Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: Továbbra is derült, vala- .... . , mint borult, párás, ködös területek váltakoznak. Néhány helyen ónos ködszitálás. hódara is lehet. A keleti, délkeleti szél napközben kissé megélénkül. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán általában 2 és 7 fok között ala­kul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxix. évi. 267. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 14. szerda Losonczi Pál Dzsakartában • Losonczi Pál, az Elnöiki Ta­nács elnöke tegnap reggel —kö­zép-európai idő szerint 9 órakor, helyi idő szerint 15 órakor meg­érkezett Dzsakartába, Indonézia (fővárosába. A magyar államfőt és feleségét a repülőtéren Su­harto elnök és hitvese, továbbá Wirahadi-Kusumah alelnök és felesége köszöntötte. 'Ezután a magyar államfő és kísérete a főváros 'központjában lévő Istana Merdeka elnöki pa­lotába hajtatott. Bár elsősorban udvariassági látogatásról volt szó, az előzetes protokollterv sze­rint, a két államfő már a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésének érdemi kérdéseit .is érintette. Eután az indonéz elnöki pár a palotakomplexumban lévő szál­láshelyre, a Wisma Negara ven­dégházba kísérte Losonczi Pált és hitvesét. A magyar államfő­nél délután udvariassági látoga­tást tett Umar Wirahadi-Kusu­mah indonéz áléinak. Ma Lo­sonczi Pál megbeszélést folytat Suharto elnökkel. (A két ország kapcsolatairól cikkünk a 2. olda­lon.) ACZÉL GYÖRGY LÁTOGATÁSA BÁCS-KISKUNBAN Névadó ünnepség a Bajai Tanítóképző Főisl • Aczél Györgyöt Baján a városi pártbizottság székházában fogadják a megye és város vezetői. Beszédet mondott a KB titkára Kétnapos látogatásra tegnap Bács-Kiskun megyébe érkezett Aczél György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, akit Ba­ján a városi pártbizottság szék­házában Romány Pál, a Közpon­ti Bizottság tagja, a megyei párt. bizottság első titkára és dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke fogadott. Ezt követően a Duna-parti vá­ros társadalmi, politikai, kultu­rális életéről Papp György, a városi pártbizottság első titkára és dr. Kincses Ferenc tanácsel­nök adott tájékoztatást, kiemel­ve a társadalmi összefogással épített fedettuszodát, a létesí­tendő ifjúsági parkot, a bővülő közműhálózatot. ■Aczél György és kísérői este részt vettek a Bajai Tanítókép­ző Főiskola jubileumi és névadó ■ünnepélyén, ahol dr. Juhász Ká­roly főigazgató bevezetőjében az intézmény 114 éves múltjáról, a felsőoktatásban elfoglalt he­lyéről, szerepéről beszélt. A fő­iskolán évenként 210 tanító sze­rez diplomát, az intézményi ok- taitó-nevelőmunka szerves része a német és szerb-horvát nemze­tiségi továbbképzés. Bejelentet­te, hogy a nagymúltú iskola a népiskolai törvény megalkotójá­nak, Eötvös Józsefnek nevét vet­te fel. Ezt követően Aczél György mondott ünnepi beszédet. Beve­zetőjében átadta a jelenlévőknek a Központi Bizottság, személy szerint Kádár János, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács üd­vözletét, majd arról beszélt, hogy a névadás mindig emlékezés és visszatekintés. Elmondta, hogy ipártunk marxista—leninista po­litikája megfelelően értékeli a múltat, s ennek nyomán helyé­re kerül Széchenyi István, Deák Ferenc és Eötvös József alakja, ■munkássága is. Eötvös 114 évvel ezelőtt hívott életre tanítóképző­ket, közöttük a bajait is. Ezt az intézetet abban az évben alapí­tották, amikor Eötvös statiszti­kai adatokkal is bizonyította a magyar tanítóképzés elmaradott­ságát. A továbbiakban Eötvös korá­nak kül- és belpolitikai körül­ményeire áttérve rámutatott az előadó, hogy 1849-iben már évti­zedekkel elmaradtunk a környe­ző Európától. Szólt az 1867-es kiegyezés utáni időszakról, s ar­ról, hogy az Eötvös utáni legha­ladóbb, s leforradalmibb törek­vések sem tudták kimozdítani ■hatalmából az úri rendet. Ehhez a Tanácsköztársaság kellett. Drá­mai szavakkal idézte fel a fehér­terrort, a Horthy-korszak bru­tális elnyomó, megtorló és ki­zsákmányoló rendszerét. A felszabadulás utáni időszak, az utóbbi majdnem 30 év tudta csak megvalósítani a forradal­már Petőfi, a reformer Széchenyi és a politikus Eötvös gondolatait — mondotta többek között, majd így folytatta: — Mi az, ami ér­vényes Eötvös örökségéből? Min­denekelőtt az iskolai nevelés de­mokratizálása, ahogy egy euró­pai országot akart európaivá tenni, bár az akkori iskolai tör­vényt nem lehetett végrehajtani. A továbbiakban Aczél György az oktatás, a pedagógia mai ál-, lapotáról, lehetőségeiről, fejlesz­tésének szükségességéről beszélt. Elmondta, hogy Eötvössel mi is valljuk: a gazdaság és a műve­lődés nem választható szét. A művelt emberekkel könnyebben és gyorsabban megvalósíthatjuk gazdasági céljainkat. A nemzeti­ségi oktatásról szólva a követ­kezőket mondta: — Népünknek nemzeti érdeke, hogy a magya­rokéval azonos lehetőségeket ad­jon a hazánkban élő és dolgozó nemzetiségieknek. Segítse, tá­mogassa és ösztönözze kultűrá- lódási lehetőségeiket, hagyomá­nyaik ápolását, nyelvművelését. Az előadó a továbbiakban az oktatási reformról, annak szük­ségességéről szólt. Hangsúlyoz­ta a nevelés fontosságát, a pe­dagógusok meghatározó szere­pét, s hogy az iskola nemcsak oktatási intézmény, hanem a fe­gyelem, az erkölcs elsajátításá­nak színtere is. Befejezésként a pedagógusok és a gyerekek kap­csolatával, annak lehetséges és szükséges sokszínűségével, majd azzal foglalkozott, hogy a 25 év­vel ezelőtti hasonló ünnepség óta a pedagógusok több nemzedéke került ki az intézetből, akik az ország minden táján nevelik a gyerekeket. Ehhez a munkához sok sikert és jó egészséget kí­vánt a Központi Bizottság titká­ra. Az ünnepi beszéd után a FÉ- KON bájai gyára zászlót adomá­nyozott a főiskolának, amelyet Pogány Béla igazgató nyújtott át. A zászlóra Ercsi község, Eöt­vös szülőfaluja és a testvérintéz­mények képviselői szalagokat kötöttek fel. Az ünnepség után a főiskola bejáratánál dr. Fekete Bertalan főigazgatóhelyettes avatta fel Kiss István Kossuth-díjas szob­rászművész Eötvös-domborművét. Aczél György mai programja Kecelen, a Nevelési Központ megtekintésével majd Kecske­méten folytatódik. G. S. • A tanítóképző integet névadó ünnepségén. (Pásztor Zoltán felvételei) KONGRESSZUSI ÉS FELSZABADULÁSI MUNKAVERSENY • A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat termelésének és beruhá­zásainak súlypontja az utóbbi években a Duna—Tisza közére helyező­dött át a Dunántúlról. Kiskunsági üzemének dolgozói jelentős mér­tékben hozájárulnak a versenyeredményeikhez. Felvételünk a nyáron, a 69. számú fúrási ponton, Halas közelében készült. A közelmúltban értékelték a Kiskőrösi Állami Gazdaságban a hazánk felszabadulásának 40. év. fordulója és az MSZMP közelgő XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista munka­versenyt. űzi Ferenc, a gazdaság szakszervezeti bizottságának tit­kára elmondja, hogy a vállalá­sok elsősorban a gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását segí­tik elő. Az évről évre javuló vállalati 'eredményekhez számot, tévőén hozzájárult a mozgalom Az idén 42 brigád 640 talggal segíti a sikeresebb munkát. — A sertéskombinát Jurij Ga­garin takarmánykeverő brigád­ja elhatározta, hogy az idén a tervezett mennyiséginél 1500 ton­nával többet gyárt. Az értékelés szerint ebből már 1200 tonnát teljesítettek. A Petőfi Sándor brigád tagjai nagyobb odafigye­léssel 2000-el több malacot ne­velték. Ősökként az elhullás a kollektívák jobb munkája nyo­mán. A hizlalással foglalkozó Dózsa György brigád la tervezett súly- gyarapodást nem érte el a rábí­zott állománynál/ az egy kilo- /gramm súlygyarapodásra jutó takarmányfelihiasználást viszont csökkentette. Az a törekvésük, hogy a súlygyarapodásnál is tel. jesitsék vállalásaikat —, tájé­koztat ÖZi Ferenc. Vegyünk egy példát a kerté­szetből is. A szőlészeti kerület 11 szocialista kollektívája is részt vesz a mozgalomban. — A vállalások teljesítését még nem lehet teljes egészében értékeim — hangoztatja a gaz­daság szakszervezeti titkára. — Néhány adat azonban már ren­delkezésünkre áM. „ Csaknem veszteségmentesen takarítottak) be 36 500 mázsa szőlőt. Vállalá­saikon túl, a bócsai Petőfi Ter­melőszövetkezet 60 hektáros sző- lőtábláján az ápolást és a beta­karítást jó minőségben elvégez­ték. Egy normál hektár önkölt­sége, az anyag- és energiataka­rékosság a tervezettnek) megfe­lelően alakult. A társadalmi munkavégzésre tett (vállalásaik 90 százalékát teljesítették. Az értékelés azt bizonyítja, hogy gondosabb, fegyelmezettebb munkával több- terméket lehet előállítani, ami nemcsak a gaz­daság jövedelmét növeli, hanem SSL egyénét is. Az anyaiga érde­keltség érvényesülését elősegíti, (Folytatás a 2. oldalon.) Ifibb takarmány Kiskőrösről, új olajkutak Duna-Tisza közén >6 TESTVÉRMEGYEI BEMUTATKOZÁS Az „aranyhomok” ízei, termékei, népművészete Újvidéken Agrár- és élelmiszer-termelésünk reprezentánsa Bács-Kiskun megye, amelyet nemcsak a nagy meny- nyiségi értékek jellemeznek, 'hanem a kitűnő mi­nőség és sokszínűség is. De mit, és mennyit tud­nak erről a szomszéd országokban? Még az oly kö­zeli barátaink, mint a jugoszláviai Vajdaság lako­sai sem eleget ahhoz, hogy megfelelőien értékelhes­sék a felszabadulás óta eltelt négy évtized fejlődé­sét, és üzleti szempontból is mérlegelhessék leg­újabb eredményeinket. Változzon ez a helyzet. Ezért is értettek egyet a megyei tanács vezetői az IBUSZ megyei irodájával, a Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatal kezdemé­nyezésével, hogy Újvidéken — s majd Kikindán is — bemutatót rendezzenek a megyei tanács keres­kedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint művelődésügyi osztályaival együttesen. A termék- és gasztronómiai bemutató holnap nyí­lik Újvidéken a Park Szállóban. Bács-Kiskun ti­zenegy állami gazdasága, a kecskeméti Univer ÁFÉSZ, a konzervgyár^ a ibaromfifeldolgózó és a likőripari vállalat, a Közép-magyarországi Pince- gazdaság, a megyei gabonaforgalmi vállalat, a KAGE, a BÁCSHŰS, a Kalocsai Sütőipari Vállalat és a kiskunimajsai Jonathán Tsz vonultatja fel ter­mékeit. Minden nap megyei ételkülöinlegességefckel szolgálnak a vendéglátásról gondoskodók: az Arany- homok Szálló, a Helvéciái Állami Gazdaság, a me­gyei vendéglátóipari vállalat és a bajai Oj Élet Ha­lászati Tsz konyhaművészei. A látogatók szórakoz. tatásáról művészeti együttesek és népdalénekesek gondoskodnak. A testvérmegyei bemutatkozás szombat estig tart. Alkalmat kínál a szakembereknek — kereskedők­nek és az utazási irodák képviselőinek —, hogy fel. tárják azokat a lehetőségeket, amelyek pezsgőbbé, élénkebbé .tehetik (kapcsolatainkat. A megyei kiál­lítóknak és szervezőiknek nem titkolt célja az, hogy a barátság elmélyítése mellett az üzleti szálaik is erősödjenek. Kínádnak olyan termékeket és lehető­ségeket, amelyek a kölcsönösen előnyös megegye­zést segítik elő, miint például a tejtermék- és fű­szerbemutatók. Az idegenforgalomban ugyancsak bővíthető az együttműködés. Különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy lényegesen kevesebben érkez­nek hozzánk, mint amennyi magyar látogat a szom­széd országba. Bizonyára ennek módosulásához is hozzájárul a mostani rendezvény — főként a gaszt. ronőmiai és foiklórbemutató, valamint a video- prognamok sugárzása — jobban megismertetve me­gyénket a jugoszláv emberekkel. Cs« I« i A Kapókban emlékezett meg Kecskemét a hírős város nagy drámaíró szülöttéről, Katona Józsefről. Milyen üzenetet küld több emberöltő távolá­ból a legnagyobb magyar tör­ténelmi dráma szerzője? A múlt századi reformok előkészítésének időszakából máig sugallja: érdemes mű­velődni. Százötven történel­mi könyv elolvasása és jegy­zete megalapozhatia azt a szemléletet, amely méltó mű­veket eredményezett. Mind­ezzel olyan emberismeret párosult, amely Bánk fájdal­mát és kilátástalan helyzetét így tudta érzékeltetni: „lel­kem ingadoz határtalan / két­ség között, s eszem nagy óceán­ban I lebeg, veszejtve minden csillagot”. Tehát a teljesség: tudatosság és érzelem együttese az, ami alighanem időtlenül korszerű Katona életművében. Az amit Arany János a gondosan ki­számított elrendezés és az ih­lető költészet egységében je­lölt meg. Minden kor meg fog­ja találni azt, amit érdeke föl­5sü,:,l ; smamsmsma fedezni a szenvedély és be­osztás aránypárjából. Bánk bán a mának is üzen: „Munkálkodó légy; nem pa­naszkodó". Lehet, hogy a nagy­úr ezzel akart gátat vetni Ti­borc panaszáradatának? Mi inkább programot hallunk ki szavaiból. Olyan programot, amelyet Széchenyi is adott másfél évszázada a tunyaság, a valóságtól való elfordulás, a megoldások elodázása elle­nében — okos tettekre buz­dítva. A reformkor kezdeté­től, a reformokkal szimpati­záló városból származó üze­net a mai reformok idején is érvényes. Munkálkodó légy — mai vi­szonyokra alkalmazva alig­hanem azt jelenti ez a tanács vagy intelem, hogy legyen sza­bad vállalkozni, cselekedni, amikor a világra'sok minden miatt borúsabb ég borul, mint a virágzás és sokféle föllen­dülés 60-as, 70-es éveiben. Ne legyen úrrá rajtunk a szomo­rúság, melankólia és kishitű­ség akkor sem, amikor új és bonyolultabb dolgokkal kell szembenézni. Az a bizonyos nehéz gazdasági helyzet, amelyre annyit hivatkozunk, nem fölmentést ad a cselek­vés alól, nem szabad, hogy be­lenyugvással leszerelje az emberi akaratot. Sokkal in­kább olyan kihívás ez, amely­re az országos közművelődési tanácskozás alig egy hónapja a minőségre orientált munká­val és a szocialista demok­ratizmus erősítésével talál­ta meg a választ. Ha jót nem írhatsz, a rosz- szal elmaradhatsz — figyel­meztet másutt Katona József. A Szabados Kecskemét tör-, téneteinek élőbeszédében pe. dig igy fogalmaz: tyAki tarto­mányokat pusztít, halhatat­lanságot nyer — aki virágzó­vá tészi, alig érdemesittetik egy-két sor írásra”. Életében tolla erejével is szerette volna helyrehozni ezt a méltatlan­ságot. S ma sem találhatunk méltóbb programot az em­bernek: használni mások­nak, és ezáltal magunknak, vi­rágzóvá tenni mások és saját életünket. Olyan korban élünk, amikor a nehezebb gazdasági helyzet kihívására aligha van megfe­lelőbb — akár kőbe véshető — válasz Bánk bán bölcs gon­dolatánál: Munkálkodó légy, nem panaszkodó. Halász Ferenc r h®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents