Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

• PETŐFI NÉPE 9 1984. november 13. JÓ KALÁSZOSTERMÉS, GYENGE SZÜRETI EREDMÉNY AKIKEN SOK MÜLIK Jövedelmező kiegészítő ágazat Lajosmizsén Csoportvezető az édesipari üzemben Nagy Mária az új terméket, a poliészter tetőelemet csiszolja. A 3526 hektáron gazdálkodó lajosmizsei Béke Szakszövetke­zet elnöke, Zrínyi Mihály, nagy­jából elégedett az idei vánható eredménnyel: — Nélhány terményből nálunk, Lajosmizsén szinte rekordnak számító terméshozamot értünk el — mondta. A 379 'hektár búza­területünkön 5230 kilogramm volt az átlag, az 500 hektár rozs pe­dig 3,1 tonnás átlagot termett. Sikeres volt a napraforgó ter­mesztése is, a 70 hektáros terü­letről hektáronként 27 mázsát ta­karítottunk be. Nyolc hektáros kajsziültetvényünk terve 80 ton­na volt, ezzel szemben 130 ton­na gyümölcsöt szedtünk le a fák­ról. Nem dicsekedhetünk viszont az idei szőlőszürettel. A 61 hek­tárról a fagy és jégeső miatt mindössze 6310 tonnát tudtunk összegyűjteni. Mindezek ellenére a növénytermesztés a 14,5 millió forintos árbevételi tervét várha­tóan 18 millióra teljesíti. Kedvező az állattenyésztésünk helyzete, mert 14 millió forintos árbevételi előirányzatát várha-' fóan 18 millióra teljesíti. Jelen­leg ezer szarvasmarhát gondoz­nak a szövetkezet dolgozói. A húshasznú tehénállomány lét­száma 329. Van 273 szopós bor­júnk és 195 növendék üszőnk. Az idén, saját állományból 593 bi­kát hizlalunk, és tartunk a kö­zösben még bérhizlalásra is 204 állatot. Várhatóan megfelelő jö­vedelmet hoz annak a 35 ezer li­bának a felnevelése, amit a szomszédos Kossuth Tsz-től vál­laltunk át. Mucha József, a vegyipari és műanyagfeldolgozó részleg veze­tője szintén elfogadható ered­ményekről tájékoztatott: — Az idei árbevételi tervünk. 17 millió forint, de napjainkban már elértük a 19,5 milliót. Bí­zunk abban, hogy az év végéig ezt az összeget sikerül 21 millió­ra kerekíteni — véli Mucha Jó­zsef. — A termékeink és tevé­kenységünk iránti igény növek­szik. Tavaly a Pirolux alágyúj­tósból -350- ezret ■ készítettünk, az idén 400 ezerre van megrendelé­sünk. A háromféle levegőillatosí- tóból a múlt éviben 450 tezér hagy­ta el műhelyeinket, most kere­ken félmilliót kell készítenünk. Az üvegszálas poliészter ter­mékeket gyártó részleg évek óta készíti a Claas kombájnok tető­it. Év végéig most ötszáz dara­bot adnak át. Az idén a Ohemi- kál Vegyttermékeket Gyártó Vállalattól új árucikk — a poli­észterből készülő, különböző te- tőelemék előállítását vették át. Ezek a fényt áteresztő elemek kiválóan alkalmasak összekötő folyosók, műhelycsarnokok és más építmények lefedésére. Eb­ben az évben 3,5 millió forint értékűt szállítanak a megrende­lőknek. A piackutatás arra en­ged következtetni, hogy jövőre elérik ebből az 5 millió forintos termelést. Műanyag-fröccsöntő üzemet az idén bővítették. Itt már haszná­latba is vettek egy új automata gépet. A gépeken gyógyszeres kupakok készülnek milliószámra. Dolgoznak a BRG kecskeméti magnet oföngyárónak,- a'házgyár-'’ nak és még sok más cégnek. O. L. Abban, hogy Farkas Ferencné, a friss közgazdasági érettségivel, a kiskunmajsai Jonathán Terme­lőszövetkezet édesipari mellék­üzemében vállalt munkát, sok minden szerepet játszott. Legin­kább az, amikor tanulmányait befejezte, éppen a „létszámstop” akadályozta meg, hogy tanulmá­nyainak megfelelő állást választ­hasson. A szanki lány nem akart mindenáron íróasztal mögé ke­rülni. Ezért a majsai téesz édes­ipari üzemében helyezkedett el. Ez hat éve volt. Azóta megsze­rezte az élelmiszeripari szak­munkásbizonyítványt is, a cso­magolócsoport vezetőjévé nevez­ték ki. kislánya pedig már négy­éves. — Nem is tudom, mit mond­hatnék? — említi mosolyogva, amikor kérdezem tőle: mi az, ami rajta múlik. — A meggy hét munkafolyamaton megy keresz­tül, amíg a fogyasztóhoz kerül. Mi a készterméket tizennégyféle- képpen csomagoljuk. Naponta legkevesebb négyszáz kilogram­mot, de van, amikor másfél ton­nát. Rajtunk múlik, hogy a kü­lönböző értékű, de mindenkép­pen drága alapanyag az osztályo­zás után a legjobban fizető ve­vőkhöz kerüljön. Csak egy kis Kékróka-farm Kékrókafarmot hoztak létre a varsángyürei Tisza Tsz-ben. E rendkívül értékes prémű jószá­gok tartásával, szaporításával szakcsoportokon és egyéni te­nyésztőkön kívül mindeddig csak két hazad nagyüzem foglallko- ziott. i A most harmadikként be­lépett gazdaság százas törzsál­lománnyal kezdi a tenyésztést. A nevelőketreceket házilagos kivi­telezésben, erdészeti fahulladék­ból készítették. Az állatok táp­lálása szinte semmibe sem ke­rül: a szövetkezet baromfite­nyésztő telepének selejtes, illet­ve nem fertőző betegség miatt ef hullott jószágaival etetik ta ró­kákat, vitaminként pedig ugyan­csak' a” dzövetkezetben t megtarmő altnából, árpából és zölidtákar- mányiból készített őrleményt kapnak. ŰZLETKÖffES A TENGERENTÜI^N Helvéciái termékek az amerikai kontinensen A Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, Mészáros István háromtagú kereskedelmi küldöttség tagjaként, a napokban érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadá­ból. Üzletkötés céljából utazott a MONIMPEX és a HUNGA- ROVIN Külkereskedelmi Vállalat képviselőjével a tengeren* túlra. A tíznapos út tapasztalatairól érdeklődtem az állami gazdaság igazgatójától. — Sikerült-e megállapodást kötni? — Igen. Az Egyesült Államok­ban az M3 Kereskedelmi Vállalat csaknem 80 ezer palack — mint­egy félmillió dollár értékű — gyümölcs alapanyagú likőrt kért, a már előzőleg kiküldött minta- kollekció alapján. Az eddigi hét helyett tizenkétféle italt kértek tőlünk. A gyártmányskála bőví­tését vállaltuk. Tárgyaltunk ka­nadai cégekkel is, amelyek ha­sonló igényt támasztottak. — Különleges kikötések? — A palack formáját, a cím­két — az esztétikus külső miatt — külön meghatározták, a szesz- tartalom nem érheti el a 20 fo­kot. Érdekesség, hogy az Egye­sült Államokban és (Kanadáiban csak az arra kijelölt szaküzletek­ben árusíthatnak szeszes italt, de ezekben . szinte az egész világ bor- és szesztermékeit megtalál­ja a vásárló. — Milyen üzleti benyomások­kal gazdagodott? ■ — A partneri kapcsolatokat szigorú szabályok határozzák meg, ügyelnék a 'kereskedelmi szerződések pontos, betartására. Az áru mindig ugyanabban a csomagolásban jelenik meg, hogy a vevő megszokja. A legfonto­sabb a minőség. A legkisebb szer­ződésszegés esetén megszakítják a kapcsolatot a partnerrel. — Magyar árukkal találko­zott-e? — Láttam a kirakatokban ka­locsai paprikát, magyar mézét, húskészítményeket, konzervipa­ri termékeket, bort, pezsgőt, tö­mény italokat. Az ottani szak­emberek szerint bővíteni lehetne a magyar áruskálát. — Miképpen? — Tárgyaltunk arról, hogy is­mét rendezünk magyar napokat Kanadáiban. Egy ilyen rendez­vénysorozat alkalom arra, hogy megismerkedjenek termékeink­kel. Az albertai tartományi mi­niszter is fogadott bennünket és ígéretet tett, hogy jövő év | nya­rán ellátogat hozzánk, egy napot a Helvéciái mi Gazdaságban is eltölt, ö is hangoztatta, hogy a gyártóknak és a kereskedők­nek folyamatosan tartaniuk kell a kapcsolatot, fontos az árupro­paganda módszerednek fejleszté­se, az állandó információcsere. — Az út legfőbb tanulságai? — Megállapítottuk: van lehe­tőség új piacok szerzésére. Kele­ten és Nyugaton egyaránt jobban kiaknázhatnánk lehetőségeinket. Eddigi törekvéseink már hoztak némi eredményt. A Szovjetunió­ba az idén mintegy 20 százalék­kal több árut szállítunk. Jó, part­nerünk a Német Demokratikus Köztársaság. Bővíteni akarjuk a piacot: Svájcba, Svédországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Ausztriába is szeretnénk külde­ni borászati termékeket, sőt meg­jelenünk Ausztráliában ds — mondta végezetül Mészáros Ist­ván. K. S. Értékelemzési kiállítás Megújult a papírgyár Az értékelemzés eredményes alkalmazásáról nyílt hétfőn kiállítás a Budapest Sportcsarnokban. A Pénzügyminiszté­rium a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal kö­zösen másodízben Tendezi a kiállítást, amelyen 38 vállalat olyan termékeket, illetve technológiai eljárásokat mutat be, amelyek költségigényét — az értékelemzés módszerének al­kalmazásával — jelentősen csökkentették. A kiállítás megnyitásaikor Medgyessy Péter pénzüigymi- mliszteir-helyettes elmondta, hogy a technológiai folyamatok minden egyes fázisát külön elemző, és a fázisok leggazdaságosabb meg­oldásait rendszerező értékelem­zést ma már a népgazdaság szá­mos területén alkalmazzák. A cél azj — és ezt szolgádba a mos­tani kiállítás is I—, .hogy ez a módszer minél szelesebb körben elterjedjen. A miniszterhelyettes ismertette a Pénzügyminiszté­rium, az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- és Árhiva­tal, valamint az OMFB által meghirdetett értékelemzési pá- lyázu. eredményét. A pályáza­ton — amelyen értékelemzés segítségével energiafelhasz­nálás csökkentésére kellett el­járásokat kidolgozni — 18 ipa­ri, 3 építőipari, 4 közlekedési és 3 mezőgazdasági vállalat vett részt, s az újonnan bevezetett technológiai módszerek névén eddig mintegy 360 millió forin­tos megtakarítást sikerült elér­ni. A pályázat két első díját a Lehel Hűtőgépgyár, illetve a MÁV Vezérigazgatóság kapta, második díjas az Üvegipari Mű­vek Orosházi Üveggyára, har­madik díjas az Alföldi Porce­lángyár. A bemutató november 17-ig 10—18 óra között a nagyközön­ség számára is megtekinthető a Budapest Sportcsarnok IV. eme­leti kiállítótermében. (MTI) fogaskerék vagyok a rendszerben, de mondok egy példát a „cselek­vési” lehetőségemre. Ha teszem azt, kapunk olyan diszpozíciót, hogy egy bizonyos nagyságú meggyet egy bizonyos csomagba rajkjunk. és véletlenül másfélét dolgozunk fel, akkor a mi do­bozaink üresen maradnak, amíg ki nem fut ez a széria. Ilyenkor gyorsan másféle csomagolóanyag után kell néznem, nehogy meg­álljon a munka, mert akkoj az aisszonyoknak nincs fizetésük. A másik eset, ha a csomagolóanyag fogy el, akkor is gyorsan kell át­állni ... — Sikeresnek érzi magát? — merül fel bennem a kérdés, hi­szen, nem mindenki találja meg helyét a kényszerpályán. — Igen. mert megszerettem itt — oszlatja el kételyeimet. — Kezdetben igen nehéz volt húsz— harminc asszony munkáját irá­nyítani, akik közül sokan — a korukat tekintve — nagyanyáim lehetnének. Szakmailag a főnö­keim is elfogadtak, tehált a kény­szerpálya ellenére jól érzem itt magam. Farkas Ferencné úgy fogalma­zott: csak egy fogaskerék a rend­szerben. Farka? Ferencné A „rendszer” az édesipari mel­léküzem, százharminc dolgozója évente 460 tonna alkoholos megy- gyet készít a Csemege Édesipari Vállalatnak, bérmunkában. Ebből 290 tonna konyakmeggy és mint­egy melléktermékként különböző italok készülnek. Az éves ter­melés értéke — bérmunkadíjként — eléri, a 18 millió forintot. A csoportvezetőkön tehát sok mú­lik, hiszen néhány órás leállás jelentős veszteséget hozhat a dol­gozónak és a szövetkezetnek is. Cz. P. Költségérzékenyek-e a vállalatok? Sokszor Olvashatjuk a gazdasági szaklapok hasábjain, hogy baj van a vállalatok költségérzékenységével. Az egyre nehezebb körülmények, a mind szigorúbb szabályozók ellenére a gazdálkodók még mindig nem bánnak elég takarékosan kiadásaikkal. Hivatalos mutatószámok, netán százalékos arányszámok nem készültek e jelenségről, pedig igaz. sásukhoz nem fér kétség. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy mind több cég kerül az alacsony hatékonyságúak nem éppen előkelő táborába. Ahol diktál a piac • Hatmilliárd forintos költséggel rekonstruálták a szolnoki papírgyá­rat. Üzembe helyeztek többek között egy évi ötvenezer tonna gyártó­kapacitású gépsort, aminek a termelése kizárólag dollárimportot he­lyettesít. A költségekkel való ésszerű gazdálkodás egyik alapfeltétele, hogy a vállalatok .kemény kor- • latba ütközzenek' termékeik érté­kesítése során : a túlságosan drá_ ga cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szolgálta a kompetitiv árképzés bevezetése, mélyben a gazdálkodók csak a külpiaci árak szerint kalkulál­hatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelésnek gátat szab a hasonló termékek import­ára. Az e szférába tartozó cégek tehát rákényszerültek arra, hogy a legszigorúhban megvizsgálják kiadásaikat, nem túlzott-e ener­gia. és anyagfelhasználásuk, va­jon kihasználták-e a munkaszer­vezésben. rejlő előnyöket, s nincs-e a kapun belül .túl sok dol­gozó? Az elmúlt évben folytatott ár­vizsgálatok Összegezéséből kide­rült, hogy ezek a cégek az átla­gosnál kevésbé emelték áraikat, s nem mindig éltek a jogszabá. Tervek— hosszú távra A piac hiánya csak egyike a költséggazdálkodás kibontakozá­sát gátló tényezőknek. Legalább ilyen fontos szerepet játszik az állami támogatások rendszere. A hasonló fejlettségű_ országokhoz képest a költségvetés túlzott mér­tékben támogatja a vállalatokat, és jelentős mértékben hozzájárul a szociálpolitikai szempontból fontos cikkek vásárlásához. így nem egyszer a rossz gazdálkodás nyomait tünteti el a közös fcasz- szából kapott pénz. És végső so­ron a vállalatoknak nem kell szembenézniük a csőd rémével, csak elvétve került sor egyedi elbírálás után egy-egy üzem el­adására Pedig a vállalati gazdálkodás csak akkor javul meg, ha e ve­szély mindenkit fenyeget. Ezt se­gítheti a tudatos piacépítő mun­ka: ahol lehet, több kisebb vál­lalat létrehozásával meg kell te­remteni az itthoni versenyt. Tőlük függ Legalább ilyen fontos a válla­lat kiadásai között a bérköltség. Bár már évek óta a szabályozás .különböző kedvezményeket fűz a létszámcsökkentéshez, nemegy cégnél még nőtt is az adminiszt­ratív alkalmazottak száma. Épp olyan időszakban, amikor a tel­jes foglalkoztatás kényszere a demográfiai hullámvölgy miatt jóval enyhébb, mint például a hatvanas években. Az új kereset- szabályozás sokkal inkább ösz­lyok adta lehetőségekkel. Pedig az energia., a beruházás, a mun­kaerő náluk sem olcsóbb, csak éppen saját bőrükön érzik, a ver­senyben maradás feltételé, hogy mindig faragjanak valamennyit .költségeikből. Nem ilyen rózsás a helyzet a csak hazai piacra termelő válla­latok körében. Ezek a cégek az önköltség típusú árképzéshez tar­toznak. Ez az-árforma szinte auto­matikusan elismeri a költségeket, hiszen erre tehetik rá a nyereség meghatározott százalékát, s elv­ben minél magasabb a költség, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cé­geket, jó néhány közülük mono- polhelyzetben van, s importver­seny híján egyedüli ellátója a fo­gyasztóknak. A jogszabály az ár­emelés előtt bejelentési .kötele­zettséget ró a vállalatokra, de még ez sem akadályozza meg sokszor a drágulást. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése remélhetőleg rákényszeríti — az eddiginél na-: gyobb mértékben — a vállalato­kat arra, hogy komoly revízió alá vegyék saját .kiadásaikat, és hosz- szú .távra tervezzenek, mert csak. így maradhatnak meg a piacon. Lehet, hogy például egy ener­giatakarékos technológia beveze­tése néhány évig megterheli a vállalatot, ám a megtakarításból származó milliók hamarosan jö­vedelmezővé teszik e beruházást. Hasonlóképpen célszerű az anyag­felhasználásról hosszú távra szóló telvet Ikészíteni. Bár számos új .kezdeményezés született, a magyar .termékek még mindig 40 százalékkal súlyosabbak, mint a fejlett tőkés országokban. Ez is arra mutat, hogy ezen a területen még hihetetlen tartalékok rejle­nek. tönzi a leépítést és a takarékos munkaerő-gazdálkodást, mint a .korábbiak. Remélhetőleg a kedvező válto­zás sem marad el, s mind keve­sebbszer írják át az árcédulákat számunkra kedvezőtlen módon. Az új .keretek .között már csak a vállalatoktól függ, milyen .gyor­san és rugalmasan próbálnak al­kalmazkodni a szigorú takarékos­ság elveihez. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents