Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. 243. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 16. kedd Hafez Asszad Moszkvában Baráti munkalátogatásra hétfőn Moszkvába érkezett Hafez Asszad, a szíriai Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság államfője. A szíriai vezető az SZKP Központi Bizott­sága. a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívá­sának tesz eleget. A magas rangú vendé­get a repülőtéren Nyiko- laj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja,' a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyet­tese, külügyminiszter, és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára fogadta. Az országos bajnoki címekért és az érmes he­lyezésekért léptek tatamira a megyét képviselő cselgáncsozúk az elmúlt hét végén. Közülük ketten, E. Kovács Károly és Deák Ferenc arany­érmesek lettek. A férfi röplabda NB I-ben nem várt könnyű győzelmet arattak a KSC-sek Szegeden, a DÉLÉP SC ellen. A szombati 3:l-es kecskeméti győze­lem, de főként a mutatott játék, szorosabb sze­gedi visszavágót ígért. A tapasztaltabb kecske­méti gárda azonban, nem hagyott kétséget afe­lől, ki a jobb. A közelgő nemzetközi kupafor­duló előtt ez mindenképpen biztató siker. A kosárlabda NB I-iben két győzelem, egy ve­reség a megyei mérleg. A bajai férfiegyüttes nagy küzdelemben győzte le a műegyetemistá­kat a Türr István Sportcsarnokban. A KSC együttese .pedig Székesfehérvárról, az Alba Re­gia Építők otthonából hozta el a pontokat. A női csapat hazai pályán vesztett a jobb BSE ellen. A vereség nem volt meglepetés, de a kecs­kemétiek játéka ezúttal nagy csalódást okozott. A labdarúgó NB II-iben a BSK értékes pontot szerzett Hódmezővásárhelyén. A területi bajnok­ságban a KSC és a Miske győzött, a Lajosmdzse pontot vitt haza Szegedről, a Kun Béla SE pe­dig pontokat hagyott Szarvason. Részletes sportbeszámolómkat lapunk hetedik oldalán találhatják .meg olvasóink. • A bajai Tamás László (balról) értékes 3. he­lyezést ért el az országos bajnokságon, s ezzel tagja lett az Európa-bajnokságra utazó magyar csapatnak. ELKÉSZÜLT A TANULMÁNYTERV Öntözővízhez juthat a Homokhátság Szárazság sújtja évek óta a Duna.—Tisza közi Homokhátsá­got, különösképpen Kiskunfél­egyházát és környékét.- Az idén annyira lecsóikként a termőföld vízkészlete, hogy az átlagos esz­tendőkben. 9—12 tonnás hektá­ronkénti kukoricát termesztő gaz. daságokban ennék a mennyiség­nek az egyharmadát tudták be. takarítani. Egy teljes esztendő 550 milliméteres csapadékmeny. nyisége hiányzik a talajból. Az őszi árpát és a búzát a má­jusi eső átsegítette a kritikus fej­lődési szakaszon. Az akkori ned_ vességből a kapásnövényeknek már alig maradt. Még nem feje­ződött be a homokhátsági szán­tókon a kukorica kombájnolása, de eddig már ,több mint 8 ezer hektár — eredetileg szemes ter­ménynek vetett — tengerit kel­lett besilózni, mert csövet sem hozott. így megmenthettek vala­mit a gazdaságok a növénytö­megből a jószágtartás számára. A városföldi Dózsa Tsz-ben más­fél ezer hektár kukoricának csak­nem a fele jutott erre a sorsra. Enyhíthetnék a szárazság kö­vetkezményeit öntözéssel, csak. hogy a Duna—Tisza közének ép­pen a legszárazabb részén nincs erre lehetőség. Reménykedtek az érdekelt nagyüzemek abban, hogy a csongrádi vízlépcső majdnem elérhető közelségbe kerül, és ön­tözővizet szolgáltat a sívó ho­moknak. A mai viszonyok kötött, ilyen költséges beruházás terheit nem vállalhatja magára a nép­gazdaság. A térségi melioráció­hoz nyújtott támogatásra azon­ban képes. Kiskunfélegyházán és környékén Rács-Kiskun és Csongrád megye szövetkezeteit, állami gazdaságait együttesen 48 560 hektáros területen érintő közös érdekű összefogással, megközelítőleg 40 ezer hektáros talajjavítás, t^eprendezés, táb- lásítás, üzemi útépítés válik le­hetővé. Ez egyben megalapozza csaknem húszezer hektár mező- gazdasági terület öntözését is. Az érdekelt nagyüzemek megbí­zásából a kecskeméti AGROBER kirendeltség elkészítette a kis­kunfélegyházi térségi meliorá­ció tanulmánytervét. Ha a MÉM a pályázatot elfogadja, akkor 1985 első negyedében megkezdőd­het a melioráció kivitelezési tér. vének a kidolgozása, majd a VII. ötéves tervben a megvalósítása. Hétfő délelőtt Kiskunfélegy­házán a Tisza-Kunsági Vízgaz­dálkodási Társulatnál a két szomszédos megye mezőgazda, sági, vízügyi szakembereinek, a nagyüzemek vezetőinek részvé-- telével megalakult a beruházást előkészítő operatív bizottság. A 628 millió forintos költségű me­lioráció megvalósításához a szö­vetkezeteik, állami gazdaságok a saját anyagi erőforrásaikból já­rulnak hozzá. Ezt egészíti ki és teszi "teljessé a pályázat jóváha­gyása után az állami támogatás. A több esztendőre tervezett (Folytatás a 2. oldalon.) SZEBB LEGYEN AZ IDŐSEK ÉLETE Bács-Kiskun és Szolnok megye az öregekért Tegnap Kecskemétre látogattak a Hazafias Népfront Szol­nok megyei Bizottsága Társadalom az idősekért elnevezésű munkabizottságának tagjai azzal a szándékkal, hogy tanuL mányozzák: mit tesz a népfrontmozgalom az öregekért Bács- Kiskunban. A megbeszélésen, amelyre a népfront megyei székházéban került sor, Farkas József Bács- Kiskun megyei és Sándor László ;Szolnok megyei, népfronttitkár méltatta az idősekről való gon­doskodás jelentőségét. A mun­kabizottságok tevékenységéről Iglódi Miklós társelnök (Bács- Kiskun megye) és Magyar Gyula társelnök (Szolnok megye) tar­tott tájékoztatót. y Ezután kötetlen eszmecserét folytattak elsősorban azokról a kérdésekről, gondokról, ame­lyek azonosak a két területen. Sok szó esett egyebek között a tanyán' élő, nagy számú idős em­berrel való törődésről', a szociá­lis otthonok, az öregek napközi­jének bővítéséről, a mindennapi szociális gondoskodás egyéb for­máiról. Mindenekelőtt meg kell ismer­ni, hangoztatták, hogy az idősek milyen segítségre szorulnak. Bács-Kiskunban ezért nagysza­bású szociális felméréshez kezd­tek, mintegy 300 aktivista segít­ségével. Szolnok megyében csa­ládlátogatásokon igyekeznek fo­lyamatosan tájékozódni az öre­gek helyzetéről. A népfront mel­lett mindkét helyen számos más szerv segíti ezt a munkát. Megállapították azt is, hogy egyre több mezőgazdasági üzem tartja szívügyének az idősek sor­sának jobbítását. Más munkahe­lyek is példát vehetnének róluk. E területen még további lehető­ségek kínálkoznak, amelyeket ki kell használni, hogy még szebb legyen az idősek élete, hogy ne szakadjanak el a társadalomtól. A Szolnokjaikkal délután meg­ismertették két kecskeméti in­tézmény — az öregek napközi ott­hona, a kibővített szociális ott­honi — életét. Megállapodtak abban, hogy a hasonló tapasztalatcseréket, kon­zultációkat folytatják a két me­gye népfrontszervei. B.M. Kádár János és Francois Mitterrand találkozója __________________~ M egkezdődtek a magyar—francia tárgyalások • Kádár János Francois Mitterrand elnökkel az Elysée-palota előtt. . Ünnepélyesen fogadták a fran­cia főváros közelében fekvő Orly repülőtéren tegnap Kádár Jánost. Néhány perccel 12 óra előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP KB első titkára, az El­nöki Tanács tagja és kísérete Francois Mitterrand meghívásá­ra Párizsba érkezett. A repülő­gépből kiszálló Kádár Jánost Pierre Joxe francia belügyminisz­ter köszöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kísére­téhez Palotás Rezső párizsi ma­gyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János eltépett a díszalakulat előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után a magyar vendégek gépkocsiba szálltak és rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra, az Elysée- palota szomszédságában lévő Marigny-palotába hajtattak. • Kádár János a déli órákban az Elysée-palotában találkozott a francia elnökkel. Szívélyes légkörű négyszem­közti megbeszélésükön kölcsönös tájékoztatást adtak országaik helyzetéről. Áttekintették és egy­behangzóan kedvezőnek ítélték a magyar—francia kapcsolatok fej­lődését. Véleményt cseréltek a nemzetközi politikai élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt az eu­rópai katonai feszültség növeke­déséről. Megállapították, hagy a fegy­verkezés korlátozása, a nemzetkö­zi feszültség enyhítése, az euró­pai biztonság megszilárdítása ér­dekében minden- ország részéről fokozott erőfeszítéseikre van szük­ség. Állást foglaltak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együttműkö­dés folytatása mellett, és kifejez­ték országaik ennek előmozdításá­ra irányuló készségét. A megbeszélés után a francia köztársasági elnök ebédet adott Kádár János tiszteletére az Elysée- palotában. Az ebéden pohárkö­szöntők hangzottak el. * Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra tegnap délután a Magyar Nép" köztársaság párizsi nagykövet­ségének épületében találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, majd Lionel Jospinnell, a'Francia Szocialista Párt első titkárával. Kádár János és Georges' Mar­chais szívélyes, elvtársi légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő ma­gyar—francia kapcsolatok nem­csak a két ország, hanem konti­nensünk minden népének érde­keit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköz, társaság és a Francia Köztársa­ság együttműködésének bőví­tése hozzájárul az európai népek közötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika eredményes­nek megőrzéséhez. Megerősítet­ték, hogy a kommunistáknak kü­lönösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi politiká­ban az emberiséget fenyegető veszélyek elhárításában és fel­számolásában. Az MSZMP és az FKP továbbra is. ezért tevékeny­kedik a két párt kapcsolatait jel­lemző elvtársi együttműködés és szolidaritás szellemében. Kádár János és Lionel Jospin megbeszélésén hangoztatták, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Közgazdasági és üzemgazdasági hetek A Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeteinek rendezé­sében tegnap nyitották meg a IV. közgazdasági és üzemgazdasági heteket. Kecskeméten a Tudo­mány és Technika házában- dr. Gajdöcsi Istvánnak, a megyei ta­nács elnökének jelenlétében dr. Szendrei Sándor, az SZVT megyei elnöke köszöntötte a megnyitó résztvevőit, majd Fekete János, Fekete János előadása a Magyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettese „Hazánk nemzetkö­zi kapcsolatai és nemzetközi hi­telpolitikáink” címmel tartott elő­adást. A nagyszámú érdeklődő jelenlé- • tében először a világgazdaság helyzetéről 'beszélt Részletesen elemezte az USA-ban, Nyugat- Európában, a KGST-országokban és a fejlődő országokban végbe­menő, ugyanakkor egymásra is ható gazdasági folyamatokat, s azok jövőbeni alakulásának le­hetőségeit. Megvilágította a tőkés országok közötti bonyo­lult gazdasági és pénzügyi össze- függéseket. Külön is szólt a KGST-országok kereskedelmi po­litikájáról, az együttműködések­ről, megemlítve, hogy számtalan lehetőség kínálkozik a fejleszté­sekre, a közös munkára. Az előadó ezután áttekintette a magyar gazdaságirányítás el­múlt két évtizedét, ‘kiemelve az MSZMP KB 1978. decemberi ha­tározatát, amelyben először fogal­mazódott meg, hogy legfontosabb feladatunk az egyensúly megtar­tása, a fizetőképesség megőrzése. A politikai határozat gyakorlati megvalósulása eredményezte ha­zánk gazdasági stabilitását, fize­tő- és hitelképességiünket. A nagy -tetszéssel fogadott tájékoztató után Fekete János, a hallgatóság kérdéseire válaszolva szólt még az árfolyampolitikárál, a beruhá­zások helyzetéről, a hitelfelvéte­lek hasznáról, a cserearány-rom­lásból adódó gondokról és tenni­valókról. A rendezvénysorozat követke­ző eseményére holnap kerül sor Baján, a Sugovica Szálló tanács­termében, ahol Berényi Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője „A vállalat és a közgazdaság” címmel tart elő­adást. V A hallgatóság érdeklődéssel figyeli Fekete János előadását. Szolidaritás az éhezőkkel Nem lehetünk közömbösek az iránt, hogy vauinak olyan országok — számuk egyes adatok szerint 24 —, ahol több ■ millió gyermek és f elnőtt éhe­zik. Az éhJxalált Európa ifjú­sága már nem ismeri, de az ázsiai vagy afrikai kontinen­sen naponta több ezer em­bert temetnek el azért, mert a koplalásban legyengült szer­vezetük tovább nem bírta. Éhező, csont-bőr . gyerekeket vagy időseket filmeken, fotó­kon láthatott már mindenki, s bizonyos, hogy ilyenkor az első gondolat: segíteni kell rajtuk, nekünk is! ' De hogyan? Vajon nem tűnik furcsa dolognak, hogy a világnak 20 százalékán termelik meg az élelmiszerek 80 százalékát? Nem lehetne változtatni az arányon? A kérdésben a válasz is benne van, de amennyire ez kézenfekvőnek tűnik, ‘épp­oly nehéz is. Ugyanakkor fel­adatot jelöl, a teendőinket, azt, hogy miben, miként se­gíthetünk. Régi kínai mon­dás: ha egy éhező embernek adsz egy halat, egy napra megmented a haláltól, de ha megtanítod halászni, életet adsz neki. Ha erre gondolunk, amit egyébként a tapasztala­tok is bizonyítanak, a szere- tetcsomagok, a segélyszállít­mányok — ha nem is lebe­csülendők — kevesek ahhoz, hogy a világon megszűnjön az éhínség. Az élelem megterme­léséhez nyújtott szakmai, gya­korlati segítség az, amely módosulást, változást kozhat. Immár negyedik éve, hogy az esztendőnek ezen a napján a szomorú sorsban élőkre irá­nyul a világ figyelme. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete, a FAQ — az 1945. október 16-i megala­kulására emlékezve — világ- élelmezési nappá nyilvánította a mai napot, hazánk kezde­ményezésére. Azzal a szán­dékkal, hogy bontakozzon ki erőteljesebben a nemzetközi szolidaritás a rosszultáplált- ság, a szegénység ellen, és egyben cselekvésre is sarkall­jon mindenkit. Főleg a világ gazdagabbik részében, ott, ahol nem ismerik az éhséget, ahol a pazarlás mindennapos, ahol inkább fizetnek azért, hogy ne termeljenek gabonát, és a pénz irányit értelmet, ér­zelmet egyaránt. Egyes orszá­goknak az éhezőkkel szem­beni felelőssége sem csekély, gondoljunk csak . a közelmúlt történelmére, a gyarmati rend­szerre. S mi magyarok tettünk már valamit, tudunk segíteni? A lehetőségek szerint min­dig is törekedett erre a kor­mány. Ilyen például a fejlődő országok fiataljainak hazánk­ban rendszeressé vált oktatá­sa. Vagy gondoljunk arra, hogy a FAO szervezetén ke­resztül vállalkozva az agrár­ágazat minden területén ma­gyar szakemberek dolgoznak Ázsiában, Afrikában, iLatin- Amerikában. Gyakorlati rész­vételüknek is köszönhető, hogy a fejlődő országok évente 2—3 százalékkal növelni tudják mezőgazdasági, kertészeti ter­melésüket. Ahhoz, hogy a folyamat fel­gyorsuljon, békére van szük­ségi s arra, hogy végre az enyhülés hívei győzedelmes­kedjenek a tárgyalóasztalok­nál. Ilyen vonatkozásban poli­tikai feladat is az éhség elleni küzdelem, amelyben Jfazánk a szocialista országokkal együtt élen jár. Csabai István

Next

/
Thumbnails
Contents