Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
1984. november 11. • PETŐFI NÉPE • S BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK ELŐTT Felelős számvetés írta: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára Az'MSZMP Központi Bizottsága ez év június 26-i ülésén a Szer. vezeti Szabályzat előírásainak megfelelően elhatározta, hogy 1985. tavaszára összehívja a párt XIII. kongresszusát. Ennek előkészítése sok irányú munkát foglal magába: meg kell vizsgálni a politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai, a kulturális élet minden fontosabb területét, a párt tevékenységének fő kérdéseit. A pártalapszer. vezeteket ez arra kötelezi, hogy kritikusan számbavegyék munkájuk tartalmát, működésük tapasztalatait és meghatározzák a további tennivalók irányát. Ezeknek a felelősségteljes feladatoknak az elvégzéséhez adnak keretet a november közepétől december 15-ig megtartandó beszámoló taggyűlések. A megyében mintegy ezer alapszervezet készül ezekben a napokban a pártéletnek e kiemelkedő eseményére. Az első vonalban A kommunista kollektívák első számú politikai fóruma a taggyűlés. Döntései, határozatai révén meghatározó jelentőségű az adott munkaihely, lakóterület életében. Még inkább érvényes ez a megállapítás a kongresszus előtti beszámoló taggyűlésekre, ahol a párt tagjai személyesen vesznek részt a legutóbbi öt esztendő miunkájának, ezen belül a XII. kongresszus határozatai helyi végrehajtásának értékelésében és a politika alakításában. Valamennyi kommunista kollektívának azt kell niegvizsgálnia, hogy a maguk „építő téglája” mennyire pontosan illeszkedik á nagy egészbe. A XII. kongresz- szus határozatainak teljesítése ugyanis sok-sok helyi, konkrét eredményből tevődik össze. Pártunk tevékenysége az utóbbi időben nehezebbé vált körülmények közepette is eredményes volt. A konkrét sikerek jelentős része itt, a Duna—Tisza közén is- a pártalapszervezeteknek köszönhető: a végrehajtás első vonalában dolgoznak. A pártalapszerve- zeltek —hogy csak néhány példát említsek — munkájukkal közvetve vagy közvetlenül részesei a gazdaság intenzív fejlesztésének, a termékszerkezet korszerűsítésének az Április 4. Gépipari Művekben, a Bajai Finomposztó Vállalatnál, az export növelésére tett erőfeszítéseknek az Alföldi Cipőgyárban, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának a BÁCSÉPSZER Vállalatnál, a településfejlesztésben elért eredményeknek Tiszakécs- kén, az egészségügyi és kulturális hálózat további szélesítésére tett intézkedéseknek Kiskunmaj- sán, Jakab szálláson és a megye más községeiben. Az „arcvonalban” dolgozó párt- alapszervezetek tevékenységükkel alapvetően járultak hozzá a kitűzött célok személyi feltételeinek megteremtéséhez. Munkastílusukban az elvi irányítás mellett jelen van a konkrét munka I is, amelynek ütközeteiben olykor a „páncélt” is fel kellett ölteniük, hogy határidőre elkészüljenek a -tervezett beruházások: az iskola, az óvoda, az egészségügyi létesítmények. Embert próbára tevő munka kellett ahhoz; hogy az olykor még fellelhető' értetlenséget a megértés, a pontatlanságot a I pontosság, a közönyt a széles körű érdeklődés váltsa fel.. És eközben az élet állandó megújulásával is lépést kellett tartaniuk, változtatni, igazítani kellőit és kell munkastílusukon. Új helyzetben új módszerek A megyében dolgozó pártalap- szervezetek döntő többsége képes az új helyzetnek megfelelően változtatni tevékenységének formáin és felkészülni az új kérdések megválaszolására, megoldására is. Ellentmondásnak tűnik, mégis jelenlegi munkánk sajátossága, hogy a „nyugalom ellen” vagyunk — a nyugalomért. Olyan embereket támogatunk, akiket nem vesz körül a kishitűség, hanem alkotók, tenniakarók, ; akik mernék követ dobni az állóvízbe, A beszámoló taggyűléseken minden bizonnyal sok ilyen elvtársunk, és barátunk munkáját fogják elismerni. A pártalapszerve- zetek vezetőségei éljenek is ezzel, és merjék példának állítani mindazokat, akik eredményesen dolgoznak és magatartásukkal is kiállnak -közös ügyünkért. A tényleges sikerek pontos és valósághű megmutatása feltételezi, hogy a párt tagjai tárgyszerű értékeléssel, az eredmények reális összegezésével, a hiányosságok őszinte feltárásával — tehát kellő kritikával, önkritikával — teszik mérlegre működésük tapasztalatait. Pártunk ereje többek között abban van, hogy politikájában érvényesül a szavak és tettek egysége, a nyílt, őszinte szó, és ami nagyon fontos: szembe tud nézni saját fogyatékosságaival és képlés okulni belőlük. A -mai objektív valóságnak megfelelően a beszámolók jelentős részében minden bizonnyal gazdasági kérdésekkel foglalkoznak majd. Nem is lehet ezeket megkerülni, hiszen jól tudjuk, mennyi minden függ ettől. Ezzel összefüggésben egyértelmű, hogy a beszámoló' taggyűléseken számat kell adni arról, hogy a gazdasági gondok megoldásához miként sikerül hozzájárulni a politikai munka eszközeivel. Elkerülhetetlen a beszámoló „mérlegébe” helyezni, hogyan* ítélhető meg a kommunisták — vezetők és beosztottak — személyes példamutatása. Nem kevésbé fontos, hogy a pártalapszervezetek értékeljék: a párttagság politikai, ideológiai fejlődése, aktivitása miként alakult az elmúlt esztendőkben. Sokszor hangsúlyoztuk, hogy a politika képviseletében nagyobb bátorságra, szilárd meggyőződésre van szükség ahhoz, hogy a pártegység és a pártfegyelem — egyébként szilárd falán — keletkezett hajszálrepedéseket eltüntethessük. Felelősség- teljes politikai munkát jelent ez néhány községben és munkahelyen. Egyértelműbb kiállás Eddigi gyakorlatunk igazolja: egy pártalapszervezet tevékenységét nem a rendezvények sokaságával, hanem környezetére gyakorolt hatásával mérhetjük. A beszámolóknak tehát tartalmazniuk kell a tömegszervezetekben és más területeken dolgozó kommunisták munkáját, e szervezetek pártirányításának helyzetét. Meggyőződésünk, hogy céljaink világosak, a tapasztalatok bizonyítják, hogy azok elérhetők, de az is igaz, hogy a feladatok megvalósításán dolgozó szervezetek nem automatikusan dolgoznak. Tudni kell helyesen működtetni őket, ezért feltehetjük a kérdést: jól egyeztetett-e ezeknek a szervezeteknek a munkája, egységes szemléletet tudtunk-e teremteni a végrehajtók körében, biztosított-e mindenütt a vezetés összhangja? A pártalapszervézeti vezetőségek beszámolóiban bizonyára bőségesen helyet kapnak majd az e kérdésekre adandó konkrét válaszok. Ennek sorába tartozik, hogy szólni kell az ifjúsággal kapcsolatos, eddigi munkánk tapasztalatairól és azokról a feladatokról, amelyeket a Központi Bizottság legutóbbi ülésén elfogadott. Olyan időszakban élünk, és olyan feladatok előtt állunk, amelyek az eddiginél egyértelműbb kiállást kívánnak ügyünk mellett mindazoktól, akik erre önként, meggyőződésből vállalkoztak. Felelősséggel kell választ adni a beszámoló taggyűléseken azokra a 'kérdésekre is, hogy megfelel-e a magasabb követelményeknek a pártszervezetek tagsága. Arra, hogy kellően meg- edzettük-e magunkat — az újonnan belépőket is — az új feladatokra. A kongresszusi dokumentumok vitájára 1985. január 2-a és 3l-e között kerül sor. A beszámoló taggyűlésen* tehát saját portánkat, az alapszervezet helyi terepét kell áttekinteni, véleményezni, számiba venni eredményeinket és gondjainkat. A beszámolás, a tapasztalatok összegzése mellett a pártélet sarrakerülő fórumain a következő évek, de mindenekelőtt részletesebben az 1985-ös óv feladatait is szükséges körvonalazni. A tennivalók meghatározásánál nem kell megvárni a kongresszusi dokumentumok vitáját, hanem már most állást kell foglalni a .közvetlen helyi feladatok megoldásának mikéntjében, rendjében. Ebben az esetben a felsőbb pártszerveknek a kongresszus határozatainak elemzésével pontosítaniuk kell a következő időszakra* szóló konkrét programokat. Követendőnek tartjuk, hogy a határozati javaslat a beszámolóval együtt hangozzék el. Sok irányú munka Munkamódszerként ajánljuk a pártalapszervezeteknek, hogy a beszámoló taggyűlések anyagait ‘kollektív munkával készítsék el. Ennek kimunkálásában feladatuk van a pártalapszervezetek vezetőségén kívül a pártcsoportoknak és egyénileg a kommunistáknak is. Jól hasznosíthatják ebben a munkában az évenként megtartott beszámoló taggyűlések anyagait, a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések gazdag tapasztalatait. A most sorra kerülő pártrendezvények kiemelkednek a korábbi taggyűlések sorából, mégis munkaértekezletek lesznek. Olyanok, amelyeket nem az ünnepélyes ceremóniák, felesleges formalitások, hanem a tartalom, a kollektíva felelőssége, tisztán» látása és elkötelezettsége tesznek mindenki számára vonzóvá. A beszámoló taggyűlések másik felelősségteljes feladata: a pártalapszervezeti' vezetőség javaslata alapján meg kell választani a januárban sorra kerüld vezetőségválasztó taggyűlés elnökét, a jelölő-, a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait. A jelölőbizottságnak, annak elnökének megfelelő idő áll rendelkezésére, hogy alaposan tájékozódjék és a párttagok véleményét összesítve tegyen javaslatot az alap- szervezet titkárára és tisztségviselőire. A beszámoló taggyűlés nem egyedül a helyi pártalapszenve- zet, az ott dolgozó kommunisták ügye. A munkahely, a dolgozó kollektívák, a pártonkívüliek figyelme kíséri. Ez is indokolttá teszi a pártonkívüli munkahelyi vezetők és más tekintélyes, együttműködő barátaink meghívását a beszámoló taggyűlésekre, természetesen tanácskozási joggal. Mint az előzőekből kitűnt, a pártalapszervezetek nagy és felelősségteljes munka előtt állnak, s rövidesen megkezdődik a pártunk XIII. kongresszusát közvetlenül is előkészítő események sora. Közben a napi munkát — amely a soros politikai, gazdasági feladatainkból következik — maradéktalanul el kell végeznünk. A kongresszusi felkészülés nem jelenthet befelé fordulást a pártalapszenvezetekben. Előttünk áll a VI. ötéves terv utolsó évének sikeres teljesítése, a jövő év minél jobb előkészítése, a kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára meghirdetett munkaverseny-vállalások végrehajtása. Meggyőződésem, hogy a megyében a párt tagsága, valamennyi pártalapszervezet ezzel a felelősségteljes tudattal készül, számol be és határozza meg feladatait a beszámoló taggyűléseken. Magyar filmbemutatók Brazíliától Finnországig A magyar filmgyártás legfrissebb termékeit számos szemlén és fesztiválon mutatják be a világban az elkövetkező ftapokban. Mannheimben november 16—17- én Bódy Gábor „A kutya éji dala” című produkcióját vetítik, a Cinema; Quadrat moziban. November közepén magyar filmhetet rendeznek a jugoszláviai Ljubljanában, amelyen Mészáros Márta „Kilenc hónap”, „Ök ketten”, „Olyan mint otthon” és* „Napló gyermekeimnek” című alkotását, valamint Rózsa János „Kabala” és Szomjas György „Könnyű testi sértés” című produkcióját láthatja a közönség. Rio de Janeiróban november 18—27. között mutatják be Jan- csó Miklós „Magyar rapszódia” és Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” című filmjét. A riói nemzetközi fesztiválon a valóságot feldolgozó filmek „Cinéma du reel” elnevezésű szekciójában Elek Judit „Találkozás” című alkotása szerepel. Palásthy György „Szeleburdi család és Rózsa János „Boszorkányszombat" című produkciója a finnországi Ouluban megrendezendő nemzetközi fiImfesztiválon*’vesz részt, amelyet november 19—25. között tartanak meg. Rövidfilm-fesztivál lesz noyem. bér 19—24. között Pisában. Az olaszországi városban Buglya Sándor „Minden tizedik”, Bod- rossy Félix „Nemcsak kalitkában” és Rák József „Visszafelé” című alkotását láthatja a közönség. Novemberi verőfényberi • Amikor ezek a képek megjelennek, akkorra a kiskunhalasi Vörös Október Tsz kombájnom! az utolsó hektárokról is lctokt* rították már a kukoricát. Bács-Kiskunban elhúzódott a szántóföldi és a kertészeti növények érése, betakarítása. Szerencsére november első harmadában. — eltekintve a reggeli, esti ködtől — verőfényes idő járta, csaknem zavartalanul dolgozhattak a növénytermesztő brigádok. Több szövetkezet tagsága még terven félti is vállalkozott gabonavetésre, mert bár késve, de az elővetemény gyors összegyűjtése után megfelelő magágyat készíthetett. • Az idén szép termést hozott a martonvásári Mv—8-as búzafajta. A kukorica után felszabadult 400 hektáros területen a hét elején fejezték be az utolsó 40 hektár vetését a rémi Dózsa Tsz szakmunkásai. 4 Befejezte az új termés ieldoL gozását a Kecskemét-Szlkrai Al» lami Gazdaság. A kétszer fejtett italnak a különleges olasz berendezésen való megszűrése után a borászati üzem dolgozója mintát vesz a laboratóriumi vizsgálat» hoz. • Négy körzetből Bajára, a MAV-rakodótérre gyűjtik a bácskai gazdaságok cukorrépa-termését Vasúton szállítják Hatvanba, a Mát. fa vidéki Cukorgyárak üzemébe. • Fénylik a friss szántás a nyáron jégpusztította sükösdi határban. Jövőre talán kedvezőbb termést takaríthatnak majd be a Május 1. Tsz gazdái. • A dusnoki Munkás-Paraszt Tsz paprikatermesztőinek is jól jött a kései verőfény, szikkasztják a kiskonténerekben a fűszerpaprikát, mielőtt a szárítóba vinnék. Az utóérlelés javítja a termés minőségét, gazdaságosabbá teszi a feldől, gozást. (Pásztor Zoltán képriportja) híres vendégművész hangversenyére jegyet szerezni mindig óriási probléma. Most is mennyit kellett szaladgálnom, amíg sikerült elcsípnem két jegyet valami jobb helyre, ahonnan kitűnően lehet látni — mármint a közönségnek minket. Hilhowskának nincs gondja ilyesmivel, mert az unokafivérének van valami nője a zeneakadémián. Rypczinskinek szintén vannak valamiféle zavaros kapcsolatai, azonban azokról jobb nem is beszélni. De mit csináljanak azok, akik tényleg szeretik a zenét? Első rész Kezdés előtt negyven perccel érkeztünk a hangversenyre: szerettünk volna minél jobb helyet szerezni — ahonnan mindenki láthat minket, és mi is láthatunk mindenkit. Hilkowska abban a toalettben Koncert volt, amelyet Párizsból hoztak a rokonai. Rypczinski pedig vett a jegyszedőtől néhány ismertetőt Chopinről, és tudós képpel lapozgatva sétált az előcsarnokban. Második rész Amikor a közönség tapsolni kezdett, gyorsan lementünk a földszintre, hogy még jobb helyet szerezzünk magunknak. Ügy örültünk, mint a gyerekek, mert Rypczinskiéket sehol sem lehetett látni — valahol oldalt ültek, egy oszlop mögött. Hilkowska méltóság- teljesen közvetlenül a pódium előtt trónolt — hiába, disznó szerencséje van ennek a ném- bernek! Viszont mire a szünetben kikecmergett onnan, már megszólalt a második csengetés, és senki sem hederített rá. Harmadik rész A hangverseny befejeztével mindenki a ruhatárba rohant. Ez volt a koncert legérdektelenebb része, mivel senki nem figyelt a másikra. De azért Hilkowska bundáját agyba-főbe dicsérték. Viszont Rypczinski az istennek sem tudta beindítani az új kocsiját — csúnyán lebögött az egész társaság előtt. Engem meglökött valami diplomataféle, akinek odakiáltottam, hogy: .JSorry!” — olyan hangosan, hogy mindenkinek meg kellett hallania. A három rész közötti szünetekben egyébként a híres vendégművész különböző zeneszerzők néhány művét adta elő. Antoni Marianowicz (ZahemSzky László fordítása) 1
