Petőfi Népe, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

1984. december 15. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK KOMMUNISTÁK A FŐISKOLÁN A tudomány mélyébe avatva... Eötvös József: „Én részemről egyszer minden­korra kimondom, hogy — 'amint 'már százszor ki­mondottam életemben — a magyar nemzet jövőjét tisztán cultúra-ikérdiésnek tartom, ennélfogva a ne­velési ügyet, a közoktatási ügyét a nemzet legfon­tosabb ügyének tekintem: .mindent miit az ügy elő­mozdítására tehetek, úgy tekintek, mint legfonto- sabb teendőt, melyet elmulasztva, a nemzetnek jö­vőjét kockáztatom. Én tehát elismerem azon köte­lességet: el kell követnem mindent, hogy ezen ügyet nemcsak sikeresen, hanem a lehetőségig rövid idő alatt kell előmozdítanom”. Ez volt tehát az általános alapelve annak a lépés­nek, hogy a pedagógusjelölteket a „középtanodák­ban nyert .ismereteinek alapján a tudomány mélyé­be avassa bele”. (A költségvetés-tárgyaláskor Neev ven .beszedj A párttaggyulés kérdéséi. Milyen volt a tagság­gal való beszélgetések aránya? (80 százalék). Mi­ként minősíthető a főiskolai hallgatók eszmei arcu­lata? Hogyan minősíthető a felsőbb KISZ-saervek irányító szerepe? A szakszervezeti választásokban miért csupán a .pártvezetőség és nem az egész párt­tagság vesz részt? Az aggódó kérdések kielégítő választ kaptak. Két ünnepi aktus. Vígh Lásrfó 25 éves párttagsá­ga alkalmából emléklapot kapott. Csilics Jó- zsef Kiváló pártmunkáért oklevél kitüntetésben ré­szesült. Dr. Fekete László pedig megkapta a párt­tagsági .könyvét. A beszámoló. Dr. Fekete Bertalan, a párt- szervezet titkára szóban és írásiban egy valóban kollektív beszámolót terjesztett elő. "7 A pártcsoportok — a kezdeti kissé bizonytalan lepesek megtétele után — mindinkább megtalálták heiyuket, szerepüket és stílusukat a főiskola párt- eletensk feladatrendszerében. — Több ízben a vezetőség és taggyűlés szintjén toglalkozunik a hallgatói pártcsoport munkájával (12 fo.) — Igen jól működött a gyakorlóiskola pártcso­portja,. a művelődési nevelési tanszék -pártcsoport­ja és a neveléstudományi tanszék pártcsoportja. A kibővített vezetőségi üléseken véleményükkel segí­tették elő az elvszerű állásfoglalások létrejöttét. — Az alapsaervezet tagságának taggyűléseken való megjelenése 85—90 százalékos; a vitakészség lényegében jó. A párttagság aktivitása, (különösen a főiskola belső életét elemző — a demokratizmus és (közérzet, személyzeti munka, tanulmányi fegyelem és munkamorál — napirendeknél volt dicséretes. !— A párttagság és a vezetőség (kapcsolata jó. A pártvezetőségi ülésekre minden esetben meghívjuk a témáhan érdekelt pártcsaport-bizalmiakat és az állami vezetőket. Töhb ,pártcsoportból jelzik, hogy több alkalmat kellene adni az egyéni elbeszélgeté­sekre. — A pártvezetőséget a KISZ-bizottság munkájá­ról fokozatosan tájékoztatta. Ennek eredményekép­pen a beszámolási időszak emlékeztetőjének írásos tanulsága szerint 29 vezetőségi ülésen, 47 KISZ- munkát érintő témát vitattunk meg. Minősítés. A bajai városi pártbizottság bizottsága elismerte a 'beszámolóban összegzett munkát, és visszaigazolta azt. A pártalapszervezet tervező munkáját az átgon­doltság és céltudatosság jellemzi. Munkatervük fo­lyamatában helyesen tükrözi a felsőbb pártszervek határozataiból adódó feladatokat, ugyanakkor napi­rendre tűznek olyan témákat is, amelyek az inté­zet életéhez, az ifjúság- és oktatáspolitikához kö­tődnek. A főiskola oktató-nevelő munkája jó színvonalú. Párt- és állami vezetése céltudatosan dolgozik a tartalmi munka továhbi erősítésén, A .pártvezető­ség beszámolási időszakban végzett munkája elis­merést érdemlő. Funkciójuknak megfelelően dolgoz­tak. Vita. Marjanovics József: lényegesen nagyobb költségvetéssel dolgozunk, mint korábban, tehát a képzéshez a tárgyi feltételek adva vahnak. A diák­jóléti alap is jócskán megemelkedett. Gálfi elvtárs a nyugdíjasokat említi, okkal. Már annyian vannak, hogy kitennének egy pártcsopor­tot. Ügyelni kell arra, hogy ne csak a párttagsági díjat fizessék, hanem munkát várjanak tőlük. (Ez azonban a nyugdíjasakon is múlik. Mert hiába a folytonos serkentés, ha ők nem sokait tesznek. Ket­tőn áll a vásár.) Antal elvtárs jelentést tett a taggyűlésnek a mun­kásőrségben végzett munkáról. Ez szokatlan egy pedagógus-taggyűlésen, éppen ezért hallgatták fi­gyelemmel. De nem hagyta szó nélkül, hogy na­gyobb nyitottság kellene, a (közérdekű témáknak, és tárt kapukon kellene beengedni a szükséges infor­mációkat. Zsellérré, a tanulmányi hivatal vezetője közért­hető fogalmazással tette szóvá a hallgatók munka- és tanulási morálját. „Feszültség van az Oktatói kö­vetelmény és a hallgatói teljesítmények között”. A számonkérés következetes, de a fegyelem nem ki­elégítő. Éppen a mai napon két hallgató „dobta be a törülközőt”, magyarázatot sem adva távozásuk okáról. Az ilyen felelőtlenséget nem lehet eléggé elítélni. Dr. Juhász Károly főigazgató: Kiegyensúlyozott pártmunkáhan vettünk részt. A viták, a kérdések eldöntése után egységes volt a pártszervezet. Bevált az egyéni pártmeghízatások rendszere. Nagy szük­ség van a folytonos fiatalításra. A tudományos munka fejlesztését összhangba kell hozni a tuda­tos, tervszerű káderféjilesztéssel. Szólt az intézmény dolgozóinak társadalmi megbecsültségéről, és a bé­rek szerény növekedéséről. Sok minden hasábokba kívánkozna még az elhangzott kérdések közül. Összegzésül így is el­mondható: Eötvös József neve és tanítása kötelez, és azért bizonyos, hogy Baján is folytatódnak az erőfeszítések a nemzet „lámpásainak” korszerű képzéséért. W. D. vélemények! a sárfehérben Büszke lehet a párttagság 'Több oka is volt annak, hogy csaknem egyedülálló beszámo­ló taggyűlést tartott az .izsáki Sárfehér Tsz pártalapszervezete. A körülmények különösségé­hez tartozik: kevés kivételtől el­tekintve minden helybeli család kapcsolatban áll valamilyen módon a közös gazdasággal. Nem akármilyen erőre vallanak a mé­retek: kilenc pártcsoportban kilencven tagja van itt az MSZMP-nek. Ugyanakkor alig ákad a térségben olyan téesz, amely hasonló mostoha természe­ti körülmények közt — az adott­ságokhoz sokrétűen alkalmaz­kodva, megbízható, jó gazdálko­dási színvonalon — fogná össze az évi 65—70 millió forintos ér­téket termelő háztáji és kisegítő gazdálkodást. Kilencen szóltak hozzá a ve­zetőség beszámolójához. Juhász. Sándor traktoros brigádvezető azonnal különvéleményének adott hangot. Nem értett egyet azzal, hogy az alap­szervezet vezetőjét' munka­helyén kívüli pártmegbízatások túlzottan elvonják a tagságtól. Azt kérte, hogy Kocsán Béla tit­kár mozogjon többet a 'területen, találkozzon gyakrabban a szövet­kezet dolgozóival. Ezt erősítette meg Nagy József, a szakszerve­zeti bizottság titkára is — álta­lánosítva a fölvetést. „Jó volna — mondta —, ha a gazdasági ve­zetők ismét többször jutnának el hozzánk, hogy véleményt cserél­jünk". Az egyéni, közvetlen beszél­getésen őszintébbe^ az emberek, többet mondanak el gondjaikból és javaslataikból egyszerű és ke­resetlen szavakkal. Szarvas Jó­zsef né szőlőművelő, a nőbizottság elnöke szerint azért is szükség van a vezetők mindennapi mun­kahelyi jelenlétére, hogy ki-ki azonnal megismerhesse vélemé­nyűket a fontosabb kérdések­ben. A fölszólalások a munkaver­seny helyzetétől a hangulatte­remtő személyi döntésekig (visz- szaigazolva azokat) felölelték a Sárfehér Tsz elmúlt öt esztende­jének fontosabb mozzanatait. Hitelesen hangzott a megállapí­tás: büszke lehet a párttagság az elért eredményekre, (hiszen több­letmunkával segítette a gazdál­kodást, a vitás kérdések tisztázá­sát. Az alapszervezeti titkár gya­koribb munkahelyi jelenlétét szorgalmazó fölvetések egyebek közt arra világítottak rá, hogy semmi sem pótolja a közvetlen, személyes, élő kapcsolatokat. Emellett azt is sugallták, hogy a szövetkezeti, üzemi demokra­tizmus nem csak alaposan elő­készített fórumokon nyilvánul­hat meg, hanem teljesen váratlan helyzetekben, a műhelyek és üzemegységek mindennapjaiban is helyet követel magának. S ez utóbbi nem kevésbé lényeges, mint a jókora szervezési energiá­val előkészített termelési és más számadási tanácskozás. Az izsá­ki tsz kommunistáinak — .bele­értve az érintett vezetőket is — volt erejük kimondani, s elismer­ni, hogy mind a kettő nagyon fontos, s csak együtt lehetnek igazán hatékonyak. H. F. OLAJOSOK SZÁMVETÉSE Háromszáznegyvennégy kilométer kutató- és feltáró fúrás Az elmúlt napokban tartotta 'beszámoló taggyűlését a Kőolai- és Földgázbányászati Vállalat I. számú kiskifnsági olaj bányász- pártalapszervezete. Az ötévi mun­kát értékelő beszámolót Hermán István, az alapszervezet titkára ismertette. A terjedelmes előter­jesztésen látszott, hogy az kö­zös munka eredménye, az egyéni beszélgetések összegzése, A po­litikai munkát értékelve, foglal­kozott a gazdaságpolitikai te­vékenységgel, azzal, hogy öt év alatt háromszáznegyvennégy ki - lométer kutató- és feltáró fúrást végeztek, amihez 370-en voltak, azaz a kiskunsági üzem egyhar- mada. Az üzemegységnek jelentős gondokat, nagy feladatokat kel­lett megoldania, ugyanis mun­kájuk a Duna—Tisza (közén Ceg­lédtől Hercegszántóig terjed, a folyamatos üzem, az időjárás sze­szélyei, a - háromnapos műszak­csere — amely hosszú napokat. 12 órás műszakot eredményez — bizony megviseli és kemény embert farag a dolgozókból. En­nek ellenére szakítottak időt. a pártmunkára, a társadalmi te­vékenységre. Ezt emelte ki’ a beszámoló, amikor a szervezeti életről adott számot. A fegyel­mi helyzet az átlagosnál jobb, bá.r mindig akadnak magukról megfeledkezett emberek, akik nem tudják, hol a határ és véte­nek az erkölcsi normák ellen. A párttagság elítélte ezt a magatar­tást, lazaságot, és a kapzsiságot. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a KISZ-szervezettel, amelyben a pártépítő tevékenység bonta­kozott ki leginkább. Az elmúlt öt évben szinte minden felvett párttagot a KISZ-alapszervezet ajánlott. Különös színfoltja volt e munkának, hogy ebben az év­ben egy fiatal házaspár, Szittár Antal és Szíttámé Pajlovics Má­ria együtt kérték felvételüket. Mindketten fiatal technikusok és aktív KISZ-tagak. A beszámoló vitájában' 15 -en vettek részt, a résztvevők 30 szá­zaléka. A témák közt a társadal­mi munka és a mellékfoglalkozá­sok közötti összefüggés és a tár­sadalmi tulajdon védelme szere­pelt. A kommunisták az ideoló­giai munka- és a pártpropaganda- tevékenység fokozását sürget­ték, valamint szorgalmazták á szabad idő hasznos eltöltésének megszervezését. Végezetül meg­választották a vezetőségválasztó taggyűlés tisztségviselőit; Szekér József Képviselőválasztások - közfelkiáltással NEGYVEN ÉVE A felhí­vást, ame­lyet az Ide­iglenes Nemzetgyű­lés Előké­szítő Bizott­sága a ma­gyar nép­hez intézett, 1944. december 15-én adták nyomdába. A deb­receni Néplap másnapi szá­mában megjelent, de röplap formájában alighanem már az előző nap kinyomtatták, hogy a választási megbízot­tak magukkal vihessék. Az előkészítő bizottságnak 17 tagja volt, a legkülönbözőbb pártállású és foglalkozású em­berek. Ami összefűzte őket, az a nagyon mélyre jutott Ma­gyarország, és népének fel- emelkedésébe vetett hit volt. „A hazánkra szakadt nagy sze­rencsétlenség indított bennüri- ket, magyar 'hazafiakat arra, hogy kezünkbe vegyük a kez­deményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, amely megalakítja Magyaror­szág Ideiglenes Nemzeti Kor­mányát” — írták. — „... Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ki­fejezésre fogja juttatni a ma­gyar nép akaratát: összefogni a párt és társadalmi különb­ségek nélkül a német rablók kiűzésére, az országnak a ro­mokból való feltámasztására, erős, független, demokratikus Magyarország megteremtésé­re”. Tizenkilenc szovjet teher­autón 24 magyar küldött in­dult útnak, hogy az ország már felszabadult részén meg­választassa azt a 212 képvise­lőt, akik majd december 21- én, a téli napforduló napján — vagyis akkor, amikor nö­vekedni kezd a világosság ide­je — ülnek össze a debreceni református kollégium orató­riumában. A választások, a -képviselők összegyűjtése a Magyarország teljes felszabdításáért harcoló szovjet csapatok hadműveleti területén folyt le. Negyven­négy helységben — a negyven- ötödik maga a háborúban egyébként sokat szenvedett, romokban heverő Debrecen volt — jártak a küldöttek, egymás után tartották a nép­gyűléseket, ahol hatalmas lel­kesedéssel választották meg azokat a képviselőket, akik megfeleltek az akkori politi­kai erőviszonyoknak. 'Hogy honnan jöttek, kiket képviseltek? Jöttek az ország­nak arról a részéről, amely már szabadon élt, ahol -már megalakultak az első népi szervek, s amely már oly na­gyon nélkülözte azt a közpon­ti hatalmat, amely hozzálát a nemzet előtt álló legfontosabb, legsürgősebb feladatok meg­valósításához. A szabad Ma­gyarországot Révész Imre, a tiszántúli református egyház- kerület püspöke, az előkészítő bizottság egyik tagja tíz évvel később úgy jellemezte, mint egy olyan szabálytalan, hosz- szúkás sokszöget, amelyet a térképen Pécstől Szegedig, on­nan Makón, Gyulán, Sarka­don, a Hajdú—Biliar—Szabolcs —Szatmár vidékeken át Vásá- rosnaményig, onnan Miskol- cig, onnan Egeren, Jászberé­nyen, Cegléden át Pécsig meg­húzható egyenes vonalakkal lehet megrajzolni. Ez volt te­hát az ország területének ki­sebbik fele, amelyen akkori­ban 3—3,5 millió ember él­hetett, s amelyen 2000 felsza­badított község feküdt, de amelyeknek a képviselővá­lasztásba való bevonásáról a rendkívüli közlekedési nehéz­ségek és a még folyó harcok miatt gondolni sem lehetett. És mégis, a rendkívüli módon megválasztott ideiglenes nem­zetgyűlés a nemzet igazi aka­ratát képviselte, ezerszer 'kü­lönb, demokratikusabb volt, mint azelőtt bármelyik ma­gyar parlament. Hogy miként folytak le a választások? Néhány fenn­maradt jegyzőkönyv, újság­cikk bizonyítja: demokratikus vita után, közfelkiáltással. A résztvevők a debreceni küldöt­tek szavai nyomán megismer - kedtek az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és a megalakítandó ideiglenes kormány céljaival, amely a legfontosabb és leg­időszerűbb feladatként a hit­leri Németországgal való azonnali szakítást jelölte meg, egyben a fasizmus elleni harcra szólította fel mind a felszabadult, mind a még né­met megszállás alatt álló or­szágrészek lakosságát. A nem­zeti összefogást hirdette az újjáépítés sikere érdekében, amelyhez elengedhetetlennek tartotta, hogy a dolgozók tö­megei politikai jogokhoz jus­sanak, és külön kötelezettsé­get vállalt a földreform vég­rehajtásáért. A nép nevében körfelkiál­tással választották még azo­kat, akikre az új magyar ál­lamiság megteremtése várt. Egykorú újságbeszámoló a ■kecskeméti képviselővá'aaztó gyűlésről: „A Városháza dísz­terme régen látott olyan lel­kes, ünneplő (közönséget, mint amelyik vasárnap, délután (vagyis december 17-én, — Aszerk.) kitörő örömmel meg­választotta a város képviselőit áz Ideiglenes Nemzetgyűlés­be. Hiányzott minden külső disz, ezt a választók boldog­ságtól sugárzó arca pótolta; hiányoztak és ezentúl mindig hiányozni is fognak a „meg­hívott előkelőségek”, akik ki­bérelt helyeiken úgy vették fel ábrázatukra az ünnepi ki­fejezést, mini más • ember a kabátját —, helyettük a dol­gozók jöttek el, asszonyok, lá­nyok, férfiak, a munkás Kecs­kemét jövője”. ■ Hét képviselőt választott ez a gyűlés, akik hamarosan el­indultak Debrecenbe. Az Arany Bika szállóban helyezték el és látták el igazolvánnyal a képviselőket. Élelmezésükről a Vörös Hadsereg hadtápszol- gálata gondoskodott. A szálló termeit szovjet katonák díszí­tették fel a nemzeti színekkel. Debrecen, az ideiglenes fővá­ros utcáin is piros-fehér-zöld zászlók lengtek. „Az Arany Bika előtt boldog békeidőkre emlékeztető autősorok — rög­zítette a Néplap tudósítója. —■ Bejáratában Kossuth apánk képe néz le késői utódaira, akik az ő szellemében igye­keznek helyrehozni azt, amit nemcsak a legutolsó 25 év, hanem 1849 óta itt elrontot­tak. Egymás után érkeznek a felszabadított Magyarország különböző tájairól a népgyű­lések küldöttei. Boldog össze­visszaságban találkoznak most egymással azok, akik eddig aggódva figyelték egymás sorsát. Régi barátok találkoz­nak, régi ismerősök. A pártok­ba tömörült képviselőkön kí­vül igen sok pártonkívüli meg­bízottal is találkozunk. Őket szűkebb (hazájuk azért küldte ki, mert eddigi működésük ki­érdemelte az általános bizal­mat ...” A nemzetgyűlési küldöttek közös szállásukról egyszerre vonultak, memzetiszínű zász­lók alatt, történelmi küldeté­sük színhelyére, ahol Kossuth egykori helyén nem ült senki, vörös'rózsa jelképezte emlé­két, jelenlévő szellemét. Eb­ben a szellemben fogant a de­mokratikus Magyarország első törvénye, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés Szózata: „Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés ünnepé­lyesen kijelenti, hogy kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenit* birtokosa”. P. L RÁDIÓ JEGYZET Karácsonyi A rádióújságban egy színes karika látható á Révkalauz cí­mű műsor mellett. Azt jelzi, hogy mindenekelőtt gyermekek­nek ajánlják, számukra készítet­ték. A szokásos kulturális programkínálat mellett (könyv, színház, mozi, zene), igen sok időt szentelt a közelgő kará­csonynak a legutóbbi, Nógrádi Gábor szerkesztette Révkalauz, amelyet csütörtökön délután su­gárzott a Kossuth-adó. Betért egy játékboltba a ri­porter, ahol — tapasztalatai sze­rint — a szeretet ünnepe előtt édesanyák és édesapák tépik le egymás fülét, könyökölnek egy­más hasába, miközben judo-be­mutatót tartanak, mondjuk, egy 920 forintos babáért. — Ez gyönyörű pólyásbaba — mondta a boltban az egyik meg­kérdezett —, sírni meg nevetni l is tud, mint az igazi. De lehe­tett kapni a múltkor 1600 forin­tosat, az járt is, meg énekelt, csak sajnos, hamar elkapkod­ták ... El lehet tűnődni azon: sok pénz-e 1600 forint egy játékba­báért? Ami még inkább elgon­dolkodtató, hogy 'mennyire örül neki, aki kapja, s milyen hasz­nosan töltheti vele az időt a gyermek? Csak) az ilyen aján­dékok tehetik széppé a kará­csonyt? Miért hiszi az emberek jó része, hogy mennél több pénz" be kerül valami, annál jobban örül neki a magajándékozott? — Kérdések sokaságát vetette fel a játékbolti riport. Az ezt követő percekben pedig, a lényegre vá­laszt is keresett a Révkalauz. Mégpedig egy másik riporttal: A műsor készítői felkeresték az egyik fővárosi művelődési kcizDont játszóházát, kézműves- körét. S kiderült, hogy itt szebb­nél szebb ajándékokat készíte­meglepetés nek — készíthetnék — a gyer­mekek hozzáértő ötletmester irányításával. És ingyen! Egy nyolcéves -kislány így vé­lekedett a megkérdezett körta­gok közül: — Szerintem a csinált aján­dék sokklal értékesebb, mint a vásárolt, mert azon sziwel-lé- lékkel dolgozunk, beleadunk mindent, s már élőre örülünk közben, előre elképzeljük, mit szól, milyen arcot vág anyu vagy apu, ha kibontja (karácsony este... A kislány szavadhoz nem kell kommentár. Legfeljebb annyi, hogy Kőbányától Nyíregyházáig, Tatától Zalaegerszegig szinte va­lamennyi művelődési intézmény, iskolai szakkör lehetőségeket kí­nál ma már a gyermekeknek, hogy egy-egy ünnep előtt saját munkájukkal — cukordíszék, hímzett térítők, agyagfiguráik std- _—■ lepjék meg szüleiket. S kétségtelen, hogy az anyukák, apukák az ilyeneknek örülnek legjobban, mert ezeket az aján­dékokat csemetéjük figyelmes­sége, szorgalmai, ügyessége min­dennél értékesebbé teszi, tehetL Szó esett e rádióműsorban, ar­ról^ is, hogyan díszítsük fel a fe­nyőfát, és sok házilag kivitelez­hető ötlettel szolgáltak a ta­nácsadók. (Akaratlanul is eszem­be jutottak a városokat már he­tek óta éllepő, csillogó—villogó portékákat áruló, karácsonyfa- díszektől roskatag • standok...) Az egyik megkérdezett szerint a színes papírba csomagolt dió, a színes papírlánc, a szaloncukor, a gyertya, no és a narancs a leg­fontosabb a fán. Mert ezektől kap aránylóén sárga, melegsé­get, szeretetet sugárzó szint a fa. S legyén szó ajándékról, kará­csonyfáról, a lényeg, aa igazi — mint tudjuk, forintokkal senk mérhető — érték mégiscsak ez. A szeretet Koloh Elek Téglagyárak rekonstrukciója • Mivel 1983- ban gyakran bosszankodtak a magánépít­kezők a tégla­hiány miatt, az Alföldén több téglagyárat fel­újítottak az utóbbi hóna­pokban, s egy­ben megszün­tették az idény­munkát is, fo­lyamatosan termelnek. Ké­pünkön: az évi 27 millió tég­lát előállító abonyi gyár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents