Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

1984. november 30. • PETŐFI NÉPE • S Kocsis Pál centenáriuma Akadémikusok, politikusok, jeles szőlészek védnökségével emlékez­nek ma.Kecskeméten Kocsis Pál születésének századik évfordulójára. A tiszteletadás méltó az ünnepelthez. Országos érdefnekel ismer el a > Kertészeti Főiskolán délelőtt tíz órakor kezdődő tudományos ülés. A szőlőtermesztésünk helyzetéről, a borgazdaságunk állapotáról szó­lók természetszerűen méltatják a katonatelepi kutató életművének jelentőségét. A nagyüzemi ültetvények,' a háztáji gazdaságok évente sok­ezer tonna bőtermő, kitűnő mi­nőségű és, könnyen, értékesíthető Kocsis-fajtát szüretelnek. Ki tud-, ná kimutatni példás életművének a fiatal szőlésznemzedékekre gya­korolt hatásának népgazdasági hasznát? Nincs műszer a zamatos Gloria Hungáriáé, a muskotályos ízű korai Kocsis Pálné, a ropogós húsú Attila közérzetjavító hatá­sának mérésére. Erdészek is meglepődve tapasz­talták': a silánynak mondott ho­mokon több óriás famatuzsálem él, mint -dúsabb talajokon, mert 4 küzdelem, az ártalmak leküz­dése, az életfeltételek jobbítása közben minden élőlény megedző­dik, mozgósítja adott energiáit. Elviszi a porzó szél a tegnapi ter­mést? Sebaj! Űjra kell kezdeni. Semmiből valamit, ez itt a virtus, ez volt az életparancs. „Munkál­kodó légy!” Mire jutott volna szívós, cél­tudatos kitartás nélkül, a hintázó kocsi gyártására Kecskemétre hívott bognársegéd* dédunokája. Az 1884. december 1-én a Kaszap utcában született Pali gyerek becsvágyat és fogékonyságot örö­költ Kocsis Pál bognársegédtől és édesanyjától, született Dóm­ján Jusztinától. Kiváló emberek alakították jellemét, ébresztgették teremtő kíváncsiságát. A Budai utcai elemi iskola kisdiákja, majd a közeli gimnázium növendéke Gróf Miklós barátjához járva került közelebbi kapcsolatba az abban a házban .lakó Pataky Im­re rajztanár úrral, a kitűnő peda­gógussal. i önálló emibérként Kocsis Pál tovább tökéletesítette a Han- kovszky-féle nyitó, takaró, kapá­ló ekét, fogatos permetezőgépet. A „Zsiga bátyámtól” ellesett gyümölcstartósítási módszereket baráti^ közreműködéssel szőlővel is kipróbálta. Sok mázsa szőlővel fizettek a kísérletezéséért. Hi­básnak bizonyultak elgondolásai. „De azért ez a kísérlet sem volt hiábavaló, mert egy lépéssel kö­zelebb kerültünk a szőlő eltartá­sához. Pályámon sokszor tapasz­taltam, hogy a sikertelenség viszi előre és előre az embert”, olvas­ható az Aranyhomok-antológiá- ban közölt emlékezéseiben. / Gyakran hivatkozott Mathiász- ra. „Ö volt másik tanítómesterem. Szomszédok voltunk. Általa is­merkedtem meg a hegyi szőlészet­tel, mivel Jani bátyám a hegyvi­dékről került hozzánk. Finom deszkakerítéssel akarta a széltől óv.ni telepét. Ö is összegyűjtötte a létező nemesébb külföldi szőlő­fajtákat, mint Hankovszky, de ő azt tartotta, hogy az itt százado­kon át élő fajták élnek igazán a homokon. A saszla, a rizling-fé­leségeknek nem homokra való gyökerük van, és nyarunk leg­többjének rövid. Az utókor Ma- thiász munkásságából csak azt látja, ami sikerült, de hogy hány ezer palántát semmisített meg, mert nem -sikerült, azt csak én láttam.” Érthető, hogy miért hangoztat­ta újra és újra: tanuljunk egy­mástól. Csak így tehetünk vala­mit azért: „hogy legyen kincses tárháza hazánknak a homok”. glzért dolgozott egész életében. A demokratikus újjáépítés Mathiász-telepből és saját birto­kából kialakított Szőlészeti Kuta­tóintézetben. Már 1955-ben (!) Munka Érdemrend feledtette a korábbi sérelmeket, igazolta tel­jesítményeit. Igen eredményes másfél évtizedet töltött az inté­zetben. Szinte az utolsó hetekig dolgozott 1967. 'február 24-én be­következett halála előtt. Élete folyamán tizenötezer ke­resztezést végzett, háromezer hibridet állított elő. Hetven Ko­csis-fajta terjedt el a köztermesz­tésben. A gyorsabb szaporítás, terjesztés érdekében kidolgozta a hibridnevelés oltásos módszerét homoki körülmények között. Egyik úttörője1 volt a homoki kor­donművelésnek. Dr. Szegedi Sán­dor, munkatársa és barátja sze­rint: „Gyűjteményes fajtái mel­lett különösen kiemelkedik az Ir- sai Olivér, a Gloria Hungáriáé, a Kocsis Irma és az Attila, vala­mennyi nagyüzemi termesztésre is alkalmas.” Nagyjaink között Tanítómesterek Tizenkét évesen Hankovszky Zsigához küldték, tanulja meg a munka becsületét! „Zsiga bátyám­nak lettem a keze-lába, ott sze­rettem meg a gyümölcsészetet. Ez idő alatt tanultam a szőlőfaj­ták felismerésének a tudományát (levélzetről). Én mondtam a ter­més -minőségi adatait, majd a fák törzskönyvi adatait vizsgál­tuk . Kereszteztünk mi min­dent”, írta öregkori visszatekinté­sében. Itt sajátította el áz akkor újdonságnak számító vegetatív hibridek előállításának forté­lyait. A nála húsz évvel korosabb szőlész- és gyümölcsnemesítő ta­lán az egész országban elsőként foglalkozott a termelés közgaz­dasági tényezőivel, az önköltség- csökkentéssel és a piaci igények­kel. Az érési időszak megnyúj­tására törekedett, és megpróbál­kozott a*'termékek tartósításával-, a munka, könnyebbítésére, gyor­sítására szolgáló gépek, eszközök fabrikálásával. Kudarcok sikerei Az élethivatásnak felfogott kihívás, feladat segítette át az első világháborút követő idők bajain. A mások gondatlansága miatt bíróság elé állított fiatal szőlősgazda nehéz heteket élt át, míg bebizonyosodott ártatlansá­ga. Az 1932-es polgármesteri ira­tok között ma is megtalálható ta­lán az 1932-ben ellene hozott ár­verési határozat. A második vi­lágháború után egy szovjet tu­dós közbenjárása mentette meg a meghurcolástól, később ő sem segíthetett, amikor kuláknak nyilvánították, és el akarták tá­volítani Katonatelepről, szabad­téri laboratóriumából. Csak ba­ráti, nem veszélytelen kiállásnak köszönhető, hogy brigádveZető- kónt alkalmazták. A kínos megpróbáltatások után 1952-től kutatói munkakörben, anyagi' és egyéb gondoktól men­tesítve dolgozhatott az egykori Számos kitüntetést kapott. 1959-ben vette át a neki igazán kijáró Kossuth-díjat. A Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola Entz Ferenc-emlékéremmel tisztelte meg. Féltve őrizte Mathiász egy ide­ig gazdátlan hagyatékát és olyan új szempontokkal gazdagította a növénynemesítés ■ gyakórlatát, olyan új fajtákkal ajándékozta ■meg honfitársait, - . amelyekért joggal soroljuk legkiválóbb me­zőgazdászaink, kertészeink közéi Heltai Nándor Az emlékülés színhelyén, az Erdei Ferenc téri főiskolán fél 12 órakor nyitják meg a kiváló szőlész életmű­vét bemutató kiállítást. A rendező szervek, az ünnepség résztvevői 12.30 órakor megkoszorúzzák Kocsis Pál síremlékét a köztemetőben, majd fel­avatják emléktábláját Katonatelepen. Délután négy órakor kezdődik a Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Inté­zetben az a rendezvény, amelynek során az iskola felveszi Kocsis Pál. nevét. programja •Sötét volt Magyarországon, ami­kor Debreceniben megkezdték a Néplap I. évfolyam 6. számának nyomtatását. Az újságot — ez ol­vasható a fejlécen — a még Jó­zsef királyi hercegről elnevezett úton szerkesztették, de már az országnak azon a részén, ahol szabadon szólhatott a nép hang­ja. A Néplap — „demokratikus napilap” — a kommunisták új­ságja volt. Ebben adták közre éppen negyven esztendeje, 1944. november 30-án Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját. □ □ □ A, negyedszázadon át illegali­tásban küzdő, és az ország fel­szabadított területein már szaba­don szervezkedő kommunisták, olyan javaslattal léptek a politi­kai porondra, amely a sokak ál­tal reménytelennek tűnő helyzet­ben utat mutatott, és a súlyos helyzetben lévő országban azt hirdette: lesz magyar újjászüle­tés! „Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar, össze­fog a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország fel­építésére, ha minden becsületes magyar összefog, akkor Magyar- ország nem volt, hanem lesz!” — hirdette a bevezető. Azon az éjszakán a szovjet csapatok kemény harcok árán bevették Szikszó városát. • egy másik frontszakaszon pedig el­foglalták Egert. 400 német és ma­gyar katonát, s tisztet ejtettek foglyul, s nagy mennyiségű hadi­anyagot zsákmányoltak, — szólt a hadijelentés. Ezen az éjszakán már ugyancsak szabaddá vált Hatvan. Pécs és Mohács, de a dunántúli felszabadított városok­kal a Tiszántúl szabad területei­nek még nem voltak kapcsola­tai. Budapesten, valamint a Du­nántúl túlnyomó részén még a Hitler Jbéreno Szálasi bandája volt az úr. És bár a Vörös Had­sereg egységei, akkorra már any- nyira megközelítették Budapes­tet hogy a nagyvárosban jól hal­latszott- azágyúszó.. .mindenkinek, számolnia kellett azzal hogy .az edd ígi nagy ' háborús püsztíías m°g többszörösére növekszik, a felszabadítóknak nagyon kemény harcokban kell leküzdeniük a hit­lerista csapatok és az oldalukon maradt magyar egységek esztelen ellenállását. □ □. □ A háborús hadszíntérré tett Magyarország mindkét részén el­sötétítés volt érvényben. Sok he­lyütt nem is volt mivel világíta­ni... A petróleum már hónaipok óta elfogyott. Az áramfejlesztő- telepeket a visszavonuló németek felrobbantották; a> többi áramfor­rást pedig a bombázások, a belö- vésék rongálták meg, sok helyen szén hiányában álltak a dina­mók. A gondosan lefüggönyözött, fekete papírral borított ablak mögött legfeljebb egy-egy házi­lag készített gyertya világított. Az erőszakos kiürítések, a behí­vások nyomán szétszakított csalá­dok, az életükért reszkető embe­rek el sem tudták képzelni, hogy ebben az országban egyszer béke lesz és értelmes, dolgos élet. De nem kevesen voltak már, akik az események menetéből levonták azt a következtetést, hogy a hazát pusztúlásba rántó politika helyé­be új, építő, demokratikus veze­tésnek kell lépnie. Olyannak, amely kivezeti az országot a pusz­tulásból, visszavezeti a szabad nemzetek közösségébe, biztosítja az ország újjáépítését és felemel­kedését. □ □ □ ' Ezeknek az erőknek az élére állt a Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt által nyilvánosságra hozott', program mozgósította az ország hazafias erőit, amelyek képesek voltak úrrá lenni a kétségbeesésen, és már addig is sokat tettek a fel­szabadított területeken a nemze­ti újjászületésért. Egyre töblp he­lyütt — gyakran a legelsőnek pártot alapító kommunisták ösz­tönzésére — megalakította szer­vezeteit a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és Függet­len Kisgazdapárt is. Működtek a szakszervezetek csoportjai, létre­jöttek üzemi bizottságok és nem­zeti bizottságok. A kommunisták' programjának fő pontjai — az azonnali szakítás a náci Német­országgal és részvétel a fásizmus elleni harcban, az állami-politikai élet demokratizálása; a fasiszta pártok és .szervezeteik betiltása, a háborús bűnösök felelősségre vonása; széles körű földreform, erőteljes iparosítás; a nyersanyag- források és biztosítási intézetek államosítása; a kartellek és nagy­bankok állami ellenőrzés alá he­lyezése; a munkásság legégetőbb szociális követeléseinek megva­lósítása; új, demokratikus kül­politika; alkotmányózó nemzet- gyűlés összehívása, és új, ideig­lenes, koalíciós nemzeti kormány létrehozása,.—r alkalmasak, voltak, valóban minden antifasiszta erő tömörítésére. Amint a Néplap másnap megállapíthatta: a Vörös Hadsereg ugyan felszabadította az ország nagy részét, és egész területéről kiveri a fasisztákat, „de bélső felszabadításunkat csak magunk végezhetjük el. Ezt a belső felszabadítást szolgálja az egységjavaslat... A pártok egy­hangú véleménye szerint a javas­lat alapján elinduló munka cél­ja: politikai tudatra ébreszteni a magyarságot, és életre kelteni a NEGYVEN ESZTENDEJE népi politika elsorvasztott szer­veit és intézményeit...” □ A javaslat megjelenése után két nappal — amint ezt a - már koalíciós alapon megjelenő sze­gedi Délmagyarország tudtul ad­ta — „a Polgári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Ma­gyar Kommunista Párt, a Nem­zeti Parasztpárt, a Szociáldemok­rata Párt és a szabad szakszer­vezetek értekezletet tartottak, és a Kommunista Párt javaslata alapján megállapodtak az ország felemelkedésére és újjáépítésére irányuló legsürgősebben megva­lósítandó programban”. Megváló-^ sítása érdekében pedig az összes demokratikus pártok és a szabad szakszervezetek összefogtak a 'Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban. □ □ A Magyar Nemzeti Független­ségi Front első nagygyűlését Sze­geden tartotta, amely egyhangú lelkesedéssel fogadta el a MNFF programjának a kommunisták javaslatát. Révai József, a Kom­munista Párt szónoka utalt rá: a még megszállás alatt vergődő Budapesten az illegalitás körül­ményei között él és harcol a Ma­gyar Front, „a szegedi hazafiak kézfogása része egy országos nagy nemzeti mozgalomnak”. A. szónok * hangsúlyozta: „Súlyos, nagyon súlyos a helyzet. Felelőt­len demagógok, népcsalók len­nénk, ha ebben a helyzetben könnyelmű ígéretekkel akarnánk, kábítani a nemzetet. Nem ígé­rünk mindenféle földi jókat, nem ígérünk mennyországot,. munka, szegénység, sőt nélkülözés lesz az osztályrészünk addig, amíg felépítjük a rombadőlt országot; de ígérjük azt, hogy nem kímé­lünk sem munkát, sem áldozatot, hogy felépítsük. ígérjük azt', hogy életünket is feltesszük a demok­ratikus, független, népi Magyar- ország felépítésének munkájára.” A nép így vette kezébe saját sorsának intézését. Három héttel a programjavaslat megjelenése után összeült az ideiglenesen meg­alakult nemzetgyűlés, a nemzeti kormány — a nép minden . jog forrásának nyilvánította magát e hazában.. - Pintér István KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT; Az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart. Szombaton, vasárnap és. ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügye­let helye felhőitek részére: Kecs" kémét, Nyíni út 38. (Üj megyei kórház.) T.:v 20-488. Központi tömb, diagnosztika. Gyermekek részére: Kecskemét. Izsáki út 5. (C-pavilon, földszinti ambulan­cia. T.: 22-822).' Városföld, Hetényegyháza, Bállószög, Helvécia. Nyárlőrinc, Jakabszállás gyermek és felnőtt- betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Ti- szaíflipár, Imre tér 18. T.: 14), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Kun" sági A. (Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 7. T.: 20), Tiszakécske: dr. Matkovics I. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 41-261), Szabadszállás. i Fülöpszállás, Soltszentimre: dr. Berta L. (Szabadszállás, Dózsa t. 2. T.: 16), Lakitelek: dr. Gesz­téi J. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015), Orgováiny: dr. Csornay J. (Orgovány, Hajma u. 30. T.: 25), Izsák, Ágaseigyháza: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6), Kunszentmiklós: dn Vladár K. (Kunszentmiklós, Kos­suth u. 2 a, T.: 155), Kerekegy­háza: dr. Mánya I. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-271). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A központi ügyelet szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 547. Ellát­ják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostorí, pető- fiszállási, bugaci betegeket. Ügye. letet tart: dr. Sebestyén P. — dr. Seres iM. A gyermekorvosi ügyelet rend­je hétvégeken: szombaton és va­sárnap 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye­letével. ' .' KISKUNHALASON a Sem­melweis Kórház központi' ambu­lanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 265-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, . kisszállásig harkakötönyi, zsanai. kunfehér­tói, piriói betegeket. Ügyeletét tart: dr. Bálirdt M. ■— dr. Bus I. ' Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc, Szánk, Jászszentlászló: dr. Nagy M. • (Kiskunmajsa, Ta- nácsköztársaaág u. 85. T.: 25), Jánoshalma, Kéleslialom, Borota, Rém, Mélykút: dr. Tompa L. (Jánoshalma, Rákóczi u. 7. T.: 88), Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletét: Kossuth u. 34—36.- Itt látják éli Bátya, Dumaszentbenedek, Foktő, Gé- derlák, Homokmégy, Miske. Or­das, Öregcsertő-Csorna. Szak. már. . Úszód, és Kalocsa bégéit. Az ügyelet ideje szombaton reg­gel 7-től hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet 213-as mellék. URH-szo- ba: 219-es mellék; Ügyel: dr. Csanádi L. — dr. Molnár I. — dr. Szabó_L. — dr. Kiss - K. Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K, (Dusnok, Dembinszky u. 13. T.: 24). Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). Dunapataj, Harta: dr. Varga Gv- (Harta. Dózsa Gy. u. 51. T.: 34), Solt. Űjsolt,, Dunaegyházá: dr. Farasi-S M (Solt. Vécsey tér 1. T. : 167), Dunavecse, Szalkszent­márton: dr. Homoky I. (Duna­vecse,« Leniin út 4. T.: 31). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai rendelőben látják el a betege­ket. (T.: 12 vagy 105),. Fogászati ügyelet a' város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelő- intézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Tabdi, Páhi; Kaskantyú: dr. Téglás Zs. (Kasbantyű Vasút u. 1. T.: 7), Akasztó. Csengőd: dr. Somogyi E. (Akasztó. Vörös Had­sereg u. 1. T.: 16), Kecel. Imre- hegy: dr. Sebők J. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Tázilár, Bocsa, Solt­vadkert: dr. Simónidesz . M. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 25), Császártöltés: dr.,Somfai J. (Császártöltés, Keceli u. 68.). BAJÁN a. hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában tartják. T.: 11-244. Itt látják el a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostóri, csátaljai csávolyi, dávodi, érsek- csanádi.. felsőszen ti váni, garai, hercegszántói, nagybaracs'kai, ne­mesnádudvari, sükösdi, szerem- lei és vaskúti betegeket. Ügy.ele. tét tart: dr. Unigor I. — dr. Pa­taki M. — dr. Pataki K. — dr. Vácity J.'— dr. Lippóy- L. — dr. Ccaoó B. A BÁCSALMÁSI rendelőinté­zetben § bácsalmási bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. Ügyel: dr. B;intay\L. — dr. Jámbor Z. GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórá­tól hétfő reggelig a kö­vetkező gyógyszertárak tartanak ' ügyeletet. Kecskemét. • Szabad­ság tér 1/ág Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák. Dózsa , György u. 7.; Já­noshalma. Béke u. 1/a.; Kalocsa. Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1.: Kiskunmajsa. Hő­sök .tere 3.; Kunszentmiklós. Kálvin tér 7.; Soltvadkert, If­júság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 13Ö.; Solt, Béke tér 6.; Kiskun­halas, Kossuth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Áradi I. ('Baja. Mar­tinovics u. 4 a. T.: 12-524), Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Puncamann T. (Ba­ja, Kossuth u. 11 á. T.: 12-482), Bácss'zentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (iGara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felsőszentiván, Csá- voly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Komáromi M. (Csávoly, Arany J. u. 42.), Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras 47), Hercegszán­tó, Dávod, Csátalja, Nagybaracs- ka: dr. Tüske F. j (Nagybaracska, Szabadság tér 10.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi J. u. 90. T-: 443), Tass, Szalkszentmárton 1 dr. Ti- riniger A. (Szalkszentnpárton, Rá­kóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. ifj. Szüts M. (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 8 ’a.), Solt, Duna- egyháza, Üjsolt, Bösztör: dr. Var­jú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Bán S. (Hanta, Lenin u. 32. T.: 64), Dunapataj, Ordas, Gé- derlaik, Úszód, Dunaszentbene- ■ dek: dr. ifj. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75). Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Misbe, Drág- szél. Hajós. Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske. Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFA- MI: dr. Bajusz I. (Dúsnak, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hétényegyháza: dr. Juha­ros I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Balló- szög, Helvécia, Városföld: dr. Booskov P. J. (Kecskemét, Tö­rekvés Mgtsz. T.: 20-088). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 22-333), Jakab­szállás, Orgovány: dr. Bartal J. Orgovány, Hajma u. 22. T.: 42). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pil­lér J. (Lászlófalva, Alkotmány u. 16. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy- Zs. u. 52. T.: 117),’ Tiszakécske: dr. Gsítári J. (Tiszakécske, Tisza- sor u. 64. T.: 41-095), Kerekegy­háza, Kunbaracs, Ladanybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák; dr.- Faragó B. (Izsák, Bo- esányi u. 4. T.: 185), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Pe- tőfi-UTp. B. ép. A. lh. T.: 19), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munká­csy u. 11. T.: 90), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre^ Kaskantyú: dr. Varga J. (Csen­gőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61), Ke­cel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET: Kiskunfélegyháza, dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesseléríyi u. 3. T.: 180), Gátér,. ■Pálmonostora, Petőfiszáílás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszáílás, Kos­suth u. 54. T.: 7). Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal— pár. Alkotmány u. 7.). Kiskun­majsa, Kompöc. Csólyospálos: dr. Koletich J. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság ú. 16. T.: 168), Jászszentlászló, Szanik: dr. Boro— tai Gy. (Jászszentlászló. Radnóti' u. 3. T.: Móricgát: 6), Bugac, Kunszállás: dr. Paraczky S. (Bu­gac, Nagybugac 8.). KISKUNHALÁSI . ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kis­kunhalas, Kard u. 20. T.: 11-299), Zsana, Hankakötöny, Pirtó, Ba- lotaszállás, Kurifehértó: dr. Er- dődi J. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7. T.: 11-070). Jánoshalma: «dr. Fülöp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u.), Borata, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút. Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa. Széchenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csiikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csiké- ria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tata­háza, Bácsalmás, Mátételike: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). Í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents