Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évi. 266. szám Árai 1,40 Ft 1984. november 13. kedd ALAPVETŐ FELADAT A BALESETMEGELŐZÉS Filmekkel/ a közlekedés biztonságáért Hétfőn délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a megyei KBT ügy­vezető elnöke népes közönség részvételével nyitotta meg az első országos közlekedésbiztonsági filmhetet. A megnyitón megjelent dr. Bálint Ferenc rendőr őrnagy, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács titkárhelyettese. Lázár György látogatása Moszkvában Tárgyalások a szovjet kormányfővel — Fogadás a Kremlben • A képen (jobbra) a szovjet küldöttség Nyikolaj Tyihonov vezetésével, (balra) a magyar delegáció Lázár Györggyel az élen. — A közlekedők minden körét és korosztályát érintő legújabb alkotásokat mutatjuk be, — mondta bevezetőjében dr. Tóth Antal — de lehetőséget adunk arra is. hogy a nézők jeles szak­emberek előadásából hasznos in­formációkat kapjanak, s talál­kozhassanak néhány alkotás ren­dezőjével is. Az elmúlt évtizedben hazánk­ban a közlekedésbiztonság javí­tására szélesedő társadalmi ösz- szefogás bontakozott ki. A -mo­torizációt illetően a közepesen fejlett országok közé tartozunk, áz utóbbi tíz évben rendkívül di­namikus volt a fejlődés. Ennek élvezzük előnyeit, de tapasztal­juk hátrányait is. Az országban egymillió 250 ezer személygépko­csi van forgalomban, amelynek 97 százaléka a lakosság tulajdo­na, s jelentősen emelkedik a se­gédmotor-kerékpárok és a ke­rékpárok száma is. A megyében például az ezer lakosra jutó ke­rékpárok száma magasabb, mint Hollandiában, amely közismerten kerékpáros nemzet. Mintegy két és fél millió embernek van gép- járművezetői engedélye, amiből talán azt a következtetést lehetne levonni, hogy a magyarok jelen­tős része jól képzett közlekedő. Ennek ellentmond az általános tapasztalat és a baleseti statisz­tika. A közutakon minden 28. percben történik egy személyi sérüléses baleset, s minden 6. órában meghal egy ember. Éven­te több mint 1500-an vesztik éle­tüket és 17 ezren sérülnek meg közlekedési baleset következté­ben. A balesetmegelőzésnek rend­kívül nagy és fontos a szerepe. Alapvető feladata, hogy a közle­kedők minél szélesebb köréhez eljusson a nevelő propaganda. A sajtó, rádió és televízió mellett az oktató- és nevelőmünkába egyre hatékonyabban kapcsoló­dik be a film. Az OKBT több mint száz közlekedési témájú filmet készíttetett, amelyek tar­talmi és művészi kivitele nemzet­közi elismerést váltott ki. Eddig több mint 15 ország vásárolt e filmekből, s játsszák azokat film­színházakban, a televízióban, s vetítik az oktatások alkalmával. E gondolatok jegyében nyitotta meg a filmhetet dr. Tóth Antal rendőr ezredes, majd megtekin­tették a Megzavart ritmusok cí­mű finn—magyar filmet. G. G. Losonczi Pál Délkelet-Ázsiába utazott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége tegnap eluta­zott délkelet-ázsiai kőrútjára. Útjának első állomása az Indo­néz Köztársaság, ahová Suharto /köztársasági elnök hívta meg. Az Elnöki Tanács elnökének ki. sereiében van Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztató, si Hivatalának elnöke, Rév La­jos, az GKISZ elnöke, Nagy Gá­bor külügy-, és Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának .titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Jelen volt Chim Nguon, a Kambodzsai Népköz- társaság budapesti nagyköve­te, Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete, Kasman Djá- j a sasmit a, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Üt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete — útban In­donézia felé — tegnap este, több mint hat és fél ezer 'kilométeres repülőút után az indiai Bombay- be érkezett. A repülőtéren a magyar álflam_ főt és feleségét, valamint a kísé­ret tagjait Maharastra állam főminisztarének helyettese, Em- badvar mezőgazdasági minisz­ter köszöntötte. Jelen .volt Túri Ferenc, hazánk új-delhi nagykö_ vete. Útban Bombay felé a TU—154. es Kuvaitiban is leszállt. Itt Va- sir al-Abdullah ail-Rasid, a szo­ciális ügyek és a közmunkák, va_ lamint az építési ügyek minisz­tere üdvözölte az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál a díszvá­róteremben rövid megbeszélést folytatott a kuvaiti politikussal. EMLÉKTÁBLA-AVATÁS A kialakult szép hagyomá­nyok szerint a Katona József nevét viselő intézmények, szer­vezetek képviselői ünnepséget rendeztek hétfőn délben a drá­maíró kecskeméti szobránál, an­nak emlékezetére, hogy 1791. november 11-ón, takácsmester édesapja közelii házában meg­született a Bánk bán szerzője. Ott mondta el ünnepi beszédét Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztője, a Katona József Társaság választmányi tagja, ahol Katona József gyermekko­ra tündérvárait építgette, ahol később naponta elhaladt iskolá­ba, majd hivatalba menet. A gazdag életmű két vonását emel­te ki: a szüntelen tanuló, a könyvek általi a változó világra figyelő és a nehézségekkel meg­küzdő. munkálkodó embert. Szavalt követően a Katona Jó­zsef Társaság, a múzeum a me­gyei könyvtár, a színház, a gim­názium, a Petőfi Népe szer­kesztősége megkoszorúzta az emlékművet. Külön öröm. hogy az OTP Katona József szocia­lista brigádja is kifejezte tisz­teletét. Dr. Mező Mihály, a kecskemé­ti Városi Tanács elnöke mél­tatta a „napbarnított .alföldi nomád. ízig-véri.g kecskeméti” Sántha György költő életművét és munkásságát a Marx tér 16. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál. Dr. Orosz László, a Katona József Társaság elnöke a nagy­múltú egyesület vezetésében szerzett érdemeit méltatta. Nagy- részben Sántha Györgynek kö-. szönhető, hogy az 1930-as évek­ben európai szellemű, művelt­ségű emberek közösségének te­kintették a Katona József Tár­saságot. „Hányán érzik még a költő kézfogásának melegét?” — kérdezte Buda Ferenc, aki a Magyar Írók Szövetsége Duna— Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió kormá­nyának meghívására vasárnap munkalátogatásra Moszkvába uta­zott. Tegnap délelőtt megkezdőd­tek a Minisztertanács elnökének és Nyikolaj Tyihonovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének .tárgyalásai. * A megbeszéléseken magyar részről részt vett Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, miniszterelnök-helyettes, Mar­jai József miniszterelnök-helyet­tes, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter. Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagy­követe. Szovjet részről jelen volt Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Állami Tervbizottságá­nak elnöke, miniszterelnök-he­lyettes és Nyikolaj TaUzin mi­niszterelnök-helyettes, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi mi­niszter, Borisz Arisztov külügy­miniszter-helyettes és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A tárgyalások végeztével Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke a Kremlben át­adta az Októberi Forradalom Ér­demrendet Lázár Györgynek, a- KÖZGYŰLÉSEK Tisza közi csoportja nevében az emberi tehetséget, nekibuzdu­lásokat is fanmyasztó, de tájhű­(F oly tatás a 2. oldalon.) Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének. A (kitünte­tést — mint már korábban je­lentettük — a Szovjetunió és Ma_ gyarország közötti .testvéri ba­rátság elmélyítésében, a két or­szág közötti sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésében elért kima­gasló érdemeiért, 60. születésnap­ja alkalmából ítélte oda Lázár Györgyinek a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége. Az átadási ünnepségen -mon­dott beszédében Konsztantyin Csernyenko egyebek között meg­állapította: — Az Októberi Forradalom Érdemrend nagyszerű jelkép ki­fejezője; a szovjet állam olyan érdemrendként alapította, ame­lyet azok érdemelhetnek ki, akik elkötelezettek október ügye és a kommunista eszmék iránt. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy Lázár Györgyöt hazafiként és internacionalis­taként ismerik a Szovjetunióban. Úgy ismerik, mint olyan, embert, aki sokat és eredményesen dol­gozik a fejlett szocializmus ma­gyarországi felépítése felada­tainak megoldásán, az ország nemzetközi pozícióinak megszi­lárdításán, a két párt és állam szövetségének megerősítésén. — A szovjet—magyar ’ kapcso­latok megbízható alapja az SZKP és az MSZMP szoros .kapcsolata, Minden munkahelyi vezető is­meri a beosztottak eltávozási ké­relmének elbírálásakor kialakuló felemás helyzetet. Ilyenkor a szi­gor és a megértés egyszerre, de különböző irányba ható módon befolyásolja a döntést. A fegye­lem betartatása a kérés vissza­utasítását követelné, oldja meg a dolgozó ügyes-bajos problémáit munkaidőn kívül. Ugyanakkor jelentkezik az együttérzés is, hi­szen a főnök tudja, hogy nehéz a bevásárlás, mert vannak még hiánycikkek, s hogy sok hivata­los dolgot csak munkaidőben le­het elintézni. Így aztán a műszak gyakran megrövidül. A fenti ellentmondást is igyek­szik feloldani az az intézkedés, amely október 1. óta van érvény­ben az Újpesti Gépelemgyár Kecskeméti Gyáregységében. Ki­szilárd elkötelezettsége a mar­xizmus—lenin izmus és a szocia­lista internacionalizmus eszméi iránt — hangsúlyozta Konsztan- tyin Csernyenko. — Meggyőződésünk, hogy e kapcsolatok a jövőben is töret­lenül ‘ fognak fejlődni. Sokoldalú kapcsolataink hozzájárulnak az új társadalom építésével1 össze­függő nagy és sokrétű feladatok megoldásához, a szocializmus po­zícióinak megszilárdításához, a népek biztonságának és békéjé­nek megerősítéséhez. A szovjet vezető szívből gra­tulált Lázár Györgynek a kitün­tetéshez, és jó egészséget, sike­reket kívánt a magyar kormány­főnek a szocializmus javára, a szovjet—magyar barátság továb_ bi fejlesztéséért végzett felelős­ségteljes munkájában. lázár György .köszönetét man. dott a megtisztelő kitüntetésért, s a két ország .kapcsolatait mél­tatva kijelentette: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió éviről évre gazdagodó együtt­működésének, a magyar és a szovjet nép testvéri barátságá­nak mélyek a történelmi .gyöke­rei. — Népünk emlékezetében őr_ zi, és .büszke rá, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom (Folytatás a 2. oldalon.) rály Gergelyné adminisztratív vezető ismertette velünk a fenti időpont bevezetett rugalmas munkaidő lényegét: — A dolgozók egy része * —, akiknek a beosztása ezt lehetővé teszi — csak tíz és .tizennégy óra között köteles munkahelyén tar­tózkodni. Ez az úgynevezett törzs­idő. A munkaidő többi részét — a peremidőt — tetszése szerint töltheti le 6 és 20 óra között. A kötelező összes munkaidőtől ha­vonta húsz órát eltérhet, de ne­gyedévenként egyensúlyba kell hozni a „mérleget”. — Az egy- műszakos munkarendben dolgo­zó nem fizikai alkalmazottak él­hetnek ezzel a lehetőséggel, vala­mint a MEO és a TMK egyes dolgozói. Törzsidőben senkit sem. (Folytatás a 2. oldalon.) I A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE • A váci kapus nem tudta védeni Prikidánovics jól irányzott lövését. (Szabó Ferenc felvétele) A Kecskeméti SC férfi röplabdacsapata kiharcolta a továbbjutást a Kupa­győztesek Európa Kupá­jában. A másik bravúr a Bajai SK NB II-es labda­rúgócsapatának váci ven­dégszereplése volt. A kék­sárgák mindkét pontot megszerezték az esélye­sebb — második helyen álló — együttes otthoná­ban. Folytatta győzelmi sorozatát a KTE és a Mis­ke is a területi labdarúgó­bajnokságban. Mindkét együttes idegenben sze­rezte meg a pontokat. A Kun Béla SE pályaválasz­tóként nyert. A Lajosmi- zse Nagyszénáson ért el 50 százalékos sikert, ugyanez a KSC-nek saját pályáján sikerült. Az NB I-es ökölvívó csapatbajnokság nyitánya kedvezőtlenül alakult a megyénket képviselő együttesek számára. A KSC és a H. Kun Béla SE is vesztesen hagyta el a ringet. Részletes sportbeszámo­lóinkat lapunk hetedik ol­dalán találhatják olvasó­ink. Jómagam — bízvást mond_ hatom — még a legnagyobb magyar elméktől sem tanul­tam annyit, mint „egyszerű” munkásemberektől vagy pa­rasztoktól, akik az élet és moz­galom iskoláját kijárva, ön. magukat és egymást tették világosfejű. a világ dolgai­ban eligazodni tudó, ítéletal­kotásra képes művelt ember­ré, s akinek adatokban tán nem oly nagy, ám lényeglá­tásban sokszor mélyebb kul­túráját a közösségi szolidari­tás, a törvénytisztelet tette gyakorlati műveltséggé. A névtelen (tehát közszereplés­ben vagy műalkotásokban ne­vet nem szerzett) kisemberek körét persze kitágította az olyanoké, mint Veres Péter, de ő is a munkásmozgalom­mal összeforrott műveltség és erkölcs birtokosa volt. És nem szabad valamiféle álra­dikális nosztalgiával csak a hajdani munkásművelődésre visszautalnunk, hiszen a man. kásság önképzése a felszaba­dulás után is folytatódott, s noha az ötvenes évek elején sok tekintetben formálissá vált, sőt el is torzult, túl so­kat vártunk tőle, és túlságo­san sokat vártunk azoktól, akikre ez a „lehajló" népmű­velés vagy esti iskoláztatás hatni óhajtott: nagyszerű emberek emelkedtek ki ekkor is azok közül. akik még az új körülmények között is csak érett fővel végezhettek ma­gasabb iskolákat. Az egyeseknek mégiscsak személyes adottságaihoz, te­hetségéhez, szorgalmához, kö­rülményeihez kapcsolódó föl- és kiemelkedésénél mégis fon­tosabb az összesség: a mun­kásosztály egészének művelt­ségben emelkedése. Ez egy­részt a mind magasabb kul­turális szintet megkövetelő szakmai tevékenység szük­ségképpeni velejárója, más­részt a paraszti hagyományok­nak munkásművelödéssel való felváltása is. A fel- szabadulás óta sokszorosá­ra nőtt munkásosztály nagy része ugyanis a parasztságból, illetve parasztszülők leszár- mazottaiból került ki. Ez a gyors iparosítás következ­ménye; az iparosodással pedig együtt jár a mezőgazdaság szakszerűbb művelése. Mind­ennek következménye az élet­színvonal emelkedése, amely persze egyenetlen, meg.meg- torpan, most éppenséggel stagnál. Ami nem stagnál: az a fe­jekben megy végbe. És ez sem egyértelmű folyamat. Nem­csak arról van szó, hogy az ősi parasztit munkáskultúra váltja fel. A hajdani parasz­ti életformával a nyomás alatt létrejött, magasrendű közös­ségi kultúra járt együtt, ahogy a tőkés elnyomás is kitermel­te a munkásszolidaritást. Csak­hogy a régi szép, de korláto­zott paraszti kultúrát (amit nyilván nem pótolhat a rész­ben szintén paraszti eredetű értelmiség népies nosztalgiá­ja) nem a múltban kialakult, szintén közösségi munkás­gondolkodás és műveltség vál­totta fel, hanem csakugyan valamiféle vegyes művelő­dés. Ami ezzel szembeszögez­hető: az igazi, friss munkás­érdeklődés a gyárak, a szak­szervezeti-üzemi könyvtárak, művelődési házak kis olvasó­köreiben, író—olvasó talál­kozók, beszélgetések, eszme­cserék, viták során, egyszóval a személyes kapcsolatterem_ tés módszereivel. A hajdani munkásmozgalmi kultúra emlékeinek, hagyományai­nak példája, fölelevenitése éppúgy ott lehet ebben, mint az újtársadalmi, politikai, ter­mészettudományos, művé­szeti-irodalmi érdeklődés, az igaznak és szépnek ma is élő óhajtása. Kristó Nagy István Katona József-ünnepségek A HATÉKONYSÁG JAVULÁSÁT VÁRJÁK A KEZDEMÉNYEZÉSTŐL Rugalmas műszakok a Gépelemgyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents