten. Az első filmeket akkor a Vígszínház mű­vészeivelforgatták. Magyarországon a század első évtizedében összesen 270 mozi működött. VÉLEMÉNYEK, VALLOMÁSOK „A filmművészet fogja talán leginkább testi valóságukban is összeszoktatni, egymás megértésé­hez vezetni a népeket és nemze­teket.” (Balázs Béla) „A filmszociológia új hulláma, melyet „történelmi;, dokumenta- rizmúsnáfi?r is neveznek, az ele­ven; személyes emlékezet megszó­laltatásával történelmi közelmúl­tunk olyan eseményeit kezdte re­konstruálni, melyek létfontossá­gúak egy-egy társadalmi csoport, etnikum, vagy a nemzet egészé­nek azonosságtudata szempontjá­ból”. (Filmvilág, 84/5.) „A filmnek vidámnak, derűs­nek kell lennie, képileg tisztának, mívesnek.” (Fellini) „A film egysége: egyetlen kép, az idő dimenziójában”. (Babits) „A mozgókép először egyesít te. rét és időt az emberiség törté­netében.” (Nemeskürty István) „A mozgófényképet az emberi lelemény legcsodálatosabb alkotá­sának látom.” (Karinthy Frigyes) „A moziban szinte kottára van szedve a mozdulat, a test muzsi­kája.” (Kosztolányi Dezső) „A moziban egyetlen nyitott szem lesz az egész életünk.. ' (Szabó Dezső) „A mozgókép megszűkítette a Föld mérhetetlen távolságait: kö­zelebb hozta egymáshoz az embe­reket.” (Kispéter Miklós) leírtám, de isniertem valakit, aki — bár nem krematórjumban dől-* gozott, mégis — az én hullaége. tőm nyomában járt. Végered­ményben élő emberről mintáztam meg hősömet. Éppen ezért nem voltak különösebb konfliktusaim önmagámmal a kötet írása köz­ben. Később már nem -írtam for­gatókönyvet munkáimból. Ma nincs időm ilyesmire: új témákat hordozok magamban, és ezek meg- • írását tartom a legfontosabbnak. Még akkor is, ha tudom, hogy rossz forgatókönyvből sosem le­het jó film, ellenben jó forgató- könyvből gyakran lehet félresike- ■ rült alkotás. Nagyon tetszett Vészi ’ János vizsgafiilmje, amit a Mundstock úrból csinált. Vészi olyan forgató­könyvet írt az én első könyvem­ből, hogy — bár nem használt föl mindent a cselekményből — a mű'lényegét teljes egészében át­mentette a filmre. Szerintem az ő filmje a legjobb példa arra, hogy nem is olyan fontos az író és a rendező együttműködése, ha a film alkotója hozzáértő, tehet­séges ember. Sem ötleteket, sem tanácsokat nem adtam Vészinek, mégis páratlan ráérzéssel vitte filmre a regényt. Persze ilyesmi­re ritkán van példa. Filmliölcsönzés Az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban évek óta működik a megyei filmtár. ötezer kópia közt 'válogathatnák a megren­delők. Katalógus segít a választásban a földrajzi, csillagászati, geológiai, irodalmi, képzőművészeti stb. témájú kisfilmek kö­zött. Csitári Miklósné, a Ifilmttír jvezetője elmond­ta, hogy a művelődési in­tézmények, a téeszek és az üzemek rendszeresen ■ ér­deklődnek a kölcsönözhető filmek iránt. A másik lehetőség a filmkölcsönzésre 1 a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat szolgáltatása. Itt többek között pályaválasz­tási, közlekedésbiztonsági, pedagógiai, természetvé­delmi és j munkavédelmi filmek vannak, de egész­ségügyi és mesefilmet is lehet kölcsönözni. V. M. Amatőrök kamerával A mozgófilm va­rázsa egyre nő, sza­porodik az amatőr­filmesek száma. A ma amatőrfilmje a szuper—8, amelynek nagy előnye, hogy a. zárt kazettának a fel­vevőgépbe helyezé­se egyetlen mozdu­lattal, üzembiztosán történik. A kazettá­ban levő film hossza 15 méter, amely le­vetítve mintegy há­romperces műsor­időnek felel meg. Milyen igényt is kell kielégítenie egy amatőr , kamerának ? Legyen beépített fénymérője, mely a mindenkori fényvi­szonyoknak megfe­lelően lehetőleg au­tomatikusan állítja a blendét, a fényrekeszt. Elvárjuk a kamerától azt is, hogy legyen legalább két felvételi képsebessé­ge. Az egyik lehetőleg az úgyne­vezett egyes menet .legyen, amely - lyel kockánként lehet felvételt készíteni. Ez sok trükkfelvétel le­hetőségét rejti magában. A „koc- kázással” feliratokat is tudunk készíteni, benépesíthetjük az üres teret. Sok felvevőgépen az objek­tív gyújtótávolsága megváltoztat­ható. Ennek használatával olyan hatást észlelünk, mintha a képen a felvétel tárgya közeledne. Az elkészült, előhívott filmte­kercset nem lehet mindjárt ve­títeni. Előbb még -„vágni” kell, Automata ragasztókészülék. vagyis az egyes jeleneteket sor­rendbe kell helyezni. Ehhez fel­tétlenül szükség van egy megfe­lelő ragasztóprésre. A kis készü­lék a kettős ékvágást egy munka­menetben végzi el. E ragasztó­préssel olyan filmeket is lehet vágni, amelyeken hang- és ki­egyenlítő sáv van. A présből igen egyszerűen: ki lehet venni a fil­met: gombnyomásra leemelkedik -róla a filmtovábbító és préselő lap, és ezek kiindulási helyükre ugranak vissza. Az így szabadon maradt filmet a friss ragasztási hely megsérülése nélkül ki lehet ,A JAPAN „NAGYOK” ■Akárcsak ’Hollywoodban/’ Japán­ban is hagyományosan néhány túl­méretezett társaság tartótra kezében a filmtermelést, amelyeket ,,a na­gyok” néven ismertek. Közülük négy maradt fönn — a Toho, a Tóéi. a Socsiku és a Nikkaicu. Hollywoodtól eltérően ezeket a nagyokat nem aka­dályozzák trösztellenes törekvések abban, hogy mind a termelést, mind a forgalmazást, mind a bemutatást a kezükben tartsák. Ez monopólium- szerű hatalmat adott a kezü-kbé. A 25 évvel ezelőtt Japánban előállított öt­száz filmet egy kivételével a nagyok gyártották. 1983-ra a kép alaposan megváltozott. Tavaly az össztermés 917 film volt, de ehhez a nagyok csak 116-tal járultak hozzá. További 23 filmet független társaságok csinál­tak, 1l78 pedig az enyhe pornográfia kategóriájába esett. Akárcsak a leg­több nyugati országban, a mozik szá­ma erősen összezsugorodott. Számuk löeo-tól 7457-ről 2239-re csökkent. Az amerikai filmek most a fő attrakciók. Az E. T. 9,4 milliárd jent 09.5 millió dollár) hozott a. japán kasszáknál, szemben azzal az 5,(1 milliárd jennel, amit a legnépszerűbb 1983-as hazai film a Nankyoku Monogatari hozott. Tavaly a japán filmeknek csak a 3,4 százaléka volt nyereséges. KOPRODUKCIÓK JUGOSZLÁVIÁBAN Húsz évivel ezelőtt kezdődtek a ju­goszláv filmstúdiók és a tőkés film- vállalatok közötti kaprodukciós kap­csolatok. A kezdeti nehézségek után belbizonyosodott, hogy a művészi, szakmai tapasztalatok mellett a kop­rodukciók jelentős devizabevételt is biztosítanak Jugoszláviának. Az utób­bi években a< legtöbb Európában for­gatott amerikai produkcióhoz vala­milyen köze van a zágrábi Jadran- filmnek is. A külföldi, főleg az óceá­non túli filmeseik megbízható part­nerként ismerik és ajánlják egymás­nak a Jadran stúdiót. Ezenkívül a Jadrannak külföldi „játékszabályok” és előírások alapján kutatják fel az üzleti lehetőségeket. A kezdeti idők­ben Jugoszlávia ezekben a koproduk- ciós filmekben csak szép tájakkal, lovakkal és statiszták tömegével kép­viseltette magát. Az eltelt években a Jadran minden ' kötelezettségét a szerződés szerint teljesítette a leg­magasabb szakmai szinten, s így si* került elérnie, hogy ma már a vál­lalkozásokban egyenrangú partner­ként vesz részt. A Jadran-filmmel együtt a jugoszláv filmesek, opera- , tőrök, színészek is tekintélyt szerez-'-' tek maguknak á filmvilágban. NÉGYRÉSZES TÉVÉSOROZAT • Nagy sikerrel mutatta be a bolgár televízió. A Karasztojanov család cí­mű négyrészes sorozatát, amely a bolgár forradalmároknak állít emlé­ket. A bolgár—szovjet koprodukcióban készült filmet Ivan Krumov forgató- könyve alapján Nikolaj Mascsenko rendezte. A történet az l»923-as anti­fasiszta felkeléstől a honvédő hábo­rúig tartó időszakot öleli át. A Ka­rasztojanov család végigéP a meg­próbáltatások, az emigráció, majd az antifasiszta harc minden gyötrelmét. FIATAL RENDEZŐK FESZTIVÁLJA Immár a M. alkalommal rendezték meg Lengyelországban a fiatal film­rendezők fesztivállá^, a koszalini filmszemlét. A rendezvény elsősor­ban vitafórum volt, amely a filmkul­túra népszerűsítését szolgálja, -s csak másodsorban fidmvereeny. Az idei fesztiválon például „Őszinteséget az őszinteségért” címmel hat kemény vitafórum résztvevői lehettek a fil­mesek és a nézőik. Az első filmszemle óta hagyomány, hogy a zsűrit a film­szemle (közönségéből választják. Az idén a 13 tagú bíráló bizottság elnö­ke a Lédzi Műszaki Egyetem egyik hallgatója volt. s a zsűriben egy sor különböző szakma képviselői hallatták szavukat. Akadt köztük ta­nár és diák, hivatalnok és gépkocsi- vezető. edző és eládó, s a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség akti­vistája. A fesztiválon négy kategóriá­ban indultak a filmek. A fő kategó­riába csak ifjúsági témájú alkotá­sokkal lehetett benevezni. A film­szemle födiját, a Nagy Borostyán Bar­bara Sass ,.Kiáltás” című filmje nyer­te el. A film egy. a társadalom peri­fériáját élő lányról szól; arról, ho­gyan látja és ítéli meg korunk prob­lémáit abban a környezetben, amely­ben mozog. A szerepet az alkotók kifejezetten Dorota Stalinska részére Írták, aki már előzőleg is szerepelt Barbara Sass filmjeiben, köztük a nagy visszhangot kiváltott „Szere­tet nélkül” című műben. BOLGÁR dokumentum- FILM-GYÄRTÄS A dokumentumifilm-gyártás a hat­vanas években, bontakozott ki Bul­gáriában. Az úttörők számos eljárás­sal kísérleteztek, s igen ötletes, új­szerűi filmeket forgattak. Neneva To- cífeva, az akkoriban világszerte di­vatos módszerrel, a rejtett kamerá­val dolgozott, Julij Sztojanpv pedig archfvanyagokba öntött életet. Edu­ard Zahariev és Nikola Kovacsev^kül­földön is nevet szerzett érdekes do­kumentumfilmjeivel. A hetvenes években a prágai, lódzi. bu<iapesti főiskolán végzett fiatalok jelentkeztek friss szemléletmóddal, s mint a bol­gár új hullám képviselői, forradalma­sították a filmgyártást. 1*974-ben a Szófiai Színművészeti főiskolán is megalapították a film-tanszakot, 6 azóta egyre növekszik a tehetséges, hazai képzésű filmszakemberek szá­ma. Jelenleg öt állami filmstúdió fog­lalkoztatta a főiskola diplomásait. Valamennyi stúdióban készítenek dokumentumfilmeket, de a fő gyártó a Vrerje. Itt évente ötven alkotást forgatnak, s ezek nagyobb része do­kumentumfilm. Többnyire ebben a stúdióban készítik diplomamunkáju­kat a jövendő filmesek. Az új doku­mentumfilmesek közül kiemelkedik Georgi Balabanov, Rajna Tomova. Peter Popszlatev és Pancso. Cankov. Műveikkel az oberhauseni és a krak­kói dokumentumfilm-szemlén nyertek értékes díjakat. Az elmúlt 35 évben a bolgár dokumentumfilmesek 50 nemzetközi díjat szereztek alkotása­ikkal. Ilyen ember Kocsis Pál volt A tél a pihenés és a tanulás ideje, így tartja a régi paraszti bölcsesség. Fiataloknak nincs szükségük különösebb erőgyűjtés­re, tudásra annál inkább. Nem kellett sokáig biztatni a húsz­egynéhány éves ifjú gazdálkodót, aki édesapja híres máriahegyi szőlőjében már bőséges kertészeti gyakorlatot szerzett. A maga ká­rán tanulta: alkalmatlan fajok­kal nem sokra megy. Haladatlan a munkája, ha nem ismeri a leg­jobb fogásokat. Az első újságcikk A gazdasági nyezésére szerv lyamra az első) zett. Szorgalrn, mert a Homok Ogy let kezd emé- ezett téli tanfo- ; között jelentke- isan v tanulhatott, című kitűnő helyi Forgatás közben, 1974-ben, a Kiskunságban. összeállította: Varga Mihály wM szaklap közölte vizsgadolgozatát. (Igaz, a figyelmetlenség, vagy a sajtóhiba ördöge ifjú Kovács Pálnak 'keresztelte, de később, többször is vállalta a szerzősé­get.) Rövid, ám eredeti írását fel­tehetően Mathiász János, a'lap rovatvezetője is olvasta.. Ma is időszerű, sőt az évek múlásává! egyre aktuálisabb jelszava: Ter­meljünk minél több piaci cikket és élelmiszert. A fiatalember hely­zetfelismerő, távlatos gondolko­dásmódját jól jellemző mottó fö­lött ez a cím olvasható: Hogyan kell e'gy 40 holdas bérelt gazda­ságot berendezni, hogy az minél többet jövedelmezzen. Már a hely megválasztását fon­tosnak tartotta: „Olyan földet keresek, amelyik Kecskeméttől 8—10 km-re, jó út mellett fekszik, és ha látom, hogy a föld céljaim­nak megfelel, kivészem”. Fontos­nak érezte a szükséges feltételek ■megteremtését. „A tulajdonossal úgy. egyezkedem, hogy csináltas­son nekem egy zöldséges kutat is, és a földjének homokos részét minden 2-ik, fekete részét min­den 3-ik évben trágyáztatom. Ez nekem is, a tulajdonosnak is hasznos, mert a föld jó kezeléssel értékesebbé válik.” ■ Az írást sohasem kedvelte • kü- 5 Ionosképpen (inkább megmet- szeít egy sor szőlőt, 'mint megírt egy oldalnyi szöveget), de a Ho­mok jó néhány példányát őriz­gette. \ ’ • Barátság a szőlő jegyében Megmosolyogták a múlt század végén Katona Zsigmondot, amikor Talfáján és Űrréten vásárolt föl­det. Az ilyenre mondták, hogy csak azért van, mert egy lyuk na­gyon elcsúfítaná szép kontinen­sünket. Csodák csodájára, hála Katona Zsigmond ügyszereteté­nek és hozzáértésének, g gyorsan,, kivirágzott a táj. A Nagykőrösi úton túl, Űrréten gazdálkodott Hankovszky Zsigmond. A két gaz­daság között a katonatelepi isko­lától* Űrrét belsejébe vezető dűlő- út mentén vásárolt -14 holdat 1912- ben a fiatal Kocsis Pál. Nagy ré­szét saszla szőlő borította. A koc­kázattól sohasem riadó ifjú gaz­da az akkoriban Kecskeméten . eléggé j népszerű gyöngyszőlő ki­irtásával kezdte. Csóválták is fe­jüket az arra vetődök, tán gúnyo­sabban is kinevették volna a mindenben tamáskodót, ha nem járták volna már meg a közeli Katona Zsigmondijai. így csak csöndesen lesték, hogy mit akar az ifjú szőlész, akirőLtudták: sok mindent megtanult Hankovszky- tól. Szomszédjai gyorsan meg­kedvelték. Noha sosem volt tár- saságos ember, jól érezték magu­kat körében mindazok, akik is­meretség, vagy ügyeik révén kö­zelébe kerültek.' Zsigmond Fe­renc tanítóval egyenesen össze­barátkozott. A szőlő szeretete hoz­ta őket össze. Mathiász és a talajvíz Bende László kitűnő könyvéből tudom; nála ismerkedett meg a Mathiász-féle szőlőfajokkal. A háború utolsó esztendejében megvásárolta a birtoka melletti Szemere Vilmos-féle szőlőt. Eb­ből egy holdat tisztán Mathiász- féle fajokkal állított be. Áz akkoriban már nagyon öreg nemesítő hibridáló módszereivel is. a nagyszerű pusztai tanító is­mertette meg. A hegyes vidékről / f / \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents