Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

I 1984. november 22. 0 Petőfi Népe 0 3 ■NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN A nép fegyveres szolgálata A háború miatt a tenmelő mun­ka folyamatossága megszakadt, a közigazgatás rendszerének fel­bomlásával a közelilátás megbé­nult. Fasiszta orgyilkosok, rabló- és fosztogató bandák tartották rettegésben a lakosságot. Ahhoz, hogy az újjáépítő és a tenmelő munka megindulhasson, a lehető leggyorsabban létre kellett hozni a közigazgatás és a .közbiz­tonsági erők új szerveit. A fel- szabadulást 'követően a Magyar Kommunista Párt lépéseket tett a vörösőrség megszervezésére. Az 1919-es vörösőrség egykori bajai tagja, Körmöczi József nyugállo­mányú rendőr alezredes írjia visz- szaemlékezéseiiben: „1944 szep­temberében az illegális kommu- inista párt tagjaként 'megbízást kaptam arra, hogy a közeledő jugoszláv partizánoktól fegyvere­ket kérjünk élvtánsainlk felfegy­verzésére. A felszabadulás nap­ján azonnal jelentkeztünk a szov­jet városparancsnoknál, s közöl­tük vele, hogy tizenhét elvtár­sinkkal együtt 'harcolni kívá­nunk a fasiszták eilen. Ekkor kaptunk megbízást a vörösőrség és a közigazgatás megszervezé­sére. Tizenegy bizottságot hoz­tunk létre a város vezetésére, majd pedlig a vörösőrséget, amely­nek valamennyi tagja kommu­nista > volt.” Másutt polgárőrségek és nem­zetőrségek alakultak. Kecskemé­ten a szovjet városparancsnokság hozzájárulásával ár. Molnár Erik alpolgármester Imre Gábor ipa­riiskolái tanárt — rendőr alez­redesként került nyugállomány­ba — bízta meg november 3-án a polgárőrség megalakításával. December végén a kecskeméti belterületi polgárőrségnek már mintegy száz tagja volt. A külte­rületeken a parasztság szervezett nyolc-tíz fős őrségeket. A polgár­őrség később beolvadt a rendőr­ség szervezetébe. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány első intézkedései között szerepelt a közbiztonsági szervek felállításáról szóló rendelet ki­adása. Ennek végrehajtása elég­gé vontatottan haladt, ugyanis az egyes pártok igyekezték saját befolyásuk erősítésére felhasznál­ni a közbiztonsági erőket is. A felszabadított területeken létrejött különböző elnevezésű fegyveres szervezetek feladatait a 'kialakult közbiztonsági helyzet határozta meg. A ’ kezdetleges rendőri szervezetek és a kerüle­tükben megalakult járási politi­kai osztályok százszámra derítet­ték fel és fogták el a háborús és népellenes bűncselekmények el­követőit, a letűnt fasiszta rend­szer kiszolgálóit. Megyeszerte 1261 személyt vontak felelősségre 1945-ben a népbíróságok hábo­rús és népellenes rémtetteikért, köztük azokat is, akik a Tanács- köztársaság leverése utáni fehér­terror idején gyilkoltak és ke- gyetlenkedtek. A Kecskeméten, Kalocsán és Baján működő törvényszékeK 1945-ben csaknem ötezer bűnügy­ben folytattak tárgyalást, s 205 esetben hoztak ítéletet emberölés és gyilkosság, (akkor ez a két jo­gi kategória még létezett) elkö­vetőivel szemben. Népi demokra­tikus rendőrségünk úttörői ezek­ben a napokban, hetekben, és hónapokban polgári, esetleg ka­tonaruhá'ban, kevés kivétellel görbe- vagy bunkósbottal „fel­fegyverkezve” szálltak szembe a mindenre elszánt, s csaknem min­dig lőfegyverekkel rendelkező bűnözőkkel. De küzdöttek a 'közellátás ér­dekeit veszélyeztető féketé2és és zugkereskedelem ellenében is, mázsaszáimna foglalták le az el­rejtett fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot, s gondjuk volt arra is, hogy az igazgatásrendé­szeti teendőiket is teljesítsék. Az 1946-ös választásokat 'köve­tően a közigazgatásban és az államosított rendőrségen belül is pozícióikhoz jutottak a reakció erői, s ennek következtében régi rendőrök, politikai kalandorok is a szervezetbe kerültek. Soltvadkerten kommunista rendőrt gyilkolták meg. S miként arról a Kecskeméti Hírek 1946. december 8-i száma hint adott: Marosán György nemzetgyűlési képviselőt Csongrád felé utaztá- ban Lakitelektől nem messzire öt útonálló akarta feltartóztatni. Egyiküknél fegyver volt, amely­ből egész sorozatot engedett az autó után, amelyet több találat ért, a benne ülőknek azonban sze­rencsére nem esett bántódásuk. Az 1946—1948-as években fő­leg az élet elleni bűncselekmé­nyek tükrözték — még az előző időszak sajátosságait. A gyilkos­ságok száma ugyan lassan csök­kent, de az emberöléseké és a testi sértéseké emelkedett. A közbiztonság helyzetét jelzi a korabeli sajtó egyik híradása: „Elvetemült rablógyil'kosság: 600 forintért agyonlőttek egy gazdát a betonúton. Fegyveres banditák fényes nappal kiraboltak 5 autót a lajosmizsei országúton. Elfog­ták a jakabi rablókat. A 36 tagú banda az egész környéket rette­gésben tartotta. Két vérfürdő a tanyavilágban, borzalmas gyilkos­ságok Máriahegyen.” A közigazgatás 1950-ben tör­tént átszervezésétől 1956-ig ter­jedő időszak újabb fejezete a közbiztonság Bács-Kiskun me­gyei történetének, amelynek egyes politikai hibái .azonban rányom­ták a .bélyeget a rendőrség mun­kájára iS. ..... r.-.i ; A bűnügyi helyzetet ebben az időszakban a bűncselekmények számának jelentős mérvű emel­kedése jellemezte. 1952-ben az ismertté vált 14 ezer 300 bűncse­lekményből 5700 volt a közellá­tás érdekét veszélyeztető bűn­tett. Egyre több bűncselekmény károsította a termelőszövetkeze­tt 1984: Számítógépes adatfel­dolgozás a megyei kapitánysá­gon. teket és a 'kialakulóban levő ál­lami gazdaságokat. 1953-ban a bűnügyi statisztikai adatok ked­vezőbbé váltak, s 1956-ig már alig változott a helyzet. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-i fel­hívását kővetően az ellenforrada­lom felszámolása, a rendőrség újjászervezése volt a legdöntőbb feladat. Kecskeméten karhatalmi szá­zad alakult. A megye területén — az ellenfar radalmárcfc által szervezett provokációk és egyéb akciók leverésére a főkapitány ságon „R”-csoportokat hoztak lét­re. Tizenöt-húsz fős csoportok­ban rendőr- és honvédtisztek mellett szolgálatot vállaltak a megyei, a járási, a városi párt- bizottságon, illetve a tömegszer­vezetekben dolgozó kommunis­ták is. Az ellenforradalom nyílt ak­cióinak leverése után jellemzővé vált az ellenforradalmi erők il­legalitásba vonulása, állameíHe- nes szervezkedéseik létrehozása. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszakában gya­kori bűncselekmény volt az iz­gatás. Azóta több mint két évtized telt el, s miként azt a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a ‘kiskunhalasi, a kiskőrösi, a ba­jai és a kalocsai 'kapitányság sze­mélyi állományának eredményes munkája igazolja: annak ellené­re, hogy számos nehézségen kel­lett úrrá lenniük azóta is, siker­rel teljesítették esküben vállalt feladataikat. Mártinké Károly 0 1945: A rendőrök egyenruha nélkül teljesítettek szolgálatot. EGY LEVÉLLEL KEZDŐDÖTT Akció a mozgássérültekért Segít a szocialista brigád Fülöpszállás, Telekpuszta 38. szám alól, Kuklis Lászlótól, érke­zett szerkesztőségünkhöz az a levél, amelyből idézünk: „Ezúton szeretném köszönetemet nyilvá­nítani az Autóközlekedési Tan­intézet vezetőjének emberséges magatartásáért, Kulcsár Lrnréné ügyintézőnek, mert egyetlen te­lefonbeszélgetésre azonnal intéz­kedett, végül a Csonka János szo­cialista brigád tagjainak áldozat­kész munkájukért. Társadalmi munkában felkészítettek a gép­járművezetői vizsgára, amelyet október 9-én és 16-án sikeresen letettem ...” Ennyit a levélből, a többit az ATI kecskeméti' isko­lájában tudtuk meg Kulcsár Im­rémétől és Solymosi Sándortól. — Telefonon kereste az inté­zetet Kuklis László, s elmondta, hogy mozgássérült. Több helyen kértem hogy szeretne jogosítványt szerezni, de senki sem foglalko­zott vele, s mint mondta, ben­nünk van az utolsó reménye — kezdte Kulcsár lrnréné. — Hir­tti Kulcsár lrnréné ügyintéző: — Megkerestem a fiúkat, akik vállalták. télén csak annyit tudtam mon­dani, hogy rövidesen értesítem. Ahogy letettem a telefont, meg­kerestem a fiúkat, s elmondtam, miről van szó. Nyomban vállal­ták, levélben megírtam; néhány nap múlva felkeresd a brigádve­zető, s a részleteket megbeszél­hetik ... Nagyon örülök, hogy sikerült a vizsgája, használhatja a kocsiját. Solymosi István három éve ve­zetője a 21 tagú, oktatókból, sze­relőkből álló Csonka János szo­cialista brigádnak. Minthogy min­dennap autóba ülnek, nagyon jól átérezték azoknak a sorsát, akik csak nagy nehezen tudják helyüket változtatni, akiket ál­lapotuk az otthonhoz láncol. Ezért is határozták- ed, hogy felkutat­ják azokat a mozgássérülteket, akiknek van járművük, de nem rendelkeznek vezetői engedéllyel és segítenek rajtuk. Eddig hat ilyen embert készítettek fel vizs­gára díjmentesen, csupán a vizs­gadíjat kellett kifizetniük. — Amikor megtudtam Ku'klis László gondját — mondta a bri- gádvezető —, kimentem hozzá, s magammal vittem az elméleti vizsgához szükséges anyagokat. Kuklis László akaraterős ember, mert két-három konzultáció után a vizsgára saját Trabantjával jöt­tünk be Kecskemétre. Az el­méleti vizsga sikerült, s három­szor egy-egy napot gyakoroltunk a Trabanttal — ugyanis minden műveletet kézzel kell elvégeznie —, s úgy ítéltem meg, hogy jól közlekedik. A negyven társadal­mi munkaóra, s némi anyagi ál­dozat árán tanulónk jó ered­ménnyel szerezte meg, a jogosít­vány! ... , A brigád tagjai továbbra is várják Kecskemét, Kiskőrös, Kis­kunfélegyháza, Nagykőrös és azok környékén lakó mozgássérültek jelentkezését, s' vállalják, hogy díjmentesen felkészítik őket a gépjárművezetőd jogosítvány 0 Solymosi Sándor brigádve­zető: — Segíteni akarunk a mozgássérülteken. megszerzésére. Egy szocialista brigád életrevaló, segítő szándé­kú elhatározása másra is ráirá­nyította a figyelmet arra, hogy a mozgássérültek .gépjárművezetői vizsgára való felkészítése, a gép­járművek a sérültek mogásához való átalakítása országosan nincs megoldva! Az ATI kecskeméti is­kolájának igazgatója, Sohajda József ezzel 'kapcsolatban el­mondta: — A mozgássérültek oktatásá­nak, vizsgára való bocsátásának ilyen módszere eddig nem kapott nyilvánosságot. Ebben az ügyben tettünk lépéseket, megkaptuk a megyei tanács közlekedési osztá­lyának elvi hozzájárulását, hogy a .képzésnek hivatalos formája legyen. Ehhez természetesen tá­mogatást kérünk a közlekedés- biztonsági tanácstól, az egészség- ügyi osztálytól és a mozgássérül­tek megyei szervezetétől. Ter­vezzük a. hallássérültek' oktatá­sát, felkészítését, de ehhez még alapos előkészületek szükségesek. A Csonka János szocialista bri­gád elindított valamit, köszönet érte. Reméljük, mások is követik példájukat mindaddig, amíg ezt nem teszik hivatalossá. Gémes Gábor Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1983 Az évkönyv első fejezete összefoglal­ja a mezőgazdaság legfontosabb mu­tatóinak alakulását a 70-es évektől. Ezt követően az előző naptári év számadatait adja közre, rendkívül részletes és sokoldalú bontásban. Taglalja a mezőgazdasági termelés személyi és anyagi feltételeit, ezen be­lül a létszám, a foglalkoztatottság, a kereset, a jövedelem és a földterület alakulását, az állóeszköz-állomány és a beruházások mutatóit. Részletesen foglalkozik az agrotechnika fejlődésé­vel, a gépesítettség színvonalával, és az energiafelhasználással, valamint az ezekkel összefüggő kutatási-fejleszté­si eredményekkel és ráfordításokkal. A népgazdasági ág globális terme­lési értékének mutatószámait követő­en megtaláljuk a kötetben a növény- termelés (beleértve a zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermelés), az állatte­nyésztés és az alaptevékenységen kí­vüli termelés eredményeit. A termelői árak alakulására és a termékek ér­tékesítésére vonatkozó adatokat visz- szatekintő táblák tartalmazzák. Az évkönyv külön fejezetet szentel az erdőgazdálkodás eredményeinek bemutatására. Végül nemzetközi összehasonlító számok tájékoztatnak a világ, ezen belül a KGST-tagországok, a Közös Piac és egyéb, fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országok termeléséről. Holsten-sör Nagykanizsáról Holsten-sör készítését kezdték meg a Nagykanizsai Sörgyárban. A hamburgi cégtől vásárolt ener­giatakarékos technológia alapján az idén három-, jövőre ötven-, 1986-tól pedig évi százezer hek­toliter sört állítanak élő. A li- cencért és a szerződésiben rögzí­tett minőségű ital gyártásához szükséges, egymillió-háromszáz­ezer márka értékű berendezése­kért malátával fizetnek a kani­zsaiak. Az eddigi évi nyolcszáz­ezer helyett kereken egymillió hektoliter sört gyártanak. \ • -/*■ NYOLCVANÖT SZÁZALÉKOS PONTOSSÁG Megbízható-e az orvosmeteorológia? Hasznos-e az orvosmeteoroló­gia? Ebben még sokan kétel­kednek. Nem csoda, hiszen ne­héz bizonyítani, hegy éppen a helyes előrejelzés csökkenti a közlekedési balesetek számát egy kritikus időszakban. Ám nem vi­tatható, hogy az időjárás válto­zása hat szervezetünkre. A té­mával kapcsolatos kérdéseinkre Bártfai Erzsébet orvos-meteoro­lógus válaszol: — Miként fejlődött Magyaror­szágon ez a tudományág? — Magyar tudósok és szakem­berek mintegy száz esztendeje foglalkoznak a biométeorológiá. ■nak ezzel az ágazatával. Azt vizsgálják, hogyan reagál az em­beri szervezet az időjárás válto­zásaira. Európa más országai­ban már jóval korábban hozzá­kezdtek e kutatásokhoz, de an­nak intézményesítése másutt is csak később fejlődött ki. Ná­lunk, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző In­tézetében én vagyok az első or­vosmeteorológus, négy éve dol­gozom ebben a munkakörben. — Milyen tapasztalatai van­nak? — Adódnak olyan időszakok, többféle is, amikor az erős és változékony légmozgások követ­keztében ingerlékennyé, feszült­té, figyelmetlenné válunk. A sta­tisztika szerint is ilyenkor a leg­több a sérülés, a baleset. Az elő. re jelzés viszont mérsékelheti a veszélyt. — Mennyire pontos az előre­jelzés? — Nem tudjuk százszázalékos pontossággal előre megállapítani, miként hat ránk az időjárás. Ez a követelmény valójában nem reális. — Mégis ezt várják az embe­rek! — De a legigényesebb munka segítségével is csak 85 százalé­kos pontossággal határozhatjuk meg a várható reakciókat. Ezen nem változtat az orvostudomány és a meteorológia további gyors fejlődése sem. Gondoljunk csak arra, hogy két külön-külön .is rendkívül bonyolult rendszer, az Gázkandallók Rövidesen megkezdik a kor­szerű gázkandaillók sorozatgyár­tását a Lampart Vegyipari Gép­gyár budafoki gyáregységében. Az. első kandallókat az őszi BNV -r mutatták be, és azok osztatlan si­kert arattak mind a nagyközön­ség, mind a szakemberek köré­emberi szervezet és az időjárás viszonyát elemezzük, értékel­jük. A tudomány jelenlegi fej­lettsége szerint egyiket sem is­merjük tökéletesen, önmagában sem. Bár egyre több információ, új felfedezés segíti a munkát, mindig marad felderítésre váró terület. — Bizonyára akadnak mérhe­tő eredmények is... — Természetesen. Például ugyanannak a szénbányának az egyik tárnájában dolgozókkal egy esztendőn át naponta közöl­ték az időjárás alakulását, míg a másikban nem. Így az elsőben az emberek a kritikus napokon különös gonddal ügyeltek ma­gukra és egymásra. Ebben a kö­zösségben a korábbihoz képest lé­nyegesen, egyharmadával csök­kent a balesetek száma. De még így is nehéz bebizonyítani, meny­nyi ebben az orvosmeteorológia szerepe, és mi az, ami egyéb emberi, pszichikai tényezőnek, például a figyelmeztetés utáni fokozott óvatosságnak, vagy a jó munkaszervezésnek köszönhető. — A fejlődés további iránya? — Ma még főként a vállala­tok igénylik szolgáltatásainkat, a huszonnégy órás előrejelzést, hi­szen érdekük, hogy csökkenjen az üzemi balesetek száma. Ke­vésbé ismert, hogy munkánknak a gyógyászatban is hasznát ve­hetik. Például bizonyított, hogy elkerülhető a műtét utáni be­vérzés, ha a beteget kedvező időjárási viszonyok között ope­rálják. Kivéve természetesen, ha nincs mód a halogatásra. Külö­nösen az erős melegedés és a heves zivataros idő idézheti el6 a vérzékenységet. Mindez azon­ban rendkívül bonyolult, hiszen az időjárási viszonyokon kívül döntő a beteg testi, lelki álla­pota, ellenállóképessége, szívós­sága. Soha nem állíthatjuk, hogy az eredmény csakis az orvos­meteorológiának tudható be. Mégsem szabad lebecsülni va­lódi jelentőségét; az orvosmeteo- rológia nem kizárólagos, de nél­külözhetetlen útmutatót is ad­hat. Cs. I­sorozatban ben. A gyár 1985-ben 30 ezer gázfűtőkészüléket készít majd, s ebből néhány ezer már gáz- kandalló lesz, a többi konvektor. A most kifejlesztett gázkan­dalló 8,5 kilowatt teljesítményű, s alkalmas nagyobb üzletek, iro­dahelyiségek fűtésére is. Boldogság hármasban Az asszony izgatottan, resz­kető kézzel feltárcsázta a fér­fi telefonszámát. — Halló — csendült a férfi hangja a kagylóban. — Én vagyok — mondta az asszony, és a hangja kissé megremegett. — A-á — húzta a szót a fér­fi. — Te vagy az. Mi az már megint? Az asszonynak hevesen do­bogott a szíve. — Oswald — suttogta, és igyekezett megőrizni önural­mát. — Oswald, végre bekö­vetkezett... Én, én... szóval nekünk... A nagy izgalomtól kiszáradt a torka. Kénytelen volt elhall­gatni. — Helga, Helga! — kiáltot­ta a férfi. — Miért hallgatsz? Ismételd meg, amit mondtál! — Oswald, nekünk ket­tőnknek hamarosan ... Iste­nem, mennyire szeretlek! — Helga! Helga! — harsog­ta a férfi olyan örömmel, aho­gyan bizonyára Kolumbusz tengerészei kiálthatták: „Föld, föld!” — Helga drágám! Te arra gondolsz, hogy te, hogy mi, szóval, hogy nekünk... Helga, hol vagy? Honnan te­lefonálsz? Mi? Odalentröl, a presszóból? Maradj ott, azon­nal lemegyek. Istenem, meny­nyire örülök! Mennyei boldogság hulláma ömlött el Helgán. Bárhogyan alakultak is kapcsolataik a legutóbbi időben, a férje ugyanolyan maradt, amilyen akkor, azon a napon volt, ami­kor megismerkedtek. Figyel­mes, udvarias, és imádja őt. öt perc sem telt el, és Os­wald olyan erővel szorította magához a feleségét, mintha leg­alább öt év óta nem látta vol­na. Szemében örömkönny csil­logott. — Helga, drgám! Ülj le. Mit rendeljek neked? Előbb mond] el mindent, szép sorjában. — Ugyan mit mondjak, Os­wald ... Szóval, figyelmez­tettek, hogy valamivel koráb­ban is bekövetkezhet... Tu­dod, mennyire megváltozik majd az életünk? Ezentúl ta­karékosabbnak kell lennünk. Hiszen az új családtag sokba kerül! — Helga, drágám! Ülj le. Mit Minden rendben lesz. Majd csak megbirkózunk vele. Ket­ten vagyunk, fiatalok vagyunk. Arra gondolj, mennyi öröm vár ránk... Ó, édes angya­lom ... ha eszembe jut, milyen figyelmetlen voltam hozzád az utóbbi időben, ükkor leg­szívesebben a föld alá süly- lyednék a szégyentől! Tudod, ősizntén szólva, ekkora boldog­ságot meg sem érdemeltem. Az asszony gyengéden a férje tenyerébe tette a kezét. — Hagyd ezt, szívem. A mi veszekedéseink — olyan, mint a tavalyi hó. Elfelejtjük. A férfi megcsókolta a kezét, és megittak egy pohár pezs­gőt. Azután a férfi visszament a munkahelyére. Helga pedig, mennyei bol­dogságában úszva, a legköze­lebbi metróállomásra sietett. „Végre-valahára — gondol­ta —, végre nekünk is lesz au­tónk. Milyen jó, hogy olyan ügyes voltam, hogy idejében feliratkoztam a listára ... Mi­lyen boldogok leszünk hármas­ban!” Renate Rolland-Moritz Fordította: Gellért György 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents