Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

1984. november 23. V Petőfi Népe 9 5 Népgazdaság és közművelődés Azt, hogy egy jelentős gazdasági beruhá­zásnak oktatási, szakképzési következményei is vannak, ma már senki sem vitatja. Az új gépek kezelésére, az új technológia pontos végrehajtására fel kell készíteni a leendő mérnököket, munkásokat. A nagyvállalatok önálló oktatási osztályt tartanak fenn, amely szervezi a szakmai képzéseket, átképzése­ket, és tervezi a műszaki változások keltet­te új képzési igényeknek megfelelő új ok­tatási formákat. ' Elavult felfogás ■ Nem ilyen megnyugtató egyér­telműséggel talál helyet a gaz­dasági szervezetben a közműve­lődés. Az 1974-es párthatározatot követően minden nagyvállalat — rendszerint a szociális igazgató­sághoz csatolva — létrehozta a vállalati közművelődési bizottsá­got, klubokat, művelődési háza­kat tart fehn és működtet, de munkája rendszerint független a gazdasági tevékenységtől. A mű­velődési intézményekben folyó események többnyire a műhelyek munkájától függetlenül zajlanak. Ha egy-egy üzemi népművelő mégis olyan igénnyel jelentkezik, hogy közművelődési terveit az üzem képzési, műszaki és gazda­sági fejlesztési tervei alapján ké­szíts® el, rendszerint csodálkozás­sal fogadják, hisz a hallgatóla­gos közmegegyezés értelmében az ő feladata a műsoros estek, klub­délutánok, vállalati kirándulá­sok és a politikai ünnepségek megszervezése, és semmi köze ahhoz, ami a gyárban történik. Az elutasítás mögött rendszerint nem rosszindulat^ hanem évtize­dek megszokásai, egy már régen elavult kultúrfelfogás maradvá­nyai húzódnak meg. Szaktudás és termelés Ennek jobb megértéséhez te­gyünk egy kis kitérőt és nézzük meg a gazdaság és kultúra ösz- szefüggésénék néhány vonását. A marxista felfogás szerint a termelés az alap, a kultúra a tár­sadalmi felépítmény része. Ebbő] következően a kultúra a gazda­ságnak alávetetten fejlődik. Ala­posabb vizsgálat azonban elvezet annak a felismeréséig, hogy a kultúra egyszerre része a gazda­sági algpnak — hisz szaktudás ■ nélkül nincs termelés, sőt bizo­nyos esetekben a szaktudás fej­lettsége a kulcsa a gazdasági fej­lődésnek — és része a társadalmi felépítménynek is.. Ennek az ok­tatásszervezéssel kapcsolatos kö­vetkezményei már széles körben kezdenek ismertté válni. Elég, ha csak arra a történelmi folya­matra gondolunk, amelynek ered­ményeként a múlt század máso­dik felében Japán elmaradott feudális államból Ipari-gazdasági nagyhatalom lett. Az 1867-es úgy­nevezett Meidzsi-reformot meg­előző évtizedekben Japánban a gazdaság teherbíró képességénél lényegesen többet költöttek az oktatásra. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a szakképzésre! Így amikor a társadalmi reform­mal megteremtődtek a növekedés feltételei, szakemberek, illetve a szakképzésre alkalmas, általáno­san művelt emberek milliói áll­tak „ugrásra készen”. Azon ma már nem sok vita van, hofey a közművelődésnek a pihenésben, szórakozásban, egy­szóval a munkaerő rekreálásá- ban jelentős szerepe van. Szük­ség lerine viszont-annak a felis­merésére is, hogy a közművelődés — éppen szervezeti rugalmassá­ga folytán — jelentős szerepet vállalhatna a munkaerő felké­szítésében is. Egy jelentősebb technológiaváltás, egy új beru­házás képes egy-egy szűkebb ré­gióban alapvető társadalmi át­rendeződéseket elindítani. Meg­változhatnak a gyári közösség is­kolázottsági, műveltségi rétegei­nek arányai, új munkavállalók — volt háziasszonyok, fiatalok — tömegei vállalhatnak állást a gyárban. Az így szerveződő mun­kásgárdából hatékonyan terme­lő vállalati kollektívát kialakíta­ni nem kis feladat, ám ehhez sok segítséget adhat a közművelődés. A valós érdekek alapján Ennék előfeltétele természete­sen az, hogy a kulturális munka tervezése ne rendezvények és műsorok eseménynaptára legyen, hanem tudatos társadalom-terve­zés. Az, hogy a népművelő — egyenrangú partnerként és nem vállalati szórakoztatóként — ■részt vehessen a vállalati' terve­zési folyamatokban, s előkészítő munkájához megkaphasson min­den szükséges információt. Az állami költségvetés egyre több közművelődési tevékenység támogatását nem tudja vállalni. Sok finanszírozási probléma meg­oldódna viszont, ha a vállalati fejlesztési alapok egy része — a várható és pontosan kiszámítha­tó haszon remériyében — is ilyen célokra fordítódna. így meg­szűnne az az egyoldalú támoga­tási rendszer, amelyben jelenleg a vállalatok, gazdálkodó szervek a legkülönbözőbb pénzalapjaik egy részét szinte kötelezően a művelődési intézményeiknek ad­ják, ám nem ellenőrizhetik, hogy mire is fordítják. Egy ilyen rendszer kialakítá­sához az is szükséges, hogy a művelődés szervezésével megbí­zottak felülvizsgálják arisztokra­tikus, csak a „magas” kultúrát előnyben részesítő magatartásu­kat. Az általános kultúraelosztó tevékenység ma már nem tartha­tó fenn. Csak reális társadalmi szükségletekből), népgazdasági igényekből kiindulva lehet hosz- szú távon is megalapozott köz- művelődési tevékenységet foly­tatni. Sokat beszélnek ma a közmű­velődési munka csekély tekinté­lyéről, arról, hogy — miiként a labdarúgásba — ebbe is bele­szólhat mindenki; hogy a válla­lati népművelő sokszor nem több, minit renjlezvényfelelős, és nincs más dolga, mint berendezni a nagytermet az ünnepségre; Ezek a tünetek kétségtelenül léteznek, ám tünetei annak isj hogy az em­berek, a gazdasági vezetőik meny­nyire- látják fontosnak a magúik életében a közművelődést, az mennyire tudta nélkülözhetetlen­né tenni magát. Ha nem a valós érdekek alapján szerveződik a kulturális tevékenység, akikor a népművelő és az általa képviselt intézmény sem szerezhet tekin­télyt, hisz mindenki jól megvan nélküle is. Ez még akkor is így van, ha ezt a látszatot mindkét oldalon a saját és a közös érde­kek félreértése okozza. P. F. KÖNYVESPOLC Gombár Csaba: Egy állampolgár gondolatai A magyar nyelv értelmező szó­tára szerint „az állampolgár va­lamely állam kötelékében élő személy, aki az illető állam tör­vényei által biztosított jogok ré­szese, 'kötelezettségek viselője, s az állam iránt hűséggel és enge­delmességgel tartozik.” Gombár Csaba 'könyve — Egy állampolgár gondolatai —■ ürü­gyén, elég száraznak tűnik a fen­ti értelmezés, ugyanis tanulmá­nyaira, röpirataira, esszéire in­kább a sokszínűség, az izgalmas kérdések felvetése a j&llemző, mint az elvont tudományosság. A szerző olyan állampolgár, akinek írásai élkötelezetten szól­nák a mai magyar valóság kér­déseiről. Meggyőződése, hogy a társadalom javát, haladását segí­tő gondolatait nemcsak szabadon nyilváníthatja, hanem kötelessé­ge is azt tenni. ■ Nekem tetszik Gombár Csaba szemlélete. Ezt írja bevezetőjé­ben: „Magától értetődik, hogy ál­lításaim nem tekintendők kizá­rólagosnak és megfellebbezhetet­lennek, márcsak azért sem, mert a tudományosság elemi követel­ménye az igazolhatóság mellett a bírál hálós ág és a cáfolat lehe­tősége is.”. Nem az örölk igazsá­got magának fenntartó tudós szól a .sorokból, hanem a vitaszelle- met tápláló, a polémiát elváró, a politikatudományt művelő állam­polgár, Nála a téma „nem az ut­cán hever”, ő a mindennapokat jól ismerő ember szemével nézi napjaink társadalmát. Ezért van az, hogy tanulmányait, sokszor ilyen hétköznapi tapasztalattal 'kezdi: .'Az utóbbi években néha újra hallani ezt a szót:- geopoli­tika ...” Vagy: „Kinyitom az új­rakötött könyvtári könyvet, és a belső címoldalon keresztben ott egy kék színű, tégla alakú hosz- szú lepecséitelés ...” Máshol pe­dig így: „Sokszor hallhatja azt az állítást, hogy egyesek vissza­éltek a demokráciával. Hogyan történhet ez ... ?” Van, amikor látszólag magáról ad informá­ciót,: „Tíz éve már, hogy egy teljes évet töltöttem az Egyesült Államokban ...” Nos, ezekkel a megjegyzésekkel nemcsak az ol­vasót .köti magához, illetve kelti fel érdeklődését, hanem a politi­katudományt művelőktől elvár­ható magatartásnak is eleget tesz. Nevezetesen: segítséget ad a hivatásos politikusoknak, és ja­vítja a politikái közgondolkodást is. Elgondolkodtat és tájékoztat. A könyvben közölt dolgozatok 15 különböző helyen jelentek meg a napilaptól (Magyar Hírlap) a folyóiraton (Forrás) át az idő­szakos kiadványig (Információs Bulletin). Több mint tizenöt év termését fogja át a Kossuth Könyvkiadónál megjelent gyűj­temény. írásának java a polibi» kai esszé legjobb művelői közé emeli a szerzőt. Gombár Csaba egy alkalom­mal ezt nyilatkozta: „A politoló-. gus mindössze abban a néhány sávban gondolkodhat;, amely a politikus által elfogadott célok és az általa használt taktika kö­zött létezik, és ezt kötelessége a lehető legjobban egyeztetni.” Mindenesetre, ha áttekintjük témáit, akkor elég tágnak látszik az a „néhány sáv". Magánélet— közélet—politika, a helyi hata­lom, a politikai film, a szociográ­fia, nemzeti érdek, erkölcs és po­litika, hogy csak néhányat so­roljunk fel. Szinte valamennyi íráson át­vonuló gondolata' a demokrácia igenlése. Azért perel, hogy ne alakulhassanak ki klikkek ' — sem a tudományban, sem a mű­vészetben —, amelyek „politikai súllyal képesek ledorongolni minden ellenvéleményt, legyen bár igen messze fekvő politikai kulcskérdéseinktől!” Egy másik előadás pedig — a VII. tokaji írótáborban hangzott el —, a de­mokrácia mai fogalmát közelíti meg úgy, hogy az nemcsak az „írástudók” számára címzett, ha­nem azoknak is szól, akik re­gényben, elbeszélésben, versben fogják olvasni a majdan megszü­letett írói gondolatokat. A Magyar Hírlapban közölt ha - rom publicisztikája — a Vissza lehet-e élni a demokráciával?, az Erkölcs és politika, a Vélemé­nyek, ellenvélemények — pedig a mindennapok olvasójának szól­nak. A Mi fán terem a nemzeti érdek? értelmiségi vitát eredmé­nyezett, A politikai antropológiá­ról című írása jórészt csák a szakmához szólt. Példáim, úgy vélem, jelzik — a tartalmi elem­zés nélkül is —, hogy Gombár Csaba a reformgondolatokat a szocialista demokrácia szélesíté­sével látja megvalósíthatónak. " Nem mora'lizálásra biztat — mert ez a politikai tevékenység félrevezetője, bénító ja lehet —, hanem cselekvésre, amely erköl­csileg is ,megité!hető. Az általa említett bírálhatóság és cáfolat lehetősége nemcsak az ő mun­káira vonatkozik, hanem a mi cselekedeteinkre is. Ez is tanul­sága ennek az értékes kötetnek. Komáromi Attila Ülésszak Germanus Gyula tiszteletére Germanus Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából tudo­mányos ülésszak kezdődött csü­törtökön az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán. A kétnapos tanácsko­zást.—, amelyet ap intézmény sé­mi filológiai és' arab tanszéke, valamint a Körösi Csorna Társa­ság közösen rendez — Pölöskei' Ferenc, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitotta meg. Mél­tatta a világhírű kelelkutató munkásságát, rámutatva: a mos­tani tudományos ülésszak sokré­tű tematikájával .gyarapítja' .az orientalisztikai kutqlási eredmé­nyeket. Ezután Antall József, a Semmelweis Orvostudományi Mú­zeum főigazgatója tartott elő­adást Germanus Gyula életoályá- járól. Germanus az első európai ember volt, aki Mekkába, a mo­hamedánok Szent Kövéhez za­rándokolt. Az ülésszak két napján előadá­sok hangzanak el többek között Germanus orientalisztikai ered­ményeiről, a siita messiás-eszme eredetéről, az arabbetűs nyomdá­szat európai kezdeteiről, . a mo­dern Egyiptom vallásáról, a népi hiedelemvilág és a népdal ösz- szefüggéseiről; valamint a moha­medán népi orvoslási formákról. / fiatalokról - fiataloknak Dolgozatíró diákok TDK, vagyis: tudományos diákkör. Ebben az idő­szakban rendezik meg a főiskolai, egyetemi hallga­tók konferenciáját. Helyben dől el: ki a legjobb, kinek a dolgozata érdemes arxa, hogy országos fó­rumon is elhangozzék. (Éppen ma zajlik Baján all. marxizmus—leninizmus tudományos diákköri kon­ferencia.) Az alábbiakban olyan fiatalok kapnak szót, akik vállalkoztak arra, hogy tudományos igé­nyű munkát készítsenek. Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskola Karán jártunk a kari TDK-tanácskozáson. • Gábriellé Medebach és Mathias Möhler: — Az előadásunk a karfiol fertőzéséről, illetve az alma­szüretről szólt. (A portrékat Méhesi Éva készítet­te.) Éva és a Commodore Schmidt, Éva végzős, a szőlész- gyümölcs szákon tanul. Bonyhá- do.n járt ‘középiskolába, eredeti­leg az egyetemre készült. Átirá­nyították Kecskemétre. Jövőre diplomát 'kap. TDK-dolgozatának címe: A beruházás-elemzés új módszere ültetvénytelepítés ese­tében., Első díjat nyert. — Bonyhád mellett, egy tsz- ben gyűjtöttem adatokat a sző­lőtelepítésről. Nem volt nehéz dolgom,. hiszen édesapám jis ott dolgozik. Konzulensemmel, Fe- renczy Tiborral úgy gondoltuk, számítógépet is használunk. „Kéz­zel” feldolgozni az adatokat bi­zony .hosszadalmas lenne. A Commodore öt perc alatt végzi el ezt a munkát... A lényeg: mikor térül meg a beruházás? Konkrét adatsorral illusztráltam az általam eiképzelteket, de ez a módszer általánosítható is. Szeptember óta szinte minden nap foglalkoztam ezzel a témá­val, miután a szakdolgozatomat erről írom. Hamarosan itt a le­adás ideje! S bizony, a főiskolai évek elröpültek ... Lehet, hogy hazamegyek abba a tsz-be, ahol az adatokat gyűjtöttem ... Ketten az NDK-ból Gábriellé Medebach és Mathias Möhler tavaly végzett az Erfurti Kertészmérnöki Főiskolán. Kecs­kemétre meghívott előadóként jutottak ■ eí/- Gab?ieliét ■ árra' kér­tük, mutassa be az erfurti főis­kolát. — A tíz osztály élyégzése után kétéves szakmunkásképzőbe 'kell • Schmidt Éva: — Számítógé­pet is használtunk! jámlia annak, akinek nincs meg az érettségije. Utána a fiúk más­fél évig katonáskodnak. A főis­kolán három esztendő alatt sajá­títhatják el a szakmai ismerete­ket, gyümölcs, zöldség és park- fenntartás szakon. Nekem nem volt társadalmi szerződésein, de nem okozott, gondot az elhelyez­kedés. A diplomavizsga előtt je­lentkeztem abban az üzemben, ahol tanulmányaim megkezdése előtt dolgoztam: szükség van-e rám? Igennel válaszoltak. Most Lipcse mellett, egy tsz-ben szor­goskodom. Fizetésem: 650—700 márka, s néha prémiumot is ka­pok. Mathiastól a diákok tudomá­nyos munkájáról érdeklődtünk.: —‘ Minden hallgató ' kap szák­dolgozati témát, eüső-f maso'áév- ben. A témákat termelőüzemeik írják ki. Tanár és üzemi konzu­Ott van a polcodon? NEOTON: KARNEVÁL (PE­PITA). A Família sorra adja ki nagylemezeit. S ettől válik szé­riamunkává egy-egy albumuk. .Bizony a legutóbbi sem lesz ma­radandó, nincs rajta kimagasló daí, emlékezetes sláger. Bár né­hány szerzeményt annak szán­nak. de nem több egyik sem, mint olcsó diszkószám. A szövegék sem tanúskodnak nagy fantáziá­ról. Az ismét három lányt szám­láló zenekart a műfaj legjobb­jának nevezhetjük, sikereiket meg is érdemlik Japánban, Spanyol- országban. S itthon — valahogy nem jön össze nékik a „megér­demelt” elismerés. Talán azért, mer.t néha megengednek maguk­nak ilyen lemezt, mint a Karne­vál. SUPER HITS ’84 (FAVORIT). Ismét Neoton, ezúttal angol nyel­ven. S ez az LP. jobb! A nyár sikerszámaiit gyűjtötte egy cso­korba Pásztor László szerkesztő. Több nóta csendül fel a nálunk is hamarosan mozikba kerülő Flashdance című zenés filmből. Szerepel a lemezen a Vámos a la Playa, a Sunshine Reggae, az I like Chopin. A világszerte dú­dolt dalok megszólalásig hason­lítanak az eredetire. (Ez a cél!) Még az Oh. Happy Day is, de a Jézus Krisztus szupersztárból va­ló Mária Magdolna „sóhaja”, a » Nem tudom, hogyan szeressem igazából inkább „magyaros”, Csepregi Évo-módra. BERGENDY SZALONZENE- KAR: ÉN TÁNCOLNÉK VELED (BRAVO). Újra hallat magáról a „jó öreg” Bergendy-együttes. Át­alakultak szalonzenekarrá, s tánc­iskolát nyitottak. Ez utóbbi csak' képletesen értendő. Arról van ugyanis szó, hogy új lemezükön olyan szerzeményeket szólaltat­nak meg, amelyekre elsajátíthat­juk a tánolépésefcet. Standard és latin táncok kategóriájában hir­dettek „világtáncprogramot”. S ami őszinte: magyarul énekel­nek, még ha diszkó- vagy break- muzsika 'szól is. Kitalálták a dallam és a szöveg illeszkedé­sét, ami példamutató tett. S még egy erénye van a Bergendy Sza­lonzenekar Tánciskolájának: a fekete koronghoz mellékeltek egy brosúrát, amelyen a lépéseket adják közre írásban és rajzban. Most már csak fel kell csavarni a szőnyeget és kezdődhet az első lecke... KONCZ(ERT) (PEPITA). Koncz Zsuzsa tizennegyedik nagyleme­zén egyetlen egy új dal sem sze­repel. Jól ismert, s kedvelt szer­zemények sorakoznak a koncert­lemezen. Az országban tqbb he­lyen, így Kecskeméten is bemu­tatta az énékesmő a Jelbeszéd cí­mű műsorát. Ezeknek a fellépé­seknek az alapján készült a fel­vétel. Á hangverseny hangula­ta —; ami a lemezről érződik — legalább olyan, mint a, megye- székhelyen volt. A Koncz(er.t) összegzés is, Koncz Zsuzsa legsi­keresebb dalainak megörökítése. 1984-ben ugyanolyan szeretettel fogadják a Miért* hagytuk, hogy így legyen-t, mint egy évtizede. S ez jelent valamit. Egy újabb nemzedék rajong Konczért. KATONA KLÁRI (PEPITA). Tiszta hangjával hívta fel ma­gára a figyelmet Katona Klári, s gyöngyeivel. Most, a negyedik al­bumán látható fényképen komo­lyabb arccal örökítette meg őt a fotós. A dalok is „vaskosak”, ko­moly mondanivalót továbbít Sztevanovity Dusán. Presser Gá­bor zenéje kiforrott. Szépen meg­komponált dalokat ajándékoztak Katona Klárinak, aki bravúros teljesítményre képes. Kilenc szerzeményben akár egy „ária- est" részesei lehetünk, az öt-hat perces dalok ilyen hibátlan elő­adására nem sok énekesünk ké­pes. Néhány slágergyanús nóta — sajnos, nem az „áriák” közül: ■ — Fiúk a térről. Ólomkatona, Képzeld el. (b.- t.) «Tóth Zsuzsanna: — Ha fóliázik a kismama, több pénzhez jut... lens segíti a gyűjtőmunkát. S a szakkönyvtár is rendelkezésükre áll. A kutatásban a pedagógusok megmutatják 9. megoldáshoz ve­zető utat, de a megoldást nem mondják meg. A legjobb dolgo­zatokat nálunk is hasonló konfe­rencián olvassák fel a diákok. Gyesről a kertészetin A kari TDK-n harmadik lett Tóth Zsuzsanna másodéves. Dolgo­zata a következő címmel készült: A gyes és az anyák szabadidő­töltésének problémája, különös tekintettel a második gazdaság­ban eltöltött időre. Felkészítő jji:sJanára: dr. -Buti Sándor. ... .• — -Sokan, kérdezték, hogyan a témáftrz-a. szakmáihoz? Az igaz, hogy más jellegű, de na­gyon is kapcsolódik a gazdaság­hoz. Szolnok megyében folytat­tam a vizsgálatokat: a gyesen lé­vő kismamák milyen munkákat vállalnak, hogy több pénzük le­gyen? Kérdőíveket töltöttek ki Jászailsószentgyörgyön — itt la­kom —, Pusztamonostoron és Kecskeméten, öszehasonlítottam: mi a legfontosabb munkára kész­tető ok, s milyen jövedelemfor­rásokat keresnek. Falun elterjedt a fóliázás, a családi kertben vagy az illetményföldön gazdálkodnak a kismamák. FILM ÉS IFJÚSÁG A harmadik, torduló helyes megfejtése: 1. Bekötött szemmel. 2. Darvas József. 3. Fél a fejjel. 4. Alba Regia. A megfejtők közül. Hegedűs Angéla kecskeméti pá­lyázónk nyert, mégpedig a Jézus Krisztus Szupersztár című dupla nagylemezt. Gratplálunk, nyere­ményét postán küldjük el! Rejtvényünk utolsó fordulójá­hoz érkezett. Az alábbi kérdér sekre várunk. választ egy hétig.- a következő címre: Petőfi Népe szerkesztősége, Film és Ifjúság IV. Kecskemét, Szabadság tér l a. 6001'. 1. Mi a címe, és ki a rendezője annak a magyar filmnek, almely 1945-ben játszódik (amikor a szovjet felszabadító csapatok már a Dunántúlon járnak), s fősze­replői: Kolja és Jósba. 2. Melyik az a film, amelyik­ben folytatódik a . Talpalatnyi föld c. film története? 3. Melyik magyar produkció kapott legutóbb Oscar-díjat? A Film és Ifjúság döntője de­cember 15-én lesz Kecskeméten. Ekl^or aizok a háromfős csapatok mérik össze tudásukat, akik a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizott­ságához juttatták el nevezéseiket. Azok a versenyzők, akik a Petőfi Népében megjelent kérdésekre is válaszoltak, előnnyel indulnak a döntőn. A jutalmakról:.!, díj: ingyenes részvétel a Magyar Játékfilm­szemlén, Budapesten, n. díj: rész­vétel a Kecskemétén megrende­zendő Nemzetközi Animációs Filmszemlén, III. díj: részvétel a bajai filtnes tanácskozáson. Börzék Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents