Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

I PN MAGAZIN \ Csalhatatlan jégyadász A Meteoroló­giai Világszer­vezet által elő­írt minden kö­telező műsza­ki jellemzőnek maradéktala­nul megfelel a már számos országban használt MRL —5 szovjet mozgó meteo­rológiai iradar- állomás. Mi­közben folya­matosan meg­bízható adató, kát szolgáltat a 300 ezer négy­zetkilométe­res körzet idő­járási helyzeté­ről,. a jégfel­hőknek nem­ei ik. a hatá­rait tapogatja le, hanem meg­meghatározza a felhő jégkép. aődés-közponi- ját is, útmuta­tást adva a jégelhárító rakétaüte­geknek, hová kell lőniük azt a vegyszert, amely megakadályoz­za. hogy a felhőben nagyobb jég­szemcsék alakuljanak ki. Az MRL—5 mozgó állomások több helyen — például Spanyolország­ban — részt vesznek már a mes­terséges eső létrehozásának kí­sérleteiben is. Lezuhant a repülőszőnyeg Eltérítettek útjából már sokféle légijárművet, de repülőszőnyeget eddig még nem. Viszont baleset láthatólag repülőszőnyegen is érheti az embert. A bagdadi tolvaj új angol filmváltozatának egyik London mellett forgatott epizódjában a szőnyeget emelő szerkezet egyik ká­bele elszakadt, s a két rajta ülő színész mulatságosan kalimpálódzva zuhanni kezdett lefelé. Az ijedt rendező nem győzte egészségükre kívánni az esést, a két épségben landolt művész ugyanis egyfolytá­ban tüsszögött, ami nem is csoda, mert a „repülő” szőnyeg alatt a föld vastagon fel volt* szórva tollpihével, ami a filmen azt volt hi­vatva szemléltetni, hogy a szereplők gomolyfelhők felett szállnak el, s ebbe esett a két filmszínész. A két kárvallott a paplantöltelék­be pottyant, orruk, szemük tele lett pihével, és ez csiklandozta őket prüszkölésre. A forgatást csak úgy lehetett folytatni, hogy szabályo­san ki- és leporszívózták őket. • \ Művészet — szamárfarokkal Dorgelés, a főleg különös ötle­teivel híressé vált francia festő meglehetősen gyanakodva szem­lélte művésztársai nonfiguratív alkotásait. Végül is tett egy pró­bát. Vásárolt egy szamarat, és tanúk előtt kikötötte egy festő­állványhoz. Majd az állvány tá­masztékához festővásznat tett, az állvány lába elé pedig különbö­ző színű, festékekkel teli vödrö­ket, úgy, hogy az állat hátsó fer­tályához közel essenek. Amit re­mélt, bekövetkezett. A kikötött szamár csapkodni kezdett a far­kával, amely hol az egyik, hol a másik vödörbe ért bele, és oly­kor széles ívben a vásznat is vé­gigpásztázta, amelyen így .perce­ken belül kialakult egy szép szí­nekben pompázó nonfiguratív kép. Dorgelés az alkotást elvitte a modernek egyik tárlatára. A zsűri elfogadta, ki is állí­tották, mi több: a kritikusok hosszasan dicsérték. Ekkor előrán- cigálta a tanúkat és elárulta, „ki” volt az alkotó. Óriási botrány lett. De a nonfiguratív művészet túlélte, és tovább virágzik. A férfiak hiúbbak, mint a nők? A férfiak sokkal gyakrabban néznék tükörbe, mint a nők — erről árulkodik egy érdekes kí­sérlet, melyet Stockholm egyik -nagyáruházéiban folytattak. Svéd pszichológusok csoportja hatal­mas tükröt és egy rejtett kame­rát állított fel az áruházban,. Egy nap alatt 412 hölgyvásárló né­zett bele a tükörbe, főleg azért, hogy megigazítsa frizuráját. És lám: a tükör előtt 776 férfi állt meg azzal a nyilvánvaló céllal, hogy gyönyörködjék képmásában. Panoptikum a vár alatt Lassan összegyűlik a csoport a budai Várban, az Úri utca 9. szám előtt. Tíz órakor nyílik a Várhegy alatt húzódó labirintus ajtaja. Az idegenvezető ki­osztja a Burda divatsugallata nyomán szabott szí­nes esőkabátokat (iha megtetszik valakinek, meg is vásárolhatja): indulunk a Dominó Pantomim Egye- síület panoptikumába. Hazánk történetén kalauzol végig a 64, meglepően, élethű, korhűen felöltözte­tett, felfegyverzett, díszített bábu. Múltunk kira­gadott, jellegzetes eseményeit', történelmünk drá­mai fordulatait látjuk erobertest színű gumiba-mű- anyagba dermed ten — az őstörténettől a kora re­neszánszig. Sámánok, vezérek, királyok, koldusok mellett haladunk el a sejtelmes környezetben. Pe­jünk felett szalma-cseppkövekről könnyezik a kris­tálytiszta karsztvíz: — A 24 kilométer hosszú természetes barlang- rendszer, melyből eddig 1,5 km-t hasznosítottunk, a jégkorszakban keletkezett, és néhol mammut- agyar lenyomatát véljük felfedezni a falbán — tá­jékoztat Köllő Miklós, az egyesület elnöke. — Ta­láltunk Zsigmond korabeli oszlopfőket, hatalmas termeket, kutakat, régi börtönöket, sőt a német fő­hadiszállás maradványaira is' rábukkantunk a fel­táráskor. Gondoltuk, kár lenne, ha mindez az érték elzárva maradna a nagyközönség elől. í — iHogyan keletkezett [ez az üregrengeteg? . — Hévizek vájták, marták ki a gömbfiülkés bar­langokat a lágy kőzetből. Később a középkoriak buzgón továbbfaragták, így valóságos föld alatti város alakult ki. Az újkoriban eltömődtek a jég­• Koldus. • Jelenet István király életéből. vermeknek, bortárolóknak, menedéknek használt pincék, forráskutak. Az utóbbi években csövesek vertek tanyát a gazdátlan labirintusban, kalandvá- gyó gyerekek tévedtek el benne, de néha bűnözők is bujkáltak, tönkretéwe a korábban beszerelt elekt­romos kapcsolótáblákat, törmelékkel, hulladékkal elszennyezve a környezetet. ■ — Miért fogott ilyen ínagy /vállalkozásba tégy pan­tomimes társulat? ■ — Régóta szerettünk volna saját klubot alakíta­ni. Megkerestek, bennünket tavaly az I. kerületi ta­nácstól, lenne-e kedvünk a folyosók hasznosításá­hoz. Elfogadtuk, fantáziát találtunk a panoptikum létrehozásában. Szerintem van rokonság a panto­mim és a panoptikum között Az előbbiben is egyet­len pillanatba, mozdulatba sűrítjük azt a drámát, amit ki akarunk fejezni. — 'Milyen eljáráss[al~\és miből készültek a figu­rák? — Az egyesület mellett működik kísérletező cso­portunk, a K-szekció, fiatal technikusok, műszeré­szek, szcenikusok, képző- és iparművészek, trükk­mesterek, sminkesek. Kifejezetten a látványterve­zés, a látványszínház teremtése, a vizuális kultúra fejlesztése a feladatuk. — Tervünknek még csak az első harmada való­sult meg — magyarázza Köllő Miklós. — Jövőre újabb történeti időszakkal, 1648-ig bővül a panop­tikum, majd 1985-ben eljutunk századunk megörö­kítéséhez. Ekkor összesen 220 figura lesz gyűjtemé­nyünkben. Elsősorban a magyar történelmet szem­léltetjük, de tervezünk jeleneteket a közép- és ke­let-európai országok történelméből is, amelyek a mi sorsunkat is befolyásolták. Elkészül a kézműve­sek utcája, továbbá a pódiumszínpad, a táncház és drinkbár is. Kedd kivételével naponta tíz órától éj­jel tizenkettőig tartunk nyitva. S. T. Dohányt eszünk? Sok millió ember számára a dohány nem egyéb, mint az azo­nos nevű növény apróra vágott, sárgásbarna levele, amely füstö­lésre való. Néhány kutató azon­ban a növényi proteinek fantasz­tikusan gazdag tárházának tekin­ti. A hetvenes évek elején egy amerikai kutató, S. W. Wildman a kaliforniai egyetemen kisérlet­sorozatba fogott azzal a céllal, hogy kifejlesszen egy olyan do­hányfajtát, amelynek füstje nem olyan káros, mint az eddig is­mert fajtáké, de amely mégis íz­lik' a fogyasztóknak'. * 'Munkája közben észrevette, hogy a Nico- tina tabacum leveleiben tekinté­lyes mennyiségű protein találha­tó, és sikerült kidolgoznia e pro­tein kivonására alkalmas mód­szert. Amikor elszivunk egy cigaret­tát, a dohápy bizonyos összete­vőinek — többek között a pro­teinnek — elégése során rákkel­tőnek tartott anyagok keletkez­nek. Az amerikai kutató által ki­dolgozott módszer segítségével kivonva a dohánylevelek protein­jét, nem csupán kevésbé ártal­mas dohányt kapunk, de egyben igen magas tápértékű proteinhez is juthatunk. Párizsi toronyóriás Párizstól keletre épült fel az a 140 méter magas televízió-adó­torony, amelyik Franciaország egész területére sugároz majd műsort. Párizs elővárosában, a Les Lilas dombján emelkedik az adótorony teljesen fehér gomba- építménye. Homoktalajon áll a 33 méter átmérőjű, 5 méter vas­tagságú alaptömbje. Megkapó az épület 141 méteres magassága* A karcsú törzsrész 108 méter ma­gas. Itt helyezkedik el az első gyűrű, a gombafej alsó része, amelyiken még négy további, fe­hér kerámiával burkolt gyűrű fekszik. A torony azért épült, bogy 2000- ben négy program adásait sugá­rozza és a regionális tévéközpon­tok, illetőleg a külföldi adók programjait átvegye. Ugyanis ti­zenöt év múlva a jelenlegi igé­nyek mintegy százszorosát az öreg párizsi központ már nem lenne képes kielégíteni. Az épü­let bejárata a, romainville-i elő­város felé esik. Itt a hivatalos látogatót katona kíséri a Francia Televízió és a kivitelező cég’ kö­zös irodájába. A felvonó 35 má­sodperc alatt viszi fel az érkező­ket az ötödik gyűrű szintjére. A torony tetején 33 méter magas az az antenna, amelynek piros-fehér színe már kilométerekről magára vonja a figyelmet. Szírre ható zajok A szív koszorús ereinek meg­betegedéseit egy sor környezeti hatással hozzák összefüggésbe, amelyek közül a zaj a legfonto­sabb. Erre lehet következtetni egy vizsgálat eredményeiből, amelyet • Marburgban mintegy ezer vegyipari dolgozó bevonásá­val végeztek. Ha a zajban dolgo­zó munkások csoportját összeha­sonlítjuk azokkal, akik viszony­lag nyugodt körülmények között végzik munkájukat, láthatjuk, hogy a zajban dolgozó férfiak között négyszer annyi a szívbe-; teg, mint a másik csoportban. A! beteg munkások részaránya még magasabb, ha a za!j mellett feszí­tett tempóban kell dolgozniuk, ha darabbérben dolgoznak és ha a munkával szembeni minőségi követelmények elmaradnak ké­pességeiktől. kifürkészhetetlen mosolyű Istenség SS Buddhák, pagodák Buddhák — aranyból, fából, A buddhista templomok nem bronzból, ülő vagy álló alakok, hivalkodók — egyszerű testetlen Kegyes Buddhák és áldozatot kö- fából, szögek nélkül összeácsolt vetelők. Buddhák pagodákban és pagodák — csak faragások díszí­kertekben, múzeumokban és tik á nemes anyagot. A Sanju kegyszerárusok pultjain — egész Sangendo kegyhelyén a könyörü­Japánban. Bár az iskolában nincs let 1001 Buddha istenének is dísz­vallásoktatás, a szertartásokat télén külsejű temploma. Ahogy komolyan veszik. A két legnép- a cipőnket papucsra cseréljük, szerűbb vallás a buddha és a megnyílik előttünk is a szentély., shinto áthatja, fedi egymást. Szinte elkáprázunk a látványtól, Mindegyik szentély más, mind- . az arany csillogásától, a tömjén egyik másró^ievezetes. sűrű fehér füstjétől. Ezer élet­• Shinto szentélyéhez vezető kapuk. nagyságú szobor! Százszor tízes sorban állnak a kifürkészhetetlen mosolyű összetett kezű Buddhák. Mindegyik szobor más arckifeje- zésű — a hívők kikeresik a ked­ves halottaikra emlékeztetőt, s azt díszítik virágaikkal. Középen a hatalmas ülő Buddha, az ezer- egyedik, gyertyák fényében, pénz­csörgés zajában. Narában, Japán nyolcadik szá­zadbeli fővárosában a Todaiji templom őrzi a világ legnagyobb bronzszobrát. Hatalmas lótuszvi­rágon ül a 22 méter magas, 551 tonna súlyú alak. Arca titokzar tos. jobb kezét felemeli — „meg­testesíti a világ bölcsességét és kegyelmét”. Fenséges, ünnepélyes pillanat, több mint ezer éve za­rándokolnak ide az emberek. A legnagyobb élmény egy má­sik óriás Buddha: a kamakurai. Szabadban, fák között ül a be­csukott szemű szobor. Ez „csak” 12,7 méter magas és 1252-ből va­ló. Akkor még templom védte, amelyet később elvitt a földren­gés és a szökőár. Most mögüle ide látszik a tengerpart, ide ma- gaslanak a hegyek. Bronztestén különös fénnyel törik meg a nap. Parkokban, városban, falun, sűrűn lakott és lakatlan hégye- ken, erdőkiben, tengerparton, üz­letsorok közt egyszer csak ott egy iveit tetejű pagoda. A kimonós vagy modern ruhájú japánok fel­mennek a lépcsőn, meghajolnak, tapsolnak, pénzt dobnak a per­selybe. majd néhány percig el­mélkedve állnak, aztán folytatják • A kamakurai óriás Buddha. útjukat — ki a közeli munkahe­lyére. ki vendéglőbe, teaházba vagy haza. A shinto kapukat, templomokat pirosra festették. Kőlámpások so­ra jelzi, az utat a szentélyhez. A be­járat előtt kújt, iivóedényekkel — csak száijöblítés, kézmosás után il­lik az istenek elé járulni. Sokan keresik fel az Ise-Shima Nemzeti Parkban Amaterasu Omi Kami, a Nap istennőjének komor fehér fatemplomát. A templomhoz ki­lométer hosszan piros, kecses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imád- kozók lábbelije. K. M, Fohász főnököknek és beosztottaknak „Ne feledje, ne küldjön pénzt!” Talán ez a legmegka- póbb mondat abból a szöveg­ből, amelyet valószínűleg már Önök is találtak a postaládá­jukban: le kell másolni, húsz_ felé elküldeni, minek követ­keztében óriási szerencse éri az embert A felszólítás meg­szegésének, a szerencselánc megszakításának esetére pedig komoly bajokat — az állás el­veszítése, lábamputálás, mi­egymás — helyez kilátásba. Címe lefordíthatatlan, de mint kiderül, egy fohász. Ellentét­ben a különféle vallások misz­tikumával, ez az írás konkrét példák eredményeivel kecseg­tet. Es mi derül ki ezekből? Az, hogy a szerencsének sem kell társadalmi megkülönböztetél- sekért a szomszédba menni. Két tiszt, egy tábornok, egy hivatalvezető — mint a szöveg írja a világ különböző tájain — húszezertől 2 millió dollá­rig terjedő nyereményekhez jutott. Ez utóbbi nyertese tit_ kárnőjével íratta és küldette el a másolatokat, amiből vi­lágosan látszik, hogy nem le­het akárki, többet is kapott. A beosztottak jutalmaival más a helyzet. Egyiküknek ampu­tálták mindkét lábát, igaz, hogy bűnös hanyagságában el­vesztette a levelet^ másikukat viszont komoly szerencse ért. Hogy mi? Nem pénz, jobb ál_ Zást kapott.. Mi következik ebből? Egyrészt logikus, 'hogy a fő­nöknek nem éri meg titkárnő­jét terhelni egy jobb állás reményében, többre megy a pénzzel. A beosztottaknak meg már az is öröm, ha nem vág­ják le a lábukat. Jobb állás? JLehet. hogy az kapta, akinek a főnöke elment 2 millió dol­lárjának magánzónak, igy megüresedett egy hely. Mark Twain írta egyik re­gényében, hogy a sors nem tudja kinek kedvez. Annak idején medvéket küldött a gyerekekre, akik Elizeus pró­fétát csúfolták. S ki járt, jól, a próféta? Nem. A medvék„ mert ők ették meg a gyereke­ket. Kérem az olvasót, hogy ezt az írást ne másolja le, ne to­vábbítsa sehova. Ha fölösleges pénze van, azt küldhet. — hámori — össieÄUItott*: Varga Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents