Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
JPN MAGAZIN Kossuth-kézirat a levéltárban MÚZEUMOK A gondolkodó ember el-eltöpreng: mivégről van áz élet, és honnan van mindaz a szellemi és anyagi érték, amit a ma. iftimár igazán nyitott szemünkkel látunk és naponta hallunk? Ilyenkor < könnyen adódik a kérdés, hogy a régi tárgyak, 'írások, dokumentumok, forrásanyagok honnan kerülnek elQ, és miképpen dolgozzák fel azokat a tudós kutatók, akik a múlt eseményeire, történéseire igazán érzékenyek? Jártunk- ban-keltünkben sokféle múzeumjelle- gű létesítménnyel találkozunk. Az egyik emlékhely, a másik emlékház, a harmadik falumúzeum, a negyedik szakgyűjtemény — hogy hadd ne soroljuk tovább'. Egy a fontos: valameny- hyi helven arra törekszenek a kutatók és a gyűjtők, hogy okulásul legyen megőrizye, ami a régi világot az újba, a változóba átmenti, A családi levél, a\régi postabélyeg, az elsárgult fénykép, az egykori okmány és'plakát vagy jegyzőkönyv egy- . aránt múltunkról árulkodik. Amikor í - egy-egy múzeumi kiállítást rendeznek, amikor szakszerűen igyekeznek bemutatni a fellelt tárgyakat, eszközöket, olyankor a múlt értékei iránt érdeklődő'ember nem kevés örömet érez. A megyei múzeumi vezetők elmondták a napokban, hogy évente Bács-Kiskun- ! ban mintegy félmillió látogatójuk van a közgyűjteményeknek. Azt külön is nagyszerűnek tartjuk, hogy megyénk- í ben egyetlen esztendő alatt harminckét múzeumi rendezvényben gyönyörködhet a nagyközönség. A múzeumi hónap alkalmával megállapíthatjuk, hogy az iskolák, közművelődési intézményekés a tudományos kutatóműhelyek ma már szinte naponta együttműködnek a [ közös cél érdekében: azért, hogy a régebben sokaknak oly távolinak tűnő régészet, néprajz és történettudomány I igazán közel kerüljön az érdeklődő közönséghez. összeállításunkkal mi is ezt szeretnénk elősegíteni. V. M. Saját kezűleg írta 1848. 'szeptember 25-én Kossuth Lajos \ezt a levelet, amelyet jelenleg is |a kecskeméti levéltárban őriznek. Felszólította a (hírős város lakosságát a haza védelmére, '/miközben Hajagos Illést és Fejest Jájvoát kinevezte ja /népfelkelők parancsnokává. Egyben intézkedett a jforradalom vezetője főbb más kecskeméti sze- \mélyiség újabb megbízásáról is. ,A felhívásra másnap |íöbb mint ezer nemzetőr jelent {meg a város főterén, és indult a forradalom ivédelmére a harci táborhelyekre. Rendkívüli leletek A jereváni Avtoaggre- gát gyár területén . az időszámítás előtti VIII. századból származó kerámiaedényeket és vas- tárgyaikat találtak. Voldemar Davtyán éxka- vátorkezelő kábelvezetők- , árkot ásott. A kotró kanalába egyszeresük egy vörös színű faragott kő került. Az újabb markoláskor a kotrótkanál eltűnt egy mélyedésben, mely a csodálkozó munkás szeme előtt nyílt meg. A munka leállt és a többi munkás is odasietett a hasa- dékhoz. A mélybe lépcső vezetett le. Ezen leereszkedve a munkások egy vörös kővel borított helyiségbe értek. Polcokon, falmélyedésekben, a padlón kerámiaedények sokasága, valamint vastárgyak sorakoztak. Az örmény SZSZK Tudomá• Voldemar Davtyán (balra) exkavátorkezelő és II örmény SZSZK Tudományos Akadémiája régészeti és néprajzi intézetének tudományos munkatér« sa, Leonyid Vijágov válogatják a kriptában talált tárgyakat. nyos Akadémiája régészet és néprajzi intézetének szakemberei a helyszínre érkezve megkezdték a leletek vizsgálatát. Ügy vélik, hogy a talált Helyiség minden valószínűség szerint temető. Kora több mint 27 évszázad. Kőbe vésett könyvek tára Narvohod falu lakói hatalmas hegyi kristályt adtak át a tad- zsik tudósoknak, melyen középkori araibnyalvű felirat és egy ló ábrázolása■ van. Miután meg-' fejtették az írást, a kő aTadzsik SZSZK Tudományos Akadémiá- * ja történelmi intézetének kőbe- p vésett könyvei .tárát, gazdagítja'. ? Érdekes története van e gyűjtemény létrejöttének. A plocki Zsóf ia székesegyház A régi orosz építészek a X. XII. századiban rakták le a mai Belorusszia területén a városépítészet alapjait; ekkor alkották az első kőópületeket. A korszak egyik kiemelkedő jelentőségű műemléke a plocki Zsófia székes- egyház. A nyugati Dvina partján álló, nemrég restaurált székesegyház ismét régi szépségében tün- döfclik. A XI. század második ■ felében • A tanítók népi kórosa a székesegyház koncerttermében. i. •kezdték építeni. Ebben, a formában nem maradt meg. Leégett, felépítették, lerombolták, újra építették. Legutoljáira a XVIII. századiban építették át, a XI. századiból csak a keleti fal maradt meg. A régészeti-történeti, műemlékké nyilvánított székesegyház . épületéhez tartozik a tájitörténeti múzeum, I. Péter (1672—1725) háza ... A Zsófia székesegyháziban a restaurációé munkálatok a 60- as évektől folytak. Jelenleg mint az orgonamuzsika, kamarazene knncerttertme működik. f ÉRŐD A SZIKLÁKON • A bulgáriai Belogradcsik város csalogatja a turistákat Ide annak idején a rómaiak erődöt építettek, A romantikus környezet ma is sok turistát vonz a helyszínre. A porcelánfestő hagyatéka Fischer Mór 1799-ben született Tatán. Ugyanott halt meg 1880- ban. Porcelánfestő, grafikus és gyáros volt egyszemélyben. Sók csendéletet festett. Szorgalmazta a hazai kerámiaipar fejlesztését, gazdagítását. • Képünkön: festett, plasztikus díszítésű váza, Fiscber Mór arcképével. Komputer archeológusoknak A jövőben egy rendszerrel, egy videojkészülék és egy komputer kombinációjával igen rövid idő alatt lehet felmérni, automatikusan lerajzolni, címkével ellátni' és tárolni' az ásatásoknál talált kerámialeleteket. A regeras- burgi Fraunhofer Információ-' és Adatfeldolgozó Intézet által kifejlesztett berendezést a német Volkswagen Művek Alapítvány finanszírozta, (átszámítva) több mint 6 millió schi 11 inggel. Ez az „archeológus komputer- rendszer” (ARCOS) lehetővé teszi, hogy az ásatások leleteit mindjárt a helyszínen tudományosan dokumentálják és kiértékeljék. Az erre irányuló 'kísérletek az Egyesült Államokban és Angliában eddig nem jártak eredménnyel. A nyugatnémet berendezés ára darabonként 350 ezer és 700 ezer schilling között vara. Hegenbarth-kiállítás Josef Hegenbarth (Í884—1962) születésének századik évfordulójáról kiállítással emlékezett meg a drezdai Albertinum. A réz- kaircteremiben bemutatott 500 alkotás Hegenlbanth csaknem egész életművét felöleli. Láthatók itt a művész akvarelijei, linómetszetei, tusnajzai, illusztráld ói és olajfestményei. A művek részben a Hegenibairth-hagyatékból származik, részben a berlini, a haliéi és a drezdai képzőművészeti gyűjtemények darabjai. A kiállítás megszervezéséiben részt vett a művész özvegye,. Johanna He- gerlbarth is. A csehországi Kammitzból származó neves rajzoló és illusztrátor 1905-ben költözött Drezdáiba . Itt végezte e* a művészeti akadémiát, s kisebb megszakítás sokkal iitt élt és alkotott élete végéig. A polgári származású humanista művész a fasiszta Németországban nem alkothatott, s csak 1945 után jutott ismét munkához. A drezdai Képzőművészeti Főiskola tanáraként kapta meg 1954- ben a Nemzeti-díjat, majd 1955- ben az NDK Képzőművészeti Akadémiájának tagjává választották. Múmialeletek Jemenben A picike helység, Hussn Dhi Mannar — a Shibam el-Gharras hegyed között a fővárostól, San’- ától északkeletre — rövid ijöeje országos hírnévnek örvend a Jemeni Arab 'Köztársaságban/ Itt ugyanis 1983 októberiében a/ falu lajkosái a. Moshleh-sziklamjasszí- vum lábánál egy sor titkos barlangot fedeztek föL Enraekí során az egyik, nyilvánvalóan emberkéz által kialakított üregben egy sokszorosan bepólyált valamit találtak. A leletnek csak napok múlva kelt híre, amikor a környékről származó és a sara’al egyetemen tanuló két fiatalember hétvégi szabadságra hazament, meghallotta az újságot, és rögtön értesítette az egyetem régészeti szekcióját. Ugyanis egy múmiáról volt szó. Dr. Abdel Halim Nuneddin professzor a régészeti szekció vezetője, sajtókonferencián elmondta : a további kutatá. Babur Name. (Babur könyve) művében, mely a keleti irodalom kincsesházát gazdagítja, a Nagy Mogulok dinasztia alapítója', in-' diai uralkodó, * Zah'ireddira Babur (1483—1530) leírja, hogy fiatal korában, amikor Tádzsikisztán hegyeiben rejtőzködött ellenségei elől, belevóste nevét egy hatalmas kőbe. Ez a történelmim tény keltette fel a régi kéziratok kutatójának, Ahror Muhtanov érdeklődését. A tudós gondosan tanulmányozta Babur életrajzát, majd elutazott a Zaravsan. folyó völgyébe, ahol hosszas, nem könnyű kutatások után Oburdon falu közelében megtalálta az 500 éves feliratú követ. Ezen a klasszikus perzsa- tadzsik író, Szaadi Sirazi sorai olvashatók: „E forrásnál hozzánk hasonlóan sokan pihenitek és elmentek, ‘ hogy örökre lehunyják szemüket”. sok egy szomszédos üregből még három múmiát hoztak felszínre, egyiküket különösen' jó állapotban. A csontváz nagysága után ítélve az egyik egy gyerek volt. A múmiifikáLási technika viszonylag fejlettnek Látszik, és a fáraók Egyiptomáéra hasonlít. ■ Víz alatti Pompeji iHa csendes a 'tenger és süt a nap, akkor világosan felismerhető az elsüiiyedt római varos, melyet Olaszországban, „víz alatti Ppmpejinek” hívnak. A Nápolyi- öböl északi csücskében lévő Baja fürdőhelytől nem messze, mintegy 10 méterrel a víz alatt, villák romjait, utakat, tereket, fürdők romjait, teraszokat, lépcsőkét, kapuzatokat és oszlopokat Lelhet felismerni,, amelyeket ellep a tenger állatvilága. Ez egyedülálló múzeum, amelyet azonban eddig csak búvárok és víz alatti kutatók tudtak megtekinteni. A „víz alatti Pompeji” felfedezésének története három évvel ezelőtt kezdődött. Halászok 'két már- ványkart találtak a hálójukban, amelyek egy borosíkancsót öleltek át. Akkor kezdődött el a rendszeres kutatás. Víz alatti régészek láttak munkához és először egy fej nélküli, erősen szétmaródott szobrot hoztak felszínre, amelyet Odiüsszeusz szobraként azonosítottak. Odüsszeusz viszont a nimfák templomának nyomára vezetett. A templom egyik pompás tere 24- féle márványból épült, és különböző szobrok díszítették. Közülük az egyik egy gyerekalak, fellehetőén Messalima lányának mórványportréjia. Piero Gianfrot- ta professzor, római régész véleménye szerint rendkívüli jelentőségű felfedezésről van szó. „Valószínűleg egy kb. 25 hektáros városra bukkantunk — mondta. Egy másik, hasonlóan pompás épület a Caesar palotájának látszik.” • Kínzókerék. A kiskunfélegyházi Móra Fereit Múzeum egyik leglátogatottabb féli* lege a híres-nevezetes börtönmúzeum* Itt eredeti tárgyak, dokumentumok és fotók segítségével megismerkedhet a nézd az egykori világ embert kín* zó, gyötrő eszközeivel, szerszámai* vaL • Siégyenpad. Straszer András felvétele (JggggJ|D§totfekt' ■% I
