Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
4 * PETŐFI NÉPE • 1984. november 29. A TERMELŐK PIACI SZÖVETKEZETE, ÁRVERÉS HL EjjjOoifcAM WEiaaBH ZöldségKorabeli fényképek tanúsága szerint Európa zöldség—gyümölcs-piacai egy szintről indultak. 1920-ban a kölni hetipiac megjelenésében semmiben sem különbözött a ikecskemétitől. ugyanúgy sorakoztak a termelők lovas szekerei a kölni piactéren, mint a kecskeméti Nagytemplom előtt, és kínálták portékájukat, .kereskedőnek, vendéglősnek és háziasszonynak. A „kínálták” szót fontosnak tartorh, mert ez egyben árutömeget is je. lentett. Szomorú, hogy nálunk az elmúlt 60 évben csaik jószerével a helybentopogás jellemezte a zöldség—gyümölcs-kereskedelmet. A termelők minden irányítás nélkül, sokszor a véletlenre bízva magukat, információk hiányában alkudoznak a vevőkkel. Évszázados példa A zöldség- és gyümölcs forgalmazásnak az említett módja nem nyújt semmilyen biztonságot és garanciát sem a termelőnek, sem a vevőnek. Ezeken túlmenően piacaink időtrablóa'k, áttekinthetetlenek, és sajnos semmi mód nincs arra, hogy központi segítség nélkül ezek továbbfejlődjenek. Ideje előrelépni és kialakítani — ahol annak a természetes feltételei adottak, minden erőszakos beavatkozást mellőzve — a nagybani piacok országos hálózatát, ahol árveréses formában a piaci értékítélet törvényei szerint „cserél gazdát” a portéka. Ebben Kecskemétnek földrajzi fekvése és termelési potenciálja miatt jelentős szerepet kell adni.' Ez a piaci forma Nyugat-Eu- rópában már széles körben elterjedt, a friss zöldség- és gyümölcs- félék árveréses formában kerülnek a termelőktől a kereskedelem láncolatába. Itt á termelők értékesítési szövetkezetekbe .tömörültek értékeik védelmére, az erre kialakított piaci árverési csarnokokban, hogy állandó és biztos piacuk legyen, megőrizzék termékeik verseny- képességét, a termelési és értékesítési biztonságot, és nem utolsósorban, hogy a legoptimálisabb áron adjanalk el. Hollandia a bölcsője a piaci kereskedelem említett formájának. A Német Szövetségi Köztársaságban is több ilyen piac működik, amelyek közül legnagyobb a Bcinn-Roi'sdorf-i, ezt a piacot volt szerencsém részletesebben tanulmányozni. Éves forgalma mintegy 80 ezer tonna friss zöldség és gyümölcs. Hasonló piacok működnek még Dániában, Belgiumban és Észak-Franc ia- országban is. » és gyümölcskereskedelem — másképpen Jogok és kötelességek A szövetkezetnek mindenki tagja lehet, aki vállalja és betartja a piac rendjét. A tagok megőrzik önállóságukat, olyan zöldség- és gyümölcsféléket termelhetnek, amelyekhez a legjobb adottságaik vannak. A tér. melók jelentős része — ott is mint nálunk — ipari munkás, vagy más gazdasági ágazatban végzi fő tevékenységét. Ezért csak töredék munkaidejüket fordítják a termelésre, és időhiány miatt .többnyire nem maguk viszik termelvényeiket az árverésre, hanem külön vállalkozók (fuvarosok) vannak, akik megfelelő térítés ellenében bonyolítják le ezt a szolgáltatást. A piac igazgatósága is érdekeltté teszi e vállalkozókat úgy, hogy a beszállított jó minőségű áru után a vétóiéiból néhány százalékot fizet. ■Ha nem megfelelő az áru, ugyanannyi levonást alkalmaz. így a fuvarozó megválogatja, hogy kitől milyen árut vállal el továbbításra. A szövetkezet tagjai részjegyet kötelesek váltani, amely a szövetkezet vagyonának alapja. Ezt a pénzösszeget természetesen nem kell egyszerre befizetni, hanem az év végén kiosztandó 2 százalékos jutalékból lehet törleszteni. A gyakorlatban 2—20 évig tart egy-egy .tulajdonosi részjegy befizetési ideje. A cél tehát a tagsági viszony elősegítése, és nem a termelő „levetkőztetése”. Akkor ugyanis, tőke hiányában nem tudná lépést tartani a ter- meléssel, gazdasága szintentartá- sával. Ha valaki kilép a szövetkezet kötelékéből, csak 2 év eltelte után kapja vissza befektetett tőkéjét. A nem szövetkezeti tagok az árveréses piac nyújtotta minden előnyben részesülnek (termelési, és értékesítési biztonság, göngyöleg és műtrágya biztosítása stb.), csupán az év végi osztalékból nem kapnak. Viszont fontos kötelesség minid a szövetkezeti tagságra, mind az ezen kívül álló termelőkre, hogy a piac nyújtotta biztonságot élvezők egyben kötelezettséget is vállalnak arra, hogy minden terméküket csak ezen a piacon keresztül értékesítik. Aki a szabályokat megszegi, először figyelmeztetik, másodszor már kizárják az akcióból. A termelőktől az áru rendszerint 24 órán belül eljuthat a fogyasztók asztalára. A gyorsaság következtében az áru megőrzi eredeti friss minőségét, ezért garantáltan vevőre talál, gyakorlatilag nincs selejt, minden darabját elfogyasztják. Minden tétel vevőre talál A termelő általában az előző nap délutánján vagy az árverési nap hajnalán és délelőttjén szedi le az árut. azt válogatja, osztályozza, minősíti, esztétikusán kiszereli ládákba, kiskereskedelmi forgalomra alkalmasan, ellátja a tétel azonosítási jelével (a termelő azonosító száma, minőségi osztály megjelölése stb.). Minden termelő előre — hónapra. hétre, napra és órára ponto- sítottan — tudja, hogy mikór kell megjelennie árujával a piacon, .minimálisra csökkentve a várakozási időt. Átlagosan egy-egy termelő alkalmanként 2—20 mázsa árut ad el, és naponta mintegy 250 tételszámot forgalmaz a piac. A termelők általában személyautókkal, utánfutókkal és traktorral vontatott pótkocsikkal vonulnak fel az árverésre, és egy órán belül mindenki tovább lúd adni áruján. A megérkezéskor kerül sor a szúrópróba szerinti minőségellenőrzésre. A termelő által előre minősített áruknak a ládában és a tételben azonosnak kell lenni. Aki ezt nem tartja be, azt kisebb eltérés esetén büntetik, sorozatos előforduláskor p'edig kizárják a piacról.) Ez,.,.utóbbi, szank.ciőra azonban — a termelői és kereskedői korrekt kapcsolatok miatt — nemigen kerül sor. Mivel a vevők és a termelők állandó szereplői a piacnak, igen jól ismerik egymást. Ezért az a termelő, aki mindig a legkiválóbb árut produkálja, 100 százalékkal is nagyobb árat érhet el. Az ilyen termelők nevei a napilapok piaci híreibe is bekerülnek, hirdetve a jó minőséget, a korrekt magatartást. Tehát a jó, eredményes munka, a megbízható magatartás egyben reklám is. Ha az áru a kívánt értéken • Az árverés után gazdára talált virágot már csak hűtőkamionba kell rakni. nem cserélt (gazdát, akkor egy alacsonyabb (kikiáltási áron folytatják a, licitet. Tehát az árverés mindig a magasabb kikiáltási áron kezdődik. Technikailag ezt úgy bonyolítják le, hogy forog az árverező óra mutatója 100-tól a nulláig, és az lesz a vevő, aki legelőször nyomja meg az asztalkán lévő visszajelző gombot. A többi ügyet intézi a komputer és a mechanika. Az árut a számozott boxokban álló kamionokhoz fuvarozzák és átrakják. Addig a termelő üres ládákat vételez a következő nap (ok) ügyleteihez. Ezután a pénztárhoz kell csak menni az áru ellenértékéért. Gyakorlatilag minden tétel vevőre talál. Évente mintegy 2 százalékra tehető az az árumennyiség) amelyik nem kel el, és, a szövetkezet kockázati alapjából, a garantált minimum áron, fizetik ki a termelőnek. Az ilyen tételeket megsemmisítik, jobb fsetben konzervipari feldolgozásra értékesítik. Az árgaranciát minden piacon megjelenő termelő élve- iZi, akár. tagja aH szövetkezetnek, akár nem. Erre fedezetet nyújt a forgalom után a termelő által befizetett 8 százalék, és a vevő által fizetett 1 százalékos piachasználati díj. Az alkalmazott garantált árforma rendkívül pozitív hatással van a termelésre,, biztonságot ad, mert a termelőnek a legrosszabb esetben is visszatérül a termelési költsége. dr. P. Kovács István a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője (Folytatjuk) • • Üzemi komplex gyakorlatok tapasztalatai A polgári védelem általános állami és társadalmi feladat, amelynek végrehajtásában az ország valamennyi állampolgárának. állami szerveknek, szövetkezeteknek, továbbá társadalmi szervezeteknek kö?re kell működni. A polgári védelem szerve-, zete a lakosságvédelmi, mentési, mentesítési teendőit az elemi csapások és ipari katasztrófák esetén csak tervszerűen és jól . felkészített állománnyal képes végrehajtani. E feladatokra való felkészítésben fontos helyet töltenek be az üzemek. Ott történik a szervezett erők túlnyomó többségének kiképzése. A megszerzett szakmai ismeretek összefüggő és folyamatos alkalmazására azonban csak a különböző szintű, üzemi komplex gyakorlatokon kerülhet sor. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják: ha az üzemi parancsnokságok és törzsek felkészültsége megfelelő, és gondot fordítottak a beosztottak több irányú felkészítésére, az eredmény nem maradt el. A gyakorlatra való felkészítés időszakában nagyon fontos a politikai munka, hiszen a résztvevőkkel meg kell értetni a polgári védelmi felkészülés célját és szükségességét. Mindenkinek tudnia kell, hogy az ő szerepe és munkája hogyan járul hozzá d sikerhez. A gyakorlaton senki se érezze: hogy feleslegesen vonták ki a termelésiből. A tér-, vek elkészítésekor egyezhetni kell azt a termelési feladatokkal, és a felkészülés, a gyakorlat során végrehajtott mozzanatokat össze kell hangolni a népgazdaságilag is hasznos munkákkal. Ilyenek lehetnek különböző építési, -bontási, szállítási és egyéb feladatok. Mindezeket figyelembe véve, utóbbi időben végrehajtott üzemi komplex gyakorlatok mindegyikénél több tízezer forint értékű. népgazdaságilag is hasznos munka ! volt kimutatható, amely anyagilag is alátámasztotta azok eredményességét. Nem elhanyagolható, hogy egy-egy gyakorlat alkalmával — annak szakmai eredményessége mellett — a ki- sebb-nagyobb kollektívák közelebb kerülnek egymáshoz, emberileg is jobban megismerik egymást.' A' gyakoritok mozzanatait úgy kell tervezni, hogy azok a legjobban közelítsék meg az adott helyzet valós - körülményeit. Ügyelni kell arra, hogy csupán feltételezésekre ne építsünk, mert ez esetben a mozzanat gyakorlati lényege elvész. Általános tapasztalat: ha az emberek látják, érzékelik, amit csinálni kell, nagyobb aktivitással, készséggel végzik munkájukat. Fontos a rendszeres tájékozottság, ' tájékoztatás. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlat főbb) mozzanatai előtt tájékoztassuk a végrehajtó szervezeteket. Az eddig elmondottakból következtethetünk arra, ' hogy az üzemi i komplex gyakorlatok tervezése, szervezése és végrehajtása pontos, összehangolt munkát követel a tervezők- és a végrehajtók részéről, egyaránt. Egy-egy ilyen megmozdulás jelentős feladat elé állítja a végrehajtó üzem vezetőit, polgári védelmi parancsnokságát és dolgozóit, szakszolgálati és önvédelmi szervezeteit. Több éves tapasztalat, hogy az üzemek, szövetkezetek az érvényben lévő szabályzatok előírásai szerint, a meghatározott követelményeknek megfelelően, szinte kivétel nélkül jó eredménnyel hajtották végre gyakorlataikat. Ez bizonyítja, hogy az üzeínek, szövetkezetek vezetői és dolgozói helyesen értelmezik a Honvédelmi Törvényt. Ez egyben garancia arra, hogy adott esetben, a lakosság életének és a nemzeti vagyon védelmének érdekében lehet számítani a jól képzett polgári védelmi erőkre.’ Vida Sándor • Fürdőmentesítő állomás bejárata. Korai elsiratni a panelt Beszélgetés az EVM főosztályvezető-helyettesével Bezárnak a házgyárak? Sokan már erre gondolnak, holott egy felmérés szerint 7 milliárd forintot kellene beruházni, ha a házgyárak máról holnapra bezárnának, és termékeiket téglával kellene helyettesíteni. A házgyárak tehát tovább dolgoznak, de az kétségtelen, hogy jóval kevesebb panelház épül, csökkennek a megrendelések. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban ezekben a hetekben foglalkoznak a házgyárak jövőjével. — Nincs könnyű dolgunk — mondja Karikás György minisztériumi főosztályvezető-helyettes. — Szakértői csoportot Vakítottunk s azt várjuk, hogy konkrét ajánlásokat dolgozzanak ki a vállalatok számára. Találékony vállalatok — Mindenesetre a panelt még korai volna elsiratni — folytatja. — Van még benne fantázia. A technológia ugyanis nem zárja ki, hogy igényésebb. variálhatóbb házak, lakások is készüljenek panelből. Természetesen jobban kellene igazodni a piachoz. Éz persze többek között a vállalatok gazdasági erejétől is függ, hiszen anyagi áldozat híján nem lehet változtatni. Az is kétségtelen, hogy lakótelepet panelből lehet igazán gazdaságosan építeni. Legalábbis manapság. — A panel hátrányát sokan a tégla állami támogatásának számlájára írják. ■ H Sokan nem tudják, hogy a téglát m^g az utóbbi évek áremelései után is jelentős dotációval áLulják. Az építkező minden ötödik téglát ingyen kap. Ez természetesen csökkenti a panel esélyeit a társas, vagy családiházas építkezésnél. És ami talán még fontosabb, hogy a mai panelszerlkezetet nem lehet kalákában felépíteni. A házgyáraknak kellene alkalmazkodniuk a kalákához, és olyan elemekét volna érdemes kifejleszteni, amelyekből a családok maguk is felhúzhatnák a .házakat. Léteznek ilyen építési rendszerek, s több cég is próbálkozik bevezetésükkel, így például a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is. — A házgyárak építőipari vállalatok kebelében működnek, s így a panelek sorsa is azon dől eU hogy vállalkozik-e a vállalat. I—.Valóban, éppen ezért'a házgyárak között is óriási a különbség. Több vállalatnál már eddig is elgondolkodtak a panelek jö- vőjén. I nemcsak azon dolgoznak, hogy szói- /lodát, kollégiumot és iskolát építsenek ugyan azokból az elemekből, akár külföldön is. mint a Győr-Soprcn és a Hajdú-Bihar megye!?'*; hanem a felesleges kapacitást igyekeznék más termékkel lekötni. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat évek óta rendszeresen szállított a szolnokiaknak paneleket. Megbízható partnerek voltak, két éve még a szállítási költségeket is csökkentették, hiszen a közút helyett átálltak a vasúti szállításra. A szolnokiak egy olyan lakótelepet építettek, ahol az alacsonyabb házakhoz maguk gyártották a paneleket, míg a tízemeletesekhez a debreceniektől vásároltak. Jövőre viszont már nem építik tovább a lakótelepet, így máró.l holnapra nem rendelnek több panelt. A Hajdú megyeiek házgyára most 3300 helyett csak 2500 lakáshoz való panelt gyárt, ám ck eddig mindig találtak megoldást, és bizonyára most is találnak olyan terméket, amit a panelek mellett gyárthatnak. A vasbetonszerkezeteket például jól lehet gyártani ezekben az üzemekben. A magánerős építkezésért '— A minisztérium bizonyára nem hagyja magára a házgyárakkal bajlódó vállalatokat. —r Természetesen nekünk sem mindegy, hogy mi lesz a házgyárakkal. A vállalatok helyzete is megrendülhet, ha a házgyárakkal nem tudnak mit kezdeni. Szakértői csoportunk pontos felmérést végez majd, hogy a hazai és a külföldi tapasztalatok alapján a legjobb megoldásokat ajánlhassuk a vállalatoknak. Recept azonban nincs. Minden házgyár jövője más. Egy biztos: vállalkozni kell! Üresen kongó csarnokok és álló daruk senkinek az érdekeit nem szolgálják. — Előfordulhat, hogy néhány házgyárat majd bezárnak? — Megtörténhet. A piac és a gazdaságosság dönt majd. Mondok egy példát. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, olcsó kavicsból dolgozik, s a vízi szállítás segítségével még Budapesten is képes eladni jó minőségű paneléit. Egy ilyen házgyárat nem volna érdemes bezárni, bár ők is kénytelenek, a panelen kívül mást is gyártani, hogy a fölös kapacitást lekössék. Legutóbbi információim szerint olyan szilikátipari terméket ki- vá.nnak bevezetni, amit a magánépítők is felhasználhatnak. Ez egy járható út. Ahogy már mondtam, a minisztérium minden olyan kezdeményezést támogat, ami a magánerős •. Kecskeméten a DUTÉP építette házgyári panelekből ezt a garzonházat, amelyet már részben be is népesítettek a lakók. építkezést segíti. ÍA veszprémiek 1984. második felétől betoncserepet gyártanak a panel mellett, ami a mostani cseréphiányos idők- bén szintén kiváló ötlet. A DUTÉP (Duna— -Tisza közi Építőipari Vállalat) új ablakgyártó üzemet csatolt a panelüzemhez és tervezi más termékék gyártását is. Szükség van a házgyárakra — A Panelgyártó kisüzemek ^sokkal könnyebb helyzetben vannak. — Valóban. Velük' kevesebb gondunk lesz. A szolnokiakat már említettem. Nos,, ők a 400 lakáshoz “való panelt mindig el tudják majd adni. S a többi kisüzem tulajdonosának, a somogyiaknak, a tolnaiaknak és a békésieknek sem okoznak a mai gondolk túl nagy fejfájást. Ugyanis a kicsik máról holnapra is terméket válthatnak különösebb megrázkódtatás és beruházás nélkül. A somogyiak jó példát mutattak, amikór a kerti pádtól a kerítéselemig tucatnyi keresett kiegészítő árucikk gyártására vállalkoztak. A családi házakhoz még ma is több termék hiányzik olykor, | ezek pótlására adott a lehetőség. Reméljük, majd a verseny is ezek kiaknázására készteti a vállalatokat.. i Bár a panelgyártó ' kisüzemek könnyebb helyzetben vannak, megismétlem, hogy a nagyok sincsenek j elveszve, azok előtt is szabad a pálya! „Csak” arra van szükség, hogy segítsenek magukon a házgyárak. Mi a sikerükért szurkolunk, hiszen nagyon sokat tehetnek azért; hogy kevesebb legyen a hiánycikk az építőiparban, s enyhüljenek a lakásépítők mai gondjai. D. L. Az együttműködés jegyében Hazánkban a tűzoltóság több mint egy 1 évszázada, szervezett formában látja el feladatát. Kezdetben a tüzek oltására alakultak az egységeik, de a feladatkörük szélesedett mentési és a legkülönbözőbb kárelhárítási feladatokkal. Napjainkban az állami tűzoltóság a társszervekkel — több esetben a polgári védelemmel ' — karöltve tevékenykedik. Ilyen káresetek lehetnék azok, aho,l radioaktív izotópok, tehát veszélyes sugárzás, vagy anyagok vannak jelen, illetve keletkezhetnek. Éghető anyagokat tulajdonképpen mindenütt találunk ki- sebb-nagyobb mennyiségben, de mégis legtöbbet a településeken vagy a vállalatoknál. Ennek következtében az állami tűzoltóságok a városokba települtek, de igen nagy szerepük van az önkéntes és a vállalati tűzoltóságoknak is. A jó munkakpcsoiat alapján az állami tűzoltóság és a polgári védelmi törzsparancsnokságok az önkéntes ‘ és vállalati lü •®i Sugárcső szerelése. tűzoltókat képezik ki a tüzek megelőzésére, oltására, a kárelhárításra. Ez folyamatos, évenként megismétlődő munkát jelent. A tervezett tűzoltási gyakorlatokon kívül, az önkéntes és vál- ,lati tűzoltóságok felkészültségének jó erőpróbája a vállalatoknál megszervezett komplex polgári védelmi gyakorlat. Itt vizsgáznak a tűzoltófelszerelések és a speciális egyéni védőeszközök. .< A tűzoltóság és a polgári védelem tevékenyen kiveszi részét a .természeti katasztrófák, földmozgás, árvíz és egyéb balesetek, veszélyek következményeinek elhárításából, csökkentéséből. A tűzoltóság arra törekszik, hogy a polgári védelemmel • karöltve hasznosítsa a rendelkezésre álló tapasztalatokat, és minden körülmények között a legeredményesebben ellássa a tűzoltást és mentést a népgazdaság és a lakosság javára.-i íüi
