Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
198«. november 4. • PETŐFI NÉPE • * BESZÉLGETÉS BORBÉLY LAJOS MEGYEI FŐÉPÍTÉSSZEL HŐSÖK VOLTAK dz« 1« dzuim SZEGED - RENDEZŐ T elepüléstervezés — tilalmak nélkül Az elmúlt évtizedek során új, sokemeletes épületek kerültek az egykori utcácskák kis házai helyére. Néhol már az öregek sem emlékeznek; milyen volt a hajdani lakókörnyezet. Van, ahol ez jó, de másutt az lett volna a helyes, ha a régit megőrzik, korszerűsítik. Erre azonban nem mindig adott lehetőséget a rendezési terv, amely az új elképzelések megfogalmazása mellett rengeteg megszorítást, tilalmat is tartalmazott — ma már jórészt érthetetlenül, és sok esetben elfogadhatatlanul. Mert a településtervezés feladata, hogy megteremtse a községek, városok jövőbeni fejlődésének feltételeit, de nem a régi értékek felszámolásával. Szerencsére ma, amikor erről Borbély Lajos megyei főépítésszel beszélgetünk, akkor az új szemléletű településrendezés már nemcsak elképzelés, hanem élő gyakorlat. — Mindössze két évtizedes múUja van nálunk az átfogó településtervezésnek. Ez egyúttal azt is indokolja, hogy miért jelentkeztek szinte törvényszerűen a gyermekbetegségek. Vagy ez nem is volt törvényszerű? — Az 1965-öt követő gazdasági fellendülés adta az indítást a településtervezésnek — mondja Borbély Lajos. — Ez elég váratlanul érte a szakmát, amely előzetes kutatások, tapásztalatok híján nem volt erre felkészülve. Ezért is vált jellemzővé, hogy mindenáron újat építsünk, a régit fel kell váltani, ha szükséges, bontások és teljes átépítés árán is. A hetvenes évek elejéig tervek készültek. Kecskeméten például az egész körúton belüli városrész lebontását és földszint plusz három emeletes házakkal való beépítését írták elő. Egy-két épület látható is ebből az időszakból a Jókai és az Erkel utcában. Ez az elképzelés tilalmak özönét vonta maga után. Belső területeken még a felújítást sem engedélyezték, kifelé viszont korlátlanul terjeszkedhetett a település. A házak között kihagyták a normatívák alapján számított óvodák, bölcsődék helyét Azt azonban egyik esetiben sem igen tudták megmondani; vajon, mikor is kezdenek az építkezésekhez, így óriási területek álltak tilalom alatt, főként a városok és a nagyobb községek központjaiban. — Tíz év kellett, mire változott a helyzet ... — A hetvenes évek közepén felocsúdtunk. Két lényeges ok kényszerátett rá bennünket. Egyik, hogy kevesebb lett a pénz, a másik: változott a szemléletünk. A gazdagodó településkutatás nyomán rájöttünk: az értékeket, ha mégoly kicsik is, meg kell őrizni. Akkoriban fogalmazódtak mgg a városrendezés ma is érvényes elvei: a település arculatán tükröződjék az egymást követő korszakok -folytonossága. A történelmi hagyományokat, városszerkezetet óvjuk meg, s igazítsuk azt a mai adottságokhoz, lehetőségekhez. Ennek alapján dolgozták át 1975 és 1980 között a korábbi rendezési terveket, s a munka során kulcskérdésnek számított a meglévő épületállomány védelme, a rekonstrukció és rehabilitáció érvényesítéste,- valamint a saját erő bevonása nemcsak a lakásépítésbe, hanem ezen keresztiül a városképformálásba is. A földvédelmi törvény véget vetett a korlátlan terjeszkedésnek. Akkor kezdtük a második 15 éves lakásépítési programot, s ezt megelőzően együttesen kellett átgondolni a megépítendő lakásszámot, s az ebihez tartozó helyigényt. Így kerültek előtérbe a belső területfeltárások, amelyek alaposabb műszaki elemzéseket követeltek. De ezek szükségszerűen jelentették az építési tilalmaik feloldását is, s megvalósult példák bizonyítják — kecskeméti Homoki domb, kiskunhalasi Tabán városrész —. hogy jó irányba léptünk. — Léptek, de mekkorát? — Számos helyen> megszűnt az építési tilalom. Ez jelentős eredmény. A mostani feladatunk, hogy felülvizsgáljuk a még fellelhető, időben meg nem határozott építési tilalmakat, hogy ne maradjanak indokolatlan kötöttségek. De nem eshetünk újra abba a hibába, hogy ismét egyfajta „mindent bontani’’ szemlélet terjedjen el. Éppen ezért fokozottan kell figyelni a dinamikusan fejlődő, városiasodó nagyközségek központformálódására. De az is igaz, hogy a hagyományos, a városszerkezet múltját őrző átFiatalok A fiatalok őszinték voltak hozzám: — Tudod, bácsika, úgy döntöttünk, hogy nekünk nem kell gyerek. — És ha szabad kérdeznem, miért nem? — Olyan keservesen tud bömbölni egy kisbaba, hogy az borzasztó! — mondja az újdonsült férj. — Rengeteg pelenkát kell' mosni egy újszülöttre — világosít fel az asszonyka. — Ha baba van a háznál, lehetetlenség elmélyülni, mondjuk, a hegymászás tudományában ... — Vagy teszem azt az ejtőernyős sport szépségéiben... — Igazatok van — hajoltam meg az érvek előtt. — Az ember karjában ott szunyókál a bébi, és egy alvó gyerekkel kiugrani a gépből, az nem megy. Lehetetlenség. A fiatalok egyből megérezték hangomban az iróniát, nem csoda, hogy egy seregnyi okot, indokot sorakoztattak fel elhatározásuk alátárnasz- tására. Én meg közben azon törtem a fejem, hogyan lehetséges, hogy az emberiség ilyen észérvek hatására még nem szűnt meg létezni. — Egyetértek veletek, hogy nem kell gyerek — s felemelt kézzel megadtam magam. — Ennek ellenére nem árt, ha a lakásban rajtatok kívül van más élőlény is. — Macskát fogunk tartani! — mondta az asszonyka. — Egy aranyos kis cicát. — A macska állandóan nyávog — vágtam közbe. — Szerintem jobb, ha szerzünk egy kutyát — mondta ki a döntést az ifjú férj. — A kutya folyton nyüszít, ugat — tiltakoztam. — Azt tanácsolom nektek, hogy ‘vegyetek egy akváriumot. A halak nem nyávognak, nem nyüszítenek, nem ugatnak éjjel-nappal. — Igazad van, bácsikávk! — mondták-egyszerre a fiatalok. Sőt! A halak a pelenkát sem piszkítják be ... Ezek szerint eldöntöttük: akváriumot veszünk és kész! * Eltelt egy jó fél év, s én újra elmentem a fiatalokhoz látogatóba. — Na gyerekek, hogy telt a nyár? Hol nyaraltatok? Mer- r? jártatok?" Milyen magas hegyeket másztatok meg? Hogy sikerült az első ugrás? — Az a helyzet, bácsika, hogy nem voltunk sehol. — És miért nem? — Hát azt hiszed, hogy ezzel a halaikkal teli akváriummal lehet ide-oda utazni? — fortyant fel a férj. — Ezeket a halakat gondozni kell. Ki ád enni nekik, ha mi elutazunk? — És ki cseréli ki rendszeresen az akvárium vizét? — vágott közbe az asszonyka. Aztán elkapta a pillantásomat, domborodó hasán gyorsan begombolta a pongyoláját, elpirult, majd a fülembe súgta: — Tudod, bácsika, mivel nem tudtunk kimozdulni a lakásból, hát egy füst alatt ezt is elintéztük— C. Melamed (Fordította: Kiss György Mihály) építés mellett megvan a létjogosultságuk, településalakító funkciójuk a többszintes házaknak is, s a kettő közül választani csak a helyszín adottságainak ismeretében lelhet. — Egy-egy terv — ha megvalósul — hosszú időre meghatározza a lakókörnyezetet, s természetesen az ott élők közérzetét is. Milyen beleszólása van a tervezés, a kialakítás menetébe a lakosságnak? — Alapvetőnek tartom, hogy az állampolgárok mind szélesebb rétege mondja el a rendezési tervekről a véleményét. Ez a fajta társadalmi kontroll lehet a garanciája a tervek időtállóságának és megvalósításának is. Természetesen még az előkészítés időszakában kell megkérdezni a lakosságot, hogy azután a vélemények, javaslatok beépülhessenek a végleges tervbe. Baján, Kecskeméten már volt erre példa, de az állampolgárok aktív részvételére számítunk másutt is. És már a közeljövőben, hiszen decemberben és januárban minden városban városfejlesztési konferenciát-tartanak, amelyeken a rendezési terveket és a településfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket vitatják meg. — Mi a biztosítéka, hogy a lakossági észrevételeket hasznosítják is a későbbiekben? — A településrendezési tervek — egy-két kivételtől eltekintve — ma már, a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál készülnek. Itt nemcsak jól képzett szakemberek dolgoznak, akik magas színvonalon végzik munkájukat, de Bács-Kiskunban élnek, közvetlenebbek a kapcsolataik, átérzik a helyi gondokat, ismerik az adott település lehetőségeit. Éppen ezért sokkal inkább érdekeltek abban, hogy a városok, községek fejlődését, hosszú távra meghatározó rendezési tervek ne egy határidőre elvégzett feladatot, 'hanem a településeken élő százak és ezrek számára elfogadható és megvalósítható dokumentumot jelentsenek. Váczi Tamás Szemjon II- larionovics Szulin őrnagy 1909-ben született. A Vörös Hadseregben 1937-től teljesített szolgálatot. Az SZKP-nak 1939-ben lett tagja. Saját kérésére szolgált harcoló alakulatnál, frontszolgálatra alkalmatlan minősítése ellenére. A 2. gárda-gépesítetthadtest 1509. önjáró tüzérezredének volt a politikai helyettese. Minden idejét a személyi állomány körében töltötte. Személyes példa- mutatása jelentősen növelte az ezred morális erejét. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a Kecskemétnél — 1944. október 29-én — kezdődő több napos harcban szerzett érdemekért az ezred 39 katonája kapott kormánykitüntetést. A bekerítés veszélyének elhárítására maga is részt vett a küzdelemben, s két német harckocsit lőtt ki. Az ezred súlyos veszteségek árán megtörte az ellenséget, s a főváros irányába nyomult előre. A harcok során egy gránát kioltotta Szulin őrnagy életét. Bátor helytállásáért a Szovjetunió Hőse cím mellett megkapta a Le- nin-rendet és a Vörös Csillag Érdemrendet. M. A. Lagutyin Mihail Alek- szandrovics La- m m gutyin alezreIk B des 1910-ben * i született Lipeckben. Húszévesen vonult be a Vörös Hadseregbe, s hivatásos katonaként teljesített szolgálatot. Az SZKP-nak 1932-ben lett tagja. A Nagy Honvédő Háborúban kezdettől több arcvonalon is harcolt. A Nyikolajevi 2. gárda-gépesítetthadtest 1509. önjáró tüzér- ezrednek a parancsnoka volt. A Kecskemétnél 1944. október 29-én indított támadás során az előnyomuló szovjet harckocsikat kísérte ezredével. Több német ellentámadás visszaverésében vett részt. Lagutyin alezredes személyes példával lendítette harcba a katonáit, s a harc nagy küzdelem árán sikerre vezetett. Kecskemétet felszabadítva további ellenlökéseket vertek vissza, miközben M. A. Lagutyin is több ellenséges 'harckocsit megsemmisített. 1944. november 4-én löve- gét találat érte, s a kezelőszemélyzettel együtt hősi halált halt. A Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel, több érdemrenddel és érdeméremmel tüntették ki. (A Hősök című kiadvány alapján közzéteszi: Bársony Ferenc.) Partnerek vagyunk? Kereső- vagoNAPTÁRNÉZŐBEN Az idén tizenötféle falinaptár, tízféle asztali, ötfajta határidő- napló, és négy plakátinaptár kerül forgalomba. Nagyrészük már kapható is a papirüzlletekban, a trafikokban és a könyvesboltokban. A már megszokott témaválasz' tások — magyarországi tájak, állatok, aktfotók — mellett a Képzőművészeti Kiadó törekedett arra diSv hogy a naptár ne csupán üzleti vállalkozás legyen, hanem az ismeretiterjesztés eszköze is. A Régi művészképmások címmel üzletbe került asztali naptár a portréfényképezés fejlődését kíséri végig a merev beállítás kezdetétől addig a korszakig, amikor a modellt már saját környezetében ábrázolja a fényképész. Az összeállítás másik feladata a mostanában feledésbe merülő művészportrék népszerűsítése. A címerek Európáiban a lovagi hadviselés és a lovagi játékok hatására alakultak ki. és lettek tulajdonosaik állandó jelvényei. Az uralkodó a címert ünTECHNOVA Ipari Innovációs Alap Űj, pénzintézeti tevékenységgel foglalkozó szervezetet hozott létre az Ipari Minisztérium: TECHNOVÁ Ipari Innovációs Alapot. Farkas István, az új intézmény igazgatója az MTI munkatársának elmondotta: elsősorban ipari jellegű műszaki fejlesztések, illetve innovációs akciók finanszírozására vállalkoznak. Lehetőségük van arra is, hogy tőkeátadással, kockázatot vállalva vegyenek részt egy-egy jövedelmezőnek ígérkező ötlet megvalósításában. A kapcsolódó beruházásokhoz is nyújthatnak kölcsönt. Elsősorban olvan kezdeménvezések megvaképes nők. Szegeden halljuk Jusztin Sándor körzeti üzem. viteti üzemfőnök-helyet- t es tői az első pillanatban ta_ Ián furcsának ható monda* tot. Holott valójában így áll a dolog. Keres a kocsi a MÁV-nak (fuvardíjait), amikor rakva úton van; de kehes a népgazdaságnak is, ha a termelő. üzemekbe idejében {megérkeznek az alap-, vagy a segédanyagok, a kereskedelem raktáraiba pedig a késztermékek. E feladatoknak a szolgálatában végez nap mint nap kemény munkát a Szeged—Rendező pályaudvar vontatási telepének teherkocsi javító részlege. Ott jártunkkor több száz kocsi várt javításra a telep kerítésén belüli vágányokon. Ugyanakkor félezer vesztegelt a MÁV Szegedi Igazgatóságának körzetében valamilyen rongálódás, üzemzavar következtében. Buliás Sándor részleg, és Ördög István műhelyvezető műszak közben nem pihen egy .percet sem. Jönnek-menm eki, intézkednek. Mi a baja az éppen sorra kerülő vagonnak? Milyen alkatrésze hiányzik. vagy sérült meg? Mennyi anyagra: lemezre, padlódeszkára, kallantyúra, csapszegre van szükség? Augusztusban gmk-t is szerveztek. .Ennek az eredménye: novemberig kétszázzal több megjavított járműi Oly sok a munka, hogy csak győzaék! Ki-ki elfoglalja a helyét az egy tonnát is meghaladó kerékpároknál, amelyeknek a jelentése természetesen .nem azonos a köny- nyű, kis utcai járművekével. A mázsás tengelyeknél görnyedve kalapálnak, rugót, csavart, fék- tuskót cseréinek íziben. Az ütközők között a vonószerkezeteket • Kesztyűs kézzel, de korántsem simogatóan' 'Vonószerkezet-karbantartás.) ellenőrzik. Majd a kocsik belsejében következik terepszemle. Elképedve látjuk: milyen kíméletlenül használták valahol az 5 944 196—4 és az 5 955 635—3 számjelű négytengelyes vagonokat! Valamelyik rakodógépnek a kezelője többször belevágta a padlóba a markodé vaskőimét. A repedéseken át könnyen kiszóródna a cukorrépa, vagy a szén. Az is lehet, hogy valaki kitömé miattuk a bokáját. Az ekkora négytengelyesek ára különben több mint egymiílflió forint! — Amint látom, nyoOc—tízezer forint lesz a felszámított padló pótlása. külön-külön. Hoztak már ide olyan négytengelyest ist amelyiknek huszonöt padlója, hiányzott. És ezt senki nem fizeti meg — mondja kísérőnk, Kir» István főmérnök. Senki alatt nyilván a felelősségre nem vonít — hanyagságukkal kárt okozott — fuvar ózta tó- knt érti. Okét a jövőben talán jobb belátásra bírja az ezen a területen is kívánatos nagyobb szigor, s az a tény, hogy a szeged—rendezői kocsijavítók padlórongálás miatt évenként 150 köbméter faanyagot kénytelenek felhasználni. Amit természetesen meg is takaríthatnának az ország és a népgazdaság érdekében! 'Partnerek vagyunk. Szállítók és szállíttatok gyakran mondogat ják egymásnaki, amikor értekezleteken találkoznak. wéJíus Bár így lenne mindig, a sínek mellett is! Kohl Antal nepélyes formában, adományle- vél'blen adta ki. Az oklevelet magasan képzett festő készítette, így ezek a díszítőfestészet fejlődését ás bemutatják. A Magyar Országos Levéltárban ezerhétszáz darabot őriznek ezek közül. Az egyik legszebb falinaptár e gyűj. temény néhány reprezentatív da" rabját mutat ja be, A történeti festészet a képzőművészet legnehezebben körülírható : fajtája. Mindig az uralko. dó ideológiához kötődik. Hogyan változott évszázadok folyamán? Frre kapunk választ a Magyar Csataképek címmel megjelent falinaptárban. Á ma embere egykori munkaeszközét, a lovat maga mellé emelte a sportiban. A versenyző nemcsak fizikailag, de érzelmileg Is kötődésibe kerül. Ezt érzékelteti a Danis Barna képedből készült falinaptár. A felvételeik az 1983-as szilvásvárad! háromrészes verseny legizgalma. sabb és legdöntőbb fázisán, a maratonhajtáson készültei. • Kerékpárok... (Straszer András felvételei) BÁCS-KISKUN MEGYEI MÓDSZER Nálunk jó a világítás az iskolákban lósítását segítik, amelyek — amellett, hogy jövedelmező vállalkozások — jelentős mértékben hozzájárulnak az ipar verseny- képességének javításához. A vállalkozások finanszírozására az Ipari Minisztérium 120 millió forintos alaptőkét bocsátott a TECHNOVÁ rendelkezésére, s a következő két évben ezt évenként 200 millió forinttal bővíti. A TECHNOVÁ az Ipari Minisztérium keretében kísérleti jelleggel már több mint egy éve tevékenykedik. Azóta mintegy 150 műszaki fejlesztési elképzeléssel foglalkoztak. „Minőségi megvilágítást az iskolákba” címmel jelent meg a Petőfi Népe 1984. október 30-í számában egy cikk, mely — nyíltan központi anyagként — hírt ad arról, hogy az általános iskolák hetven százalékában indokolt lenne a tantermek világításának korszerűsítése. A cikk ismerteti a lemezlamellás új világítástechnikai eszközöket és az egyéb követelményeket (káprázásmentes- ség, táblavilági tás srtb.). Beszámol arról, hogy mindezeket kipróbálták Dunakömlődön, Tolnán és Dunaföldváron és arról is, hogy az Épületgépészeti és Villamossági Tervező Vállalat útmutató javaslatokat szándékozik kiadvány formájában közzétenni. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban dr. Lovas Bélát, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi szervezetének elnökét, mi a helyzet megyénkben? — Az Elektrotechnikai Egyesület hat évvel ezelőtti televíziós felhívását nem minden megyében követte egyforma aktivitás, Wflbitna ACűnlr fTIvlf n 'n&L gyei tanács egy olyan ösztönzó formát talált, (pályázatot hlrde- dett és a költségek felét fedezte, ha a másik felét társadalmi munkában hozzátették az illető városban vagy községben), melyet azóta „Bács-Kiskun megyei módszernek” neveznek. Az útmutató kiadványt és tervezési segédletet szintén a megyei tanáccsal közösen készítettük el és öt év alatt mintegy négymillió forintos társadalmi munkával a megye iskoláinak 95 százalékát (!) sikerült „minőségi” fénnyel ellátnunk. Néhány más megye is követte példánkat, az ország nagy részében azonban még mindig nagyon rossz a helyzet. Talán mi is hibásak vagyunk, hogy az eredményeiket nem publikáltuk kellő módon, hiszen ezt a témát mi már szinte el is „felejtettük”, más problémák kötik le figyelmünket. A cikk közlése azonban mindenképpen indokolt volt az országos helyzetet illetően — ilyenkor érzi az ember egy kicsit, hogy nem rossz dolog Bács— Kiskun megyeinek lenni.
