Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. november 30. HÁZUNK TÁJA ss g s '•■ss ' vsv .5 \ ’ v''vy «sjwr''SS■'>' ''’S ' -'A \g ' V-. v <! '• « 5 ...3 ■■$■ 5\ <:'V ' ' f-®} '<jáí?' 'A-.Á ‘ Sági JAVASLATOK A TERMESZTÉS, FQR0ALMAZÁS MÓDOSÍTÁSÁRA IV^ iH KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Az aknázómolyok elleni védekezés Az aknázómolyok 2—3 nemze. déket nevelnek évente, tehát kártételükkel is 2—3-szor kell számolni. Tehát nagy a jelen­tősége annak, ha már kora ta­vasszal, az első nemzedék ellen sikerül eredményesen védekez­nünk. Azok a molylepkék, amelyek a fás részeken telelnek —, pl. a lombosfa-fehérmoly, a kígyóak- nás ezüstmoly —, a téli, tél végi fatisztogatásokkal is gyéritfietők. Viszont a lehullott levelekben, avár között telelő károsítok, az almalevél-sátorosrholy, az almale- vél-aknázómoly és az almalevél- törpemaly népessége a fertőzött lomb aláforgatásával, elégetésé­vel csökkenthető. Nagyon fontos, hogy a veszé­lyeztetett gyümölcsösödben kora tavasszal idejében észleljük a lepkerajzás kezdetét, mert ilyen, kor egy Decis 2,5 EC-vel (0,05 százalék), Chinetrin 25 EC-vel (0,05 százalék) vágy Ünifosz 50 Névre szóló Szilágyi Pál Bácsalmás,■ Köz- társaságii út 59. alatt lakó Ol­vasónk a községben élő tpadár- tenyésztők nevében érdeklődött a MADÁRINFLUENZÁRÓL. Ké­résünkre dr. Hedrich Károly, megyei baromfiegészségügyi szak. állatorvos adott tájékoztatást. A madárinfluenzát vírus okoz­za. melynek több altípusa is­mert. A házi baromfiak közül á tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a kacsa és a 'liba fogékony e be­tegségre, de a vadon élő mada­rak, például a fácánok is meg­betegedhetnek. A madárinfluen­zának vannak enyhébb és súlyo­sabb formái, attól függően, hogy a kórokozó mennyire életképes és milyen állataink általános el­lenállóképessége. Nagy vesztesé­get okozhat az erős megbetegítő képességű kórokozó egy gyenge állományban. De előfordul, hogy a fertőzés hatására a megbete­gedés nem is jelentkezik. A tünetek nem jellemzőek a betegségre. A kórokozó elsősor­ban a légzőszerveket támadja Érdekes Jó hatásfokkal Az AGROKER Vállalat forgalmazza a, Solo-Junior típusú NSZK gyártmányú motoros permetezőt, amely — helyesen irányítva — igen jó szórásképet mutat.' (Tóth Sándor felvétele) EC-vel (0,15 százalék) végrehaj­tott permetezés jelentősen mér. sékelheti a kártétel veszélyét. Az apró, fehéres, barnás vagy ezüs­tös lepkék március végén, ápri­lisban előszeretettel napozgatnak a fák derekán. A lepkék ellen a későbbi nemzedékek esetében is az előbbi szerekkel permetezzünk­• Ha a védekezés nerif járt kellő eredménnyel, a fiatal, 1—2 mm-es aknákban élő lárvákat Bi 58 EC-vel (0,1 százalék) gyérít- hetjük. Július 1. után Agrolt (0,5 százalék) is keverhetünk a permetléhez, ezzel fokozva a vé­dekezések hatékonyságát. Bábok ellen ne permetezzünk, mert ez semmi eredményre nem vezet. Csak a vegyszert pocsé­koljuk! ­Következő alkalommal az al- mamolyról, annak alaktanáról, károsításáról, valamint az ellene való védekezésről tájékoztatjuk olvasóinkat. meg. Gyakran szörtyög; krákog a baromfi. A szemgödör alatti üregben váladék gyűlik, ezért az üreg fala' kidomborodik. Előfor­dulhat az állatok hasmenése is. A tojóállományokbari hirtelen és jelentős mértékben csökken a tojáshoaam. A klinikai kép'— mely szá­mos más betegség tünete is le­het — alapján nem állapítható meg a betegség, ■ Intézeti, labo­ratóriumi vizsgálat szükséges a biztos diagnózishoz. A madárinfluenza elleni véde­kezés a betegség lefolyásának enyhítését, a szövődmények gyó­gyítását jelenti. Az állományt védeni kell a hajlamosító ténye­zőktől a tartás, az elhelyezés, a takarmányozás javításával, vala­mint jó vitaminellátással. Oltóanyag, vakcina általánosan még nem áll rendelkezésünkre, bár már több éve kísérleteznek ilyen előállításával. Még nem késő Lassan beköszönt a hi­deg időjárás. Nemsokára hóra is számítanunk keli. Gyümölcsfáinkról szedjük meg a tavaszi ágoltáshoz szükséges oltóvesszőket, kötegeljük, és pincében, nedves homokba állítva tároljuk.' Csak egészsé­ges, bőven termő, ismert fajtáról szedjünk oltó- vesszőt. Még a bekerített i kertben is célszerű fáin­kat nátronpapirral. több­rétegű újságpapírral be­kötözni, hogy a. nyúlrágást megelőzzük. >Az ősszel használt szerszámokat tisz­títsuk meg. mossuk le, szá­radás után a fémrésze­ket kenjük be gépolajjal. A fűtött fóliasátorba , szánt fejessaláta-palántá­kat tűzdeljük át 5 ctn-es Éj tápkockákba, . Ezután a növénykék hőmérséklet- igényé három napig 12— * 16 fok. A melegágyban te­lelő karfiol, és fejeská­poszta fagyvédelméről úgy gondoskodjunk, hogy az ágyak keretét körülrak­juk istállótrágyával. Eny-' | he időben szellőztessünk. Feltétlenül fejezzük be a í téli takarásokat, és itt az utolsó lehetőség,, hogy a zöldségeskertben össze- gyüjtsük és megsemmisít-, sük a még kint jtéyŐ fer­tőzött növénymaradvá­nyokat. Amíg nincs fagy, még áshatunk. Fokozott gonddal lenőrizzük a tárolt sző- ä lónkét. Ügyeljünk arra. hogy a tárolóhelyiség, ne melegedjen fel. Ha a bo­gyók fonnyadnak, a leve­gő túl száraz. Ilyenkor -SsfeSI padozatot locsoljuk, vagy széles szájú, vízzel teli edényeket helyezzünk el. A borospincében áz el­ső fejtés után ne hagyjuk darabban a hordókat, mert ,vj , lij ptó,menésnek ifl-,. dúlhat. Ä kisebb tételeket töltsük üvegballonba, vagy démizsonba. Az apadó bort a hordókban eleinte ■ t hetente, majd havonta . töltsük fel, Iítf-íis Zöldség- és gyüm — másképpen Az előző fejezetekben leírtakból betekintést nyer­hettünk a zöldség- és gyümölcskereskedelem hazai és nyugat-európai módszereibe. A ' kérdés ezek után szinte természetes: milyen irányba kellene haladnunk ahhoz, hogy aránylag rövid időn belül rátaláljunk a gondjainkból kivezető útra. Az alapfeltétel: gazdaságosan kelj-termelni és el­fogadható áron, forgalmazni, az utóbbihoz pedig biztosítani kell a piacot, annak valamennyi felté­telével együtt. Ehhez legelőször is szükséges felül­vizsgálni a nagyüzemi zöldség- és gyümölcsterme­lés technikai és gazdasági feltételeit. Ki kell dol­gozni a termelés pénzügyi támogatásának új rend­szerét. Célszerű lenne, ha a termelő (gazdaság) a piacon ténylegesen értékesített áru alapján kapná az állami segítséget. Ennek formája ne a közvetlen pénzjuttatás légyen, hanem mondjuk az adókedvez­ményben jelentkezzen. Ezzel serkenthetnénk a ter­melőt egy, az eddiginél körültekintőbb gazdálko­dásra, a megfelelő választékú, mennyiségű és jobb minőségű áru előállítására és annak a fogyasztóhoz történő gyors eljuttatására. Ha a termelésben sikerül rendezni a sorokat, hama­rosan kifogástalan kínálati piac alakul ki. A zöldség—gyümölcs-termékforgalmazás és -ér­tékesítés továbbfejlesztésére, a nyugodt, kiegyensú­lyozott lakossági ellátás feltételeinek megteremtésé­re mindenekelőtt szükségesnek tartom a szocialis­ta zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelem arányának növelését. Ebben látom a garanciát az egyenlete­sebb és biztonságosabb áruellátásra, valamint az árak megfelelő szinten történő tartására, a szerző­déses fegyelem megszilárdítására. A közvetítői kereskedelmi hálózat korszerűsítése, illetve életrehívása egyike a legfontosabb tenniva­lóknak. Ezért szükségesnek tartom a nagy és tehe­tetlen ZÖLDÉRT-vállalatok telepeinek kisebb, ön­álló, mozgékony, szövetkezeti formában történő üze­meltetését, vagyis egy kisebb termelési körzet ér­dekeinek szolgálatába állítását. Ennek egyik vele­járója lehet a termelő területhez közeli felvásárló- helyek létesítése is, elsősorban szerződéses formá­ban történő üzemeltetéssel. Módosításra javaslom a zöldség—gyümölcs-for­galmazásra érvényes nagykereskedelmi és közvetí­tő kereskedelmi jogszabályokat. A termelő és kereskedő számára egyaránt tisz­tességes hasznot hozó zöldség-, gyümölcsforgalmazás a nagybani piacok létrehozásával érhető el. A már spontán kialakult helyeken — Budapest,' Kecske­mét, Szeged, Hatvan, Miskolc, Debrecen, továbbá Győr, Siófok, Pécs — a piacok továbbfejlesztéséről- lenne szó. A felsorolt településeken valamilyen for­mában ma is működik zöldség-gyümölcs nagybani piac. A főbb szempontok: a centrumban 'legyen, a termelő helyhez közel, és biztosítsa a zöldség-gyü­mölcs teljes választékát. Célszerű lenne szövetkezeti formában üzemeltetni. Erre alkalmasnak tartom a helyileg illetékes általános fogyasztási és értékesítő 1 áZőVétkéz'eték1 áZérVézététí-ugyanis' 'itt hagyományai vannak a kisüzemi termelés, ezzel együtt a felvág sáriás szervezésének. A nagybani piacokat technikai oldalról fokozato­san -lehet csak kiépíteni. Első lépcsőben aránylag kis beruházási költséggel) jól közművesített és for­galmas út mellett elhelyezett, betonozott területet kell biztosítani egy nagyobb fedett színnel, néhány lölcskereskedelem • Gyönyörűek a gyümölcsök és zöldségek, ame­lyeket á megyei vagy országos kiállításokon a ter­melők bemutatnak. Ilyen minőségűeket elfogadha­tó áron szeretne vásárolni naponta a lakosság is... fős piackezelőséggel, valamint telex- és telefonhá­lózattal. Második lépcsőben lehet csak előbbre lépni a 'hűtőtárolók, valamint a piac árveréses módszeré­nek bevezetésére, miután ennek egyrészt az anyagi feltételei megteremtődtek, másrészt a piacot hasz­nálók tudatilag is eljutottak odáig, hogy egy mo­dern, árveréses forma teremtheti meg hosszú tá­von az értékesítés biztonságát. Erre ma legalkal­masabbnak ígérkező terület Kecskeméten a Raktár­gazdálkodási és Árubemutató Társaságnak az úgy­nevezett Ürihegyben kialakítás alatt álló telephelye.-A megújulás fontos része a piacfelügyelet tevé­kenységének korszerűsítése is. összhangban kell működnie más állami felügyeleti, bűnüldöző és tár­sadalmi ellenőrző szervekkel, mindezen túlmenően ténylegesen irányítaniuk kell a piacot, segíteni a termelő és-a vevő kereskedelmi ügyleteit. Dr. P. Kovács István a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője * , "••* ; y' I Vitaindítóként bocsátottuk közre sorozatunkat. Elismerjük, hogy gyors változtatásra van szükség a zöldség—gyümölcs-kereskedelem szervezetében, módszerébe^ A kérdés az, milyen legyen a módo­sítás, milyen úton kellene járni a jövőben, hogy a vásárlók ne mérgelődjenek a magas árak miatt, a nepperek,' az árfelhajtó kereskedők lába alól ki­csússzon a talaj, és ia termelőknek ne. kelljen folyton azt mondogatniuk, hogy a bolti fogyasztói ár ne­gyedéért, harmadáért- vették meg tőlük a felvásár­lók a zöldséget, gyümölcsöt, s nem tehetnek- a ma­gas árakról-. Szóval: hogyan! miképpen kellene változtatni? Várjuk olvasóink véleményét,- hozzászólását, javas­latát. TRAKTOROSISKOLA AZ EMLÉKEK TÜKRÉBEN Lassan ható, egyben környezetkí­mélő műtrágya kísérleti gyártását kezdték meg a Péti Nitrogénművek- nél. Az új talajtáplálék fokozatosan bomlik el, 2—3 évig is ellátja nitro­génnel a talajt, illetve a növényeket. A jelenleg alkalmazott nitrogén mű­trágyák gyorsan oldódnak, hatásuk lökésszerű. Ha egyszerre nagyobb mennyiségben alkalmazzák _ őket. fennáll az a veszély, hogy kiég a nö­vényzet. Előfordulhat az is, hogy túlnövekedés következtében fokozódik a fagykár veszélye. A nitrogén mű­trágyák alkalmazásánál gyakori je­lenség. hogy a szórást követő esőzés a talaj mélyebb rétegeibe mossa a hatóanyagot, így a növény nem tudja hasznosítani. Mindezek miatt világ­szerte megnőtt az érdeklődés a las­san ható nitrogén műtrágyák iránt. Az új igényeket szolgálja a Péti Nit­rogénművek paramid típusú műtrá­gyája, amely a kisüzemi kísérletek­ben már kiválóan vizsgázott. A mezőgazdaság fejlődésének mérföldköve Mint arról már hírt adtunk, a közelmúltban ünnepelték, hogy Szabadszálláson és Pápán 25 éve, 1959. november 19-én megkezdő­dött a traktorosképzés. Ezeken a tanfolyamokon néhány hónap alatt olyan felnőtt dolgozókat kel­lett a szakszerű gépkezelésre megtanítani, akik eddig egyéni­leg gazdálkodó parasztok voltak, s kézi, legfeljebb fogatos eszkö­zökkel művelték földjüket. A feladat tehát óriási’ volt. A szervezés Dr. Mészáros István, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője a két iskolád létrehozásáért sokat fáradozott. így emlékezett a múltról: — Élénken él bennem, ami­kor 1958-ban a Földművelésügyi Minisztériumban összehívták a mezőgazdasagi . gépellátas ille­tékeseit, és Kádár János- tájé­koztatott bennünket a párt táVIati agrárpolitikai elképze-. léseiről. Elsősorban .gép és hoz­zájuk értő ember kellett renge­teg. — Néhány számmal szeret­ném szemléltetni- a kollektíván művelt földterület' növekedé­sét. 1958-ban 737 ezer hektár került szövetkezeti tulajdonba, ebből 542 ezer hektár volt a szántó. Egy évvel később a te­rület lényegesen megnőtt. Több mint egymillió-nyolcszázezer, illetve egymillíó-négyszázezet hektár lett. Az akkori legmo­dernebbnek számító traktorok, tárcsák, vetőgépek ezrei érkez­tek a Szovjetunióból. Csehszlo­vákiából. A feladat, amit ezzel kaptunk.: néhány év alatt húsz­ezer szakembert kellett kiképez­ni. ‘Ez egyébként ma sem tű­nik apróságnak. — Első lépcsőként épületet kellett találni két-kétezer tan- • folyami hallgató . elhelyezésére. A Honvédelmi Minisztérium a Földművelésügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátotta a pápai és a szabadszállási lak­tanyát, amelyeket nem kis erő­feszítéssel berendeztünk. A matrac, szekrény, étkészlet, és sok ezer ágy, takaró, lepedő, még sorolhatnám mi minden beszerzése nem ment magától. Az egész ország összefogott. 1 —§ Akkoriban nem sokát aludtunk, de a november 19-i reggeli látvány minden fárad­ságot feledtetett. Szabadszál­láson és Pápán is két-kétezer hallgató állt a megnyitón, fe­szes sorokban .... A szakma sórsfordulót kozott A tanfolyamra felnőtt korú, 22—45 év közötti férfi szövet­kezeti .tagok, illetve családta­gok jelentkezhettek. A felvé­telit orvosi vizsgálat is megelőz­te. A jelentkezések elbírálására hivatott gépállomási bizottsá­gokban részt vett az MSZMP járási bizottsága, a KlSZ-bizott- sáé és a MEDOSZ megyei bi­zottságának képviselője. A ráter­mettségen’ túl hV' : -"élték a jelentkezők poli i . ''megnyil­vánulásait. a munkához, a kollektívához való viszonyát is. Tehát a 'tanfolyamra be­kerülni egyfajta elhivaLott­• Bedő Ferenc: — Nemcsak szakemberek­re, agitátorokra is szük­ségünk volt , • Baracsí János: Sze- 0 Dr. Mészáros István: relőként mentem nyug- — Sokat fáradoztunk, díjba. ságot is 'jelentett. Akkoriban az új traktoroknak, függesz­tett ekéknek, kombájnoknak rengeteg csodálójuk akadt. A lóhoz, fogathoz és a kézi aratás­hoz szokott földművesek ért­hető csodálatát vívták ki' azok, akik megszelídítették' az ördön- gős masinákat. Baracsi János, a társaihoz ké­pest szerencsés helyzetben volt, hiszen szabadszállási szövet­kezetből került az iskolába. — Az első feladatunk az volt, hogy. körül, kellett állni a vagon­ból nemrég kirakott „Bjelo- ruszt" — mondta. — Az 'oktató pont tőlem kérdezte meg: látott már ilyet? Ilyet még nem, csak ehhez hasonlót — vágtam rá. Ettől ijedt meg a ;ló. Manapság ez lehet, hogy viccesnek hang­zik, de akkor bizony nem neve­tett rajta senki. . —: Gyorsan és sokat tanultunk. Gyakran lámpaoltás után, gyer­tyafény mellett forgattuk 1 könyveket. , — Számomra a tanulás nem fejeződött be. Traktorosként nem sokáig dolgoztam, mert egyik nap azt mondja az akkori tsz-elnök: János, hétfőre hozza be a bizonyítványát, sze­relőtanfolyamra küldjük. Szí­vesen mentem, így 1981-ig mint szerelő dolgoztam. Azóta nyug­díjas vá'gyok. A szalkszentmártoni Bállá Károly még ma. is a volán mö­de megérte. gött ül. A negye'dik tanfolyamra érkezett Szabadszállásra. — Két évig a téeszben Zeto- ron ültem — kezdte. — Én vág­tam le az összes szálastakar­mányt. Emlékszem, egész „szer­számkocsit” kellett magammal cipelni, ha egy-egy nap végezni akartam a területtel. Nagyon rossz volt a kasza. A Zetor után, „UTOS-traktor” „ következett, majd három Csepel teherautó és egy hosszú platós IFA'. .— Küszködnék a homokon — válaszolta, amikor azt fir­tattam, hogyan alakult volna a sorsa, ha nincs téesz, nincs traktorosískola. — Úgy jött ez nekünk, mint fuldoklónak a mentőöv. Most meg ^zon bosz- szan'kodom, hogy a Hilton-szál- lónál nem tudok parkírozni a teherautóval, a sok személygép­kocsi iniatt. Már azért is .örü­lök, hogy eljöttem— erre a ta­lálkozóra, mert épp az imént, amikor felismertem magam az egyik itt kiállított képen, és hanr gosan találgatom: 'ki, kicsoda, megszólal mellettem valaki. Hát az pktatónk, Kasza József volt. akit azóta nem is láttam. Egy-egy intézménybe százhat- van-fős aktatógárdát -kellett tobo­rozni. Ez a munika már 1959 nya­rán megkezdődött. A tantestü­let törzskarát . a szakiskolák el­• Bállá Károly, a szalk­szentmártoni Petőfi Ter­melőszövetkezet gépko­csivezetője. méleti-gyakorlati oktatói ad­ták, de sok szakmunkás, érett­ségizett fiatal, t technikus, mér­nök jött gépállomásoktól, ál­lami gazdaságoktól. Bedő Ferenc a politikai tár­gyakat és a KRESZ-t oktatta. — A párt agrárpolitikai té­zisei és a kormányprogram a kezünkben volt, de azt már itt kellett eldönteni, mit hogyan csináljunk — magyarázta a munkamódszert. — A feladat így, kimondva, egyszerű volt. _ Az akkori korszerű gépek kezelését kellett a hallgatókkal elsajátíttat- ,ni, és olyan politikai ismeretek­kel felvértezni őket, hogy falu­jukba visszatérve a párt prog­ramjának szószólói legyenek. Mi is itt tanultunk. Az oktatók közül sokan itt látták először az új gépeket, és bizony az éjsza­kát nem alvásra, hariem tanu­lásra fordítottuk. Kétszáz ember előtt félsülni nem kis szégyen lett volhá. * Ha ma jellemezni kellene azt a munkát, amely 1959 novem­bere és 1962 márciusa között Pápán és Szabadszálláson folyt,' azt mondhatnám, nagy je­lentőségű volt. Nem egészen há­rom év alatt húszezer embert képeztek ki, ami csak úgy si­kerülhetett, hogy mindenki fel­ismerte: céljainkat csak úgy ér­hetjük el, ha képesek vagyunk minden erőnket megfeszítve dolgozni azokért. Czauner Péter i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents