Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-23 / 275. szám
* ^ Petőfi Népe t 1984. november 23. ' ' ♦ 9 HÁZUNK TÁJA A gyümölcsösökben károsító aknázómolyok lepkéi KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Az almatermesztők figyelmét 1981—83-ban egy olyan kártevő vonta . magára, amelyről korábban szinte nem iis tudtunk: a iombosfa-fehéfmoly. E parányi lepkének a gyümölcsfák leveleiben tömegesen táplálkozó Jár- .vái nagy felületeket érintő korai. augusztusi, lombhuliást idéz. tek elő. Kártételének mértéke az idén jelentősen csökkent a korábbiakhoz képest, de mivel várható, hogy az említett lepkefaj helyébe egy másik lép, röviden összefoglaljuk a gyümölcsösökben leggyakrabban előforduló aknázónriőlyokífal kapcsolatos fontosabb ismereteket. IX Almaiévál-sátrosmoly Hosszúkás, szabálytalan alakú, sátórszerű aknája, melyet csak a fehéres bőrszövet fed. a level színén helyezkedik el. Eleinte — addig, amíg a fiatal lárva él benne — sima, Qapos. később ráncossá, a levél fonákja felé opónakszerűen kidomborodóvá válik. Ha az aknát felszakitjuk. a kupacban fekete szemcséket találunk; ez a sárgásfehér színű Mozgó takarmánybolt kis hernyó ürüléke. A lárvák az aknában bábozódnak be. s innét repülnek ki a kifejlett lepkék. Évente két nemzedéke van. 2. Almalevél-aknázómoly A ráncos bőrszövettel fedett, hoszúkás, ovális aknáját mindig a levél fonákján találjuk meg. de az aknát a levél színe felől is- észrevehetjük a mozaikos rajzolatról. Ez a kártevő aknában bábozodik. s onnét rajzanak, ki a lepkék. Évente három nemzedéke van. 3 Almale vél-törpemoly Aknája eleinte vékony, később egyre szélesedő kígyóalakú, hossza nem haladja meg az 1—2 centi métert. Az akna középvonalán egy, az ürüléktől eredő sötétebb csík húzódik végig. Mikor a lárva teljesen kifejlődött, elhagyja az aknát, s a talajon, vagy az avarban citromsárga kis tokot sző magának és bebábozó- diK. Évente négy nemzedéke fejlődik ki. 4. Kigyóaknás ezüstmoly Aknája általában a főér melléi indul, majd kihúzódik a le1 vél széléhez, s mire a lárva eléri teljes fejlettségét, újra visz- szakanyarodik a főérhez. A bá- bozódás az aknán kívül, a levél fonákján, vagy valamelyik ágon, esetleg a fa törzsén történik. Nálunk évente két nemzedéke fejlődik. 5. Lombosfa-fehérmoly Kerek, lapos foltaknája a levél színén helyezkedik el. Az aknákat eleinte zöldesfehér, majd később barnuió bőrszövet fedi. amelyen koncentrikus. fekete ürülókszemcsékből álló körök láthatók. Az akna végső átmérője eléri a 10—12 mm-t. A levelek erős fertőzöttsége esetén az aknák egymásba folynak, az egész levéifelületet befedik, szabályos kör alakjuk így nem lát-' szik. A kifejlődött lárvák elhagyják az aknákat, s a leveleken, gyümölcsökön, ágakon, vagy a fa alatt élő gyomokon fehér tokocskákát szőve bábozódnak be. Évente három nemzedéke varr Még nem késő! A zöldségfélék tápanyagigényét legtöbb esetben nem lehet a - korlátozott mértékben rendelkezésre áltó szerves trágyával fedezni. Ezért szakszerűéit adagolt, ha lehetséges tar lajvizsgálat alapján kijuttatott műtrágyával növeljük a talaj termőképességét. Ily módon a mesterséges tápanyagok som veszélyesek o környezetre, emberre. Ősszel azokat a műtrágyákat juttassuk a talajba, amelyeket a 'téli csapadék nem tud kimosni, illetve lassú mozgásuk miatt tavasszal nem hatolnak ,Ic a gyökerekig. Ilyen elsősorban a foszfor, a kálium, ez utóbbit megosztva adagoljuk. A rövidebb tenyészidejű növények alá felét ősszel, másik felét vetés vagy ültetés élőit forgassuk be. Gyümölcsfáinkat vizsgáljuk át,. tisztítsuk meg a kártevőkkel fertőzött ku- ronarészekiől. Küszöbön a tél, amikor hasznos, kedves segítőtársaink a madarak, odaszoktathatók a kertekbe. Madáretetőt, odút készítsünk és függesszük a fák vastagabb, ágaira. Ha elkezdtük etetésüket, egészen tavaszig folytassuk megszakítás nélkül. A csemegeszőlő tárolója-) ban végezzünk ellenőrzést, ügyeljünk, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 10 fok fölé. ha mégis megtörténne. szellőztessünk. Ha nagy mennyiségű szőlőt tárolunk, érdemes ventillátort felszerelni. A szőlőtelepítést, a -pótlást az erősebb fagyok beálltáig fejezzük be. Ahol nem sikerül megfelelően előkészíteni az ültetéshez szánt területet, a telepítést tinkább halasszuk tavaszra. A díszkertben az idén utoljára nyírjuk meg a lehullott levelektől megtisztított gyepet. A nyesedéket és az avárt vigyük a komposzttelepre, de használhatjuk a fagyérzékeny évelő takarására is. V Csákó Zoltán: — A kilomé. teróra tanúsága szerint a 180 tonnányi takarmányt mintegy négyezer kilométeres úton „terítem szét”. (Méhest Éva felvétele.) Szakcsoportos telepítés • A részközgyűlés után a ladánybenei út mentén az új szőlőtulajdonosok, Boncz Zsolt, a szakcsoport elnöke vezetésével megjelölték a parcellákat. A háztájiban intenzív körülmények Kozott tar tott kisebb-na- gyobb jószágok sokat esznek. Ez .egyébként így van rendjén. He a táplálékot az ólakhoz el is kell juttatni. Viszont a szerződő partnerek, felvásárlók a legtöbb eset. oen csak az állatok elszállításáról gondoskodnak. így a hizlalásra vállalkozóknak — elvben — nem kellene drága szálllitó- jármüről gondoskodni. Viszont a nagyobb mennyiségű tápot, takarmányt nem lehet a boltból zsákokban kerékpáron eltolni. Ezen a feszültségen próbált enyhíteni a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és ^Malomipari Vállalat. Igaz, egyelőre az új szolgáltatást főleg a kecskemétiek, illetve a megyeszékhely kö. zelében laikók élvezhetik. Április óta mozgóboltot üzemeltetnek. — Nem kéH túl nagy dologra gondol ni — mondta Csákó Zoltán, a mozgóboltos. — Ez a bolt egy pótkocsis teherautó. Megrendelésre 50—100 mázsás tételben a helyszínre fuvarozom az ömlesztett tápot, takarmányt. A vevőnek ez több szempontból is előnyös. például a helyszínen veheti át az árut, akkor fizethet. Arról is beszélt Csákó Zoltán, hogy a rendeléseket a kecskeméti koncentrátumgyárban Vörös Jánosnál, illétve nála lehet •leadni. Egyébként ekkor beszélik meg a szállítás időpontját is. Bodoglári Lajos, a koncentrá- tumgyár igazgatója megemlítette. hogy a kezdeti — áprilisi — Egyre-másra adunk hírt a szakcsoportos szőlőtelepítés terjedéséről. Újabb hatvankét taggal és csaknem húsz hektárral bővült a hetényegyházi Egyetértés Szakszóvetkezet szőlőtermesztő szakcsoportja. A részközgyűlésen az új tagság megismerkedhetett a működési szabályzattal, majd a legdemokratikusabb elosztás szerint — vagyis névhúzással — a szerencse döntött: 'melyik parcella kié lesz. Új tőgygyógyító eszköz időszakban még csak negyven tonnát szállítottak havonta, novemberre ez a mennyiség már meghaladja a száznyolcvan tonnát1. A vevőnek megéri ezt az új szolgáltatást igénybe venni, hiszen a szállítást. a vállalat fizeti. vagyis a telephelyén, az ólak mellett., bolti áron kapja’ az ál- lateleséget. A gyárnak is megéri, hiszen a gyártósorról, a keverö- ről közvetlenül a teherautóra rakhatják a termékeiket, ezáltal a termelés szervezése jobban programozható. Igaz. ezzel az új szolgáltatás- sál a választék nem bővül, a minőség sem javul, de a vevőnek legalább nem kell a tápok takarmányok, után szaladgálni. Egy angol kutatóintézetben olyan eszközt fejlesztettek kf, amely megakadályozza a tőgygyulladás (mastitis) egyik tőgyág- ról a másikra terjedését. Az eszköz feladata a tej visszaáramlásának megszüntetése, ugyanis - az áramlási sebességek eltérései miatt a tej egyik tőgyágból a másikba visszafolyhat, terjesztve a mastitist. Az eszköz kipróbálásakor megállapították, hogy a fertőzés aránya 14 százalék alá szorítható, ha az egyes tőgyágakból érkező tejet szétválasztják. Az új eszköz tisztítása, karbantartása sem okoz nehézséget. összeállította: Gál Eszter AKIKEN SOK MÚLIK Amikor a műszaki ember elkezd újítani Nem zörög, nem csattog.' Zajtalan. Csupán egyetlen fő alkatrésze van, ami ötezer forintot ér. Körülbelül másfél évig üzembiztos. Áramot nem fogyaszt. Sűrített levegővel dolgozik. Egy hónapja kiállították a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat gyöngyösi gyáregységében. Munkába állításával számottevő az anyagmegtakarítás, hatékonyabb a termelés. Legfőbb jó tulajdorísága: kapcsai nem hajlanaík vissza, nem sértik föl a cipőik bőrét a dobozokban. Mi ez? Kiss István tmk-műszerész és Cstlnyi József üzemfenntartási osztályvezető újítását, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemének pneumatikus automata dobozkapcsoló- gépét mutattuk be olvasóinknak. Ezután úgy helyes, ha a •két alkotó szakember közül legalább az egyikkel, a tmk- műszerésszel közelebbről is megismerkedünk. (Ottjártunkkor Csányi Józsefet kórházban kezelték.) Nyílt, éber tékimtetű. határozott megjelenésű férfi Kiss István. Olyan otthonosan, té- rül-fordul a gyárban, ahogy egy húsz éve itt dolgozó munkás számára már természetes, ötletadó és ötleteket megvalósító tagja az üzemi kollektívának. Hol, miben segíthet? Mivel teheti jobbá, hatékonyabbá a termelést? E gondolatok keringenek a fejében, miközben műhelyről műhelyre megy. A vérében van az új iránti fogékonyság, az a képesség, az a szellemi tőke. amit a munkahelyén megbecsülnek, elismernek. A zajtalan és kis költséggel működő pneumatikus dobozkapcsológépért például 5—5 ezer újítási és 1—1 ezer forint külön- díjat kapott ő és Csányi József osztályvezető. — A műszaki ember elkezd gondolkodni. így jövök rá én is az ötleteimre. Az egyik jön a másik után — mondja Kiss István. Esztendőnként kétszer-há• Kiss István újító ... • ... és az általuk szerkesztett dobozkapcsoló gép munka közben. (Straszer András felvételei.) romszor újít. Látja, mit érnek az ő elképzelései, az évente egymillió-hétszázezer pár lábbelit gyártó üzemben! Javaslatára az elfekvő készletből „kimentettek" egy régi gépet. Ez négy éve csak parlagon hevert. Csányi kollégájával átalakították annak a munka- mozzanatnak az elvégzésére, amellyel a cipők sarkát a kéreghez erősítik. Az úgynevezett hátull’oglalási műveletnél így felszabadult („kiváltott") másfél millió forint értékű géppel egy másik szalagot indíthattak újabb termék készítésére. Ennek a gyártásánál az volt a legfontosabb, hogy a ragasztás és a szegelés egyszerre történjen. Erre a célra a másfél milliós, bonyolultabb .munkára képes gép megfelelőbb volt. Az újításért ketten a gazdasági eredményből 7 százalékkal részesedtek. A régiből újat.' A meglevőből még különbet. Ez a szijksegszeruseg es az anyagi-erkölcsi megbecsülés tartja mozgásban a gyár újítói agytrösztjét. A vezetők példamutatása seiíi hatodrangú tényező ebben. Az üzem új köztalpállító gépével nemcsak pontosabb a talpillesztés, de évenként kétszázhetvenezer forint megtakarítás is elérhető. A külsőre igen egyszerű gép Szatmári Péter főmérnök és Csányi József közös terve alapján ..készült. Véletlen-e, hogy a félegyházi cipőgyárban a műszaki ember elkezd gondolkodni? Aligha. hiszen itt az újítások nem sikkadnak el — a termékeny gondolatok kézzelfogható valósággá válnak. Ahol több mint egy éve újítási tanácsadó bizottság működik, eddig negyvenből 35 ötletet díjaztak, s figyelemmel kísérik más vállalatok hasonló tevékenységét is. ott valóban sok múlik Kiss Istvánon és munka- -'töi'sain.y Kohl Antal Gácsi pék és utóda (Tudósítónktól) Nyáron futótűzként terjedt a hír Tiszakécskén, hogy végleg elfogyott a közkedvelt Gácsi-ke- nyér. Nem akartam hinni a fülemnek, ezért Gácsi Pál pékmesternél érdeklődtem: — Csaknem harminc évig dolgoztam ebben a szakmában, és az igazat megvallva, elfáradtam. Három évtized alatt szinte alig volt nyugodt éjszakám. Az egészségem sem a régi. Ezért úgy döntöttem. hogy abbahagyom. — Hallhatnék valamit a kezdetről? — 1957-ben vettük ezt a házat, amelyben előzőleg is pékműhely volt. Rendbehoztuk, de nem volt miből sütni, ezért az anyósomtól kértünk kölcsön két mázsa lisztet, és a kécskeiek tudta nélkül fogtunk hozzá az első sütéshez. Remekül sikerült a hatvanöt darab kétkilós kenyér. Az első cipő természetesen az anyósomé volt, amit a feleségem vitt el a Béke utcai lakására.. A házuk előtt lakott a Batka pék, akinek a boltjánál olyan sokan álltak, hogy az anyósomék háza ajtajáig ért a sor. Mikor a feleségem, nyitotta az ajtót, a sor végén levő Demeter Józsefné megkérdezte: Hol vette ezt a szép kenyeret Irénfce? Elmondta, és fél órán belül elfogyott a százharminc, kilő ' kenyér. Másnap már a házunk előtt'is hosszú sor állt És csaknem harminc éven át azóta is. . — Mi a jó kenyér titka? , — Mindent meg kell adni. ami a kenyérnek jár. Szíwel-lélekkel dagasztani}— sokszor kétszer-há- romszor is —, ahogy a tészta megkívánja. Utána jön a szakítás, amikor a szakajtóba tesszük a tésztát —, majd a kelesztés. Utoljára a kellően felfűtött kemencében a sütés, ami másfélkét órát vesz igénybe. Hozták ide már hatkilós kenyeret is sütni, de az az idő már elmúlt. A mai fiatalok nem ismerik a kenyérsütés fortélyát. Bezzeg a nagyanyáink ... Van itt egy emlék — és egy félkilós kenyeret tesz elém. Rajta címke és dátum: 1984. július 6. Ezt az utolsó tésztából sütöttem és eltettem emlékül. — Nem romlik meg? — Ez még évtizedek múlva Is ilyen szép lesz, esetleg szárazabb. — Mit szóltak a környékbeliek, hogy abbahagyták a sütést? — Sokan reklamáltak, de a legjobban, Miskó István, a városi jogú nagyközségi tanács elnöke sérelmezte az elhatározásunkat. Különösen akkor, mikor megtudta. hogy eladó a pékség. Ezt követően mindent megtett azért, hogy a műhely idevalósi mester kezében maradjon. A fiatal Pál- fistyák János vette bérbe. A napokban őt kerestem. A műhelyben a szakajtók körül találtam Gácsi pék utódát. • — Mióta dolgozik a szakmában? — 1972-ben végeztem el Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskolát. Utána Cegléden, majd Törteién dolgoztam. A katonai szolgálatom idején ott megszűnt a munkahelyem. A leszerelésem után itt helyezkedtem el .a Kecskeméti Sütő- és, Édes-' ipari Vállalat kécskéi üzemében. — Mikor kezdi a napi munkát? — A délutáni előkészítés után., éjfélkor jövök be, és befűtöm a kemencét, majd bevetem a megkelt ’tésztát, így reggel hétkor már kész á friss kenyér. Van egy munkatársam is. Kovács Lajos, akivel váltjuk egymást. Közben elnézést kér, mivel itt a friss kenyér kiszedésének ideje. Szaporán fordul a ropogós kenyérrel a hosszúnyelű lapát. A felesége igyekszik á megtelt kosárral, ezúttal 6 á segítség! Azon vannak, hogy mindennap az asztalunkra kerüljöp a friss kenyérV. kerekes Ferenc • Az utód, Pálfistyák János 0 és — a vásárló.