Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

Kitekintés — közeiről Alvás a Bimmel Ha iközvé- leménykuta- tást végez­nénk külön­böző korú szov­jet moziláto­gatók köré­ben, s ők meg­neveznék tíz ■ degkedve- sebb filmmű­vészüket, bi­zonyos, hogy e tíz között len­ne az ötvenhat éves Vjacsesz- lav Tyihonov is. De akkor is bekerülne eb­be a körbe Tyihonov, ha a képzeletbeli kérdőíven a kedvencek számát ötre vagy háromra csökkente­nénk. Tyihonov azon kevés színészek egyike, akinek tehetségét egyfaj­ta természetadta értékállandó­ság jellemzi. Az, Optimista tra­gédia lázadó, anarchista matró­za, Alekszej, a Fekete fülű fehér Bim zárkózott Ivan Ivanovicsa, Tolsztoj Háború és Béke cimű regénye filmváltozatának And- ‘réf 'Hoikonszkij hercege, vagy Matvej, a falusi legény a Peny- kovban történt, más-más korú, pszichikailag, szociális helyze­tüket tekintve különböző em­berek. Ami mindezekben mégis közös, az Tyihonov személyisége. Az ilyen típusú színészeknek adatik meg. hogy a népszerűség egész pályájukon végigkísérje őket. Ilyen volt Franciaországban Jean Gabin, az US/Mban Spencer Tracy, Mastroianni IJlyen Olasz­országban .... Kevesen vaanaM Tyihonov kollégái között, aklki végigcsinál­ták volna azt a tizenkét részes lélekröntgent, ami |k tavasz ti­zenhét pillanata cíjmű televízió­film volt. A film Julián Szemjo- nov azonos című |! ji ikalandregé- nyének televíziós-változata, amely­nek hőse, Iszajev-Snrlitz a szov­jet felderítő a hitiéti birodalom' legmagasabb fokain végzi kocká­zatos, veszélyes munkáját. Tyi- honoviban kiváló jjij szövetségest talált Tatjana Liozrapva rendező. Ebben a filmben a rendezőnek és a főszereplőinek sikerült a regény kalandregény mivoltát úgy meg­őrizni, hogy közben génye társadalmi, j hőskölteménnyé váni Stirlitz re- pszichológiai KAUKÁZUSI KALANDOZÁSOK (II.) A grúz hadiút Szinte valamennyi útikönyv azt .tanácsolja, hogy aki szeretne bepillantani a szépséges Kauká­zusba, az a grúz hadiúton in­duljon el. A Tbiliszitől az Eszak- Oszét Autonóm Köztársaság fő­városába, Ordzsonokidzébe ve­zető, magas begyek között ‘kanya­rodó útvonal csak a múlt század­ban kapta ezt a nevet, bár ' már több évszázados. Ez a legrövidebb út, mely Észak-Kauikázust, a Kaukázuson túli köztársaságok­kal összeköti, hossza mintegy 250 r kilométer. Az út, amely hol négysávos, máshol meg alig két autóbusz szélességű, valóban csodálatos tájakra vezet. Ahogy fölfelé ha­ladunk, lassan eltünedeznek a dúsan termő szőlőligetek, s kilo­métereken keresztül zöldellő mezők, tölgyesek, fenyvesek vál­togatják egymást, tába vezet, mely sabban Ibéria első Az egykori nagyvár lentős ásatások föl városkában az anti ző bazilika éppúgy mint a kereszt a templom. Meheta után völgyében vezet Lassan eltűnnek fenyvesek, autóbi re magasabbra m állunk Ananurinál meredek oldalál álló meg. Innen csodálni lik a környékre, hogy erre a helyre századokig nagy v< jelentősége. A vá: térré az út mind1! tunk Mehe- úzia, ponto- ővárosa volt. is 'helyén je- k. A mai formákat őr- ieg található, kú kupolás ragvi folyó ,bb az út. tölgyesek, okkal egy- yünk. 'Meg- láhol a hegy két erődből j tekintünk kilátás nyí- véletlen, építették, év- a stratégiai 1 tíz kilomé- oldalán őr­• Dinnyevásár. Rakétákkal a jégeső ellen Az agyagtábláktól a könyvminiatűrig A könyvek előfutárai az agyagtáblák és az ékirás voltak. A sumér és az asszír-babilon kultúrák ha­gyományoztak ránk ilyen emlékeket az időszámítá­sunk előtti IV—II. évezrediből. Ilyen agyagtáblák­kal kezdődik a moszkvai könyvmúzeum kiállítása is. Ugyanitt található egy legyező alakú könyv, Buddha szentbeszéde, amelyet pálmalevelekre ír­tak. Hasonló könyveket állítottak elő Indiában és Ceylonban is. A rizsma, a könyvtekercs, a harmo­nikamódra hajtogatott 'könyv, a papirusz, a perga­men, a nyiirfaikéreg, a selyem és végül a papír vol­tak azok az anyagok, amelyekre a könyveket ír­ták, aszerint, hogy milyen korban, a nemzeti kultú­ra milyen fejlettségi fokán készültek. A tárlókban India, Kína, Korea, Japán és az ősi Oroszország írásbeliségének emlékei. 'Nagyítóüvegen áit tanul­mányozhatunk egy XIV. századi novgorodi leve­let. amelyét nyírfaikéregre karcoltak. És végül itt láthatók a modern könyvforma első példányai, a kódexek. A múzeum látogatói megcsodálhatják a fél embermagasságú könyvóriást ugyanúgy, mint a könyvminiatűröket. A gyűjtemény legkisebb da­rabja, Ivan Krilov, a nagy állaitmeseíró kötete, amit a XIX. század közepén nyomtattak Oroszország­ban. • „Az orvosi tudományok törvénye”, Avicenna könyvének első kiadása, amely 1593-ban készült a római Medici nyomdában, rajta a Korán egy mo­dern, miniatűr kiadványa. oszkvai divat Olga Kascsenkót a szovjet di­vat mamácsikájának szokták ne­vezni olykor-olykor, mer.t hiszen hatvan évvel ezelőitt a tizenhat éves Olga Kascsen ko szervezte meg Moszkvában' az első állami bemutatótermet. Az Intézmény­nek az volt a feladata, hogy megteremtse az új szovjet divat alapjait, érvényesítve a követel­ményét: legyen szép és praktikus. A mai divat szívesen kölcsö­nöz a népviselet hagyományos kelléktárából, az évszázadok alatt kialakult esztétikai értékekből. Ugyanakkor a sziluett rohamos változásának lehetünk szemtanúi az 1985. évi szovjet divatkollek­ció láttáin. A bemutató színhelye a moszkvai Modell Ház volt, ahol orosz, ukrán, balti, közép-ázsiai divattervezők 'kreációi bepillan­tást nyújtottak a jövő esztendő divatjába. A Szovjetunió könnyűipara most gyors ütemben fejlődik, nö­vekszik a gyapjúszövetek és a se­lyem-, a textil és bőr divatáru, a lábbeli és egyéb fogyasztási cik­kek gyártása. Nem topog egy helyben a vegyipar serp, és min­den újdonságot nyomban fel­használnak. Anatolij Likov fotóriporter ké­Nemzetközi pilótaiskola Folyamatosan bővül az együtt­működés a Szovjetunió és a KGST-országok, illetve a fejlődd Országok között a polgári repü­lés terén. A legkorszerűbb szov- i jet légitechnika áll a légitársasá­gok rendelkezésére. A különbö­ző országokból érkezett reptilő- ; két a Szovjetunió oktatási intéz- ; ményeiben készítik fel. Frunzé- I ben .például Mongólia, Vietnam, | Kambodzsa, Angola, Kuba, San (Tome és Principi-szigetek fiatal­pai tanulnak. • Szabad és könnyű a mozgás azokban a ruhákban, amelyeket a kisinyovi Modell Ház divatter­vezői ajánlanak. pei a moldvai divattervezők nagyszabású bemutatóján, Kisi- nyovban 'készültek. A manöke­nek mintegy száz ..ruháiból álló kollekciót mutattak be: szabad­időre, sporthoz, alkalmi ruhákat. • Umberto Santos (San Tome és 1 Principi) és a kambodzsai Csorna Szomheaszovanari fedélzeti repü­lőgép-szerelők lesznek. A vetések és az évelő növények jégeső elleni vé­delmét sikeresen valósít­ja meg a szovjet-Moldá- viálbah létrehozott, a hid­rameteorológiai folyama­tokat aktívan befolyáso­ló szolgálat. Különleges rádiólokátor-állomásokkal, korszerű technikával, szá­mos - jégeső-elhárító ra- rakétakilövő berendezéssel szerelték fel. A jégesővel fenyegető viharfelhők, a rakéták által bennük szét- porlasztott különleges rea­gensek hatása után csendes esővel öntözik a földeket. A köztársaság évente kö­rülbelül 5 millió tonna gyü­mölcsöt, zöldséget, szőlőt és jelentős mennyiségű ipari növényt termeszt. Az évszá­zad végéig az egész, 2 és fél millió hektárnyi me­zőgazdasági termőterület a talajjavító szakemberek és a hidrometeorolőgosok erőfeszítéseinek eredmé­nyeként a szavatolt ' ter­méshozam területévé vá­lik. A száztizedik születésnap • An an Úri vára a hadiút mentén. tornyok emelkednek, ehhez ha­sonlókkal ezután negyven-öt- ven kilométerenként találkozunk. Ananurit elhagyva fülünkben érezzük a légnyomásváltozást: egyre magasabbra jutunk, fölöt­tünk felhőkbe nyúlnak a csúcsok, alattunk tátongó a mélység. A Kaukázus legmagasabb bércei között haladunk, az átlagos ma­gasság 2300 méter. A hegyolda­lakon ezres juhnyájak legelész­nek, gazdáik öszvérrel tartanak köztük rendet. Paszanauri után egy kis hegy- . vidéki falu, Mleti következik, majd tóvább folytatjuk utunkat a Kereszt-hágó felé. Már az Őszét Köztársá&ágban vagyunk. Az út szinte végtelen spirálban kanya­rog felfelé, a felhők karnyújtás­nyira vannak. A ‘hatalmas bér­ceken, völgyeken félelmetes vé­gigpillantani, az ember törpének érzi magát. Itt a hegyek oldalá­ban a fű is alig terem, néhány cserje dacol csupán az időjárás­sal. A hegyoldalba több helyen kilátót építettek, ahonnan cso­dálatos panoráma .tárul az em­ber szemé' élé. A távolban ködfüggöny takar­ja az 5043 méter magas Kazbe- ket, de közelebb a 3—4000 méte­res csúcsok tisztán kivehetők, az egyik völgyoldalban ötvenméte- res vízesés zuhan alá. S ebben a vadregényes környezetben az emberi ólunkénak is számtalan nyomát fedezzük fel: á hegyolda­lakban villanyvezetékek kapasz­kodnak, majd ereszkednek alá, a lavinaveszély miatt alagutakat építenek,, j odébb pedig sífelvonó készül. 1 A hadiút i mentén visszafelé jövet ájegállunk egy emlékmű előtt, melynek közelében idős asz- szonyok ] j mogyorót, gesztenyét, helyi édességeket, így például szuesuhot, azaz szőlőszirupba mártott diót, kötött zoknikat, pu­lóvereket. körtét árulnák. Innen 100 kilóméterre megkóstoljuk a számtalan feltörő gyógyforrás egyikének kénes, sós vizét, s bú­csút veszünk e hihetetlenül szép vidéktől. (Vége) Roszprim Nándor Az azerbajdzsán! Hirmandali falúban a közelmúltban ünnepelte 110. születésnapját az Agajev házaspár. Annak idején az elsők között kezdték el az új élet építését Azer­bajdzsánban, az elsők között lépted he a közös gazdaságba. Azóta tizenegy gyermeket neveltek fel. Igaz, az idősebbik fiúk nem jött vissza a háborúból, de a többiek íelcseperedtek, szülőföldjükön él­nek, dolgoznak. A népes családnak i mintegy 150 tagja van. Szőlönemesítési közös kísérletek A Grúz Kertészeti, Szőlé­szeti és Borászati Tiuományos Kulaltó Intézet tudósai jelen­tős munkát végeznek az új, nagy terméshozamú hibrid szőlőfajták agrokiimatikus körzetekbe osztása és kimeme- sítése terüüleitán. — Ebben is segítséget nyúj­tanak nekünk kollégáink a Magyar Népköztársaságból, akikkel már több minit tíz éve gyümölcsöző kapcsolatokat tartunk fenn — mun(dja No­dar Cslhastisviiild. az intézet igazgatója, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — A magyar bortermelők pél­dául a mi tudósainkat érdek- dó étkezésé szőlőfajtákat — Bianka. Éarnemássza, Vértés- csálüaiga — küldtek él hozzánk. Nemrég pedig Kecskemétről! a Magyar Szőlészeti és Borá­szati Tudományos Kutatóinté­zetből táviratot kaptunk, amelyben la kollégák azt kér­ték: küldjünk nekik a nagy terméshözamú grúz szőlőfaj­tákból telepítési, anyagot, hogy a magyar éghajlati viszonyok között kipróbálhassák. A szeffiekció területén vég­zett közös tudományos mun­ka folyamán már átadtuk á magyar szakembereknek azo­kat az ősrégi grúz szőlőfaj- 11 j tákat, amelyeket a különböző :: betegségekkel szembeni nagy eMenáll'óképesség j elOemez. i! Hiszen minden szőlőtermelő ‘ (tudja, hogy milyen -óriási ká- {I rakat okozhatnak a szőlős- j I kertekben az olyan betegsé- ' I gek, mint a peronoszpóra, a ! I iüsztharmat és a szürkepené- l szes rothadás. A két ország tudósainak alkotó kapcsolatai 1 jelentős hozzájárulást jelente. ; mák e betegségek elleni ktiz- deüiemlhez. a szükséges szőlő­fajták kinemesítéséhez. Amikor a kecskeméti inté- 1 zet osztályvezetője. Oláh I László ellátogatott intéze- ; tünkbe, annak a kívánságá- : mák adott hangot, hogy kísér-' , tetű telepén szeretne 80 grúz j szőlőfajtát telepíteni. Az álta- : lka kiválasztott fajták, a Ceü- : szi, az Iverla, a Bardzia, a | Szakartvelosz. a Muszkát úri, a Rkacitell. és mások kiváló kiindulási anyagiként szoflgál- miak a fehér étí vörös borok­hoz. Oláh László nagy érdek­lődést tanúsított az intézetben kidollgozoitt jégeső elleni véde- I kezési módszerek iránt Is, | amelyeket sikeresen alkalmiaz- I nak Kahébi álban. m. y. Amint azt olvasóink hosszá hónapok óta láthatják, lapunkbai vasárnaponként színes magazin-összeállításunkkal kedveske dünk azoknak, akik kíváncsiak az ország és a nagyvilág törté néseire. eseményeire. Egyebek mellett írtunk az id# emberei vl’ a tűz, a levegő és a löld mélyének a titkaikéi, való min. ■ népművészeti, építészeti és környezetvédelmi törekvé sekröl. Többek között a legújabb divat, a régi viselkedést mái és az Iparfejlesztés is programunkban szerepelt, Sfmlkőzbeí megpróbáltunk olvasóink kedvében járni. ^ Eddig többnyire hetenként tematikus magazin-össjieállítássa' jelentkeztünk olvasóiiik előtt; Most, mikfizben a köifiíyező szo­cialista országok velünk együtt ünnepük felszabadulásuk negy­venedik évfordulóját,. azt tervezzük, hogy időnként 1 «tekintést nyújtunk összeállításunkkal egy-egy baráti ország q etébe. El­sőként álljon itt az a magazin-összeállításunk, amely lek segít­ségével közelebbről megismerhetik olvasóink a Szovjetunió né­peinek életét, j.|; Osszeáiütotta: Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents