Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
/ 1984. november 29. • PETŐFI NÉPE • % A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI VfmexivziíífsZi Három negyedév gazdasági-társadalmi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról.) sonlíbható árán — az előző év hasonló időszakához képest nem változott. A külkereskedelmi célú értékesítésen belülit a rubel- elszámolású export az óv kilenc hónapjában meghaladta a 2 milliárd forintot, ez folyó áron 5 százalékkal volt több az 1983. év hasonló időszakánál. A nem ru • belelszámolású export ezzel ellentétesen alakult; közel egyti- zeddel elmaradt az előző év I— III, negyedévétől, értékben 2,7 milliárd forintot tett ki. Különösen a nehéz- és a könnyűiparban csökkent, a tavalyinak a Kétharmadát sem érte el. de az élelmiszeriparban is 6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A megye minisztériumi iparában termelt cikkek közül a kész gyapjú és gyapjútípusú szövet, a lábbeli, a magnetofon külkereskedelmi célú értékesítése nőtt,: míg a több'é csökkent. az előző év azonos időszakához képest. Építőipar Bács-Kiskun megye szoca- lista kivitelező építőiparának teljes termelése az I—III. negyedévben csaknem 3 milliárd 374 millió forint volt, 117 millió forinttal több, mint 1983 azonos időszakában. A termelésnek 76,6 százalékát tette ki a szervezetek alaptevékenységét tükröző saját építési-szerelési munkák értéke. Ennék volumene 4,6 százalékkal maradt el az előző 'évitől. A csökkenés a minisztériumi vállalatoknál az átlagot meghaladó volt, míg a tanácsi vállalatok és a szövetkezetek termelése nőtt. Az építőipari szervezetek a harmadik negyedév végéig éves előirányzatának 60 százalékát teljesítették. A kivitelező építőiparban 1,6 százalékkal kevesebb dolgozót íogl,a!koztá!ttak,j mint az előzéké*',) azonos időszakában; A kivitelező építőipar szervezetei 1984. évi szerződéseiknek 4,6 százalékát, 202 millió forint értékben, versenytárgyalás alapján kötötték. Egy évvel korábban ez az arány 0,6 százalékos volt, értéke 19 millió forint. Az építőipari szervezetek eddigi befejezett vállalkozói tevékenységének 13,2 százaléka — 356 millió forint értékben — fenntartási munka volt. A tanácsi vállalatok teljesítették a fenntartási munkák csaknem 47 százalékát. A kivitelező építőipar az év kilenc hónapjában 1005 új lakást adott át a megrendelőknek, 52- vel többet, mint egy évvel ezelőtt. Mezőgazdaság, élelmiszer-gazdaság A szántóterület tovább nőtt, a vetésterület meghaladta az előző évit. A szántóföldi vetésszerkezetben meghatározó a gabonafélék — 62,2 százalékos — aránya. Figyelemre méltó nagyságrendű még a napraforgó, a lucerna és a silókukorica. A zöldséggel hasznosított szántó viszont alig 2 százalék körüli. A szeptember 30-i szarvasmarha-állomány 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt, a sertésállomány ped'g 11 százalékkal csökkent' az előző évhez képest. • A tyúkféle ugyancsak kevesebb az előző évinél. A kalászos gabona értékesített mennyisége 21 százalékkal meghaladta az előző évit. Valamennyi kalászosból többet vásároltak , fel a központi árualapba, mint egv évvel korábban. A kukorica © A bajai hűtőházból az idén már arab országokba is szállítanak különféle fagyasztott, mélyhűtött zöldségfélét. értékesített mennyisége azonban kevesebb volt. A megye szocialista ipara 56,7 ezer tonna lisztet és 153,7 ezer tonna takarmánykeveréket állított elő, amely 5, illetve 12 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. A felvásárolt zöldség I—III. negyedévi mennyisége TI 1,4 ezer tonna volt, 13 százalékkal több- 1983 azonos időszakáénál, a 3,5 ezer tonna burgonya és a 27,2 ezer tonna gyümölcs viszont még az egy évvel korábbinak a felét sem érte el. A zöldségfélék közül jelentősen, 64 százalékkal nőtt a zöldborsó, 16 százalékkal a fejeskáposzta, 8 százalékkal a görögdinnye és 4 százalékkal a paradicsom felvásárolt mennyisége. Egyidejűleg sárgád innyéből 66 százalékkal, zöldpaprikából 53 százalékkal, zöldbabból 42 százalékkal, uborkából 37 százalékkal kevesebbet vásároltak fel,. mint az előző év azonos időszakában. Valamennyi gyümölcsből csők-, kent a felvásárlás. A legnagyobb mértékű csökkenést a körte és az az alma mutatta. Állati eredetű-termékekből kevesebbet értékesítettek a megye üzemei. A felvásárolt 89 millió liter tej 12 százalékkal volt kevesebb az 1983. első három negyedévinél. A gyapjú 4, a tojás 74 százalékkal elmaradt az előző évi I—III. negyedévi mennyiségtől. Közlekedés A VOLÁN 9-es számú Vállalat autóbuszai — 1984. január.elejétől^ szeptember végéig — összesen 49 millió 391 ezer utast szállítottak, alig valamivel többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a menetrend- szerű helyi tömegközlekedési eszközökön utazók száma 3 százalékkal nőtt egy év alatt, ugyanakkor a helyközi autóbuszjáratokon mérsékeltebb ütemben, V <5?. tofjjíbbí áfeí bIMiádrfii 8 Mintegy 450 ezer tonnával szállítottak kevesebb árut, mint az előző év hasonló időszakában, és 2,8 millió tonnára esett vissza a teljesítmény. Csőikként az árutonna-kilométer is; 1983-hoz képest több mint 3 százalékkal. Foglalkoztatottság és keresetek A megfigyelt népgazdasági ágakban foglalkoztatottak száma — az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatás, az állami mező- és erdőgazdálkodás, valamint a víz- gazdálkodás kivételével — 0,2 és 4,6 százalék között csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A létszámnövekedés 0,9 és 6,5 százalék közötj alakult' 1983 I—III. negyedévéhez képest. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére emelkedett. A növekedés az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban volt a legdinamikusabb (10 százalék), az iparban és a kereskedelemben is megközelítette a 7 százalékot. Ezzel szemben az építőiparban 2,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. Ennek ellenére a közlekedés után az itt foglalkoztatottaknak volt a legmagasabb havi átlagbére, míg a legkevesebbet az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban dolgozók kapták. Az átlagkeresetek a .közlekedésben és a vízgazdálkodásban a legmagasabbak (5400 forint fölé emelkedtek); az építőiparban is több mint 5200 forintot fizettek ki. Az iparban, az állami mező- és erdőgazdálkodásban, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozóik havi átlagkeresete is 4900 forint körül alalku.lt, miközben az egyéb anyagi tevékenység, személyi és 'gazdasági szolgáltatásban 4541 forint, a kereskedelemben pedig 4372 forint volt. P ?nzgazdálkodás, kereskedelem A lakosság főbb forrásokból származó készpénzbevétele (nyugdíjak nélkül) || a MNB Bács- Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése szerint — 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista szervek által kifizetett bérek és személyi jövedelmek (a termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabére nélkül) mérsékelten, 3,8 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói ni'ndössze 2.8 százalékkal • Szeptemberre készítette el a DUTÉP az űj kecskeméti Hunyadivárosi Általános Iskola tornatermét. kaptak többet, mint egy évvel korábban, a tagok készpénzbevétele 4 százalékkal, az alkalma- zottaiké egy százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termékek értékesítésével a lakosság 5,4 százalékkal több készpénzbevételhez jutott, mint egy évvel korábban. Dinamikusan bővült a kisüzemi vállalkozásokból, a vállalati munkaközösségekből, a magánszektorból származó kész- pénzbevétel, azonban arányuk nem jelentős (4,4 százalék). A társadalombiztosításból eredő bevételek (nyugdíjak nélkül) — elsősorban az 1984. január 23-i áremeléseket kompenzáló szociálpolitikai intézkedések hatására — 16,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — 1984. szeptember 30-án meghaladta a 11,2 milliárd forintot. Ez 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kamatozó betétek állománya mérséklődött, viszont más betétfajtáknál jelentős, bővülés jelentkezett. ' ' _ 1 A lakosság hitelállománya 9,6 milliárd forint, az előző évinél 18,6 százalékkal több volt. A ma- gánlakás-építések, -korezerűsíté- sek fokozódása mutatkozott meg az építési hitelállomány mintegy 22 százalékos növekedésében. A megye kereskedelmi egységeiben 18,1 milliárd forint forgalom .bonyolódott le. Ez 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vendéglátóhelyeken 1,8 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le, folyó áron 4 százalékkal többet, összehasonlítható árakon 6 százalékkal kevesebbet, mint 1983 I—III. negyedévében. Ebben az időszakban 1,9 milliárd forint értékű ruházati termék kelt el, ez 7,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az eladás mennyisége 2 százalékkal elmaradt a múlt évitől. Szeptember végén a .boltok 9 százaléka (203 egység) működött szerződéses és 3 százaléka (62 bolt) jövedelemérdekeltségű rendszerben. A szerződéses rendszer az állami szerveknél mérsékeltebb ütemben, a szövetkezeteiknél dinamikusan bővül. A vendéglátóhelyeknél már meghaladta _ az egyharmados arányt a szerződéses egységek száma (335 egység), a jövedelemérdekeltségű vendéglátóhelyek aránya 3,5 százalék volt. Idegenforgalom Július 31-én 6587 szálláshely állt a megyébe látogatók rendelkezésére. Ez csaknem 8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel koránban. A szállodákban 56 hely- lyel bővült — elsősorban a kiskunhalasi Csipke Hotel megnyitásának köszönhetően — az egyéb szálláshelyeken viszont néhány egység megszűnése, miatt 525 hellyel csökkent a kapacitás, egyidejűleg három fogadó — 85 hely- lyel — szerződésbe adásával ezek kikerültek a KSH megfigyelési körébői Az említett csökkenés ellenére több mint hétezer ven-, déggel több fordult meg' a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A szállodákban 20 százalékkal nőtt a vendégek száma, a külföldieké majdnem másfél- szerese volt a múlt évinek. Lakossági szolgáltatások A szocialista gazdálkodó szervek (kisvállalatokkal, kisszövetkezetekkel együtt) 203 milliárd forintot meghaladó értékben végeztek fogyasztási szolgáltatásokat a lakosság részére. Ez 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiemelt szolv gáltatások közül legdinamikusabban az építőipari javítások, karbantartások, lakáskorszerűsítések értéke emelkedett. Gépjárművek (személygépkocsik, motorkerékpárok) javíttatására a lakosság csaknem 19 százalékkal többet költött, mint egy évvel korábban. A mosás, festés, vegytisztí- tás teljesítményértéke egy év alatt közel 17 százalékkal növekedett. A múlt évinél kevesebbet költött a lakosság a ruházkodási termékek, valamint a bőr- és szőr- meruházat javítására, viszont növekvő tendenciát jelez a lábbelijavítás iránti igény. A személyi szolgáltatások közül a fodrászat, kozmetika teljesítménye 3 százalékkal, a fényképészeté csaknem 16 százalékkal bővült. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1869 lakás épüűt a három negyedév alatt, ami 520-szal volt több, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. Ebből 173 az állami, 1696 a magánerőforrásból megvalósuló lakások száma, ami azt jelenti, hogy ez év szeptember végéig- ázúllami lakásokból T66*tal,. a magánerőből építettekből pedig 354-gyel többet fejeztek be, mint egy évvel korábban, A felépített állami lakások közül 120-at a megye három városában — Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunfélegyházán — vehettek használatba lakóik. A lakásépítkezések finanszírozása során az év első kilenc hónapjában magasabb volt az állami erő aránya, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A szeptember végéig befejezett lakások közel egytizedét (9,3 százalékát) állami erőforrás felhasználásával valósították meg. A magánerős lakások száma a megye városaiban lényegesen dinamikusabban .nőtt, mint a községekben. A városokban felépített magánerős lakások 60 százaléka a megyeszékhelyen, 17 százaléka Kiskunfélegyházán található. Oktatás Minden 100 óvodai helyre 105 gyermeket vettek fel, szemben az előző évi 109-oel. A zsúfoltság mérséklődése mellett a korábbiaknál jóval kevesebb igénylőt kellett elutasítani helyhiány miatt. A 23 800 óvodás gyermekkel 1664 óvónő foglalkozik. Az általános iskolai .tanulók száma a megelőző 2—3 évvel ezelőttinél jóval kisebb mértékben növekedett, hiszen ebben a tanévben már az 1977—1978-ban született,’ kisebb létszámú generáció kezdte meg iskolai tanulmányait. A jelenlegi tanévben az általános iskolások 36 százaléka részesül napközis ellátásban, csaknem ugyanannyi, mint a megelőző egy-két tanévben. Diákotthonban nem egészen 1500 diák lakik, az általános iskolások alig 2 százaléka. Az általános iskolai képzés speciális formáját jelenti a kisegítő iskola, illetve kisegítő osztály. A megyében 6 önálló kisegítő iskola. 2 nevelőotthonos kisegítő (foglalkoztató) iskola működik, továbbá 36 általános iskolában vannak külön kisegítő osztályok. Az 1983 84. tanév végén a megye középiskoláinak 8840 tanulóija volt a nappali’ tagozaton. A diákok csaknem 98 százaléka eredményesen zárta a tanévet. A középiskolai tanulmányok befejezésével 1913-an tettek érettségi vizsgát. Az érettségin .megjelent diákok 97 százaléka sikerrel vizsgázott. csupán 58 főt utasítottak iavító.vagy ismétlő vizsgára. Az új tanévet 1984 őszén 9260 tanuló kezdte el. 3 százalékkal több, mint a megelőző évben. A létszámgyarapodást jelzi az is. hogy a középiskolát befejező 1900 körüli IV. osztályos diák helyére 2526 új! I. évfolyamos tanulót vettek fel. DIÁKKÖR, ALAPÍTVÁNY, KITÜNTETŐ CÍM A KISZ a tehetséges tanulókért A minden diák számára egységes tanulmányi mozgalmak a tapasztalatok szerint nem bizonyultak megfelelő mozgalmi eszköznek a tanulás, segítésére. Épp ezért a jövőben a tanulást segítő konkrét munkaformák megújítására és folyamatos gazdagítására van szükség. Ezeket az igényeket fogalmazta meg a tehetséggondozással kapcsolatban a KISZ intéző bizottságának ez évi határozata, amelynek végrehajtásához a napokban készített útmutatót a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa a középfokú tanintézetek KISZ-szervezetei számára. A tehetségek felkarolásának, kibontakoztatásának újabb lehetőségeit számba vevő útmutató egyebek közt javasolja: több iskolával rendelkező városokban, kerületekben a KISZ-szervezetek hozzanak létre olyan tudományos diákköröket, amelyeknek tevékenységébe több oktatási intézmény tanulói is bekapcsolódhatnak. A KISZ-esek kezdeményezhetik, hogy a művelődési intézmények is szervezzenek saját tudományos diákköröket, illetve könyvek, technikai eszközök, a foglalkozások megtartására alkalmas helyiségek felajánlásával járuljanak hozzá az iskolákban tevékenykedő diákkörök eredményes munkájához. Az útmutató indítványozza, hogy a középfokú tanintézetekben évente, félévente hirdessék meg a nyitott szakmai, illetve tudományos napokat. Az iskolai KISZ-bizottság — tanárok bevonásával — alakítson ki zsűrit. amely kiválasztja és értékeli a dolgozatokat, a pályamunkákat. A tudományos napok sikeréhez ösztönző jutalmazási rendszer kidolgozásával is hozzájárulhat a tanintézet KISZ-bizottsága. Az iskolai KISZ-bizottságok társadalmi munka szervezésével. gyűjtés kezdeményezésével, pártolói felajánlások szorgalmazásával hozzájárulhatnak a tehetség- gondozást szolgáló alapítványok létrehozásához. Fontos, hogy a kitüntető címek odaítélésének módja illeszkedjék az iskola hagyományrendszeréhez, és váljék, rendszeressé. Kívánatos továbbá, hogy az alapítványt tevőket vonják be a díjat odaítélő zsűri munkájába. Az elmúlt években az ország több iskolája létesített ilyen alapítványt. A Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács útmutatójában javasolja, hogy az „Év diákja” kitüntetés mellett alapítsanak az iskolák egy-egy tantárgyhoz. vagy szakmához kötődő címeket: jlyen lehet például az „Év matematikusa”, az „Év esztergályosa”. A KSZT a tudományos diákkörök szervezésének új formájára is ötletet ad: javasolja, hogy az ország különböző megyéiben tevékenykedő, az egyes tudományterületeken kimagasló képességű tanulók hozzanak létre diákköröket. Ehhez az iskolai, a városi KISZ-bizottságon túl a megyei KISZ-szervezetek együttműködésére Is szükség van. KÉT MINISZTÉRIUM AJÁNLJA Több minta- és márkabolt Az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium együttesen elemezte az iparvállalatok, valamint a termelői és kereskedelmi vállalatok közös márka- és mintabolt- hálózatának munkáját, s kidolgozták a továbbfejlesztés lehetőségeit. A felmérés során megállapították: a márka- és mintaboltok száma ma már országosan mintegy 6 ezer, nagyobb hányaduk élelmiszerüzlet. Az utóbbi két-három évben a korábbinál gyorsabban, mintegy 30 százalékkal gyarapodott a termelő vállalatok sajáit bolthálózata, mivel a gyártók egyre inkább felismerik: a mintaboltokban szerzett információkat gyorsabban, jobban hasznosíthatják a termékválaszték alakításánál. A tapasztalatok alapján a két minisztérium közös ajánlást adott ki a márka- és mintabolt-hálózat továbbfejlesztésére, korszerűsítésére. Olyan közös érdekeltségű bolthálózatok létrehozását kezdeményezik. amelyekben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközökkel, s szakképzett eladókkal, a termelő pedig árukészletével vesz részt. Társulási formában is van lehetőség közös érdekeltségű bolthálózat létesítésére, akár egy vagy több termelő, illetve kereskedelmi vállalat között. Az ilyen bolthálózatok előnye, hogy mód nyílik alaposabb és hatékonyabb piackutatásra, az áru útjának rövidítésére, s az adott márkájú termékek széles körű népszerűsítésére. A társulás formájában létrehozott közös érdekeltségű bolthálózatnak főleg a cipőszakmában van jövője. Ezekben az üzletekben egy-egy meghatározott cikkcsoportot teljes méretválasztékban árusítanak. Javasolják azt is, hogy a cipőgyártók a bőrdíszmű- termelőkkel együttműködve alakítsanak ki közös bolthálózatot a kereskedelemmel, s ezekben a boltokban oldják meg a kiegészítő bőripari termékeknek — a táskáknak. övéknek — a cipők anyagával és színével harmonizáló értékesítését. A férfi felsőruházati termékek forgalmazására is javasolják a közös érdekeltségű bolthálózatok létrehozását. Az új társulási formák alkalmazása mellett a két minisztérium szorgalmazza az ipari minta- és márkabolt-hálózat fejlesztését is. A különc — A sört már behütöttem — mondta a fiatal Müller- matitn-né és gyertyát gyújtott a gazdagon megterített asztalon. Müllermann úr bíráló szemmel figyelte az előkészületeket. — Biztosan meg lesz velünk elégedte — mormogta. Ekkor megérkezett a várt vendég. — Ugye eszik velünk egy kis uzsonnát? — mosolygott mézédesen a háziasszony. — Előbb megcsinálom, amit kell — mondta a szerelő, és félretolta a házigazdát, aki miatt■ nem tudott ' hozzáférni a fűtőtesthez. — Talán egy kis zenét? — kérdezte udvariasan a házigazda, és odament a lemezjátszóhoz. —: Amikor dolgozom, jobban szeretem a csendet — válaszolta a. szerelő, és gyorsan munkához látott. Néhány perc múlva elkészült, és Müllermann rimák már csak annyi dolga maradt, hogy aláírja az elismervényt. — De most aztán leül velünk enni — mondta nyomatékkai a háziasszony. — Nem érek rá, még sok megrendelésem van — mondta a szerelő, és sietve gyömöszölte be táskájába a szerszámokat. — De talán egy jelképes borravalót csak nem utasít vissza — igyekezett Müllermann a kezébe nyomni egy bankjegyet. — Téved Müllermann úr, én a munkámat végzem, nekem ezért nem kell külön pénz — hárította el őt a szerelő, és megindult az ajtó felé. Ez már több volt a soknál. A háziasszony hisztérikusan felzokogott, a férj pedig karonra- gadta a szerelőt: — Azonnal elteszi! A szerelő alig tudta magát kiszabadítani. — Na jól van — Müllermann nehezen lélegzett — igaza van, túl keveset adtam! — és egy nagyobb bankjegyet húzott ki a pénztárcájából. . — Tehet egy szívességet o borravalójával! — a szerelő most már valóban ideges lett, és a kilincs után nyúlt. Mül- lermannak elakadt a szava, de csak egy pillanatra. — Micsoda szemtelenség — mondta szinte elkékülve, fiatal-felesége pedig pityergett: — Ez valami sötét alak lehet! — és drámaian széttárt karokkal elállta az utat a bejárati ajtó felé. Müllermann eközben egy klasszikus nelsonnal tette mozgásképtelenné a szerelőt, akinek minden erejét össze kellett szednie, hogy elsuttoghassa ezeket a szavakat: — Na jó, nem bánom, adja ide! — Betette a pénzt a pénztárcába és kifutott a folyosóra. — Na ugye mondtam! — Müllermann elégedett volt. — Ez a fickó csak arra várt, hogy minél többet kapjon! Wernen Klopsteg (Az Eulenspiegelből ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia)
