Petőfi Népe, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-18 / 271. szám
1984. november 18. • PETŐFI NÉPE • 3 MILLIOMOS FALVAK ERÉNYE Az utolsó fillérig? Hány ezer forintja lehet annak a középkorú soltvadkerti asszonynak a takarékban, akivel a véletlen hozott össze nemrégiben? Milliói bizonyára nincsenek, mert mint megtudtam, bedolgozó varrónője a közeli város háziipari szövetkezetének. Illetlenség, is lett volna megkérdezni. Így hát csak következtetni tudok: annál nyilvánvalóan több, mint az egy főre jutó betétösszeg országos átlaga... Mielőtt bárki azt feltételezné, hogy illetéktelenül kurkászom alkalmi ismerősöm anyagi hely-, zetét, mentségemre hozom: ő maga kezdeményezte a beszélgetést a családi költségvetés mikéntjéről. Elmondta, hogy szőlőtermesztéssel csak néhány éve foglalkozó fiatalasszony ismerőse tavaly, amikor igen jól sikerült a szüret, azonmód elhatározta; a pénzből korszerűsítteti otthonát. Éppen futja a központi fűtés beszereltetésére. Hiába győzködte őt útitársam, hogy nem lehet az utolsó fillérig kiköltekezni, tartalékolni is kell. Nem fogadta meg a jó tanácsot. Elkészült a központi fűtés, bár a kazánba most legfeljebb nyers fa jut. Mert az idén a szőlőben először a fagy szüretelt, a maradékot tán az aknázómoly pucolta el, s a remélt bevétel ígv elmaradt. Mintha a tücsök és a hangya fabulájának tanulsága rímelne a történetre! S noha Nagy Lajos „korszerűsítésében” a muzsikáló tücsök mentesül a zord tél szenvedéseitől — a Riviérára utazik koncertezni —, a hangya pedig bosszúsan kérdőjelezi meg La Fontaine örökbecsűnek tartott igazságát, mégis a biztos és bizonytalan dilemmájában alkalmi ismerősöm bölcs előrelátással dönt helyesen. Kuporgat, zsugori, fogához veri a garast — ítéletként csattant a föld terméséből élők életvitelén a vád. Telne nekik divatos ruhára, utazásra, szórakozásra, s mégis inkább a takarékba viszik!a pénzt. Eltekintve a valóban extrém esetektől, amelyeket a hajdani nyomorúság emléke örökített át napjainkra is: a takarékos életvitel megtartása mindenképpen haladó erény ... A családi 'gazdálkodás ilyesfajta módszereit akarva-ákaratlan elsajátító generációk aligha válnak oktalanul pazarlóvá — még a mind „fogyasztó ibbá váló” társadalom csábításainak hatására sem, S valahol ebben kell keresni az irigyelt- elítélt „milliomos-falvak” lakosainak gazdagságát is. Zsebbevágó tanulságok korát éljük. A kényesfényes állattartó telepek létrehozásának költségeit is nyögi ma a 'nemzet-gazdaság, de rájöttünk: a sertésnek jó a közérzete az összetákolt ólban. A szerfás hodály is megfelel a birkáknak. Vagy: kényelmesebb ugyan olajtartályból automatikusan fűteni a kazánt, holott napraforgómag-héjjal is „üzemeltethető” a korszerű növényolajgyár fűtési rendszere ... Persze az ésszerű takarékosságot összetéveszteni a látszólagos, sokszor több kárt, mint eredményt hozó smucigoakodással, fölér az esztelen pazarlással! Megtalálni a bölcs egyensúlyt, megtanulni az élet minden területen — egyéni és közös dolgainkban egyaránt — alkalmazni: haladó hagyomány, őrzése erkölcsi törvény. Nagy Mária AHOGY AZ ÉLET MEGINDULT m MEGKÉRDEZTÜK A KECSKEMÉTI TANÁCS ELNÖKHELYETTESÉT: Bírja-e a vevők rohamát a kereskedelem? Horváth Antal 1948 óta tölt be kisebb-nagyobb funkciókat Bács-Kiskunban. Volt katonatiszt, járási DlSZ-tit- kár és EPOSZ-elnök, KISZ- titkár, tizenhárom évig dolgozott a megyei pártbizottság apparátusában, majd a kecskeméti járási pártbizottság titkára, utóbb pedig a járási hivatal elnöke lett. Január elsején kapott megbízást Kecskeméten a tanácselnök-helyettesi feladatok ellátására. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szolgáltatások és a kereskedelem ügyeivel foglalkozik.-— Munkánk elismerését — sok más mellett — azon is lemérhetjük, hogy érte kapott pénzünkért meg tudjuk-e vásárolni a boltokban azt, amire vágyunk — a kereskedelem politikai súlya már csak emiatt is óriási. Elégedett a kecskeméti helyzettel? — A témáról nemrég együttes ülésen tárgyalt a városi pártbizottság és a tanács. A testületek legfőbb megállapítása: a belvárosban jó az ellátás, a külső kerületeikben vannak gondok. Elismerésre méltó, hogy rövid pár év alatt több mint 10 ezer négyzetméterrel nagyobbodott a hálózat ... — ... ez azonban — önmagában — még csak lehetősége a jobb ellátásnak: több boltban nemcsak az áru, a hiánycikk is több lehet. — A fejlesztés mai iránya már nem is a több, a nagyobb bolt irányába mutat, hanem a szaküzletek felé — áttörve, ha kell, akár a közigazgatási határokat is. A terveinkben tenát ilyen elképzelések szerepelnek, konkrétan a Pénzverde nemrég nyílt boltja a Szabadság téren, alHjl aranyat árulnak, beváltanak, visszaváltanak és cserélnek, vagy a Dobó körúti közös Compack Konzum élelmiszerüzlet, amely a két vállalat teljes árukészletét kínálja. Helyet adunk a BACS^ H.ÜS-nak — mindezzel nempsák a város 110 ezer lakosa, hadern az ötvenezres lélekszámú vonzás• Horváth Antal: Az embereknek van miből és van mit vásárolniuk. körzet jobb ellátását tartjuk szem előtt, abból az elvből kiindulva, hogy ami az országban kapható, az Kecskeméten se legyen hiánycikk. — Ez olyan szépen hangzik, hogy azt kívánom, bárcsak igaz is lenne, de sajnos nem mindig az. Nemcsak az bosszantja fel az embert, hogy nincs színes tévé, hogy három boltba is elzarándokol, míg bevásárolja a hétvégére valót, de az is, hogy a zöldségtermesztés központjában olyan árak vannak a piacon, amilyeneket nyilván On is magasnak tart. — A problémák felsorolása mellett azt. is látnunk kell, hogy a tavalyi első félévhez képest 1984 első hat hónapjában 13 százalékkal volt nagyobb a város kereskedelmi forgalma, a növekedés még a megyei átlagot is meg-'' haladja,-amiben nyilvánvalóan az is tükröződik, hogy,kisembereknek van miből,-éS' van mit vásárolniuk...Tény azonban, hogy a piacon^kíalakult helyzet rosszabb vplEk tavalyinál. Magam is gyak''fan járok ki, és csak azt mondhatom: nem az igazi piac ez! Épp ezért tizennégy helyen hoztunk létre kispiacot, részint a kistermelők árujának beáramoltatása, — Karácsony előtt mindig megtöbbszöröződött a kereskedelem forgalma. Bírják majd a vevők rohamát? — Sok okom vad arra, - hogy derűlátó legyek. Végül is csaknem mindent lehet kapni Kecskeméten, de nem mindig. < Azért dolgozunk, hogy a „nem min- dig”-ből „mindig” legyen. Ballal József Ifjúsági parlament az ügyészségen Bács-Kiskun megye fiatal ügyészségi dolgozói ötödik alkalommal találkoztak tegnap ifjúsági parlamenten. A megyei főügyész beszámolóját a részt vevők előzőleg írásban kézhez kapták. Dr. Harajka István ehhez fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy a hozzájuk került fiatal fogalmazók önként vállalták, és be is tartották az ügyészi szervezet magasabb igényű fegyelmét, kötöttségeit. Tudásukat gyarapította, hogy szakmai versenyeken, pályázatokon vettek részt, és publikáltak a jogszabály-változásokkal kapcsolatban. Az ügyészi utánpótlás érdekében változatlanul fokozottan figyelnek az ösztöndíjas hallgatókkal való foglalkozásra, a joggyakorlati idejüket töltő hallgatókra, illetve a jogi egyetemekkel való kapcsolattartásra: Bács-Kiskun megyében a fiatal ügyészek létszámuk miatt is meghatározóak. A megyében dolgozó 52 ügyész közül huszonegy 35 évespél fiatalabb. A legtehetségesebbeknek így viszonylag rövid idő alatt tehetősége nyílik a hivatali előrelépésre. A fiatal ügyészek lakáshelyzete aránylag kedvező. Dr. Harajka István beszámolóját hasznos vita, eszmecsere követte, majd dr. Gibicsár Gyula, a Legfőbb Ügyészség Ifjúsági Bizottságának titkára átadta a legfőbb ügyész dicsérő oklevelét dr. Mészáros Ildikó megyei főügyésznek sokoldalú és áldozatos munkájáért. Dr. Kiss Gizella a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta. • A csávolyi honismereti gyűjtemény régóta országos hírű. Felhívta rá annak idején a figyelmet írásban és szóban egyaránt Ortutay Gyula akadé. mikus, a magyar népélet, néprajz kitűnő ismerője is. A falumúzeum egyik értékes darabja az a tabló, amelyen az 1944-ben ott dolgozó irányító-vezető emberek arcképeit örökítette meg annak idején az ismeretlen fotós. Ma már történelem részint az ottani emberek ellátásának javítása céljából — s a kölcsönös érdekek alapján meglehetősen népszerűvé vált a kezdeményezés. — Egy régi kereskedői mondás szerint mindent el lehet adni, de tudni kell a módját. Támogatnak-e vevőcsalogató akciókat? — Bár több volna belőlük! Alkalmi vásárok, kiárusítások, nemzeti napok és egyéb rendezvények teremtenek színvonalasabb beszerzési lehetőséget. Gondolkozunk azon, hogy az áruházak előtti közterületeket is bevonjuk a kereskedelmi akciók lebonyolításába, s majd a karácsonyi vásár egy részét is bevisz- szük a piaccsarnokba. Érzékelhető az állami, szövetkezeti vállalatok és a kiskereskedők közötti verseny is. — Társadalmi vita bontakozott ki a régi Centrum hasznosításáról, tanácsülés hozott határozatot — aztán egyik bolt a másikat váltotta az épületben, de építés jelei csak az utóbbi hónapokban láthatók. Végül is megvalósul az eredeti döntés? — Azon dolgozunk, hogy érvényt szerezzünk a határozatnak. A régi tervünk szerint az Idegenforgalmi Hivatal költözik a városháza felé eső traktusba, várhatóan jövő május végéig. Az épület homlokzatának felújítása, a födém és a belső közművek cseréje folyik. Nem adtuk fel azt az elképzelést, hogy irodalmi kávéháznak is helyet adna az épület, ezt a feladatot — társasági szerződés keretében — a Konzum és a megyei vendéglátó vállalat ígéri megoldani. Tárgyalunk az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattal, amely_k§pzömüv0sze=- ti mintabpltot-'Szeretne berendezni ^Kecskeméten. • Könnyű elgondolni még így utólag is, hogy mekkora lehetett az öröme a tiszaújfalui Kállai Mihály szegényparasztnak, amikor kézhez kapta 1945 áprilisában az Ideiglenes Kormány áL tál jóváhagyott birtoklevelet. • Ki mondhatná meg ma már, hogy mennyi szenvedésen, kínlódáson mentek keresztül a képen látható fiatal nők, akik a fasizmus elleni harcokban ezer és ezer kilométert megtettek hóban, sárban, fagyban, esőben, szélviharban, hogy elűzzék a betolakodókat? A csávolyiak szeretettel őrzik a fotó eredetijét ma is, emlékeztetőül és tanulságul. (Fent.) • Az államosítást ünnepük Baján a Finomposztó dolgozói. Aki a képről magára ismer, bizonyá. ra tágra nyitja önmagában az emlékezés ajtaját. (Balra.) H* • Az életváltozást bizonyit. hatná-e jobban akármi, mint ez az mmmamsmmmKt ■- >" •> nxtíli ■ «*>«<>,*, M V pipi Ilii m v ä tiéMiiZ M I »1 EGY PENGŐ WM 1 5 ;«t«x !**«{#**»»?** ! 4 J * • m 1946-ban szült amelyen látható, alig négy zeddel miként kéfotó, az hogy évtiezelőtt történt Szabadszálláson — mint másutt is — a silőzás; léta— posással. i i Vrt < • Erdei Ferenc, a magyar falu és a magyar tanyavUág kitűnő Ismerője a Futóhomok című könyvében elragadtatással irt a jánoshalmi emberek munkakedvéről, szorgalmáról. Ez a fotó a negyvenes évek végén készült, a helybeli piacon. (Lent.) IÉJIé • Ma már nyilván sokan különösnek tartják, de való igaz: Kalocsa város a felszabadulást követő napokban saját pénzt nyomatott. Íme a bizonyíték, melynek eredetije a múzeum helyi gyűjteményében található. • Megható emléktárgy: az őrzője Tánczos Sándor, kiskunhalasi tanácselnök. Szívesen meséli ma is, hogy egy szovjet katona adta neki 1944 őszén ezt a gyufásdo- bozt, hogy ezt elő-elővéve a későbbiek során emlékezzen majd a találkozásra. (A reprodukciókat Méhesi Éva, Pásztor Zoltán és Straszer András készítette.)
